1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1918-1945   1930-1939   1937. évi XXIV. törvénycikk
Csatornák:   

 
Törvények, jogszabályok a Wolters Kluwer Kft.-től.

1937. évi XXIV. törvénycikk

az 1935. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által az öregség, rokkantság, halál esetére szóló biztosításban szerzett jogok fenntartására irányuló nemzetközi viszonosság létesítéséről tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény (48. sz.) becikkelyezéséről * 

1. § Az 1935. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által az öregség, rokkantság, halál esetére szóló biztosításban szerzett jogok fenntartására irányuló nemzetközi viszonosság létesítéséről tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény (48. sz.) az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezménynek hivatalos magyar fordítása a következő:

Egyezménytervezet az öregség, rokkantság és halál esetére szóló biztosításban szerzett jogok fenntartására irányuló nemzetközi viszonosság létesítéséről (48. sz.)

A Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet,

amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet igazgatótanácsa Genfbe hívott egybe és amely itt 1935. június 4-én tizenkilencedik ülésszakára összeült,

miután az egyik országból a másik országba költözködő munkavállalók javára a keletkezőben lévő és megszerzett öregség, rokkantság és halál esetére szóló biztosítási jogok fenntartásával kapcsolatban több javaslat elfogadását határozta el, - amely kérdés az ülésszak napirendjének első pontjaként szerepelt -

miután elhatározta, hogy ezek a javaslatok egyezménytervezet alakjába foglaltassanak.

1935. június 22-én elfogadja az alábbi egyezménytervezetet, amely „az átköltözők járadékjogának fenntartásáról szóló egyezménytervezet, 1935” elnevezést kapja.

I. rész

Nemzetközi viszonosság létesítése

1. Cikk. 1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállamai között, a kötelező rokkantsági, a kötelező öregségi és a kötelező haláleseti biztosítás intézményeinél (későbbiekben: biztosítási intézmények) keletkezőben lévő és szerzett jogok fenntartása céljából viszonosság létesül.

2. A jelen egyezmény II., III., IV. és V. részében említett Tagállamok alatt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a jelen egyezményt elfogadó tagállamai értendők.

II. rész

A keletkezőben lévő várományjogok fenntartása

2. Cikk. 1. Függetlenül állampolgárságuktól, a két vagy több Tagállam biztosítási intézményeinél biztosított személyek részére az egyes érdekelt biztosítási intézményeknél a biztosítási időszakok az alábbiak szerint számítandók össze.

2. A keletkezőben lévő várományjogok fenntartása szempontjából összeszámítandók:

a) a járulékfizetéses időszakok;

b) azok a nem járulékfizetéses időszakok, amelyek annak a jogrendszernek rendelkezései szerint, amelyeknek hatálya alatt azokat eltöltötték, a várományjogokat fenntartják;

c) azok az időszakok, amelyek alatt egy más Tagállam öregségi biztosítási intézménye készpénzszolgáltatást nyujt;

d) azok az időszakok, amelyek alatt más Tagállam más társadalombiztosítási ágazata készpénzszolgáltatást nyujt, amennyiben ugyanilyen szolgáltatás az összeszámítást eszközlő intézmény jogrendszere szerint a keletkezőben lévő várományjogokat fenntartaná.

3. I. Ami illeti a várakozási idő (a legkisebb biztosítási viszony) vagy a különleges szolgáltatások igényléséhez megkívánt járuléklerovások számának igazolását (legkisebb szolgáltatások),

II. a várományjogok feléledését,

III. az önkéntes biztosítás jogát,

IV. a gyógyítás és gyógykezelés igénylésének jogát, összeszámítandók:

a) a járulékfizetéses időszakok;

b) azok a nem járulékfizetéses időszakok, amelyek mind annak a jogrendszernek a rendelkezései szerint, amelyek hatálya alatt azokat eltöltötték, mind pedig az összeszámítást eszközlő intézmények jogrendszere szerint a várakozási idő betöltése szempontjából számításba veendők.

4. Amennyiben mégis a Tagállamok egyikének jogrendszere bizonyos szolgáltatások nyujtását attól teszi függővé, hogy a biztosítási időszakok különálló biztosítás alá tartozó foglalkozásban töltessenek el, a 2. és 3. pont alatt említett célokra csakis a más Tagállam vagy Tagállamok különálló, megfelelő biztosításában eltöltött időszakok veendők számításba. Ha pedig a Tagállamok egyikénél az illető foglalkozásra különálló biztosítás nincs bevezetve, úgy e foglalkozásra kiterjedő biztosításban eltöltött időszakok számítandók össze.

