1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1918-1945   1918-1929   1925. évi XXVI. törvénycikk
Csatornák:   

 
Törvények, jogszabályok a Wolters Kluwer Kft.-től.

1925. évi XXVI. törvénycikk

az országgyűlési képviselők választásáról * 

ELSŐ FEJEZET

Választójogosultság

1. § (1) Országgyűlési képviselőválasztójoga van minden férfinak, aki életének 24. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása és az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte, vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolta.

(2) A 24. életév betöltése nem kívántatik meg attól, aki igazolja, hogy egyetemet vagy más főiskolát végzett.

(3) „Régi jogon” országgyűlési képviselőválasztó mindenki, aki az 1918. évre érvényes országgyűlési képviselőválasztói névjegyzékbe fel van véve, még ha az előző bekezdésben megszabott kellékeknek nem felel is meg, ha ugyanabban a községben lakik, amelynek névjegyzékébe az 1918. évre felvették.

2. § (1) Országgyűlési képviselőválasztójoga van minden nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása és az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre nézve egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte, vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolta.

(2) Az egyéb kellékek igazolása mellett választójoga van annak a nőnek is, aki az elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzését vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolja, ha:

1. három vagy több törvényes gyermeknek adott életet és legalább három gyermeke életben van; - a háborúban hősi halált halt gyermekeket e rendelekzés szempontjából életben levőknek kell tekinteni; vagy

2. saját vagyonának jövedelméből vagy saját keresetéből tartja el magát és önálló háztartást vezet.

(3) Az a nő, aki az előbbi bekezdés 1. pontjában foglalt föltételek mellett a választói jogot megszerezte, annak továbbra is birtokában marad, tekintet nélkül életben levő gyermekeinek a számára.

(4) Annak a nőnek, aki egyetemet vagy más főiskolát végzett, életkorára való tekintet nélkül van választójoga.

3. § (1) A választójogosultság szempontjából a tízéves magyar állampolgárság kellékét vélelmezni kell mindazoknál, akik Magyarország területén születtek, kivéve, ha alapos kétség forog fenn abban a tekintetben, hogy a magyar állampolgárságot leszármazás útján nem szerezték meg.

(2) Addig, amíg az 1921:XXXIII. törvénycikkel becikkelyezett trianoni békeszerződés rendelkezései következtében beálló állampolgárság-változások kérdése teljes egészében tisztázva nem lesz, a központi választmány a magyar állampolgárságot vélelmezni köteles annál, aki a megcsonkíttatlan Magyarország területén született, ha a békeszerződés életbeléptét közvetlenül megelőzően négy éven át Magyarországnak a békeszerződés által megállapított határain belül valamely községben egyfolytában lakott. Aki a hadviseléssel kapcsolatos okból nem tartózkodhatott lakóhelyén, ilyen okból való távollétének idejét lakóhelyén eltöltöttnek kell tekinteni.

(3) A visszahonosított személyeknél korábbi magyar állampolgárságuk időtartamát a megkívánt tíz éves állampolgárság kellékének elbírálásánál számításba kell venni.

(4) Annak, aki az 1879:L. tc. 17. §-a alapján kapott állampolgárságot, ha a többi kellékekkel rendelkezik, azonnal van választójoga.

4. § (1) A választójoghoz megkívánt kétévi egyhelybenlakás kellékének megfelel az is, aki az utolsó két évben lakóhelyét csak egy ízben változtatta, ha megelőzőleg két évig ugyanegy községben lakott.

(2) Bármely rövid ideig tartó helybenlakás elegendő annál, aki:

1. országgyűlési képviselő, vagy az állam, vagy bármely törvényhatóság, község, közintézet, közalap, állami, községi vagy más közüzem, alapítvány vagy nyilvános számadásra kötelezett vállalat állandó alkalmazottja; vagy

2. bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetnek hivatalos alkalmazásban levő lelkésze; vagy

3. nyilvános jellegű tanintézet tanára vagy tanítója; vagy

4. a középiskolának (főgimnáziumnak, főreáliskolának, gimnáziumnak, reálgimnáziumnak, reáliskolának) vagy ezzel tanértékre nézve egyenrangú más polgári vagy katonai tanintézetnek legmagasabb osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte, ha állandó állása vagy foglalkozása van; vagy

5. az Országos Színészegyesület tagja; vagy

6. nyugalmazott köz- vagy magántisztviselő, vagy katonai havidíjas; vagy

7. a Magyarországtól elszakított területről ideköltözve, az illetékes hatóságnál nyilvántartásbavétel végett jelentkezett, vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolja, hogy előző állandó tartózkodási helye elszakított területen volt; vagy

8. hadifogságból tért vissza, ha a hadifogságban tanusított magatartását igazolták.

(3) Az állandó lakóhely kellékének hiánya miatt nem lehet kizárni a választójogból azt a nőt, akinek vele közös háztartásban élő férjét a jelen §-ban felsorolt kedvezmények valamelyike megilleti.

(4) Annál, aki az államfőtől vagy a magyar kormánytól eredő kinevezés vagy megbízás alapján e törvény hatályának területén kívül teljesít szolgálatot, vagy valamely nyilvános számadásra kötelezett magyarországi vállalat tisztviselőjeként e törvény hatályának területén kívül van alkalmazva, a választójoghoz nem kívántatik, hogy e törvény hatályának területén lakóhelye legyen, ha megelőzőleg valamely itt fekvő községben lakott, vagy ha ilyen községben illetősége van.

5. § A választójog szempontjából megkívánt négy elemi népiskolai osztály sikeres elvégzésének igazolására vonatkozó szabályokat úgyszintén a hatosztályú elemi népiskolával tanértékre nézve egyenrangú tanintézeteket, valamint azoknak a főiskoláknak névsorát, amelyek a jelen törvény 1. és 2. §-ában foglalt rendelkezések szempontjából az egyetemekkel egyenlő elbírálás alá esnek, rendelet állapítja meg.

6. § Habár az 1. §-ban megszabott kellékeknek megfelel, nincs választójoga annak:

1. aki a fegyveres erőnek vagy a csendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagja, kivéve a szabadságolt viszonyba tartozókat;

2. aki az állami vagy községi rendőrség, folyamőrség, vámőrség legénységének tagja, nem értve ide a fegyverviselésre jogosított más polgári alkalmazottakat (pénzügyőr, mező-, erdő-, hegyőr stb.).

7. § (1) A választójogból ki van zárva, tehát a választók névjegyzékébe nem vehető fel az:

1. aki gondnokság alatt áll, valamint akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva;

2. aki elmebeteg, még ha nem áll is gondnokság alatt;

3. aki csőd alatt áll;

4. aki közjótékonyságból vagy közsegélyből él, illetőleg abból élt és attól a naptól, amelyen ily ellátása megszűnt, egy év még nem telt el; ideértve azt is, aki népházban vagy menhelyszerű intézményben ingyen, vagy a lakás ellenértékéül nem tekinthető díjért lakik vagy lakott; nem értve ide azonban azt, aki betegsegélyző, baleseti, rokkantsági vagy más efféle pénztárból kap vagy kapott segélyt vagy járandóságot, vagy elemi csapás vagy háború, illetve forradalom következtében előállott károsodás, vagy háborús katonai érdem, vagy egyéb háborús ok jogcímén, vagy tanulmányi célból kap, vagy kapott segélyt, járandóságot, díjat, ellátást vagy lakást;

5. akinek gyermeke felett gyakorolt atyai hatalmát a hatóság jogerősen megszüntette, azon idő alatt, amíg a gyermek másnak gyámsága alatt áll, de legalább az atyai hatalom megszüntetésétől számított két évig;

6. aki, vagy akinek vele közös háztartásban élő házastársa üzleténél vagy foglalkozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll;

7. aki részegséggel nyilvános helyen elkövetett botrányokozás miatt két éven belül 5 aranykoronát meghaladó pénzbüntetésre legalább két ízben jogerősen el volt ítélve, ha az utolsó büntetés kiállásától vagy elévülésétől számítva egy év még nem telt el;

8. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, valamint az is, akit felségsértés (1878:V. tc. = Btk. 126., 127., 130-135. §-ai), az államfő bántalmazása vagy megsértése (Btk. 139. §., 1913:XXXIV. tc. 2. §, 1920:I. tc.), hűtlenség (Btk. 142-149. §-ai, 1912:LXIII. tc. 18. §), lázadás (Btk. 152-158. §-ai), csoport által elkövetett hatóság elleni erőszak (1914:XL. tc. 2., 4., 7. és 8. §-a), kémkedés (Btk. 455. §), nemkülönben akit a Btk. 172-174. §-ában, az 1912:LXIII. tc. 19. §-ában és az 1913:XXXIV. tc. 3. §-ában meghatározott izgatás, továbbá az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921:III. törvénycikkben meghatározott bűncselekmények valamelyike miatt ítéltek el jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, a kiszabott büntetés kiállásától vagy az elévüléstől számítva vétség esetében öt év alatt, bűntett esetében tíz év alatt;

9. akit elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, valamint az is, akit felségsértés (1878:V. tc. = Btk. 126., 127., 130-135. §-ai), az államfő bántalmazása vagy megsértése (Btk. 139. §., 1913:XXXIV. tc. 2. §, 1920:I. t.-c.), hűtlenség (Btk. 142-149. §-ai, 1912:LXIII. tc. 18. §), lázadás (Btk. 152-158. §-ai), csoport által elkövetett hatóság elleni erőszak (1914:XL. tc. 2., 4., 7. és 8. §-a), kémkedés (Btk. 455. §), nemkülönben akit a Btk. 172-174. §-ában, az 1912:LXIII. tc. 19. §-ában és az 1913:XXXIV. tc. 3. §-ában meghatározott izgatás, továbbá az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921:III. törvénycikkben meghatározott bűncselekmények valamelyike miatt ítéltek el jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, a kiszabott büntetés kiállásától vagy az elévüléstől számítva vétség esetében öt év alatt, bűntett esetében tíz év alatt;

10. akit a jelen törvény 175. §-ának (5) bekezdése alapján fegyelmi úton jogerősen elítéltek, a fegyelmi ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év alatt;

11. akit a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913:XXI. tc. alapján jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, vagy dologházba utaltak, a kiszabott szabadságvesztésbüntetés, vagy dologházi őrizet kiállásától vagy elévülésétől számítva kihágás esetében öt év alatt, egyéb esetekben tíz év alatt;

12. aki bűntett vagy vétség miatt bírói határozat alapján előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban van, továbbá aki szabadságvesztés büntetését tölti - ideértve azt is, aki feltételes szabadságon van, - valamint az is, aki ellen nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt vád alá helyező határozatot hoztak, vagy főtárgyalást (tárgyalást) tűztek ki;

13. akit politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére jogerősen elítéltek, az ítéletben megállapított idő alatt;

14. akinek választójogát az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselőválasztások tárgyában ítélő bíróság felfüggesztette, az ítéletben megállapított idő alatt;

15. akire nézve bírói vagy más közhatóság - törvényes hatáskörében - kétségtelenül megállapította, hogy háború idején (1912:LXIII. törvénycikk 13. és 28. §) az ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy másnemű szolgáltatással támogatta, vagy evégből ellenséges csapathoz csatlakozott, vagy önként ellenséges területre távozott, különösen, ha ezt a vagyonelkobzás kimondásával állapították meg; vagy hogy háború idejében az ellenséggel együttérzését akár sajtó útján, akár szóval, iratban, képes ábrázolatban, vagy egyébként felismerhetően kifejezésre juttatta;

