1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1918-1945   1930-1939   1938. évi XIX. törvénycikk
Csatornák:   

 
Törvények, jogszabályok a Wolters Kluwer Kft.-től.

1938. évi XIX. törvénycikk

az országgyűlési képviselők választásáról * 

Első rész

Általános rendelkezések

I. Fejezet

Alaprendelkezések

1. § (1) Az országgyűlési képviselők száma: 260.

(2) Százharmincöt országgyűlési képviselőt olyan választókerületekben kell választani, amelyek mindegyike egy-egy országgyűlési képviselőt választ (egyéni választókerületek), százhuszonöt országgyűlési képviselőt pedig olyan választókerületekben, amelyek mindegyike több országgyűlési képviselőt választ (lajstromos választókerületek).

2. § Egyéni választókerületeket minden vármegyében kell alakítani; a törvényhatósági jogú városok közül csak azokban, amelyek a jelen törvény hatálybalépésekor érvényben levő választókerületi beosztás szerint egy képviselőt választanak.

3. § (1) Minden törvényhatóság önállóan, egymagában egy-egy lajstromos választókerületet alkot.

(2) Az előző bekezdésben megállapított szabálytól eltérően:

a) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területét négy lajstromos választókerületre kell felosztani; ezek egyikét - budapestkörnyéki választókerület elnevezéssel - a budapestkörnyéki városokból és községekből kell megalakítani;

b) Bács-Bodrog vármegye Baja thj. várossal együtt, Fejér vármegye Székesfehérvár thj. várossal együtt, Sopron vármegye pedig Sopron thj. várossal együtt alkot egy-egy lajstromos választókerületet;

c) Budapest székesfőváros területét három lajstromos választókerületre kell felosztani.

4. § Az országgyűlési képviselők összes száma törvényhatóságonként a következő:

Abauj-Torna vármegyében 5
Bács-Bodrog vármegyében és Baja thj. városban együtt 5
Baranya vármegyében 8
Békés vármegyében 8
Bihar vármegyében 8
Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vármegyékben 9
Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyékben 6
Csongrád vármegyében 4
Fejér vármegyében és Székesfehérvár thj. városban együtt 8
Győr, Moson és Pozsony k. e. e. vármegyékben 6
Hajdu vármegyében 6
Heves vármegyében 9
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 14
Komárom és Esztergom k. e. e. vármegyékben 6
Nógrád és Hont k. e. e. vármegyékben 8
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 35
Somogy vármegyében 12
Sopron vármegyében és Sopron thj. városban együtt 6
Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyékben 10
Szatmár, Ugocsa és Bereg k. e. e. vármegyékben 6
Tolna vármegyében 7
Vas vármegyében 8
Veszprém vármegyében 7
Zala vármegyében 11
Zemplén vármegyében 5
Budapest székesfővárosban 27
Debrecen thj. városban 3
Győr thj. városban 2
Hódmezővásárhely thj. városban 2
Kecskemét thj. városban 2
Miskolc thj. városban 2
Pécs thj. városban 2
Szeged thj. városban 3

5. § (1) A belügyminiszter rendelettel állapítja meg:

a) a 2. §-ban említett törvényhatóságok területén az egyéni választókerületek számát, azok területét és székhelyét;

b) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén a lajstromos választókerületek területét és székhelyét, valamint Budapest székesfővárosban a választókerületek területét (3. § (2) bek. a) és c) pontja); végül

c) az egyes lajstromos választókerületekben választandó országgyűlési képviselők számát.

(2) A budapestkörnyéki lajstromos választókerület területén egyéni választókerületeket alakítani nem lehet.

(3) A belügyminiszter az (1) bekezdés alapján kiadott rendeletét az országgyűlésnek bemutatni köteles.

(4) A bemutatott rendeletet csak törvény útján lehet megváltoztatni.

6. § (1) A választókerületeket szavazókörökre kell felosztani. A szavazóköröket úgy kell megalakítani, hogy Budapest székesfővárosban, továbbá azokban a törvényhatósági jogú városokban, amelyeknek területén egyéni választókerületet nem kell alakítani (2. §), valamint a budapestkörnyéki választókerület területén levő megyei városokban ezernél, a többi városban, valamint a nagy- és kisközségekben pedig hatszáznál több választó lehetőleg ne legyen egy-egy szavazókörben.

(2) Rendszerint minden község egy szavazókört alkot. Azt, hogy a városokban és azokban a községekben, ahol a választók száma a hatszázat jelentékenyen meghaladja, hány szavazókört kell alakítani, a belügyminiszter állapítja meg.

(3) A belügyminiszter által megállapított számú szavazókörök beosztása és a beosztás esetleges megváltoztatása a községi elöljáróság, illetőleg a polgármester feladata. A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester köteles a belügyminiszter rendeletének vétele után haladéktalanul a község (város) területén - utcák, terek, esetleg házszámok (puszták, tanyák, lakott helyek) szerint elhatárolva, a terület és a választók számának arányosságára figyelemmel - a megállapított számú szavazókört megalakítani.

(4) A községi elöljáróságnak, illetőleg a polgármesternek a szavazókörök megalakítása tárgyában hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye a központi választmányhoz. A fellebbezést legalább ötven olyan választónak kell aláírnia, aki a város, illetőleg a község területén az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe fel van véve. A központi választmány további jogorvoslat kizárásával végérvényesen határoz.

(5) A szavazókörök beosztását csak különösen fontos okból lehet megváltoztatni. Az új beosztás - az azt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő - január hó 1. napján lép hatályba.

7. § Egyéni választókerületben a megválasztáshoz viszonylagos többség, azonban a leadott érvényes szavazatoknak legalább 40%-a szükséges. Lajstromos választókerületben az eredmény megállapítása az arányos képviseleti rendszer szerint történik.

8. § Minden lajstromos választásnál egyidejűleg pótképviselőket is kell választani.

9. § A szavazás minden választásnál titkos és kötelező.

10. § Az országgyűlési képviselői megbízatás időtartama az országgyűlés összeülésétől számított öt év.

II. Fejezet

Központi választmány

11. § (1) A választások előkészítésével járó tennivalók ellátására minden törvényhatóságban központi választmányt kell alakítani.

(2) Azokban a lajstromos választókerületekben, ahol a vármegye és az annak székhelyéül szolgáló törvényhatósági jogú város együtt alkotnak egy választókerületet (3. § (2) bek. b) pontja), a jelen törvény Harmadik Részében a központi választmányra, illetőleg annak elnökére ruházott tennivalókat a vármegye központi választmánya, illetőleg annak elnöke látja el.

(3) A központi választmány a hatóságokkal, hivatalokkal és magánosokkal közvetlenül érintkezik.

12. § (1) A központi választmány elnöke a törvényhatóság első tisztviselője, akadályoztatása vagy állásának üresedése esetében törvényes helyettese; mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetében vármegyében a rangban idősebb másodfőjegyző, thj. városban pedig az a tisztviselő, aki a polgármestert szabályrendelet értelmében helyettesíteni jogosult.

(2) A központi választmány tagjainak száma azokban a törvényhatóságokban, amelyekben a lakosság száma 200,000-nél kevesebb: 16, ahol a lakosság száma 200-500,000 között van: 24, ahol pedig a lakosság száma az 500,000-et meghaladja: 32.

(3) A központi választmány tagjait a törvényhatósági bizottság választja. A tagok választásával egyidejűen ugyanannyi póttagot is kell választani. Mind a rendes, mind a póttagok megbízatása a megválasztást követő év január hó 1. napjától számított három évre szól.

(4) A központi választmány jegyzőjét, aki egyúttal előadója is a választmánynak, a törvényhatóság első tisztviselője rendeli ki a törvényhatóság fogalmazási karbeli tisztviselői közül. A jegyző ebben a minőségben nem tagja a központi választmánynak.

13. § (1) A központi választmány tagjává (póttagjává) azt lehet megválasztani, akinek az illető törvényhatóságban törvényhatósági választójoga van, ha nem forog fenn ránézve olyan kizáró ok, amely miatt törvényhatósági bizottsági tag nem lehetne.

(2) A központi választmány tagjainak választását legalább két hónappal az előtt kell megtartani, mielőtt a régi választmány megbízatása a törvény értelmében (12. § (3) bek.) lejár. A közgyűlésre szóló meghívóban közölni kell, hogy a közgyűlés tárgyául a központi választmány tagjainak választása ki van tűzve.

(3) A központi választmány tagjait és póttagjait titkos szavazással kell választani, még pedig: először a rendes tagokat, majd az ezekre vonatkozó eredmény kihirdetése után külön a póttagokat. A szavazás hivatalból rendelkezésre bocsátott egyforma szavazólapokkal történik. Mindenki annyi személyre adja le szavazatát, ahány tagot, illetőleg póttagot választani kell. Ha a szavazólapon a kelleténél kevesebb személy van megnevezve, ez a szavazás érvényességét nem érinti, ha a szavazólapon több név szerepel, az utóbb írt fölös neveket nem létezőknek kell tekintetni. A központi választmány tagjaivá, illetőleg póttagjaivá megválasztottaknak azokat kell kijelenteni, akikre a legtöbb szavazat esett. A póttagok sorrendjét a reájuk leadott szavazatok számának sorrendje határozza meg. Szavazategyenlőség esetében a tagság, illetőleg a sorrendi elsőbbség kérdésében a közgyűlés elnöke sorshúzással dönt.

(4) Abban az esetben, ha az előző bekezdés értelmében megválasztott rendes tagokon, illetőleg póttagokon felül vannak olyanok, akikre a leadott érvényes szavazatoknak legalább egynegyed része esett, közülük - a 12. § (2) bekezdésében megállapított taglétszámon felül - az előbbi bekezdés rendelkezéseinek megfelelően megválasztott rendes, illetőleg póttagnak kell kijelenteni kettőt, négyet, illetőleg hatot a szerint, amint a 12. § (2) bekezdésében megállapított taglétszám tizenhat, huszonnégy, illetőleg harminckettő.

(5) A választásról a megválasztottakat jegyzőkönyvi kivonat kézbesítésével kell értesíteni. Az, aki a választást nem fogadja el, köteles ezt az elnöknek az értesítéstől számított nyolc nap alatt bejelenteni.

(6) A központi választmány tagjainak (póttagjainak) választása ellen a választást követő naptól számított tizenöt nap alatt panasznak van helye a m. kir. közigazgatási bírósághoz. A panasz joga a tiszti főügyészt is megilleti. A közigazgatási bíróság a panasz felett - lehetőleg a panasz beérkezésétől számított harminc nap alatt - soronkívül köteles dönteni.

(7) A központi választmánynak az a tagja, akinek választását panasszal támadták meg, tagsági jogait mindaddig gyakorolja, amíg megválasztását a közigazgatási bíróság meg nem semmisítette.

(8) Ha a közigazgatási bíróság az egész választást megsemmisítette, az új választást haladéktalanul meg kell tartani. Az új választás megtartásáig, ha a régi választmány megbízatása már lejárt, a halaszthatatlan tennivalókat a központi választmány elnöke végzi.

14. § (1) A központi választmánynak az a tagja (póttagja), aki később olyan helyzetbe kerül, amely miatt a 13. § (1) bekezdése értelmében nem volna taggá (póttaggá) megválasztható, elveszti tagságát.

(2) A tagság elvesztése kérdésében a központi választmány határoz. Határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz.

15. § (1) Annak helyébe, aki a központi választmányi tagságot nem fogadta el, akinek választását a közigazgatási bíróság megsemmisítette, aki tagságáról lemondott, tagságát elvesztette (14. § (1) bek., 17. § (7) bek.), vagy meghalt, a sorrendben első póttag lép.

(2) A póttagot a központi választmány elnöke hívja be.

(3) Ha a rendes tagok létszámának kitöltésére megfelelő számú póttag már nincs, a megüresedett tagsági helyet a törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlésén kell választás útján betölteni. Az ilyen alkalommal megválasztott tag megbízatása a többi tagok megbízatásának lejártáig tart (12. § (3) bek.).

16. § (1) A központi választmány tagjai működésük megkezdése előtt a következő esküt teszik:

„Esküszöm, hogy a központi választmányra ruházott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járok el. Isten engem úgy segéljen!”

(2) A központi választmány tagjai az esküt az elnök előtt teszik le. Az elnök az eskü letételéről jegyzőkönyvet készít.

(3) Aki közvetlenül megelőzően tagja volt a központi választmánynak, az esküt nem köteles újra letenni.

17. § (1) A központi választmány a szükséghez képest tartja üléseit.

(2) A központi választmány ülései nyilvánosak.

(3) Érvényes határozat hozatalára az elnökön kívül legalább négy tagnak jelenléte szükséges.

(4) A központi választmány viszonylagos szavazattöbbséggel határoz. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök dönt, aki különben nem szavaz.

(5) A központi választmány minden üléséről a jelenlévők nevének felsorolásával, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és két jelen volt tag hitelesít. A jegyzőkönyvet a törvényhatóság levéltárában kell elhelyezni és arról három nap alatt hiteles másolatot kell a belügyminiszterhez felterjeszteni.

(6) Az ülések első napjáról az elnök a tagokat külön meghívó útján értesíti. A meghívót legalább három nappal az ülések megkezdése előtt kell elküldeni és a törvényhatóság székházán való kifüggesztés útján közzé kell tenni. Rendkívül sürgős esetekben jogában áll az elnöknek a központi választmányt három napnál rövidebb határidőre is összehívni.

(7) Aki két egymásután következő ülésen nem jelent meg és elmaradását minden alkalommal kellően nem igazolta, elveszti tagságát és a legközelebbi választásnál nem választható meg újra. Az elmaradás igazolása kérdésében a központi választmány határoz.

18. § (1) A központi választmánynak olyan ügyekben hozott határozatai, amely ügyekben a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak helye nincs, a határozathozatalt követő tizenöt nap alatt a törvényszerűség szempontjából a belügyminiszterhez fellebbezhetők.

(2) A belügyminiszter azokban az ügyekben, amelyekben közigazgatási bírósági panasznak helye nincs, a jogszabályba ütköző határozatot akár hivatalból, akár fellebbezés alapján a fellebbezési határidő lejárta előtt is megsemmisítheti és amennyiben intézkedés tétele szükséges, új határozat hozatalát rendelheti el. Ha azonban a központi választmány valamely határidő vagy határnap kitűzésében a jogszabályokat helytelenül alkalmazta és az idő rövidsége az új határozat hozatalát kizárja: a belügyminiszter a határidő vagy határnap kitűzése kérdésében érdemileg intézkedik.

Második rész

Az országgyűlési képviselőválasztók és azok névjegyzéke

III. Fejezet

Választójogosultság

19. § (1) Lajstromos választókerületben országgyűlési képviselőválasztójoga van annak a férfinak, aki életének 26. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár és hat év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása, ha az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte.

(2) Annak, aki az 1912. évet megelőző időben született és az (1) bekezdésben megkívánt kellékeknek egyébként megfelel, az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzése nélkül is van választójoga akkor, ha az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte.

(3) Annak, aki írni-olvasni tud és az (3) bekezdésben megkívánt kellékeknek egyébként megfelel, az elemi népiskola hatodik, illetőleg negyedik osztályának elvégzése nélkül is van választójoga akkor, ha családfenntartó és ha:

a) az 1914-1918. évi világháborúban vitézségi érmet szerzett vagy altiszti (tisztesi) rendfokozatot ért el; vagy

b) hadirokkant (1933:VII. tc. 2. § A) pontja); vagy

c) a Károly-csapatkereszt igazolt tulajdonosa (tűzharcos); vagy

d) önálló iparos vagy kereskedő; vagy

e) földműves, aki a saját vagy feleségével közös földbirtokán vagy felesége földbirtokán gazdálkodik, ha a földbirtok kataszteri tiszta jövedelme legalább 40 aranykorona; vagy

f) földműves, aki a saját vagy feleségével közös földbirtokán gazdálkodik, ha a földbirtok területe legalább két kat. hold és a földművesek, illetőleg felségének háza is van; vagy

g) földműves, aki a saját vagy feleségével közös földbirtokán gazdálkodik, ha a földbirtok területe legalább két kat. hold és a földmívesnek még legalább két kat. hold föld haszonbérlete is van; vagy

h) földműves, aki mint haszonbérlő, akár önállóan, akár mint földbérlőszövetkezet tagja, legalább hat év óta gazdálkodik olyan földbirtokon, - beleszámítva a saját vagy felesége földbirtokát is - amelynek kataszteri tiszta jövedelme legalább 100 aranykorona, vagy amelynek területe legalább tíz kat. hold; vagy

i) mint gazdasági cseléd legalább négy év óta ugyanannál a munkaadónál vagy ugyanabban a gazdaságban van alkalmazva, vagy mint mezőgazdasági munkavállaló, a választói névjegyzék elkészítésének évét megelőzően legalább négy éven át ugyanannál a munkaadónál, vagy ugyanabban a gazdaságban mint szerződéses munkás volt alkalmazásban.

(4) Az előző bekezdés szempontjából családfenntartó az, aki vele együtt élő házastársának, vagy felmenő vagy lemenő ágbeli hozzátartozójának, vagy testvérének eltartásáról gondoskodik.

(5) Annak a férfinak, aki egyetemen vagy más főiskolán tudori vagy képesítő oklevelet szerzett, életkorára tekintet nélkül van választójoga, ha a magyar állampolgárságra és az egyhelybenlakásra megállapított kellékeknek megfelel.

20. § (1) Lajstromos választókerületben országgyűlési képviselőválasztójoga van annak a nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár és hat év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása, ha:

1. az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte és

a) saját vagyonának jövedelméből vagy saját keresetéből tartja el magát; vagy

b) olyan férfinak a felesége vagy özvegye, aki az előző §-ban megállapított kellékeknek megfelel, illetőleg megfelelt;

2. írni-olvasni tud, három vagy több törvényes gyermeknek adott életet, akik közül legalább három gyermek életben van és olyan férfinak a felesége vagy özvegye, aki az előző §-ban megállapított kellékeknek megfelel, illetőleg megfelelt.

(2) A saját keresetből eltartás (1) bek. 1. a) pontja) kellékének megfelel az is, aki háztartásban vagy gazdaságban végzett munka ellenében, mint családtag, eltartásban részesül.

(3) Az (1) bekezdés 1. b) és 2. pontja esetében a feleség választójogát nem érinti az, hogy férjének a 26. § értelmében nincs választójoga vagy, hogy férje a választójogból ki van zárva (27., 28. §).

(4) Az a nő, aki az (1) bekezdés 2. pontjában foglalt feltételek mellett a választójogot megszerezte, annak továbbra is birtokában marad, tekintet nélkül életben lévő gyermekeinek számára.

(5) Az (1) bekezdés 2. pontjának alkalmazása szempontjából a háborúban hősi halált halt gyermeket életbenlévőnek kell tekinteni.

(6) Annak a nőnek, aki középiskolát vagy középiskolával egy tekintet alá eső középfokú iskolát végzett, élete 26. évének betöltésétől kezdve van választójoga, ha a magyar állampolgárságra és az egyhelybenlakásra megállapított kellékeknek megfelel.

(7) Annak a nőnek, aki egyetemen vagy más főiskolán tudori vagy képesítő oklevelet szerzett, életkorára tekintet nélkül van választójoga, ha a magyar állampolgárságra és az egyhelybenlakásra megállapított kellékeknek megfelel.

21. § (1) Egyéni választókerületben országgyűlési képviselőválasztójoga van annak a férfinak, aki életének 30. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, állandó foglalkozása van, családfenntartó és hat év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása, ha az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte.

(2) Annak, aki az 1912. évet megelőző időben született és az (1) bekezdésben megkívánt kellékeknek egyébként megfelel, az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzése nélkül is van választójoga akkor, ha az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte.

(3) Annak, aki írni-olvasni tud és az (1) bekezdésben megkívánt kellékeknek egyébként megfelel, az elemi népiskola hatodik, illetőleg negyedik osztályának elvégzése nélkül is van választójoga, ha:

a) az 1914-18. évi világháborúban vitézségi érmet szerzett vagy altiszti (tisztesi) rendfokozatot ért el; vagy

b) hadirokkant (1933:VII. tc. 2. § A) pontja); vagy

c) a Károly-csapatkereszt igazolt tulajdonosa (tűzharcos); vagy

d) önálló iparos vagy kereskedő, ha legalább két év óta bárhol, bármilyen állami egyenesadót fizet; vagy

e) földműves, aki a saját vagy feleségével közös földbirtokán, vagy felesége földbirtokán gazdálkodik, ha a földbirtok kataszteri tiszta jövedelme legalább 60 aranykorona; vagy

f) földműves, aki a saját vagy feleségével közös földbirtokán gazdálkodik, ha a földbirtok területe legalább öt kat. hold és a földművesnek, illetőleg feleségének háza is van; vagy

g) földműves, aki a saját vagy feleségével közös földbirtokán gazdálkodik, ha a földbirtok területe legalább öt kat. hold és a földművesnek még legalább öt kat. hold föld haszonbérlete is van; vagy

h) földműves, aki mint haszonbérlő, akár önállóan, akár mint földbérlőszövetkezet tagja, hat év óta olyan földbirtokon gazdálkodik, amelynek kataszteri tiszta jövedelme - hozzászámítva a saját vagy felesége földbirtokának kataszteri tiszta jövedelmét is - legalább 100 aranykorona; vagy

i) mint gazdasági cseléd hat év óta ugyanannál a munkaadónál vagy ugyanabban a gazdaságban van alkalmazva, vagy mint mezőgazdasági munkavállaló a választói névjegyzék elkészítésének évét megelőzően legalább hat éven át ugyanannál a munkaadónál vagy ugyanabban a gazdaságban mint szerződéses munkás volt alkalmazva.

(4) Az állandó foglalkozás kellékének megfelel az is, aki:

a) nyugdíjat, vagy öregségi, vagy rokkantsági járadékot kap; vagy

b) vagyonának jövedelméből tartja fenn magát.

(5) Az (1) bekezdés rendelkezései szempontjából családfenntartó az, aki vele együttélő házastársának, vagy felmenő vagy lemenő ágbeli hozzátartozójának, vagy testvérének eltartásáról gondoskodik.

(6) Annak a férfinak, aki középiskolát vagy középiskolával egy tekintet alá eső középfokú iskolát végzett, élete 26. évének betöltésétől kezdve van választójoga, ha a magyar állampolgárságra, az állandó foglalkozásra és az egyhelybenlakásra megállapított kellékeknek megfelel.

22. § (1) Egyéni választókerületben országgyűlési képviselőválasztójoga van annak a nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár és hat év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása, ha:

1. az elemi népiskola hatodik osztályát, vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte és

a) saját vagyonának jövedelméből vagy saját keresetéből tartja el magát; vagy

b) olyan férfinak a felesége vagy özvegye, aki az előző §-ban megállapított kellékeknek megfelel, illetőleg megfelelt;

2. írni-olvasni tud, három vagy több törvényes gyermeknek adott életet, akik közül legalább három gyermek életben van és olyan férfinak a felesége vagy özvegye, aki az előző §-ban megállapított kellékeknek megfelel, illetőleg megfelelt.

(2) A saját keresetből eltartás (e) bek. 1. a) pontja) kellékének megfelel az is, aki háztartásban vagy gazdaságban végzett munka ellenében, mint családtag, eltartásban részesül.

(3) Annak a nőnek, aki középiskolát vagy középiskolával egy tekintet alá eső középfokú iskolát végzett, élete 26. évének betöltésétől kezdve van választójoga, ha a magyar állampolgárságra és az egyhelybenlakásra megállapított kellékeknek megfelel és

a) állandó foglalkozása van, vagy az állandó foglalkozás kellékének az előző § (4) bekezdése értelmében megfelel; vagy

b) olyan férfinak a felesége vagy özvegye, aki az előző §-ban megállapított kellékeknek megfelel, illetőleg megfelelt.

(4) Az (1) bekezdés 1. b) és 2. pontja és a (3) bekezdés b) pontja esetében a feleség választójogát nem érinti az, hogy férjének a 26. § értelmében nincs választójoga, vagy hogy férje a választójogból ki van zárva (27., 28. §).

(5) Az a nő, aki az (1) bekezdés 2. pontjában foglalt feltételek mellett a választójogot megszerezte, annak továbbra is birtokában marad, tekintet nélkül életben lévő gyermekeinek a számára.

(6) Az (1) bekezdés 2. pontjának alkalmazása szempontjából a háborúban hősi halált halt gyermeket életben lévőnek kell tekintetni.

23. § (1) A választójogosultság szempontjából a tíz éves magyar állampolgárság kellékét vélelmezni kell annál, aki Magyarországnak a trianoni szerződéssel megállapított területén született, úgyszintén annál is, aki Magyarországnak a trianoni szerződéssel elcsatolt területén született, ha a trianoni szerződés életbeléptét közvetlenül megelőzően négy éven át Magyarországnak a trianoni szerződés által megállapított területén lakott. Ez a vélelem nem irányadó annál, akinél kétség forog fenn abban a tekintetben, hogy a magyar állampolgárságot leszármazás útján megszerezte.

(2) Visszahonosított személyeknél a korábbi magyar állampolgárság időtartamát az állampolgárság kellékének elbírálásánál számításba kell venni.

(3) Annak, aki az 1879:L. tc. 17. §-a alapján kapott állampolgárságot, ha nála a választójog többi kellékei megvannak, azonnal van választójoga.

24. § (1) A választójoghoz megkívánt hat évi egyhelybenlakás kellékének megfelel az is, aki az utolsó hat évben lakóhelyét csak egy ízben változtatta, ha megelőzőleg hat évig ugyanegy községben lakott.

(2) Bármily rövid ideig tartó helybenlakás elegendő annál, aki:

1. országgyűlési képviselő, vagy az országgyűlés felsőházának tagja, vagy az állam vagy bármely törvényhatóság, község, közintézet, közalap, közalapítvány, nyilvános jellegű tanintézet, állami, törvényhatósági vagy községi közüzem állandó alkalmazottja, vagy nyugdíjasa; vagy

2. bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezetnek hivatalos alkalmazásban levő lelkésze; vagy

3. nyugállományú honvéd, határőr, csendőr vagy folyamőr havidíjas; vagy

4. a középiskolának vagy ezzel tanértékre nézve egyenrangú más polgári vagy katonai tanintézetnek legmagasabb osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte és állandó állása vagy foglalkozása van.

(3) A hatévi egyhelybenlakás kellékének hiánya miatt nem lehet kizárni a választójogból azt a nőt, akinek vele közös háztartásban élő férjét a jelen §-ban felsorolt kedvezmények valamelyike megilleti.

(4) Annál, aki az államfőtől vagy a magyar kormánytól eredő kinevezés vagy megbízás alapján az ország területén kívül teljesít szolgálatot, a választójoghoz nem kívántatik, hogy az ország területén lakóhelye legyen, ha megelőzőleg valamely itt fekvő községben lakott, vagy ha ilyen községben illetősége van.

25. § (1) A választójog szempontjából megkívánt iskolai végzettség igazolására vonatkozó szabályokat, a középiskolával egyenrangú tanintézetek, valamint az egyetemekkel egyenlő elbírálás alá eső főiskolák névsorát a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg azt is, hogy mely tanintézetnek mely osztályai (évfolyamai) tekintendők az elemi népiskola hatodik osztályával tanértékre egyenrangúaknak.

(2) Az elemi népiskola hatodik, illetőleg negyedik osztályának elvégzését nem kell igazolnia annak, aki ennél magasabb iskolai végzettséget igazol és vélelmezni kell annál, akinek állásából (foglalkozásából) nyilvánvaló, hogy a megkívánt elemi iskolai végzettséggel egyenlő értékű képzettséggel rendelkezik, úgyszintén annál a nőnél is, aki olyan férfinak a felesége vagy özvegye, aki egyetemen vagy más főiskolán tudori vagy képesítő oklevelet szerzett.

26. § Habár a 19. és a 21. §-ban megszabott kellékeknek megfelel, nincs választójoga annak:

1. aki a m. kir. honvédség, határőrség, csendőrség vagy folyamőrség tényleges állományának tagja;

2. aki a m. kir. rendőrség legénységének tagja.

27. § A választójogból ki van zárva:

1. aki gondnokság alatt áll, valamint akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva;

2. aki elmebeteg, még ha nem is áll gondnokság alatt;

3. aki csőd- vagy kényszeregyességi eljárás alatt áll, vagy aki ellen a csődnyitást vagyonhiány miatt megtagadták vagy megszüntették, kivéve, ha a csődnyitást kérő hitelezőket kielégítette, vagy ha a csődnyitás megtagadásától, illetőleg megszűntetésétől öt év már eltelt;

4. aki közjótékonyságból vagy közsegélyből él, illetőleg abból élt és attól a naptól, amelyen ilyen ellátása megszűnt, egy év még nem telt el, ideértve azt is, aki szegényházban vagy menhelyszerű intézményben ingyen, vagy a lakás ellenértékéül nem tekinthető díjért lakik vagy lakott; nem értve ide azonban azt, aki a társadalombiztosítás bármely intézetétől törvényen alapuló szolgáltatást kap vagy kapott, vagy elemi csapás vagy háború, illetőleg forradalom következtében előállott károsodás vagy háborús katonai érdem, vagy egyéb háborús ok jogcímén, vagy végzett munka ellenében, vagy tanulmány céljából kap vagy kapott segélyt, díjat, egyéb járandóságot, ellátást vagy lakást;

5. az az atya, akinek atyai hatalmát a hatóság jogerősen megszüntette, úgyszintén az az anya, akit a hatóság érdemtelenség okából a természetes és törvényes gyámi tiszttől elmozdított (1877:XX. tc. 57. §), az alatt az idő alatt, míg gyermeke másnak gyámsága alatt áll, de legalább az atyai hatalom megszüntetésétől, illetőleg a természetes és törvényes gyámi tiszttől való elmozdításától számított két évig;

6. aki, vagy akinek vele közös háztartásban élő házastársa üzleténél vagy foglalkozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll.