5. Két vagy több Tagállamnál egyidejűleg eltöltött járulékfizetéses időszakok és ilyenként tekintett időszakok csak egyszer számítandók.

3. Cikk. 1. Minden biztosítási intézmény, amellyel szemben az igénylő a szolgáltatásra jogot adó feltételeket az összes biztosítási időszakok figyelembevételével betöltötte, a szolgáltatásokat saját érvényes jogszabályai szerint állapítja meg.

2. A biztosításban töltött idővel változó és kizárólag a saját biztosítási intézménynél eltöltött időszakok mérvéhez igazodó szolgáltatások és szolgáltatásrészek nem csökkentendők.

3. A biztosításban töltött időtől független és meghatározott összegből vagy a biztosított munkabér százalékából vagy az átlagos járulék többszöröséből álló szolgáltatások és szolgáltatásrészek csökkenthetők abban az arányban, amilyen arányban a számítást végző biztosítási intézményre érvényes jog figyelembevételével a szolgáltatás rögzítésénél beszámítható időszakok viszonylanak a biztosításban résztvevő összes biztosítási intézménynél érvényes jogok figyelembevételével a szolgáltatások rögzítésénél beszámítható időszakokhoz.

4. A 2. és 3. pont alatti rendelkezések a közalapok terhére eső hozzájárulásokra, többletszolgáltatásokra és járadékrészekre is alkalmazandók.

5. A jelen egyezmény nem szabályozza a kezelés és orvosi gyógyítás költségeinek a felosztását.

4. Cikk. Amennyiben az egyik Tagállam biztosítási intézményeinél eltöltött biztosítási időszakok együttvéve nem tesznek ki 26 járulékhetet, azon biztosítási intézmény vagy intézmények részéről, amelyeknél azokat eltöltötték, a járadékszolgáltatásnak nincs helye. Azok az időszakok, amelyek szolgáltatáskötelezettséget nem alapítanak, más Tagállam érdekelt intézményének sem adnak jogot a 3. Cikk 3. bekezdésének megfelelő csökkentésére.

5. Cikk. 1. Amennyiben a legalább két Tagállam biztosítási intézményeinél igényjogosultnak csupán az egyik biztosítási intézménynél eltöltött biztosítási ideje alapján, a jelen egyezmény hiányában, magasabb szolgáltatás járna, mint amilyent a 3. Cikk alapján együttvéve kapna, úgy e biztosítási intézménytől a különbözeti összeg erejéig kiegészítést igényelhet.

2. Amennyiben a kiegészítésre több intézmény kötelezett, az igényjogosultnak a legmagasabb kiegészítésre van joga: az említett kiegészítés az intézmények között abban az arányban osztandó szét, mint amilyen arányban egyébként szolgáltatásra volnának kötelezve.

6. Cikk. Az érdekelt Tagállamok közötti egyezmény útján gondoskodás történhet:

a) olyan szolgáltatásmegállapító eljárás bevezetéséről, amely a 3. Cikkben foglalt szabályoktól ugyan eltér, de végeredményben, nagyjában és egészében, legalább olyan értékű eredményt biztosít, mint amilyent az említett szakasz alkalmazása eredményezne, feltéve, ha minden esetben biztosítják a kizárólag ugyanazon biztosítási intézménynél figyelembeveendő biztosítási időszakok alapján járó legmagasabb szolgáltatással egyenlő értékű szolgáltatást;

b) bármely Tagállam biztosítási intézményének arra a jogosultságára vonatkozólag, hogy az a biztosítottal és hozzátartozóival szemben fennálló kötelezettség alól a biztosításból kiválás idejében fennálló váromány tőkeértékének megfelelő összegnek az újabban illetékes biztosítási intézményhez történő átutalással magát mentesítse, feltéve, hogy az utóbbi ehhez hozzájárul és a tőkének a várományjogok fedezésére való fordítására magát kötelezi;

c) a Tagállamok biztosítási intézményei részéről nyujtandó szolgáltatások együttes összegének arra a szolgáltatásösszegre való rögzítéséről, amely a legkedvezőbb jogszabállyal rendelkező intézménytől az összes beszámítható időszakok figyelembevételével járna.