16. akit katonai (honvéd) büntetőbíróság jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítélt olyan bűncselekmény miatt, amely megfelel a jelen § 9. vagy 15. pontjában megjelölt valamely cselekménynek, mégpedig a jelen § 9. pontja alá eső cselekménynek megfelelő cselekmény miatt történt elítélés esetében a 9. pontban megszabott idő alatt. Ilyen bűncselekmények - az 1920:I. tc. és az 1921:III. tc. rendelkezése alá esőkön kívül - a következők: a felségárulás és felségsértés (Ktbt. = a katonai büntetőtörvény 334. § a) és I. függelék I. Cikke, 335-337. és 339. §, az esküvel fogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére való csábítás vagy segélynyujtás (Ktbt. 314., 317., 318. §), a kémkedés és az állam hadereje ellen intézett más cselekmények (Ktbt. 321-325., 327-330. §), a nyilvános erőszakoskodásnak a Ktbt. 367. §-ában meghatározott, valamint annak I. esete (Ktbt. 353-354. §), a felkelés és lázongás (Ktbt. 344-352. §), a közcsendháborítás (Ktbt. 341. §), a közcsend és rend elleni vétség (Ktbt. 530. § a), c), d) és g), 531., 556. és 560. §), 562. § I. függelék II. és III. Cikke). Arra nézve, hogy a cselekmény bűntett-e vagy vétség, vagy hogy azt nyereségvágyból követték-e el, a katonai (honvéd) büntetőbíróságnak bűnösséget megállapító jogerős ítélete, a büntetés végrehajthatóságának elévülésére a katonai büntetőtörvényeknek szabályai irányadók: ha pedig valakiről a 15. pontban felsorolt tények valamelyikét katonai büntetőbíróság vagy más katonai hatóság állapította meg, ebben a tekintetben ennek a határozatnak taralma irányadó.

(2) Ha a választójogból a jelen § 9. és 11. pontja szerint kijáró büntetés kegyelem útján egészen elengedtetett, ennek hatálya a választójogi következményekre is kiterjed; ha pedig az kegyelem útján részben engedtetett el vagy enyhíttetett, a választójogból való kizárás időtartama a kegyelem keltétől, ha pedig a büntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztették, a felfüggesztő ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdődik.

(3) Ha a bűntett vagy vétség miatt a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is ki van mondva, ennek időtartamát a jelen § 9. és 11. pontjában megszabott időbe be kell számítani.

(4) Akit osztály vagy tulajdon ellen elkövetett, a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző izgatás miatt ítéltek el jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, az a jelen § (1) bekezdése 9. pontja alapján csak akkor zárható ki a választójogból, ha a cselekményt az 1918:XVII. tc. életbelépte után követte el.

(5) Minden elsőfokú bíróság és más hatóság köteles azt a határozatot, amely a jelen §-ban felsorolt kizáróokok valamelyikét megállapítja, jogerőre emelkedése után azonnal az érdekelt személy lakóhelye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjéhez megküldeni, aki azt szavazókörönkint nyilvántartásba foglaltatja, magát a határozatot pedig - a választói névjegyzékek kiigazításánál és az országgyűlési képviselőválasztásnál leendő figyelembevétel végett - az illetékes központi választmánynak megküldi.

8. § (1) Azokról, akiknek választójoguk van, névjegyzéket kell szerkeszteni. Azt, akire nézve a 7. §-ban felsorolt valamelyik kizáró ok forog fenn, szintén fel kell venni a névjegyzékbe, ha közokirattal igazolja, hogy a kizáró ok a névjegyzék szerkesztésének naptári évében megszűnik.

(2) Választójogot az gyakorolhat, aki a névjegyzékbe fel van véve.

(3) A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni.

(4) Minden választónak egy szavazatra van joga.

(5) A névjegyzékbe felvett választó sem gyakorolhatja a választójogot:

1. ha közokirattal igazolják, hogy magyar állampolgárságát elvesztette, vagy hogy az előző rendelkezések értelmében a választójogból ki van zárva;

2. ha mint a fegyveres erő vagy a csendőrség tényleges szolgálatában álló tagjának, vagy az állami vagy községi rendőrség, folyamőrség, vámőrség legénységi tagjának nincs választójoga (5. §).

MÁSODIK FEJEZET

Választhatóság

9. § (1) Országgyűlési képviselővé választható az, akinek a választás időpontjában választójoga van és a jelen fejezetben említett valamely kizáró ok alá nem esik, ha életének 30. évét betöltötte.

(2) Aki az első bekezdésben meghatározott kellékeknek megfelel, választható akkor is, ha a választók névjegyzékébe nincs felvéve.

10. § (1) Nem választható országgyűlési képviselővé:

1. aki a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879:L. tc. 15. és 44. §-a értelmében az országgyűlés tagja nem lehet;

2. aki az összeférhetetlenségről szóló 1901:XXIV. tc. 25. §-ának második bekezdése értelmében a kormánynál való tilos közbenjárás miatt, vagy a jelen törvény 131. §-a értelmében a megbízólevél bemutatásának elmulasztása miatt a választás időpontjában még nem volt képviselővé választható;

3. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó szabadságvesztésbüntetésre, vagy ennél súlyosabb büntetésre ítéltek, vagy akit a jelen törvény kihirdetése után elkövetett rágalmazásért vagy izgatásért tíz éven belül három ízben jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek el;

4. akit a 3. pont esetén kívül valamely bűntett, vagy a 7. § 9. pontjában megjelölt valamely vétség miatt ismételten ítéltek jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, a kiszabott büntetés kiállásától vagy elévülésétől számítva, vétség esetében tíz év alatt, bűntett esetében tizenöt év alatt;

5. az a közhivatalnok, tanár, tanító, lelkész vagy ügyvéd, akit hazafiatlan magatartása miatt az illetékes hatóság országgyűlési képviselővé választása előtt fegyelmi úton jogerős határozattal állásától elmozdításra (hivatalvesztésre), az ügyvédség elvesztésére ítélt, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év alatt;

6. aki az ú. n. tanácsköztársaság forradalmi kormányzó tanácsának tagja (népbiztos) vagy helyettese; forradalmi törvényszék elnöke, tagja vagy vádbiztosa; vagy politikai megbízott volt;

7. aki a jelen törvény 139. §-a értelmében nem jelölhető.

(2) A jelen § (1) bekezdése 3. és 4. pontjának eseteiben a 7. §-nak (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Ha a választási biztosnak, vagy a választási vagy a szavazatszedőküldöttségi elnöknek a megválasztott képviselőre vonatkozóan olyan tényről van közvetlen tudomása, vagy a nevezettek valamelyikének a jelölés vagy a választás során valamelyik választó jelent be olyan határozottan megjelölt tényt, amely miatt a megválasztott személy nem választható meg országgyűlési képviselővé, ezt a tényt a választási jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ilyen esetben a képviselőválasztás igazolására hivatott szerv köteles a megválasztott képviselő választhatóságát hivatalból megvizsgálni (132. §).

(4) Ha a már igazolt képviselőről jut valamely kizáró ok a képviselőház elnökének tudomására, az eljárásra a 139. § rendelkezései irányadók.

11. § (1) Nem választható országgyűlési képviselővé az sem:

1. aki a választás napjának kitűzése és a választás közé eső időben főispán (főpolgármester), kormánybiztos, alispán, kir. pénzügyigazgató, budapesti kir. adófelügyelő, főszolgabíró, szolgabíró, gazdasági felügyelő, a rendőrhatóság vezetője (ker. főkapitány, főkapitány, kapitány stb.) törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú város polgármestere volt abban a választókerületben, amely egészen vagy részben az illető törvényhatóság, járás vagy város területén fekszik;

2. aki az 1. pontban megjelölt időben királyi járásbíróságnál vagy királyi törvényszéknél mint ítélőbíró, vagy a királyi törvényszék mellett működő királyi ügyészségnél, mint ennek tagja volt alkalmazva, abban a választókerületben, amely egészen vagy részben az illető királyi járásbíróság vagy királyi tövényszék területén fekszik; továbbá az a bíró, aki a választást megelőző egy éven belül a választókerület területén az Országos Földbirtokrendező Bíróság kiküldött bírájaként működött, valamint a legközelebbi általános választásig és ezen a választáson az az ügyvéd vagy más meghatalmazott, aki első ízben a jelen törvény életbelépte után, utóbb pedig az előző általános választás óta a választókerület területén folyamatban volt vagy lévő földbirtokrendezési ügyben az érdekelt igénylők képviseletével volt megbízva; ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az országgyűlési képviselőkre, akik a földigénylőket saját kerületükben ellenszolgáltatás nélkül képviselték;

3. a választási vagy szavazatszedő küldöttségi elnök (helyettes elnök) abban a választókerületben, amelyben a választásnál vagy a szavazatszedésnél közreműködik.

(2) Ha a főispán (főpolgármester) vagy a jelen § 1-2. pontjában említett tisztviselő képviselőjelöltként való fellépés céljából e törvény jelen §-ára hivatkozással állásáról lemond, ha lemondását az annak elfogadására hivatott hatóságnak, ha pedig e hatóság valamely testület: a testület elnökének írásban bejelenti, lemondását e tény alapján - fegyelmi és vagyoni felelősségének fenntartása mellett - elfogadottnak kell tekinteni.

(3) A 10. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az ebben a §-ban felsorolt estekre is megfelelően kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés 1. pontjában megnevezettek ugyanazon hatósági területen, ahol képviselővé jelöltettek, az előbbi állásukra két éven belül ki nem nevezhetők, illetőleg meg nem választhatók.

HARMADIK FEJEZET

Választókerületek és szavazókörök

12. § (1) Az országgyűlési képviselők választása részben választókerületenkint, részben országos lajstromok alapján történik.

(2) A választókerületeket és székhelyeiket külön törvény állapítja meg. Ennek a törvénynek megalkotásáig a minisztérium a 3100 1922. M. E. számú rendelettel megállapított választókerületeket rendelettel módosíthatja akként, hogy a választókerületek számát egyes kisebb kerületek összevonásával és a nagyobbak kettéosztásával a mai kerületek számának 10%-ával apaszthatja.

(3) Annyi képviselői helyet, amennyivel a képviselők száma a kerületek csökkentése következtében alábbszáll, országos lajstromok alapján kell betölteni.

(4) Az országos lajstromok alapján betöltendő országgyűlési képviselői helyek olyan arányban oszlanak meg az egyes pártok között, amilyen arányban az általános választáson az egyes pártokra esett érvényes szavazatok egymáshoz állanak.

(5) Az ilyen képviselői helyek arányos felosztásának csak azok a politikai pártok jönnek tekintetbe, amelyek országos politikai pártokként szervezkedtek és ennek megtörténtét, valamint a pártnak pontos nevét és a képviseletére hivatott szervnek (egy vagy több személy) nevét az általános választás határidejének kitűzése előtt a belügyminiszterhez bejelentik. Az ilyen párt is csak abban az esetben jön tekintetbe, ha a részéről tett országgyűlési képviselői ajánlást (jelölést) legalább 10 jelölt személyére nézve elfogadták.

(6) Az országos képviselői lajstromokon való jelölés céljából több, bár rokonnevű vagy irányú párt csak akkor egyesülhet, ha ezt három nappal a választás előtt a belügyminiszternek bejelenti.