28. § (1) A választójogból ki van zárva az is:

1. akit bűntett miatt akár a polgári, akár a katonai bíróság jogerősen elítélt; a kizárás időtartama a büntetés vagy a szigorított dologházi őrizet kiállításától vagy végrehajtásának elévülésétől vagy kegyelemből elengedésétől számított tizenöt év, ha az elítélés nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt történt vagy ha az elítélés más esetben a bíróság az elítéltet szigorított dologházra vagy két évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztésbüntetésre ítélte; tíz év, ha az utóbb említett esetben a kiszabott büntetés két évnél rövidebb ideig tartó szabadságvesztésbüntetés;

2. akit nyereségvágyból elkövetett vétség, vagy az 1878:V. tc. (Btk.) 131. §-ának első bekezdésében, vagy 135. §-ában meghatározott vétség, vagy 154., 156., 158. §-ában meghatározott lázadás vétsége, vagy a 171-174. §-ában meghatározott izgatás, vagy az 1913:XXI. törvénycikkbe ütköző vétség, vagy az 1913:XXXIV. tc. 2. és 3. §-ába, vagy az 1914:XL. tc. 4. §-ának első bekezdésébe, vagy az 1921:III. törvénycikkbe, vagy az 1930:III. tc. 69. §-ába ütköző vétség miatt jogerősen elítéltek, a szabadságvesztésbüntetés vagy a dologházi őrizet kiállásától, illetőleg a pénzbüntetés megfizetésétől, végrehajtásának elévülésétől vagy kegyelemből elengedésétől számított öt évig;

3. akit politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére jogerősen elítéltek, az ítéletben meghatározott idő alatt;

4. akit a jelen törvény 209. §-ának b) pontja alapján fegyelmi úton jogerősen elítéltek, a fegyelmi ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt évig;

5. akinek választójogát az országgyűlési képviselőválasztások tárgyában ítélő bíróság felfüggesztette, az ítéletben megállapított idő alatt;

6. akire nézve bíróság vagy más hatóság - törvényes hatáskörében - megállapította, hogy a háború idején (1930:II. tc. 4. §, 1930:III. tc. 97. §) az ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy másnemű szolgáltatással támogatta, vagy evégből ellenséges csapathoz csatlakozott, vagy önként ellenséges területre távozott, különösen, ha ezt a vagyonelkobzás kimondásával állapították meg, vagy hogy háború idejében az ellenséggel együttérzését akár sajtó útján, akár szóval, iratban, képes ábrázolatban vagy egyébként felismerhetően kifejezésre jutatta.

(2) A büntetés végrehajtása tekintetében gyakorolt kegyelem csak abban az esetben terjed ki a választói jogosultságból kizáró okra, ha a kegyelmi elhatározás azt kifejezetten elrendeli.

29. § Minden elsőfokú bíróság és más hatóság köteles azt a határozatot, amely a 27. és a 28. §-okban felsorolt kizáró okok valamelyikét megállapítja, jogerőre emelkedése után azonnal az érdekelt személy lakóhelye szerint illetékes törvényhatóság központi választmányának megküldeni. A központi választmány azt szavazókörönként nyilvántartásba foglaltatja, magát a határozatot pedig az illetékes községi előljáróságnak, illetőleg polgármesternek megküldeni.

IV. Fejezet

A választók névjegyzéke

30. § (1) Azokról, akiknek választójoguk van, névjegyzéket kell készíteni.

(2) A választók névjegyzékét a központi választmány készíti el.

(3) A névjegyzék készítéséhez szükséges előmunkálatokat nagy- és kisközségekben a községi előljáróság, városokban a polgármester végzi. Budapesten a polgármester ezt a feladatkörét a székesfővárosi statisztikai hivatal útján látja el.

(4) A névjegyzéket választókerületenként és azokon belül községenként, illetőleg szavazókörönként elkülönítve kell összeállítani, még pedig: nagy- és kisközségekben a választók nevének szoros betűrendjében; városokban az utcanevek betűrendjében és a házszámok növekvő sorrendjében, házanként és ezeken belül a választók nevének szoros betűrendjében.

(5) A névjegyzéknek tartalmaznia kell a választó családi- és utónevét, férjezett nőnél ezenfelül leánynevét, születésének helyét és évét, foglalkozását (állását), lakóhelyét (kerület, utca, házszám) és választói jogcímét; városokban ezenfelül a választó szüleinek nevét, nagy- és kisközségekben pedig az azonos nevűek megkülönböztetésére használt melléknevet vagy más megjelölést.

(6) A névjegyzék munkáját a belügyminiszter állapítja meg.

31. § (1) A választók névjegyzékébe csak azt lehet felvenni, akinél - az életkort kivéve - a névjegyzékkészítési munkálatok megkezdésének időpontjában megvannak a választójogosultsághoz megkívánt kellékek és aki nem esik a 26-28. §-okban foglalt rendelkezések hatálya alá.

(2) Az életkor kellékének megfelel az, aki a megkívánt életkort a névjegyzék készítésének évében eléri.

(3) Azt, akire nézve a 27. és a 28. §-ban felsorolt valamely kizáró ok forog fenn, fel kell venni a névjegyzékbe, ha közokirattal igazolja, hogy a kizáró ok a névjegyzék készítésének évében megszűnik.

(4) A névjegyzékbe felvételt a 27. és a 28. §-ban felsorolt valamely kizáró ok miatt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a kizáró ok alapjául szolgáló körülmény az illetékes hatóság értesítésével vagy eredeti vagy hivatalos másolatban kiállított határozatával vagy valamely hivatalosan vezetett nyilvántartás adataival igazolva van. Ezeket az adatokat szükség esetében hivatalból kell beszerezni.

(5) Elmebetegség okából csak annak a felvétele mellőzhető, akinek elmebetegségét gondokság alá helyező ítélet állapította meg, vagy hatósági orvosi bizonyítvány tanúsítja.

(6) A választójogosultságot igazolni kell. A választójogosultságot lehetőleg okirattal kell igazolni, ennek hiányában azonban más alkalmas bizonyításnak is helye van. Méltánylást érdemlő esetben hivatalból is lehet intézkedni egyes bizonyító adatoknak beszerzése iránt.

(7) Az írni-olvasni tudást csak akkor kell igazolni, ha erre nézve kétség merült fel. Az igazolás a községi előljáróság, illetőleg a polgármester által meghívott elemi iskolai tanító jelenlétében a községi elöljáróság, illetőleg a polgármester előtt történik és az elemi népiskola hatodik osztályában használatban lévő olvasókönyvből kijelölt nyomtatott szövegnek az elolvasásából áll.

32. § (1) Minden választójogosultat csak egy névjegyzékbe szabad felvenni, még pedig annak a szavazókörnek a névjegyzékébe, amelynek területén a választónak a névjegyzék készítésekor rendes lakóhelye van.

(2) Azt, aki az államfőtől vagy a magyar kormánytól eredő kinevezés vagy megbízatás alapján az ország területén kívül teljesít szolgálatot, annak a szavazókörnek névjegyzékébe kell felvenni, amelyben kinevezése, vagy megbízatása előtt utoljára lakott. Kívánságára őt Budapest székesfővárosban, az általa megjelölt valamely szavazókörnek névjegyzékébe kell felvenni.

33. § A választók névjegyzékét azokban az években, amelyeknek száma eggyel vagy hattal végződik, teljesen újra kell összeállítani, a közbeeső években pedig évenkint, a legutolsó érvényes névjegyzék alapulvételével, kiigazítás útján kell elkészíteni.

34. § (1) A választók névjegyzékének új összeállítása a lakosság vallomásszolgáltatása alapján történik.

(2) Vallomásszolgáltatásra köteles minden 21. életévét betöltött férfi és nő.

(3) A vallomást a fél állandó lakóhelyén, a január hó 1-én fennállott állapotnak megfelelően, hivatalos egyéni számlálólapon kell szolgáltatni.

(4) A számlálólapnak tartalmaznia kell mindazokra az adatokra vonatkozó kérdéseket, amelyek a választójogosultság megállapításához szükséges személyi kellékekről (családi- és utónév, férjezett nőnél ezenfelül leánynév, születési hely és év, állás, foglalkozás, lakóhely, a szülők családi- és utóneve), valamint a választói jogcímekről tájékoztatást szolgáltatnak.

(5) A számlálólapok mintáját a belügyminiszter állapítja meg és azokkal ő látja el a községi elöljáróságokat, illetőleg a polgármestereket.

35. § (1) Városokban a polgármester a számlálólapokat legkésőbb január hó 5-ig kikézbesítteti a vallomásszolgáltatásra kötelezetteknek.

(2) Városokban a számlálólapot a fél sajátkezűleg tölti ki és a vallomás helyességét sajátkezű aláírásával erősíti meg. A számlálólapot azok helyett, akik azt testi fogyatkozás miatt vagy más okból nem tudják sajátkezűleg kitölteni, valamint a távollevők helyett, az illető egyén viszonyait ismerő hozzátartozója is kitöltheti. Az, aki a számlálólapot más helyett kitölti, köteles azt aláírni és a félhez való viszonyát, valamint a sajátkezű kitöltés és aláírás akadályát a számlálólapon feltüntetni. A számlálólapon feltüntetett adatok valóságáért a kitöltő és az érdekelt fél, akinek megbízásából amaz eljárt, egyaránt felelősek. A számlálólap a magyar nyelven kívül más olyan hazai nyelven is kitölthető, amelyet az illető helyen tömegesen használnak.

(3) A számlálólapokat városokban legkésőbb január hó 15-ig kell kitölteni. A kitöltött számlálólapokat január 15-31-ike között a polgármester által kiküldött hatósági közegek lakásról-lakásra járva szedik össze, azok adatait a helyszínen felülvizsgálják, az adatok valóságáról a bizonyító okiratok megtekintése alapján meggyőződést szereznek és megállapításuk eredményét, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyeknek beszerzését a fél kéri, a számlálólapra feljegyzik.

(4) Nagy- és kisközségekben a számlálólapokat január 1-31-ike között - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szem előtt tartásával a községi elöljáróság által kiküldött hatósági közegek házról-házra járva töltik ki és a számlálólapot a vallomásszolgáltatásra kötelezett féllel aláíratják.

(5) Azokban az években, amikor a törvény értelmében általános népszámlálást kell tartani, a választójogosultak vallomásszolgáltatására szolgáló számlálólapokat a népszámlálásra vonatkozó adatszolgáltatással egyidejűleg kell kitölteni, illetőleg az e célból kiküldött hatósági közegeknek beszolgáltatni. Az általános népszámlálás évében a (3) és a (4) bekezdésben a polgármester, illetőleg a községi elöljáróság által kiküldött hatósági közegre ruházott tennivalókat a népszámlálási munkálatokat végző számlálóbiztosok látják el.

36. § (1) A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester köteles a lakosságot a névjegyzék összeállításával kapcsolatos tudnivalókról legkésőbb január hó 5-ig hirdetmény útján (megfelelő számú falragaszon, községekben esetleg dobszóval is) tájékoztatni.

(2) Ennek a hirdetménynek tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy a névjegyzék készítése hivatalból történik, azonban választójogosultságának igazolása végett, - február hó 15-ig - bárki személyesen megjelenhetik a községi elöljáróság, illetőleg a polgármester előtt.

(3) Azt, aki választójogosultságának igazolása végett személyesen megjelent, a jelentkezés sorrendjében meg kell hallgatni és előadásáról, illetőleg igazoló adatairól jegyzőkönyvet kell készíteni.

37. § (1) A számlálólapok, valamint a 36. § (3) bekezdése értelmében felvett jegyzőkönyvek adatait a polgármester, illetőleg a községi elöljáróság gondosan átvizsgálja és az esetleg mutatkozó hiányokat az érdekelt fél megidézése útján pótolja. Ezt a munkálatot a községi elöljáróság, illetőleg a polgármester legkésőbb február hó 15. napján megkezdeni köteles.

(2) A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester azt, aki idézésre alapos ok nélkül nem jelenik meg, ötven pengőig terjedhető pénzbírsággal büntetheti. Ismételt elmaradás esetében a pénzbírság újból kiszabható. Erre a jogkövetkezményre a megidézettet az idézésben figyelmeztetni kell. A községi elöljáróságnak, illetőleg a polgármesternek a pénzbírságot megállapító határozata ellen fellebbezésnek van helye a központi választmányhoz.

(3) Azt, akinek írni-olvasni tudására nézve kétség merült fel, azzal a figyelmeztetéssel kell megidézni, hogy amennyiben igazolatlanul elmarad, olyannak fogják tekinteni, mint aki írni-olvasni nem tud. Azt, akit csupán az írni-olvasni tudás igazolása végett idéztek meg, igazolatlan elmaradása miatt nem lehet pénzbírsággal büntetni.

38. § (1) A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester a választójogosultság kérdésében legkésőbb április hó 10-ig dönteni köteles.

(2) A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester azokról, akiknek választójogosultságát megállapította, a 30. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott módon - négy példányban - névjegyzéktervezetet állít össze. A névjegyzéktervezetet a községi elöljáróság, illetőleg a polgármester aláírni köteles.

(3) A névjegyzéktervezet egyik példányát április hó 15-től április hó 30-ig a községházán, illetőleg a városházán, Budapest székesfővárosban ezenfelül az egy-egy közigazgatási kerületbe tartozó választókra nézve a kerületi elöljáró hivatali helyiségében, naponkint reggeli 8 órától déli 12 óráig közszemlére kell kitenni. Ez alatt az idő alatt a névjegyzéktervezetet a községi elöljáróság tagjának, illetőleg a polgármester (kerületi elöljáró) által kijelölt tisztviselőnek jelenlétében - vasárnap is - mindenki megtekintheti és köznapokon délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja. A közszemléretételről a lakosságot legkésőbb április hó 15-ig, hirdetmény útján tájékoztatni kell.

(4) A névjegyzéktervezet egy példányát legkésőbb április hó 15-ig meg kell küldeni a területileg illetékes kir. járásbírósághoz. A kir. járásbírósághoz megküldött névjegyzéktervezetet április hó 30-ig - a hivatalos órák alatt - bárki megtekintheti és arról - a megállapított díjak előzetes lefizetése ellenében - teljes vagy részleges másolatot kérhet.

(5) Városokban április hó 15-től április hó 30-ig a névjegyzéktervezetnek az egyes házakra vonatkozó részeit egy-egy példányban az illető házban is ki kell függeszteni.

(6) Városokban a polgármester a névjegyzéktervezet egy példányát - legkésőbb április hó 15-ig - megküldi az országos bűnügyi nyilvántartó hivatalnak annak megállapítása végett, hogy a névjegyzéktervezetbe felvett személyek valamelyikére nem forog-e fenn a 28. § (1) bekezdésének 1-3. és 6. pontjaiban megállapított valamely kizáró ok. Az országos bűnügyi nyilvántartó hivatal köteles a névjegyzéktervezetet, megállapításának eredményével együtt, legkésőbb május hó 15-ig az illetékes központi választmányhoz közvetlenül megküldeni.

39. § (1) A névjegyzéktervezet ellen, a közszemléretétel ideje alatt felszólalással lehet élni a központi választmányhoz. A névjegyzéktervezetbe történt jogosulatlan felvétel miatt bármelyik választó, a kihagyás miatt azonban csak maga az érdekelt szólalhat fel.

(2) A felszólalást élőszóval vagy írásban a községi elöljáróságnál, illetőleg a polgármesternél, Budapesten a kerületi elöljáróságnál lehet előterjeszteni. Az élőszóval előterjesztett felszólalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) Az előző bekezdések értelmében előterjesztett felszólalást meg kell indokolni. A felszólaló egyúttal mellékelni, illetőleg bemutatni köteles a felszólalásban előadottak igazolására alkalmas okirati bizonyítékait.

(4) Annak, aki felszólalást akar előterjeszteni, minden hatóság, közhivatal, közhivatalnok, lelkész, nyilvános jellegű intézmény, egyesület és alapítvány köteles haladéktalanul rendelkezésre bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek a felszólalásban felhozottak bizonyításához szükségesek.

(5) A felszólalónak - ha kívánja - a felszólalás átvételéről elismervényt kell adni.

(6) A felszólalásokat benyujtásuktól kezdve május hó 10-ig a 38. § (3) bekezdésében megjelölt helyen és időben közszemlére kell kitenni. A felszólalások az említett bekezdésben megállapított módon megtekinthetők és lemásolhatók.

(7) A felszólalásokra mindazok, akik az (1) bekezdés szerint érdekeltek, a közszemléretétel ideje alatt írásban észrevételt nyujthatnak be. Az észrevételek előterjesztésére a (2) és a (3) bekezdésekben foglalt rendelkezések az irányadók.

(8) A felszólalásokat és az azokra tett észrevételeket érkezésük sorrendjében külön erre a célra nyitott iktatókönyvbe kell bevezetni.

(9) Ha a törvényes határidő alatt felszólalást nem nyujtottak be, ezt a központi választmányhoz be kell jelenteni.

40. § (1) A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester a névjegyzéktervezetet, az előterjesztett felszólalásokat és észrevételeket - az ezekre vonatkozó megjegyzései és esetleges javaslatai kíséretében - legkésőbb május hó 15-ig beterjeszti a központi választmányhoz. A felszólalásokról és az észrevételekről vezetett iktatókönyvet, valamint azoknak a számlálólapjait, akik a választójogosultsághoz megkívánt korhatárt már elérték, vagy azt a névjegyzék összeállítása évének december 31. napjáig elérik, egyidejűleg szintén fel kell terjeszteni a központi választmányhoz.

(2) Azoknak a számlálólapjait, akik a választójogosultsághoz megkívánt korhatárt a névjegyzék összeállítása évének december 31. napjáig nem érik el, a községi elöljáróság, illetőleg a polgármester köteles - a névjegyzék kiigazításának éveiben való felhasználás céljából - megőrizni.

41. § (1) A központi választmány a felterjesztett névjegyzéktervezeteket az országos bűnügyi nyilvántartó hivataltól kapott vagy egyébként tudomására jutott adatok alapján felülvizsgálat alá veszi és egyidejűleg elbírálja a 39. § értelmében előterjesztett felszólalásokat és észrevételeket.

(2) A központi választmány az előző bekezdésben említett munkálatokat legkésőbb július hó 31-ig köteles befejezni.

42. § (1) A névjegyzéktervezet felülvizsgálatára és a felszólalások, valamint az ezekre tett észrevételek elbírálására összehívott első ülésre szóló meghívóban közölni kell azt a sorrendet, amelyben a központi választmány az egyes választókerületek és szavazókörök névjegyzéktervezeteit tárgyalás alá veszi. A sorrendet megállapító határozatot az ülést megelőző napon a törvényhatóság székházában is ki kell függeszteni.

(2) A központi választmány a szükséghez képest elhatározhatja, hogy a névjegyzéktervezetek felülvizsgálását, valamint a benyujtott felszólalások és észrevételek tárgyalását több osztályban fogja végezni. Ilyen esetben a központi választmány tagjai közül a szükségnek megfelelő számban osztályelnököket jelöl ki.

(3) A központi választmány az osztályokba úgy sorozza be tagjait, hogy egy-egy osztály elnökből és legalább még négy tagból álljon.

(4) Osztályülésben érvényes határozat hozatalához az elnök és legalább még két tag jelenléte szükséges.

(5) Az osztályok részére a jegyzőket a szükséges számban a központi választmány elnöke rendeli ki a törvényhatóság fogalmazási karbeli tisztviselői közül.

43. § (1) A központi választmánynak a felszólalások és észrevételek tárgyában, valamint a névjegyzéktervezetek felülvizsgálata során hozott határozatait indokolni kell és azokat az indokkal együtt jegyzőkönyvbe kell foglalni. A határozatokat az érdekeltekkel (felszólaló, észrevételt beadó vagy kihagyott fél) írásban közölni kell.

(2) Azt a felszólalást vagy észrevételt, amely a 39. § rendelkezéseinek nem felel meg, a központi választmány érdemleges tárgyalás nélkül visszautasítja.

(3) Azokról, akik a névjegyzéktervezetbe felvéve nem voltak, azonban választójogosultságukat a központi választmány megállapította, négy példányban jegyzéket kell készíteni.

(4) Az előző bekezdés értelmében készített jegyzék egy példányát a 38. § (3) bekezdésében meghatározott módon augusztus hó 5-től augusztus hó 20-ig közszemlére kell kitenni. A jegyzék egy példányát a községi előljáróság, illetőleg a polgármester köteles haladéktalanul megküldeni a területileg illetékes kir. járásbírósághoz, ahol azt augusztus hó 5-től augusztus hó 20-ig a 38. § (4) bekezdésében megállapított módon bárki megtekintheti és arról teljes vagy részleges másolatot kérhet.

44. § (1) A központi választmány határozatai ellen az érdekeltek (43. § (1) bek.) a kézbesítést követő naptól számított tizenöt nap alatt, a 39. § (1) bekezdése szerint felszólalásra jogosultak pedig az előző §-ban említett jegyzék közszemléretételének ideje alatt panasszal fordulhatnak a közigazgatási bírósághoz.

(2) A panaszt a központi választmány elnökénél írásban kell benyujtani. A panaszban új okirati bizonyítékok is felhozhatók; időközben történt változásokra azonban a panasz nem alapítható. Minden panasz csak egy személyre vonatkozhatik.

(3) A központi választmány az összes panaszokat együttesen, a reájuk vonatkozó iratok és saját észrevételei kíséretében legkésőbb augusztus hó 31-ig felterjeszti a közigazgatási bírósághoz.

45. § (1) A központi választmánynak a választójogosultságot érintő határozatai ellen benyujtott panasz felett a közigazgatási bíróság az általános közigazgatási osztályból alakított háromtagú tanácsban határoz. A tanács tagjai közül legalább egynek bírói képesítése legyen. A szükséghez képest több tanács alakítható.

(2) Az ügyek elintézése nyilvános előadással és rendszerint az iratok alapján, a felek meghallgatása nélkül történik. Ha azonban a bíróság az ügy tisztázása érdekében szükségesnek tartja, szóbeli és közvetlen tárgyalás tartását rendelheti el.

(3) A közigazgatási bíróság szükség esetében az iratok kiegészítését és a tényállás bővebb felderítését is elrendelheti.

(4) Egyebekben az ilyen ügyek elintézésének módját a minisztérium által megállapított ügyrend határozza meg.

(5) A közigazgatási bíróság köteles a panaszokat december hó 1. napjáig érdemlegesen elintézni és az ügyiratokat a központi választmányhoz visszaküldeni.

46. § (1) Ha a központi választmánynak a 41. § értelmében hozott határozatai ellen panaszt senki sem nyujtott be, vagy ha a közigazgatási bíróság minden panaszt érdemlegesen elintézett, a központi választmány a 30. § (4) és (5) bekezdésében megállapított módon és minden választót sorszámmal ellátva, elkészíti a névjegyzéket, annyi példányban, amennyire az 52. §-ban foglaltak szerint szükség van.

(2) A névjegyzéknek valamennyi hiteles példányát az elnök és a jegyző aláírják és azok hű és pontos kiállításáért személyesen felelősek.

47. § Azokban az években, amelyekben a választók névjegyzékét kiigazítás útján kell elkészíteni, az alább következő §-ok rendelkezései az irányadók.

48. § (1) A névjegyzékbe hivatalból kell felvenni mindazokat, akik - a választójogosultság egyéb kellékeinek birtokában - a kiigazítás évében elérik a választójogosultsághoz megkívánt életkort. Azokat, akiknek a névjegyzékbe felvételre bármely más jogcímen nyílt meg a joguk, kérésükre kell a névjegyzékbe felvenni, ha választójogosultságukat igazolják.

(2) A választójogosultsághoz megkívánt korhatárt elért személyek választójogosultságának elbírálása az illetők vallomásszolgáltatása alapján történik. A vallomásszolgáltatásra és a számlálólapokra vonatkozóan a 34. § (3)-(5) bekezdéseinek, az eljárásra vonatkozóan pedig a 35. §-nak rendelkezései az irányadók.

(3) Azok, akiket kérésükre kell a névjegyzékbe felvenni, kérésüket január hó 1-től január hó 31-ig terjeszthetik elő. A kérelmet élőszóval vagy írásban a községi elöljáróságnál, illetőleg a polgármesternél lehet előterjeszteni. Élőszóval előterjesztett kérelem esetében a kérelmezőre vonatkozólag számlálólapot kell kitölteni, írásbeli kérelem esetén pedig a kérelmezőnek számlálólapot kell kézbesíteni és a kitöltött számlálólap beszolgáltatására határidőt kell kitűzni.

(4) A 30-32., továbbá a 36. és 37. §-ok rendelkezései a kiigazítás éveiben is irányadók.

49. § (1) A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester a 37. § (1) bekezdésében meghatározott eljárással egyidejűleg megvizsgálja a kiigazítás évére érvényes névjegyzéket és az abba felvettek közül kihagyja azt, aki akár hivatalból rendelkezésre álló, akár hivatalból kinyomozott vagy egyébként tudomásra jutott adat szerint:

1. meghalt;

2. elköltözött más választókerület területére vagy ugyanannak a választókerületnek a területén más községbe, illetőleg más városba;

3. tévesen volt a névjegyzékbe felvéve;

4. választójogát elvesztette.

(2) Ki kell hagyni a névjegyzékből azt is, akire nézve a 27. és a 28. §-ban felsorolt valamely kizáró ok következett be.

50. § (1) A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester azoknak a választójogosultsága kérdésében, akik a választójogosultsághoz megkívánt korhatárt elérték vagy a névjegyzékbe való felvételüket maguk kérték, valamint a kihagyások kérdésében legkésőbb április hó 10-ig dönteni köteles.

(2) A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester köteles külön-külön jegyzéket készíteni azokról, akiknek választójogosultságát újonnan állapította meg (újonnan felvettek jegyzéke), továbbá azokról, akiket az előző § értelmében a kiigazítás évére érvényes névjegyzékből kihagyott (kihagyottak jegyzéke). Ezeket a jegyzékeket négy-négy példányban kell elkészíteni.

(3) Azokat, akik a kiigazítás évére érvényes névjegyzékből kihagyattak, - a kihagyás okának megjelölésével - külön is értesíteni kell.

(4) A kiigazítási eljárásra egyébként a 38-46. §-ok rendelkezései azzal a kiegészítéssel irányadók, hogy az idézett §-okban említett „névjegyzéktervezet” alatt a (2) bekezdés értelmében készített jegyzékeket és a kiigazítás évére érvényes névjegyzéket együttesen kell érteni.

51. § (1) A 30-50. §-ok rendelkezései szerint elkészített névjegyzék az elkészítés (új összeállítás, kiigazítás) évét közvetlenül követő naptári évre érvényes.

(2) Ugyanannál a képviselőválasztásnál, ideértve a pótválasztást is, az egész választás alatt azt a névjegyzéket kell használni, amelynek alapján a választás megkezdődött, habár az az év, amelyre a névjegyzék érvényes volt, közben le is járt.

52. § (1) A névjegyzék egy példányát a belügyminiszterhez kell felterjeszteni, két példányt a törvényhatóság levéltárában kell elhelyezni, egy példány megfelelő részét az érdekelt városoknak és községeknek, Budapesten az illetékes kerületi elöljárónak kell megküldeni.

(2) A névjegyzék egy példányát el kell helyezni annál a kir. közjegyzőnél, akinek működési köre a választókerület székhelyére kiterjed. Ha a választókerület székhelyére több közjegyző működési köre terjed ki, a központi választmány a névjegyzéket szavazókörönként megfelelően szétbontja és azt a közjegyzői irodák helyi fekvésének lehető figyelembevételével osztja szét akként, hogy ahhoz az illető szavazókör választóközönsége legkönnyebben hozzáférjen; a választóközönséget pedig hirdetménnyel tájékoztatja, hogy mely szavazókörök névjegyzéke melyik közjegyzőnél található.

(3) A végből, hogy a közjegyző a tévesen hozzáforduló választót szükség esetében tájékoztathassa arról, hogy saját ügyében melyik közjegyzőhöz kell fordulnia, a központi választmány - a névjegyzék megfelelő részének megküldésével egyidőben - mindegyik közjegyzőnek pontos kimutatást küld arról, hogy a kerület választóinak névjegyzékét miként osztotta szét.

(4) A kir. közjegyző az őrizetére bízott példányt díjtalanul veszi hivatalos őrizetbe és az érvényességi időt követő naptári év leteltével megsemmisítheti.

(5) A központi választmány a névjegyzéket december 31. napjáig köteles a jelen §-ban megjelöltekhez eljuttatni.

53. § (1) A választójogosultsággal kapcsolatos összes kivonatokat, bizonyítványokat és egyéb okiratokat (31. § (6) bek., 39. § (3) és (4) bek., 44. § (2) bek.) bélyegmentesen és - amennyiben törvény máskép nem rendelkezik - díjtalanul kell kiállítani.

(2) Az (1) bekezdés értelmében bélyegmentesen, illetőleg díjmentesen kiállított kivonatokat, bizonyítványokat és egyéb okiratokat kizárólag az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének összeállításával kapcsolatos igazolás céljára szabad felhasználni. A törvénynek ezt a rendelkezését ezeken a kivonatokon, bizonyítványokon, illetőleg egyéb okiratokon fel kell tüntetni.

(3) A névjegyzékre vonatkozó beadványok bélyegmentesek.

(4) A névjegyzéknek az érdekelt városok és községek részére megküldött példányát bárki megtekintheti. A névjegyzékről vagy annak egy részéről kívánatra a községi elöljáróság, városokban a polgármester, Budapesten a kerületi elöljáró - az írásdíj előzetes lefizetése ellenében - másolatot adni köteles.

(5) A névjegyzéknek a törvényhatóság levéltárában őrzött példányairól teljes vagy részleges másolatot az írásdíj előzetes lefizetése mellett, bárki kaphat. A kérelmet a központi választmány elnökénél írásban kell benyujtani. A másolatot a kérvény beiktatásától számított nyolc nap alatt elismervény mellett kell kiadni.

(6) A névjegyzéknek a belügyminisztériumban őrzött példányáról, az írásdíj előzetes lefizetése mellett, szintén adható másolat.