7. Cikk. Az igényjogosult szolgáltatásra irányuló igényjogát csak azon biztosítási intézmények egyikénél jelentheti be, amelyeknél biztosítva volt. Ez utóbbi fordul az igénybejelentésben megjelölt biztosítási intézményekhez.

8. Cikk. Az a biztosítási intézmény, amelynél a szolgáltatásra irányuló kérelmet benyujtották abból a célból, hogy másik Tagállam pénznemében kifejezett összeget átszámítsa, alapul veszi a két pénznem között lévő azt az értékviszonyt, amely a kérelem benyujtása naptári negyedévének első napján annak a tagállamnak a főértéktőzsdéjén alakult ki, amelynek pénznemében az összeget kifejezték. Mégis az érdekelt tagállamok közötti megállapodás útján gondoskodás történhet más átszámítási eljárásról is.

9. Cikk. Minden Tagállamnak joga van a jelen egyezmény e részének alkalmazását mellőzni azzal a Tagállammal való kapcsolatában, amelynek joga nem fedezi azt a biztosítási kockázatot, amelyre vonatkozólag szolgáltatást igényeltek.

III. rész

Szerzett jogok fenntartása

10. Cikk. 1. A Tagállamok egyikének biztosítási intézményeinél biztosított személyek, nemkülönben ezek hozzátartozói, a biztosításuk alapján szerzett szolgáltatásokat korlátozás nélkül élvezik:

a) állampolgárságuktól függetlenül, ha a tagállamok valamelyikének területén laknak,

b) lakóhelyüktől függetlenül, ha a tagállamok valamelyikének állampolgárai.

2. Mégis a közalapok terhére eső hozzájárulások, többletszolgáltatások és járadékrészek folyósításától el lehet tekinteni azokkal a személyekkel kapcsolatban, akik egyik Tagállamnak sem állampolgárai.

3. Másrészről a jelen egyezmény első életbelépésétől számított öt év alatt minden Tagállam jogosult a közalapok terhére eső hozzájárulások, többletszolgáltatások és járadékrészek folyósítását azon Tagállamok honpolgárainak fenntartani, amelyekkel erre vonatkozólag, kiegészítő egyezmény kötésével, megállapodott.

11. Cikk. 1. A járadéktőke értékénél alacsonyabb összeggel nem válthatók meg azok a járadékok, amelyekre irányuló jog a 10. Cikk alkalmazásával fenntartatott.

2. Azonban a szolgáltatásra kötelezett biztosítási intézmény, a reá irányadó jog szerint meghatározott összegnek fizetésével megválthatja a havonta nem jelentős összegű járadékokat. A folyósított összeg nem csökkenthető külföldön lakás címén.

12. Cikk. 1. Azok a járadékcsökkentő és járadékbeszüntető rendelkezések, amelyeket valamelyik Tagállam joga más társadalombiztosítási szolgáltatásnyujtás vagy biztosítási kötelezettség alá eső munkavállalás esetére ír elő, a jelen egyezmény alapján igényjogosultakkal szemben is alkalmazhatók még akkor is, ha a más Tagállam biztosítási rendszerében megszerzett szolgáltatásról vagy más Tagállam területén vállalt munkákról is van szó.

2. Az ugyanazon biztosítási kockázat alapján járó szolgáltatások találkozása esetén azonban a járadékcsökkentő és beszüntető rendelkezések nem alkalmazhatók a jelen egyezmény második részének megfelelően szerzett szolgáltatásoknál.

13. Cikk. A szolgáltatásokra kötelezett biztosítási intézmény, a jelen egyezmény alkalmazása esetén, saját országa pénznemében teljesítheti a szolgáltatásra jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét.

IV. rész

Közigazgatási jogsegély

14. Cikk. 1. A Tagállamok hatóságai és társadalombiztosítási intézményei egymásnak kölcsönösen olyan mértékben végeznek jószolgálatokat, mintha saját társadalombiztosítási törvényhozásuk alkalmazásáról lenne szó. Eljárnak nevezetesen bármely Tagállam biztosítási intézménye kérelmére annak megállapítását célzó igazolások, vizsgálatok, úgyszintén szükséges orvosi vizsgálatok tekintetében, hogy ennek az intézménynek terhére eső szolgáltatások igényjogosultjai megfelelnek-e a jogot adó feltételeknek.

2. Amennyiben az érdekelt Tagállamok másként nem egyeztek volna meg, a jogsegély költségeit a jószolgálatokat teljesítő intézmény vagy hatóság díjszabása szerint kell megtéríteni; díjszabás hiányában a tényleg felmerült költségeket kell megtéríteni.