(7) Az (5) bekezdés szerint tekintetbe jövő pártok kötelesek legkésőbb az általános választások megtartására kitűzött tíznapi határidő utolsó napját követő hat nap alatt képviselőjelöltjeik lajstromát az országgyűlési képviselőház elnökéhez benyujtani, vagy ugyanaddig az ideig címére ajánlva postára adni. A határidő elmulasztása esetében a mulasztó párt az országos lajstromok szerint betöltendő országgyűlési képviselői helyek arányos felosztásánál számításon kívül marad. A lajstromban képviselőkül ugyanannyi, pótképviselőkül pedig félannyi személyt kell ajánlani, mint ahány képviselői hely az országos lajstromok alapján betöltésre vár. Az ettől eltérő ajánlás érvénytelen.

(8) A lajstromot a párt bejelentett neve alatt egy vagy több olyan személy írja alá és terjeszti a képviselőház elnökéhez, akit vagy akiket a párt képviseletére jogosult tagként vagy tagokként a belügyminiszterhez az (5) bekezdés értelmében bejelentettek.

(9) A képviselőház elnöke a belügyminisztertől, a választási biztosoktól [62. § (22)] és a választási elnököktől (84. § (3)) hozzá beérkező hivatalos adatok alapján megállapítja, hogy az országos lajstromok szerint betöltésre váró képviselői helyekre mely pártok tarthatnak számot ((5) - (7));továbbá, hogy a számbajövő pártok mindenikére összesen hány érvényes szavazat esett és hogy ezek alapján a betöltésre váró helyek az egyes pártok közt milyen arányban oszlanak meg. Az egyesült pártok szavazatai csak abban az esetben számíthatók az egyesült lajstrom javára, ha az illető párok az általános választásokon is mindenütt együttesen vettek részt. Az eredmény kiszámítására a 98. § rendelkezései irányadók. Az érvényes szavazatok összeszámításánál az egyhangú választással eldöntött kerületekben a választói névjegyzékbe felvett valamennyi választó olyan tekintet alá esik, mintha a megválasztott képviselőre, illetőleg pártjára szavazott volna. Pótválasztással eldöntött választás esetében csak a pótválasztáson beadott szavazatok esnek számításba.

(10) A képviselőház elnöke a (9) bekezdés alapján személy szerint is megállapítja, hogy az egyes pártok lajstromainak sorrendje szerint kiket kell megválasztott országgyűlési képviselőknek tekinteni. A lajstromokon utóbb nevezett személyek pótképviselők lesznek, akikre a 96. § (2) bekezdésének rendelkezései irányadók.

13. § (1) Budapest Székesfőváros választókerületei, a budapestkörnyéki választókerület, továbbá azok a törvényhatósági jogú városok, amelyek egynél több képviselőt választanak, képviselőiket az arányos képviseleti rendszer szerint lajstromos szavazással választják, a többi választókerület mindenike az általános többségi rendszer szerint egy-egy képviselőt választ.

(2) Azokban a választókerületekben, amelyekben a választás lajstromosan történik, a szavazás titkos, egyebütt a szavazás nyilvános.

(3) Ahol a képviselőket az arányos képviseleti rendszer szerint lajstromos szavazással választják, ott minden lajstrom jelöltjei közül ugyanannyi lesz a pótképviselő, mint ahány képviselői hely az illető kerületet illeti.

(4) Rendszerint minden község (város) egy szavazókört alkot, azokban a községekben (városokban) azonban, ahol az összeírt választók száma az ezret jelentékenyen meghaladja, a belügyminiszter a szükséghez képest több szavazókör létesítését elrendelheti.

(5) A belügyminiszter által megállapított számú szavazókörök beosztása és a beosztás esetleges megváltoztatása a község (város) feladata. E végből köteles a községi előljáróság (városi tanács) a belügyminiszter rendeletének vétele után haladéktalanul a község (város) területén - utcák, terek, esetleg házszámok (puszták, tanyák, lakott helyek) szerint elhatárolva - a megállapított számú szavazókört megalakítani.

(6) A szavazókörök beosztását csak különösen fontos okból lehet megváltoztatni, és az ilyen változtatás csak a következő országgyűlési képviselőválasztási időszakban lép hatályba.

14. § A szavazás kötelező ott, ahol titkos.

NEGYEDIK FEJEZET

A központi választmány és az összeíró küldöttségek

1. A központi választmány

15. § (1) A választók névjegyzékének elkészítése és évenkinti kiigazítása, úgyszintén a képviselőválasztások előkészítése végett minden törvényhatóságban, továbbá minden olyan rendezett tanácsú városban, amely külön választókerületet alkot, vagy amely több rendezett tanácsú városból alakított választókerület székhelye, központi választmányt kell alakítani.

(2) Olyan választókerületben, amely kivételesen két vármegyei vagy városi törvényhatóság területéből alakul, a központi választmány tennivalóit a választási székhely szerint illetékes központi választmány látja el.

16. § (1) A központi választmány az elnökből, továbbá a törvényhatósági bizottságnak illetőleg rendezett tanácsú város képviselőtestületének közgyűlése által választott tagokból áll.

(2) A központi választmány elnöke törvényhatóságban a törvényhatóság első tisztviselője, rendezett tanácsú városban a polgármester, több rendezett tanácsú városban alakított választókerületben a kerület székhelyéül szolgáló város polgármestere, vagy ezek törvényes helyettesei.

(3) A központi választmány jegyzőjét vagy helyettesét évenkint az elnök rendeli ki a törvényhatóságnak, a rendezett tanácsú városnak, több rendezett tanácsú városból alakított választókerületben a kerület székhelyéül szolgáló rendezett tanácsú városnak jegyzői közül. A jegyző ebben a minőségben nem tagja a központi választmánynak.

17. § (1) A központi választmányba ott, ahol ennek hatásköre egy választókerületre terjed ki: tizenkét tagot; ott, ahol kettőre: tizennyolcat; ott, ahol háromra: huszonnégyet; ha pedig háromnál több kerületre terjed ki hatásköre: minden további kerület után még két-két tagot kell választani.

(2) Több rendezett tanácsú városból alakított választókerület központi választmányába az első bekezdésben meghatározott számban választandó tagokból minden város képviselőtestülete egyenlő számú tagot választ. Azt, hogy olyan központi választmányba, amelynek hatásköre két törvényhatóságra terjed ki, az előző bekezdésben meghatározott számban választandó tagokból az érdekelt törvényhatóságok mindegyike hány tagot válasszon, meghallgatásukkal a belügyminiszter dönti el.

(3) A választás titkos szavazással szavazólapok útján; lajstromosan és az arányos képviseleti rendszer szerint történik.

(4) A központi választmányba minden választókerületből lehetőleg két tagot kell választani.

18. § (1) A központi választmány tagjainak választását a törvényhatósági bizottságnak, illetőleg a rendezett tanácsú város képviselőtestületének közgyűlésén legalább két hónappal előbb kell megtartani, mint amikor a régi választmány megbízása a törvény értelmében lejár. A közgyűlésre szóló meghívóban közölni kell, hogy a közgyűlés tárgyául a központi választmány tagjainak választása ki van tűzve. Több rendezett tanácsú városból alakított választókerületben a választás megtartása végett az egyes városokat a választókerület székhelyéül szolgáló város polgármestere keresi meg, akit a választás eredményéről a választás megalakítása céljából értesíteni kell.

(2) A központi választmány tagjává csak az választható, aki a megválaszthatóságból a 22. § (3) bekezdése szerint nincs kizárva és vagy az illető törvényhatósági (rendezett tanácsú város) területén valamely képviselőválasztókerület választóinak névjegyzékébe fel van véve, vagy az illető törvényhatóság bizottságának tagja.

(3) A megbízás január hó 1. napjától számított három naptári évre szól.

(4) A választásról a tagokat jegyzőkönyvi kivonaton értesíteni kell. Az, aki a választást nem fogadja el, köteles ezt az elnöknek az értesítéstől számított nyolc nap alatt bejelenteni.

(5) Annak helyébe, aki a tagválasztást nem fogadta el, lemondott, tagságát elvesztette [22. § (3) bekezdése], vagy meghalt, a legközelebbi közgyűlésen új tagot kell választani.

(6) A törvényhatósági bizottság (városi képviselőtestület) közgyűlésének az ellen a határozata ellen, amellyel a központi választmány tagjait megválasztja, a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A közigazgatási bíróság a panaszt soron kívül sürgősen intézi el.

19. § (1) A központi választmány elnöke és helyettes elnöke, tagjai, jegyzője és helyettes jegyzője működésük megkezdése előtt a következő esküt teszik le:

„Esküszöm, hogy a központi választmányra (a központi választmány elnökére, jegyzőjére) ruházott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járok el. Isten engem úgy segéljen!”

(2) A központi választmány elnöke az esküt a törvényhatósági bizottság, illetőleg a városi képviselőtestület közgyűlésében, a helyettes elnök ugyanitt, vagy a központi választmány előtt teszi le. A tagok az esküt vagy annak a közgyűlésnek színe előtt teszik le, amelyen megválasztattak, vagy a választmány, vagy elnöke előtt. A jegyző és helyettes jegyző az elnök előtt teszi le az esküt. Az elnök az eskü letételéről jegyzőkönyvet készít.

(3) Aki közvetlenül előzőleg elnöke, helyettes elnöke, tagja, jegyzője vagy helyettes jegyzője volt a központi választmánynak, s mint ilyen az esküt letette, nem köteles azt újra letenni.

20. § (1) A központi választmány hivatalos nyelve a magyar.

(2) A központi választmány a szükséghez képest tartja üléseit.

(3) Az ülések első napjáról az elnök a tagokat külön meghívó útján értesíti. A meghívót legalább három nappal az ülések megkezdése előtt kell elküldeni és a törvényhatóság székházán (városházán) való kifüggesztés útján közzé kell tenni. Rendkívül sürgős esetekben az elnöknek jogában áll a központi választmányt haladéktalanul összehívni.

(4) Az általános képviselőválasztások alkalmával a központi választmány a szükséghez képest naponkint ülésezik.

21. § (1) A központi választmány a szükséghez képest elhatározhatja, hogy az ideiglenes névjegyzék összeállítását és az ellene benyújtott felszólalások és észrevételek tárgyalását több osztályban fogja végezni. E végből tagjai közül a szükséges számban kijelöli azokat, akik az osztályokban a központi választmány elnökén és helyettesén kívül az elnöki tennivalókat végzik. Osztályelnökül lehetőleg olyan tagot kell kijelölni, aki egyszersmind törvényhatósági tisztviselő.

(2) A központi választmány az osztályokba úgy sorozza be tagjait, hogy egy-egy osztály az elnökön kívül legalább négy tagból álljon és hogy lehetőleg minden osztálynak legyen legalább egy tagja mindazokból a választókerületekből, amelyeknek névjegyzékét tárgyalja.

(3) Az osztályok részére a jegyzőket a szükséges számban a központi választmány elnöke rendeli ki a törvényhatóság jegyzői közül.

22. § (1) A központi választmány ülései nyilvánosak.

(2) Érvényes határozat hozatalára az elnökön felül legalább négy tagnak, osztályülésben legalább két tagnak jelenléte szükséges.

(3) Aki egy féléven át egy ülésen sem jelent meg és elmaradását minden alkalommal kellően nem igazolta, elveszti választmányi tagságát és a legközelebbi tagválasztásnál nem választható meg újra.

(4) A központi választmány viszonylagos szótöbbséggel dönt.

(5) A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök dönt, aki különben nem szavaz.