(7) A (4)-(6) bekezdés értelmében kiállított másolatok írásdíját a belügyminiszter állapítja meg.

(8) A kir. közjegyző a névjegyzéknek őrizetére bízott példányáról bárkinek köteles hitelesített teljes vagy részleges másolatot kiszolgáltatni, továbbá tanúsítványt adni arról, hogy valakinek a neve a névjegyzékben előfordul, vagy nem fordul elő. A kir. közjegyző a másolatokért és a tanúsítványokért a szabályszerű díjakat számíthatja fel.

(9) Ha a központi választmány elnöke a másolat kiadását megtagadja vagy késlelteti, a fél az ellen előterjesztéssel fordulhat a közigazgatási bíróság elnökéhez.

(10) A közigazgatási bíróság elnöke a központi választmány elnökét felhívja, hogy meghatározott határidő alatt a másolatot adja ki és a megtagadás vagy a késedelem okáról tegyen jelentést.

54. § (1) A lajstromos és az egyéni választókerületekben választójogosultakról külön-külön névjegyzéket kell készíteni. Ennek a fejezetnek a rendelkezései mind a két névjegyzékre egyaránt vonatkoznak.

(2) A lajstromos választókerületben választójogosultakról készített névjegyzéket „A” jelzéssel, az egyéni választókerületben választójogosultakról készített névjegyzéket „B” jelzéssel kell ellátni.

(3) A mindkét névjegyzékbe felvett választójogosultakra vonatkozólag az „A” jelzésű névjegyzékben külön rovatban fel kell tüntetni azt a sorszámot, amely alatt a választójogosult a „B” jelzésű névjegyzékben fel van véve.

V. Fejezet

Választhatóság

55. § (1) Országgyűlési képviselővé, illetőleg pótképviselővé megválasztani csak azt lehet, akinek országgyűlési képviselőválasztójoga van és életének 30. évét betöltötte, ha:

1. az országgyűlésnek, bármelyik törvényhatósági bizottságnak vagy községi képviselőtestületnek tagja vagy azoknak a választást megelőző tíz éven belül tagja volt; vagy

2. élethivatásszerű állandó foglalkozása van.

(2) Az élethivatásszerű állandó foglalkozás kellékének az felel meg, akinek a választást megelőzően már legalább öt év óta, ha pedig egyetemen vagy más főiskolán tudori vagy képesítő oklevelet szerzett, legalább egy év óta olyan foglalkozása van, amely után állami egyenes adót kell fizetni.

(3) Az élethivatásszerű állandó foglalkozás kellékének megfelel az is, aki:

a) nyugdíjat vagy öregségi vagy rokkantsági járadékot kap; vagy

b) vagyonának jövedelméből tartja fenn magát; vagy

c) valamely egyházi rendnek vagy egyházi testületnek élethivatásszerűen tagja; vagy

d) olyan férfinak a felesége, akinek a jelen § értelmében élethivatásszerű állandó foglalkozása van.

(4) Aki az előző bekezdésekben meghatározott kellékeknek megfelel, megválasztható akkor is, ha a választók névjegyzékébe nincs is felvéve.

56. § (1) Nem választható országgyűlési képviselővé, illetőleg pótképviselővé:

1. aki a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879:L. tc. 15. és 44. §-a értelmében az országgyűlés tagja nem lehet;

2. akinek végrehajtási úton behajtható együttesen kezelt közadóhátraléka a választás kitűzésének időpontjában eléri vagy meghaladja a választást megelőző két évben esedékessé vált tartozását;

3. akinek országgyűlési képviselői megbízatása a 167. § rendelkezésének értelmében szűnt meg;

4. aki az úgynevezett tanácsköztársaság forradalmi kormányzó-tanácsának tagja (népbiztos) vagy helyettese, forradalmi törvényszék elnöke, tagja vagy vádbiztosa, vagy politikai megbízott volt;

5. akit bűntett miatt akár a polgári, akár a katonai bíróság jogerősen elítélt;

6. akit a 28. § (1) bekezdésének 2. pontjában megjelölt vétség miatt jogerősen elítéltek, vagy az 1926. évi november hó 15. napja után az 1914. évi XLI. tc. 3. §-a második bekezdésének 1., vagy 2., vagy 3. pontja alá eső rágalmazás vétsége miatt öt éven belül legalább kétízben jogerősen elítéltek, a szabadságvesztésbüntetés vagy a dologházi őrizet kiállásától, illetőleg a pénzbüntetés megfizetésétől, végrehajtásának elévülésétől vagy kegyelemből elengedésétől számított tíz év alatt;

7. aki az összeférhetetlenségről szóló 1901:XXIV. tc. 25. §-ának második bekezdése értelmében tilos közbenjárás miatt, vagy a jelen törvény 156. §-a értelmében a megbízólevél bemutatásának elmulasztása miatt a választás időpontjában nem választható képviselővé;

8. akit jogszabályban megállapított fegyelmi hatósága jogerősen hivatalvesztésre, illetőleg a szolgálatból elbocsátásra, állásától, foglalkozásától vagy hivatásától elmozdításra ítélt.

(2) A büntetés végrehajtása tekintetében gyakorolt kegyelem hatálya csak abban az esetben terjed ki a választhatóságból kizáró okra, ha azt a kegyelmi elhatározás kifejezetten elrendeli.

57. § (1) Nem választható országgyűlési képviselővé, illetőleg pótképviselővé az sem:

1. aki a választás napjának kitűzése és a választás közé eső időben főispán, főpolgármester, kormánybiztos, alispán, kir. pénzügyigazgató, budapesti kir. adófelügyelő, főszolgabíró, szolgabíró, gazdasági felügyelő, a m. kir. rendőrség vezető tisztviselője (főkapitány, rendőrkapitányság vagy kirendeltség vezetője), törvényhatósági jogú vagy megyei város polgármestere volt, abban a választókerületben, amelyre hatásköre, illetőleg működési köre egészben vagy részben kiterjedt;

2. aki az 1. pontban megjelölt időben kir. járásbíróságnál vagy kir. törvényszéknél, mint ítélőbíró (1891:XVII. tc. 64. §) vagy a kir. törvényszék mellett működő kir. ügyészségnél, mint ennek tagja volt alkalmazva, abban a választókerületben, amely egészen vagy részben az illető kir. járásbíróság vagy kir. törvényszék területén fekszik, továbbá az a bíró, aki a választást megelőző egy éven belül a választókerület területén folyamatban volt, vagy folyamatban lévő földbirtokrendezési ügyben kiküldött bíróként működött, valamint az az ügyvéd vagy más meghatalmazott, aki a választást megelőző egy éven belül a választókerület területén folyamatban volt vagy folyamatban lévő földbirtokrendezési vagy telepítési ügyben az érdekeltek képviseletével volt megbízva;

3. a választási bizottság vagy szavazatszedő küldöttség elnöke, illetőleg helyettes elnöke abban a választókerületben, amelyben a választásnál vagy a szavazatszedésnél közreműködik.

(2) Az előző bekezdés 2. pontjának az ügyvédekre vagy más meghatalmazottakra vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható arra, aki mint országgyűlési képviselő a földigénylőket saját kerületében ellenszolgáltatás nélkül képviselte.

(3) Ha a főispán, illetőleg a főpolgármester vagy az (1) bekezdés 1. vagy 2. pontjában említett tisztviselő képviselőjelöltként való fellépése céljából a jelen törvény rendelkezésére hivatkozással állásáról lemond s lemondását az annak elfogadására hivatott hatóságnak, ha pedig e hatóság valamely testület, a testület elnökének írásban bejelenti, lemondását e tény alapján - fegyelmi és vagyoni felelősségének fenntartása mellett - elfogadottnak kell tekinteni.

(4) Az (1) bekezdés 1. pontjában felsorolt személyeket ugyanazon a hatósági területen, amelyen képviselővé jelöltettek, az előbbi állásukra két éven belül nem lehet kinevezni, illetőleg megválasztani.

VI. Fejezet

A választás kitűzése és előkészítése

58. § (1) A választások napját minden választásra - az országgyűlés összehívása után - a belügyminiszter tűzi ki.

(2) A választások idejét úgy kell megállapítani, hogy a választásokat kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától a legkorábbi időpontra kitűzött választás napjáig legalább húsz napi, a legkésőbbi időpontra kitűzött választás napjától pedig az országgyűlés megnyitásáig legalább tíz napi időköz maradjon.

(3) Ugyanannak a választókerületnek a területén a lajstromos kerületi és az egyéni kerületi választást ugyanarra a napra kell kitűzni.

(4) A választások napját lehetőleg vasárnapra vagy ünnepnapra, vagy olyan napra kell kitűzni, amelyre a törvény munkaszünetet rendel. Ha a belügyminiszter a választást nem ilyen napra tűz ki, a választás napjára a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A belügyminiszter a képviselőház elnökét (korelnökét) minden képviselőválasztásról azonnal értesíti.

59. § (1) A választással járó tennivalókat a választókerületenkint alakuló választási bizottság végzi. A választási bizottságokat a választást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától számított négy nap alatt meg kell alakítani.

(2) A választási bizottság elnökből, helyettes elnökből, választási biztosból, négy tagból és négy póttagból áll.

(3) A választási bizottság elnökét és az elnök helyettesét a központi választmány választja a választókerület választói közül.

(4) Választókerületenkint egy választási biztost és ennek egy helyettesét a kerület székhelye szerint illetékes kir. ítélőtábla teljes ülése az ítélőtábla területén működő bírák sorából jelöli ki. A kijelölésről a kir. ítélőtábla a kijelölteket azonnal értesíti és a kijelöltek névsorát a belügy- és az igazságügyminiszterhez bejelenti.

(5) Ha a választási biztos az ajánlottak valamelyikével olyan fokú rokonságban vagy sógorságban van, amely őt az 1911:I. tc. 59. §-ában megállapított összeférhetetlenségi viszonyba hozza, tennivalóit helyettese látja el.

(6) A választási bizottság négy tagját és négy póttagját - a központi választmány elnökének meghallgatása után - a választási biztos hívja meg.

(7) A választási bizottságnak elnöke, helyettes elnöke, tagja vagy póttagja csak az lehet, aki magyarul beszél és ír és fel van véve abba a névjegyzékbe, amelynek alapján az illető választókerületben a választás történik.

(8) Mielőtt működésüket megkezdenék, a választási bizottság elnöke és helyettes elnöke a központi választmány elnöke előtt, tagjai és póttagjai a választási bizottság elnöke előtt a következő szövegű esküt teszik:

„Esküszöm, hogy a választási bizottságra bízott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen !”.

(9) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(10) A választási bizottság jegyzőjét a választókerület székhelye szerint illetékes főszolgabíró, illetőleg polgármester, a vármegyék területén alakított lajstromos kerületekben pedig - ideértve a 3. § (2) bekezdése b) pontjában említett kerületeket is - az alispán küldi ki az alája rendelt közigazgatási tisztviselők sorából. A jegyző a választási bizottság elnöke előtt az előző rendelkezéseknek megfelelően esküt tesz.

(11) A választási bizottság a hatáskörébe utalt tennivalókat ülésben intézi. Az ülést a választási bizottság elnöke tűzi ki és annak idejéről és helyéről a tagokat idejekorán értesíti. Ha valamelyik tag a megjelenésben akadályozva van, az elnök póttagot köteles helyette az ülésre meghívni. A választási biztost csak olyan ülésre kell meghívni, amelyen reá a törvény külön feladatot ró.

(12) A választási bizottság határozatait viszonylagos szavazattöbbséggel hozza. Határozathozatalhoz az elnökön kívül legalább két tag jelenléte szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén az elnök dönt, aki különben nem szavaz.

(13) Ha a választási bizottság tagjai az ülésen nem jelentek meg határozatképes számban, a halaszthatatlanul sürgős tennivalókat a választási bizottság helyett az elnök teszi meg.

(14) A választási bizottság minden üléséről, a jelenlevők nevének felsorolásával, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és két jelen volt tag hitelesít.

(15) A választási bizottság elnökét és tagjait, valamint a választási biztost, ha nem laknak működésük helyén, tényleges működésük ideje alatt napidíj és utazási költség illeti meg, amelynek mértékét és felszámításának módozatait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(16) Ha a választási bizottság elnökének és a választási biztosnak véleménye nem egyezik, a választási biztos állásfoglalása az irányadó, a választási bizottság elnökének eltérő véleményét pedig jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(17) Ha a törvény a döntést a választási bizottság hatáskörébe utalja, de a választási biztos véleménye a bizottság döntésétől eltér, ezt az eltérő véleményt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(18) A képviselőjelölt a választási eljárás során elkövetett bármely szabálytalanság miatt - az eljárás tartama alatt - panaszt tehet a választási biztosnál. A panaszt írásban, két példányban kell előterjeszteni. A választási biztos a panaszbeadvány egyik példányát intézkedés végett haladéktalanul megküldi a panasz tárgya szerint intézkedésre hivatott hatóságnak, a panaszbeadvány másik példányát pedig a választási jegyzőkönyvhöz csatolja. A hatóságok a választási biztostól kapott panaszok tárgyában soronkívül kötelesek eljárni.

60. § (1) A szavazás vezetésére minden szavazókör részére szavazatszedő küldöttséget kell alakítani.

(2) A szavazatszedő küldöttségeket - legkésőbb a választás napját megelőző tizenkettedik napon - a főszolgabíró, illetőleg a polgármester meghallgatása mellett, a választási bizottság alakítja meg.

(3) Lajstromos és egyéni kerületi együttes választás (58. § (3) bek.) céljára is minden szavazókörben csak egy szavazatszedő küldöttséget kell alakítani; a megalakítást a lajstromos választókerület választási bizottsága végzi.

61. § (1) A szavazatszedő küldöttség elnökből, helyettes elnökből, egy vagy két jegyzőből és ugyanannyi helyettes jegyzőből áll. Két jegyzőt és két helyettes jegyzőt a lajstromos és egyéni kerületi együttes választásnál (58. § (3) bek.) kell alkalmazni. Az elnök és a jegyző tennivalóit akadályoztatásuk esetében helyettesük végzi.

(2) A szavazatszedő küldöttség elnöke, helyettes elnöke, jegyzője és helyettes jegyzője a választókerületnek olyan választója lehet, aki magyarul beszél és ír, ha pedig az illető szavazókörben tömegesen volnának magyarul nem tudók, ezek nyelvét is érti.

(3) A községi (kör-) jegyző hivatali működése területén a megbízatást fegyelmi felelősség terhe mellett köteles elfogadni.

(4) A szavazatszedő küldöttség elnökét, helyettes elnökét, jegyzőjét és helyettes jegyzőjét megbízatásukról írásban értesíteni kell.

(5) A szavazatszedő küldöttség elnöke és helyettes elnöke a megbízatásról szóló értesítés kézbesítésétől számított negyvennyolc óra alatt a választási bizottság elnöke (60. § (2) és (3) bek.) előtt a következő esküt teszi:

„Esküszöm, hogy a szavazatszedő küldöttségre ruházott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül járok el. Isten engem úgy segéljen!”

(6) Ha az elnök, illetőleg a helyettes elnök az esküt az (5) bekezdésben megállapított határidőig nem teszi le vagy az eskü letételére a választási bizottság elnökétől halasztást nem kap, helyét azonnal mással kell betölteni.

(7) A választási bizottság elnökének engedélye alapján a szavazatszedő küldöttség elnöke és helyettese az esküt kivételesen a választás napján a szavazási eljárás megkezdése előtt a szavazatszedő küldöttség előtt is leteheti.

(8) A szavazatszedő küldöttség jegyzője és helyettes jegyzője az (5) bekezdésben megállapított esküt - a szavazatszedő küldöttség elnöke előtt - legkésőbb a választás napján, a szavazási eljárás megkezdése előtt köteles letenni.

(9) A szavazatszedő küldöttség elnökének, helyettes elnökének, jegyzőjének és helyettes jegyzőjének időközben megüresedett helyeit a választási bizottság tölti be. A szavazási eljárás megkezdése után azonban a helyettes elnök, a jegyző és a helyettes jegyző megüresedett helyeit - a szükséghez képest - a szavazatszedő küldöttség elnöke tölti be; az elnök gondoskodik a helyettesítésükről is, ha valaki közülük a kitűzött időre nem jelenik meg. Az elnök által megbízott egyének az esküt - működésüknek megkezdése előtt - az elnök kezébe teszik le. Ugyancsak az elnök előtt teszik le az esküt az írásbeli tennivalók végzésére kirendelt segédszemélyzet tagjai is.

(10) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(11) A szavazatszedő küldöttség elnökét, helyettes elnökét, jegyzőjét és helyettes jegyzőjét, ha nem laknak működésük helyén, tényleges működésük ideje alatt napidíj és utazási költség illeti meg, amelynek mértékét és felszámításának módozatait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

62. § (1) A szavazás céljára szolgáló helyiséget a választási bizottság jelöli ki. A választási bizottság a szavazóhelyiség kijelölését a szavazatszedő küldöttség elnökére is bízhatja.

(2) Középületeket, alkalmas más nyilvános helyiségeket, továbbá használatban nem álló magánépületeket, ha azokat a választási bizottság vagy a szavazatszedő küldöttségi elnök a szavazás céljára kijelöli, szavazóhelyiségül át kell engedni.

(3) A nem közcélt szolgáló épületek vagy helyiségek átengedéséért térítés jár, amelynek mértékét - a választási bizottság előterjesztése alapján - a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. A törvényhatóság első tisztviselőjének határozata ellen a kézbesítést követő naptól számított tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye a belügyminiszterhez.

(4) Lajstromos és egyéni kerületi együttes választásnál (58. § (3) bek.) a választási bizottságnak az előző bekezdésekben megállapított feladatkörét a lajstromos választókerület választási bizottsága látja el.

63. § (1) A választási bizottság elnöke a választási eljárást megelőzőleg - az illetékes rendőrhatóság és a szavazatszedő küldöttségi elnökök meghallgatása után - gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljon az esetleg szükséges karhatalom és ezt az illetékes rendőrhatósággal egyetértve az egyes szavazatkörökbe beosztja.

(2) A szavazatszedő küldöttség elnöke a csend és a rend fenntartása, valamint a szavazási helyiségekkel való szabad közlekedés biztosítása érdekében - a rendőrhatóság meghallgatásával - a szavazókör egész területére előzetesen is intézkedik és intézkedéseit alkalmas módon köztudomásra juttatja.

(3) A választókerület székhelyén a választási bizottság elnöke gondoskodik a csend és a rend fenntartásáról; e végből ő rendelkezik a közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres erővel a választási székhely egész területén. Ilyen helyeken a szavazatszedő küldöttségi elnök csak a szavazóhelyiségben és ennek közvetlen környékén gondoskodik a csend és a rend fenntartásáról és a közbiztonsági közegekkel, valamint a kirendelt fegyveres erővel csak e határok között és csupán a választási bizottság elnökének rögtön teendő jelentés mellett rendelkezhetik.

(4) A választókerület székhelyén kívül a csend és a rend fenntartásáról a szavazókör egész területén a szavazatszedő küldöttség elnöke gondoskodik; e végből ő rendelkezik a közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres erővel. Azt, hogy ugyanabban a községben vagy városban működő több szavazatszedő küldöttség közül melyiknek az elnöke lesz hivatva a csend és rend fenntartásáról a község, illetőleg a város egész területén gondoskodni, a választási bizottság elnöke állapítja meg.

(5) A csend és a rend fenntartására hivatott közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres erővel való rendelkezésben az erre illetékes elnököt - és pedig kizárólag az elnök által esetről-esetre adott felhatalmazás alapján - csak a helyettes elnök vagy az illetékes rendőrhatóság helyettesítheti. A választási bizottság elnöke és a szavazatszedő küldöttségi elnök ellen, valamint a közbiztonsági közegek és a kirendelt fegyveres erő felett rendelkezésre hivatott tisztviselő ellen, ha a közbiztonsági közegeket vagy a kirendelt fegyveres erőt más célból, mint a csend és a rend fenntartása érdekében veszi igénybe, továbbá, ha a közbiztonsági közegek vagy a fegyveres erő feletti rendelkezési jogát másra, mint az illetékes hatósági közegre ruházza - az esetleges büntetőjogi következményektől függetlenül - fegyelmi eljárásnak van helye.

(6) A karhatalomnak a választási eljárás folyamán szükségessé vált kiegészítése, úgyszintén az illető választókerületben rendelkezésre álló karhatalom beosztásának megváltoztatása iránt, a választókerület egész területére nézve a választási bizottság elnöke intézkedik.

(7) Lajstromos és egyéni kerületi együttes választásánál (58. § (3) bek.) a jelen § (1), (4) és (6) bekezdésében a választási bizottság elnökére ruházott jogkör az egyéni választókerületekben is a lajstromos választókerület választási bizottságának elnökét illeti meg; ugyancsak a lajstromos választókerület választási bizottságának elnöke jár el a (3) bekezdésben meghatározott feladatkörben is, ha a lajstromos választókerület székhelye valamely egyéni választókerület székhelyével egybeesik.

(8) A szavazás színhelyén fegyverrel csak azok jelenhetnek meg, akik azt hivatali vagy szolgálati állásuknál fogva viselik.

64. § (1) A választási bizottság magyar nyelven és a választókerületben tömegesen használt más nyelveken is hirdetményt tesz közzé, amelyben tudatja:

a) a választás napját és megkezdésének időpontját;

b) a szavazatszedő küldöttségi elnökök, helyettes elnökök, jegyzők és helyettes jegyzők nevét, továbbá azt, hogy az egyes szavazatszedő küldöttségek mely helyiségben fognak működni, és hogy az ugyanabban a városban választókerületben) vagy községben működő egyes szavazatszedő küldöttségi elnökök közül ki van hivatva a csend és a rend fenntartásáról a város, illetőleg a község egész területén gondoskodni;

c) az ajánlás átnyujtásának helyét és időpontját;

d) a választás eredménye kihirdetésének helyét;

e) a választási eljárásnál szem előtt tartandó egyéb intézkedéseket, különösen a szavazásnál követendő eljárásra vonatkozó részletes tájékoztatást, valamint a szeszes italok forgalombahozására megállapított tilalmat.

(2) Lajstromos és egyéni kerületi együttes választásnál (58. § (3) bek.) a hirdetményt az egyéni választókerületekre vonatkozóan is a lajstromos választókerület választási bizottsága teszi közzé.

(3) A hirdetményt a választókerületben minden községi elöljáróságnak és polgármesternek meg kell küldeni. A hirdetményt legalább tíz nappal a választás napja előtt a választókerület minden községében, városában (szavazókörében) - a hatósági hirdetések közzétételére szolgáló helyeken - ki kell függeszteni s ezenfelül a szokásos módon is közhírré kell tenni.

65. § (1) A központi választmány köteles a választási bizottság elnökének a választókerület választóinak teljes névjegyzékét, a szavazatszedő küldöttségi elnöknek pedig a szavazókör választóinak névjegyzékét hiteles alakban, kellő időben rendelkezésre bocsátani.

(2) A községi elöljáróság (városban a polgármester, Budapesten a kerületi elöljáró) köteles a választást kitűző belügyminiszteri rendeletnek közzététele után nyolc nap alatt a választók névjegyzékébe felvett minden választónak olyan igazolványt kézbesíteni, amely a választókerület (választókerületek) megjelölését, a választói névjegyzék megfelelő sorszámát, a választó nevét, polgári állását vagy foglalkozását és lakóhelyét (lakását) tünteti fel. Azoknak a választóknak is csak egy igazolványt kell kiadni, akik úgy a lajstromos, mint az egyéni választókerület névjegyzékébe fel vannak véve. Az ilyen igazolványon mind a két választói névjegyzék sorszámát fel kell tüntetni.

(3) A választó a községi elöjáróságnál (városban a polgármesternél, Budapesten a kerületi elöljárónál) igazolványát - személyazonosságának igazolása mellett - maga is átveheti. Azokat az igazolványokat, amelyek nem voltak kézbesíthetők, a választási eljárás megkezdése előtt legalább negyvennyolc órával a szavazatszedő küldöttségek elnökeihez jegyzék mellett el kell küldeni. Ezt a jegyzéket a pártok bizalmi egyénei megtekinthetik.

(4) Az igazolvány a személyazonosság igazolásának megkönnyítésére szolgál; hiánya tehát sem a szavazóhelyiségben való megjelenésnek, sem a szavazásnak nem lehet akadálya. Ezt a rendelkezést a 64. § alapján kibocsátott hirdetményben a választók tájékoztatása végett közzé kell tenni.

66. § (1) Azok a választók, akik az ajánlást átnyujtották, az ajánlás átnyujtásától a választás megkezdéséig a párt részére a választókerület választói közül a választási bizottság mellé egy-egy megbízottat, minden szavazatszedő küldöttség mellé pedig két vagy három bizalmi egyént nevezhetnek meg. A megbízottak, illetőleg a bizalmi egyének nevét a választási bizottság elnökével, illetőleg a szavazatszedő küldöttségi elnökkel idejekorán tudatni kell.

(2) A megbízottak és a bizalmi egyének a választás törvényszerűségét ellenőrzik és e feladatuk keretében az elnök engedélyével röviden felszólalhatnak, a szavazás befejezésével pedig észrevételeiknek a jegyzőkönyvhöz csatolását kívánhatják. E kívánság teljesítése nem tagadható meg.

(3) Ha a bizalmi egyén nem annak a szavazókörnek névjegyzékébe felvett választó, amelyben a szavazás történik, közokirattal kell igazolni, hogy a választókerületnek érvényes névjegyzékébe fel van véve.

(4) A bizalmi egyének - a választók és a szavazatszedő küldöttség között fenntartandó összeköttetés céljából, a szavazatszedő küldöttségi elnök által minden jelölt pártja részére egyenlően megállapítandó számban és egyenlő jogokkal - külön megbízottakat (összekötőket) alkalmazhatnak. Ha valamelyik párt bizalmi egyénei e jogukkal élni nem kívánnak, ez a körülmény nem akadályozza meg azt, hogy a többi pártok külön megbízottakat alkalmazhassanak. A külön megbízottak nevét a szavazatszedő küldöttségi elnökkel idejekorán tudatni kell.

(5) A megbízottak, a bizalmi egyének és a külön megbízottak kötelesek a választási bizottság, illetőleg a szavazatszedő küldöttség elnökének a rend fenntartása érdekében adott utasításait szigorúan megtartani, ellenkező esetben megbízatásukat az elnök megvonhatja.

VII. Fejezet

A választás tisztaságának és zavartalanságának biztosítása

67. § (1) A képviselőjelöltnek - lajstromos választókerületben minden jelöltnek - a saját személyére vonatkozólag tájékoztató nyilatkozatot kell kiállítania.

(2) A tájékoztató nyilatkozatban - a belügyminiszter által rendeletben megállapított minta szerint - a képviselőjelölt születési évére, vallására, családi állapotára, iskolai végzettségére, foglalkozására, választás vagy kinevezés alapján betöltött köztisztségére, illetőleg közmegbizatására és arra vonatkozó ténybeli adatokat kell feltüntetni, hogy volt-e büntetve a jelen törvény 28. és 56. §-ában említett bűntett, vétség, illetőleg fegyelmi vétség miatt, és ha igen, milyen büntetéssel. A tájékoztató nyilatkozatban röviden ismertetni kell a jelöltnek, illetőleg pártjának politikai célkitűzéseit.

(3) A tájékoztató nyilatkozatokat az ajánlási íveknek hitelesítés végett bemutatásával (79. § (3) bek.) egyidejűleg át kell adni az ajánlási ívek hitelesítésére hivatott hatóságnak. Ez a hatóság a tájékoztató nyilatkozatokat haladéktalanul továbbítja az illetékes központi választmányhoz. A központi választmány a tájékoztató nyilatkozatokat sokszorosíttatja és jelöltenkint egy-egy példányt haladéktalanul megküld a választókerület területén levő községek elöljáróságának, illetőleg városok polgármesterének, Budapesten a kerületi elöljáróknak. A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester (kerületi elöljáró) köteles a tájékoztató nyilatkozatokat az érkezés napját követő naptól kezdve a választás napjáig - a hatósági hirdetések közzétételére szolgáló helyen - közszemlére kitenni.

68. § (1) A képviselőjelölt - lajstromos választókerületben az ajánlásban első helyen felvett jelölt - a választókerületben állandó lakóhellyel nem bíró azoknak a személyeknek a nevét, akiknek a tevékenységét pártgyűlés rendezése, ezen közreműködés, képviselőjelölt körutazásában részvétel tekintetében vagy a választással kapcsolatban egyébként igénybe kívánja venni, városokban a rendőrkapitányság vezetőjének, - Budapesten a m. kir. rendőrség főkapitányának - községekben a járás főszolgabírájának előzetesen írásban bejelenteni köteles. Bejelenteni csak azt lehet, aki az országgyűlési képviselőválasztóknak a választás évére érvényes névjegyzékébe valamelyik választókerületben fel van véve. A bejelentést a képviselőjelölt bármikor írásban visszavonhatja.

(2) A képviselőjelölt érdekében az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet a választókerületben állandó lakóhellyel nem bíró személy csak abban az esetben végezheti, ha őt a képviselőjelölt az (1) bekezdés rendelkezése értelmében szabályszerűen bejelentette.

69. § Állami, törvényhatósági vagy megyei városi tisztviselő, továbbá községi (kör-) jegyző (segédjegyző) nem vehet részt saját hivatali működése területén választási pártgyűlés rendezésében, nem lehet ilyen pártgyűlésnek elnöke vagy jegyzője, nem fogadhat el ilyen pártgyűléstől megbízást, nem vehet részt képviselőjelölt körutazásában, végül nem gyüjtheti össze és nem vezetheti a választókat az ajánlások hitelesítéséhez vagy a szavazás helyére.

