1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1918-1945   1930-1939   1936. évi XXVII. törvénycikk
Csatornák:   

 
Törvények, jogszabályok a Wolters Kluwer Kft.-től.

1936. évi XXVII. törvénycikk

a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről * 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A jelen törvény célja, hogy olyan vidékeken, ahol a kisbirtokok szaporítása közszempontból kívánatos, egy-egy család eredményes gazdálkodásának alapjául alkalmas önálló gazdaságok létesítése, valamint meglévő kisebb gazdaságok kiegészítése útján az ország egyetemes érdekeinek leginkább megfelelő birtokmegoszlás kialakulását és a falusi lakosság számára családi otthon céljára alkalmas ingatlan szerzését előmozdítsa.

(2) Ezt a célt közérdekű ingatlaneldarabolások foganatosításával, tartós haszonbérletek alakításával, földbérlő szövetkezetek létesülésének előmozdításával, végül - amennyiben a fennálló birtokmegoszlási és népsűrűségi viszonyok szükségessé teszik - telepítéssel kell szolgálni.

2. § A jelen törvény értelmében a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe tartozó tennivalók végrehajtására a felmerülő szükséghez képest a földmívelésügyi miniszter tárcája keretében a minisztertanács hozzájárulásával Országos Telepítési Igazgatóságot létesíthet.

3. § (1) Amennyiben a földmívelésügyi miniszter, a pénzügyminiszter vagy a honvédelmi miniszter határozata ellen a jelen törvény értelmében panasznak van helye, ennek tárgyában további jogorvoslat vagy más bírói eljárás kizárásával az intézkedéssel érintett ingatlan fekvése szerint illetékes kir. ítélőtábla határoz.

(2) A földmívelésügyi miniszternek, a pénzügyminiszternek, illetőleg a honvédelmi miniszternek a jelen törvény alapján hozott határozatait az érdekelteknek kézbesíteni kell. Azokat a határozatokat, amelyek ellen panasznak van helye, mindazoknak kézbesíteni kell, akik a jelen törvény értelmében panasz előterjesztésére jogosultak.

(3) A panaszt a kézbesítéstől számított harminc nap alatt annál a miniszternél kell előterjeszteni, akinek határozata ellen a panasz irányul.

(4) A szükséges eljárási és ügyviteli szabályokat egyébként az igazságügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. Ebben a rendeletben kell megállapítania határidő elmulasztása esetére az igazolásnak, valamint a jogegység biztosítása végett esetleg szükséges bírói eljárás szabályait is.

II. Fejezet

A törvény céljára felhasználható ingatlanok

4. § (1) A jelen törvény céljára szolgálnak:

1. az 1921:XLV. törvénycikk értelmében vagyonváltság címén az állam tulajdonába jutott, de még át nem vett ingatlanok, valamint a földbirtokpolitikai célra már felhasznált vagyonváltságföldek, amennyiben kimozdítás, elhagyás következtében vagy más okból újból felhasználhatókká válnak;

2. az illeték- és adótartozásoknak földben való lerovása címén az állam rendelkezése alá kerülő ingatlanok összesen 15.000,000 pengő illeték- és adótartozás erejéig;

3. a vagyonelkobzást kimondó bírói ítélet alapján az állam rendelkezése alá kerülő ingatlanok;

4. azok az ingatlanok, amelyeket az állam erre a célra szabadkézből megvásárol, tulajdonában álló ingatlanért csere útján szerez vagy amelyekre nézve a felhasználást biztosító megállapodást létesít az érdekeltekkel;

5. az államot illető elővásárlási jog gyakorlásával megszerzett ingatlanok.

(2) A jelen törvény céljára szolgálnak továbbá a védett birtokokra vonatkozó teherrendezési eljárás során esetleg értékesítésre kerülő ingatlanok, valamint a jelen törvényben megszabott kötelezettség alapján átengedett ingatlanok.

5. § (1) Az 1929:XXXIII. törvénycikkel létesített Nemzeti Közművelődési Alapítványt mezőgazdasági ingatlanainak átengedésére lehet kötelezni. Az átengedési kötelezettség alul azonban mentes annyi mezőgazdasági ingatlan, amennyi az alapítvány egyéb vagyonának, különösen erdőbirtokának okszerű kezeléséhez szükséges. Az átengedési kötelezettség alá nem eső ingatlanokat a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve a vallás- és közoktatásügyi miniszter jelöli ki.

(2) A Nemzeti Közművelődési Alapítvány mezőgazdasági ingatlanait a jelen törvény céljára akként is meg lehet szerezni, hogy azokért az állam cserébe tulajdonában álló erdőt enged át. Állami erdőnek ilyen elcseréléséhez külön törvényhozási felhatalmazás nem szükséges.

6. § (1) Hitelintézetet, úgyszintén pénzkölcsön nyujtásával iparszerűen foglalkozó cégbejegyzésre kötelezett vállalatot kötelezni lehet azoknak a mezőgazdasági ingatlanainak az átengedésére, amelyeket a jelen törvény hatálybalépése előtt árverésen vagy árverés hatályával magánkézből eladás útján szerzett.

(2) Az előbbi bekezdésben említett tulajdonos az ily ingatlant mindaddig, amíg a földmívelésügyi miniszter annak átengedésére nem kötelezi, szabadkézből elidegenítheti. Az elidegenítő szerződés érvényességéhez, amennyiben az államot a fennálló jogszabályok értelmében egyébként elővásárlási jog illetné, a földmívelésügyi miniszter jóváhagyása szükséges.

(3) Ha az a személy vagy annak házastársa vagy egyenes ágon rokona, akitől az ellene folytatott végrehajtási eljárás során az (1) bekezdés alá eső ingatlantulajdonos az ingatlant megszerezte, a földmívelésügyi miniszternél a jelen törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül bejelenti, hogy az ingatlant meg kívánja szerezni és a várható becsértékhez mérten a földmívelésügyi miniszter által a 47. § megfelelő alkalmazásával megállapított összeget a telepítési alapba előlegképpen befizeti, az ingatlant átengedésre kötelezés útján a jelentkező javára kell megszerezni, feltéve, hogy az ingatlan húsz kataszteri holdnál nem nagyobb s a jelentkező az ingatlanban részesítéshez a jelen törvényben megkívánt előfeltételeknek megfelel.

7. § Azokat az ingatlanokat, amelyek az ezer kataszteri holdnál nagyobb területű és 7000 koronánál nagyobb kataszteri tiszta jövedelmű védett birtokokra vonatkozó teherrendezési eljárás során esetleg értékesítésre kerülnek, a jelen törvény céljaira a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően lehet felhasználni.

8. § (1) Abból a birtokból, amelynek egy község határában fekvő vagy több község határában fekvő, de egymással összefüggő területéből a mezőgazdasági terület háromezer kataszteri holdat, e terület kataszteri tiszta jövedelme pedig 30,000 koronát meghalad, az alábbi bekezdésekben megszabott korlátok közt átengedésre kötelezésnek van helye. Az egymással szomszédos községek területén fekvő birtokrészek összeszámításának nem akadálya, ha a birtokrészek területi összefüggését kisebb földterületek közbeékelődése megszakítja ugyan, de a birtokrészek egységes gazdasági üzemet alkotnak.

(2) Az előbbi bekezdés alapján átengedésre kötelezésnek csak akkor van helye, ha a birtok akár egymagában, akár más ezer kataszteri holdnál nagyobb mezőgazdasági területű és 10,000 koronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelmű birtokokkal együtt a község mezőgazdasági területének több mint egynegyedét foglalja el. Ha az (1) bekezdés alá eső birtok több község határában fekszik, az érdekelt községekre vonatkozó összesített birtokmegoszlási adatok figyelembevételével kell megállapítani azt, hogy a birtokból átengedésre kötelezésnek van-e helye. Egyes érdekelt községek birtokmegoszlási adatait az illető község területén fekvő birtokrésszel együtt a földmívelésügyi miniszter figyelmen kívül hagyhatja, ha a birtok mezőgazdasági területének az illető község területére eső része az egész birtok mezőgazdasági területének egytizedrészénél kisebb vagy ha ezt a részt a tulajdonos az 1936. évi január hó 1. napja után szerezte.

(3) Ha az átengedésre kötelezésnek az előző bekezdésben megszabott előfeltételei megvannak, az (1) bekezdés alá eső ingatlan tulajdonosát a birtok mezőgazdasági területének a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított egynegyede erejéig lehet átengedésre kötelezni. Ha a birtok mezőgazdasági területének kataszteri tiszta jövedelme 60,000 koronát meghalad, az átengedésre kötelezés a kataszteri tiszta jövedelem egyharmadáig, ha pedig a kataszteri tiszta jövedelem 120,000 koronát is meghalad, a kataszteri tiszta jövedelem kétötödéig terjedhet.

(4) A jelen § alapján átengedésre kötelezésnek csak oly mértékben van helye, hogy az (1) bekezdésben említett birtokok számításba vett területéből a tulajdonosnak megmaradjon legalább háromezer kataszteri hold, illetőleg, ha a megmaradó birtok kataszteri tiszta jövedelmének holdankinti átlaga 10 koronánál kevesebb, oly terület, amelynek kataszteri tiszta jövedelme 30,000 korona.

9. § Az előbbi § (3) bekezdése értelmében egynegyedrészig terjedő átengedési kötelezettség egyötödrészre, az egyharmadrészig terjedő egynegyedrészre, a kétötödrészig terjedő pedig egyharmadrészre csökken, ha:

a) a tulajdonos ezt a részt az eljárás megindításának a telekkönyvbe való feljegyzés előtt (21. § (3) bekezdés) felajánlja; ily esetben a terület kijelölésére, átvételére, a becsérték megállapítására és a kártalanítás fizetésére e törvény rendelkezései irányadók; vagy

b) a tulajdonosnak legalább három életben lévő törvényes leszármazója van; e rendelkezés szempontjából azt a leszármazót, aki hősi halált halt, életben lévő leszármazóként kell számításba venni; törvényes leszármazónak kell tekinteni az örökbefogadott gyermeket is; vagy

c) a birtok a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete, illetőleg kezelése alatt álló kulturális célt szolgáló közérdekű alapot vagy alapítványt avagy a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alatt álló középiskolát fenntartó tanítórendet illet vagy egyházi javadalomhoz tartozik; vagy

d) a birtokon az illető vidéken szokásosnál nem hátrányosabb járandóságok és egyéb szolgálati feltételek mellett állandóan annyi gazdasági alkalmazott van, hogy a szántóterület minden húsz kataszteri holdjára vagy kataszteri tiszta jövedelmének minden 200 koronájára egy-egy állandó gazdasági alkalmazott s ezenfelül a szántóterület minden ezerötszáz kataszteri holdjára vagy kataszteri tiszta jövedelmének minden 15,000 koronája egy-egy okleveles gazdatiszt esik. Ha a tulajdonos vagy vele együtt gazdálkodó leszármazója okleveles gazda, ezeket az előbbi rendelkezés szempontjából az alkalmazott okleveles gazdatisztek létszámába be kell tudni. Ha a birtok haszonbérletbe van adva, az alkalmazottak létszámának megállapítására az átengedési eljárás megindítása előtti egy évet megelőző gazdasági évben fennálló létszám az irányadó.

10. § (1) Abból a birtokból, amelyet tulajdonosa az 1914. évi július hó 28. napja és az 1936. évi január hó 1. napja közötti időben örökölt vagy élők közötti jogügylettel akár visszterhesen, akár ingyenesen szerzett, legfeljebb a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított egyharmadrész erejéig átengedésre kötelezésnek van helye, ha a birtok egy község határában fekvő vagy több község határában fekvő, de egymással összefüggő területéből a mezőgazdasági terület ezer kataszteri holdat, e terület kataszteri tiszta jövedelme pedig 10,000 koronát meghalad. Az egymással szomszédos községek területén fekvő birtokrészek összeszámítására a 8. § (1) bekezdése az irányadó.

(2) Az előbbi bekezdésben megállapított átengedési kötelezettség egyharmadrészről egynegyedrészre csökken, ha a tulajdonos ezt a részt az átengedésre kötelezés előtt felajánlja; ily esetben a terület kijelölésére, átvételére, a becsérték megállapítására és a kártalanítás fizetésére a jelen törvény rendelkezései irányadók.

(3) A jelen § alapján átengedésre kötelezésnek csak oly mértékben van helye, hogy az (1) bekezdésben említett birtok számításba vett területéből a tulajdonosnak megmaradjon legalább ezer kataszteri hold, illetőleg, ha a megmaradó birtok kataszteri tiszta jövedelmének holdankinti átlaga 10 koronánál kevesebb, oly terület, amelynek kataszteri tiszta jövedelme 10,000 korona.

(4) A jelen § alapján nem lehet átengedési kötelezettséget megállapítani oly ingatlan tekintetében:

a) amely törvényhatóság, község, egyház, vallásfelekezet, alapítvány, tanítórend vagy - a kereskedelmi társaságok kivételével - más jogi személy tulajdonában áll;

b) amelyet a tulajdonos egyenesági rokonától, oldalági rokonától, házastárstól vagy sógorától örökölt, vagy ily személytől élők közötti jogügylet útján szerzett, feltéve, hogy jogelődjével szemben átengedésre kötelezésnek nem lenne helye;

c) amelyet a tulajdonos az átcsatolt területen volt vagy más régi családi birtoka helyett szerzett.

11. § (1) Annak kiszámításában, hogy a tulajdonost a 8-10. §-ok értelmében mily terület alapulvételével lehet ingatlanok átengedésére kötelezni, az átengedésre kötelezés időpontjában fennálló állapot irányadó; hozzá lehet azonban számítani a birtokállományhoz azokat az ingatlanokat, amelyeket a tulajdonos az 1935. évi január hó 1. napja után házastársára vagy egyenes ágon rokonára ruházott át.

(2) A tulajdonos kérelmére a meglévő birtokállományhoz kell számítani annyi területet, amennyit a tulajdonos a jelen törvény hatálybalépése után, de az átengedésre kötelezés előtt a birtokból kisbirtok alakjában az 1920. évi XXXVI. törvénycikk 17. §-ának 4. pontja alá eső személynek elidegenít; ily esetben azonban az átengedésre kijelölhető területből ugyanannyit le kell vonni. Ugyanígy kell számításba venni a középbirtok alakjában elidegenített ingatlan területét is, ha ezt a földmívelésügyi miniszter az elidegenítőnek az ügylet bemutatása kapcsán előterjesztett kérelmére elrendeli.

(3) Az átengedésre kijelölhető területből le kell vonni annyi területet, amennyi a birtokból községnek vagy legeltetési társulatnak vagy egyenkint ötven kataszteri holdnál nem nagyobb részletekben földmíveseknek van haszonbérletbe (feles haszonbérletbe) adva és legfeljebb egy olyan haszonbérlemény területét, amely ötven kataszteri holdnál nagyobb, de százötven kataszteri holdat meg nem halad. Le kell vonni továbbá a földbérlő szövetkezetnek haszonbérletbe adott ingatlanokat is, ha a szövetkezet tagjai földmívesek vagy falusi kisiparosok és a szövetkezet által haszonbérelt ingatlan oly részletekben áll a szövetkezet egyes tagjainak használatában, hogy ötven kataszteri holdnál nagyobb terület a szövetkezetnek legfeljebb egy tagjára esik, de ez sem halad meg százötven kataszteri holdat. A jelen bekezdésnek megfelelően hasznosított területet átengedésre kijelölni nem lehet.

12. § (1) Átengedésre kötelezésnek az előbbi §-ok esetében akkor is helye van, ha az ingatlan birtoka és haszonvétele javadalmast vagy általában oly személyt illet, aki a felett tulajdonosként nem rendelkezik, illetőleg annak elidegenítésére nem jogosult.

(2) Ha az ingatlan közös tulajdon, a 8. § alkalmazásában az egyes tulajdonostársak illetőségét külön kell számításba venni. A közös tulajdonban álló ingatlanokat osztatlanul kell számításba venni, ha azokra az átengedési kötelezettséget a 10. § alapján meg lehet állapítani, továbbá, ha a tulajdonközösség élők közötti jogügylettel az 1935. évi január hó 1. napja után keletkezett. A kijelölt területeknek a közös birtokból átengedésére a tulajdonostársak egyetemlegesen kötelesek.