(6) A központi választmány minden üléséről, a jelenlevők nevének felsorolása mellett, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és két jelenvolt tag hitelesít. A jegyzőkönyvet a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) levéltárában kell elhelyezni és róla három nap alatt hiteles másolatot kell a belügyminiszterhez felterjeszteni.

(7) A központi választmány a belügyminiszterrel, más közigazgatási hatóságokkal, a bíróságokkal, továbbá hivatalokkal és magánosokkal közvetlenül érintkezik.

23. § (1) A központi választmánynak a választójogot érintő határozatai ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A központi választmánynak egyéb határozatai a határozathozatalt követő tizenöt nap alatt a törvényszerűség szempontjából a belügyminiszterhez fellebbezhetők.

(2) A belügyminiszter a választójogi szabályokba ütköző határozatot akár hivatalból, akár fellebbezés alapján a fellebbezési határidő lejárta előtt is megsemmisítheti és amennyiben intézkedés tétele szükséges, új határozat hozatalát rendelheti el. Ha azonban a központi választmány valamely határidő vagy határnap kitűzésében az érintett szabályokat helytelenül alkalmazta és az idő rövidsége és új határozat hozatalát kizárja: a belügyminiszter ebben a kérdésben érdemileg intézkedik.

2. Az összeíró küldöttségek

24. § (1) Azokban az években, amelyekben az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékét ki kell igazítani [28. § (1) bek.], a központi választmány január hó 5-ik napjáig minden község (szavazókör) részére egy vagy több összeíró küldöttséget alakít. Kivételesen több szavazókörben is ugyanarra a küldöttségre lehet bízni az összeírást.

(2) Ha ugyanegy szavazókörben több összeíró küldöttség működik, a központi választmány mindegyik küldöttség működési körét tüzetesen megállapítja.

(3) A központi választmány megállapítja, hogy az összeíró küldöttség minden szavazókörben, mely helyen vagy helyeken fog megjelenni.

25. § (1) Az összeíró küldöttség három rendes és egy póttagból áll.

(2) A községi vagy körjegyző a hivatali működésének területén levő szavazókörben vagy szavazókörökben az összeíró küldöttségnek vagy küldöttségeknek állásánál fogva rendes tagja.

(3) Az összeíró küldöttség többi tagjait a központi választmány választja. Megválasztani csak azt lehet, aki az illető törvényhatóság (rendezett tanácsú város) területén valamely választókerületben a választók névjegyzékébe fel van véve, és magyarul beszél és ír, ha pedig az illető szavazókörben tömegesen vannak magyarul nem tudók, ezek nyelvét is érti.

(4) Az összeíró küldöttség elnökét és helyettesét a küldöttség rendes tagjai közül a központi választmány jelöli ki.

(5) Az összeíró küldöttség elnökét és többi tagjait megválasztásukról írásban kell értesíteni.

26. § (1) Az összeíró küldöttség elnöke és többi tagjai működésük megkezdése előtt a következő esküt teszik le:

„Esküszöm, hogy az összeíró küldöttségre ruházott összes tennivalókban híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járok el. Isten engem úgy segéljen!”

(2) Az esküt az összeíró küldöttség elnöke: a központi választmány elnöke előtt, vagy a lakóhelye szerint illetékes járási főszolgabíró (r. t. városi polgármester) előtt, tagjai pedig a küldöttség elnöke előtt teszik le. Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet, ha az esküt nem ő vette ki, a központi választmány elnökéhez kell megküldeni.

(3) Az összeíró küldöttség elnökét és tagjait, ha nem laknak működésük helyén, tényleges működésük ideje alatt napidíj és utazási költség illeti meg, amelynek mértékét és felszámításának módozatait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

ÖTÖDIK FEJEZET

A választók névjegyzéke

1. Általános rendelkezések

27. § (1) A választók névjegyzékét községek szerint, ha pedig a község több szavazókörből áll, szavazókörök szerint kell szerkeszteni.

(2) A névjegyzéknek tartalmaznia kell a választónak családi és utónevét, férjezett nőnél ezenfelül leánynevét, továbbá - ha megállapítható - születésének helyét és évét, végül állását (foglalkozását), lakóhelyét és választói jogcímét; törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városokban a választó szüleinek a nevét is, nagy- és kisközségekben pedig az azonos nevű választók megkülönböztetésére használt melléknevét vagy más megjelölést. Ha a választó több jogcímnek felel meg, a névjegyzéknek valamennyi igazolt jogcímet tartalmaznia kell.

(3) A névjegyzék mintáját a belügyminiszter állapítja meg.

28. § (1) Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzéke állandó, amelyet öt évenkint, még pedig elsőízben az 1926-ik évben teljesen újra kell összeállítani, a közbeeső években pedig évenkint kell kiigazítani.

(2) Mielőtt az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének új összeállítása kezdetét venné, ezt közvetlenül megelőzően, de ettől teljesen függetlenül, az ország minden lakosát állandó lakásán, esetleges ideiglenes távollétéra való tekintet nélkül, pontosan össze kell írni.

(3) Az összeírás a hatóság részéről szolgáltatott ürlapokon (jegyzéken) történik, amelyeken az egyes lakások lakóinak pontos és hiánytalan összeírását a családfő (lakás fölött rendelkező), azt pedig, hogy a jegyzékbe a ház valamennyi lakása és valamennyi lakója fel van véve, a ház gondozója (tulajdonos, haszonélvező, házkezelő, házfelügyelő stb.) sajátkezű aláírásával bizonyítja.

(4) Ha kiderül, hogy az arra köteles személynek aláírásával megerősített adatok a valóságtól eltérnek - akár azért, mert a lakások vagy a bennük lakó személyek közül egy vagy több a jegyzékből kimaradt, vagy abba ott nem lakó személy vétetett fel, akár azért, mert valamelyik lakóra vonatkozóan a választójogára kiható olyan adat került a jegyzékbe, amelynek valótlanságáról az adatok helyességét tanusító személynek tudnia kellett, - a vétkes személyre a jelen törvény 141. és 142. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A lakosság összeírásának szabályait, valamint a jegyzékek (kataszter) megőrzésének és felhasználásának módját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg - e jegyzékek ama rendeltetésének a szem előtt tartásával, hogy azok segítségével megakadályozható legyen jogosult személyeknek az országgyűlési képviselő-választók névjegyzékéből való kihagyása, vagy abba jogosulatlanoknak a felvétele.

2. Az összeírás előkészítése

29. § (1) Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének új összeállítása a választójogosultak vallomásszolgáltatása alapján történik.

(2) A vallomást hivatalos egyéni számlálólapokon kell szolgáltatni, amelyeknek nyomtatványürlapjaival a belügyminiszter a m. kir. központi statisztikai hivatal útján látja el a községi jegyzőt és a városi tanácsot.

(3) A számlálólapoknak tartalmazniok kell mindazokra az adatokra vonatkozó kérdéseket, amelyek a választójog megállapításához szükséges személyi kellékekről (családi és utónév, születési hely és év, állás, foglalkozás, lakóhely, a szülők családi és utóneve), valamint a választói jogcímről szolgáltatnak tájékoztatást.

(4) A számlálólapokat a névjegyzék összeállításának évében január 1-15-ike között, a fél állandó lakóhelyén, a január 1-jén fennállott állapotnak megfelelően kell kitölteni.

(5) A számlálólapokat városokban a fél sajátkezűleg tölti ki és a vallomás helyességét sajátkezű aláírásával erősíti meg. Azok helyett, akik a számlálólapot testi fogyatkozás miatt, vagy más okból nem tudják sajátkezűleg kiktölteni és aláírni, valamint a távollevők helyett azt az illető egyén viszonyait ismerő hozzátartozója is kitöltheti. Az, aki a számlálólapot más helyett kitölti, köteles azt aláírni, és a félhez való viszonyát, valamint a sajátkezű kitöltés és aláírás akadályát a számlálólapon feltüntetni. A számlálólapokon feltüntetett adatok valóságáért a kitöltő és az az érdekelt fél, akinek megbízásából amaz eljárt, egyaránt felelősek (141. §). A számlálólap a magyar államnyelven kívül más olyan hazai élőnyelven is kitölthető, amelyet az illető helyen tömegesen használnak.

(6) Városokban a kitöltött számlálólapokat a város által e végből kiküldött hatósági közegek lakásról-lakásra járva szedik össze, azok adatait a helyszínén egyfelől az összeírási jegyzékek [28. § (3) bek.] adataival összehasonlítják, és a mutatkozó eltéréseket, ha azok nyomban nem tisztázhatók, jegyzékbe foglalják; másfelől a választói jogcímek valóságáról a bizonyító okiratok megtekintése alapján meggyőződést szereznek, és megállapításuk eredményét, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyeknek beszerzését a fél kéri, a számlálólapra feljegyzik.

(7) Az eljáró hatósági közeg mindazok nevét, akik véleménye szerint a választójog kellékeinek megfelelnek, a helyszínén lakóházankint készített jegyzékbe foglalja, és ennek a jegyzéknek másodpéldányát az illető házban - feltűnő helyen - kifüggeszti. A jegyzékre a kifüggesztéstől számítva 15 nap alatt a ház minden lakója írásban megjegyzést tehet, és ezt a ház gondozójánál [28. § (3) bek.], a város tanácsánál vagy közvetlenül a központi választmánynál nyujthatja be. A ház gondozója köteles a nála benyujtott megjegyzést haladéktalanul megküldeni a város tanácsához, az pedig a számlálólapokkal együtt a központi választmányhoz.

(8) Nagy- és kisközségekben a számlálólapokat az előljáróság tagjai házról-házra járva és az (5) és (6) bekezdésben foglalt rendelkezések szem előtt tartásával töltik ki és gyüjtik össze.

(9) Az előljáróság által összeállított és összegyüjtött számlálólapok adatait a községi bíró és jegyző vagy helyetteseik együttesen pontosan átvizsgálják, és az érdekelt felek megidézése útján pótolják a mutatkozó hiányokat, eloszlatják a felmerülő aggályokat; mindennek megtörténtét pedig minden egyes számlálólapon sajátkezű aláírásukkal tanusítják.

(10) A polgármester és a községi jegyző köteles az átvizsgált számlálólapokat és az esetleg készített jegyzékeket ( (6) bekezdés) - az ideiglenes névjegyzék összeállítása végett - legkésőbb március 31-ig a központi választmányhoz beterjeszteni.

(11) A polgármester a számlálólapokat választókerületenkint az utcák nevének betűrendjében, házszámok szerint, a községi jegyző pedig a választók nevének betűrendje szerint rendezve köteles beterjeszteni.

(12) Minden állami, törvényhatósági vagy községi hatóság, intézet vagy közüzem, továbbá minden közintézet, közalap, alapítvány és nyilvános számadásra kötelezett vállalat vezetője köteles a vezetése alatt álló hatóság, intézet, üzem, intézmény vagy vállalat állandó alkalmazottairól, valamint a nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott tanintézet fenntartója az intézetnél alkalmazott tanári személyzet tagjairól és egyéb állandó alkalmazottairól évenkint pontos jegyzéket készíteni, és azt az alkalmazottak lakóhelye szerint illetékes község előljáróságához (város tanácsához) január 1-31-ike közt megküldeni. A jegyzék mintáját és elkészítésének részletes szabályait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(13) A (12) bekezdésben említett jegyzékek a névjegyzék teljességének és helyességének biztosítására szolgálnak, és e végből azokat a számlálólapokkal együtt a központi választmányhoz kell megküldeni.