70. § (1) Pártgyűlést a választást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától kezdve csak abban az esetben szabad tartani, ha azt Budapesten a m. kir. rendőrség főkapitányánál, más városban vagy olyan községben, amelyre a m. kir. rendőrség működése kiterjed, a rendőrkapitányság (kirendeltség) vezetőjénél, egyéb helyeken pedig a járás főszolgabírájánál négy helybenlakó választó a pártgyűlés helyének, időpontjának és a pártgyűlésen felszólalóknak pontos megjelölésével legalább negyvennyolc órával előbb bejelenti.

(2) A rendőrhatóság az előző bekezdés szerint bejelentett pártgyűlés megtartását nem tilthatja meg; ha azonban a közbiztonság vagy a közegészség érdeke megkívánja, a pártgyűlés megtartását - indokolt határozattal - attól teheti függővé, hogy a bejelentők a pártgyűlés megtartására más helyet vagy más időpontot jelöljenek meg. Ha a rendőrhatóság a bejelentéstől számított harminchat óra alatt nem nyilatkozik, a pártgyűlést meg szabad tartani.

(3) A választás napját megelőző hetedik naptól kezdve nem szabad pártgyűlést tartani.

(4) A pártgyűlésen csak a képviselőjelölt, a 68. § értelmében bejelentett egyén, felsőházi tag, a kormány tagja vagy olyan magyar állampolgár szólalhat fel, aki abban a törvényhatóságban, amelynek területén a pártgyűlést tartják, fel van véve az országgyűlési képviselőválasztóknak a névjegyzékébe, vagy aki a választást közvetlenül megelőző tíz éven belül országgyűlési képviselő volt. A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában említett lajstromos választókerületekben a pártgyűlésen felszólalhat az is, aki az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe a választókerületet alkotó bármelyik törvényhatóság területén fel van véve.

(5) A rendőrhatóság, ha ennek szükségét látja, gondoskodik arról, hogy a pártgyűlésen elhangzott felszólalásokról, illetőleg kijelentésektől hites gyorsírói feljegyezések készíttessenek. A gyorsírók alkalmazásának költségét az államkincstári viseli.

(6) A minisztérium rendelettel állapítja meg, hogy az előbbi bekezdés rendelkezéseinek szempontjából milyen feljegyzést kell hites gyorsírói feljegyzésnek tekinteni.

71. § (1) A választást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától a választási eljárás befejezéséig tilos a választókerületben a választás céljára zászlót kitűzni vagy egyébként nyilvánosan használni, úgyszintén választási felvonulást vagy - pártgyűlés kivételével - egyéb pártösszejövetelt tartani.

(2) Az előző bekezdésben foglalt tilalom az egyes pártok helyi szerveinek, valamint a képviselőjelölteknek a párthelyiségben való összejövetelére nem vonatkozik. A választásban résztvevő pártok minden szavazókörben egy-egy zárt párthelyiséget tarthatnak; ezeket a párthelyiségeket a rendőrhatóságnál előzetesen be kell jelenteni.

72. § (1) A választással kapcsolatban az egyes pártok vagy magánszemélyek a választást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától a választási eljárás befejezéséig, a pártgyűlések közhírrétételén kívül, semmiféle más tárgyú falragaszt (plakátot), illetőleg hirdetést nem tehetnek közzé.

(2) Pártgyűlésre vonatkozó falragasz (plakát) és hirdetés a gyűlés helyén, idején, a párt, a szónokok és a jelöltek személyének megjelölésén és pártállásán kívül semmi más szöveget és semmiféle ábrát nem tartalmazhat.

(3) A választással kapcsolatban csakis olyan röpiratot és röpcédulát szabad terjeszteni, amely vagy pártgyűlés közhírrétételére vagy a szavazási eljárásra vonatkozik. A pártgyűlést hirdető röpiratokra és röpcédulákra a (2) bekezdés rendelkezései az irányadók. A szavazási eljárást ismertető röpiratok és röpcédulák csakis a legszükségesebb tárgyilagos tudnivalókat tartalmazhatják.

73. § (1) A választást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától a választási eljárás befejezéséig tilos a választóknak bármely ellátásban való részesítése.

(2) Nem esik az (1) bekezdés rendelkezése alá a képviselőjelölt családjához és háztartásához tartozók ellátása, valamint a rokoni és társadalmi érintkezés keretein belül szokásos olyan vendéglátás, amelynek körülményeiből nyilvánvaló, hogy az azzal nyujtott előny nem irányul a választók befolyásolására.

74. § A választás napját megelőző nap délutánjának hat órájától kezdve a választási eljárás befejezéséig a választókerületben szeszes italnak árusítása, kiosztása vagy közvetlen fogyasztás céljából egyéb módon való forgalombahozatala tilos.

VIII. Fejezet

Képviselőjelölés

75. § (1) A választást képviselőjelölés előzi meg.

(2) Olyan pártprogrammal, vagy olyan politikai célkitűzéssel, amely a nemzeti állam és a társadalom törvényes rendjének felforgatására, vagy megsemmisítésére irányul, országgyűlési képviselőül senki sem jelölhető.

76. § Lajstromos választókerületben kétszer annyi jelöltet kell ajánlani, mint ahány képviselőt a választókerületben választani kell. Az ajánlási íveken a jelöltek sorrendjét az ajánlók állapítják meg. Az egy ajánlásban megnevezett jelöltek egy lajstromot alkotnak.

77. § (1) Érvényesen ajánlani csak azt lehet, aki a jelölés elfogadására való készségét kir. közjegyző, vagy a községi elöljáróság (polgármester) által hitelesített írásbeli nyilatkozatban kijelenti. Azok, akik a jelölés idejében külföldön tartózkodnak, ezt a nyilatkozatot a külképviseleti hatóság által hitelesíttetik.

(2) Ugyanaz a személy ugyanannál a választásnál nem fogadhatja el a jelölést:

a) háromnál több egyéni választókerületben;

b) háromnál több lajstromos választókerületben;

c) ugyanabban a lajstromos választókerületben több lajstromon.

78. § (1) Az ajánlási ívek hitelesítése előtt (79. § (3) bek.) biztosítékot kell letenni. A biztosítékot bármely ajánlott vagy a választókerület bármely választója is leteheti.

(2) A biztosíték összege egyéni választókerületben 2,000 (kettőezer) pengő, két képviselőt választó lajstromos választókerületben 3,000 (háromezer pengő), a kettőnél több képviselőt választó lajstromos választókerületben pedig minden további képviselői hely után további 500-500 pengő, legfeljebb azonban 5,000 (ötezer) pengő.

(3) A biztosíték sem magánjogi követelés, sem köztartozás fejében végrehajtás alá nem vonható.

(4) A biztosíték letételének és kezelésének részletes szabályait a belügyminiszter - az igazságügy- és a pénzügyminiszterrel egyetértően - rendeletben állapítja meg.

79. § (1) Az ajánlásra a belügyminiszter által rendelkezésre bocsátott, vagy magánúton előállított ajánlási ívek alakjának és szövegének a belügyminiszter által megállapított mintával teljesen meg kell egyeznie. A belügyminiszter által rendelkezésre bocsátott ajánlási íveket Budapesten a belügyminisztériumban, egyéb helyeken a kir. járásbíróságnál is át lehet venni.

(2) Az ajánlási ív írott vagy nyomtatott szövegének tartalmaznia kell a választókerület nevét és a választás napját, továbbá a képviselőjelölt - lajstromos választókerületben valamennyi jelölt - nevét, életkorát, foglalkozását, lakását és pártállását.

(3) Az ajánlási íveket Budapesten a kerületi elöljárónál, máshol pedig a kir. járásbíróságnál hitelesítés végett be kell mutatni és egyidejűleg igazolni kell a biztosíték letételét is. Csak olyan ajánlási ívet lehet hitelesíteni, amelyen még egyetlen aláíró aláírása sincs. A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy az ajánlási ív bemutatója igazolta a biztosíték letételét, bemutatta a jelöltnek (jelölteknek) a jelölés elfogadására irányuló nyilatkozatát és hogy a hitelesítő hatóságnak átadta a jelölt (jelöltek) személyére vonatkozó tájékoztató nyilatkozatot.

80. § (1) Ajánlásra csak a választókerület országgyűlési képviselőválasztói névjegyzékébe felvett választóknak van joguk.

(2) Érvényes ajánláshoz egyéni választókerületben legalább 500, lajstromos választókerületben pedig legalább 1500 választó sajátkezű aláírása szükséges.

(3) Ha az ajánlás országos pártnak a jelöltjére, illetőleg lajstromára vonatkozik, az ajánlás érvényességéhez egyéni választókerületben 150, lajstromos választókerületben pedig egy-egy képviselő után 150-150, összesen azonban legfeljebb 750 választó aláírása is elegendő akkor, ha a párt a képviseletére jogosult központi szerv útján az ajánláshoz kir. közjegyző által hitelesített írásbeli nyilatkozatban előzetesen hozzájárult.

(4) Úgy a (2), mint a (3) bekezdés esetében az ajánlók legalább felerészének olyan választónak kell lennie, aki életének 30. évét már betöltötte.

(5) Az ajánlás érvényességéhez megkívánt számú aláírásnak legfeljebb egynegyed részéig lehet elfogadni olyan ajánlóknak az aláírását, akik ugyanannak a községnek választói névjegyzékébe vannak felvéve. Az olyan választókerületben, ahol négynél kevesebb község van, az érvényes ajánláshoz megkívánt számú aláírásnak legfeljebb felerészéig lehet elfogadni olyan ajánlók aláírását, akik ugyanannak a községnek választói névjegyzékébe vannak felvéve. Az önálló városi választókerületekben az ajánlás érvényességéhez megkívánt számú aláírás legfeljebb egynegyed részéig lehet érvényesnek elfogadni olyan ajánlók aláírását, akik ugyanannak a szavazókörnek a névjegyzékébe vannak felvéve.

(6) Az ajánlók száma a (2), illetőleg a (3) bekezdésben megkívánt számot ennek a számnak legfeljebb 50%-ával haladhatja meg.

(7) Az ajánlásnak tartalmaznia kell az ajánlók családi és utónevét, polgári állását (foglalkozását), lakását, születési évét, a szavazókör megjelölését és a választói névjegyzék sorszámát.

81. § (1) Az előző § rendelkezéseinek megfelelő ajánlás is csak akkor érvényes, ha az ajánlók aláírását kir. közjegyző vagy kir. járásbíróság, vagy választási biztos, illetőleg ennek helyettese, vagy a községi elöljáróság, városokban a polgármester, illetőleg az általa megbízott tisztviselő hitelesítette. A hitelesítés a kir. közjegyző előtt illetékmentes, a kir. járásbíróság, a választási biztos és a községi előljáróság (a polgármester vagy a megbízott tisztviselő) előtt díj- és illetékmentes.

(2) A választási biztos vagy helyettese hitelesítésre csak olyan választókerületben jogosult, amelynek területén sem kir. járásbíróságnak, sem kir. közjegyzőnek székhelye nincs. Az ilyen választókerület székhelyén a választási biztos vagy helyettese köteles az aláírások hitelesítése végett legalább három nappal az ajánlások benyujtásának időpontja (84. § (1) bek.) előtt szükség esetében többször is megjelenni; megjelenésének pontos helyét és időpontját legalább három nappal előbb a helyben szokásos módon közhírré kell tenni. A választási biztos, illetőleg helyettese az így közzétett időtartam alatt a megjelölt helyiségben köteles tartózkodni. Az 59. § (5) bekezdésének a választási biztos összeférhetetlenségi viszonyára vonatkozó rendelkezését a választási biztosnak a jelen §-ban szabályozott eljárására is alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés értelmében hitelesítésre jogosultak azokról az ajánlókról, akiknek aláírását hitelesítették, nyilvántartást kötelesek vezetni.

82. § (1) A 80. § (3) bekezdése szempontjából országos pártnak azt a pártot kell tekinteni, amely országos szervezkedését a belügyminiszternél a választások kitűzése előtt legalább három hónappal bejelentette és igazolta, hogy:

a) a pártnak a bejelentés időpontjában együttlévő országgyűlésen legalább négy olyan országgyűlési képviselő tagja van, akiket ennek a pártnak tagjaiként választottak meg, vagy akik a bejelentés időpontját megelőzően legalább hat hónapon át ennek a pártnak a tagjai voltak; vagy

b) legalább húszezer olyan tagja van, akik bármelyik lajstromos vagy egyéni választókerület választói névjegyzékébe a bejelentés időpontjában fel vannak véve.

(2) Az (1) bekezdésben említett bejelentésnek tartalmaznia kell a párt pontos nevét és a képviseletére jogosult központi szerv tagjainak nevét, valamint a párt célkitűzéseinek részletes ismertetését is.

(3) A bejelentést az (1) bekezdés a) pontja esetében a párthoz tartozó legalább négy országgyűlési képviselőnek, b) pontja esetében pedig a választók névjegyzékébe felvett legalább négy választónak kell sajátkezűleg aláírnia. Az aláírásokat kir. közjegyzővel kell hitelesíttetni.

(4) A bejelentéshez csatolni kell:

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a képviselőház elnökének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a párt az (1) bekezdés a) pontjában kikötött kelléknek megfelel:

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében az ott megjelölt számú választóknak írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a bejelentett pártnak tagjai.

(5) Az előző bekezdés b) pontja esetében a választók aláírását és a választójogosultságukat igazoló választói névjegyzékkivonatokat hitelesíttetni kell. A hitelesítést kir. közjegyző, kir. járásbíróság, vagy a községi elöljáróság, városokban a polgármester, illetőleg az általa megbízott tisztviselő végezheti. A hitelesítés díj- és illetékmentességére vonatkozólag a 81. § (1) bekezdésének a rendelkezései az irányadók.

(6) A belügyminiszter a bejelentések tárgyában legkésőbb 15 napon belül határozni és határozatát a bejelentőknek haladéktalanul megküldeni köteles.

(7) A bejelentés tudomásulvételét megtagadó határozatot meg kell indokolni. A belügyminiszternek a tudomásulvételt megtagadó határozata ellen a bejelentők a kézbesítés napját követő naptól számított 15 nap alatt panasszal fordulhatnak a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság a panasz felett soronkívül, legkésőbb azonban 15 nap alatt dönteni köteles.

(8) A belügyminiszter az általa tudomásul vett bejelentésekről, úgyszintén azokról a bejelentésekről, amelyekre nézve a közigazgatási bíróság megállapította, hogy a törvényben előírt követelményeknek megfelelnek, a képviselőház elnökét és a központi választmányokat értesíti. A központi választmányok a bejelentésekről nyilvántartást vezetnek és választás kitűzése alkalmával a nyilvántartás másolatát a választási biztosoknak megküldik.

(9) Az előző bekezdés értelmében országos pártként nyilvántartott párt ezt a jellegét elveszti akkor, ha az országgyűlési képviselőválasztások alkalmával a párt tagjaiként legalább négy országgyűlési képviselőt nem választottak meg. Ilyen esetekben a belügyminiszter a párt országos jellegének megszűnése tárgyában - az országgyűlési képviselők igazolása után, ha pedig a párt országos jellegének megszűnésére a választások ellen esetleg beadott közigazgatási bírósági panasz elbírálására kihatással lehet, ennek elbírálása után - legkésőbb 15 nap alatt határoz. A határozat ellen a párt a képviseletére jogosult központi szerv útján panasszal élhet a közigazgatási bírósághoz.

(10) Az a párt, amelynek országos jellegét nyilvántartásba vették, - a (9) bekezdésben említett esettől eltekintve - ezt a jellegét továbbra is megtartja és a későbbi országgyűléseken újabb bejelentésre nem köteles.

83. § (1) Minden választó csak egy ajánlásban vehet részt, kivéve, ha az általa aláírt ajánlás - vagy azért, mert a jelölt visszalépett, vagy azért, mert az ajánlást a választási biztos visszautasította - hatálytalanná vált.

(2) Az aláírás hitelesítése előtt a hitelesítő az aláírót figyelmeztetni köteles arra, hogy több ajánlási ív aláírása büntetés alá esik.

(3) Az ajánló az ajánlási nyilatkozatot aláírásának hitelesítése után nem vonhatja vissza.

84. § (1) Az ajánlást a választás napját megelőző nyolcadik napon kell a választási biztosnak átnyujtani, aki ezen a napon délelőtt 9 órától délután 1 óráig a választási bizottság hivatalos helyiségében köteles tartózkodni. A választási biztos sem korábban, sem később nem vehet át ajánlást.

(2) Az ajánlást két olyan ajánlónak kell személyesen átnyujtani, akiket a választási biztos személyesen ismer, vagy akik személyazonosságukat előtte igazolják. Az ajánláshoz csatolni kell a 77. § (1) bekezdésében megkívánt hitelesített írásbeli nyilatkozatot.

(3) A választási biztos az ajánlás átvételére rendelt helyiségből, az ajánlás átnyujtóit kivéve, mindenkit kitilthat.

(4) A választási biztos nem vehet át olyan ajánlást, amelyen a hitelesített aláírások száma a 80. § (6) bekezdésében megengedett számot meghaladja. Az ilyen ajánlást azonban az ajánlás átnyujtói a fölös számú aláírások törlése után - az (1) bekezdésben megállapított idő alatt - újból benyujthatják.

(5) A választási biztos az ajánlás átvételéről a benyujtóknak elismervényt ad. A választási biztos köteles a neki átadott ajánlási íveket és a mellékleteket gondosan megőrizni és azokat a feleknek rövid időre sem adhatja többé vissza.

85. § (1) Az ajánlás elfogadása vagy visszautasítása felett a választási biztos dönt. A választási biztos köteles döntését legkésőbb a benyujtást követő második napon déli 12 óráig írásban közölni a benyujtók bármelyikével.

(2) A választási biztos olyan ajánlást, amely a 76-84. §-ok rendelkezéseinek nem felel meg, nem fogadhat el; viszont olyan ajánlást, amely az idézett rendelkezéseknek megfelel, nem utasíthat vissza.

(3) Az ajánlók jogosultságát a választási biztos a választók névjegyzéke alapján állapítja meg. Annak az aláírását, aki a választók névjegyzékébe nincs felvéve, törölni kell.

(4) Az ajánlás érvényessége szempontjából nem lehet figyelembe venni az olyan aláírást, amelyik több ajánlásban fordul elő; az ilyen aláírást valamennyi benyujtott ajánlási íven törölni kell.

(5) Ha a (3) és (4) bekezdések értelmében történt törlések következtében az érvényesnek elfogadott ajánlók száma a 80. § (2), illetőleg (3) bekezdésében megkívánt számnál kevesebb lett, a választási biztos köteles a töröltek neveit és a törlések okát az ajánlás benyujtóival - az (1) bekezdésben megállapított határidőig - írásban közölni azzal, hogy a hiányzó aláírásokat harminchat óra alatt pótolhatják. Pótlás címén legfeljebb annyi új aláírást lehet bemutatni, hogy a már érvényesnek elfogadott aláírások száma és a pótlás címén bemutatott aláírások száma együttesen ne haladja meg a 80. § (6) bekezdésében megengedett számot.

(6) Az a körülmény, hogy a pótlásképpen bemutatott aláírások között olyan választó aláírása is szerepel, akinek aláírását a választási biztos - valamely más ajánlási íven - már érvényesnek elfogadta, a már elfogadott aláírás érvényességét nem érinti és az ilyen aláírást csak a pótlásképen bemutatott ajánlási íven kell törölni.

(7) Ha a választási biztos a 80. § (2), illetőleg (3) bekezdésében megkívánt számú aláírás érvényességét megállapította, a többi aláírást csak a (4) bekezdésben foglaltak szempontjából teszi további vizsgálat tárgyává.

(8) A benyujtott ajánlást visszavonni nem lehet. A választási biztos az egyszer elfogadott ajánlást többé nem utasíthatja vissza.

(9) A választási biztos a választási bizottság elnökét és a központi választmány elnökét a jelölés eredményéről azonnal értesíti és azt egyidejűleg bejelenti a képviselőház elnökéhez és a belügyminiszterhez.

86. § (1) A képviselőjelölt az ajánlás elfogadása után is visszaléphet a jelöléstől. A visszalépés csak akkor érvényes, ha azt a jelölt közjegyző által hitelesített nyilatkozatban, a választási bizottság elnökénél bejelenti.

(2) Egyéni választókerületben abban az esetben, ha valamelyik képviselőjelölt visszalépését már a szavazás megkezdése előtt bejelenti, a visszalépést a választási bizottság elnöke a szavazatszedő küldöttségi elnökökkel azonnal tudatja és egyidejűleg intézkedik, hogy a visszalépés minden községben közzététessék. A visszalépésről a központi választmányt is azonnal értesíteni kell.

(3) Lajstromos választókerületben egyes jelöltek visszalépése vagy halála az ajánlás érvényességét nem érinti.

87. § (1) Ha a választási biztos egy ajánlást sem fogadott el érvényesnek, a választás elmarad.

(2) Egyéni választókerületben elmarad a választás akkor is, ha a választási eljárás megnyitására kitűzött időpont előtt valamennyi képviselőjelölt visszalépett, vagy ha valamelyik képviselőjelölt meghalt.

(3) Ha csak egy érvényes ajánlás van, a szavazás elmarad.

(4) A választási bizottság elnöke a választás, illetőleg a szavazás elmaradásáról a választási bizottság tagjait, a szavazatszedő küldöttségeket, valamint a választásnál közreműködésre hivatott közegeket haladéktalanul értesíti; egyszersmind gondoskodik, hogy a választás, illetőleg a szavazás elmaradása a választókerület minden községében, illetőleg városában idejekorán közzététessék.

(5) A választási bizottság elnöke köteles a választás elmaradását a képviselőház elnökéhez és a belügyminiszterhez haladéktalanul bejelenteni és arról a központi választmányt egyidejűleg értesíteni.

IX. Fejezet

Választási eljárás

1. A választási eljárás megnyitása

88. § (1) Ha a választás a 87. § értelmében nem marad el, a választási bizottság köteles a választás napján a választókerület székhelyén megjelenni.

(2) A választási bizottság elnöke a választási eljárást reggel nyolc órakor nyitja meg.

2. Egyhangú választás

89. § (1) Ha az egyéni választókerületben a választási biztos csak egy ajánlást fogadott el érvényesnek, vagy ha visszalépés következtében csupán egy érvényes ajánlás maradt, a választási bizottság elnöke az ajánlásba felvett képviselőjelöltet megválasztott országgyűlési képviselőnek nyilvánítja.

(2) Ha a lajstromos választókerületben a választási biztos csak egy ajánlást fogadott el érvényesnek, a lajstrom sorrendjében előbb álló megfelelő számú jelöltet megválasztott országgyűlési képviselőnek, a sorrendben azután következő valamennyi jelöltet pedig pótképviselőnek kell nyilvánítani.

(3) A választási bizottság elnöke köteles az eredményt a hirdetményben (64. §) előre jelzett helyen haladéktalanul kihirdetni, és azt a képviselőház elnökéhez is bejelenteni.

3. Választás

90. § (1) Ha egynél több érvényes ajánlás van: szavazásnak van helye.

(2) A szavazás borítékba zárt szavazólapokkal történik. A szavazásra kizárólag hivatalos szavazólapot és borítékot szabad használni.

91. § (1) A szavazólapokat, a szavazólapok befogadására szolgáló borítékokat, a választási eljárás során felhasználásra kerülő összes nyomtatványokat és ürlapokat, valamint a szavazatok leadására szolgáló urnákat - az összes választókerületek részére egységesen, ugyanabban a minőségben, nagyságban és alakban - a belügyminiszter állíttatja elő.

(2) A szavazólapokat a belügyminiszter pecsétjét víznyomással feltűntető papírosból, a borítékokat pedig a szavazólapokkal megegyező színű és át nem látszó papírból kell előállítani. A lajstromos választókerületi és az egyéni választókerületi együttes választásnál (58. § (3) bek.) a kétféle szavazás céljára egymástól feltűnően eltérő alakú és színű szavazólapokat és borítékokat kell készíttetni.

(3) Az urnákat fémlemezből úgy kell elkészíttetni, hogy az urna felnyitható és kulccsal vagy lakattal lezárható fedőlapján, a szavazólapokat magukban foglaló borítékok bedobására alkalmas olyan nyílás legyen, amely elzárható és lepecsételhető.

(4) A szavazólapokat, borítékokat, valamint a választási eljárás során felhasználásra kerülő egyéb nyomtatványokat a belügyminiszter - pontos jegyzék kíséretében - a központi választmányok elnökeihez olyan időpontban köteles megküldeni, hogy azokat a központi választmányok elnökei legkésőbb az ajánlások benyujtására megállapított napot (84. § (1) bek.) megelőző napon megkaphassák.

(5) Az urnákat - minden szavazókör részére egyet-egyet - a belügyminiszter juttatja el nagy- és kisközségekben a községi elöljárósághoz, városokban a polgármesterhez, Budapest székesfővárosban pedig a kerületi elöljárókhoz.

(6) A szavazólapok befogadására szolgáló borítékokból és a szavazólapokból legalább 10%-kal többet kell minden központi választmány elnökéhez megküldeni, mint ahány választó a központi választmány területén az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe fel van véve.

92. § (1) Mihelyt a választási bizottság elnöke a jelölés eredményét közölte, a központi választmány elnöke nyomban intézkedik a szavazólapok szövegének, a belügyminiszter által megküldött szavazólapokra való rányomtatása iránt. Minden választókerület részére annyi szavazólapot kell kinyomatni, ahány választó a választókerület névjegyzékébe fel van véve.

(2) Egyéni választókerületben a szavazólapra minden érvényesen ajánlott képviselőjelölt nevét fel kell venni.

(3) Lajstromos választókerületben minden érvényesen ajánlott lajstromot fel kell venni a szavazólapra. Az egyes lajstromok jelöltjeit abban a sorrendben kell felvenni, amint ezt a pártok az ajánlásban megállapították.

(4) A szavazólapon a 82. § (1) bekezdése értelmében bejelentett pártok jelöltje, illetőleg lajstroma felett fel kell tüntetni a párt nevét és ha az ajánlás átnyujtói bejelentik, a pártvezér, illetőleg a pártelnök nevét is. Pártokon kívül álló jelölt, illetőleg lajstrom felett a „pártonkívüli” jelzést kell alkalmazni.

(5) Azt, hogy az egyes jelöltek, illetőleg lajstromok a szavazólapokon milyen sorrendben következnek egymás mellett, a választási bizottság - a választási biztos jelenlétében - sorshúzással dönti el. A sorshúzás időpontját közölni kell a 66. § (1) bekezdése értelmében bejelentett megbízottakkal, akik a sorshúzásnál jelen lehetnek.

(6) A szavazólap szövegbeosztásának mintáját a belügyminiszter állapítja meg.

93. § (1) A választási bizottság elnöke az érvényesen ajánlott jelöltek neveit, illetőleg az érvényesen ajánlott lajstromokat - a szavazólapokra megállapított sorrendben - haladéktalanul közli a szavazatszedő küldöttségek elnökeivel, a szavazólapok szövegét pedig a választókerület minden szavazókörében falragaszok útján közzéteszi.

(2) Az (1) bekezdés értelmében közzétett falragaszokon az egyes jelöltek pártállásának megjelölését (párt neve), az ajánlás átnyujtói által esetleg bejelentett (92. § (4) bek. pártvezér, illetőleg pártelnök nevét, az egyes jelöltek, illetőleg lajstromok sorrendjét feltüntető számokat és az egyes lajstromokon első helyen felvett jelöltek neveit - a falragasz egyéb szövegénél - nagyobb betűkkel kell kinyomatni.

94. § (1) A belügyminiszter minden választási bizottság részére a választókerület nevét, minden szavazókör részére pedig a község (város) nevét és a szavazókör számát vagy egyéb megjelölését feltüntető pecsétnyomót készíttet. A belügyminiszter a pecsétnyomókat a központi választmány elnöke útján juttatja el a községi elöljáróságokhoz és a polgármesterekhez, Budapest székesfővárosban pedig a kerületi elöljárókhoz.

(2) A központi választmány elnöke a 92. § (1) bekezdése értelmében kinyomatott szavazólapokat, megfelelő számú borítékot és a szükséges egyéb nyomtatványokat kellő időben elküldi a szavazatszedő küldöttségek elnökeinek. A szavazólapokat és a borítékokat külön-külön is gondosan be kell csomagolni és a csomagokat le kell pecsételni.

(3) A szavazólapokat szigorú számadás kötelezettsége mellett kell kezelni. A fennmaradt és még ki nem nyomatott szavazólapokat a központi választmány elnöke köteles - a választási eljárás befejezése után - a belügyminiszterhez beküldeni.

(4) Az urnákat a községi elöljáróság, illetőleg a polgármester, Budapesten a kerületi elöljáró köteles a szavazás napján legkésőbb a szavazási eljárás megkezdése (96. § (1) bek.) előtt félórával a szavazóhelyiségben a szavazatszedő küldöttség elnökének vagy helyettesének sértetlen állapotban rendelkezésére bocsátani. Az urna átadásával egyidejűleg a szavazatszedő küldöttség elnökének vagy helyettesének át kell adni a szavazókör pecsétnyomóját is.

95. § (1) A szavazatszedő küldöttségek kötelesek a választás napján a részükre kijelölt szavazókörben a szavazásra szolgáló helyiségben megjelenni, hacsak a választási bizottság elnökétől már előbb arról nem értesültek, hogy a választás, illetőleg a szavazás elmarad.

(2) Ha a szavazókörben megjelent küldöttség a választási bizottság elnökétől arról értesül, hogy a választás, illetőleg a szavazás elmarad, a küldöttségi elnök ezt a körülményt az összegyűlt választóközönséggel közli.

(3) A szavazatszedő küldöttségi elnök - a közigazgatási hatóság útján - köteles gondoskodni a szavazóhelyiség berendezéséről és arról, hogy a szavazáshoz szükséges felszerelések és segédeszközök rendelkezésre álljanak.

(4) A szavazatszedő küldöttség elnöke köteles továbbá a közigazgatási hatóság útján gondoskodni arról, hogy a szavazásnál előforduló írásbeli tennivalók végzésére megfelelő számú segédszemélyzet (írnok) álljon a jegyző rendelkezésére. A segédszemélyzet - mielőtt működését megkezdené - a küldöttség elnöke előtt a 61. § (5) bekezdésében megállapított esküt teszi le.