13. § (1) A családi hitbizományokra vonatkozó jogszabályok értelmében hitbizományi kötöttségben maradó ingatlanokból átengedésre kötelezésnek nincs helye. Az ily ingatlanokat a 8-12. §-ok alkalmazásában a hitbizományi birtokos szabad vagyonához hozzászámítani sem lehet.

(2) A hitbizományi birtokost a hitbizományi kötöttség alul az 1936:XI. törvénycikk 10. §-a alapján felszabadult ingatlanoknak - a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított - egyharmadrésze erejéig a részesedés megnyílásáig (1936:XI. törvénycikk 18. §) a 8. §-ban megszabott korlátozásokra tekintet nélkül lehet átengedésre kötelezni. Ha a hitbizományi kötöttségből felszabaduló vagyonhoz egy vagy több lakóház (kastély) és azzal kapcsolatos kert (1936. évi XI. törvénycikk 2. § 5. pont) tartozik, minden községben, ahol ily lakóház (kastély) van, a felszabaduló vagyonból az átengedésre kötelezés után is érintetlenül kell hagyni a lakóház (kastély) és kert fenntartási költségeinek fedezéséhez szükséges jövedelmet biztosító, legfeljebb annyi mezőgazdasági területet, amelynek kataszteri tiszta jövedelme 5000 korona. E rendelkezést nem lehet több lakóház (kastély) tekintetében alkalmazni, mint ahány részesedésre jogosult csoport (1936:XI. törvénycikk 12. §) van.

(3) A 11. § rendelkezéseit az előbbi bekezdés alá eső ingatlanokra is alkalmazni kell.

14. § (1) A jelen törvény alkalmazásában a törvény hatálybalépésekor rendszeres öntözéssel művelt rétet, legelőt vagy szántót, továbbá kertet, komlóskertet, gyümölcsöst, szőlőt és faiskolát, a hatósági kijelölés alapján dohánytermelés céljára használható területekből akkora területet, amennyire a pénzügyi hatóság dohánytermelési engedélyt adott, halastavat, gyógyhelyet (1929:XVI. törvénycikk 3. §) a rendszeres alagcsövezéssel ellátott, végül a föld korábbi értékének felét meghaladó költséggel telkesített területeket a mezőgazdasági területhez mindaddig nem lehet hozzászámítani és átengedésre kijelölni, amíg az említett rendeltetésük fennmarad, illetőleg az említett berendezések az ingatlan rendszeres használatára szolgálnak. Ugyanez áll az ily célra később felhasznált azokra a területekre is, amelyek a törvény hatálybalépése előtt nem állottak mezőgazdasági művelés alatt, továbbá a törvény hatálybalépésekor már mezőgazdasági művelés alatt állott területekből utóbb rendszeres öntözéses művelés alá vont területekre.

(2) Egyébként azokat a mezőgazdasági területeket, amelyeket a tulajdonos a jelen törvény hatálybalépése után fordít az (1) bekezdésben megjelölt célra, továbbra is mezőgazdasági területekként kell ugyan számbavenni, azok átengedésére kötelezni azonban a tulajdonost csak akkor lehet, ha a birtok más részéből a megfelelő területet kijelölni nem lehet.

(3) Átengedési kötelezettség alá eső birtokból az 1935. évi január hó 1. napja után erdősített területeket, ha az erdősítés előtt mezőgazdasági művelés alatt állottak, továbbra is mezőgazdasági területekként kell az átengedési kötelezettség mértéke szempontjából számításba venni, kivéve, ha azokat az erdőrendészeti hatóság rendelkezésére vagy az 1936. évi január hó 1. napja után a földmívelésügyi miniszter előzetes engedélyével erdősítették. A jelen § (2) bekezdésének rendelkezéseit az ily előzetes engedély nélkül erdősített területekre is megfelelően alkalmazni lehet.

15. § (1) A tulajdonosnak ugyanabban a községben fekvő vagy bár több község határában fekvő, de területileg összefüggő oly birtokából, amelyből a tulajdonost már átengedésre kötelezték, újabb átengedésre kötelezésnek csak akkor van helye, ha az átengedésre kötelezés után megszűnt a 9. § d) pontjában, illetőleg a 11. § (3) bekezdésében említett olyan körülmény, amely az átengedésre kötelezés mértékét csökkentette. Nincs helye újabb átengedésre kötelezésnek, ha az említett körülményekben beállott változás következtében azt harminc kataszteri holdnál kisebb terület tekintetében lehetne végrehajtani.

(2) Újabb átengedésre kötelezés esetében a meglévő birtokállományhoz kell számítani azt a területet, amelyet a tulajdonos már átengedett és az átengedésre kijelölhető területből ugyanannyit le kell vonni.

(3) A jelen § szempontjából nem lehet átengedésre kötelezésnek tekinteni az illeték- és adótartozások ingatlannal való kiegyenlítéséről szóló VI. fejezet alapján ingatlannak tulajdonul átadására kötelezést.

16. § (1) A földmívelésügyi miniszter a jelen törvény hatálybalépésétől számított három éven belül a 10. és a 8. § alá eső valamennyi birtok tekintetében megállapítja, hogy melyikből mennyi kataszteri tiszta jövedelmű területre nézve van átengedésre kötelezésnek helye és ezt a határozatát a tulajdonossal, a haszonélvezővel, illetőleg a javadalmassal közli. A határozatban telekkönyvszerűen meg kell jelölni az említett kataszteri tiszta jövedelemnek megfelelő terjedelemben azokat az ingatlanokat, amelyekből a földmívelésügyi miniszter az átengedési eljárás megindítása esetében ingatlant átengedésre kijelölhet.

(2) A határozatban átengedésre kijelölhetőnek nyilvánított ingatlanokat a tulajdonos kívánságának lehető figyelembevételével úgy kell kiválasztani, hogy az átengedés következtében ne álljon be a mezőgazdasági művelési ágak egymásközti arányának oly mértékű megváltozása, hogy a legelőterületek az eddiginél több mint tizenöt százalékkal nagyobb százalékot foglaljanak el, és hogy az átengedés az átengedésre kötelezettnek megmaradó birtokán a gazdálkodás eddigi rendjét, illetőleg az okszerű gazdálkodást ne akadályozza.

(3) Ha a földmívelésügyi miniszter az (1) bekezdés értelmében hozott határozatot a tulajdonossal, a haszonélvezővel, illetőleg a javadalmassal a megszabott határidőben nem közli, az átengedési kötelezettség megszűnik, hacsak az átengedési kötelezettség a telekkönyvben már előbb fel nem jegyezték (24. §). Ilyen esetben átengedésre kötelezésnek csak utóbb beálló változások esetében és csak annyiban van helye, amennyiben a 15. § értelmében újabb átengedésre kötelezésnek is helye lenne.

(4) A földmívelésügyi miniszter határozata ellen az azzal érintett ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője vagy javadalmasa panasszal élhet azon az alapon, hogy a határozat a 8-15. §-ok valamely rendelkezésébe ütközik. A panasz folytán megindított eljárást meg kell szüntetni, ha a földmívelésügyi miniszter az átengedési eljárást megindítja és ennek folytán az átengedésre kötelezettnek a 21. § (2) bek. alá eső panasz előterjesztésére nyílik alkalma.

(5) A jelen § értelmében hozott határozat jogerőre emelkedése után meginduló átengedési eljárásban csak a határozatban telekkönyvszerűen megjelölt ingatlanokból van átengedésre kötelezésnek helye. A határozatban telekkönyvszerűen meg nem jelölt ingatlanok tekintetében is helye van azonban átengedésre kötelezésnek:

a) amennyiben a tulajdoni viszonyokban vagy az átengedési kötelezettség szempontjából jelentős egyéb körülményekben időközben beállott változás következtében nagyobb kataszteri tiszta jövedelmű terület átengedésének lenne helye, a többlet erejéig;

b) amennyiben időközben a határozatban megjelölt ingatlanok vagy azok egy része kerül más személy tulajdonába, vagy a jelen törvény VI. fejezete alapján köztartozás fejében átadásra és a megmaradó területhez mért átengedési kötelezettség teljesítését az előre kijelölt ingatlanokból elrendelni nem lehet;

c) ha a tulajdonos valamely megjelölt ingatlan tekintetében a 14. § alá eső olyan változtatást tett, amely a határozatban megjelölt egyes ingatlanoknak a jelen törvény céljára felhasználását megnehezíti, az ily ingatlanoknak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmű más ingatlanok tekintetében;

d) amennyiben a tulajdonos a határozatban megjelölt ingatlanok helyett vagy a jelen törvényben meghatározott esetekben azokon felül más ingatlanok átengedésre kijelölését kívánja.

(6) A jelen § rendelkezéseit a 13. § alá eső ingatlanokra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdésben említett határozatot a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyontárgyaknak az 1936:XI. törvénycikk 4. §-a értelmében való kijelölésétől számított három éven belül kell meghozni, illetőleg közölni.

(7) Ha a jelen § értelmében hozott határozat jogerőre emelkedése után a tulajdoni viszonyokban vagy az átengedési kötelezettség szempontjából jelentős egyéb körülményekben változás áll be, a tulajdonos, a haszonélvező, illetőleg a javadalmas kérelmére a földmívelésügyi miniszter a kérelem előterjesztésétől számított egy éven belül a jelen § rendelkezéseinek megfelelő új határozatot hoz és azt az érdekeltekkel közli. Ha a változást a tulajdonosnak hatósági jóváhagyás vagy bejelentés alá eső ügylete idézi elő, a kérelmet csak az ügyletnek a igazgatósághoz bemutatásával egyidejűleg lehet előterjeszteni.

(8) Az előbbi bekezdés rendelkezését kell megfelelően alkalmazni azokra a birtokokra is, amelyekre az átengedésre kötelezésnek a 8. §-ban megszabott előfeltételei a jelen törvény hatálybalépése után állanak be.

17. § (1) Az érdekelt tulajdonos, haszonélvező vagy javadalmas a földmívelésügyi minisztertől tanúsítványt kérhet arról:

a) hogy a kérelmező birtoka tekintetében az átengedésre kötelezés előfeltételei nem állanak fenn;

b) hogy meghatározott időn belül, amely tizenkét évet meg nem haladhat, a birtok tulajdonosát nem fogják átengedésre kötelezni.

(2) Ha a földmívelésügyi miniszter az előbbi bekezdés a) pontja alá eső tanúsítvány kiadását megtagadja, vagy a kérelem tárgyában egy év alatt nem határoz, a 3. §-ban megjelölt bíróság előtt lehet kérelmet előterjeszteni az említett körülmények megállapítása iránt. Az előbbi bekezdés b) pontja alá eső tanúsítvány kiadása iránti kérelemre a földmívelésügyi miniszter köteles a kérelem előterjesztésétől számított egy éven belül választ adni.

(3) Tanúsítvány kiadása vagy bírói megállapítás esetében abból a birtokból, amelyre a tanúsítvány vagy határozat vonatkozik, átengedésre kötelezésnek a tanúsítvány kiadásakor vagy a határozathozatalkor fennálló körülmények alapján általában, illetőleg a meghatározott időn belül nincs helye.

18. § (1) Amennyiben a jelen törvényben meghatározott valamely cél kielégítésére azon a vidéken fekvő több birtok egyaránt alkalmas, a földmívelésügyi miniszter elsősorban a 4. § (1) bekezdésében meghatározott ingatlanokat használja fel, másodsorban az 5., 6. és 7. §-okban, azután a 10. §-okban, végső sorban pedig a 8. §-ban meghatározott birtokokból kötelezzen átengedésre, az utolsó helyen említett birtokokból (8. §) azonban csak akkor, ha az ezer kataszteri holdnál nagyobb mezőgazdasági területű és 10,000 koronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelmű birtokok gátolják a község vagy a szomszédos községek lakosainak a közérdek szempontjából kívánatos gazdasági terjeszkedését vagy új községnek földbirtokpolitikai és népesedési szempontból kívánatos alakulását. A földmívelésügyi miniszter a külterjesen kezelt és kevés munkaerőt foglalkoztató birtokot a jelen törvény céljaira a belterjesen kezelt és sok munkaerőt foglalkoztató birtok előtt, az ezer kataszteri holdat meghaladó haszonbérletben kezelt birtokot a házilag kezelt birtok előtt használja fel, feltéve, hogy a birtokok mind a két esetben a jelen törvény céljára egyaránt alkalmasak.

(2) Egyházi, vallásfelekezeti, alapítványi, állandóan közművelődési, közjótékonysági vagy más közérdekű célok előmozdítására rendelt birtokokból az átengedési kötelezettséget az ezekből a birtokokból a jelen törvény 8., 9., 11. és 14. §-aiban, valamint a jelen § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében átengedésre kijelölhető összterületnek csak olyan hányada erejéig lehet megállapítani, amilyen hányad átengedésére a földmívelésügyi miniszter a tulajdonosokat a 8. § alá eső egyéb birtokok átengedésre kijelölhető összterületéből kötelezi. Az előbbi rendelkezés alkalmazásában a jelen törvény céljára átengedésre kötelezés nélkül felhasznált ingatlanokat is számításba kell venni.

(3) A jelen törvény hatálybalépése után tízévenkint vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy az előbbi bekezdésben említett két birtokcsoportból átengedésre kijelölt területek egymással az előbbi bekezdésnek megfelelő arányban állanak-e. Amennyiben ily alkalommal az nyerne megállapítást, hogy az egyházi és az azokkal egy tekintet alá eső birtokokból az előbbi bekezdésben megállapítottnál nagyobb mértékben történt átengedésre kötelezés, a törvény végrehajtásának további folyamán a megfelelő arányt helyre kell állítani.

(4) Az érdekelt egyházak és vallásfelekezetek érdekeiknek a jelen törvény végrehajtása körében való képviseletére bizottságot alakíthatnak, vagy más szervet létesíthetnek, illetőleg jelölhetnek ki és ezt a földmívelésügyi miniszternek bejelenthetik. Az egyes egyházak és vallásfelekezetek által alakított bizottságokat vagy más szerveket a 8. § alapján történő minden átengedésre kötelezésről értesíteni kell.

19. § (1) Mezőgazdasági ingatlan birtokosa köteles tűrni, hogy a földmívelésügyi miniszter közegei a jelen törvény céljára alkalmasság megállapítása, valamint az említett célra felhasználás előkészítése érdekében szükséges munkálatokat elvégezzék. Az okozott kár megtérítését a törvény rendes útján lehet az államtól követelni.

(2) Az előbbi bekezdés alapján foganatosított munkálatokat a megkezdésüktől számított három hónapon belül véglegesen be kell fejezni. A befejezéstől számított egy éven belül a munkálatok eredményének helyességét egyízben a helyszínen ellenőrizni lehet. A munkálatok megkezdésének időpontjáról a birtokost előzetesen értesíteni kell. A birtokos vagy megbízottja a munkálatok végzésénél jelen lehet.

(3) A 16. § (1) és (6)-(8) bekezdése alá eső határozat meghozatala előtt végzett munkálatok eredményének ellenőrzése, illetőleg módosítása érdekében az előbbi bekezdés megfelelő alkalmazásával újabb vizsgálatot lehet tartani az átengedési eljárás megindítása előtt, valamint akkor, ha a 16. § (7) vagy (8) bekezdése alapján valamelyik érdekelt határozat hozását kéri.

(4) Az alkalmasság megállapításának módozatait a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

III. Fejezet

Átengedésre kötelezés

20. § (1) Az ingatlantulajdonost arra lehet kötelezni, hogy a II. fejezet értelmében átengedésre kijelölhető ingatlanát, illetőleg ingatlanának megfelelő részét az államnak tulajdonul engedje át. A 10., 13. és a 8. § esetében az ingatlantulajdonost arra is kötelezni lehet, hogy ingatlana megfelelő részét a tulajdon átengedésének elhalasztása mellett kishaszonbérletek alakítása céljára az Országos Földhitelintézetnek haszonbérletbe engedje át. A tulajdonos csak az e törvényben meghatározott ellenszolgáltatás ellenében köteles ingatlant átengedni.