30. § (1) Az összeíró küldöttség január hóban ülést tart, és tagjai között a község (város) egyes részeit a névjegyzék előkészítésével járó tennivalók elvégzése céljából felosztja.

(2) Az összeíró küldöttség egyes tagjai az összeírás előkészítését február hó végéig kötelesek befejezni, és a számlálólapokat a rendelkezésre álló hivatalos adatokkal, továbbá az 1918. évre érvényes, valamint a legutolsó névjegyzékkel együtt az összeíró küldöttség rendelkezésére kötelesek bocsátani.

31. § (1) Aki az elemi népiskola negyedik osztályát, illetőleg hatodik osztályát sikeresen elvégezte, vagy ezzel a választójog szempontjából egyenlő értékű iskolát vagy tanfolyamot végzett el, ha az említett osztály, iskola vagy tanfolyam sikeres elvégzéséről szóló eredeti vagy hiteles másolatban kiállított bizonyítvánnyal nem rendelkezik, a bizonyítvány beszerzését a központi választmánytól kérheti. A kérelemben a kérelmező személyi adatain felül meg kell jelölni, hogy az illető osztály, iskola vagy tanfolyam elvégzése mely iskolában, és legalább hozzávetőleg mikor történik. A kérelmet a községi előljáróság (városi hatóság) útján is elő lehet terjeszteni.

(2) Ha valaki az általa kitöltött számlálólapon világosan megjelölte, vagy egyéb úton bejelenteti, hogy az elemi népiskolát, vagy ezzel egyenértékű, vagy ennél magasabb tanfolyamot melyik községben, tanintézetben és időben végezte el, a központi választmány az ideiglenes névjegyzék összeállítása alkalmával hivatalból köteles meggyőződést szerezni arról, hogy az illető személy az előírt iskolai képzettség kellékével rendelkezik-e vagy sem, még ha az (1) bekezdésben említett kérelmet nem terjesztette is elő.

(3) Ha az érdekelt kérelmére, vagy hivatalból beszerzett bizonyítvány az összeírás előkészítése előtt jut el a központi választmányhoz, ez köteles azt, az összeírás előkészítésénél leendő felhasználás céljára, a községi (kör-) jegyzőnek (városi tanácsnak) megküldeni.

(4) Azt a választót, aki a kiigazítás évére érvényes névjegyzékbe fel van véve, az elemi népiskola negyedik, illetőleg hatodik osztálya sikeres elvégzésének hiánya miatt csak akkor lehet a névjegyzékből kihagyni, ha a megkeresett iskolai hatóság értesítése szerint az illető osztályt ott nem végezte el.

(5) Azt a választót, aki a kiigazítás évére érvényes névjegyzékbe fel van véve, ha a megcsonkítatlan Magyarország területén született (3. §), a magyar állampolgárság hiánya miatt csak akkor lehet a névjegyzékből kihagyni, ha legalább lakóhelyének illetékes hatósága megkerestetett, és annak értesítése szerint nem lakott négy éven át egyfolytában a községben.

3. Az összeírás

32. § (1) Az összeíró küldöttség működésének kezdő napját legkésőbb március hó 10. napjára a küldöttség elnöke tűzi ki, és mind a kitűzött napot, mind azt, hogy a küldöttség mely helyiségben fog működni, legalább nyolc nappal a küldöttség működésének megkezdése előtt a községi előljáróság, illetőleg a város polgármestere útján a szokásos módon (megfelelő számú falragaszon, községekben esetleg dobszóval) kihirdeti. A hirdetésnek tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy az összeírás hivatalból történik, azonban választójogának igazolása végett a küldöttség előtt bárki megjelenhet, idézésre pedig mindenki megjelenni és felhívásra okiratait felmutatni köteles.

(2) Ha a küldöttség működését elháríthatatlan akadály miatt a kitűzött napon nem kezdhetné meg, az elnök ezt, valamint a kitűzött új határnapot az (1) bekezdésben említett módon közhírré teszi. Az új határnapot lehetőleg akként kell kitűzni, hogy a közhírré tétel és a működés megkezdése közt legalább 3 napi időköz legyen.

33. § (1) Az összeíró küldöttség eljárása nyilvános.

(2) Az összeíró küldöttség ülésein az elnökön kívül legalább még egy tagnak jelenléte szükséges.

(3) A községi előljárók közül azok, akiket az összeíró küldöttség erre felhív, az összeírásnál megjelenni és a szükséges felvilágosításokat megadni kötelesek.

(4) Az összeíró küldöttség hivatalból vizsgálja, hogy kik felelnek meg a választójog kellékeinek. Méltánylást érdemlő esetekben az összeíró küldöttség egyes hivatalos adatok megszerzése iránt a fél helyett hivatalból is intézkedhetik. Amely esetekben a központi választmány hivatalból köteles hivatalos adatkat megszerezni, ez a kötelezettség az összeíró küldöttségeket is terheli.

(5) Az elemi népiskola negyedik, illetőleg hatodik osztályának, vagy ezzel egyenértékű tanintézetnek (tanfolyamnak) sikeres elvégzését vélelmezni kell akkor, ha az illetőről köztudomású, vagy állásából (foglalkozásából) nyilvánvaló, hogy a négy, illetőleg hat elemi iskolai képzettséget, illetőleg egyenlő értékű műveltséggel rendelkezik. Ez a vélelem áll különösen a szellemi munkára alkalmazott köz- vagy magántisztviselőre, továbbá arra, aki a háborúban vitézségi érmet kapott, vagy a katonai szolgálat körében altiszti fokozatot ért el; továbbá arra is, aki önállóan folytat ipari (kereskedelmi) üzletet vagy vállalatot, amely a saját és családja eltartását biztosítja; valamint a vele együttélő feleségére is, ha férjének most körülírt üzletében vagy vállalatában tevékenyen részt vesz. Áll végül ez a vélelem arra a földművesre, vagy vele együttélő feleségére is, akinek valamelyike a bármelyiküknek olyan saját, vagy mindkettőjüknek olyan közös földbirtokának önállóan gazdálkodik, amelynek kataszteri tiszta jövedelme legalább 60 aranykorona.

(6) A küldöttség hivatalból köteles a névjegyzék tervezetébe felvenni mindazokat, akik akár hivatalból rendelkezésre álló, akár hivatalból kinyomozott, vagy egyébként tudomására jutott adatok szerint a választójog kellékeinek megfelelnek. Azt, aki e kellékeknek megfelel, a névjegyzék tervezetébe kívánságára való tekintet nélkül fel kell venni.

(7) Azt, aki választójogának igazolása végett a küldöttség előtt személyesen megjelent, a jelentkezés sorrendjében meg kell hallgatni. Idézésre a küldöttség előtt mindenki köteles megjelenni és felhívásra iratait bemutatni.

(8) Arra, aki idézésre alapos ok nélkül nem jelenik meg a küldöttség előtt, a küldöttség elnöke ötven arany koronáig terjedhető pénzbírságot szabhat. Eredménytelenség esetében a pénzbírság ismételten kiszabható. Erre a jogkövetkezményre a megidézettet az idézésben figyelmeztetni kell. A küldöttség elnökének pénzbírságot megállapító határozata ellen fellebbezésnek van helye a központi választmányhoz.

34. § (1) A névjegyzék tervezetébe azt kell felvenni, aki a választói joghoz megkívánt kellékekkel az összeírás időpontjában rendelkezik.

(2) Életkor tekintetében a névjegyzék tervezetébe való felvételhez elég, ha a felveendő férfi huszonnegyedik életévét, a felveendő nő pedig harmincadik életévét még abban a naptári évben betölti, amelyben az összeírás történik. Azokat, akik egyetemet vagy más főiskolát végeztek, a névjegyzék tervezetébe életkorukra való tekintet nélkül fel kell venni.

(3) A választót csak egy névjegyzékbe szabad felvenni, még pedig annak a községnek (szavazókörnek) névjegyzékébe, ahol a választónak az összeíráskor rendes lakóhelye van.

(4) Azt, aki az államfőtől vagy a magyar kormánytól eredő kinevezés vagy megbízás alapján e törvény hatályának területén kívül teljesít közszolgálatot, vagy valamely nyilvános számadásra kötelezett magyarországi vállalat tisztviselőjeként e törvény hatályának területén kívül van alkalmazva, annak a községnek (szavazókörnek) névjegyzékébe kell felvenni, amelyben kinevezése vagy megbízása (alkalmazása) előtt utoljára lakott, vagy amelyben adót fizet. Kívánatára őt Budapest székesfővárosban az általa megjelölt valamely szavazókörnek névjegyzékébe kell felvenni.

35. § (1) Ha az összeíró küldöttségnek rendelkezésére álló hivatalos adatok azt tüntetik fel, hogy valaki valamely választói jogcímnek megfelel, és a küldöttség az illetőnek a névjegyzék tervezetébe való felvételét általa tartott nyomozás, vagy egyébként tudomására jutott adat alapján mégis mellőzi, az ilyképen mellőzöttekről a küldöttség külön összeállítást szerkeszt, amelynek megfelelő rovatában a mellőzés indokát röviden meg kell jelölni.

(2) Ha a küldöttség olyan választót vesz fel a névjegyzék tervezetébe, aki a rendelkezésre álló adatok szerint az előző évben más község, illetőleg szavazókör névjegyzékébe volt jogerősen felvéve, ezt a körülményt a névjegyzék jegyzet-rovatában feltünteti.

(3) A névjegyzék tervezetébe való felvételt a 7. §-ban felsorolt valamely kizáró ok miatt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a kizáró ok alapjául szolgáló körülmény az illetékes hatóság értesítésével, vagy eredeti vagy hivatalos másolatban kiállított határozatával, vagy valamely hivatalosan vezetett nyilvántartás adataival igazolva van [7. § (5)]. Ezeket az adatokat szükség esetében hivatalból kell beszerezni.

(4) Elmebetegség okából a névjegyzék tervezetébe nem lehet felvenni azt, akinek elmebetegségét gondnokság alá helyező itélet megállapította. Ilyen itélet hiányában elmebetegség okából csak annak a felvétele mellőzhető, akinek elmebetegségét hatósági orvos bizonyítványa állapítja meg.

36. § (1) Az összeíró küldöttség a névjegyzék kiigazítása alkalmával a névjegyzékbe felvettek közül kihagyja azt, aki akár hivatalból rendelkezésre álló, akár hivatalból kinyomozott, vagy egyébként tudomására jutott adat szerint:

1. választójogát elvesztette; vagy

2. tévesen volt a névjegyzékbe felvéve; vagy

3. elköltözött más szavazókörbe vagy községbe [38. § (4)]; vagy

4. meghalt.

(2) A választójog elvesztésének, vagy a téves felvétel törlésének okát röviden meg kell jelölni.

(3) A választó elköltözésének esetében, ha új lakóhelye ismeretes, értesíteni kell az illetékes központi választmányt a végből, hogy a választó újabb lakóhelyén legyen a névjegyzékbe felvehető.

(4) Ki kell hagyni a névjegyzék tervezetéből azt is, akire nézve a 7. §-ban felsorolt valamely kizáró ok következett be, és a kizáró ok alapjául szolgáló körülmények az előző § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően vannak igazolva, illetőleg megállapítva.

4. A névjegyzék tervezete

37. § (1) Az összeíró küldöttség minden községről, ha pedig a község több szavazókörre oszlik, minden szavazókörről külön példányban, lehetőleg betűrendben készíti el a névjegyzék tervezetét; városokban a névjegyzék tervezetét az utcanevek betűrendjének és a házak sorszámának megfelelő rendben, lakóházankint kell elkészíteni.