(5) A szavazatszedő küldöttség elnöke köteles végül a 93. §-ban említett falragasz egy példányát - lajstromos választókerületi és egyéni választókerületi együttes választás esetében (58. § (3) bek.) a falragaszok egy-egy példányát - a szavazóhelyiségben szembetűnően kifüggeszteni.

96. § (1) A szavazási eljárás minden szavazókörben a választás napján reggel 8 órakor kezdődik.

(2) Ha olyan akadály támad, amely miatt a szavazást a megállapított órában az illető szavazókörben nem lehet megkezdeni, a küldöttségi elnök belátása szerint és saját felelősségére, az akadály elhárításáig a szavazás megkezdését elhalasztja. A szavazást, mihelyt az akadály elhárult, nyomban meg kell kezdeni. A szavazás megkezdésének elhalasztását és ennek előrelátható időtartamát ki kell hirdetni. Ha az akadály legkésőbb tizenkét óra alatt elhárítható nem volt és ezért a szavazást megkezdeni nem lehetett, a szavazást az illető szavazókörben meghiúsultnak kell tekinteni.

(3) A megkezdett szavazást megszakítás nélkül kell folytatni.

97. § (1) A szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazás megkezdése előtt megállapítja, hogy az eljárásnál közreműködésre hivatott személyek megjelentek-e és megteszi a szavazás megtartásához szükséges előzetes intézkedéseket; különösen gondoskodik arról, hogy a bizalmi egyének a szavazóhelyiségben akként helyezkedhessenek el, hogy a szavazási rovatos ívekbe, nemkülönben a visszautasítottak és kifogásoltak jegyzékébe történő bejegyzéseket ellenőrizhessék.

(2) Ha a szavazás megkezdéséig az ajánlás átnyujtói bizalmi egyéneket nem alkalmaztak, a küldöttségi elnök őket - ha jelen vannak - törvényadta jogukra figyelmezteti.

(3) Ha a bejelentett bizalmi egyének valamelyike nem jelent meg, vagy működését abbahagyta, a küldöttség elnöke az ajánlás átnyujtóit, ha jelen vannak, új bizalmi egyének alkalmazására hívja fel.

(4) Az ajánlás átnyujtói bizalmi egyéneik részére, a bizalmi egyének pedig a külön megbízottak (összekötők) részére igazolványt állítanak ki, amelyet a szavazatszedő küldöttség elnöke láttamoz. E végből köteles a szavazatszedő küldöttség elnöke vagy helyettese a szavazási eljárás megkezdése (96. § (1) bek.) előtt legalább félórával a szavazóhelyiségben megjelenni és gondoskodni arról, hogy az igazolvány láttamozása végett jelentkezőknek a szavazóhelyiségbe való bejutását senki meg ne akadályozza. A láttamozott igazolvány feljogosítja a bizalmi egyént arra, hogy a szavazóhelyiségben tartózkodjék és oda bármikor belépjen.

(5) A választók személyazonosságának ellenőrzése végett minden szavazatszedő küldöttségnél nagy- és kisközségben a községi elöljáróságnak két kiküldött tagja, városban a polgármester által, Budapesten a kerületi elöljáró által kiküldött két tisztviselő a szavazás helyén megjelenni és a szavazás befejezéséig mint azonossági tanú jelen lenni köteles. A hatósági azonossági tanu kijelölését mellőzni csak abban az esetben lehet, ha az e célra kijelölhető hatósági személyek nem állanak kellő számban rendelkezésre.

(6) Ha az előző bekezdésben említett hatósági azonossági tanúk valamelyike a szavazásnál nem jelent meg vagy működését abbahagyta, helyette a szavazatszedő küldöttség elnöke az illető községben vagy városban lakó választók közül mást jelöl ki. A hatósági azonossági tanúkat az elnök jelöli ki abban az esetben is, ha azoknak kijelölését a hatóság az előző bekezdésben említett okból mellőzte.

(7) A bizalmi egyéneknek is joguk van arra, hogy a község vagy a város lakói közül egy-egy választót, mint azonossági tanút jelöljenek meg, aki mindaddig, amíg a szavazás tart, a választók személyazonosságát ellenőrizheti.

(8) Az azonossági tanúk a szavazatszedő küldöttség előtt a következő esküt kötelesek letenni:

„Esküszöm, hogy azokra a kérdésekre, amelyeket a választóknak személyazonosságára nézve hozzám intéznek, minden párt- és mellékérdek nélkül, legjobb tudásom és meggyőződésem szerint, a tiszta igazságnak megfelelően válaszolok. Isten engem úgy segéljen!”

98. § (1) A szavazás tartama alatt a szavazóhelyiségben csak a szavazatszedő küldöttség, a szavazásra beszólított választók, a bizalmi egyének, az írásbeli teendők végzésére rendelt segédszemélyzet és az azonossági tanúk lehetnek jelen.

(2) A szavazás alatt a szavazatszedő küldöttség elnökének vagy helyettesének, továbbá a jegyzőnek vagy helyettesének a szavazóhelyiségben kell tartózkodnia.

(3) A küldöttség elnöke elrendelheti, hogy a szavazók az általa meghatározott számban bocsáttassanak be a szavazóhelyiségbe és onnan szavazatuk leadása után azonnal távozzanak.

(4) Azt, aki a rend ellen vét vagy az e törvény értelmében tett jogos intézkedésnek nem engedelmeskedik, az elnök rendreutasítja, ismételt rendreutasítás esetében pedig a szavazóhelyiségből kitiltja. Az elnök által kitiltott választó, ha még nem szavazott le, szavazásra csak a záróra alatt jelentkezhetik.

(5) Ha a szavazási eljárásnál közreműködő valamelyik közeget kellett kitiltani, helyettesítéséről a szavazatszedő küldöttség elnöke gondoskodik.

99. § (1) A választót a szavazásnál rábeszélni vagy más módon befolyásolni nem szabad. Kérdést a választóhoz csak a szavazatszedő küldöttségi elnök intézhet, ez is csak feladatának korlátai között.

(2) A szavazóhelyiséget magában foglaló egész épületben és annak a szavazatszedő küldöttségi elnök által területileg meghatározott környékén is tilos a választókat rábeszélni és általában bármi olyat cselekedni, ami a választás eredményét befolyásolhatja.

(3) A választáshoz, illetőleg a szavazáshoz botot vagy tettleges bántalmazásra alkalmas más eszközt vinni tilos.

100. § (1) A szavazás alapjául a választás évére érvényes névjegyzék hiteles példánya szolgál. Ennek a szavazás egész tartama alatt a küldöttségnél kell lennie.

(2) Csak az szavazhat, aki ebbe a névjegyzékbe fel van véve. A szavazatszedő küldöttség elnöke, helyettes elnöke, jegyzője és helyettes jegyzője, a bizalmi egyének, a külön megbízottak, valamint az írásbeli tennivalók végzésére kirendelt segédszemélyzet, ha az illető választókerület névjegyzékébe fel vannak véve, abban a szavazókörben, amelyben működnek, akkor is szavazhatnak, ha más szavazókör névjegyzékébe vannak felvéve.

(3) Nem bocsátható szavazásra:

1. akinek személyazonossága nincs megállapítva;

2. akiről közokirattal beigazolják, hogy magyar állampolgárságát elvesztette vagy, hogy a 27. és 28. §-ok rendelkezései értelmében a választójogból ki van zárva;

3. akinek a 26. § rendelkezései értelmében nincs választójoga;

4. aki ugyanannál a választásnál más választókerületben vagy más szavazókörben már szavazott.

(4) Azt, akinek személyazonossága különben kétségtelenül megállapítható, nevének, életkorának, polgári állásának (foglalkozásának) vagy lakásának hibás vagy hiányos bemondása, illetőleg a névjegyzékbe történt ilyen bejegyzése miatt nem lehet kizárni a szavazásból.

(5) Ha a szavazatszedő küldöttség elnöke arról győződik meg, hogy valaki másnak neve alatt szavazott, vagy ezt megkísérelte (186. §), erről a tettes pontos személyi adatainak feltüntetésével azonnal jegyzőkönyvet kell felvenni és azt - a büntető eljárás folyamatba tétele végett - a választás befejezése után haladéktalanul meg kell küldeni az illetékes kir. ügyészséghez.

101. § (1) A szavazásról rovatos íveket kell vezetni és ezekben fel kell jegyezni a szavazó családi és utónevét, a választói névjegyzék megfelelő sorszámát és azt, hogy szavazott. A szavazási rovatos íveket össze kell fűzni és az összefűzés helyén hivatalos pecséttel kell lepecsételni.

(2) A választók névjegyzékében a választó neve mellé - a jegyzetrovatban - szintén fel kell jegyezni, hogy a választó leszavazott.

(3) Lajstromos választókerületi és egyéni választókerületi együttes választásnál (58. § (3) bek.) az előző bekezdésekben említett tennivalókat a kétféle szavazásra vonatkozóan külön-külön kell elvégezni.

102. § (1) A szavazatszedő küldöttség elnöke köteles azokat a jelentkezőket, akik a 100. § értelmében szavazásra nem bocsáthatók, vagy akiknek szavazata a 105. § (9) bekezdése értelmében nem fogadható el, visszautasítani, a többieket pedig elfogadni.

(2) A jelentkezők szavazásra bocsátása és a szavazatok elfogadása ellen a szavazatszedő küldöttség jegyzője, a személyazonosság tekintetében pedig a küldöttség jegyzője, valamint az azonossági tanúk - a szavazás elfogadása előtt - kifogást tehetnek.

(3) A kifogások felett, továbbá a szavazás vezetésére vonatkozó kérdésben és általában a szavazatszedő küldöttség hatáskörébe utalt ügyekben saját felelősségére az elnök határoz.

(4) A szavazásra nem bocsátott jelentkezőkről és az el nem fogadott szavazatokról - a szavazásra nem bocsátás vagy az el nem fogadás okának megemlítésével - külön jegyzéket kell vezetni (visszautasítottak jegyzéke).

(5) Külön jegyzéket kell vezetni azokról a választókról is, akiknek szavazásra bocsátása vagy szavazatuknak elfogadása ellen kifogást emeltek, feltéve, hogy az elnök a szavazatot a kifogás ellenére elfogadta (kifogásoltak jegyzéke).

(6) Lajstromos választókerületi és egyéni választókerületi együttes választásnál (58. § (3) bek.) az előző bekezdésekben említett tennivalókat a kétféle szavazásra vonatkozóan külön-külön kell elvégezni.

103. § (1) A szavazóhelyiségben a szavazatszedő küldöttség részére - minden oldalról könnyen hozzáférhetően - megfelelő nagyságú asztalt kell elhelyezni.

(2) A szavazóhelyiségben - a szavazás céljára - annyi elrekesztett fülkét kell berendezni, hogy minden 200 választóra legalább egy-egy szavazófülke jusson. Minden szavazófülke bejáratának úgy kell elhelyezve lennie, hogy azokat a szavazatszedő küldöttség elnöke akadálytalanul figyelemmel kísérhesse. A szavazófülkéknek másfelé nyíló kijárata nem lehet.

(3) A szavazatszedő küldöttség elnöke - a szavazás megkezdése előtt - az ottlevő bizalmi egyének jelenlétében - megvizsgálva a hivatalos szavazólapokat és borítékokat tartalmazó csomagok sértetlenségét, a csomagokat felbontja. Ha felbontásuk után arról győződik meg, hogy kellő mennyiség nem áll rendelkezésre, ezt a központi választmány elnökének azonnal bejelenti. A központi választmány elnöke haladéktalanul intézkedik a szükséges számú szavazólap kinyomatása és azoknak, valamint a szükséges mennyiségű borítéknak a szavazatszedő küldöttség elnökéhez eljuttatása iránt.

(4) A szavazatszedő küldöttség elnöke, miután - az ottlevő bizalmi egyének jelenlétében - meggyőződött arról, hogy az asztalra helyezett urna üres, annak fedőlapját lezárja és ennek kulcsát őrizetbe veszi. A bizalmi egyének az urnát lepecsételhetik.

(5) A szavazatszedő küldöttség elnöke az urna lezárása után a szavazólapokat és a borítékokat - az urna mellé - az asztalra helyezi. Lajstromos választókerületi és egyéni választókerületi együttes választásnál (58. § (3) bek.) a kétféle szavazólapokat és borítékokat az urna két ellentétes oldalán elkülönítve kell elhelyezni.

104. § (1) A szavazatszedő küldöttség elnöke köteles a szavazólapokat és a hozzájuk tartozó borítékokat - azoknak jobb felső sarkán - aláírásával (kézjegyével) és az abc egy-egy azonos - akár nagy, akár kis - betűjével - de nem az abc betűrendjében - előzetesen ellátni. Az aláírást (kézjegyet) és a betűt egyező színű írónnal kell írni. A szavazólapoknak és borítékoknak ezt a megjelölését úgy kell végezni, hogy a már megjelölt szavazólapokból és borítékokból mindig legalább harminc darab álljon rendelkezésre. A szavazólapok és borítékok megjelölését a szavazatszedő küldöttség helyettes elnöke az alatt az idő alatt is végezheti, amikor nem ő elnököl.

(2) A szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazólapok két-két példányát - a szavazás megkezdése előtt - a bizalmi egyének rendelkezésére bocsátja.

105. § (1) A szavazás az egyes képviselőjelöltekre, illetőleg lajstromokra történik. A szavazó által a lajstromon tett változtatást figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A szavazat leadása azzal kezdődik, hogy a választó a szavazatszedő küldöttség asztalához lép és szavazásra bocsátása után az előző § (1) bekezdése értelmében megjelölt és előkészített szavazólapok és borítékok közül egy szavazólapot és borítékot és az elnöktől egy írónt vesz át.

(3) Lajstromos választókerületi és egyéni választókerületi együttes választásnál (58. § (3) bek.) a kétféle szavazásra jogosult választó mind a kétféle szavazólapból és borítékból vesz át egyet-egyet.

(4) A választó kérésére az elnök köteles megmagyarázni, hogy a szavazás miként történik.

(5) A választó ezután az elrekesztett fülkébe megy, ahol azt a képviselőjelöltet, illetőleg lajstromot, akire, illetőleg amelyre szavazni akar, a szavazólapon a képviselőjelölt neve, illetőleg a lajstrom felett lévő üres négyszögbe tett kereszttel megjelöli, a szavazólapot a borítékba helyezi és a borítékot lezárja. Ezután visszamegy a küldöttséghez és a szavazólapot tartalmazó borítékot átadja az elnöknek, aki ezt felbontatlanul és úgy, hogy a küldöttség minden tagja szemmel kísérhesse, azonnal az urnába helyezi.

(6) Az a választó, akit testi fogyatkozás gátol abban, hogy azt a képviselőjelöltet, illetőleg lajstromot, akire, illetőleg amelyre szavazni akar, a szavazólapon megjelölje, vagy hogy a szavazólapot sajátkezűleg helyezhesse a borítékba és adhassa át az elnöknek, kísérő segítségével élhet.

(7) Az elrekesztett fülkében azalatt, amíg a választó ott van, - az előző bekezdésben említett kísérőn kívül - senki sem tartózkodhatik, sem oda be nem léphet, vagy be nem tekinthet. Az elrekesztett fülkébe az elnök csak elkerülhetetlen szükség esetében, más személy pedig csak az elnök engedélyével léphet be.

(8) Azt a választót, aki az elrekesztett fülkében hosszabb ideig tartózkodik, mint amennyi a szavazólapon a képviselőjelölt, illetőleg lajstrom megjelölésére és a szavazólapnak a borítékba helyezésére kétségtelenül elegendő, az elnök csengővel vagy más alkalmas jellel szavazata leadására figyelmezteti. Ha a választó szavazatát figyelmeztetés után sem adja le, az elnök a szavazás lehetőségét reá nézve egyelőre megszűntnek jelenti ki és a következő választót bocsátja szavazásra. A szavazástól ily módon egyelőre elesett választó újabb szavazásra csak a záróra alatt jelentkezhetik.

(9) Azt a szavazólapot, amelyet a választó ismertető jellel ellátott borítékban vagy nem hivatalos borítékban, vagy boríték nélkül akar leadni, továbbá annak a választónak szavazólapját, aki az elnök felhívására sem megy az elrekesztett fülkébe, az elnök nem fogadhatja el.

(10) A választó az írónt a lezárt boríték átadásával egyidejűleg az elnöknek köteles visszaadni.

(11) Lajstromos választókerületi és egyéni választókerületi együttes választásnál (58. § (3) bek.) az (5)-(10) bekezdés rendelkezései a kétféle szavazásra egyaránt irányadóak.

106. § (1) A Budapest székesfővárosi választókerületekben, a budapestkörnyéki választókerületben és azokban a törvényhatósági jogú városokban, amelyeknek területén egyéni választókerületeket nem kell alakítani, az olyan szavazókörben, ahol a névjegyzékbe felvett választók száma a 600-at meghaladja, a szavazást a választás napján este 8 órakor meg kell szakítani és a következő napon reggel 8 órakor kell folytatni.

(2) Az első napi szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a szavazatszedő küldöttség és a jelenlévő bizalmi egyének mindannyian aláírnak. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azt is, hogy a szavazatszedő küldöttségnek összesen hány hivatalos szavazólapot küldtek és hogy az első napi szavazásnál mennyi szavazólap maradt felhasználatlanul.

(3) Az urna nyílását el kell zárni és azt le kell pecsételni. A szavazási iratokat és a nyomtatványokat a szavazás folytatásáig a szavazóhelyiségben el kell zárni és a szavazóhelyiség bejáratát le kell pecsételni. A lezárt szavazóhelyiség őrzéséről - a bizalmi egyének meghallgatása mellett, a rendelkezésre álló karhatalom igénybevételével - a szavazatszedő küldöttség elnöke gondoskodik. A bizalmi egyének az őrzéshez egy-egy ellenőrző személyt jelölhetnek ki és az urnát, valamint a szavazóhelyiséget ők is lepecsételhetik.

(4) A szavazásnak a következő napon reggel 8 órakor történő folytatása alkalmával a küldöttség és a bizalmi egyének mindenekelőtt meggyőződést szereznek arról, hogy a szavazóhelyiség bejáratán, valamint az urnán alkalmazott pecsét sértetlen-e és hogy a választási iratok és nyomtatványok változatlan állapotban, hiánytalanul megvannak-e. E megállapítás eredményét a szavazási jegyzőkönyvbe fel kell venni.

107. § (1) A szavazás lezárása előtt zárórát kell kitűzni. A záróra időtartama legalább egy óra és legfeljebb két óra lehet. A zárórát a választás napjának esti 6 órája után, az előző §-ban említett szavazókörökben pedig a választás második napjának esti 6 órája után szabad kitűzni. Ha a szavazás megkezdését elhalasztották (96. § (2) bek.) vagy a szavazást felfüggesztették (109. § (1) bek.), a zárórát csak akkor szabad kitűzni, ha már legalább tíz óra - az előző §-ban említett szavazókörökben pedig már legalább húsz óra - állott szavazás céljából a választók rendelkezésére.

(2) Azt az időtartamot, amely szavazás céljából az előző bekezdés értelmében az egyes szavazókörökben a választók rendelkezésére áll, kellő időben közhírré kell tenni.

(3) Azt a választót, aki a záróra alatt személyesen vagy írásban jelentkezik a szavazatszedő küldöttség elnökénél vagy helyettesénél, szavazásra kell bocsátani, még ha a szavazás esetleg már csak a záróra letelte után történhetik is.

(4) A záróra leteltével az addig jelentkezett választókat akként kell elhelyezni, hogy azokhoz újabb jelentkezők ne csatlakozhassanak.

(5) Ha a záróra letelte után még folytatott szavazásnál - a záróra alatt jelentkezett választók közül - senki sincs már jelen, a szavazást azonnal be kell szüntetni.

(6) A záróra letelte után jelentkező választókat nem szabad többé szavazásra bocsátani, kivéve a 100. § (2) bekezdésében említett személyeket.

108. § (1) Ha az egyéni választókerületben a szavazás lezárása előtt a képviselőjelöltek valamelyike a 86. § (1) bekezdésében előírt módon a választási bizottság elnökének bejelenti, hogy visszalép: a választási bizottság elnöke azonnal intézkedik, hogy ezt a körülményt valamennyi szavazatszedő küldöttség elnöke haladéktalanul tegye közzé.

(2) Az egyéni választókerületben teljesen be kell szüntetni a szavazást, ha a szavazás lezárása előtt valamennyi képviselőjelölt visszalépett, vagy ha visszalépés következtében csak egy képviselőjelölt maradt. Ilyen esetben a szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazást csak a választási bizottság elnökének közvetlen szóbeli vagy sajátkezűleg aláírt írásbeli utasítására szüntetheti be.

109. § (1) Ha a szavazás lezárása előtt olyan akadály támad, amely miatt a szavazást szabályszerűen folytatni nem lehet, a szavazatszedő küldöttség elnöke belátása szerint és saját felelősségére, az akadály elhárításáig a szavazás folytatását felfüggeszti; a szavazást, mihelyt az akadály elhárult, nyomban folytatni kell. A szavazás felfüggesztését és ennek előrelátható időtartamát ki kell hirdetni.

(2) A szavazásnál használt urnát az elnök a felfüggesztés tartamára lepecsételi. A bizalmi egyének szintén alkalmazhatnak pecsétet.

(3) Ha a felmerült akadály miatt felfüggesztett szavazást tizenkét óra lefolyása után sem lehet folytatni, a szavazatszedő küldöttség elnöke félbeszakítja a szavazási eljárást.

110. § (1) A szavazás befejezése után, - akár szabályszerű lezárással (107. §), akár beszüntetéssel (108. §) ért véget a szavazás, - úgyszintén a szavazási eljárás félbeszakítása esetében (109. § (3) bek.) a szavazatszedő küldöttség elnöke a küldöttség többi tagjának és a bizalmi egyéneknek jelenlétében az urnát felnyitja, a lezárt borítékokat az urnából kiveszi, felbontatlanul megszámlálja és a szavazásról vezetett rovatos ívek alapján a leszavazott választók számával egybeveti. Ha ez a szám a borítékok számával ismételt megszámlálás után sem egyezik, ezt a körülményt jegyzőkönyvbe veszi.

(2) Az előző bekezdésben megszabott eljárás után a szavazatszedő küldöttség elnöke minden borítékot egyenkint felbont, kiveszi belőle a szavazólapot és hangosan kijelenti, hogy a szavazat melyik képviselőjelöltre, illetőleg lajstromra esett és a szavazólapot felmutatja. A szavazólapot a szavazatszedő küldöttség tagjai és a bizalmi egyének megtekinthetik.

(3) A szavazatok feljegyzésére minden képviselőjelölt, illetőleg lajstrom számára külön jegyzéket kell nyitni és ebbe be kell vezetni minden szavazatot úgy, hogy az ugyanarra a képviselőjelöltre, illetőleg lajstromra esett első szavazatot 1, a másodikat 2, a harmadikat 3 számmal kell jelölni és így tovább.

(4) Érvénytelen és a szavazás eredményének megállapításánál nem vehető számba a szavazat, ha:

1. a szavazólapot ismertetőjellel ellátott borítékban vagy nem a hivatalos borítékban adták le;

2. a szavazásra nem a hivatalos szavazólapot használták;

3. a szavazólap az elnöki jelzésen kívül más ismertetőjellel van ellátva;

4. a szavazólapon egy képviselőjelölt, illetőleg lajstrom sincs, vagy egynél több képviselőjelölt, illetőleg lajstrom van megjelölve;

5. a szavazólapon a keresztjel olyan helyre van téve, amelynek alapján nem állapítható meg, hogy a választó melyik képviselőjelöltre, illetőleg lajstromra szavazott;

6. a szavazólap feltételt vagy más korlátozást tartalmaz;

7. ugyanegy borítékban több szavazólap találtatott és azokon különböző képviselőjelöltek, illetőleg lajstromok vannak megjelölve;

8. a szavazólap és a boríték vagy valamelyikük nincs elnöki névjegyzéssel (kézjeggyel) és betűvel ellátva (104. § (1) bek.), vagy a szavazólapra és a hozzátartozó borítékra vezetett elnöki névjegyzés és betű nem egyező.

(5) Ugyanegy borítékba helyezett több szavazólap akkor, ha valamennyin ugyanaz a képviselőjelölt, illetőleg lajstrom van megjelölve, egy szavazatnak számít.

(6) A szavazatok érvényessége tekintetében a szavazatszedő küldöttség tagjai és a bizalmi egyének a szavazat feljegyzése előtt kifogást tehetnek.

(7) Az előbbi bekezdés értelmében tett kifogások felett, valamint általában a szavazatok érvényessége kérdésében a szavazatszedő küldöttség elnöke dönt.

(8) Azokat a szavazólapokat, amelyek érvényessége tekintetében kifogást emeltek, úgyszintén azokat, amelyeket a szavazatszedő küldöttség elnöke a maga hatáskörében érvénytelenné nyilvánított, külön kell választani és folyó számokkal kell ellátni. A szavazási jegyzőkönyvben röviden meg kell említeni az okot, amely miatt a szavazólapot a szavazatszedő küldöttség elnöke érvényesnek vagy érvénytelennek nyilvánította. Ha a határozatra a boríték szabálytalansága szolgált okul, a szavazólaphoz a borítékot is csatolni kell.

(9) A szavazatszedő küldöttség elnöke az előző bekezdésben említett szavazólapokat és borítékokat, valamint a többi szavazólapot és borítékot is papirosba csomagolja és lepecsételi. A szavazatszedő küldöttség tagjai és a bizalmi egyének szintén alkalmazhatnak pecsétet.

(10) Az előző bekezdések rendelkezései a lajstromos és egyéni kerületi együttes választásnál (58. § (3) bek.) is irányadók azzal a kiegészítéssel, hogy az urna felnyitása után előbb külön kell választani és külön kell csoportosítani a kétféle szavazólapokat, illetőleg borítékokat (91. § (2) bek.) és a további eljárást a szavazólapoknak két csoportjára elkülönítve, egymásután kell lefolytatni.

111. § (1) Minden szavazatszedő küldöttség a szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet készít.

(2) A jegyzőkönyvben meg kell említeni:

a) a szavazás helyét és napját;

b) a szavazatszedő küldöttség elnökének, helyettes elnökének, jegyzőjének, helyettes jegyzőjének, a bizalmi egyéneknek és a külön megbízottaknak a nevét;

c) a szavazás kezdetét és esetleg elhalasztásának vagy meghiúsulásának okát;

d) a központi választmány elnökétől kapott szavazólapok és borítékok számát és azt, hogy a 103. § (3) bekezdése alapján történt-e intézkedés;

e) a szavazás felfüggesztése esetében azt, hogy miért és mikor függesztették fel a szavazást, ki volt akkor az utolsó szavazó, továbbá, hogy mikor folytatták újból a szavazást; úgyszintén az esetleges félbeszakítás okát és időpontját és hogy ki volt akkor az utolsó szavazó;

f) a záróra kitűzésének időpontját és hogy ki volt az utolsó szavazó akkor, amikor a záróra kitűzetett; a záróra tartamát;

g) a szavazás lezárásának időpontját;

h) azoknak a leszavazott küldöttségi egyéneknek, külön megbízottaknak, bizalmi egyéneknek és az írásbeli teendők végzésére kirendelt személyeknek megnevezését, akik nem az illető szavazókör névjegyzékébe voltak felvéve;

i) a visszautasítottak, továbbá a kifogásoltak jegyzékébe foglalt választók számát;

j) az érvénytelenné nyilvánított szavazatok számát;

k) a szavazás eredményét;

l) a szavazás közben előfordult fontosabb mozzanatokat, az elnök esetleges határozatait, valamint a csend és a rend érdekében tett intézkedéseit.

(3) A szavazási jegyzőkönyv mintáját a belügyminiszter állapítja meg.

(4) Lajstromos és egyéni kerületi együttes választásnál (58. § (3) bek.) külön jegyzőkönyvet kell készíteni a lajstromos kerületi és külön jegyzőkönyvet az egyéni kerületi szavazás lefolyásáról.

112. § (1) Mind a szavazási jegyzőkönyvet, mind a szavazási rovatos íveket, továbbá a visszautasítottak és a kifogásoltak jegyzékeit, végül az egyes képviselőjelöltekre, illetőleg lajstromokra esett szavazatok jegyzékeit (110. § (3) bek.) magyar nyelven, három eredeti példányban kell elkészíteni. A kiállításukra hivatott személyek kötelesek a netalán hiányzó példányokat pótlólag eredetiben kiállítani. A szavazási jegyzőkönyvhöz mellékelni kell mindazoknak aláírásával (kézjegyével) - de betűjelzés nélkül - ellátott egy-egy üres szavazólapot, akik a szavazás folyamán a névjegyzés és betűjelzés alkalmazására a 104. § (1) bekezdése értelmében jogosultak voltak és azt tényleg alkalmazták is.

(2) A szavazási jegyzőkönyvet és az előző bekezdésben említett egyéb iratokat a szavazatszedő küldöttség elnöke és a jegyző írják alá.

(3) A szavazási jegyzőkönyv aláírása után a szavazatszedő küldöttség elnöke az (1) bekezdésben felsorolt iratokat, továbbá a választók névjegyzékét, a szavazólapokat és borítékokat (110. § (9) bek.), valamint a felhasználatlanul maradt szavazólapokat és borítékokat személyesen vagy hatósági közeg útján haladéktalanul a választási bizottsághoz beszállítja. Minden párt részéről két bizalmi egyén jogosult a szállítmányt kísérni.

4. A választás eredményének megállapítása és kihirdetése

113. § (1) A választás eredményét a választási bizottság ülésében a választási biztos állapítja meg.

(2) A választás eredményét a lehető legsürgősebben kell megállapítani.