(2) Ha a tulajdonos az előbbi bekezdés értelmében mind tulajdonátengedésre, mind haszonbérlet céljára átengedésre kötelezhető lenne, a földmívelésügyi miniszter az átengedésre kijelölhető ingatlanok egyes részei tekintetében különböző módozatokat is alkalmazhat. Haszonbérletbe átengedésre legfeljebb az átengedésre kijelölhető területnek a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított felerésze erejéig lehet a tulajdonost kötelezni.

(3) A jelen § alapján keletkező haszonbérleti viszonyt az ily módon átengedett ingatlan tulajdonában beálló változás nem érinti még árverés esetében sem.

(4) A földmívelésügyi miniszter a haszonbérletbe átengedett egész területnek tulajdonul átengedését bármikor elrendelheti. A terület egyes részeinek tulajdonul átengedését csak akkor lehet elrendelni, ha a haszonbérleti viszony legalább tíz éven át fennállott.

(5) A földmívelésügyi miniszter a haszonbérletbe átengedett terület egyes részeinek tulajdonul átengedését az előbbi bekezdés alapján csak legalább száz kataszteri holdnyi összefüggő terület tekintetében rendelheti el.

(6) A tulajdonul átengedésre kerülő területet az előbbi bekezdés esetében úgy kell kijelölni, hogy az átengedésre kötelezettnek megmaradó és a továbbra is haszonbérletben maradó területek gazdasági összefüggése fennmaradjon.

(7) Ha a haszonbérleti viszony tíz évnél hosszabb idő óta áll fenn, a haszonbérletbe átengedett ingatlanok tulajdonul átengedését az átengedésre kötelezett kívánságára, eme kívánságának előterjesztésétől számított öt éven belül lehetőleg el kell rendelni. Ha a földmívelésügyi miniszter a tulajdonba átvételt az ötévi határidő elteltéig nem rendeli el, az átengedésre kötelezett a földmívelésügyi minisztertől kérheti a haszonbérleti feltételek, illetőleg a haszonbér újbóli megállapítását. Az új megállapítás hatálya a kérelem előterjesztését követő gazdasági év elteltével áll be. A haszonbér mértéke tekintetében a földmívelésügyi miniszter határozata ellen akkor is helye van panasznak, ha a földmívelésügyi miniszter a kérelem alapján a haszonbér változatlanul hagyása mellett a haszonbérleti viszonyt egyébként módosítja.

(8) A haszonbérletbe átengedett ingatlanok tulajdonul átengedését az átengedésre kötelezett újabb kérelmére el kell rendelni, ha a haszonbérleti viszony az előbbi bekezdésben említett ötévi határidő eltelte után további tíz éven át fennállott.

21. § (1) A földmívelésügyi miniszter a jelen törvény céljának megvalósítására irányuló tevékenység előhaladásához képest rendeli el az egyes ingatlanok tekintetében az átengedési eljárás megindítását annak megállapításával, hogy a tulajdonos mekkora területű, illetőleg kataszteri tisztajövedelmű ingatlant köteles átengedni.

(2) A tulajdonos és az átengedésre kerülő ingatlan haszonélvezője vagy javadalmasa a földmívelésügyi miniszter határozata ellen panasszal élhet azon az alapon, hogy tulajdoni vagy haszonbérleti átengedésre kötelezésnek a 6-17. és a 20. §-ok értelmében egyáltalában nincs helye, vagy csak kisebb mértékben van helye. Az ingatlannak a jelen törvény céljára felhasználása tekintetében a panasznak halasztó hatálya van.

(3) A földmívelésügyi miniszter határozata alapján a telekkönyvi hatóság az eljárás megindítását a földmívelésügyi miniszter megkeresésében telekkönyvszerűen megjelölt ingatlanokra a telekkönyvben feljegyzi. A feljegyzésnek az a hatálya, hogy az ily feljegyzéssel terhelt ingatlan vagy egy része tekintetében a tulajdoni viszonyok utóbb beálló változása az átengedési kötelezettség mértékét nem érinti és átengedésre az elidegenített területet is ki lehet jelölni. A feljegyzést a tulajdonos kérelmére a hatályosság kezdetétől számított egy év elteltével törülni kell. Ha a földmívelésügyi miniszter a 17. § (1) bekezdésének b) pontja alá eső tanúsítványt adott ki, az egyévi határidőt a tanúsítványban megjelölt határidő elteltétől kell számítani.

22. § (1) Az eljárás során az ingatlanok kijelölése, az ellenérték szolgáltatásának módja és mértéke tekintetében és minden egyéb felmerülő kérdésben meg kell kísérelni az érdekeltekkel való megegyezést.

(2) Az átengedésre kerülő ingatlanok kijelölésére a 16. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. Ha a birtok tekintetében a földmívelésügyi miniszter, illetőleg a bíróság a 16. §-ban említett határozatot hozott, az átengedésre kerülő ingatlanok kijelölése ellen panasznak van helye azon az alapon, hogy a kijelölés a 16. § (3) bekezdésébe ütközik.

(3) A gazdálkodás folytatásának biztosítása érdekében a tulajdonos megmaradó ingatlana javára az átengedett területen a szükséges telki szolgalmak létesítéséről is gondoskodni kell.

(4) Ha a tulajdonosnak megmaradó terület egyes kisebb részleteinek megfelelő hasznosítása az átengedés következtében az átengedésre kötelezett gazdaságának keretében lehetetlenné válik, az átengedésre kötelezett a kijelölésről szóló határozat kézbesítésétől számított harminc nap alatt az ily részletek átvételét is kívánhatja. A földmívelésügyi miniszternek az ily kérelmet elutasító határozata ellen panasznak van helye.

23. § (1) Átengedésre kivételesen mezőgazdasági ingatlanokkal körülvett kisebb kiterjedésű erdőt is ki lehet jelölni, a tulajdonos kívánságára pedig - amennyiben az erdőt átengedésre kijelölni kívánt mezőgazdasági terület veszi körül - ki is kell jelölni. Az átengedésre kijelölt erdőt akkor is be kell számítani az átengedésre kijelölhető mezőgazdasági területbe, ha az erdőt csupán a tulajdonos kívánságára jelölték ki.

(2) A földmívelésügyi miniszternek az ellen a határozata ellen, amely a tulajdonosnak az előbbi bekezdés alapján előterjesztett kérelmét elutasítja, panasznak van helye.

(3) Az átengedésre kijelölt erdő művelési ágát megváltoztatni s a kijelölt területet mezőgazdasági művelésbe vonni csak az esetben lehet, ha talajviszonyainál fogva mezőgazdasági művelésre állandóan alkalmas és a művelési ág változtatása következtében kiirtott erdő helyébe, az erdőrendészeti hatóság által megállapított záros határidőn belül, legalább ugyanolyan nagyságú erdőt telepítenek. Az erdőtelepítés végrehajtását a földmívelésügyi miniszter facsemeték ingyenes juttatásával mozdítja elő.

24. § (1) Az átengedésre kötelező határozatban telekkönyvszerűen meg kell jelölni azokat az ingatlanokat, amelyeket át kell engedni és meg kell állapítani azokat a módozatokat, amelyek mellett a tulajdonos az átengedés fejében járó ellenszolgáltatást meg fogja kapni.

(2) Az átengedésre kötelező határozat alapján a földmívelésügyi miniszter megkeresésére a telekkönyvi hatóság az átengedési kötelezettséget a telekkönyvben feljegyzi. E feljegyzéssel egyidejűleg a 21. § (3) bekezdése értelmében esetleg foganatosított feljegyzést valamennyi ingatlanról törülni kell. A tulajdonos kérelmére a feljegyzéssel egyidejűleg az átengedésre kijelölt területeket akkor is le kell jegyezni és önálló jószágtestté kell alakítani, ha az ingatlanokat csupán haszonbérletbe engedik át.

(3) Az előbbi bekezdés értelmében foganatosított feljegyzésnek az a hatálya, hogy az ingatlanra a feljegyzés hatályának kezdete után érkezett beadvány alapján foganatosított bejegyzéseket a jelen törvény rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából hatálytalanoknak kell tekinteni, kivéve azokat a bejegyzéseket, amelyek a feljegyzés hatályának kezdetekor fennálló jelzálogjog vagy más terhelés átszállásának vagy arra jelzálognak bejegyzésére, vagy e jogoknak, illetőleg a tulajdoni korlátozásoknak törlésére irányulnak. Új jelzálogjogi bejegyzéssel esik egy tekintet alá a feljegyzés hatályosságának kezdete után megüresedett ranghellyel rendelkezés alapján keletkezett bejegyzés.

(4) A feljegyzés a tulajdonos halála esetén az örökösökkel, az ingatlan elárverezése vagy árverés hatályával való eladása esetében a vevővel szemben is hatályos marad.

25. § (1) Az átengedési eljárás megindítását elrendelő, valamint az átengedésre kötelező határozat hatálya megszűnik annyiban, amennyiben:

a) a földmívelésügyi miniszter az átengedésre kötelezéstől eláll (30. §);

b) a 24. §-ban szabályozott feljegyzés hatályának kezdetétől számított két év alatt tulajdonul átengedés esetében a kártalanítási összeg előre fizetendő részét az állam meg nem fizeti, haszonbérletbe átengedésre kötelezés esetében pedig az ingatlanokat az említett határidő alatt át nem veszi;

c) amennyiben a bíróság panasz folytán megállapítja, hogy átengedésre kötelezésnek nincs helye.

(2) Ha az átengedésre kötelező határozat hatálya megszűnik, a 24. §-ban szabályozott feljegyzést, ha pedig ilyen feljegyzés még nincsen, az a) és c) pont esetében a 21. § (3) bekezdésében említett feljegyzést bármely érdekelt kérelmére törülni kell. Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a földmívelésügyi miniszter az átengedésre kötelezéstől való elállástól, illetve a kellő határidőben való fizetés vagy átvétel elmulasztásától számított harminc nap alatt köteles a telekkönyvi hatóságot a törlés iránt megkeresni, ellenkező esetben az átengedésre kötelezett a 3. §-ban megjelölt bírósághoz fordulhat a törlés elrendeléséért. Az c) pont esetében a törlést a panasz tárgyában határozó bíróság rendeli el és annak foganatosítása végett határozatát a telekkönyvi hatóságnak megküldi.

(3) Az átengedésre kötelező határozat hatályának megszűnése után újabb átengedésre kötelezésnek csak a 15. § korlátai között van helye.

26. § (1) Az átengedésre kijelölt ingatlan valóságos és teljes becsértékét az azon lévő épületek és építmények értékének, valamint a becsérték megállapítása szempontjából jelentős összes körülményeknek figyelembevételével a földmívelésügyi miniszter a megállapodásnak megfelelően, megállapodás hiányában pedig az átengedésre kötelezett nyilatkozatának figyelembevételével állapítja meg. A becsérték megállapítása ellen panasszal élhetnek a 21. § (2) bekezdésében említettek, valamint azok a telekkönyvi érdekeltek, akiknek dologi joga az átengedésre kötelezés feljegyzését megelőző rangsorban van a telekkönyvbe bejegyezve.

(2) Jelzálogos hitelező panasszal csak akkor élhet, ha a földmívelésügyi miniszter által megállapított becsérték kisebb, mint az ingatlannak végrehajtási árverés esetére megállapítható kikiáltási ára. A kikiáltási ár megállapítása végett a jelzálogos hitelező az árverés esetére szóló szabályok (1881:LX. törvénycikk 148. §, 1908:XLI. törvénycikk 22. §, 1930:XXXIV. törvénycikk 80. §) megfelelő alkalmazása mellett az ingatlan fekvése szerint illetékes telekkönyvi hatóságtól szakértői becslést kérhet. A telekkönyvi hatóságnak a becslés eredményét megállapító végzése ellen felfolyamodásnak nincs helye. Ha a szakértői becslés iránti kérelem előterjesztését a jelzálogos hitelező a panasz beadására megszabott határidő alatt a földmívelésügyi miniszternél igazolja, javára a panasz beadásának határideje harminc nappal meghosszabbodik.

27. § (1) Az egyelőre csupán haszonbérletbe átengedésre kijelölt ingatlanok tekintetében a becsérték megállapítását mellőzni kell és e helyett az átengedésre kijelölt ingatlanok gazdasági állapotát kultúrállapotát), valamint a haszonbér összegét és a haszonbérleti jogviszony egyéb feltételeit kell megállapítani. A haszonbért és a többi feltételeket a földmívelésügyi miniszter a megállapodásnak megfelelően, megállapodás hiányában pedig az átengedésre kötelezett nyilatkozatának figyelembevételével, a haszonbérletbe átengedésre kerülő egész ingatlanhoz hasonló ingatlanokra az illető vidéken szokásos haszonbérnek és egyéb feltételeknek megfelelően állapítja meg. A haszonbérmegállapítás ellen az ingatlantulajdonos, továbbá az átengedésre kerülő ingatlan haszonélvezője és javadalmasa panasszal élhet.

(2) Ha a földmívelésügyi miniszter a haszonbérletbe átengedett ingatlanok tulajdonul átengedését rendeli el, a becsértéket a tulajdonátengedés idejében fennálló értékviszonyokhoz képest a 26. § megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. A becsérték megállapításában nem lehet az átengedésre kötelezett hátrányára számításba venni a haszonbérlő által folytatott gazdálkodásból eredő esetleges értékcsökkenést. Viszont figyelmen kívül kell hagyni a haszonbérlők beruházásaiból előállott értékemelkedést.

28. § (1) Az átengedésre kötelezett tulajdonos, a haszonélvező, a javadalmas vagy a haszonbérlő a földmívelésügyi miniszter felhívására köteles bemutatni a gazdaságban állandóan alkalmazottak névsorát és nyilatkozni a felől, hogy a birtok egy részének átengedése folytán az állandó alkalmazottak számát mennyivel csökkenti.

(2) Az állandó alkalmazottak létszámát nem szabad nagyobb arányban csökkenteni, mint amilyen arányban a birtok - akár a terület, akár a kataszteri tiszta jövedelem szerint számítva - az átengedés következtében csökken.

IV. Fejezet

Az átengedésre kötelezett kártalanítása

29. § (1) A tulajdonjog átengedésére kötelezettet a telepítési alapból az egész becsérték megfizetésével kell kártalanítani. A 8. §-on alapuló átengedésre kötelezés esetében az egész kártalanítási összeget az ingatlan tulajdonbavétele és tényleges birtokbavétele előtt készpénzben meg kell fizetni. A tulajdonul átengedésre kötelezés egyéb eseteiben a kártalanítási összeg kétharmadát kell készpénzben előre megfizetni, egyharmadát pedig huszonöt év alatt évi három és félszázalékos utólagos kamatozás alapulvételével kiszámított évi egyenlő részletek fizetésével kell kiegyenlíteni.

(2) Az átengedésre kötelezettnek és a többi telekkönyvi érdekelteknek hozzájárulásával az ellenérték szolgáltatásának az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérő módozatát is meg lehet állapítani. A 8. § alapján átengedésre kötelezett az átengedési eljárás megindítását elrendelő határozat (21. §) elleni panasz beadására megszabott határidőn belül a földmívelésügyi miniszternek bejelentheti, hogy a kártalanítási összeg egyharmadának az előbbi bekezdés értelmében való törlesztéséhez - a haszonbérletbe átengedett terület tulajdonul átengedése esetére szólóan is (20. § (4)-(8) bek.) - hozzájárul. Ha a bejelentés alapján a földmívelésügyi miniszter a kártalanítási összeg fizetésének ezt a módozatát elfogadja, a haszonbérletbe átengedésre kijelölhető terület (20. § (2) bek.) az átengedésre kijelölhető egész területnek a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított egynegyedére csökken. Az átengedésre kötelezett bejelentésében kívánhatja, hogy a földmívelésügyi miniszter a haszonbérletbe átengedésre kijelölhető rész csökkentése helyett az átengedésre kijelölhető összterületet szállítsa le.