(2) A névjegyzék kiigazítása alkalmával az újonnan felvetteknél az újonnan történt felvételt a névjegyzék tervezetének jegyzetrovatában fel kell tüntetni. Egyszersmind fel kell tüntetni az érvényben levő névjegyzék jegyzetrovatában azoknak a kihagyását, akiket az új névjegyzék tervezetébe nem vettek fel.

(3) A névjegyzék tervezetét - még pedig a kiigazításkor az érvényben levő névjegyzéknek az előbbi bekezdés szerint jegyzetekkel ellátott példányával együtt - köteles a küldöttség működésének befejezése után, az összeírásban résztvett tagok aláírásával ellátva, a központi választmánynak legkésőbb március hó 31-ig megküldeni. Egyidejűleg köteles a küldöttség a központi választmánynak a 35. §-ban említett összeállítást is megküldeni.

5. Az ideiglenes névjegyzék

38. § (1) A központi választmány a törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városok választóira vonatkozó névjegyzékek tervezetét haladéktalanul megküldi az országos bűnügyi nyilvántartó hivatalnak annak megállapítása végett, hogy a tervezetekbe felvett egyének valamelyikére a nyilvántartás adatai szerint nem forog-e fenn a 7. § (1) bekezdés 9., 11., 15. vagy 16. pontjában megállapított valamely kizáró ok.

(2) A központi választmány a névjegyzékek tervezetét április 15. napjától kezdve naponkint folytatólag tartott üléseiben vizsgálat alá veszi, a hivatalos adatokból vagy egyébként szerzett tudomása alapján módosítja, és ez alapon városokban az utcanevek betűrendjének és a házak sorszámának megfelelő rendben összeállítja az ideiglenes névjegyzéket. Különös figyelmet fordít ez alkalommal a központi választmány arra, hogy olyan választó, aki a névjegyzék tervezetének jegyzetrovatában foglalt feljegyzés szerint az előző évben más község, illetőleg szavazókör névjegyzékébe volt felvéve, ebből az utóbbi névjegyzékből indokolt esetben kihagyassék.

(3) A központi választmány, amennyiben a rendelkezésre álló adatok engedik, köteles az összeírás óta időközben történt változásokat is figyelembe venni.

(4) A korábbi névjegyzékbe felvett valamely választót elköltözés címén, vagy azon a címen, hogy ismeretlen, csak akkor lehet a névjegyzékből kihagyni, ha a választókerületből történt elköltözésének bizonyítékait, vagy azt a hatósági értesítést, hogy fel nem található, a központi választmány megszerzi.

(5) A „régi jogon” [1. § (3) bek.] felvett választót már akkor ki kell hagyni a névjegyzékből, ha a központi választmány olyan bizonyítékot szerzett, hogy abból a községből elköltözött, amelynek névjegyzékébe őt az 1918. évre felvették. Egyebekben a 31. § rendelkezései irányadók.

(6) A központi választmány az ideiglenes névjegyzéket minden választókerületre nézve községenkint, illetőleg szavazókörönkint, még pedig nagy- és kisközségekben szoros betűrendben két-két példányban, városokban pedig lakóházankint három-három példányban állítja össze.

(7) Egyszersmind a kihagyottakról, valamint az újonnan felvettekről ugyanilyen módon két, illetőleg három példányban külön jegyzéket állít össze (kihagyottak, újonnan felvettek jegyzéke), amelynek jegyzetrovatában a kihagyás okát feltünteti.

(8) Mind az ideiglenes névjegyzéket, mind a kihagyottak és az újonnan felvettek jegyzékét a központi választmány elnöke és jegyzője névaláírásukkal hitelesítik.

(9) A munkálatok befejezésével a központi választmány a választókerület összes ideiglenes névjegyzékeinek, továbbá a kihagyottak és az újonnan felvettek jegyzékeinek egy példányát a választókerület székhelyéül szolgáló város polgármesteréhez vagy községi előljáróságához, az ideiglenes névjegyzéknek, továbbá a kihagyottak és az újonnan felvettek jegyzékének az egyes nagy- és kisközségek választóira vonatkozó részét az illető községhez egy-egy példányban, a városok választóira vonatkozó részét pedig az illető városokhoz két-két példányban küldi meg. Egyúttal köteles mindazokat, akik az érvényben lévő névjegyzékben előfordulnak, vagy az új névjegyzék tervezetébe felvétettek, az ideiglenes névjegyzékből azonban kihagyattak, a kihagyásról - az oknak megjelölésével - postai úton, tértivevénnyel közvetlenül értesíteni.

(10) A központi választmány egyidejűleg, de legkésőbb május hó 1. napjáig a magyar államnyelven és a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más hazai élőnyelven is hirdetményt bocsát ki, amelyben közhírré teszi, hogy az ideiglenes névjegyzék hol és mely időben lesz közszemlére kitéve, továbbá hogy a névjegyzék ellen felszólalásnak és a felszólalás ellen észrevételnek van helye, végül hogy a felszólalások és az észrevételek hol és mennyi idő alatt nyujthatók be.

(11) Ezt a hirdetményt azokon a helyeken, ahol az ideiglenes névjegyzéket közszemlére kell kitenni, a községi előljáróság, illetőleg a város polgármestere köteles a szokásos módon közzétenni.

39. § (1) A választókerület összes választóinak ideiglenes névjegyzékét, a kihagyottak és az újonnan felvettek jegyzékével együtt, a választókerület székhelyén; az egyes városok és községek választóinak ideiglenes névjegyzékét pedig, ugyancsak a kihagyottak és az újonnan felvettek jegyzékével együtt, az illető rendezett tanácsú városban vagy községben május hó 16. napjától június hó 14. napjáig bezárólag közszemlére kell kitenni, és városokban ugyanaz alatt az idő alatt az egyes házak lakóira vonatkozó névjegyzéket, valamint a kihagyottak és az újonnan fölvettek jegyzékét az illető házban feltűnő helyen ki kell függeszteni.

(2) A közszemlére kitétel a városházán vagy községházán, Budapest székesfővárosban pedig ezenfelül az egy-egy közigazgatási kerületbe tartozó választókra nézve a kerületi előljáróságnál is, naponkint reggel 8 órától déli 12 óráig vasárnap is történik.

(3) Ez alatt az idő alatt az ideiglenes névjegyzéket, továbbá a kihagyottak jegyzékét a községi előljáróság (tanács, kerületi előljáróság) tagjának vagy megbízottjának jelenlétében mindenki megtekintheti és köznapokon délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja.

6. Jogorvoslatok az ideiglenes névjegyzék ellen

40. § (1) Az ideiglenes névjegyzékbe történt jogosulatlan felvétel ellen bármelyik választó, a kihagyás miatt azonban csak maga az érdekelt szólalhat fel.

(2) A felszólalásokat május hó 16. napjától ugyane hónap 30. napjáig bezárólag írásban lehet benyujtani.

(3) A felszólaló köteles felszólalását indokolni, és mellékelni, illetőleg bemutatni azokat az okirati bizonyítékokat, amelyeknek megszerzése az egyesnek módjában állhat, azokra a bizonyítékokra pedig, amelyeknek megszerzése az egyesnek nem állhat módjában, akként köteles felszólalásában utalni, hogy azok feltalálhatók vagy beszerezhetők legyenek.

(4) Annak, aki fel akar szólalni, minden hatóság, közhivatal, közhivatalnok, lelkész, nyilvános jellegű intézmény, egyesület, alapítvány és nyilvános számadásra kötelezett vállalat köteles haladéktalanul rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek a felszólalásában felhozottak bizonyítására szükségesek.

(5) A felszólalás olyan változásra is alapítható, amely az összeírás óta állott elő. A felszólalásban új bizonyíték is felhozható.

(6) A felszólalást a központi választmányhoz kell intézni, és városokban a polgármesternél, Budapesten a kerületi előljáróságnál, községekben a községi (kör-) jegyzőnél kell benyujtani.

(7) A felszólalónak, ha kívánja, a felszólalás átvételéről elismervényt kell adni.

(8) A felszólalásokat benyujtásuktól kezdve június hó 14. napjáig bezárólag a 39. §-ban megszabott órákban és helyen naponkint közszemlére kell kitenni és azokat ugyanezen § rendelkezései szerint le lehet másolni.

41. § (1) A felszólalásokra mindazok, akiket a 40. § szerint a felszólalás joga megillet, május hó 16. napjától június hó 14. napjáig bezárólag írásban észrevételeket nyujthatnak be.

(2) Az észrevételt a 40. §-nak megfelelően kell benyujtani.

(3) A felszólalásokat és az észrevételeket érkezésük sorrendjében külön e célra nyitott iktatókönyvbe kell beiktatni és a határidő leteltével az iktatókönyvvel, az ideiglenes névjegyzékkel, valamint a kihagyottak és az újonnan felvettek jegyzékével [38. § (7)] együtt a központi választmánynak azonnal meg kell küldeni.

(4) Ha a törvényes határidőben felszólalást nem nyujtottak be, azt a központi választmánynak be kell jelenteni.

42. § (1) A felszólalások és az észrevételek felett a központi választmány július hó 31. napjáig köteles határozni. A határozatot indokolni kell és azt az indokokkal együtt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) Azt a felszólalást vagy észrevételt, amely a 40., illetőleg a 41. § rendelkezéseinek nem felel meg, a központi választmány érdemleges tárgyalás nélkül visszautasítja.

(3) A központi választmány első ülésére szóló meghívóban közölni kell azt a sorrendet, amelyben a központi választmány az egyes választókerületek, szavazókörök és a hozzájuk tartozó községek névjegyzékei ellen benyujtott felszólalásokat és az ezekre tett észrevételeket tárgyalni fogja.

(4) A sorrendet megállapító határozatot az ülést megelőző napon a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) székházán is ki kell függeszteni.

43. § (1) A központi választmánynak a felszólalásokra és az észrevételekre vonatkozó határozatait, ideértve a 42. § alapján hozott visszautasító határozatokat is, az ideiglenes névjegyzékben észlelt hiányokra és helyesbítésekre vonatkozó összes határozatokkal együtt, augusztus hó 1. napjától 15. napjáig bezárólag a központi választmány székhelyén, a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) székházánál, az egyes városok és községek ideiglenes névjegyzékére vonatkozó határozatokat pedig az illető községben (rendezett tanácsú városban) a 39. §-ban megszabott órákban naponkint közszemlére kell kitenni.

(2) Annak, aki saját személyét illetőleg szólalt fel, az elutasító határozatot kézbesíteni kell.

(3) Ezenfelül az olyan határozatot, amely az ideiglenes névjegyzékbe felvettek törlését rendelte el, kézbesíteni kell annak, akinek választójogára a határozat vonatkozik.

44. § (1) A központi választmánynak a felszólalásokra és az észrevételekre vonatkozó határozatai ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A felszólalást elutasító határozat ellen csak a felszólaló, az annak helytadó határozat ellen pedig csak a kihagyott fél élhet panasszal a közigazgatási bírósághoz.

(2) Az, akinek a 43. § szerint a határozatot kézbesítették, a kézbesítést követő 15 nap alatt, más jogosult legkésőbb augusztus hó 5. napját követő 15 nap alatt panaszát a központi választmány elnökénél írásban nyujthatja be. A panaszban új okirati bizonyítékok is felhozhatók, időközben történt változásokra azonban a panasz nem alapítható. Minden panasz csak egy személyre vonatkozhatik.