15. Cikk. Az illetékmentességnek az a kedvezménye, amelyet valamely Tagállam törvényhozása a hatóságoknak vagy a biztosítási intézményeknek bemutatandó okmányokra nézve megállapít, kiterjed a jelen egyezmény végrehajtása során a másik Tagállam hatóságaihoz vagy biztosító intézményeihez bemutatandó megfelelő okmányokra.

16. Cikk. Az érdekelt tagállamok illetékes központi hatóságainak beleegyezésével a szolgáltatásokra kötelezett biztosítási intézmény, amennyiben az igényjogosult más Tagállam területén lakik, az igényjogosult lakóhelye szerint illetékes intézményre háríthatja a szolgáltatások nyujtását az azzal egyetértőleg megállapított feltételek szerint.

V. rész

A nemzetközi kölcsönösségi viszony hatásai

17. Cikk. Minden Tagállam, amely a jelen egyezmény megerősítésének időpontjában nem létesítette volna az alábbi rendszerek valamelyikét, kötelezi magát arra, hogy a megerősítést követő 12 hónap alatt létesít:

a) akár az ipari és kereskedelmi vállalatok bérmunkásainak legnagyobb részére kiterjedő olyan kötelező biztosítást, amely jogot ad legkésőbb a 65-ik évben járadékra;

b) akár pedig az ipari és kereskedelmi vállalatok bérmunkásainak lényeges részét felölelő kötelező rokkantsági, öregségi és halál esetére szóló biztosítást.

18. Cikk. 1. Minden Tagállam a más Tagállamok honosaival kapcsolatban saját honosaival egyenlő mérvben állapítja meg mind a biztosítási kötelezettséget, mind pedig a szolgáltatásnyujtást, ideértve a közalapok terhére eső hozzájárulásokat, többletszolgáltatásokat és járadékrészeket is.

2. Mégis minden Tagállam a közalapok terhére eső és kizárólag a kötelező biztosítás életbeléptekor bizonyos életkort betöltött biztosítottakra megállapított hozzájárulások, többletszolgáltatások és járadékrészek élvezetét saját honosaira korlátozhatja.

19. Cikk. Nem érintve a Tagállamok jogait és kötelezettségeit, a Tagállamok a keletkezőben lévő és szerzett jogok fenntartására fejlesztőleg ható külön szerződésbe foglalt megállapodásokat létesíthetnek, feltéve, hogy ezek nagyjában és egészében legalább olyan kedvezőek, mint amilyeneket a jelen egyezmény megállapít.

20. Cikk. 1. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal mellett minden Tagállam egy-egy képviselőjéből és a Hivatal igazgatótanácsában képviselt kormányok, munkaadók és munkavállalók közül kiküldött három képviselőből álló Bizottság alakul, amelynek feladata a jelen egyezmény végrehajtásánál a Tagállamoknak segítségére lenni. A Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét.

2. A Bizottság egy vagy több érdekelt Tagállam kívánságára a jelen egyezmény elveinek és céljainak szellemében a végrehajtásnak módozataira ajánlatot tesz.

21. Cikk. 1. A jelen egyezmény életbelépte előtt a külföldi tartózkodás miatt meg nem állapított vagy beszüntetett járadékok a jelen egyezmény alkalmazása alapján megállapítandók vagy újra folyósítandók, mégpedig az egyezménynek az érdekelt Tagállamra való érvénybelépésétől kezdődően.

2. Figyelembe veendők a jelen egyezmény alkalmazásaképpen az érvénybelépést megelőzően eltöltött biztosítási időszakok, feltéve, hogy számításba vették volna ezeket az időszakokat az esetben, ha a jelen egyezmény szerzésük folyamán érvényben lett volna.

3. A jelen egyezmény életbelépését megelőzően megállapított jogok az érdekelt kívánságára felülvizsgálandók, feltéve, hogy e jogokat tőkével meg nem váltották. A felülvizsgálat a jelen egyezménynek az érdekelt Tagállamok részére való életbelépését megelőző időszakokra visszamenőleg teljesítendő utánfizetésre vagy megtérítésekre nem ad jogot.

22. Cikk. 1. A jelen egyezménynek valamelyik Tagállam részéről való felmondása nem érinti a Tagállam biztosítási intézményeinek a kilépést megelőzően beállott biztosítási kockázatból folyó kötelezettségeit.