(3) Ha az előbbi bekezdés értelmében az átengedésre kijelölhető összterület leszállításának van helye, a 8. vagy 9. § alapján megállapított hányadok közül az egyébként irányadó hányadnál alacsonyabb legközelebbi hányadot kell alkalmazni, ha pedig a 9. § értelmében átengedésre kötelezésnek csak a birtok kataszteri tiszta jövedelem szerint számított egyötödrésze erejéig lenne helye, átengedésre kötelezést csak az egyhatodrész erejéig lehet elrendelni.

(4) A kincstár a telepítési alapból a kártalanítási összeg hátralékát vagy annak egy részét kártalanítási díj (storno) fizetése nélkül a törlesztési határidő lejárta előtt is bármikor kifizetheti.

(5) Ha a kincstár a kártalanítási összegnek az ingatlan tulajdonbavétele előtt járó részét kifizette, a földmívelésügyi miniszter megkeresésére vagy az általa kijelölt intézet kérelmére az átengedett ingatlanra a telekkönyvi hatóság bejegyzi az állam, az intézet, illetőleg közvetlenül a birtokszerzők tulajdonát.

(6) A kártalanítási összeg huszonöt év alatt fizetendő egyharmadának esedékessé vált részletei az átengedésre kötelezettnek tulajdonában maradó mezőgazdasági ingatlanok után az esedékesség évére kivetett együttesen kezelt közadók törlesztésére felhasználhatók. Ez a jog az átengedésre kötelezett jogutódját is megilleti.

30. § (1) Ha a bíróság panasz alapján a földmívelésügyi miniszter által megállapított becsértéket vagy haszonbért felemeli, vagy ha az átengedésre kötelezett az átengedésre kijelölt ingatlanokon felül a 22. § (4) bekezdése vagy a 23. § (1) bekezdése alapján más ingatlanrészek átvételét is kívánja, a földmívelésügyi miniszter az átengedésre kötelezéstől a tulajdonoshoz intézett nyilatkozattal egészen vagy részben elállhat; elállás esetében a telekkönyvi hatóságot a 24. §-ban szabályozott feljegyzés teljes, illetőleg részleges törlése iránt megkeresi. Elállásnak nincs helye, ha a földmívelésügyi miniszter az ingatlant birtokba vette vagy annak birtokába másokat bevezetett.

(2) Ha a földmívelésügyi miniszter a birtokbavezetés időpontját az átengedésre kötelezettel már közölte és az átengedésre kötelezéstől a birtokbavezetésre meghatározott időpontot megelőző hat hónapon belül áll el, az átengedésre kötelezett ebből eredő kárának megtérítését a kincstártól követelheti. Az átengedésre kötelezett kártérítési igényét a 3. §-ban megjelölt bíróság előtt érvényesítheti.

V. Fejezet

A jelzálogos hitelezők és más érdekeltek biztosítása

31. § (1) Az átengedésre kijelölt ingatlanokért járó ellenszolgáltatás megállapításával a jelzálogos hitelezők és azok a más érdekeltek, akiknek az átengedésre kerülő ingatlan állagára vagy haszonvételére dologi joguk van, e jogukat a tulajdonos javára megállapított ellenszolgáltatásra érvényesíthetik.

(2) Az átengedett ingatlan a kegyúri tehertől mentesen jut az állam tulajdonába. Az állam az egyházat az illetékes egyházi főhatósággal kötött megegyezés szerint vagy készpénzzel vagy ingatlannal kártalanítja. Megegyezés hiányában azt, hogy a kártalanítás melyik módját kell alkalmazni és az milyen mértékű legyen, a földmívelésügyi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg; a határozat ellen panasznak van helye.

32. § (1) Ha az átengedésre kijelölt ingatlant a telekkönyvbe bejegyzett teher terheli, a kártalanítási összeget, illetőleg a kártalanítási összeg részleteit (tőketörlesztést és kamatot) az árvetési vételár felosztásának szabályai szerint kell felosztani. E végből a kártalanítási összegnek a birtokbavezetés előtt fizetendő részét a telekkönyvi hatóságnál bírói letétbe kell helyezni. A bíróság a kielégítési sorrendet ez alkalommal akkor is az egész kártalanítási összeg tekintetében állapítja meg, ha a 29. § értelmében a kártalanítási összegnek csak egy része fizettetett ki és a letétként kezelt összeget kiutalja, a később esedékessé váló részleteket pedig (tőketörlesztést és kamatot) a megállapított kielégítési sorrendnek megfelelően a földmívelésügyi miniszter által kijelölt intézettel, mint bírói kiküldöttel (1881:LX. törvénycikk 201. §) fizetteti ki. A hitelező követelésének más módon érvényesítését nem akadályozza, hogy a követelést a sorrendi végzésben a kártalanítási összeg később esedékessé váló részletei terhére sorozták.

(2) Ha az átengedésre kijelölt ingatlan a telekkönyv szerint tehermentes, a kijelölésről az illetékes pénzügyi hatóságot a köztartozás címén fennálló követelések érvényesítése végett értesíteni kell.

(3) Ha az átengedésre kijelölt ingatlan hitbizományi kötöttségből felszabaduló vagyonhoz tartozott, a kártalanítási összeg részletei tekintetében a hitbizományi bíróság határoz.

(4) Azt, hogy az egyházakat, vallásfelekezeteket, az alapokat és alapítványokat illető részleteket kinek a kezéhez vagy mely szervhez kell fizetni, a vallás- és közoktatásügyi miniszter, ha pedig a főfelügyeletet más miniszter gyakorolja, a főfelügyeletet gyakorló miniszter állapítja meg.

33. § Ha az átengedésre kijelölt ingatlant csupán haszonélvezeti jog terheli, a tulajdonos és a haszonélvező más megállapodásának hiányában a tőketörlesztés címén fizetett összeget a postatakarékpénztárnál kell a haszonélvezettel terhelt bírói letétekre vonatkozó szabályok szerint elhelyezni. A postatakarékpénztárnál elhelyezett összegek után, valamint a kártalanítási összeg hátralékos része után járó kamatok a haszonélvezőt illetik.

34. § (1) Ha az átengedésre kijelölt ingatlant telki szolgalom terheli, a földmívelésügyi miniszter a telki szolgalmat megszüntetheti vagy korlátozhatja, ha erre a birtokszerzők okszerű gazdálkodásának biztosítása végett szükség van és a szolgalom megszüntetése vagy korlátozása a jogosultnak lényeges elmével nem jár.

(2) A szolgalom jogosultja a földmívelésügyi miniszter határozata ellen panasszal élhet, kérheti a szolgalmi jog megszüntetésének vagy korlátozásának mellőzését vagy pedig a jog megszüntetése, illetőleg korlátozása fejében a kincstár terhére kártalanítás megállapítását.

(3) A telki szolgalom jogosultja a szolgalom megszűnése címén járó kártalanítás erejéig a jelzálogos hitelezőket megillető jogokat gyakorolja.

(4) Az átengedésre kijelölt ingatlanon telekkönyvileg bejegyzett szénjogok érintetlenül maradnak s az átruházott vagy haszonbérletbe adott szénjogért járó ellenérték továbbra is az eddigi jogosultat illeti.

35. § (1) Ha az átengedésre kijelölt ingatlan haszonbérletbe van adva, a haszonbérleti jog a birtokbavételt akkor sem akadályozza, ha a telekkönyvbe be van jegyezve.

(2) Az átengedésre kötelezés előtt keletkezett haszonbérlet a haszonbérlet tárgyának az átengedési kötelezettség alapján való birtokbavételével megszűnik. Ha az állam vagy az Országos Földhitelintézet a haszonbérbe adott ingatlannak csak egy részét veszi birtokba, többi része tekintetében a haszonbérlet továbbra is fennmarad. Ily esetben a szerződés megfelelő módosítását lehet követelni, ha azonban a haszonbérlet a haszonbérelt terület kataszteri tiszta jövedelem szerint számított egyharmad részét meghaladó területre nézve szűnik meg és a haszonbérletnek a megmaradó ingatlanon való továbbfolytatása az átengedés következtében reá nézve érdekét veszti, a haszonbérlő a szerződést a birtokszerzők birtokbavezetésének időpontjára felmondhatja. A felmondási jogát a haszonbérlő a birtokbavezetésről szóló értesítés (51. § (2) bek.) vételétől számított harminc nap alatt gyakorolhatja. Ha azonban az átengedésre kötelezett a haszonbérlőt az átengedésre kijelölésről (22. §) már előbb írásban értesíti, a felmondási jog gyakorlásának harmincnapos határidejét ennek az értesítésnek a vételétől kell számítani.

(3) A jogviszony idő előtti megszűnése miatt kártérítést nem lehet követelni, a beruházásokból eredő követelésének megtérítését azonban a haszonbérlő követelheti. Ezenfelül a haszonbérlő valóságos kárának megtérítését is követelheti, ha a haszonbérleti viszony a maga egészében az átengedésre kötelezés következtében vagy annak folytán szűnik meg, mert a haszonbérlő a haszonbérletet az előbbi bekezdés alapján felmondta.

(4) A haszonbérlő beruházásai értékének és valóságos kárának megtérítését csak a 3. §-ban említett bíróság előtt és csak a 26., illetőleg a 27. §-ban említett panasz beadására megszabott határidőben, ha pedig a becsérték, illetőleg haszonbér kérdésében a földmívelésügyi miniszter és az átengedésre kötelezett között megállapodás jött létre, a megállapodásról szóló értesítés vételétől számított harminc nap alatt a földmívelésügyi miniszternél előterjesztett kérvénnyel érvényesítheti. A haszonbérlő kérelmét - amennyiben a becsérték vagy a haszonbér megállapítása ellen panaszt terjesztettek elő - a bíróság a panasszal együttesen bírálja el. Az átengedésre kötelezettel szemben megállapított ily követelések, ha a haszonbérleti jog a telekkönyvbe be van jegyezve, tulajdonul átengedés esetében a kártalanítási összegből az ingatlan árverési eladása esetére szóló szabályok és a jelen törvény 31. §-a értelmében nyernek kielégítést. A bíróság haszonbérletbe átengedés esetében az eset összes körülményeinek méltányos figyelembevételével, a beruházások értékének és a valóságos kárnak megtérítésére az államot is kötelezheti. Az állam fizetési kötelezettségének megállapítását a 30. § szempontjából a haszonbér felemelésének kell tekinteni.

36. § (1) A tulajdonváltozásnak a 29. § (4) bekezdése értelmében való bejegyzése alkalmával a tulajdonjogot a 34. § értelmében fennmaradó telki szolgalmak és bejegyzett bányajogok kivételével minden más tehertől mentesen kell bejegyezni.

(2) A tulajdonos a kártalanítási összegből nyert kielégítéssel megszűnő jelzálogos követelésnek a tulajdonában megmaradó ingatlanon megüresedő ranghelyével nem rendelkezhetik. Egyébként ily esetben az egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelések árverés útján kielégítése esetére szóló szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A tulajdonjognak a birtokszerző javára bejegyzésével egyidejűleg a kincstár javára bekebelezett jelzálogjoggal biztosított vételárkövetelés elsősorban a kártalanítási követelés fedezetéül szolgál.

(4) Az előbbi bekezdés értelmében bejegyzett jelzálogjogról a kincstár kérelmére jelzálogadóslevelet lehet kiállítani és a jelzálogadóslevelet az átengedésre kötelezettre, illetőleg a sorrendi végzés szerint a hátralékra jogosult hitelezőre a vele létesített megállapodás alapján kielégítésül át lehet ruházni.

VI. Fejezet

Az illeték- és adótartozások ingatlannal való kiegyenlítése

37. § (1) A pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg megengedheti, hogy az illeték fizetésére kötelezett a jelen törvény céljára alkalmas ingatlannak tulajdonul átadásával egyenlíthesse ki az állami öröklési, ajándékozási vagy más vagyonátruházási illetéktartozását és járulékait. Ilyen módon a tartozást csak akkor lehet kiegyenlíteni, ha az járulékaival együtt 5000 pengőnél nagyobb. A kérelmet a lakóhely szerint illetékes pénzügyigazgatóságnál kell előterjeszteni. A kérelem előterjesztése a fizetési kötelezettséget nem érinti.

(2) Ha az illeték fizetésére kötelezett összes mezőgazdasági ingatlanának kataszteri tiszta jövedelme az 5000 koronát meghaladja, a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve felajánlás hiányában is elrendelheti, hogy az illeték fizetésére kötelezett személy mezőgazdasági ingatlant közvetlenül terhelő állami öröklési és ajándékozási illetéktartozását, továbbá az ezekkel kapcsolatos ingatlan vagyonátruházási illetéktartozását és ezeknek járulékait, amennyiben az esedékességtől számított egy év alatt nem fizette be, a jelen törvény céljára alkalmas ingatlannak tulajdonul átadásával egyenlítse ki.

(3) Ilyen kötelezésnek csak akkor van helye, ha a tartozásnak és járulékainak összege 5000 pengőnél nagyobb és csak olyan mértékben, hogy a számításba vett mezőgazdasági ingatlanoknak a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított legalább kétharmada a kötelezettnek az átadás után is megmaradjon és a megmaradó mezőgazdasági ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme legalább 5000 korona legyen. Az ingatlan átadására kötelezett személy ezen kötelezettsége alól mentesül, ha tartozását és járulékait a határozat kézbesítésétől számított három hónap alatt teljesen kifizeti.

(4) Ha az ingatlan átadására kötelező határozat kézbesítésekor ugyanazon személy ellen a III. fejezetben szabályozott átengedésre kötelezés iránti eljárás is folyamatban van és az eljárás során legkésőbb az előbbi bekezdésben említett háromhónapi határidő lejártáig az átengedésre kerülő ingatlanokat akár egészen, akár részben tulajdonul átengedésre kötelezés mellett ki is jelölik, a jelen fejezet értelmében való további eljárást a kötelezett kérelmére függőben kell tartani, és ha az átengedésre kijelölt ingatlan tulajdonba adása előtt kifizetésre kerülő összegből a 32. és 33. § szabályai szerint a köztartozást és járulékait teljesen ki lehet egyenlíteni, a jelen § alapján megindított eljárást meg kell szüntetni. Ha a teljes kiegyenlítés nem lehetséges, az eljárást tovább kell folytatni, az ingatlannal kiegyenlítésre kerülő köztartozásokat pedig a 32. és 33. § alkalmazásában figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Mind felajánlás, mind kötelezés esetében a tartozás után a késedelmi kamat az ingatlanok tényleges birtokbaadásáig jár. Az ingatlanok kijelölésének telekkönyvi feljegyzésétől (41. § (2) bekezdés) a birtokbaadásig hat százalék késedelmi kamatot kell számítani.

38. § (1) A pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg megengedheti, hogy az adózó a jelen törvény céljára alkalmas ingatlannak tulajdonul átadásával egyenlíthesse ki az együttesen kezelt közadókból az 1935. év végén fennállott tartozását és annak járulékait. Ilyen módon a tartozást csak akkor lehet kiegyenlíteni, ha az járulékaival együtt 5000 pengőnél nagyobb. A kérelmet a törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül kell a lakóhely szerint illetékes pénzügyigazgatóságnál előterjeszteni. A kérelem előterjesztése a fizetési kötelezettséget nem érinti.

(2) Ha az adózó összes mezőgazdasági ingatlanának kataszteri tiszta jövedelme az 5000 koronát meghaladja, a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve felajánlás hiányában is elrendelheti, hogy az adózó az előbbi bekezdésben meghatározott tartozását és ennek járulékait, feltéve, hogy a tartozás meghaladja az 1935. évi előírást, a jelen törvény céljára alkalmas ingatlannak tulajdonul átadásával egyenlítse ki. A tartozáshoz nem lehet hozzászámítani azt az összeget, amelyre nézve az ingatlantulajdonos, mint védett birtokos, részletfizetési kedvezményt élvez, feltéve, hogy az adózó a védettséggel járó adófizetési kötelezettségének eleget tett.

(3) A 37. § (3)-(5) bekezdését a jelen § esetében is megfelelően alkalmazni kell.