(3) A központi választmány a panaszokra és a bizonyítékokra megteheti észrevételeit és az összes panaszokat együttesen a reájuk vonatkozó iratok és saját észrevételei kíséretében szeptember hó 1. napjáig felterjeszti a közigazgatási bírósághoz.

(4) Az, akinek a 43. §-ban említett határozatot olyan időben kézbesítették, hogy a panasz benyujtására engedett határidő reá nézve augusztus hó 31. napja után jár le, a panaszt a kézbesítést követő 15 nap alatt, legkésőbb azonban október 15. napjáig még benyujthatja. Az ilyen panaszt a központi választmány a közigazgatási bírósághoz haladéktalanul felterjeszti.

45. § (1) A központi választmány azt, aki a magyar állampolgárságot elvesztette, valamint azt is, akire nézve a 7. §-ban felsorolt valamelyik kizáró ok felmerül, az ideiglenes névjegyzékből október hó 15. napjáig hivatalból törli: egyébként azonban az ideiglenes névjegyzéken a közszemlére kitételtől kezdve hivatalból nem változtathat.

(2) A központi választmány annak, akit a névjegyzékből az előző bekezdés értelmében hivatalból törölt, határozatát azonnal kézbesítteti. A határozat ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye, amelyet a kézbesítést követő 15 nap alatt, legkésőbb azonban november hó 15. napjáig kell benyujtani a központi választmány elnökénél. A központi választmány a panaszt a közigazgatási bírósághoz haladéktalanul felterjeszti.

46. § (1) A központi választmánynak a választójogot érintő határozatai ellen benyujtott panasz felett a közigazgatási bíróság az általános közigazgatási osztályból alakított háromtagú tanácsban határoz. A tanács tagjai közül legalább egynek bírói képesítése legyen. A szükséghez képest több tanács alakítható.

(2) Az ügyek elintézése nyilvános előadással és rendszerint az iratok alapján, a felek meghallgatása nélkül történik. Ha azonban a bíróság az ügy tisztázása érdekében szükségesnek tartja, szóbeli és közvetlen tárgyalás tartását rendelheti el.

(3) A közigazgatási bíróság szükség esetében az iratok kiegészítését és a tényállás bővebb felderítését is elrendelheti.

(4) Egyebekben az ilyen ügyek elintézésének módját a minisztérium által megállapított ügyrend határozza meg.

(5) A közigazgatási biróság köteles a panaszokat december hó 1. napjáig érdemlegesen elintézni és az ügyiratokat a központi választmányhoz visszaküldeni.

7. A végleges névjegyzék

47. § (1) Ha a központi választmánynak a felszólalásokra és az észrevételekre vonatkozó határozatai ellen a 44. § értelmében panaszt senki sem nyujtott be és a központi választmány a 45. § értelmében a megengedett határidő lejártáig törlést nem foganatosított, vagy foganatosított ugyan, de a törlés ellen panaszt senki nem nyujtott be, vagy ha a közigazgatási bíróság az ideiglenes névjegyzékre vonatkozó valamennyi panaszt érdemlegesen elintézte: a névjegyzék véglegessé válik.

(2) A központi választmány a végleges névjegyzéket a 37. §-nak megfelelően, de szoros betűrendben és minden választót sorszámmal ellátva, annyi példányban állítja össze, amennyire a 48. §-ban foglaltak szerint szükség van.

(3) A végleges névjegyzék valamennyi hiteles példányát az elnök és a jegyző aláírják és azok hű és gondos kiállításáért személyesen felelősek.

48. § (1) A végleges névjegyzék egy példányát a belügyminiszterhez kell felterjeszteni, két példányt a törvényhatóság, illetőleg a rendezett tanácsú város levéltárában kell elhelyezni, egy példány megfelelő részeit az érdekelt városoknak és községeknek, Budapesten az illető kerületi előljáróságnak kell megküldeni.

(2) A választókerület székhelye szerint illetékes királyi közjegyzőnél is egy-egy példányt kell elhelyezni.

(3) Ha a névjegyzék elhelyezésére több közjegyző illetékes, a központi választmány a névjegyzéket szavazókörönkint megfelelően szétbontja és azt a választókerületben székhelylyel bíró királyi közjegyzők közt, a közjegyzői irodák helyi fekvésének lehető figyelembevételével osztja szét akként, hogy ahhoz az illető szavazókör választóközönsége legkönnyebben hozzáférjen; a választóközönséget pedig hirdetménnyel tájékoztatja, hogy mely szavazókörök névjegyzéke melyik közjegyzőnél található.

(4) A végből, hogy a közjegyző a tévesen hozzá forduló választót szükség esetében tájékoztathassa arról, hogy saját ügyében melyik másik közjegyzőhöz kell fordulnia, a központi választmány - a végleges névjegyzék megfelelő részének megküldésével egyidőben - mindegyik közjegyzőnek pontos kimutatást küld arról, hogy a kerület választóinak névjegyzékét miként osztották szét.

(5) A kir. közjegyző az őrizetére bízott példányt díjtalanul veszi hivatalos őrizet alá és az érvényességi időt követő naptári év leteltével megsemisítheti. Az 1918. évre érvényes névjegyzéket nem szabad megsemmisíteni.

(6) A központi választmány a végleges névjegyzéket évenkint december hó 31. napjáig köteles a most megjelölt helyekre eljuttatni.

49. § (1) A végleges névjegyzék az összeállítás (kiigazítás) évét közvetlenül követő naptári évre érvényes.

(2) Ugyanazon képviselőválasztásnál, ideértve a pótválasztást is, az egész választás alatt azt a névjegyzéket kell használni, amelynek alapján a választás megkezdődött, habár az az év, amelyre az a névjegyzék érvényes volt, időközben le is járt.

50. § (1) A névjegyzékre vonatkozó összes kivonatokat, bizonyítványokat és egyéb okiratokat bélyegmentesen és - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - díjtalanul kell kiállítani.

(2) A névjegyzékre vonatkozó beadványok bélyegmentesek.

(3) A végleges névjegyzéknek az érdekelt városok és községek részére megküldött példányát bárki megtekintheti, lemásolhatja, vagy lemásoltathajta és erre városokban a polgármester, Budapesten a kerületi előljáróság, községekben az előljáróság kívánatra köteles a hivatalos órák alatt módot nyujtani.

(4) A végleges névjegyzéknek a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) levéltárában őrzött példányairól teljes vagy részleges másolatot, az írásdíj előzetes lefizetése mellett, bárki kaphat. A kérelmet a központi választmány elnökének írásban kell benyujtani. A másolatot a kérvény beiktatásától számított nyolc nap alatt elismervény mellett kell kiadni.

(5) A névjegyzéknek a belügyminisztériumban őrzött példányáról, az írásdíj előzetes lefizetése mellett, szintén adható másolat.

(6) Mind a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) levéltárában, mind a belügyminisztériumban őrzött példányok másolatainak írásdíját a belügyminiszter állapítja meg.

(7) A kir. közjegyző a névjegyzéknek őrizetére bízott példányáról bárkinek köteles hitelesített teljes vagy részleges másolatot kiszolgáltatni, továbbá tanusítványt adni arról, hogy valakinek a neve a névjegyzékben előfordul, vagy nem fordul elő. A kir. közjegyző a másolatokért és tanusítványokért a szabályszerű díjakat számíthatja fel.

(8) Ha a központi választmány elnöke a másolat kiadását megtagadja vagy késlelteti, a fél ez ellen a közigazgatási bíróság elnökéhez fordulhat.

(9) A közigazgatási bíróság elnöke a központi választmány elnökét felhívja, hogy záros határidő alatt a másolatot adja ki és a megtagadás vagy késedelem okait terjessze elő. A jelen esetre is alkalmazni kell a 173. §-ban foglalt rendelkezést.

HATODIK FEJEZET

A választás

1. A választás kitűzése és előkészítése

51. § (1) Az országgyűlés összehívásának megtörténtekor a belügyminiszter a képviselőválasztások megtartására tíz napi határidőt állapít meg akként, hogy rendeletének a hivatalos lapban való közzétételétől a választásokra megállapított határidő utolsó napjáig legalább harminc napi, a választásokra megállapított határidő utolsó napjától pedig az országgyűlés megnyitásáig legalább tíz napi időköz maradjon. A választás napját lehetőleg vasár- vagy ünnepnapra, vagy olyan napra kell kitűzni, amelyre a törvény munkaszünetet rendel.

(2) Az általános választásokat a központi választmány az összes választókerületekben, amelyekre hatásköre kiterjed, a belügyminiszter által megállapított határidőn belül ugyanarra a napra tűzi ki.

(3) Az időközi választás napját a központi választmány úgy tűzi ki, hogy a képviselőház határozatának vételétől a választás napjáig legalább 15 napi és legfeljebb 20 napi időköz maradjon.

52. § A központi választmány az általános választásokat kiíró belügyminiszteri rendeletnek a hivatalos lapban történt megjelenése után haladéktalanul, időközi választásnál pedig a képviselőház határozatának vételétől számítva három nap alatt összeül, hogy a választással kapcsolatos intézkedéseket megtegye.

53. § (1) A választással járó tennivalókat a választókerületenkint alakuló választási bizottság végzi.

(2) A választási bizottság elnökből, választási biztosból, négy tagból és négy póttagból áll.

(3) A választási bizottság elnökét a központi választmány az illető választókerület választói közül választja.

(4) Választókerületenkint egy választási biztost és ennek egy helyettesét a kerület székhelye szerint illetékes kir. ítélőtábla teljese ülése az ítélőtábla területén működő bírák sorából jelöli ki. A kijelölésről a kir. ítélőtábla a kijelölteket azonnal értesíti, és a kijelöltek névsorát a belügy- és az igazságügyminiszterhez bejelenti.

(5) Ha a választási biztos az ajánlottak (62. §) valamelyikével olyan fokú rokonságban vagy sógorságban van, mely őt az 1911:I. tc. 59. §-ában megállapított összeférhetetlenségi viszonyba hozza, tennivalóit helyettese látja el.

(6) A választási bizottság négy tagját és négy póttagját - a törvényhatóság első tisztviselőjének meghallgatása után - a választási biztos hívja meg.

(7) A választási bizottságnak elnöke, tagja és póttagja csak az lehet, aki magyarul beszél és ír, és a választókerület országgyűlési képviselőválasztóinak névjegyzékébe fel van véve.

(8) Mielőtt működésüket megkezdenék, a választási bizottság elnöke a központi választmány elnöke előtt, tagjai és póttagjai a választási bizottság elnöke előtt, a választási biztos és a helyettes választási biztos pedig annak a bíróságnak főnöke (elnöke, vezetője) előtt, amelynek személyzetéhez tartoznak, és ha valamelyikük maga a bíróság főnöke volna, ez a bíróságnak rangban legidősebb tagja előtt a következő szövegű esküt teszi le:

„Esküszöm, hogy a választási bizottság elnökére (választási biztosra, a választási bizottságra) bízott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen!”

(9) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(10) A választási bizottság jegyzőjét a választókerület székhelye szerint illetékes járási főszolgabíró (városi polgármester) az alája rendelt közigazgatási tisztviselők sorából küldi ki. A jegyző a választási bizottság elnöke előtt az előző rendelkezéseknek megfelelően esküt tesz.