(3) A választás eredményét az összes szavazókörökben leadott szavazatok összeszámításával kell megállapítani. Azokat a szavazatokat, amelyeknek érvényessége tekintetében kifogást emeltek (110. § (6) bek.), a választási biztos felülvizsgálja és azokat - a szavazatszedő küldöttség elnökének döntésétől függetlenül - érvényesnek vagy érvénytelennek nyilvánítja és döntésének indokait a választási jegyzőkönyvbe foglalja. Egyebekben azonban a szavazásnak az egyes szavazatszedő küldöttségi elnökök által megállapított eredményét és a küldöttségi elnökök eljárását vizsgálat tárgyává nem teheti.

(4) A választási biztos azokat a szavazólapokat és borítékokat, amelyeknek csomagját az előző bekezdés értelmében való felülvizsgálat végett felbontotta, eljárás után újból papirosba csomagolja és lepecsételi. A csomagra a pártok megbízottai (66. § (1) bek.) szintén alkalmazhatnak pecsétet.

114. § (1) A választási biztos a 110. § (3) bekezdése értelmében készített jegyzékek, valamint az előző § (3) bekezdése értelmében hozott határozatai alapján az egész választókerületről részletes kimutatást készít. A kimutatásban az ugyanarra a képviselőjelöltre, illetőleg lajstromra leadott érvényes szavazatokat szavazókörönként külön kell csoportosítani. A kimutatásban az egyes szavazókörökben leadott összes érvényes és összes számba nem vehető szavazatok összegét szavazókörönként külön-külön kell feltüntetni, azonkívül a választókerület valamennyi szavazókörében leadott összes érvényes és összes számba nem vehető szavazatok összegét képviselőjelöltenként, illetőleg lajstromonként összegezve külön-külön szintén fel kell tüntetni.

(2) A részletes kimutatás alapján kell megállapítani azt, hogy minden egyes képviselőjelöltre, illetőleg lajstromra összesen hány érvényes szavazat esett.

115. § (1) Az egyéni választókerület megválasztott országgyűlési képviselőjének azt a képviselőjelöltet kell tekinteni, akire a legtöbb szavazat, legalább azonban a leadott érvényes szavazatok 40%-a esett. A viszonylagos többség megállapításánál számításba kell venni a visszalépett vagy meghalt képviselőjelöltre esett szavazatokat is.

(2) Ha az érvényes szavazatok 40%-át egyik jelölt sem kapta meg: a legtöbb szavazatot kapott két jelölt között, illetőleg - ha többen egyenlő számú szavazatot kaptak - a legtöbb szavazatot kapott jelöltek között pótválasztásnak van helye.

(3) Pótválasztásnak van helye akkor is, ha két jelölt megkapta ugyan az érvényes szavazatok 40-40%-át, azonban mindkét jelölt egyenlő számú szavazatot kapott.

(4) Ha az a képviselőjelölt, akit az (1) bekezdés értelmében megválasztott országgyűlési képviselőnek kellene kijelenteni, az eredmény kihirdetése előtt visszalépett, vagy meghalt, úgyszintén ha azoknak a képviselőjelölteknek valamelyike, akiket a (2), illetőleg (3) bekezdés értelmében pótválasztásra kellene bocsátani, az eredmény kihirdetése előtt meghalt, a választási eljárást meghiúsultnak kell tekinteni és új választásnak van helye.

116. § (1) A lajstromos választókerületekben az egyes lajstromokra eső érvényes szavazatok számának megállapítása után ki kell számítani, hogy az egyes lajstromokra hány képviselői megbízás esik.

(2) A képviselői helyeket az egyes lajstromok között a reájuk esett szavazatok arányában a következőképpen kell felosztani.

(3) Mindenekelőtt meg kell állapítani az arányossági számot, vagyis azt a hányadost, amely a leadott szavazatok számának a megválasztandó képviselők számával történő elosztása után áll elő. A hányadosban szereplő törteket, ha azok 1/2-nél kisebbek, figyelmen kívül kell hagyni, ha 1/2-nél nagyobbak, egy egésznek kell számítani.

(4) Minden lajstromra elsősorban annyi képviselői hely jut, ahányszor az arányossági szám a lajstromra esett szavazatok számában foglaltatik. Ennél az elosztásnál a maradékszámokat figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Ha az így kiosztott képviselői helyek száma kevesebb a választókerületben betöltésre váró képviselői helyek számánál, akkor a még fennmaradt megbízásokat egyenkint az alábbiak szerint kell odaítélni. Az egyes lajstromoknak már kiosztott képviselői helyek számához hozzá kell adni egyet-egyet és az így kapott számokkal külön-külön el kell osztani az illető lajstromra esett szavazatok számát. A következő képviselői megbízás azt a lajstromot illeti, amelynek osztási eredménye a legnagyobb; ha azonban a legnagyobb osztási eredmény kisebb a még megbízás nélküli lajstromok közül legtöbb szavazatot kapott lajstrom szavazatainak számánál, akkor a képviselői hely ez utóbb említett lajstromot illeti. Ezt az eljárást mindaddig kell folytatni, míg valamennyi képviselői megbízás kiosztásra nem került.

(6) Ha a legtöbb szavazatot kapott lajstromra esett szavazatok száma kisebb a (3) bekezdésben megállapított arányossági számnál, akkor az összes képviselői helyeket egyenkint kell kiosztani az (5) bekezdés rendelkezései szerint.

(7) Ha valamely képviselői hely egyenlő jogon több lajstromot illetne meg, azt ezek közül elsősorban az a lajstrom kapja, amelyre még nem esett megbízás. Ha több ilyen lajstrom volna, közöttük sorshúzás dönt. Ugyancsak sorshúzás dönt mindazokban az egyéb esetekben is, amikor valamely képviselői hely egyenlő jogon több lajstromot illetne meg.

(8) Az egyes lajstromokra eső megbízások a jelölteket az illető lajstromon feltüntetett sorrendben illetik meg. A lajstromon sorrendben következő többi jelöltek pótképviselők lesznek.

(9) Különböző pártok a lajstromaikra eső szavazatok együttes számítása végett egyesülhetnek (lajstromkapcsolás). A lajstromkapcsolást az egyes pártok részéről a párt képviseletére jogosult központi szerv (80. § (3) bek.) határozhatja el. A lajstromkapcsolásra vonatkozó megállapodást közjegyzői okiratba kell foglalni és azt a választási bizottság elnökének legalább három nappal a választás előtt be kell mutatni.

(10) Lajstromkapcsolás esetében az egyesült pártok lajstromaira külön folyik a szavazás, de az eredmény megállapításánál a lajstromaikra esett szavazatokat együtt kell számítani (össze kell adni). Az egyesített lajstromokra ilyen módon eső képviselői helyeket az egyes pártok között, az előző bekezdéseknek megfelelően, a reájuk esett szavazatok arányában kell szétosztani.

117. § A választás megállapított eredményét a választási bizottság elnöke a hirdetményben (64. §) előre jelzett helyen kihirdeti és az eredmény részletes adatait a képviselőház elnökével is haladéktalanul közli.

118. § (1) Ha egy vagy több szavazókörben a szavazási eljárás félbeszakíttatott vagy a szavazás meghiúsult, vagy a szavazás eredményének megállapítása bűncselekmény vagy más ok miatt lehetetlenné vált, a választási bizottság elnöke a választás eredményének megállapítása előtt az illető szavazókörben folytatólagos, illetőleg új szavazást rendel el.

(2) Egyéni kerületekben azonban, ha az illető szavazókörnek még hátralévő összes szavazatai a választás eredményét - a választási biztos megállapítása szerint - nem változtatnák meg, a választási bizottság elnöke a folytatólagos vagy az új szavazás elrendelését mellőzi.

(3) A folytatólagos vagy az új szavazásra a választási bizottság elnöke azonnal határnapot tűz ki, amely az elnöki intézkedés napjától számított negyedik napnál korábbi és hatodik napnál későbbi nap nem lehet. A választási bizottság elnöke az erre vonatkozó határozatát megküldi a községi elöljáróságnak, illetőleg a polgármesternek. Ezt a határozatot a szokásos módon azonnal közzé kell tenni.

(4) A folytatólagos szavazásban csak azok vehetnek részt, akik a félbeszakított szavazásnál nem szavaztak. A szavazatok összeszámításánál a félbeszakítás előtt leadott szavazatokat is figyelembe kell venni. Egyebekben a folytatólagos és az új szavazásra ugyanazok a szabályok állanak, amelyek a szavazásra általában irányadók.

(5) Folytatólagos vagy új szavazás elrendelése esetében a választási biztos a választás eredményét csak a folytatólagos vagy az új szavazásra vonatkozó iratok beérkezése után állapítja meg.

(6) Ha a szavazás valamennyi szavazókörben meghiúsult, az egész választást meghiúsultnak kell tekinteni és új választásnak van helye.

119. § (1) Az egész választás lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az egyéni választókerületekben a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a választókerület nevét;

b) a választás napját és a választási eljárás megkezdésének időpontját;

c) az ajánlások átnyujtásának, átvételének vagy esetleges visszaadásának időpontját, a visszaadás indokát és az ajánlottak nevét;

d) az ajánlók által alkalmazott megbizottak nevét;

e) a jelölt vagy a jelöltek esetleges visszalépését és hogy azt a választási bizottság elnöke mikor vette tudomásul; a szavazás beszüntetése iránt tett intézkedés időpontját;

f) szavazókörönként a szavazás (az esetleges folytatólagos vagy új szavazás) eredményét;

g) a visszautasítottak és a kifogásoltak jegyzékében foglalt választók számát;

h) az érvénytelenné nyilvánított szavazatok számát;

i) a választás eredményét és az eredmény kihirdetésének időpontját;

j) a választás alatt előfordult fontosabb mozzanatokat, a választási bizottság elnökének és a választási biztosnak esetleges határozatait, valamint a csend és a rend érdekében tett intézkedéseit.

(3) Lajstromos választókerületben a (2) bekezdés a)-j) pontjaiban felsoroltakon felül fel kell venni a jegyzőkönyvbe:

a) a választókerületben az egyes lajstromokra leadott érvényes szavazatok számát;

b) az arányossági számot;

c) a képviselői helyeknek a jelen törvényben meghatározott számítási művelet alapján való felosztását;

d) ha valamely hely egyenlő jogon több lajstromot illetne meg, annak megállapítását, hogy a kérdéses megbízás a 116. § (7) bekezdése értelmében melyik lajstromot illeti;

e) az egyes lajstromokra eső megbízások végleges felosztását;

f) végül a választás eredményét, amely a megválasztott országgyűlési képviselők és pótképviselők neveit a lajstromok szerint külön csoportosítva tünteti fel.

(4) Ha a választási biztosnak vagy a választási bizottság elnökének a megválasztott képviselőre vonatkozóan olyan tényekről van közvetlen tudomása, vagy a nevezettek valamelyikének a jelölés vagy a választás során valamelyik választó jelent be olyan határozottan megjelölt tényt, amely miatt a megválasztott személy nem választható meg országgyűlési képviselővé, ezt a tényt a választási jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(5) Ha valamely választó a 126. § (1) bekezdésének 9. pontjában említett izgatás miatt a választás megkezdésekor a választási bizottság elnökénél panaszt tesz és a panaszolt cselekményt, valamint bizonyítékait is határozottan megjelöli, illetőleg előterjeszti, a panaszt a választási jegyzőkönyvbe kell foglalni és a bemutatott bizonyítékokat ahhoz csatolni.

(6) A jegyzőkönyvet a választási bizottság elnöke, a választási biztos és a jegyző írja alá.

(7) A választási jegyzőkönyv mintáját a belügyminiszter állapítja meg.

120. § (1) A választási jegyzőkönyvet magyar nyelven három eredeti példányban kell készíteni. Az elkészítésre hivatott személyek kötelesek a netalán hiányzó példányokat pótlólag eredetiben kiállítani. Mindegyik példányhoz mellékelni kell a szavazatszedő küldöttségektől beérkező iratok egy-egy példányát.

(2) A választási jegyzőkönyv egy-egy példányát a megfelelő mellékletekkel együtt - a képviselőház elnökéhez és a belügyminiszterhez kell felterjeszteni, egy példányát pedig a törvényhatóság levéltárában kell elhelyezni.

(3) Az eredeti ajánlásokat, továbbá a szavazólapokat és a borítékokat a törvényhatóság levéltárában elhelyezett példányhoz kell mellékelni. A szavazólapokat és a borítékokat a lepecsételt csomagokban (110. § (9) bek. és 113. § (4) bek.) felbontatlanul kell megőrizni. A pecséteket csak a választás érvényessége felett ítélkező bíróság távolíthatja el. A képviselő végleges igazolása után a szavazólapokat és a borítékokat meg lehet semmisíteni.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben említett iratoknak a törvényhatóság levéltárában őrzött példányairól - kivéve az előző bekezdés értelmében pecsét alatt őrzött iratokat - teljes vagy részleges másolatokat, a megállapított írásdíj lefizetése mellett, bárkinek kell adni, a belügyminisztériumban őrzött példány másolata pedig kiadható.

121. § (1) A választási bizottság a választási jegyzőkönyvből minden megválasztott képviselő és pótképviselő részére kivonatot készít, akiknek ez a kivonat szolgál megbízólevélül. A kivonat mintáját a belügyminiszter állapítja meg.

(2) A választási jegyzőkönyv kivonatát a megválasztott képviselőnek és pótképviselőnek azonnal át kell adni, vagy tértivevény mellett el kell küldeni.

122. § A választási eljárás befejezése után az urnákat és a szavazatszedő küldöttségek pecsétjét a községi elöljáróságnak, illetőleg a polgármesternek, Budapesten a kerületi elöljárónak, a választási bizottságok pecsétjét pedig a központi választmány elnökének kell megőrzés végett átadni.

5. Pótválasztás és új választás

123. § (1) Ha a központi választmány a választási jegyzőkönyvből arról értesül, hogy a 115. § (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek valamelyike merült fel, a pótválasztást az arra bocsátott jelöltek között elrendeli, erről hirdetményt bocsát ki és ezt közzététel végett minden község elöljáróságának (város polgármesterének) megküld.

(2) A pótválasztást az alapválasztás eredménye kihirdetésének napját követő hetedik napon kell megtartani.

(3) A pótválasztásra új választási bizottságot és szavazatszedő küldöttségeket kell alakítani, amelyeknek tagjaivá lehetőleg ugyanazokat kell megválasztani, akik az alapválasztásnál közreműködtek.

(4) A pótválasztáson azok a választók is szavazhatnak, akik az alapválasztáson nem szavaztak.

(5) A pótválasztáson megválasztott országgyűlési képviselőnek azt a jelöltet kell tekinteni, akinek ajánlására - tekintet nélkül a szavazatoknak a 115. § (1) bekezdésében megkívánt 40%-ára - a legtöbb szavazat esett.

(6) Ha a pótválasztáson két vagy több jelölt egyenlő számú szavazatot kapott: az eredményt a választási biztos sorshúzással dönti el.

(7) A pótválasztásra egyebekben az alapválasztásra vonatkozó rendelkezések irányadók.

124. § (1) Ha a központi választmány a választási bizottság elnökének jelentéséből arról értesül, hogy valamelyik választókerületben a kitűzött választás elmaradt, vagy azoknak az eseteknek valamelyik merült fel, amelyekben a választást meghiúsultnak kell tekinteni, vagy a választás eredményének megállapítása bűncselekmény vagy más ok miatt lehetetlenné vált, a központi választmány új választást rendel el és megtartására határnapot tűz ki.

(2) Az új választás határnapját úgy kell kitűzni, hogy a választási bizottsági elnök jelentésének vagy a választási jegyzőkönyvnek vételétől a választás napjáig legalább tizenöt napi és legfeljebb húsz napi időköz maradjon.

(3) Az új választásra a választási bizottságot és a szavazatszedő küldöttségeket újonnan kell megalakítani.

(4) Az új választásra egyebekben az alapválasztásra vonatkozó rendelkezések irányadók.

6. A biztosíték visszafizetése

125. § (1) A 78. § értelmében letett biztosítékot az egyéni választókerületben vissza kell fizetni:

a) ha a jelöltet megválasztják;

b) ha a jelöltet nem választják meg, de az érvényesen leadott összes szavazatoknak legalább egynegyed részét megkapta;

c) ha a jelöltnél a választás előtt következett be a 27. § 1. és 2. pontjában meghatározott valamely kizáró ok;

d) ha a jelölt a választás előtt meghalt;

e) ha a választás elmaradt, meghiúsult, a választás eredményének megállapítása lehetetlenné vált, vagy a közigazgatási bíróság a választás érvénytelenségét állapította meg.

(2) A biztosítékot lajstromos választókerületben vissza kell fizetni:

a) ha a lajstromra leadott érvényes szavazatok száma eléri a 116. § (3) bekezdése értelmében megállapított hányados (osztószám) felét, vagy ha a lajstrom legalább egy képviselői megbízáshoz jutott;

b) ha az (1) bekezdés e) pontjában említett valamely körülmény következett be.

(3) Ha az előző bekezdések értelmében visszafizetésnek helye nincs, a biztosítékot a letevő elveszti; ilyen esetben a biztosíték az államkincstárt illeti.

(4) A biztosíték visszafizetésének részletes szabályait a belügyminiszter - az igazságügy- és a pénzügyminiszterrel egyetértően - rendeletben állapítja meg.

Negyedik rész

A választások feletti bíráskodás

X. Fejezet

126. § (1) A választás érvénytelen:

1. ha a képviselő, illetőleg a pótképviselő a választás időpontjában akár egyáltalában, akár az illető kerületben a törvény értelmében nem volt megválasztható;

2. ha a képviselő, illetőleg a pótképviselő a 75. § (2) bekezdése értelmében nem volt jelölhető, vagy a 77. § (2) bekezdésében foglalt tilalom ellenére fogadott el jelölést.;

3. ha a képviselő, illetőleg a pótképviselő a választás kitűzésétől a választás befejezéséig terjedő időben gyülekezeten, nyilvánosan, szóval vagy nyomtatvány, irat terjesztése vagy közszemlére kiállítása által magán- vagy közvagyonnak ingyenes felosztásával ámított, vagy olyan cselekményt követett el, amelyet az 1878:V. tc. 171-174. §-a, vagy az 1913:XXXIV. tc. 1-4. §-a, vagy az 1921:III. törvénycikk, avagy a jelen törvény 173-184. §-a bűntetté vagy vétséggé nyilvánít, vagy ha ilyen cselekményt más személy az előbb meghatározott időben a képviselő, illetőleg a pótképviselő tudtával és beleegyezésével követett el;

4. ha a képviselő, illetőleg a pótképviselő a tájékoztató nyilatkozatban - olyan körülményre vonatkozóan, amelyre nézve a 67. § (2) bekezdése értelmében nyilatkozni kell - valótlanságot állított, vagy ilyen körülményt elhallgatott;

5. ha a választókerületben a bizalmi egyének működését akár az igazolványok láttamozásának megtagadásával, akár más módon jogellenesen megakadályozták;

6. ha a választókerületben a szavazás titkosságát a 189. §-ba ütköző módon megsértették és ezzel a választás eredményének kialakulását döntően befolyásolták;

7. ha a választókerületben a leadott szavazólapokból elvettek, vagy azokhoz hozzátettek, vagy a szavazólapokat kicserélték és ezzel a választás eredményének kialakulását döntően befolyásolták;

8. ha a 3. pontban, vagy a jelen törvény 73. §-a (1) bekezdésében megjelölt cselekményeket a választókkal szemben a képviselő, illetőleg a pótképviselő tudta és előzetes beleegyezése nélkül követték el és azok a választás eredményére döntő befolyással voltak;

9. ha bűncselekmény nem is állapítható meg, azonban a választókerületben elkövetett erőszak, fenyegetés, izgatás, vagy hatósági személy jogellenes magatartása, vagy a képviselő, illetőleg a pótképviselő megválasztása érdekében tevékenységet kifejtő személy magatartása a választók körében olyan mértékű megfélemlítést vagy megtévesztést időzett elő, amely a választók egy részét választói jogának gyakorlásában gátolta, vagy jogellenesen befolyásolta és ennélfogva a megfélemlítés vagy a megtévesztés a választás eredményére döntő befolyással volt;

10. ha a választási eljárásnak a jelen törvényben megállapított szabályait akár cselekvéssel, akár mulasztással megsértették és a szabálytalanság a választás eredményére döntő befolyással volt;

11. ha a választás kitűzésétől a választás befejezéséig terjedő időben a hatóság jogellenesen megakadályozta azt, hogy valamelyik jelölt a választókkal törvényes formák közt érintkezzék, vagy pártprogrammját a választók előtt a jogszabályoknak megfelelő módon megismertesse, feltéve, hogy a hatóság eljárása nyilván jogszabályellenes volt vagy intézkedése a választás eredményére döntő befolyással volt.

(2) Nem érvénytelen a választás, ha a szabálytalanságot a képviselő ellenjelöltje érdekében követték el.

(3) Az (1) bekezdés 5. pontjában említett szabálytalanság, ha csak valamely szavazókörben követték el, csupán az illető szavazókörben lefolyt szavazást teszi érvénytelenné.

127. § (1) A pótválasztással eldöntött választás érvénytelen, ha a 126. §-ban megjelölt okok valamelyike miatt akár az alapválasztás, akár a pótválasztás érvénytelen.

(2) A 124. § alapján elrendelt új választás érvénytelen akkor is, ha az első választás meghiusultnak kijelentése törvény ellenére történt. Ebből az okból nem érvénytelen azonban az új választás, ha az első választás érvénytelen volt, vagy eredményének megállapítása lehetetlenné vált, vagy ha egy vagy több szavazókörben új szavazást kellett volna elrendelni.

(3) Nem érvénytelen a választás, ha a szabálytalanságot a képviselő ellenjelöltje, pótválasztással eldöntött alapválasztásnál pedig a pótválasztásra nem bocsátott valamely jelölt érdekében követték el.

128. § (1) A 126. vagy a 127. §-ban meghatározott valamely érvénytelenségi ok alapján a választás ellen - az eredmény kihirdetésétől számított harminc nap alatt - a választás érvénytelenségének megállapítása végett panasszal lehet élni a közigazgatási bírósághoz.

(2) A panasz beadására jogosult a választókerület választóinak legalább 5%-a. Abban az esetben, ha a választókerület választóinak 5%-a egyéni választókerületben az ötszázat, lajstromos választókerületben az ezerötszázat meghaladja, a panasz beadására egyéni választókerületben ötszáz, lajstromos választókerületben ezerötszáz választó is jogosult.

(3) A panaszt tevő választók azt, hogy az illető választókerületben választójoguk van, kizárólag a panasszal megtámadott választáskor érvényben volt választói névjegyzék hiteles kivonatával igazolhatják.

(4) A panasz joga nem illeti meg azt, sem meghatalmazottként nem járhat el az, aki a választásban hivatalosan közreműködött vagy a képviselő pártja részéről ajánló, vagy bizalmi egyén volt.

129. § (1) A panaszt magyar nyelven kell szerkeszteni és annyi példányban kell benyujtani, hogy egy példány jusson a közigazgatási bíróságnak, egy-egy teljesen azonos szövegű példány pedig a képviselőháznak és mindazoknak, akik ellen a panasz intézve van. Az első példányt a panaszlóknak alá kell írniok; aláírásuknak a községi elöljáróság (polgármester, Budapesten a kerületi elöljáró, vagy kir. járásbíróság, vagy kir. közjegyző által hitelesítve kell lennie. A többi példánynak az aláírások helyett az aláírók nevét kell tartalmaznia. A hitelesítő köteles a panaszt az aláírók előtt felolvasni, tartalmát nekik megmagyarázni és az aláírókat figyelmeztetni az aláírásból származó jogkövetkezményekre, különösen az eljárási költség viselésének a 153. §-ban meghatározott kötelezettségére. A hitelesítő záradékban fel kell tűntetni, hogy a hitelesítő az előbb említett kötelességének eleget tett.

(2) A panaszlóknak egy vagy több meghatalmazottat kell megnevezniök, akik egyikének Budapesten kell laknia. Ha a panaszlók a meghatalmazást nem a panasziratban adják meg, a meghatalmazáson az aláírásoknak az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelően hitelesítve kell lenniök.

(3) Meghatalmazott csak bejegyzett ügyvéd lehet.

130. § (1) A panaszban a kérelem szabatos előterjesztése mellett elő kell adni azokat a tényeket, amelyek miatt a panaszlók a választást érvénytelennek tartják és fel kell sorolni az ezek igazolására szolgáló bizonyítékokat. A panaszban említett okiratokat a panasz első példányához eredetiben vagy hitelesített másolatban, a többi példányhoz egyszerű másolatban kell csatolni. A nem magyar nyelven szerkesztett okiratot hiteles fordítással kell ellátni. Ha a panaszlók tanúval kívánnak bizonyítani, a bizonyítani kívánt tények megjelölése mellett a tanú nevét, foglalkozását és lakását már a panaszban be kell jelenteni.

(2) A panaszlók kötelesek a budapesti m. kir. központi állampénztárnál, mint bírói letéthivatalnál, a megtámadott képviselő (pótképviselő) költségeinek fedezésére 1000 pengőt letenni. A letételt a panasz beadásakor igazolni kell.

(3) A közigazgatási bíróság a bizonyítás elrendelése előtt a megtámadott képviselő (pótképviselő) indokolt kérelmére végzésben kötelezheti a panaszlókat, hogy az előző bekezdés értelmében letett biztosítékot - záros határidő alatt - a végzésben meghatározott összeggel, legfeljebb azonban 3000 pengőre egészítsék ki.

131. § A panaszlók nemcsak az egész választásnak, hanem meghatározott személy (képviselő, illetőleg pótképviselő) megválasztása érvénytelenségének megállapítását is kérhetik azon az alapon, hogy az illetőre a 126. § (1) bekezdése 1., 3. vagy 4. pontjában meghatározott érvénytelenségi ok merült fel.

132. § (1) A panaszlók a választás érvénytelenségének megállapítása helyett a választás megállapított eredményének kiigazítását és ezen az alapon a választás törvényes eredményeképpen más jelöltnek (jelölteknek), képviselővé (pótképviselővé) kijelentését kérhetik azon a címen, hogy a választási biztos a választás eredményét törvényellenesen vagy helytelenül állapította meg.

(2) A bíróság hivatalból is kiigazítja a választás eredményét, ha a leadott szavazatok összeszámításában hiba fordult elő vagy ha egyes szavazatok érvényesnek elfogadása vagy érvénytelennek nyilvánítása törvényellenes volt.

(3) Az (1) bekezdésen alapuló kérelmet arra az esetre, ha a választás törvényes eredményét nem lehetne megállapítani, össze lehet kapcsolni a választás érvénytelenségének megállapítására irányuló kérelemmel.

133. § (1) Az országgyűlési képviselőválasztások felett a bíráskodást a m. kir. közigazgatási bíróság gyakorolja. A bíróság eljáró tanácsát lehetőleg a közigazgatási bíróság általános közigazgatási osztályának tagjaiból kell megalakítani. A bíróság eljáró tanácsának nem lehet tagja az, aki az országgyűlés felsőházának tagja. Az ítélet hozatalában csak az vehet részt, aki a tanács tagjaként vagy póttagjaként a tárgyalás egész folyamán jelen volt.

(2) A tanács összeállítására és a bíróság előtti eljárásra - ha a jelen törvényből más nem következik - az 1896:XXVI. törvénycikk rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. Nem járhat el a bíró az 1911:I. tc. 59. §-ában felsorolt eseteken felül akkor sem, ha a megtámadott választásban, mint választó részt vett, vagy abba egyébként befolyt, továbbá ha oly személlyel van az idézett § 2., 3. és 4. pontjában megállapított viszonyban, akinek cselekménye folytán a választás érvénytelenségének megállapítását kérik.

(3) A közigazgatási bíróság a panaszokat lehetőleg beérkezésük sorrendjében soronkívül, a legrövidebb idő alatt köteles tárgyalás alá venni és lehetőleg egy éven belül ítélettel befejezni.

134. § (1) A közigazgatási bíróság a panaszt az 1896:XXVI. tc. 104. §-ának a) pontjában megjelölt okon felül visszautasítja, ha a panasz a jelen törvény 128. §-ának vagy 130. §-a (2) bekezdésének nem felel meg, vagy ha a panaszlók szabatos kérelmet nem terjesztettek elő, vagy azokat a tényeket, amelyek miatt a választást érvénytelennek tartják, nem adták elő vagy az azok igazolására szolgáló bizonyítékaikat nem sorolták fel, vagy végre, ha a panaszirat nyelvére és aláírására vonatkozó rendelkezést nem tartották meg.

(2) Ha a panaszt a bíróság az 1896:XXVI. tc. 105. §-a szerint meghatalmazott nevezése végett adja vissza, a határozatot a panaszlók bármelyikével lehet közölni.

135. § (1) A választás törvényszerűségét védirattal védheti az, aki ellen a panasz intézve van és azonkívül az illető kerület választói is. A védiratot legkésőbb az első tárgyalás határnapját megelőző tizenötödik napon kell előterjeszteni és másolatban a panaszlókkal közölni; a közlést tanúsító vétbizonyítványt a bíróságnál előterjesztett védirathoz kell csatolni.

(2) A védiratra, ha azt a választók terjesztik elő, a 128. § (3) bekezdését, továbbá a 129. §-t megfelelően alkalmazni kell.

136. § (1) A választásvédők a panasz ellen emelt kifogásaikat a védiratban kötelesek előterjeszteni.

(2) Ha a panaszlók a választás eredményének a kiigazítását kérik (132. §), a választásvédők védiratukban a képviselővé (pótképviselővé) kijelenteni kért jelölt (jelöltek) ellen bármely törvényes megtámadási okot felhozhatnak. Az ilyen védiratot a 130. § (1) bekezdésének megfelelően kell szerkeszteni. Ilyen esetben a bírói eljárás során a panaszlókra vonatkozó rendelkezéseket a választásvédőkre, a képviselőkre (pótképviselőkre) vonatkozókat pedig a megválasztottnak kijelenteni kért jelöltre (jelöltekre) megfelelően kell alkalmazni.

(3) A 134. § megfelelően a védiratra is áll.