39. § Az ingatlannal kiegyenlítés szempontjából a 37. és 38. §-ban említett köztartozások összegét össze lehet számítani. Ehhez képest ingatlannal kiegyenlítés felajánlásának, illetőleg az erre kötelezésnek akkor is helye van, ha a 37. és 38. §-ban említett köztartozásoknak és járulékoknak külön-külön 5000 pengőnél kisebb összege együttesen 5000 pengőt meghalad.

40. § Az ingatlan átadására a 37-39. §-ok alapján kötelező határozat ellen a tulajdonos panasszal élhet azon az alapon, hogy a tartozásnak ingatlannal való kiegyenlítését a jelen törvény értelmében nem lehet elrendelni.

41. § (1) A köztartozások kiegyenlítésére szolgáló ingatlanokat a 16. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve jelöli ki. A 14. §-ban említett ingatlanokat átadásra kijelölni nem lehet.

(2) A köztartozások kiegyenlítésére szolgáló ingatlanok kijelölése után a pénzügyminiszter megkeresésére a tulajdonul átadásra kötelezést a telekkönyvi hatóság a 24. § (3) és (4) bekezdésében megszabott hatállyal feljegyzi.

(3) A feljegyzés hatályossága időbeli korláthoz nincs kötve, azt azonban bármely érdekelt kérelmére törülni kell, ha:

a) a tulajdonul átadásra kötelezett tartozását a háromhónapi határidő alatt kifizeti vagy az a 37. § (3) bekezdése szerint kielégítést nyer; vagy

b) a bíróság kimondja, hogy az ingatlannal való kiegyenlítés elrendelésének nincs helye; vagy

c) a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve a tulajdonul átadásra kötelezésről lemond.

42. § (1) Az átadásra kijelölt ingatlan valóságos és teljes becsértékét az azon lévő épületek és építmények értékének, valamint a becsérték megállapítása szempontjából jelentős összes körülményeknek figyelembevételével a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve a pénzügyminiszter a tulajdonossal létrejött megállapodásnak megfelelően, megállapodás hiányában pedig az átadásra kötelezett nyilatkozatának figyelembevételével állapítja meg. A becsérték megállapítása ellen a tulajdonos panasszal élhet.

(2) A pénzügyminiszter és a földmívelésügyi miniszter elállási jogát és elállás esetében a tulajdonos kártalanítási igényét illetőleg a 30. § értelemszerűen alkalmazandó.

(3) Az átvett ingatlanok átvételi értékének megfelelő összeget a tulajdonos köztartozásaira és azok járulékaira kell elszámolni. Az ingatlannal kiegyenlített köztartozás biztosítására bejegyzett jelzálogjogot az átadásra nem kerülő ingatlanokról is törülni kell; ennek a jelzálogjognak ranghelyével a kincstár nem rendelkezhetik.

(4) Az állam és egyéb érdekeltek közötti elszámolásban az együttesen kezelt közadótartozások fejében átvett ingatlanok értékét teljes összegében az állami egyenesadókból kell leírni; az együttes kezelésbe bevont egyéb köztartozásokra nézve az érdekeltek követeléseit a megosztási kulcsok megfelelő helyesbítése útján kell kiegyenlíteni.

43. § (1) A 37-39. §-ok alapján átadott ingatlan tulajdonjoga az államra minden tehertől mentesen száll át, ha az ingatlan tulajdonjogának a kincstár javára tehermentes bejegyzése következtében a jelzálogos hitelező jelzálogi fedezete vagy más telekkönyvi érdekelt fedezete - a kataszteri tiszta jövedelmet véve figyelembe - összesen öt százaléknál nagyobb csökkenést nem szenved, vagy bár a fedezet csökkenése az öt százalékot meg is haladja ugyan, de a tehermentes átvétel a fedezet biztonságát nem veszélyezteti. Ha a jelzálogos követelés vagy más jog - az utóbbit az árverési vételárból sorozható összeggel véve figyelembe - a tulajdonos megmaradó ingatlanán a kataszteri tiszta jövedelem harmincötszörös szorzatának megfelelő határon belül marad, a fedezet biztonságát nem lehet veszélyeztetettnek tekinteni. Ha ezekhez a rendelkezésekhez képest az egész köztartozást tehermentesen átszálló ingatlannal nem lehet kiegyenlíteni, az ingatlannal kiegyenlítést megfelelően csökkenteni kell.

(2) Az előbbi bekezdésben meghatározott korlátozásra tekintet nélkül tehermentesen lehet átvenni ingatlant oly köztartozások fejében, amelyek a földbirtokhoz tartozó ingatlanokat előnyösen terhelik.

(3) Az állam tulajdonjogát az átvételről szóló jogerős határozat alapján kell a telekkönyvbe bejegyezni. A kincstár a tulajdonjogot az árverési vétel hatályával szerzi meg.

VII. Fejezet

Az ingatlanok felhasználásának előkészítése

44. § (1) A jelen törvény céljára szolgáló ingatlanokra vonatkozóan a földmívelésügyi miniszter - a szükséghez képest - felhasználási tervet készít.

(2) A felhasználási tervben lehetőleg előre ki kell jelölni, hogy az ingatlan miképpen fog felosztatni és hogy abból a jelentkezők milyen feltételek - különösen mily ellenszolgáltatás - mellett szerezhetnek ingatlant.

45. § A jelen törvény alapján ingatlanban részesíteni csak azt lehet, aki a földmívelésügyi miniszter megállapítása szerint a jelen törvény céljának szolgálatára alkalmas és megfelelő anyagi eszközökkel is rendelkezik.

46. § (1) A rendelkezésre álló ingatlanokból elsősorban a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó, különösen gazdasági iskolát végzett földmívesek számára kell kisbirtokokat alakítani, illetőleg meglévő törpebirtokukat kell kiegészíteni. A vitézi rend tagjainak, hadirokkantaknak, hősi halottak és hadigondozottak fiú-leszármazóinak, az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetetteknek kisbirtokban részesítésére törekedni kell. A jelen törvényben megszabott kívánalmaknak egyaránt megfelelő jelentkezők közül azokat kell ingatlanban részesíteni, akik a háborúban arcvonalbeli szolgálatot teljesítettek, továbbá azokat, akik a háború alatt vagy béke idején katonai szolgálatot teljesítettek, különösen, ha az 1931:III. törvénycikkben meghatározott igazolványuk van. A jelen bekezdésben említett személyek közül azokat kell elsősorban figyelembe venni, akiknek három vagy ennél több életben lévő gyermekük van. A vitézi telek alakítására szánt ingatlanokat az Országos Vitézi Széknek kell rendelkezésére bocsátani.

(2) Az ingatlanok felhasználása keretében különösen gondot kell fordítani arra, hogy mezőgazdasági munkások és cselédek, kisiparosok és kiskereskedők, továbbá falusi szövetkezetek házhelyeket szerezhessenek.

(3) A rendelkezésre álló ingatlanokból kisbirtok mértékét meghaladó, de háromszáz kataszteri holdnál nem nagyobb birtokot is lehet alakítani, amennyiben ezt a tulajdonos kívánságára a 22. § (4) bekezdése alapján átvett majorsági épületek gazdaságos felhasználása indokolja. Ily birtokban rendszerint csak okleveles gazdát lehet részesíteni.

(4) A kis családi birtokon való okszerű gazdálkodás irányítására a jelen törvény céljára szolgáló ingatlanokból járásonkint legalább egy mintagazdaság létesítésére kell törekedni. A mintagazdaság körülbelül akkora legyen, mint egy, a vidék viszonyainak megfelelő nagyságú családi kisbirtok. A mintagazdaságok a földmívelésügyi miniszter felügyelete és irányítása alatt állanak.

47. § (1) Ingatlanban részesíteni az előbbi §-ban meghatározott személyek közül is csak azt lehet:

a) aki hatósági orvosi megállapítás szerint a jelen törvény céljának szolgálatára egészségi szempontból alkalmas;

b) az ingatlanok átengedésre kijelölésével, megosztásával és telekkönyvezésének előkészítésével felmerülő műszaki és egyéb költségekből reá eső részt előre megfizeti;

c) az ingatlan vételárának legalább harminc százalékát előre megfizeti, illetőleg a haszonbér egy évi összegét óvadékul letétbe helyezi;

d) kimutatja, hogy ezeken felül az ingatlan felszereléséhez, megműveléséhez, valamint családja és állatállománya fenntartásához a legközelebbi termés betakarításáig terjedő időre a szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik.

(2) A Vitézi Rend tagjait, hadirokkantakat, továbbá azokat, akiknek legalább három életbenlévő gyermekük van, az előbbi bekezdés c) pontjában meghatározott harminc százalék helyett a vételár huszonöt százalékának előre megfizetése esetében is lehet birtokban részesíteni. Az előbbi bekezdés c) és c) pontjában megszabott előfeltételektől egyébként is el lehet térni, vagy az előfeltételek teljesítését a telepítési alapból nyujtott kölcsönnel lehet előmozdítani a végből, hogy haszonbérlethez lehessen juttatni azokat a családos gazdasági alkalmazottakat, akik a felhasználásra kerülő ingatlanok átengedése következtében megélhetésüket elvesztik. Hadigondozottnak ingatlanban részesítését a földmívelésügyi miniszter a haszonbér félévi összegének óvadékul letétbehelyezése mellett vagy úgy is megengedheti, hogy a hadigondozott óvadékul hadigondozási pénzellátásának megfelelő részét engedményezi, ha a hadigondozott az előbbi bekezdésben megszabott többi előfeltételeknek megfelel. A hadigondozási pénzellátás engedményezésére az 1933:VII. törvénycikk 7. §-ának (8) bekezdése irányadó.

48. § (1) A jelen törvény alapján nem lehet ingatlanban részesíteni azt:

1. aki nem magyar állampolgár;

2. aki már a jelen törvény alapján ingatlanban részesedett, kivéve, ha csupán házhelyet szerzett és annak más ingatlannal felcserélése vagy kiegészítése akadályba nem ütközik;

3. aki a megszerezni kívánt birtokon való gazdálkodás kötelezettségének személyesen nem tudna eleget tenni, kivéve a hadirokkantat;

4. aki kiskorú vagy gondnokság alatt áll;

5. aki elmebeteg vagy gyengeelméjű;

6. aki politikai jogok gyakorlását felfüggesztő vagy hivatalvesztést kimondó ítélet hatálya alatt áll;

7. aki csődben van, vagy volt;

8. akit fegyházbüntetésre vagy az állam ellen irányuló vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt más büntetésre jogerősen elítéltek;

9. aki a törvény szerint fegyházzal büntetendő bűntett vagy az állam ellen irányuló vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt bírói eljárás alatt áll;

10. akitől az 1920:XXXVI. törvénycikk vagy a jelen törvény alapján juttatott birtokot már egyízben visszavonták, a visszavonástól számított öt éven belül;

11. akinek két évnél régebben esedékessé vált köztartozása van;

12. aki országgyűlési képviselő vagy a felsőház tagja, úgyszintén az, aki országgyűlési képviselő vagy felsőházi tag volt s e minőségének megszűnése óta két év még nem telt el.

(2) Nagykorúságának elérése előtt is lehet ingatlanban részesíteni a hadiárvát és hadigyámoltat, úgyszintén a kisbirtok elaprózását megakadályozó osztályegyesség elősegítése végett hivatásos mezőgazda leszármazó örökösét.

49. § (1) Háromnál több gyermekes családokat kamatmérsékléssel, illetőleg a haszonbér összegének alacsonyabb megállapításával kell támogatni. Figyelembe kell venni a hősi halált halt, valamint az örökbefogadott gyermekeket is.

(2) A birtokszerzőknek nyujtott e támogatás az átengedésre kötelezettet megillető ellenszolgáltatás mértékét nem érinti.

VIII. Fejezet

A szerződések megkötése, birtokbavezetés és tulajdonszerzés

50. § (1) A rendelkezésre álló ingatlanokat a földmívelésügyi miniszter vagy az általa kijelölt intézet a birtokszerzőknek adásvételi szerződés alapján bocsátja birtokába, illetőleg haszonbérletbe adja. Minden birtokszerzővel külön-külön adásvételi, illetőleg haszonbérleti szerződést kell kötni. A vételár törlesztésére huszonöt évnél hosszabb időt nem lehet engedni.

(2) Ha a birtokszerző más községből költözik abba a községbe, amelyiknek határában adásvételi szerződés alapján ingatlant szerez, a szerződési feltételeket úgy kell megállapítani, hogy az első évben se kamatot, se törlesztő részletet ne fizessen, a második évben csupán kamatot fizessen, a törlesztést pedig csak a birtokbalépést követő harmadik évben kezdje meg. Más községből átköltöző haszonbérlő birtokszerzőt az első évi haszonbér fizetése alul méltánylást érdemlő esetben egészen vagy részben fel lehet menteni.

51. § (1) A szerződések megkötése és a szerződés értelmében a birtokbavezetés előtt esedékes szolgáltatások teljesítése után a földmívelésügyi miniszter a birtokszerzők birtokbavezetése iránt intézkedik.

(2) A birtokbavezetés idejét úgy kell megállapítani, hogy a birtokbavezetés a termelés rendes menetében fennakadást ne okozzon. A birtokbavezetés időpontjáról az átengedésre kötelezett tulajdonost, a javadalmast, továbbá a haszonélvezőt és a haszonbérlőt legalább hat hónappal előre értesíteni kell. Birtokbavezetésnek az átengedésre vagy átadásra kijelölést tartalmazó határozat kézbesítésétől számított egy éven belül csak az átengedésre kötelezett hozzájárulásával, továbbá a köztartozások fejében átadott ingatlanokra van helye.

(3) Az átengedésre kijelölt ingatlan hasznosításáról a tulajdonos vagy erre egyébként jogosult személy a birtokbavezetésig tetszése szerint gondoskodhatik és ha az ingatlan részesedőket oly időben vezetik birtokba, amikor az ingatlannak valamely termése még beszedve nincs, a termést a birtokbavezetés után is beszedheti. Az átengedésre kötelezett vagy az ingatlan más birtokosa köteles azonban tűrni, hogy a halaszthatatlan gazdasági munkákat és építkezési előkészületeket a termés beszedésének akadályozása nélkül már a birtokbavezetés előtt is végezhessék.

52. § (1) A jelen törvény végrehajtása során kötött szerződés alapján birtokba lépő személytől és házanépétől a község a települést (1886:XXII. törvénycikk 9. §) nem tagadhatja meg. Ily személytől a községi kötelékbe való felvételért a község az 1886:XXII. törvénycikk 14. §-a alapján díjat nem követelhet.

(2) A birtokszerző országgyűlési képviselőválasztó-jogosultságának elbírálásánál a helybenlakás időtartama szempontjából (1925:XXVI. törvénycikk 1. § (1) bek. és 2. § (2) bek.) a birtok helyén és a közvetlenül megelőző lakóhelyen eltöltött időt össze kell számítani. A birtokszerző - amennyiben az országgyűlési képviselőválasztói jog kellékeinek megfelel - abban a községben, illetőleg városban, amelynek határához a birtok tartozik, a községi és törvényhatósági választójogot, az 1929:XXX. törvénycikk 41. §-ának (1), illetőleg 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre való tekintet nélkül a birtokbavezetéssel nyomban megszerzi.

(3) Minden közjogi jogosultság szempontjából, amely az adózás bizonyos meghatározott mértékétől függ, a birtokszerzőket addig, amíg az alábbi rendelkezésekben megállapított adómentességet élvezik, úgy kell tekinteni, mintha a megfelelő adóösszeget reájuk kivetették volna és azt kellő időben lerótták volna.

53. § (1) A birtokszerző tulajdonjogának bekebelezését kérheti, ha az ingatlan az állam tulajdonában van és a birtokszerző legalább a vételár felét letörlesztette, továbbá a vele kötött szerződésben a tulajdonjog bejegyzéséhez megkívánt egyéb előfeltételeket teljesítette.