2. A jelen egyezmény alapján fenntartott, keletkezőben lévő várományjogok a felmondás következtében nem enyésznek el: későbbi fenntartásuk feltételeit a jelen egyezmény hatályának megszűnését követő időszakokra az érdekelt biztosítási intézményre érvényes jogrendszer állapítja meg.

VI. rész

Befejező rendelkezések

23. Cikk. A jelen egyezmény hivatalos megerősítései a Nemzetek Szövetsége Főtitkárával közlendők és általa feljegyzendők.

24. Cikk. 1. A jelen egyezmény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek csak azokra a Tagállamaira hatályos, amelyek megerősítését a Főtitkár feljegyezte.

2. Az egyezmény két tagállam megerősítésének a Főtitkár részéről történő feljegyzését követő 12 hónap multán lép hatályba.

3. Ugyanígy a jelen egyezmény minden Tagállamra nézve a megerősítésének feljegyzését követő 12 hónap multán lép hatályba.

25. Cikk. Mihelyt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet két Tagállamának megerősítései feljegyeztettek, a Nemzetek Szövetsége Főtitkára ezt a tényt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet összes Tagállamaival közli. Hasonlóképpen közli velük azoknak a megerősítéseknek feljegyzését is, amelyeket a szervezet többi Tagállamai későbben hoznak tudomására.

26. Cikk. 1. Minden Tagállam, mely a jelen egyezményt megerősítette, azt az egyezmény eredeti életbelépésének időpontját követő ötéves időszak lejártával a Nemzetek Szövetsége Főtitkárához intézett és általa feljegyzett közléssel felmondhatja. A felmondás hatálya a feljegyzést követő egy év multán kezdődik.

2. A jelen egyezményt megerősített minden Tagállam, amely az előbbi szakaszban említett ötéves időszak lejártát követő egyéves határidőn belül a jelen szakaszban előírt felmondás jogával nem élt, újabb ötéves időszakra kötelezettségben marad és ennek következtében a jelen egyezményt az e szakaszban előírt feltételek mellett újabb ötéves időszak lejártával mondhatja fel.

27. Cikk. A jelen egyezmény életbelépésétől számított ötéves időszak lejártával a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa a jelen egyezmény alkalmazásáról az Egyetemes Értekezletnek jelentést köteles tenni és határoz a felől, hogy a teljes vagy részleges módosítás kérdése az értekezlet napirendjére tűzessék-e.

28. Cikk. 1. Az esetben, ha az Értekezlet a jelen egyezmény teljes vagy részleges módosítását határozná el és amennyiben az új egyezmény másként nem rendelkezik:

a) a módosítást tartalmazó új egyezménynek egyik Tagállam részéről való megerősítése - figyelmen kívül hagyva a fentebbi 26. Cikket - a jelen egyezmény teljes jogú közvetlen felmondását vonja magával, feltéve, hogy a módosítást tartalmazó egyezmény hatályba lépett;

b) a módosítást tartalmazó új egyezmény életbelépésének időpontjától kezdve a jelen egyezménynek a Tagállamok részéről való megerősítésének lehetősége megszűnik.

2. A jelen egyezmény alakjában és tartalmában minden esetben érvényben marad mindazon Tagállamok részére, amelyek azt megerősítették és a módosítást tartalmazó egyezményt nem erősítették meg.

29. Cikk. A jelen egyezménynek mind francia, mind angol szövege hiteles.

Az előrebocsátott szöveg hiteles szövege annak az egyezménytervezetnek, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Egyetemes Értekezlete Genfben tartott és az 1935. évi június 25-én bezártnak nyilvánított tizenkilencedik ülésszakában szabályszerűen elfogadott.

Aminek hiteléül aláírásukkal 1935. július tizennyolcadikán ellátták:

Az Értekezlet Elnöke és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatója.

3. § Azt, hogy a 2. §-ban foglalt egyezmény Magyarországra nézve mely napon lép életbe, továbbá, hogy az egyezményt mely államok erősítették meg, s hogy azt mely államok mondották fel, a m. kir. belügyminiszter rendeletben teszi közzé.

E törvény végrehajtásához szükséges részletes szabályokat a m. kir. minisztérium rendelettel állapítja meg.






Wolters Kluwer - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Wolters Kluwer     Új Jogtár     Hatályos jogszabályok     Céginfó     Kapcsolat