137. § (1) Ha a bíróság a panaszt a tárgyalásra alkalmasnak tartja, idéző végzést bocsát ki. Az első tárgyalási határnapot úgy kell kitűzni, hogy az idézés kézbesítésétől, illetőleg az idéző hirdetménynek a hivatalos lapban közzétételétől számítva, a feleknek a tárgyalásig legalább hatvan napi időközük legyen. Az első tárgyalási határnap kitűzésével egyidejűleg a bíróság beszerzi a választási iratokat.

(2) Ha az első tárgyaláson a panaszlók nem jelentek meg, az eljárást meg kell szüntetni; a választásvédők elmaradásának csak az a következménye, hogy a bíróság az esetleg előterjesztett védiratot visszavontnak tekinti. A felek valamelyikének későbbi tárgyalásról elmaradása esetében az eljárást folytatni kell. Az első tárgyalási határnap elmulasztása miatt a panaszlók igazolást csak azon az alapon adhatnak be, hogy meghatalmazottjukat hirtelen bekövetkezett halála, vagy más el nem hárítható körülmény akadályozta meg a tárgyaláson való megjelenésben.

138. § A kézbesítéseket a közigazgatási bíróság az 1911:I. törvénycikk szabályai szerint vagy saját közegével, vagy az illetékes kir. járásbíróság útján foganatosíttatja; az első tárgyalásra szóló idézésre az idézéssel ellátott keresetlevél kézbesítésére megállapított szabályok irányadók. Ha a képviselő (pótképviselő), aki ellen a panasz intézve van, nem lakik Budapesten és a védiratban vagy a kézbesítést megelőzően előterjesztett külön beadványban a kézbesítés átvételére Budapesten lakó megbízottat nem jelölt ki, a részére szóló kézbesítést a határozatnak a bíróságnál kifüggesztése pótolja.

139. § (1) Az eljárás során a panaszlók és a választásvédők csak meghatalmazott ügyvéd (129. § (3) bek.) útján járhatnak el.

(2) A szólás joga, ha a fél személyesen is eljárhat, vagy a felet, vagy a meghatalmazottat illeti; ha a félnek több meghatalmazottja van, a meghatalmazottak egyikét. A panasszal megtámadott képviselő azonban személyesen is védekezhetik.

140. § (1) A tárgyalás szóbeli és nyilvános.

(2) Az egy választásra vonatkozó panaszokat lehetőleg együtt kell tárgyalni.

(3) A panaszt a tárgyalás megnyitása után is vissza kell utasítani (134. §), ha az ellen a választásvédők a 128. § alapján a közigazgatási bíróság által alaposnak talált kifogást emelnek; e tárgyban a bizonyítást csak a kifogás alaposságának valószínűvé tétele esetében lehet elrendelni.

141. § (1) Az eljárást meg kell szüntetni, ha a képviselő (pótképviselő) meghalt, ha a képviselőnek ez a minősége bármely más okból megszűnt, ha a panaszt a panaszlók többsége a bizonyítás elrendelése előtt visszavonta, ha a panaszlók a 130. § (2) bekezdése értelmében letett biztosíték kiegészítésére vonatkozó kötelezettségüknek (130. § (3) bek.) a végzésben megállapított határidőig nem tettek eleget, ha az első vagy a folytatólagos tárgyaláson a felek egyike sem jelent meg.

(2) A panasz visszavonását bejelentő kérvényt a 129. § (1) bekezdésének megfelelően kell aláírni.

(3) A bizonyítás elrendelése után a panaszt visszavonni nem lehet.

(4) Sem a panasz visszavonására vonatkozó nyilatkozatot, sem a panasz visszavonását bejelentő kérvényt visszavonni nem lehet.

(5) Ha a képviselői minőség nem az országgyűlés időtartamának lejárta, illetőleg feloszlatása folytán szűnt meg és a panaszt a 132. § alapján emelték, az eljárást folytatni kell.

142. § (1) Az e fejezetben szabályozott eljárásban - a 137. § (2) bekezdésében említett kivételtől eltekintve - igazolásnak és újrafelvételnek nincs helye.

(2) Az eljárás bélyeg- és illetékmentes.

143. § A közigazgatási bíróság a panasz egyik példányát a beérkezés után azonnal átteszi a képviselőházhoz; ugyancsak értesíti a bíróság a képviselőházat a panasz visszautasításáról, az eljárás megszüntetéséről, közli továbbá vele a panasz tárgyában hozott ítéletet.

144. § (1) A felek a panaszban, illetőleg a védiratban előadott tényállításaikat és felsorolt bizonyítékaikat legkésőbb a bizonyítás elrendeléséig a 130. §-ban megjelölt módon még kiegészíthetik, új tényeket azonban nem adhatnak elő. A tárgyalás későbbi folyamán sem a tényállás, sem a bizonyítékok kiegészítésének nincs helye.

(2) A közigazgatási bíróság a bizonyítást rendszerint kiküldött bíróval foganatosíttatja. A bírót esetről-esetre - a közigazgatási bíróság felhívására - a választókerület székhelye szerint illetékes királyi ítélőtáblának az elnöke küldi ki a kir. ítélőtábla bírái vagy a kir. ítélőtábla kerületében, de nem a választókerület területén működő más ítélőbírák közül; ugyanő gondoskodik jegyzőkönyvvezetőről.

(3) A közigazgatási bíróság az elrendelt bizonyítás foganatosítását attól teheti függővé, hogy a bizonyítást kérő fél, a költségek fedezésére, a végzésben megjelölendő határidő alatt, a végzésben meghatározott összeget tegyen le a bíróságnál.

145. § A tanúságtételt az 1911:I. tc. 299. §-ának 1-3. pontjai alapján a tanú akkor tagadhatja meg, ha a képviselőhöz (pótképviselőhöz) vagy az ellenjelölthöz van az ott megállapított viszonyban. Azok a személyek azonban, akik a választás körül hivatalosan közreműködtek, a tanúságtételt ezen az alapon nem tagadhatják meg.

146. § Ha az érvénytelenségi ok tényálladékát a büntetőbíróság jogerős ítélettel megállapította, a kérdéses tényálladékot ellenbizonyítás kizárásával bebizonyítottnak kell tekinteni.

147. § Ha a bíróság a panaszban felhozott érvénytelenségi okot alaptalannak vagy be nem bizonyítottnak találja, a panaszt elutasítja.

148. § Ha a bíróság a panaszban felhozott érvénytelenségi okot alaposnak és bebizonyítottnak találja, ítéletében vagy az egész választást, vagy - a 126. § (1) bekezdésének 1., 3. vagy 4. pontjára alapított panasz esetében - meghatározott képviselő, illetőleg pótképviselő megválasztását nyilvánítja érvénytelennek.

149. § (1) Ha a panaszt a 132. § alapján emelték és a bíróság bebizonyítottnak találja, hogy a választás eredményét a szavazatok összeszámításában előfordult hiba következtében, vagy törvényellenesen érvényesnek elfogadott szavazatok beszámítása, illetőleg törvényellenesen érvénytelennek nyilvánított szavazatok be nem számítása következtében helytelenül állapították meg, megállapítja a választás törvényes eredményét és ennek megfelelően kijelenti, hogy kit kell képviselővé, illetőleg kiket kell képviselőkké és pótképviselőkké megválasztottaknak tekinteni.

(2) Amennyiben azonban a választásvédők védiratukban a panaszban megválasztottnak kijelenteni kért jelölt ellen érvénytelenségi okot hoztak fel, az illetőt csak akkor lehet megválasztottnak kijelenteni, ha a felhozott érvénytelenségi ok alaptalan vagy nincs bebizonyítva.

150. § Ha az érvénytelenségi okul felhozott szabálytalanság miatt valamely szavazókörben az egész szavazás érvénytelen, az egész választás megsemmisítését csak abban az esetben lehet mellőzni, ha az eredményen a szabálytalanság által érintett szavazókör valamennyi választójának szavazata sem változtatna.

151. § A bíróság ítéletében öt évnél nem hosszabb időre felfüggesztheti annak a választójogát és választhatóságát, akinek cselekvése a választás vagy valamely szavazat érvénytelenítését okozta. Az erre vonatkozó határozat meghozatala előtt a bíróság az érdekeltet értesíti arról, hogy a felfüggesztés kérdésében határozni fog és közli vele, hogy a tárgyaláson megjelenhetik és védekezését előterjesztheti, a szabályszerűen értesített érdekelt elmaradása azonban a felfüggesztés kérdésében a határozat hozatalát nem akadályozza meg.

152. § Ha a bíróság az eljárás folyamán oly jelenségekről szerez tudomást, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a választáskor a választókerületben a választói jog szabad gyakorlását akadályozó vagy jogosulatlanul befolyásoló cselekmények igen nagy mértékben fordultak el, a jelenségeket az ítéletben külön felemlíti. Ugyancsak megemlíti, ha büntetendő cselekmény vagy fegyelmi vétség jelenségei mutatkoznak, ily esetben az ítéletet közölni kell az illetékes kir. ügyészséggel vagy fegyelmi hatósággal.

153. § (1) A közigazgatási bíróság a panasz tárgyában hozott határozatában a felmerült költségek és viselésük kérdésében az alább következő rendelkezéseknek megfelelően határoz.

(2) Ha a közigazgatási bíróság a panaszt az első tárgyaláson a panaszlók meg nem jelenése okából vagy a választásvédők kifogása folytán utasítja vissza, a költségek viselésére a panaszlókat kötelezi.

(3) Az eljárásnak a 141. § alapján történő megszüntetése esetében a költségeket a felek között kölcsönösen meg kell szüntetni, kivéve, ha a megtámadott képviselő a bizonyítás elrendelése után mondott le. Ebben az esetben a költségekben a lemondott képviselőt kell marasztalni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meg nem határozott esetekben a közigazgatási bíróság a felmerült költségek és viselésük kérdésében az összes körülmények mérlegelésével, különösen annak is figyelembevételével határoz, hogy a bírói eljárásra ki és mennyiben adott okot; határozatában a költségeket kölcsönösen meg is szüntetheti, amennyiben ezt különös méltánylást érdemlő okok indokolják.

(5) Ha a közigazgatási bíróság a választást a választási biztosnak vagy a választásban hivatalosan közreműködő más személynek törvénybe ütköző, nyilvánvalóan vétkes eljárása miatt érvénytelennek nyilvánítja, a költségek vagy egy részük viselésében a hivatalosan eljárt vétkes személyt is - a vesztes féllel egyetemlegesen - elmarasztalhatja, kir. ítélőbírót azonban csak akkor, ha fegyelmi felelősségét az illetékes fegyelmi bíróság már előzetesen megállapította; ennek hiányában a közigazgatási bíróság csupán a bíró terhére róható költség összegét állapítja meg és azt a felet, akit helyette marasztal, a költségmegtérítés iránt támasztható igényével rendes bírói útra utasítja.

(6) Ha a közigazgatási bíróság a panaszt visszautasítja vagy elutasítja, a panaszlók által a megtámadott képviselő (pótképviselő) költségeinek fedezésére letett biztosítékot (130. §), illetőleg annak az ítéletben megállapított költségek fedezésére szükséges részét a megtámadott képviselő (pótképviselő) részére kiutalja, az esetleg fennmaradó különbözetet pedig a panaszlóknak visszautalja. Ha a közigazgatási bíróság a panasznak helyt adott vagy az eljárást megszüntette, a megtámadott képviselő (pótképviselő) költségeinek fedezésére letett biztosítékot vissza kell utalni a panaszlóknak.

(7) A meghatalmazott díját és költségét a megbízóval szemben a közigazgatási bíróság csak a megbízó vagy a meghatalmazott kérelmére állapíthatja meg.

(8) A közigazgatási bíróságnak a költséget megállapító határozata végrehajtható közokirat és a határozat alapján a végrehajtást a budapesti központi kir. járásbíróság rendeli el.

Ötödik rész

Az országgyűlési képviselői megbízások

XI. Fejezet

A megbízólevelek bemutatása és a képviselők igazolása

154. § (1) A megválasztott országgyűlési képviselő köteles megbízólevelét a képviselőház elnökének (korelnökének) tizenöt nap alatt bemutatni. Ha a választás az országgyűlés megnyitása előtt történt, ez a határidő a megnyitás, egyébként a választás napját követő nappal kezdődik.

(2) A benyujtás személyesen vagy az erre írásban meghatalmazott által, vagy az elnökhöz intézett levéllel történhetik.

155. § (1) Ha a képviselő az előbbi §-ban megszabott határidő alatt megbízólevelét nem mutatta be, a képviselőház elnöke levélben hivatalosan felszólítja őt megbízólevelének tizenöt nap alatt való bemutatására. E határidő a levél átvételét, illetőleg az átvétel megtagadását követő nappal kezdődik.

(2) A képviselőhöz intézett felszólítást az elnök a Háznak bejelenti.

156. § (1) Az előbbi §-ban megszabott határidő sikertelen letelte után az elnök a Háznak jelentést tesz, amely az ügyet megvizsgálás és határozathozatal végett a házszabályokban meghatározott bizottság elé utasítja. A bizottság határozata végérvényes.

(2) Annak a képviselőnek, aki az előbbi §-ban megállapított határidő alatt megbízólevelét nem mutatta be vagy mulasztását kellően nem igazolta, képviselői megbízatása megszűnik és az ilyen egyént a bizottsági határozat meghozatalát követő öt éven át nem lehet országgyűlési képviselővé választani.

157. § (1) Tagjainak igazolása felől a képviselőház a házszabályokban megállapított módon határoz.

(2) Amennyiben a bemutatott megbízólevél akár tartalmára, akár kiállítására nézve esik törvényes kifogás alá, vagy amennyiben a választási jegyzőkönyvből vagy máshonnan jut a képviselőháznak olyan kizáró ok tudomására, amely miatt a képviselő a választás időpontjában a törvény értelmében nem volt választható, vagy ha a képviselőház elnöke a hozzá érkezett bejelentésekből (85. § (9) bek.) vagy máshonnan arról szerez tudomást, hogy a képviselő, illetőleg a pótképviselő a 77. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére fogadott el jelölést, - vagy amennyiben végül a választási jegyzőkönyvből kitetszően izgatás miatt emeltek panaszt - a képviselőház a képviselő igazolását függőben tartja és az iratokat a választás érvényessége kérdésében határozás végett a közigazgatási bírósághoz teszi át.

(3) Ugyancsak függőben tartja a Ház az igazolást, ha a választás ellen panaszt terjesztettek elő a közigazgatási bírósághoz; esetleges kifogásait azonban azonnal közli a bírósággal.

(4) A közigazgatási bíróság, ha az előterjesztett adatok alapján az izgatás bűncselekményének tényálladékát fennforogni látja, az iratokat annak elbírálása végett az illetékes büntető bírósághoz teszi át és ennek döntéséig a választás érvényességének kérdésében az ítélethozatalt függőben tartja.

(5) Ilyen esetben - ha a megtámadott képviselő ebbeli cselekményéről van szó - a büntető eljárásnak megindításához a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése nem szükséges.

158. § (1) Ha a választást a közigazgatási bíróság előtt panasszal is megtámadták, a bíróság a képviselőháztól áttett iratokat a panasziratokhoz csatolja, a felekkel a felmerült kifogást nyilatkozattétel végett közli és a kifogás tárgyában a panasz érdemével kapcsolatban határoz.

(2) Ha a választás ellen panaszt nem terjesztettek elő, a bíróság a kifogást tárgyalás nélkül bírálja el. Az ülés idejéről a kifogás közlésével értesíteni kell a képviselőt, aki azon megjelenhetik és felszólalhat. Tárgyalást csak akkor kell tartani, ha ez a tényállás tisztázása végett szükségesnek mutatkozik. E tárgyalásra a kifogás közlésével a képviselőt és a kifogás képviseletére a koronaügyészt kell megidézni. Az eljárásra egyébként a Negyedik Rész rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

159. § (1) Ha a közigazgatási bíróság a választás ellen előterjesztett panaszt visszautasítja, a panasznak nem ad helyt vagy a panasz tárgyában az eljárást megszünteti, a képviselőház az igazolás kérdésében határoz.

(2) Ha a közigazgatási bíróság a választást érvénytelennek mondotta ki, az új választást - a 161. §-ban szabályozott eset kivételével - el kell rendelni.

160. § Ha a közigazgatási bíróság ítéletében a választás törvényes eredményét megállapítja és ennek megfelelően kijelenti, hogy kit, illetőleg kiket kell megválasztott képviselőnek, illetőleg pótképviselőnek tekinteni, a képviselőház az ilyen ítéletet az igazolás alapjául köteles elfogadni. A Ház igazoló határozatát ilyen esetben a választási jegyzőkönyvnek a belügyminisztertől és a törvényhatóságtól beszerzendő példányaiba be kell vezetni.

161. § (1) Ha a közigazgatási bíróság ítéletéből a képviselőház tudomására jutott, hogy valamely érvénytelennek kimondott választás alkalmával a választókerületben a választási jog szabad gyakorlását akadályozó vagy jogosulatlanul befolyásoló cselekmények igen nagy mértékben fordultak elő, a képviselőház ennek kinyomozására a házszabályokban megállapított módon vizsgálatot rendelhet el.

(2) A képviselőháztól kiküldött vizsgáló bizottságot a vizsgálat foganatosításában ugyanazok a jogok illetik meg, mint amelyek a képviselőválasztási ügyekben a közigazgatási bíróságot vagy a kiküldött bírót; a hatóságok a bizottságot működésében támogatni kötelesek.

162. § (1) A képviselőház vizsgáló bizottsága előtt mindenki megjelenni és a hozzáintézett kérdésekre válaszolni köteles.

(2) A tanúzási kötelezettség alól való mentességre a bűnvádi eljárás szabályai irányadók.

163. § (1) A vizsgálat eredményéről a képviselőház a házszabályok szerint erre kijelölt bizottság véleményes jelentése alapján, a bizottsági előadó és esetleg a kisebbségi vélemény előadójának meghallgatása után, minden további vita nélkül határoz. Érvényes határozat hozatalához az igazolt képviselők általános többségének jelenléte szükséges.

(2) Ha a képviselőház a vizsgálattal kiderítettnek találja, hogy a választókerületben a választáskor a választói jog szabad gyakorlását akadályozó vagy jogosulatlanul befolyásoló cselekmények olyan nagy mértékben fordultak elő, hogy a választóközönség akaratának szabad megnyilvánulása új választás esetében sem remélhető, a választókerület képviselőküldési jogát a folyó országgyűlés tartamára felfüggeszti.

(3) Ha a képviselőház a vizsgálatot nem rendelte el vagy a választókerület képviselőküldési jogát nem függesztette fel, az új választást el kell rendelni.

164. § Ha a képviselő igazolása után jut bármely módon a képviselőház tudomására valamely olyan kizáró ok, amely miatt a képviselő a bejelentés idejében a törvény szerint nem volna képviselővé választható, a képviselőház az összeférhetetlenség esetére megállapított szabályok szerint jár el és ha a kizáró okot megállapítja, a képviselő megbízatását érvénytelennek, illetőleg megszűntnek jelenti ki.

XII. Fejezet

Az országgyűlési képviselői megbízások megszűnése

Pótképviselők behívása. Időközi választás

165. § Az országgyűlés időtartamának lejártán, az országgyűlés feloszlatásán és az országgyűlési képviselő elhalálozásának esetén kívül megszűnik a képviselő megbízatása, ha:

a) megbízatásáról lemond;

b) megválasztását a közigazgatási bíróság ítéletében érvénytelennek nyilvánította;

c) megbízatásának megszűnését - valamely törvényben megállapított ok miatt - a Háznak a házszabályokban megállapított bizottsága mondotta ki.

166. § A képviselői megbízatásról csak a megbízólevél bemutatása után, a Ház elnökéhez intézett írott nyilatkozatban lehet lemondani. A lemondás az írott nyilatkozat iktatásának napjától hatályos. A lemondást visszavonni nem lehet.

167. § Az az országgyűlési képviselő, akiről olyan tény állapítható meg, amelyből kétségtelen, hogy a magyar hazához vagy a magyar nemzethez tartozó köteles hűség ellen vétett vagy az állam törvényeinek megváltoztatására más módon, mint törvényes eszközökkel törekedett vagy országgyűlési képviselői működésében a képviselőházon kívül álló tényezőtől utasítást fogadott el vagy magát ilyen tényező rendelkezéseinek vetette alá, összeférhetetlen helyzetbe jut és vele szemben az összeférhetetlenségről szóló 1901:XXIV. törvénycikk rendelkezései szerint kell eljárni.

168. § (1) Ha lajstromos választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő megbízatása bármely okból megszűnt, helyébe a lajstromban foglalt sorrend szerint következő pótképviselőt kell behívni.

(2) A pótképviselő behívása iránt a képviselőház határozata alapján a belügyminiszter az illetékes központi választmány útján haladéktalanul intézkedik.

(3) A megüresedett képviselői helyre nem lehet behívni azt a pótképviselőt, aki megválasztása után kilépett abból a pártból, amelyhez megválasztása időpontjában tartozott.

169. § (1) A behívott pótképviselő köteles megbízólevelét - a behívás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt - a képviselőház elnökének bemutatni. A megbízólevél bemutatására egyébként a 154. § (2) bekezdésének és a 155. §-nak a rendelkezései irányadók.

(2) A pótképviselő megbízatásáról csak behívása után és csak a megbízólevélnek bemutatása után, a Ház elnökéhez intézett írott nyilatkozatban mondhat le. (166. §)

170. § (1) Ha valamelyik egyéni választókerületben az országgyűlési képviselő megbízatása bármely okból megszűnt: időközi választásnak van helye.

(2) Lajstromos választókerületben időközi választásnak csak akkor van helye, ha valamennyi képviselő megbízatása megszűnt és már egy behívható pótképviselő sincs.

(3) Az időközi választás napját a belügyminiszter tűzi ki úgy, hogy a képviselőház határozatának vételétől a választás napjáig legalább tizenöt napi és legfeljebb húsznapi időköz maradjon.

Hatodik rész

Megtorló rendelkezések

XIII. Fejezet

A választójog büntetőjogi védelme

1. A választók névjegyzékének meghamisítása

171. § (1) Bűntettet követ el a hatóságnak az a tagja vagy közege, aki a névjegyzék összeállításával és kiigazításával kapcsolatos munkálatok során szándékosan közreműködik akár abban, hogy valaki nyilvánvalóan törvény ellenére a névjegyzék tervezetébe felvétessék, vagy abból ki ne hagyassék, vagy akár abban, hogy valaki nyilvánvalóan törvény ellenére a névjegyzék tervezetébe fel ne vétessék, vagy abból kihagyassék.

(2) Bűntettet követ el a központi választmány elnöke, tagja vagy közege, aki az előző bekezdésben meghatározott cselekményt a választók névjegyzékének összeállításánál vagy kiigazításánál követi el.

172. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el, aki abból a célból, hogy akár ő maga, akár más, törvény ellenére választójogot nyerjen, vagy hogy akár az ő, akár másnak választójoga törvény ellenére megmaradjon, vagy végül, hogy valaki törvény ellenére választójogot ne nyerjen, vagy választójogát törvény ellenére elveszítse:

1. hamis okiratot készít vagy készíttet, tudva hamis vallomást tesz, tudva hamis felvilágosítást ad, vagy pedig tudva más hamis bizonyítékot vagy adatot szolgáltat;

2. valódi okiratot meghamisít vagy meghamisíttat, elrejt, megsemmisít vagy használhatatlanná tesz;

3. a választójog kellékeinek igazolásához szükséges okirat kiállítását vagy kiszolgáltatását, vagy a választójog kellékeinek igazolásához szükséges vallomást, felvilágosítást vagy más bizonyíték vagy adat szolgáltatását törvény ellenére megtagadja;

4. a hatóság előtt tudva hamis vagy hamisított okiratot, vagy más ilyen bizonyítékot vagy adatot használ fel;

5. mást az 1-4. pontokban felsorolt valamelyik cselekmény elkövetésére reábírni törekszik.

(2) Bűntett a cselekmény, ha azt valaki hivatala vagy hivatalos megbízatása körében követi el.

2. A választójog szabad gyakorlásának akadályozása és jogosulatlan befolyásolása

173. § (1) Vétséget követ el, aki a választót erőszakkal vagy fenyegetéssel választói jogának szabad gyakorlásában akadályozza.

(2) A kísérlet büntetendő.

174. § (1) Vétséget követ el, aki abból a célból, hogy a választó a szavazástól tartózkodjék, a választót vagy hozzátartozóját (1878:V. tc. 78. §) szóval vagy tettel bántalmazza, vagy pedig vagyonában vagy keresetében jogtalan hátránnyal sujtja, ilyen bántalmazással, hátránnyal, vagy pedig becsületsértő vagy rágalmazó nyilatkozat közzétételével fenyegeti.

(2) Vétséget követ el az is, aki az előbbi bekezdésben meghatározott cselekményt abból a célból követi el, hogy a választó valamely ajánlási ívet aláírjon, vagy annak aláírásától tartózkodjék, vagy, hogy a választót a jelöltség el nem fogadására, vagy a jelöltségtől való visszalépésre bírja.

175. § A 173. és a 174. §-ban meghatározott cselekmény bűntett, ha azt a tettes valamely csoportnak, egyesületnek vagy testületnek megbízásából, vagy nevében, vagy elhatározására hivatkozással követi el; ha pedig a cselekményt valamely csoport követi el, a csoport minden tagját bűntett miatt kell büntetni.

176. § (1) Vétséget követ el, aki a 174. §-ban említett célból a választó részére, vagy a választó beleegyezésével más részére ajándékot, őt meg nem illető jutalmat, vagy egyéb előnyt ad, juttat vagy ígér.

(2) Vétséget követ el az a választó is, aki az előbbi bekezdésben megjelölt célból akár maga, akár más részére ajándékot, illetéktelen jutalmat vagy egyéb előnyt követel, elfogad, vagy valakit ajándék, jutalom vagy egyéb előny ígéretére reábírni törekszik.

177. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el, aki a választók félrevezetésére alkalmas ígéretekkel a tisztességbe ütköző módon törekszik képviselőül megválasztását előmozdítani.

178. § Vétséget követ el, aki a 174. §-ban meghatározott célból a 73. §-ban foglalt tilalom ellenére választót ellátásban részesít, úgyszintén az, aki ilyen ellátást elfogad.

179. § (1) Vétséget követ el a közhivatalnok, ha hivatali hatalmával visszaélve, hivatali hatáskörében valaminek megtevésével vagy meg nem tevésével vagy ezek kilátásba helyezésével törekszik valamely választót választójogának szabad gyakorlásában befolyásolni, vagy ha a 173. és a 174. §-ban meghatározott cselekmények valamelyikét hivatali hatalmával visszaélve követi el.

(2) Vétséget követ el a közhivatalnok akkor is, ha a neki alárendelt alkalmazottat arra utasítja, hogy a szavazástól tartózkodjék, vagy hogy befolyását valamely más módon az egyik vagy a másik jelölt (párt) mellett vagy ellen, vagy a választóknak a szavazástól való tartózkodása érdekében érvényesítse.

180. § (1) Vétséget követ el az, aki a választót vagy hozzátartozóját (1878:V. tc. 78. §) becsületében sérti, vagy pedig vagyonában vagy keresetében jogtalan hátránnyal sujtja vagy testileg bántalmazza, avagy ezek valamelyikével fenyegeti a miatt, mert a választó választói jogát gyakorolta.

(2) Vétséget követ el az is, aki az előbbi bekezdésben meghatározott cselekményt a miatt követi el, mert a választó valamely ajánlási ívet alá nem írt, vagy olyan ajánlási ívet írt alá, amelynek aláírásától őt a tettes vagy más visszatartani törekedett.

181. § Vétséget követ el, aki a 174. §-ban meghatározott célból a választók félrevezetésére alkalmas vészhírt kohol, vagy valótlan vészhírt terjeszt, vagy a választás körülményeiről, különösen a szavazás helyéről, idejéről, vagy valamely jelölt visszalépéséről vagy haláláról az említett cél elérésére alkalmas álhírt kohol vagy terjeszt, vagy valamely választót bárminő álhír koholásával vagy terjesztésével arra bír, hogy a szavazástól tartózkodjék.

182. § Vétséget követ el az, aki a 174. §-ban meghatározott célból a képviselőjelölt személyére, magánéletére, családi vagy vagyoni viszonyaira, foglalkozására vagy a közéletben kifejtett működésére vonatkozó és a célzott eredmény elérésére alkalmas valótlanságot kohol vagy híresztel, vagy ilyen valótlanságra utaló kifejezést használ.

183. § Vétséget követ el, aki a választás vagy a szavazás színhelyén a rendet olyan mértékben zavarja, hogy a rendzavarás vagy az ezzel okozott megfélemlítés egy vagy több választót szavazati jogának gyakorlásától visszatartott.

184. § Bűntett miatt kell büntetni azt, aki az 1878:V. tc. 171. §-ában meghatározott cselekményt a választókerületben az országgyűlési képviselőválasztás elrendelésétől a választási eljárás befejezéséig követi el.

185. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő:

1. aki a szavazás színhelyén jogosulatlanul fegyverrel jelenik meg;

2. aki a szavazás színhelyén az odavitt botot vagy tettleges bántalmazásra alkalmas más eszközt az illetékes közeg felhívására rögtön át nem adja, vagy ott a közrend megzavarása céljából veszélyes eszközt ragad;

3. aki a szavazás színhelyén a rendet zavarja;

4. aki az országgyűlési képviselőválasztás alatt a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben, vagy ennek a szavazatszedő küldöttségi elnök által területileg meghatározott környékén a választás eredményének befolyásolása végett beszédet tart, vagy a választókat szavazati joguk gyakorlásában rábeszéléssel befolyásolni törekszik;

5. aki az országgyűlési képviselőválasztást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától a választási eljárás befejezéséig a választás előkészítésében eljáró jelöltet vagy kíséretének tagját, vagy a választás előkészítése vagy megtartása érdekében eljáró személyt, vagy a választásban résztvevő választót megdobálja, vagy ellenük más erőszakos, megfélemlítő vagy megszégyenítő cselekményt követ el.