(2) Ha az átengedésre kötelezett az ingatlant haszonbérletbe engedte át, az a birtokszerző, aki legalább tíz éven át a haszonbérleti viszonyból eredő kötelezettségeinek eleget tett és a földmívelésügyi miniszter által megállapítandó összeget a vételár felének biztosítékául befizeti, kérheti, hogy az állam a haszonbérlet tárgyának tulajdonát szerezze meg az átengedésre kötelezettől és azt a vételár felének lefizetése, illetőleg a letett biztosíték ily célra elszámolása mellett reá ruházza át. A földmívelésügyi miniszter a haszonbérletbe átengedett ingatlan tulajdonát akkor is megszerezheti és arra a birtokszerzővel adásvételi szerződést köthet, ha a birtokszerző a 47. §-nak megfelelő előleget a vételárra lefizet. A földmívelésügyi miniszter a tulajdon megszerzését és a birtokszerzőre átruházását elhalaszthatja, ha a száz kataszteri holdnyi összefüggő területnél kisebb területre jelentkeznek oly birtokszerzők, akik a tulajdonszerzés előfeltételeit teljesítik, vagy ha a jelentkezők által megszerezni kívánt ingatlanokat nem lehet a 20. § (6) bekezdésének megfelelően kijelölni.

(3) A tulajdonjogot a birtokszerző javára a telekkönyvi hatóság a földmívelésügyi miniszter megkeresésére, illetőleg az általa kijelölt intézet kérelmére az esetleges vételárhátralék biztosítására szolgáló jelzálogjog egyidejű bekebelezésével együtt jegyzi be. A (2) bekezdés esetében a tulajdonjogot az átengedésre kötelezettről közvetlenül a birtokszerző javára is be lehet jegyezni, ily esetben azonban az állam tulajdonszerzésének előfeltételeit is ki kell mutatni.

54. § (1) A tulajdonjognak a birtokszerző javára bekebelezésével egyidejűleg a telekkönyvben fel kell jegyezni, hogy a birtok a jelen törvény rendelkezései alapján alakíttatott.

(2) Az előbbi bekezdésben említett bejegyzéstől számított harminckét éven belül az ily birtokot elidegeníteni és megterhelni csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével lehet. Ez a határidő, ha annak lejártakor a vételárat és az ingatlanra a földmívelésügyi miniszter hozzájárulásával nyujtott építési és felszerelési kölcsönt még ki nem elégítették, az említett tartozások kiegyenlítéséig meghosszabbodik. Az említett időtartamon belül csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével lehet az ily birtok tulajdonát élők közötti jogügylettel megosztani, vagy több ily birtokot egy személy tulajdonában egyesíteni.

(3) Az előbbi bekezdés rendelkezései nem akadályozzák a köztartozások, úgyszintén osztályegyezségből eredő követelés jelzálogi biztosítását, továbbá özvegyi jog és aljelzálogjog bejegyzését.

(4) A birtokra végrehajtást vezetni a földmívelésügyi miniszter engedélye nélkül csak a jelzálogjoggal már biztosított, továbbá az előbbi bekezdésben említett követelések behajtása végett, valamint a birtok tulajdonosát törvény értelmében terhelő eltartási kötelezettségből vagy az általa elkövetett tiltott cselekményből származó követelések erejéig lehet.

(5) A (2) bekezdésben említett határidő lejárta után, illetőleg az ott említett követelések biztosítására bejegyzett jelzálogjogok törlése után a birtok különleges jogi minőségére vonatkozó bejegyzést ((1) bek.) hivatalból vagy bármelyik érdekelt kérelmére törülni kell.

(6) Mindaddig, amíg a birtok különleges jogi minőségére vonatkozó bejegyzés hatálya fennáll, az államot a birtok árverésen eladása esetében az elővásárlási jog az ingatlan fekvésére (1920:XXXVI. törvénycikk 17. § 1. pont, 1924:VII. törvénycikk 7. § 1. pont, jelen törvény 83. § (1) bekezdés), az árverési vevő személyes körülményeire (1920:XXXVI. törvénycikk 17. § 2-5. pont, jelen törvény 83. § (2) bekezdés) és az ingatlan megszerzésének céljára (1924:VII. törvénycikk 7. § 2. pont) tekintet nélkül megilleti.

IX. Fejezet

Kimozdítás és visszavásárlás

55. § (1) A földmívelésügyi miniszter kimozdítja az adásvételi szerződés alapján vagy haszonbérlőként birtokbavezetett birtokszerzőt, ha:

1. fegyházbüntetésre vagy az állam ellen irányuló vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt más büntetésre jogerősen elítélték;

2. politikai jogok gyakorlását felfüggesztő vagy hivatalvesztést kimondó ítélet hatálya alatt áll;

3. a neki juttatott ingatlanon a helyi átlagos gazdálkodásnál feltűnően rosszabbul gazdálkodik;

4. a birtok hasznainak szedését meg nem engedett módon részben vagy egészen másnak engedi át;

5. a vételár törlesztésével vagy a haszonbér fizetésével egy évet meghaladó késedelembe esik;

6. olyan körülmények állanak be, amelyek miatt a vele kötött szerződés értelmében a szerződés felbontásának van helye, vagy amelyek miatt a tulajdonos a haszonbérleti viszony időelőtti megszüntetését igényelheti;

7. az őt terhelő köztartozások egyévi összegével késedelembe esik.

(2) A földmívelésügyi miniszter ezt a hatáskörét egészen vagy részben a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságára átruházhatja.

(3) Kimozdításnak csak addig van helye, amíg a birtokszerző az ingatlan tulajdonát az 53. § értelmében meg nem szerzi.

(4) Ha a földmívelésügyi miniszter a kimozdítást kellő jogalap nélkül rendelte el, a kimozdított a kimozdításból eredő kárának megtérítését a 3. §-ban említett bíróság előtt követelheti.

56. § (1) Ha a kimozdított a birtokon valamely épületet az állam, az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezet által vagy állami támogatással más által nyujtott kölcsön felhasználásával emelt, az elvitel jogát nem gyakorolhatja, de követelheti, hogy a kölcsöntartozás alul mentesítsék. Az épület értékének megtérítése fejében a kimozdítottnak járó összegből le kell vonni azt a kölcsöntartozást, amelynek megfizetése alól a kimozdított mentesül.

(2) A kimozdított haszonbérlő a megfizetett haszonbérből visszatérítést nem igényelhet, az esetleges megtérítési követelésbe pedig a hátralékos haszonbérösszeget be kell számítani.

(3) A vételár törlesztésének megkezdése után elrendelt kimozdítás esetében a kimozdított a már megfizetett vételárrésznek és háromszázalékos kamatának visszatérítését követelheti. A kincstár a visszajáró vételárrészből levonja a birtokszerző birtokbanlétének idejére megállapított, a birtoknak megfelelő szokásos haszonbér összegét.

(4) Azt, hogy a kimozdított a birtokra fordított kiadásai fejében a jelen § illetőleg általában a magánjog szabályai alapján követelhet-e és milyen összegű megtérítést és mennyiben tartozik a rosszabbodásért kártérítéssel, a földmívelésügyi miniszter állapítja meg. A földmívelésügyi miniszter határozata ellen panasznak van helye. A földmívelésügyi miniszternek marasztaló jogerős határozata alapján közadók módjára vezetett végrehajtásnak van helye.

57. § (1) A haszonbérlő birtokszerző halálával a haszonbérleti viszony rendszerint nem szűnik meg, hanem azt az örökhagyó által, ilyennek hiányában a földmívelésügyi miniszter által kijelölt haszonbérlőül alkalmas örökössel kell folytatni. Ha ilyen örökös nincs, vagy a haszonbérleti viszonynak az örökössel folytatása akadályba ütközik, a földmívelésügyi miniszter a haszonbérleti viszonyt megszünteti és a kimozdítás esetére szóló szabályok szerint jár el.

(2) Oly birtokszerző halála esetében, aki adásvételi szerződés alapján volt birtokban, de tulajdonjogot még nem szerzett, a kimozdítás szabályai szerint kell eljárni, a birtokot azonban akár adásvételi, akár haszonbérleti szerződés alapján annak az örökösnek kell juttatni, akivel az előbbi bekezdés esetében a haszonbérleti viszonyt folytatni kellene.

58. § (1) Ha a tulajdonos a birtok különleges jogi minőségére vonatkozó telekkönyvi feljegyzés hatályának tartama alatt meghal és az örökösök között a birtok megosztása nélkül nem lehet egyességet létesíteni, az államot visszavásárlási jog illeti.

(2) A földmívelésügyi miniszter megfelelő egyezség kötésének megkönnyítésére a telepítési alapból jelzálogjogi biztosítás mellett a vételártörlesztés szabályai szerint törlesztendő kölcsönt nyujthat. A földmívelésügyi miniszter egyes örököstársaknak más kisbirtok juttatása útján is módot nyujthat arra, hogy az örökhagyó által a jelen törvény értelmében szerzett birtok a leszármazó örökösök valamelyikének kizárólagos tulajdonává váljék és hogy ez az örökös az örököstársakat, avagy azok közül egyeseket az általuk szerzendő birtok fejében járó vételárfizetési kötelezettségnek vagy egy részének átvállalásával elégítse ki.

59. § (1) A visszavásárlási jogot csak a jelen törvény értelmében alapított egész birtokra lehet gyakorolni.

(2) A visszavásárlási jogot a földmívelésügyi miniszter mindaddig gyakorolhatja, amíg az örökös tulajdonjogát a telekkönyvbe be nem jegyzik, hacsak a jog gyakorlásáról korábban le nem mond. A visszavásárlási jogot a földmívelésügyi miniszter azzal gyakorolja, hogy arról az örökösöket a hagyatékot tárgyaló kir. közjegyző útján értesíti.

(3) A visszavásárlási ár a birtoknak a birtokszerzővel szemben megállapított vételára, amelyből le kell vonni a tőkeösszeg még le nem járt részét, valamint a lejárt, de még ki nem fizetett törlesztő részleteket.

(4) A visszavásárlási ár fejében fizetendő összegből ki kell elégíteni a hátralékos köztartozásokat és le kell vonni a birtokra bejegyzett jelzálogjoggal biztosított azokat a követeléseket is, amelyek tekintetében - az örökösök kötelezettségét megszüntetve - a földmívelésügyi miniszter vagy az általa új birtokszerzőként befogadni kívánt személy tartozását vállalási szerződést köt.

(5) A visszavásárolt ingatlanon a birtokszerző által emelt épületnek (építménynek) a visszavásárlási jog gyakorlásakor meglévő értékét az előbbi bekezdés értelmében megállapított összeghez hozzá kell adni. Az építmény értékét, valamint azt, hogy az örökösök a magánjog szabályai szerint a birtokszerző más költekezése címén mily összeg megtérítését követelhetik és mennyiben tartoznak a birtokban beállott rosszabbodásért kártérítéssel, a földmívelésügyi miniszter állapítja meg.

(6) A földmívelésügyi miniszternek a visszavásárlási jogot gyakorló valamint visszavásárlás fejében az előbbi bekezdések értelmében fizetendő összeget megállapító határozata ellen az örökösök bármelyike, valamint az örökhagyó özvegye panasszal élhet.

60. § (1) Az előbbi § értelmében megállapított összeget a földmívelésügyi miniszter a hagyatéki bíróságnál, a hagyatékra nyitott csőd esetében a csődbíróságnál a telepítési alapból készpénzben letétbe helyezi.

(2) A visszavásárlási jog gyakorlása alapján fizetendő összegnek jogerős megállapítása és kiegyenlítése után a tulajdonjogot a földmívelésügyi miniszternek megkeresésére az állam javára kell bekebelezni. Ha a birtokot a földmívelésügyi miniszter nyomban más személynek juttatja, a tulajdonjogot közvetlenül az új birtokszerző javára is be lehet jegyezni.

(3) A birtok helyébe hagyatéki vagyonként, valamint az ingatlant terhelő, át nem vállalt terhek fedezeteként az (1) bekezdés értelmében letétbe helyezett összeg lép.

(4) A tulajdonjognak az állam, illetőleg az új birtokszerző javára való bejegyzésével egyidejűleg törülni kell a beszámítás folytán megszűnt, valamint az át nem vállalt jelzálogos terheket és az ingatlanra bejegyzett egyéb jogokat.

(5) A törült jogok alapján a letétbe helyezett összegből a jogosultak a 32. és 33. § megfelelő alkalmazásával kapnak kielégítést.

(6) A visszavásárlás joghatályát nem érinti, hogy az előbbi §-ok értelmében kifizetett vagy letétbe helyezett összeg helytelenül volt kiszámítva.

61. § (1) A visszavásárlási jog a függő termésre és a birtok gazdasági felszerelésére nem terjed ki, kiterjed azonban mindazon alkotórészekre - ideértve az épületeket és építményeket - amelyek értéke a visszavásárlás fejében fizetendő összeg megállapításában figyelembe vétetett.

(2) Az örökösöket, illetőleg az örökhagyó özvegyét az ingatlan birtokában a termés szokásos betakarításáig meg kell hagyni, hacsak a birtok már korábban zárlati kezelésbe nem került. Ez alatt az idő alatt is köteles azonban a birtokos tűrni, hogy a szükséges gazdasági munkát a földmívelésügyi miniszter által kijelölt személy vagy az új birtokszerző a birtoknak mindazokon a részein elvégezhesse, amelyekről a termést már beszedték, vagy a rendes gazdálkodás szabályai szerint be kellett volna szedni.

62. § (1) A kimozdítás folytán megüresedő, továbbá visszavásárlási jog gyakorlása útján megszerzett ingatlant haladéktalanul újból a jelen törvény céljára kell fordítani.

(2) Kimozdítás és visszavásárlási jog gyakorlása esetében az ingatlan birtokosa köteles a birtokot a földmívelésügyi miniszter által kijelölt személy birtokába bocsátani. A birtokbavezetést szükség esetében kis- és nagyközségben a főszolgabíró, törvényhatósági jogú és megyei városban a polgármester foganatosítja.

(3) Ha kimozdítás folytán az egész haszonbérletbe átengedett terület vagy egymással területileg összefüggő, együttesen legalább száz kataszteri holdat kitevő olyan terület üresedik meg, amelyet a tulajdonos még csupán haszonbérletbe engedett át, a földmívelésügyi miniszter a megüresedett területeket a tulajdonos szabad rendelkezése alá visszabocsáthatja. A továbbra is haszonbérletben maradó területre ily esetben a 27. § megfelelő alkalmazásával a haszonbér összegét és a haszonbérleti jogviszony egyéb feltételeit újból meg kell állapítani.

(4) Visszabocsátásnak az előbbi bekezdésben megszabott előfeltételek meglétében is csak a tulajdonos egyéb ingatlanaival összefüggő területre nézve van helye, ha az átengedésre kötelezett a 20. § (7) bekezdése alapján a haszonbérletbe átengedett területek tulajdonul átengedésének elrendelését kívánta és e kívánságnak előterjesztésétől számított öt év eltelte után a haszonbérleti viszony továbbra is fennmaradt.

(5) Az előbbi bekezdés értelmében feloldott ingatlanokról az átengedési kötelezettség feljegyzését (24. §) a földmívelésügyi miniszter megkeresésére a telekkönyvi hatóság törli.

X. Fejezet

Telepes községek létesítése és más csoportos telepítések

63. § (1) Ahol a népsűrűségi és birtokmegoszlási viszonyok kívánatossá teszik s a jelen törvény értelmében átengedésre kijelölhető vagy egyébként rendelkezésre álló összefüggő terület nagysága, valamint a forgalmi és kereseti viszonyok legalább százötven kisbirtokos család megélhetésére lehetőséget nyujtanak, a jelen törvény végrehajtása során új községek létesítésére kell törekedni.

(2) Amennyiben községalakításra az első megszálláskor nincsen ugyan mód, de a lehetőség fennáll, hogy lecsapolás, öntözömű, közlekedési művek létesítése vagy a viszonyok egyéb előrelátható változása folytán nagyobb népsűrűségű település fejlődhetik ki és a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a birtokszerzők önálló községgé alakulása be is fog következni, a csoportos telepítést úgy kell végrehajtani, hogy a községgé alakulás előfeltételei minél teljesebb mértékben megvalósuljanak.

(3) Minden csoportos telepítés esetében gondoskodni kell arról, hogy a birtokszerzők a mezőgazdasági művelésre szánt ingatlanokon felül a házhelyek céljaira kijelölt területen külön házhelyet is kapjanak. Ugyanennek a területnek a keretében kell házhelyeket biztosítani a falusi lakosság körében elhelyezkedő iparosok és más foglalkozásúak számára is.

64. § (1) Községtelepítés esetében, továbbá a szükséghez képest más csoportos telepítés esetében is gondoskodni kell a közutak és mezei közös dűlőutak területének kijelölésén felül a szükséges középületek (községháza, templom, iskola, stb.) részére, továbbá a községi jegyző, lelkész, tanító, kántor, kisdedóvó és az orvos lakóházához, udvarához és kertjéhez, valamint az említettek illetményföldjei céljára szükséges területek kijelöléséről is.

(2) A földmívelésügyi miniszter az eset körülményeihez képest az előbbi bekezdésben említett területeket vagy ezek egy részét ellenérték nélkül engedi át, vagy pedig megállapítja, hogy az ellenértéket mennyiben kötelesek a telepesek vagy az érdekelt község viselni. Amennyiben az említett területeket a földmívelésügyi miniszter ellenérték fejében engedi át, a fizetés módozatát a fizetésre kötelezettel kötött szerződésben kell megállapítani.

(3) Amennyiben a közcélokra kijelölt területek ellenértékét a telepítési alapból fizetik, ezeket és jövedelmüket a földmívelésügyi miniszter kezeli mindaddig, amíg azokat a kijelölt célra fel nem használják.

65. § (1) Csoportos telepítés esetében a telepesek legelőszükségletéről közös legelő kijelölésével kell gondoskodni. Ilyen esetben az előbbi §-ban említett illetményföldeknek megfelelő része helyett a közös legelőben kell részesedést adni.

(2) Csoportos telepítés esetén a telepesek tüzifa és szerszámfa tekintetében jelentkező szükségletének kielégítéséről közös erdő kijelölésével lehet gondoskodni. Az erre a célra szükséges területeket a mezőgazdasági művelésre kevésbbé alkalmas helyen kell kijelölni s azt a telepesek kötelesek az erdőrendészeti hatóság által megállapított záros határidő alatt az állam által ingyen szolgáltatott csemetékkel évi egyenlő részletekben beerdősíteni.

(3) Csoportos telepítés esetében gondoskodni kell szélvédő pászták létesítése céljából vagy egyébként szükséges fásításokról.

66. § (1) Községtelepítés, valamint meglévő község belterületéhez nem csatlakozó más csoportos telepítés esetében a birtokszerző részére szükséges lakóház és gazdaságának viteléhez feltétlenül szükséges gazdasági épületek felépítésére - amennyiben arra a birtokszerző önerejéből nem képes - a földmívelésügyi miniszter a telepítési alapból kölcsönt nyujthat. Ily kölcsönt különösen akkor lehet nyujtani, ha a birtokszerző más községből költözött át abba a községbe, amelynek határában a birtokot szerezte.

(2) Építkezés céljára kölcsönt lehet nyujtani a telepítési alapból annak az ingatlantulajdonosnak is, aki birtokának átengedésre kijelölhető részét a 11. § (2) bekezdése alá eső módon kívánja felhasználni és az ingatlanából kisbirtokot szerzők részére a szükséges lakóházakat és gazdasági épületeket felépíti. A kölcsön legfeljebb a várható építési költség feléig terjedhet.

67. § Mind csoportos telepítés esetében, mind olyan esetekben, ha a birtokszerzők más község területéről költöznek át, a telepítési alapból lehet előlegezni a birtokszerzők ingóságainak szállítási költségét, valamint a maguk és családjuk utiköltségét.

68. § Amennyiben a 64. § (1) és (2) bekezdéseiben említett területek vételárát a telepesek viselik, azt az általuk szerzett birtokok vételára arányában kell közöttük felosztani. Az egy-egy birtokszerzőre ily módon jutó összeget, valamint a neki előlegezett szállítási és utiköltséget a részére juttatott birtok vételárához kell hozzászámítani és a vételárra vonatkozó megállapodásnak megfelelően kell törleszteni.

69. § Az új községek alakítása, valamint a községalakítás előkészítése ügyében a földmívelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve jár el.

70. § (1) A telepes község megalakulásával a telepes és házanépe az új község kötelékébe lép.

(2) Meglévő községhez csatlakozó csoportos telepítés esetében a telepes és házanépe a telephelyre bevezetéstől kezdve abban a községben szerez községi illetőséget, amelyhez a telephelyet csatolták.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján nem szerzi meg az új községi illetőséget az, aki korábbi községi illetőségét kifejezetten fenntartja.

XI. Fejezet

Telepítési Alap. Telepítési Tanács

71. § (1) A jelen törvény céljának megvalósítására telepítési alapot kell létesíteni. A telepítési alapot a földmívelésügyi miniszter kezeli.

(2) A telepítési alap terhére való utalványozás, valamint a telepítési alaphoz tartozó ingatlan feletti rendelkezés joga a földmívelésügyi minisztert illeti.

(3) A földmívelésügyi miniszter évenkint a költségvetés tárgyalása során jelentést tesz az országgyűlésnek a jelen törvény alapján folyamatban lévő átengedésre kötelezési eljárásokról, valamint arról, hogy a következő költségvetési év folyamán mennyiben kíván átengedésre kötelezés iránti eljárásokat indítani.

(4) A telepítési alap állagáról, úgyszintén bevételeiről és kiadásairól a földmívelésügyi miniszter az országgyűlésnek évenkint - a zárszámadással kapcsolatban - jelentést tesz. Ebben a jelentésben a földmívelésügyi miniszter részletesen ismerteti a jelen törvény előbbi fejezetei alapján tett intézkedéseit. A jelentésben elő kell adni különösen, hogy az illető évben a jelen törvény céljaira felhasználható ingatlanokból mekkora terület és mily címen került az államkincstár rendelkezésére, továbbá, hogy a felsorolt ingatlanokból hányan és milyen módozatok mellett részesültek birtokban, végül, hogy a földmívelésügyi miniszter hány esetben és mily okokból gyakorolta a kimozdítás, illetőleg a visszavásárlás jogát. Kimutatást kell előterjeszteni arról is, hogy a telepítési alapból hányan és mily összegű kölcsönt kaptak s a már korábban nyujtott kölcsönökből az év folyamán mily összeget törlesztettek.

(5) Az állam tulajdonában álló és a jelen törvény céljára rendelt, továbbá a jelen törvény értelmében birtokpolitikai célra megszerzett vagy erre a célra egyébként az állam tulajdonába kerülő ingatlanok, úgyszintén a birtokszerző kimozdítása következtében megüresedő és állami kezelésbe kerülő vagy a visszavásárlási jog gyakorlása útján a földmívelésügyi miniszter által megszerzett, végül a 64. § értelmében közcélokra kijelölt, de e célra még fel nem használt ingatlanok a telepítési alap állagához tartoznak. Az ily ingatlanok telekkönyvébe ezt a körülményt fel lehet jegyezni.

72. § (1) A telepítési alap bevételei:

1. az állami költségvetésben tíz éven át előirányzandó legalább évi 2.000,000, további tíz éven át legalább évi 2.500,000 pengő, továbbá a költségvetésben vagy más törvényes rendelkezésben a telepítés céljára a szükség szerint kijelölt egyéb fedezet;

2. az 1933:XXVII. törvénycikk 1. §-a értelmében felhasználható kölcsön eredményéből 15.000,000 pengő;

3. a telepítési alap állagához tartozó vagyon gyümölcsöztetéséből eredő jövedelem;

4. az ingatlanok felhasználásával kapcsolatosan az állam irányában teljesített minden szolgáltatás.

(2) A vagyonváltságföldekből felhasznált ingatlanok (4. § (1) bek. 1. pont) jövedelme vagy azok értékesítéséből befolyó összegek nem a telepítési alap bevételei, hanem azokat a vagyonváltságalap javára kell átutalni.

(3) A telepítési alaphoz kell csatolni az államot illető elővásárlási jog gyakorlása céljára e törvény hatálybalépésekor rendelkezésre álló fedezetet.

73. § (1) A telepítési alapból kell fedezni az államnak a jelen törvény végrehajtása során felmerülő minden kiadását, különösen:

1. ingatlanok megszerzésének költségét;

2. a birtokszerzők részére házak és gazdasági épületek építésének költségét vagy e célra nyujtott kölcsönöket;

3. a műszaki és igazgatási munkálatok költségeit;

4. a rendelkezésre álló ingatlanoknak földbirtokpolitikai célra alkalmassá tétele érdekében szükséges beruházások, talajjavítások és egyéb munkálatok költségeit;

5. a birtokszerző halála esetében az örököstársak között osztályegyezség előmozdítása céljára nyujtott kölcsönt;

6. a földmívelésügyi miniszter rendelkezése alá jutó, valamint a birtokszerzőknek kiosztott földterületek rendezésével, fenntartásával és fejlesztésével járó és a telepítési alapot terhelő kiadásokat;

7. a birtokszerzők gazdálkodásának irányításával, ellenőrzésével és kulturális támogatásával kapcsolatban felmerülő tennivalók ellátásával felmerülő költségeket;

8. a jelen törvény végrehajtásával kapcsolatos perekkel és más jogvédelmi intézkedésekkel felmerülő azokat a költségeket, amelyek az államot terhelik;

9. az Országos Telepítési Tanács kiadásait;

10. földbérlő szövetkezetek (földbérlőcsoportok) szervezési, igazgatási vagy egyéb felmerülő költségeinek részben vagy egészen való vállalásával felmerülő költségeket;

11. a jelen törvény értelmében a telepítési alapot terhelő megtérítési kötelezettségeket;

12. az ingatlanok átengedése folytán állásukat vesztő mezőgazdasági alkalmazottak birtokszerzésének előmozdítására szolgáló előlegeket;

13. a lakóhelyváltoztatással kapcsolatos birtokszerzés esetében a birtokszerzők átköltözésével kapcsolatban felmerülő szállítási költséget.

(2) A 72. § (1) bekezdésének 1. pontjában említett fedezetnek legalább egynegyedrészt családi otthon létesítésére alkalmas házhelyek szerzésének előmozdítására, valamint a juttatott házhelyeken a szükséges építkezéseknek kölcsön nyujtásával való támogatására kell felhasználni.

74. § (1) A jelen törvény végrehajtásának előmozdítása érdekében javaslattevő és véleményező szervként Országos Telepítési Tanácsot kell alakítani. A Tanács a földmívelésügyi miniszter megkeresésére köteles az elé terjesztett kérdésekben javaslatot tenni, illetőleg véleményt nyilvánítani; javaslatát és véleményét közvetlenül a földmívelésügyi miniszter elé terjeszti.

(2) Az Országos Telepítési Tanács elnökét és alelnökét a földmívelésügyi miniszter előterjesztésére az államfő nevezi ki. A Tanács tagjai sorába az országgyűlés mindkét háza két-két tagot választ. A Tanácsba egy-egy közös képviselőt küldhetnek ki: a)) a római katolikus érsekek és megyés püspökök; b) a többi érdekelt római katolikus javadalmasok; c) az érdekelt szerzetesrendek. Egy-egy tagot küldhet ki minden más érdekelt egyház és vallásfelekezet is. A Tanácsnak tagja a m. kir. kincstári jogügyi igazgató és a közalapítványi kir. ügyigazgatóság vezetője. A Tanács többi tagjait a földmívelésügyi miniszter nevezi ki. A tagok sorába a miniszterelnök kijelölése alapján két tagot, a miniszterek kijelölése alapján pedig egy-egy tagot, továbbá az Országos Mezőgazdasági Kamara, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a «Falu» Magyar Gazda és Földmíves Szövetség által kijelölt személyek közül két-két tagot, a Haszonbérbeadó Földtulajdonosok Országos Egyesülete, a Magyar Földbérlők Országos Szövetsége, az Országos Vitézi Szék, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége, az Országos Frontharcos Szövetség, a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete, a Mérnöki Kamara, a Pénzintézeti Központ, valamint az Országos Földhitelintézet által kijelölt személyek közül egy-egy tagot kell kinevezni. Minden egyes tagnak a helyettesét is ki kell jelölni. A Tanácsnak az elnökkel és alelnökkel együtt legfeljebb ötven tagja lehet.

(3) Az elnök, az alelnök és a tagok kinevezése öt év tartamára szól.

(4) Az Országos Telepítési Tanács elnökét, alelnökét és tagjait a Tanácsban kifejtett működésük címén díjazásban (tiszteletdíjban) részesíteni nem lehet.

XII. Fejezet

Az ingatlaneldarabolásra vonatkozó, valamint egyes más földbirtokpolitikai jogszabályokat kiegészítő és módosító rendelkezések

1. Az ingatlaneldarabolásra vonatkozó rendelkezések

75. § (1) A gazdasági felügyelőség a jelen törvény hatálybalépésétől kezdve ingatlaneldarabolásra vonatkozó bejelentésről tanúsítványt (1920. évi XXXVI. törvénycikk 54. § 4. bek.) nem ad ki, hanem a bejelentést a tervezett ingatlaneldarabolásnak hatósági ellenőrzés alá vétele (1920:XXXVI. törvénycikk 58. §) végett a földmívelésügyi miniszterhez terjeszti fel.

(2) A földmívelésügyi miniszter rendelettel kimondhatja, hogy a rendeletben meghatározott kisebb jelentőségű ingatlaneldarabolások tekintetében a bejelentés felterjesztését a gazdasági felügyelőség mellőzheti és megszabhatja azt is, hogy ilyen esetekben a hatósági ellenőrzést a gazdasági felügyelőség miképpen gyakorolja.

76. § (1) Hatósági ellenőrzés alá vett ingatlaneldarabolás során kötött szerződés érvényességéhez a földmívelésügyi miniszter jóváhagyása szükséges. Ha a szerződést a földmívelésügyi miniszter jóváhagyta, a községi előljáróság láttamozásának (1920:XXXVI. törvénycikk 55. §) hiányára nem lehet hivatkozni; ezt a szabályt a jelen törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) Hatósági ellenőrzés alá vett ingatlaneldarabolás esetében a vevők javára a tulajdonjogot a telekkönyvbe - egyéb előfeltételek meglétében is - csak akkor lehet bejegyezni, ha a földmívelésügyi miniszter a szerződést jóváhagyási záradékával látta el.

(3) Az előbbi § (2) bekezdése alapján kiadott rendelet hatálya alá eső esetekben a földmívelésügyi miniszter jóváhagyását, illetőleg záradékát a gazdasági felügyelőség jóváhagyása, illetőleg záradéka pótolja.

77. § Az 1920:XXXVI. törvénycikk 60. §-a hatályát veszti. Az Országos Földhitelintézet, a Magyar Földhitelintézet, az Országos Központi Hitelszövetkezet, továbbá a Pénzintézeti Központnak azok a tagintézetei, amelyeknek az ingatlaneldarabolás alapszabályszerű üzletkörébe tartozik, az említett törvénycikk 56. §-ának második bekezdésében meghatározott váltóvételi tilalom alul mentesek, feltéve, hogy a váltóadás alapjául szolgáló szerződést a jelen törvény 76. §-a értelmében a földmívelésügyi miniszter hagyta jóvá.

78. § Az 1928:XLI. törvénycikk 8. §-ának első öt bekezdése hatályát veszti és ehhezképest ingatlaneldarabolási járulék megállapításának a jelen törvény hatálybalépése után megkezdett ingatlaneldarabolás esetén nincs helye.

79. § (1) Az 1935:IV. törvénycikk hatálya alá tartozó erdő (erdőhöz tartozó ingatlan) eldarabolása esetén az idézett törvénycikk második címében (75-84. §-okban) foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Ha az eldarabolni szándékolt mezőgazdasági ingatlanon belül olyan erdő (erdőhöz tartozó ingatlan) is van, amely a bemutatott tervezet szerint szintén megosztás alá esik, az előző bekezdésben említett jogszabályoknak megfelelő eljárás végett az iratokat a földmívelésügyi miniszterhez felterjesztés előtt a m. kir. erdőfelügyelőségnek kell megküldeni.