(2) Ha az előző bekezdés 5. pontjában meghatározott cselekményt csoport követi el, a felbujtók és a vezetők büntetése két hónapig terjedhető elzárás.

3. A választás vagy a szavazás meghamisítása és meghiúsítása

186. § (1) Vétséget követ el:

1. aki másnak neve alatt szavaz;

2. aki ugyanannál a választásnál több szavazókörben vagy több választókerületben szavaz.

(2) A kísérlet büntetendő.

187. § (1) Vétséget követ el:

1. aki a 186. § alá nem eső módon közvetlenül közreműködik abban, hogy a választás vagy a szavazás eredménye a törvénynek meg nem felelően álljon elő, vagy aki a választás vagy a szavazás eredményét bármely más módon meghamisítja;

2. aki a választást vagy a szavazást, vagy eredményüknek megállapítását meghiúsítja;

3. aki ajánlási ívet jogosulatlanul megsemmisít vagy megsemmisíttet, vagy rendeltetésétől elvon vagy elrejt.

(2) A kísérlet büntetendő.

(3) A cselekmény bűntett, ha azt a választási eljárásban hivatalos megbízatásánál fogva közreműködő közeg követi el.

188. § Vétséget követ el az, aki olyan célból, hogy a törvényesen elrendelt választás ne legyen megtartható, a választásnál közreműködésre hivatott közegeket a közreműködés megtagadására reábírni törekszik.

4. A szavazás titkosságának megsértése

189. § (1) Vétséget követ el az, aki szándékosan tudomást szerez a választó szavazatáról.

(2) Vétséget követ el a szavazatszedő küldöttség elnöke vagy tagja, ha az előbbi bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetéséhez segélyt nyujt, vagy a szavazásnak véletlenül tudomására jutott titkát mással közli.

5. Egyéb visszaélések

190. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el az:

1. aki résztvesz a törvény tilalma ellenére megtartott olyan felvonulás, pártgyűlés, vagy egyéb pártösszejövetel rendezésében vagy összehívásában, amelynek folyamán valaki ellen, vagy valakinek ingó vagy ingatlan vagyonán bűntettet vagy vétséget követtek el;

2. aki a pártgyűlésen a rendet olyan mértékben zavarja, hogy e miatt a gyűlés megtartása lehetetlenné válik;

3. aki az ajánlási ívbe bárkinek a nevét jogosulatlanul beírja;

4. aki a törvény tilalma ellenére két vagy több jelölt ajánlásában vesz részt;

5. aki a választással kapcsolatos falragaszokra (plakátokra), röpiratokra és röpcédulákra vonatkozóan a 72. §-ban megállapított tilalmat megszegi.

191. § (1) Kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő:

1. aki a kötelező vallomásszolgáltatást (34. §), illetőleg a 35. §-ban meghatározott adatszolgáltatást megtagadja, vagy felhívás ellenére alapos ok nélkül elmulasztja;

2. aki az országgyűlési képviselőválasztást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától a választási eljárás befejezéséig a választókerületben a választás céljára zászlót tűz ki, vagy egyébként használ.

(2) Kihágást követ el és egy hónapig terjedő elzárással büntetendő:

1. aki párt vagy jelölt zászlaját vagy jelvényét templomra (imaházra), vagy állami törvényhatósági vagy községi középületre, nyilvános iskola épületére vagy ennek tartozékára tűzi ki, valamint az is, aki azoknak ilyen helyre való kitűzését elrendeli vagy megengedi;

2. aki olyan falragaszt, amely pártnak vagy jelöltnek felhívását vagy más hirdetését tartalmazza, az előbbi pontban említett valamely helyen kifüggeszt, valamint az is, aki az ilyen helyre való kifüggesztést elrendeli vagy megengedi.

(3) Kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki olyan zászlót vagy jelvényt tűz ki vagy használ nyilvánosan, amelynek kitűzését vagy használatát a belügyminiszter azért tiltotta meg, mert az a magyar állammal vagy törvényes intézményeivel szemben ellenséges érzést juttat kifejezésre.

(4) A tilalom ellenére kitűzött vagy használt zászlót vagy jelvényt, valamint a tilalom ellenére kifüggesztett falragaszt a rendőrhatóság, illetőleg a községi elöljáróság köteles eltávolítani. A tiltott zászlót vagy jelvényt el kell kobozni.

192. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő az:

1. aki a 71. § ellenére választási felvonulást vagy egyéb pártösszejövetelt, vagy bejelentés nélkül, vagy meg nem engedett helyen vagy időpontban pártgyűlést (70. § (1) és (2) bek.) rendez, úgyszintén az, aki pártgyűlésen a rendet zavarja, vagy a közrend fenntartására vagy a 70. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés megtartása végett tett hatósági rendelkezésnek nem engedelmeskedik;

2. aki a szeszes italok árusítására, kiosztására vagy egyébként forgalombahozatalára nézve a jelen törvény 74. §-ában megállapított tilalmat megszegi vagy kijátsza.

193. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el, aki a közigazgatási bíróság előtt emelt panaszban, vagy a védiratban a képviselőnek vagy más jelöltnek, vagy a választásnál hivatalosan közreműködő közegnek, avagy ezen eseteken kívül valakinek cselekményeként tudva valótlan tényt ad elő, amennyiben az eljárás alapjául szolgált tény valósága esetében a választásnak, vagy valamely szavazatnak érvénytelenítését vonná maga után.

(2) Vétséget követ el az, aki a fentemlített módon és célból tudva hamis tartalmú nyilatkozatot, vagy bizonyítványt állít ki, amennyiben az a közigazgatási bíróság előtti eljárásban használtatott s amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik.

(3) A bűnvádi eljárás csak a sértett fél indítványa folytán, az érvénytelenítési eljárás befejezésétől számított harminc nap alatt indítható meg.

194. § A m. kir. közigazgatási bíróság vagy a képviselőház bizottsága vagy kiküldöttje előtt választási ügyben elkövetett hamis tanúzásra az 1878:V. tc. 213. §-ának első bekezdésében meghatározott cselekményre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

195. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő az:

1. aki a 185. § (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott cselekményt a választás után valamely országgyűlési képviselő vagy kíséretének tagja ellen a választókkal való közérdekű érintkezésük alkalmával követi el;

2. aki a választót a 185. § (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott cselekménnyel akadályozza abban, hogy a választás után a képviselővel közérdekű ügyben érintkezzék.

196. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő a választókerületben állandó lakóhellyel nem bíró személy, ha a 68. § alá eső tevékenységet a nélkül fejti ki, hogy a képviselőjelölt őt szabályszerűen bejelentette volna.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kihágás elkövetőjét a rendőrhatóság a választási eljárás befejezéséig terjedő időre, lakóhelyét kivéve, a választókerület egész területéről kitilthatja.

197. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a 196. § (1) bekezdése alapján elrendelt tilalmat megszegi vagy kijátssza.

6. A bűntettek és vétségek büntetésére, valamint a bűnvádi eljárásra vonatkozó rendelkezések

198. § A jelen fejezetben meghatározott bűntettek büntetése két évig terjedhető börtön, a vétségek büntetése pedig két évig terjedhető fogház és mindkét esetben hivatalvesztés, azonkívül a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése.

199. § Amennyiben olyan személy, akinek választási jogát és választhatóságát a 151. § alapján a közigazgatási bíróság felfüggesztette, ugyane választásból kifolyólag a jelen törvényben meghatározott bűntett vagy vétség miatt jogerősen elítéltetett: a büntető bíróság az 1878:V. tc. 56. §-ában foglalt következményeket, a m. kir. közigazgatási bíróság ítéletére hivatkozással megállapítja és a politikai jogok felfüggesztését az 1878:V. tc. 57. §-ának korlátain belül, a m. kir. közigazgatási bíróság ítéletében megállapított időtartamon túl, de annak beszámításával határozhatja meg.

200. § A 191., 192., 195., 196. és 197. §-ban megállapított kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. rendőrség működésének területén a m. kir. rendőrségnek a hatáskörébe tartozik.

201. § A jelen törvény 173-183., 185-190. §-aiban, a 191. § (1) bekezdésének 2. pontjában, továbbá (2) és (3) bekezdésében, valamint a 192. és a 195. §-aiban meghatározott bűncselekmények miatt az eljárást csak akkor lehet megindítani, ha a cselekményt valaki legkésőbb a választás befejezésétől számított harminc nap alatt feljelentette.

202. § Ha a jelen törvény 176., 178., 179., 186. és 187. §-aiban meghatározott bűntettet vagy vétséget az illető választókerületben a választók névjegyzékébe felvett választó jelentette fel, őt a bűnvádi eljárás során a sértett jogköre illeti meg.

XIV. Fejezet

A választójog védelmével kapcsolatos egyéb rendelkezések

1. Pénzbírság

203. § (1) Az a választó, aki a választás idején a szavazatszedő küldöttség előtt nem jelent meg, köteles távolmaradásának okát a választás napját követő nyolc nap alatt a központi választmány elnökéhez írásban, igazoló iratainak csatolása mellett, bejelenteni. Posta útján továbbított bejelentéseknél a postára adás napja irányadó.

(2) A központi választmány elnökéhez érkezett bejelentések felett a központi választmánynak (egy vagy több) albizottsága határoz. Az albizottság elnökből és két tagból áll, akiket a központi választmány saját tagjai közül választ. Ha az albizottság tagjainak véleménye eltérő, az elnök szavazata dönt.

(3) Az ellen a választó ellen, akinek elmaradását az albizottság igazoltnak elfogadja, nincs helye további eljárásnak.

(4) Azoknak a választóknak a nevét, akiknek elmaradását az albizottság nem fogadta el igazoltnak, a központi választmány elnöke községenként (városonként), Budapesten közigazgatási kerületenként jegyzékbe foglalja és a jegyzékeket a választó lakóhelye szerint illetékes főszolgabíróhoz, illetőleg polgármesterhez, Budapesten a kerületi elöljáróhoz küldi meg.

(5) A főszolgabíró, városokban a képviselőtestület, illetőleg a törvényhatósági bizottság által megbízott (1929:XXX. tc. 59. § (1) bek. 1. b) pont) rendőri büntető bíró a jegyzékben foglalt minden választóra, az illető vagyoni és egyéb körülményeire is figyelemmel, öt pengőtől huszonöt pengőig terjedhető pénzbírságot szab ki.

(6) Az előző bekezdés értelmében hozott határozat ellen az alispánhoz, törvényhatósági jogú városokban pedig a polgármesterhez lehet fellebbezéssel élni. A törvényhatóság első tisztviselője - további jogorvoslat kizárásával - végérvényesen határoz.

(7) A szavazást igazolatlanul elmulasztó választók névjegyzékének mintáját, valamint a kötelező szavazásra vonatkozó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban esetleg szükséges részletes szabályokat a belügyminiszter - a pénzügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértve - rendelettel állapítja meg.

204. § Arra a közhivatalnokra, vagy kir. közjegyzőre, aki az őrizetére bízott választói névjegyzékről, továbbá a 120. §-ban felsorolt iratokról a kívánt másolatot a kitűzött záros határidő alatt nem adja ki, a közigazgatási bíróság elnöke ötven pengőtől ezer pengőig terjedhető pénzbírságot róhat. A bírságon felül fegyelmi úton való felelősségrevonásnak is helye van.

205. § A jelen törvény alapján kiszabott pénzbírságokból befolyó összegeket ugyanarra a célra kell fordítani, mint amelyet a rendőri büntetőbíróság által kiszabott kihágási büntetéspénzekre nézve az 1901:XX. tc. 23. §-a megállapít.

2. Fegyelmi eljárás

206. § Állami, törvényhatósági vagy községi közszolgálatban álló alkalmazott ellen, továbbá a névjegyzékek összeállításával és kiigazításával kapcsolatos munkálatoknál, valamint a képviselőválasztásnál közreműködő és esküt (fogadalmat) tett minden közeg ellen, ha a jelen törvény szabályait vagy az ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza - az esetleges büntetőjogi következményektől függetlenül - fegyelmi eljárásnak van helye.

207. § (1) A fegyelmi eljárást a központi választmány, a közigazgatási bizottság vagy a belügyminiszter rendelheti el. A fegyelmi eljárást az alkalmazott vagy közeg kérelmére el kell rendelni.

(2) A fegyelmi eljárás elrendelése kérdésében hozott határozat ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz.

208. § (1) A fegyelmi vizsgálat teljesítésére a közigazgatási bizottság egy vagy több tagját küldi ki.

(2) A fegyelmi bíráskodást elsőfokon a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokon a közigazgatási bíróság, az 1929:XXX. törvénycikk fegyelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tisztviselők felett pedig az 1929:XXX. tc. 87. §-a értelmében alakított fegyelmi bíróság gyakorolja.

209. § Az 1929:XXX. tc. 76-94. §-ainak - a 207. és a 208. §-okban foglalt rendelkezésekkel nem ellentétes - rendelkezéseit a 206. § alapján indított fegyelmi eljárásban is megfelelően alkalmazni kell, a következő eltérésekkel:

a) állami alkalmazott fegyelmi ügyében a közvádló tennivalóit a kir. ügyész látja el (1876:VI. tc. 55. §);

b) ha a törvénysértés a választás meghiúsulását okozta, vagy érvénytelenségének megállapítását (megsemmisítését) vonhatja maga után, a pénzbüntetés száz pengőtől nyolcezer pengőig terjedhet;

c) azt, aki nem tartozik az állami vagy az önkormányzati közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó jogszabályok hatálya alá, csak pénzbüntetéssel lehet büntetni.

210. § (1) A kir. ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről szóló 1936:III. törvénycikk hatálya alá tartozó személyek ellen a fegyelmi eljárás, a jelen törvény 206. §-ában meghatározott cselekmény miatt is, a saját fegyelmi hatóságuk hatáskörébe tartozik.

(2) A névjegyzék megőrzése tekintetében a kir. közjegyző a reá irányadó fegyelmi szabályok hatálya alá tartozik.

Hetedik rész

Vegyes rendelkezések

XV. Fejezet

211. § (1) Az 1929:XXX. tc. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe, úgyszintén az 1930:XVIII. tc. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Törvényhatósági választójoga annak van, aki a lajstromos választókerületben választójogosultak (19. és 20. §) névjegyzékébe a törvényhatóság területén fel van véve.”

(2) A törvényhatósági választókról külön névjegyzéket (1929:XXX. tc. 11. § és 1930:XVIII. tc. 15. §) nem kell készíteni.

212. § Az 1929:XXX. tc. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Községi választójoga annak van, aki a lajstromos választókerületben választójogosultaknak (19. és 20. §) a községi választói névjegyzék összeállításának évére (1886:XXII. tc. 39. §-ának első bekezdése) érvényes névjegyzékébe a község területén fel van véve, ha saját maga, illetőleg férje legalább két év óta fizet a községben föld-, ház- vagy általános kereseti adót, beleértve az alkalmazottak kereseti adóját is.”

213. § (1) A jelen törvény hatálybalépésétől kezdve a XIII. Fejezetben foglalt rendelkezéseket - hacsak egyes rendelkezésekből más nem következik - a törvényhatóság és a község (város) által választandó tisztviselőknek, elöljáróknak, bizottsági, képviselőtestületi és választmányi tagoknak választására is alkalmazni kell.

(2) A 198. §-ban meghatározott büntetés alá esik az is, aki a 171. és a 172. §-ban meghatározott cselekményt olyan célból követi el, hogy a törvényhatósági vagy a községi legtöbb adófizetők névjegyzékébe arra nem jogosult vétessék fel, vagy arra jogosult fel ne vétessék.

214. § (1) Budapest székesfővárosban a törvényhatósági bizottsági tagok választásánál érvényes ajánláshoz minden választókerületben legalább háromszáz, az illető választókerületben lakó törvényhatósági választó sajátkezű aláírása szükséges.

(2) Az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelő ajánlás is csak akkor érvényes, ha az ajánlók aláírását kir. közjegyző vagy kir. járásbíróság vagy a polgármester, illetőleg az általa megbízott tisztviselő hitelesítette. A hitelesítés a kir. közjegyző előtt illetékmentes, a kir. járásbíróság, a polgármester vagy a megbízott tisztviselő előtt díj- és illetékmentes.

(3) Az 1930:XVIII. tc. 17. §-a (2) bekezdésének második mondata, valamint (3), (4) és (11) bekezdése hatályát veszti.

215. § (1) Az országgyűlési képviselőválasztók (19-22. §) névjegyzékének elkészítésével (összeállításával és kiigazításával) járó összes kiadások az államkincstárt terhelik. Az államkincstárt terhelik az országgyűlési képviselőválasztások során felmerülő összes személyi és dologi hivatalos kiadások is.

(2) Az előző bekezdés értelmében felszámítható költségek összegét - a törvényhatóságok előterjesztése alapján - a belügyminiszter állapítja meg.

216. § (1) Az állami, törvényhatósági vagy községi közszolgálat, kivéve az 1870:XVIII. tc. 4. §-ában megjelölt szolgálatot, az országgyűlési képviselővé választhatóságnak nem akadálya.

(2) Az állami, törvényhatósági vagy községi közszolgálatban álló alkalmazottat, ha a választáson jelöltként fellép és ezt felettes hivatali hatóságánál bejelenti, a bejelentés napjától a választási eljárás befejezését követő második nap elteltéig szabadság illeti meg. Ez alatt az idő alatt a közszolgálati alkalmazott a hivatali székhelyén való lakás kötelezettsége alól is fel van mentve.

(3) Az országgyűlési képviselővé választott közszolgálati alkalmazottat, a közszolgálati alkalmazottak ellátására vonatkozó szabályok szerint nyugdíjazni kell, illetőleg végkielégítésben kell részesíteni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek állása a hatályban lévő jogszabályok értelmében az országgyűlési képviselői megbízatással nem összeférhetetlen.

(4) Az országgyűlési képviselővé választott közszolgálati alkalmazottnak nyugdíjazása, illetőleg végkielégítésben részesítése kérdésében a hatályban lévő jogszabályok szerint arra illetékes hatóság határoz.

(5) Az előbbi bekezdés értelmében megállapított ellátást az országgyűlési képviselővé történt megválasztás igazolásának napját követő hónap első napjától kezdve kell folyósítani.

217. § (1) Az országgyűlési képviselő ebbeli minőségének időtartama alatt a kormány vagy kormányközeg részéről fizetéssel vagy díjazással járó hivatalra vagy állásra - kivéve azokat az állásokat, amelyek az országgyűlési képviselői megbízatással, a hatályos jogszabályok értelmében nem összeférhetetlenek, továbbá a kormánybiztosi, kormánybiztoshelyettesi, főispáni és főpolgármesteri állást - jogérvényesen nem nevezhető ki, sem az 1901:XXIV. tc. 4. §-ának 1. pontjában felsorolt állásokra nem választható meg.

(2) Az előbbi bekezdésben foglalt tilalom alá esik az országgyűlési képviselővé választott közszolgálati alkalmazottnak újraalkalmazása is.

218. § (1) Az országgyűlési képviselőt megillető tiszteletdíjnak egyharmada vehető bírói végrehajtás alá.

(2) Az előző bekezdés rendelkezése vonatkozik az országgyűlés (képviselőház, felsőház) választott tisztviselőit e minőségükben megillető tiszteletdíjakra is.

(3) Az országgyűlési képviselőt vagy az országgyűlés választott tisztviselőjét megillető lakáspénz csak lakbérkövetelés fejében vagy a képviselő (az országgyűlés választott tisztviselője) által lakóháznak (lakásnak) a saját részére építése vagy megvétele végett lakáspénzének lekötésével közokiratban vállalt fizetési kötelezettségből eredő követelés fejében lehet bírói végrehajtás tárgya.

(4) Ha a végrehajtás az országgyűlési képviselő, illetőleg az országgyűlés választott tisztviselője feleségét (volt feleségét), fel- vagy lemenő ágbeli rokonát illető vagy házasságon kívül született gyermeke javára járó tartásdíjnak vagy ilyen tartásdíj megváltásaképpen járó összegnek behajtására irányul: végrehajtás alá lehet vonni az (1) és (2) bekezdésekben említett tiszteletdíjaknak fele részét.

(5) Országgyűlési képviselő vagy az országgyűlés választott tisztviselője ellen irányuló végrehajtási eljárásban - amennyiben az előbbi bekezdésekben foglalt szabályokkal nem ellenkeznek - az állami tisztviselőkre nézve irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

219. § (1) Aki az országgyűlés valamely Házának vagy valamely bizottságának tanácskozó termében jogosulatlanul megjelenik és onnan az illető Ház, illetőleg bizottság elnökének felhívására azonnal el nem távozik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedő fogházzal és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.

(2) Ha a tanácskozó teremben jogosulatlanul megjelent egyén onnan az elnök másodszori felhívására sem távozik el, letartóztatandó és haladéktalanul a vádhatóság elé állítandó.

(3) Ha ilyen cselekményt az ülésekről a házszabályok értelmében kizárt képviselő követ el, a cselekmény nem esik a mentelmi jog védelme alá. Ilyen esetben a kir. ügyész a vádat csak az illető Ház hozzájárulásával ejtheti el.

220. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő, aki akár szándékosan, akár gondatlanságból:

1. közleményt tesz közzé arról, hogy mi történt a magyar országgyűlés vagy bizottsága zárt ülésében; vagy

2. közzétesz olyan nyilatkozatot vagy kifejezést, avagy az országgyűlésben történt bármi olyan eseményt, amelynek közzétételét az országgyűlés valamelyik Háza vagy bizottsága megtiltotta vagy amelyre nézve az országgyűlés valamelyik Háza úgy határozott, hogy töröltessék a gyorsírói jegyzetekből és kihagyassék a naplóból; vagy

3. közleményt tesz közzé arról, hogy az országgyűlés vagy bizottsága a 2. pont értelmében határozott.

(2) A jelen § nem nyer alkalmazást az olyan közzétételre, amelyre nézve az illető Háznak, illetőleg bizottságának elnöke engedelmet adott.

Nyolcadik rész

Átmeneti és végrehajtási rendelkezések

XVI. Fejezet

221. § (1) A központi választmányokat - a 11-13. §-okban foglalt rendelkezések szerint - a jelen törvény kihirdetése után hatvan napon belül meg kell alakítani. Az első megalakítás alkalmával a központi választmány tagjává (póttagjává) választhatóság szempontjából „törvényhatósági választójog” alatt a jelen törvény kihirdetésekor hatályos jogszabályokon alapuló törvényhatósági választójogosultságot kell érteni.

(2) A központi választmányoknak az (1) bekezdés értelmében történt megalakításával egyidejűleg a korábbi központi választmányok tagjainak megbízatása megszűnik.

(3) Az (1) bekezdés értelmében megalakított központi választmányok tagjainak és póttagjainak megbízatása a megalakítás évét követő harmadik év végéig tart.

222. § (1) A belügyminiszter a Budapest székesfőváros választókerületeinek és a budapestkörnyéki választókerületnek megalakítására vonatkozó rendeletét a jelen törvény kihirdetése után hatvan napon belül, a többi választókerület megalakítására és a lajstromos választókerületekben választandó országgyűlési képviselők számára vonatkozó rendeletét (5. § (1) bek.) pedig legkésőbb a jelen törvény kihirdetésekor együttlévő országgyűlés tartamának lejárta előtt hatvan nappal kibocsátani köteles.

(2) A belügyminiszter a szavazóköröknek a 6. § (2) bekezdése értelmében való megállapítására vonatkozó rendeletét, úgyszintén az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékeinek a jelen törvény kihirdetése után első ízben leendő összeállítására vonatkozó rendeletét (223. § (3) bek.) a jelen törvény kihirdetése után hatvan napon belül kibocsátani köteles.

223. § (1) Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékeinek összeállítási munkálatait - a 19-28. §-okban foglalt rendelkezések alapulvétele mellett - a 222. § (2) bekezdésében említett belügyminiszteri rendelet kiadása és ennek alapján a szavazókörök megállapítása után haladéktalanul meg kell kezdeni.

(2) A jelen törvény IV. Fejezetének a névjegyzékek új összeállítására vonatkozó rendelkezéseit a névjegyzékeknek az (1) bekezdés értelmében való elkészítésénél is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a névjegyzékek első összeállításakor vallomásszolgáltatásra (34. §) minden 19. évét betöltött férfi és nő köteles.

(3) A névjegyzékeknek az (1) bekezdésben említett összeállításával kapcsolatban a határidőket a belügyminiszter állapítja meg oly módon, hogy a névjegyzékek jogerős összeállítása nyolc hónapon belül befejezhető legyen.

(4) Mindaddig, amíg a belügyminiszter a választókerület területét megállapítja (5. § (1) bek.), a névjegyzéket csak községenként, illetőleg szavazókörönként elkülönítve kell összeállítani.

(5) Ha a névjegyzékösszeállítási munkálatok során a községi elöljáróság, illetőleg a város polgármestere azt állapítja meg, hogy a szavazókörök beosztása a 6. § rendelkezéseinek előreláthatólag nem fog megfelelni, erről a belügyminiszternek haladéktalanul jelentést tenni köteles. Ilyen esetben a belügyminiszter a szavazókörök számának megállapítására vonatkozó rendeletét azonnal módosítja és a névjegyzékek tervezetét a módosított szavazóköri beosztás alapján kell elkészíteni.

(6) Az (1) bekezdés értelmében készített névjegyzékek az elkészítés évére és az azt követő naptári évre érvényesek.

(7) Az első összeállítást követőleg a névjegyzékek legközelebbi új összeállítása 1946-ban történik.

224. § (1) A jelen törvény kihirdetésekor együttlévő országgyűlés tartama alatt az időközi választásokat az 1925:XXVI. törvénycikk rendelkezései szerint kell megtartani; ezeknél a választásoknál az 1925:XXVI. törvénycikk rendelkezései szerint készített legutolsó érvényes névjegyzéket kell alapul venni.

(2) Ha az előző bekezdésben említett időközi választást az 1925:XXVI. tc. 15. §-ának (1) bekezdésében említett megyei város központi választmányának hatásköri területén olyan időpontban kellene megtartani, amikor a központi választmány újraalakítása a 221. § értelmében már megtörtént, a megyei város központi választmányának tennivalóit a vármegye újraalakított központi választmánya látja el.

225. § (1) Ha a jelen törvény kihirdetésekor együttlévő országgyűlés feloszlatása esetében a választások kitűzése olyan időben történik, amikor az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékeinek a jelen törvény rendelkezései szerint való elkészítése még nem nyert befejezést, a választásokat az 1925:XXVI. és az 1937:VIII. törvénycikk rendelkezési szerint kell megtartani. Az ilyen módon megválasztott országgyűlési képviselők megbízatásának időtartama az országgyűlés összeülésétől számított egy év.

(2) Az előző bekezdésben említett esetben az időközi választásokat az új országgyűlés tartama alatt is az 1925:XXVI. és az 1937:VIII. törvénycikk rendelkezései szerint kell megtartani; az ilyen választásoknál azonban - amennyiben az új névjegyzék már elkészült - a jelen törvény 19. és 20. §-aiban foglalt jogcímek szerint készített választói névjegyzéket kell alapul venni.

226. § (1) A 82. §-ban említett országos pártokra vonatkozólag a jelen törvény kihirdetése után első ízben teendő bejelentéseknél a 82. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása szempontjából a „bejelentés időpontja” helyett a törvény kihirdetésének a napját kell érteni.

(2) A jelen törvény hatálybalépése után első ízben tartandó országgyűlési képviselőválasztások alkalmával országos pártnak kell tekinteni azt a pártot is, amelynek országgyűlési képviselői taglétszáma - az országgyűlés megbízatása lejártának, illetőleg feloszlatásának időpontjában - eléri vagy meghaladja az összes országgyűlési képviselők számának 25%-át, feltéve, hogy országos szervezkedését a párt a belügyminiszternél az országgyűlés megbízatásának lejárta, illetőleg feloszlatása előtt bejelentette. A bejelentést a párthoz tartozó legalább négy országgyűlési képviselőnek kell sajátkezűleg aláírnia. Az aláírásokat kir. közjegyzőnél kell hitelesíttetni. A 82. § (2), valamint (4)-(10) bekezdésének rendelkezései az ilyen pártra is vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy a bejelentéshez a képviselőház elnökének az ebben a bekezdésben kikötött taglétszámot igazoló írásbeli nyilatkozatát kell csatolni.

227. § (1) A jelen törvény 6., 11-18. §-ai, 25. §-ának (1) bekezdése, 30-54., 82., továbbá 214., 215., 220. és 221-227. §-ai a törvény kihirdetése napján lépnek hatályba.

(2) A jelen törvény 211. és 212. §-ai, a jelen törvény rendelkezései szerint első ízben készített országgyűlési képviselőválasztói névjegyzékek jogerőre emelkedése után lépnek hatályba. A hatálybalépés napját a belügyminiszter állapítja meg.

(3) A törvénynek az előző bekezdésekben nem említett rendelkezései a törvény kihirdetésekor együttlévő országgyűlés tartamának lejárta vagy esetleges feloszlatása napján, a 225. §-ban említett esetben pedig az új országgyűlés tartamának lejárta vagy esetleges feloszlatása napján lépnek hatályba.

228. § (1) A jelen törvény hatálybalépésével az 1925:XXVI., valamint az 1937:VIII. törvénycikkek, úgyszintén más törvényeknek a jelen törvénnyel ellenkező vagy attól eltérő rendelkezései hatályukat vesztik.

(2) Ahol az egyes törvények az 1925:XXVI. törvénycikk egyes rendelkezéseire hivatkoznak, ezek helyett a jelen törvény megfelelő rendelkezéseit kell érteni.

(3) Ezt a törvényt - ha egyes rendelkezéseiből vagy a rendelkezés természetéből más nem következik - a belügyminiszter hajtja végre.






Wolters Kluwer - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Wolters Kluwer     Új Jogtár     Hatályos jogszabályok     Céginfó     Kapcsolat