(3) Ha pedig az eldarabolni szándékolt mezőgazdasági ingatlanon belül fekvő csekélyebb kiterjedésű erdő (erdőhöz tartozó ingatlan) az eldarabolás tervezete szerint alakítandó új ingatlanrészletekbe egész kiterjedésével esik bele, előzetesen a m. kir. gazdasági felügyelőség a m. kir. erdőfelügyelő véleményét köteles megszerezni.

2. Erdőkre vonatkozó rendelkezések

80. § (1) Az 1920:XXXVI. törvénycikk III. fejezetének, valamint az azt kiegészítő és módosító jogszabályoknak a rendelkezései - az ebben a §-ban foglalt eltérésekkel és amennyiben az ebben a §-ban foglalt rendelkezésekkel nem ellenkeznek - az 1935:IV. törvénycikk hatálya alá tartozó erdőre (erdőhöz tartozó ingatlanokra) is kiterjesztetnek.

(2) Nincs helye az állami elővásárlási jog gyakorlásának:

1. ha a szerződő felek egyeneságon rokonok, unokatestvérnél nem távolabbi oldalrokonok vagy házastársak; ha az egyik fél a másik fél lemenőjének, felmenőjének vagy testvérének házastársa; vagy ha a szerző fél a közösség megszűntetése végett örököstársának vagy más tulajdonostársának tulajdoni hányadát szerzi meg;

2. ha az erdőt olyan ingatlaneldarabolás során idegenítik el, amelynek tervét a földmívelésügyi miniszter az 1935:IV. törvénycikk 75. §-a alapján jóváhagyta;

3. ha a szerző fél az erdőt kisajátítás jogán vagy az őt megillető kisajátítási eljárás igénybevétele helyett egyezségileg magánúton szerzi meg, feltéve, hogy az ingatlant arra a célra használja, amelyre a kisajátítást engedélyezték;

4. ha a szerző fél az ugyanannak a községnek határában fekvő vagy más községnek határában fekvő, de ingatlanaival határos erdőt saját erdejének területi növelése (az erdő határának célszerű kikerekítése) céljából szerzi meg;

5. ha a szerző fél a jelen törvény 8. vagy 13. §-a alapján mezőgazdasági ingatlannak tulajdonul átengedésére köteleztetett, amennyiben az erdő vételára a kártalanítási összeget meg nem haladja;

6. ha az erdőingatlant törvényhatóság, község, egyház, egyházi testület, közérdekű alapítvány, erdőbirtokossági társulat, hitbizomány vagy okleveles erdőmérnök szerzi meg.

81. § (1) Nyilvános számadásra köteles vállalat, egylet, bármely kereskedelmi társaság vagy az előbbi § (2) bekezdésének 6. pontja alá nem eső jogi személy erdőt csak a földmívelésügyi miniszter hozzájárulásával szerezhet meg, vagy vehet haszonbérletbe.

(2) A földmívelésügyi miniszter a hozzájárulást közérdekből megtagadhatja. Ha a földmívelésügyi miniszter a szerződés bemutatásától számított hatvan napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(3) Az előbbi bekezdésben említett hozzájárulásra nincs szükség kisajátítás esetében, valamint akkor sem, ha a szerző fél az őt megillető kisajátítási jogon alapuló hatósági eljárás helyett az ingatlant egyezségileg, magánúton szerzi meg.

82. § Ha ugyanazzal a jogügylettel az erdőn felül egyéb ingatlant is elidegenítenek, vagy adnak haszonbérletbe, a mezőgazdasági ingatlanok elidegenítésére (haszonbérletbeadására) irányadó jogszabályokat kell alkalmazni, ilyenkor azonban előzetesen a m. kir. erdőfelügyelőség véleményét is meg kell hallgatni.

3. Egyéb földbirtokpolitikai rendelkezések.

83. § Az 1920:XXXVI. törvénycikk 17. §-ának 1. pontja és az 1924:VII. törvénycikk 7. §-ának 1. pontja akként módosul, hogy árverés vagy árverés hatályával bíró eladás esetében az elővásárlási jognak helye van kis- és nagyközség belterületén fekvő beépített ingatlanra is, tekintet nélkül arra, hogy mezőgazdasági ingatlannal egy jószágtestet alkot-e és hogy az épület mezőgazdasági üzem céljára szolgál-e, feltéve, hogy az azon emelt épület a földmíveléssel foglalkozó falusi lakossághoz tartozó személyek számára lakásul vagy gazdasági célra szolgált és ily célra alkalmas. Nincs helye az elővásárlási jognak akkor, ha az ingatlan ipari munkások lakásigényeit szolgáló s ilyen célra létesített telepen fekszik.

84. § Az 1924:VII. törvénycikk 6. §-ának második bekezdése akként módosul, hogy a telekkönyvi hatóság az elidegenítő ügyletről szóló okirat példányát illetőleg másolatát ezentúl nem terjeszti fel a földmívelésügyi miniszterhez.

85. § Az 1925:VIII. törvénycikk 27. §-a akként módosul, hogy a földmívelésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlása kérdésében az árverési jegyzőkönyv másolatának és a telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) kivonatos másolatának átvételétől számított negyvenöt nap alatt köteles nyilatkozni; ugyanebben a határidőben köteles az elővásárlási jog gyakorlására hivatott az árverési vételár egész összegét is befizetni.

86. § (1) A földmívelésügyi miniszter a tulajdonjog bejegyzése előtt kimozdíthatja azt a földhözjuttatottat, aki az állami elővásárlási jog (1920. évi XXXVI. törvénycikk 16. §) gyakorlásával szerzett ingatlana után szerződésileg vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(2) A kimozdítással egyidejűleg a földmívelésügyi miniszter határoz a kimozdításig befizetett tőketörlesztő részleteknek és az esetleges hasznos beruházások értékének megállapítása, elszámolása, valamint az esetleges visszatérítések tekintetében. Amennyiben a kimozdítás következtében megüresedett ingatlant a kimozdított hibájából csak alacsonyabb ellenérték megállapítása vagy a kincstárra egyébként kedvezőtlenebb feltételek mellett lehet továbbjuttatni, a kimozdított terhére kártérítési összeget lehet megállapítani és ezt a kimozdítottnak különben járó összegből le lehet vonni.

(3) A földmívelésügyi miniszternek a kimozdítás tárgyában a tőketörlesztés elszámolása, a hasznos beruházások értékének megállapítása és elszámolása, valamint a kártérítési összeg levonása tárgyában hozott határozata ellen panasznak van helye.

87. § (1) Az esetben, ha száz kataszteri holdat meghaladó mezőgazdasági területre vonatkozóan megkötött haszonbérleti szerződést a haszonbérleti jogviszony kezdetét több mint egy évvel, ha pedig a haszonbérleti szerződésben akár a haszonbérbeadó, akár a haszonbérlő a haszonbér háromévi összegét meghaladó beruházásra vállalt kötelezettséget, több mint két évvel megelőzően mutatnak be tudomásulvétel végett (1920:XXXVI. törvénycikk 49. §), a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága az ilyen szerződést határozathozatal nélkül véleményes jelentéssel felterjeszti a földmívelésügyi miniszterhez.

(2) A földmívelésügyi miniszter az (1) bekezdésben említett jogügylet tudomásulvétele kérdésében az érdemi határozathozatalt mellőzheti. Ha a földmívelésügyi miniszter a határozathozatalt mellőzte, a szerződő felek a szerződést a haszonbérleti jogviszony kezdetét megelőzően egy, illetőleg két éven belül, de legalább hat hónappal a haszonbérlet kezdete előtt a tudomásulvétel kérdésében való érdemi döntés céljából tartoznak újból bemutatni. Az újbóli bemutatás elmulasztásának az a joghatálya, mintha a földmívelésügyi miniszter a szerződés tudomásulvételét megtagadta volna.

88. § (1) A földbirtokrendezés befejezésével kapcsolatos tennivalók ellátásáról szóló 1931:XXXV. törvénycikk 2. §-ának 2. pontja akként módosul, hogy a közös legelő céljára juttatott ingatlanoknak a törvény által meghatározott esetekben való elvétele és az elvett, vagy bármely más módon megüresedett ily ingatlanok újabb juttatása a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe megy át, aki a pénzügyminiszterrel egyetértve jár el.

(2) A földmívelésügyi miniszter az elidegenítő jogügylet tudomásulvételének megtagadása felől az 1928:XLI. törvénycikk 6. §-a 2. és 3. bekezdésében és az 1932:V. törvénycikkben említett külön bizottság meghallgatása nélkül határoz. Ehhez képest az említett bizottság működése a jelen törvény hatálybalépésével megszűnik.

89. § (1) Olyan területen, amelyen különleges földbirtokpolitikai, különösen népesedési viszonyok (egyke) indokolják, az ingatlanforgalomra hatályban lévő jogszabályok a következő eltérésekkel nyernek alkalmazást:

1. az államot az elővásárlási jog megilleti:

a) kis- és nagyközségekben az ingatlan fekvésére (1920:XXXVI. törvénycikk 17. § 1. pont, 1924:VII. törvénycikk 7. § 1. pont), az elidegenítő és szerző fél személyes körülményeire (1920:XXXVI. törvénycikk 17. § 2-5. pont) tekintet nélkül;

b) erdőre vonatkozóan pedig a 80. §-ra tekintet nélkül;

2. ingatlant elidegenítő ügylet tudomásulvételét az állami elővásárlási jog gyakorlása nélkül is meg lehet tagadni.

(2) Az előbbi bekezdés alapján sem illeti az államot elővásárlási jog és az ügylet tudomásulvételét sem lehet megtagadni, ha a szerző fél az elidegenítőnek egyenes ágon rokona, házastársa vagy az elidegenítésre kerülő ingatlan tekintetében tulajdonostársa, illetőleg örököstársa, továbbá akkor sem, ha az ingatlant az 1924:VII. törvénycikk 7. §-ának 2. pontjában meghatározott célra szerzik meg.

(3) A jelen § alá eső területeket a minisztérium rendelettel állapítja meg s erről időnkint a zárszámadással kapcsolatban az országgyűlésnek jelentést tesz.

XIII. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

90. § A jelen törvény értelmében alakított birtok az első birtokszerző birtokbavezetésétől számított három év tartamára a földadó alól mentesíttetik, ha a birtokos más községből költözött abba a községbe, amelynek határában a birtokot szerezte.

91. § (1) Ingatlanoknak a jelen törvény alapján megszerzése vagyonátruházási illeték alól mentes.

(2) A jelen törvény rendelkezései alapján létrejött haszonbérleti szerződések, továbbá az olyan okiratok, amelyek az illetékmentes ingatlanszerzésekkel vagy az illetékmentes haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban szükséges telekkönyvi bejegyzések céljaira állíttatnak ki, az okirati illeték alól mentesek. Ugyancsak illetékmentesek a jelen törvény rendelkezései alapján foganatosítandó telekkönyvi bejegyzések is.

92. § Törvényhatóság vagy község tulajdonában álló mezőgazdasági ingatlannak földbirtokpolitikai szempontból megfelelő kezelésére és hasznosítására a belügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve a törvényhatóságot vagy községet kötelezheti.

93. § A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság földhözjuttatására az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy az Országos Földhitelintézet közreműködésével földbérlő szövetkezetek létesülésének előmozdítása útján is törekedni kell. A földmívelésügyi miniszter az ilyen földbérlő szövetkezetek szervezésével és igazgatásával járó vagy egyéb felmerülő költségeket részben vagy egészen is a telepítési alap terhére elvállalhatja.

94. § A földmívelésügyi miniszter a jelen törvény alapján átengedett birtokokból alakított nagyobb kisbirtokcsoportokhoz (telepekhez) a birtokszerzők gazdálkodásának irányítására és ellenőrzésére telepfelügyelőket alkalmazhat és jogállásukat rendelettel szabályozhatja. A telepfelügyelők díjazását egészen vagy részben a telepítési alap terhére is fedezni lehet. Telepfelügyelőkül lehetőleg azokat az okleveles gazdatiszteket kell alkalmazni, akik valamely birtoknak a jelen törvény értelmében való felhasználása folytán vesztik el az állásukat.

95. § (1) Ha a végrehajtást szenvedő az árverési vevőnek személyes adósa és a vevőt az 1929. évi december hó 31. napja után árverésen megvett mezőgazdasági ingatlan átengedésére a 6. vagy a 10. § alapján a jelen törvény hatálybalépésétől számított három éven belül kötelezték, az árverési vételár és a kártalanítási összeg közötti különbözetet a személyes tartozás kielégítésére, illetőleg csökkentésére köteles a hitelező elszámolni, amennyiben követelése még kielégítést nem nyert.

(2) A hitelező abból a különbözetből, amelyet az előbbi bekezdés értelmében kell elszámolnia, levonhatja az árverési vétellel kapcsolatban felmerült illetéket és egyéb költségeit, valamint azokat a kiadásait, amelyek megtérítését követelhetné, ha az ingatlant, mint jóhiszemű birtokos a tulajdonosnak lenne köteles kiadni. Az átengedési eljárás megindításától (21. §) kezdve felmerült kiadásokat csak annyiban lehet levonni, amennyiben azok megtérítését a hitelező, mint rosszhiszemű birtokos is követelhetné a tulajdonostól.

96. § Az állam tulajdonába vagyonváltság címén jutott földnek természetben való kijelölése, az állam által történő átvétele és felhasználása tekintetében eddig az 1921:XLV. törvénycikk harmadik fejezetének első címe alapján az Országos Földbirtokrendező Bíróságot megillető hatáskör a földmívelésügyi miniszterre száll át. A földmívelésügyi miniszter e hatáskörében a pénzügyminiszterrel egyetértve jár el. A földmívelésügyi miniszter kijelölő határozata ellen a tulajdonos panasszal élhet.

97. § A jelen törvény 3. §-ának (2)-(4) bekezdéseiben, valamint 55-62 §-aiban foglalt rendelkezések hatálya kiterjed a haditelkekre, a hadigondozás, célú telepekre, továbbá az 1933:VIII. törvénycikk 32. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott vagyonok, bevételek és egyéb összegek felhasználásával említett törvény hatálya alá eső hadigondozottak részére juttatott ingatlanokra is azzal az eltéréssel, hogy:

a) a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe utalt tennivalók a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartoznak, aki ezeket a tennivalókat a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve látja el;

b) a szóbanlevő ingatlanok birtokosainak kimozdítására alapul szolgálhat az 55. §-ban meghatározott okokon felül az ezekre fennálló jogszabályokban, továbbá a haditelek alapítási okiratban és a hadigondozási célú telepre nézve érvényben lévő teleprendtartásban megjelölt bármely egyéb kimozdítási ok is.

98. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő:

1. aki a 19. § rendelkezése ellenére akadályozza a földmívelésügyi miniszter közegét az ingatlan alkalmasságának megállapítása vagy az e célra felhasználásának előkészítése végett szükséges munkálat elvégzésében;

2. aki a törvényben meghatározott valamely mentesség vagy kedvezmény- avagy ingatlanban részesítése végett valótlan adatot vagy hamis bizonyítékot terjeszt elő, vagy lényeges körülményt elhallgat.

(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezése alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő, aki a gazdaságában alkalmazottak létszámát az átengedéstől számított öt éven belül a meglévő birtokterülethez mérten a 28. §-ban meghatározottnál nagyobb mértékben csökkenti.

(3) A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók.

99. § Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy a jelen törvény végrehajtásához szükséges telekkönyvi és más bírósági eljárási szabályokat a földmívelésügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítsa meg.

100. § (1) E törvény hatálybalépésének napját a földmívelésügyi miniszter állapítja meg.

(2) E törvény az érdekelt miniszterekkel egyetértve a földmívelésügyi miniszter, a VI. fejezet rendelkezéseit a földmívelésügyi miniszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértve a pénzügyminiszter hajtja végre.






Wolters Kluwer - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Wolters Kluwer     Új Jogtár     Hatályos jogszabályok     Céginfó     Kapcsolat