(11) A választási bizottság a hatáskörébe utalt tennivalókat ülésben intézi. Az ülést a választási elnök tűzi ki, és annak idejéről és helyéről minden tagot idejekorán értesít. Ha valamelyik tag a megjelenésben akadályozva van, az elnök póttagot köteles helyette az ülésre meghívni. A választási biztost csak olyan ülésre kell meghívni, amelyen reá a törvény [84. § (2), 87. § (1), (2), (5), 91. § (6), 93. § (6)] külön feladatot ró.

(12) A választási bizottság határozatait viszonylagos szótöbbséggel hozza. Határozathozatalhoz az elnökön kívül legalább két tag jelenléte szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök dönt, aki különben nem szavaz.

(13) Ha a választási bizottság tagjai az ülésen nem jelentek meg határozatképes számban, a halaszthatatlanul sürgős tennivalókat a választási bizottság helyett a választási elnök teszi meg.

(14) A választási bizottság minden üléséről, a jelenlevők nevének felsorolása mellett, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és két jelen volt tag hitelesít.

(15) A választási bizottság elnökét és tagjait, valamint a választási biztost, ha nem laknak működésük helyén, tényleges működésük ideje alatt napidíj és utazási költség illeti meg, amelynek mértékét és felszámításának módozatait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(16) Ha a döntésre - a törvény értelmében [84. § (2), 87. § (1), (2), (5), 91. § (6)] - a választási elnök és a választási biztos együttesen hivatott, és véleményük nem egyezik, a választási biztos állásfoglalása az irányadó, a választási elnöknek eltérő véleményét pedig jegyzőkönyvbe kell iktatni.

(17) Ha a törvény [93. § (6), (7)] a döntést a választási bizottság hatáskörébe utalja, de ha a választási biztos véleménye a bizottság döntésétől eltér, ezt az eltérő véleményt jegyzőkönyvbe kell iktatni.

54. § (1) A választási bizottság a szavazás vezetésére - legkésőbb a választás napját megelőző tizenkettedik napon - az alábbi rendelkezések figyelembevételével, az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság meghallgatása mellett, szavazatszedő küldöttségeket alakít.

(2) Minden szavazókör részére külön szavazatszedő küldöttséget kell alakítani.

(3) A választási bizottság állapítja meg, hogy az ugyanabban a városban (városi választókerületben) vagy községben működő több szavazatszedő küldöttség közül az egyes szavazatszedő küldöttségek mely szavazókörben működjenek, továbbá hogy melyik szavazatszedő küldöttség elnöke lesz hivatva a csend és a rend fenntartásáról a város (városi választókerület), illetőleg a község egész területén gondoskodni.

55. § (1) A szavazatszedő küldöttségeket úgy kell megalakítani, hogy mindegyik egy elnökből, egy helyettes elnökből, egy jegyzőből és egy helyettes jegyzőből álljon.

(2) A szavazatszedő küldöttség elnökévé és tagjává csak olyan választót lehet kijelölni, aki magyarul beszél és ír, ha pedig az illető szavazókörben tömegesen vannak magyarul nem tudók, ezek nyelvét is érti, végül akinek az illető választókerületben van a rendes lakóhelye.

(3) Községi (kör-) jegyzők hivatali működésük területén a kijelölést fegyelmi felelősség terhe mellett kötelesek elfogadni.

(4) A szavazatszedő küldöttség elnökét és tagjait kijelölésükről írásban értesíteni kell.

(5) Az elnök vagy jegyző tennivalót akadályoztatása esetében helyettese végzi.

(6) A szavazatszedő küldöttség elnöke és tagjai vagy nyomban kijelölésük után, vagy a kijelölésükről szóló értesítés kézbesítésétől számított negyvennyolc óra alatt a választási elnök előtt a következő esküt teszik le:

„Esküszöm, hogy a szavazatszedő küldöttségre (a szavazatszedő küldöttségi elnökre) ruházott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül járok el, Isten engem úgy segéljen!”

(7) Aki az esküt a fenti határidőben nem teszi le, vagy kérelmére az eskü letételére a választási elnöktől halasztást nem kap, annak helyét azonnal mással kell betölteni.

(8) A választási elnök engedélye alapján a küldöttségi elnök az esküt kivételesen a választás napján az eljárás megkezdése alkalmával a szavazatszedő küldöttségi tagok előtt, a küldöttségi tagok pedig ugyanakkor a küldöttség elnöke előtt is letehetik.

(9) A megüresedett helyeket a választási bizottság tölti be. A szavazási eljárás egész tartama alatt azonban a küldöttségi tagok helyett másokat a szükséghez képest a küldöttségi elnök nevez ki.

(10) Ha a szavazatszedő küldöttségi elnöknek az eskü letételéről nincs tudomása, a szavazatszedő küldöttség tagjai az eskü letételét igazoló bizonyítványt a szavazatszedő küldöttségi elnöknek legkésőbb a választási eljárás megkezdése előtt kötelesek bemutatni.

(11) A küldöttségi elnök által kinevezett küldöttségi tag az esküt működésének megkezdése előtt a küldöttségi elnök kezébe teszi le.

(12) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(13) A szavazatszedő küldöttség elnökét és tagjait, ha nem laknak működésük helyén, tényleges működésük ideje alatt napidíj és utazási költség illeti meg, amelynek mértékét és felszámításának módozatait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

56. § (1) Azt a helyiséget, amelyben a szavazás történik, minden szavazatszedő küldöttségre nézve a választási bizottság állapítja meg. A szavazóhelyiség megállapítását a választási bizottság a szavazatszedő küldöttség elnökére is bízhatja.

(2) Középületeket, alkalmas más nyilvános helyiségeket, továbbá használatban nem álló magánépületeket, ha azokat a választási bizottság vagy a szavazatszedő küldöttségi elnök a szavazás céljára kijelöli, szavazóhelyiségül át kell engedni.

(3) A nem közcélt szolgáló épületek vagy helyiségek átengedéseért térítés jár, amelynek mértékét - a választási bizottság előterjesztése alapján - a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. A törvényhatóság első tisztviselőjének határozata ellen tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye a belügyminiszterhez.

57. § (1) A választási elnök a választási eljárást megelőzőleg - a közigazgatási (rendőri) hatóság és a szavazatszedő küldöttségi elnökök meghallgatása után - gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljon az esetleg szükséges karhatalom, és ezt a közigazgatási (rendőri) hatósággal egyetértve az egyes szavazókörökbe beosztja.

(2) A szavazatszedő küldöttség elnöke a választók szabadságának biztosítása végett - különösen gyülekezési helyeik kijelölése, és azokkal, valamint a szavazási helyiségekkel való szabad közlekedésük biztosítása érdekében - a közigazgatási (rendőri) hatóság meghallgatásával a szavazókör egész területére előzetesen is intézkedik, és intézkedéseit alkalmas módon köztudomásra juttatja.

(3) A választók elhelyezésére vonatkozó intézkedéseket a szavazatszedő küldöttségi elnök akkor, ha a pártok bizalmiférfiai már ki vannak jelölve, ezek meghallgatásával és akkép köteles megtenni, hogy a csend és a rend fenntartása, és a választóknak a szavazatszedő küldöttséggel való érintkezése biztosíttassék, hogy továbbá a választók számára kijelölt gyülekezési helyek a szavazó helyiségtől lehetőleg egyenlő távolságra essenek, és végül hogy a választók élelmiszerekkel ellátásukról gondoskodhassanak.

(4) A választókerület székhelyén és az olyan városi választókerületben, amely nem áll több rendezett tanácsú városból, a választási elnök gondoskodik a csend és a rend fenntartásáról; e végből ő rendelkezik a közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres erővel a választási székhely, illetőleg az említett városi választókerület egész területén. Ilyen helyeken a szavazatszedő küldöttségi elnök csak a szavazóhelyiségben és ennek közvetlen környékén gondoskodik a csend és rend fenntartásáról, és a közbiztonsági közegekkel, valamint a kirendelt fegyveres erővel csak e határok között, és a választási elnöknek rögtön teendő jelentés mellett rendelkezhetik.

(5) Másutt a csend és a rend fenntartásáról a szavazókör egész területén a szavazatszedő küldöttségi elnök gondoskodik; e végből ő rendelkezik a közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres erővel.

(6) A csend és a rend fenntartására hivatott közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres erővel való rendelkezésben az erre illetékes elnököt - és pedig kizárólag esetről-esetre adott felhatalmazás alapján - csak a helyettes elnök, vagy az illetékes közigazgatási (rendőri) hatóság helyettesítheti. A választási és szavazatszedő küldöttségi elnök ellen, valamint a közbiztonsági közegek és a kirendelt fegyveres erő felett rendelkezésre hivatott közigazgatási (rendőri) tisztviselő ellen, ha a közbiztonsági közegeket, vagy a kirendelt fegyveres erőt más célból, mint a csend és a rend fenntartása érdekében veszi igénybe, továbbá ha a közbiztonsági közegek vagy a fegyveres erő feletti rendelkezési jogát másra mint illetékes hatósági közegre ruházza, fegyelmi eljárásnak van helye.

(7) A karhatalomnak a választási eljárás folytán szükségessé vált kiegészítése, úgyszintén az illető választókerületben rendelkezésre álló karhatalom beosztásának megváltoztatása iránt a választókerület egész területére nézve a választási elnök intézkedik.

(8) A választás vagy szavazás színhelyén fegyverrel csak azok jelenhetnek meg, akik azt hivatalos vagy szolgálati állásuknál fogva viselik.

58. § (1) A választási bizottság magyar nyelven és a kerületben tömegesen használt más hazai élőnyelveken is hirdetményt tesz közzé, amelyben tudatja:

a) a választás napját és megkezdésének időpontját;

b) a szavazatszedő küldöttségi elnökök, helyettes elnökök, jegyzők és helyettes jegyzők nevét, megjelölve azt is, hogy az egyes szavazatszedő küldöttségek mely helyiségben fognak működni, továbbá hogy az ugyanabban a városban (választókerületben) vagy községben működő egyes szavazatszedő küldöttségek működési köre miként állapíttatott meg, és hogy ilyen helyeken a szavazatszedő küldöttségi elnökök közül ki van hivatva a csend és a rend fenntartásáról a város (városi választókerület), illetőleg a község egész területén gondoskodni;

c) az ajánlás átnyújtásának helyét és időpontját;

d) a választási eredmény kihirdetésének helyét;

e) a választási eljárásnál szem előtt tartandó egyéb intézkedéseket, különösen a szavazás módjára, titkos szavazás esetében a követendő eljárásra vonatkozó részletes tájékoztatást, valamint a szeszes italok forgalomba hozására a 61. §-ban megállapított tilalmat.

(2) Ezt a hirdetményt a választókerület minden községe előljáróságának (városa polgármesterének) meg kell küldeni, és ez köteles a hirdetményt legalább tíz nappal, pótválasztás esetében legalább öt nappal a választás napja előtt a szokásos módon (esetleg dobszó útján) közzétenni.

59. § (1) A központi választmány köteles a választási elnöknek a választókerület választóinak teljes névjegyzékét, a szavazatszedő küldöttségi elnöknek pedig az illető szavazókör választóinak névjegyzékét hiteles alakban kellő időben rendelkezésre bocsátani.

(2) A községi előljáróság (városi polgármester, Budapesten a kerületi előljáró) köteles általános képviselőválasztásoknál a választások határidejét kitűző belügyminiszteri rendeletnek a hivatalos lapban történt közzététele után, időközi választásnál pedig a központi választmány értesítésének vétele után három nap alatt a választók névjegyzékébe felvett minden választónak olyan igazolványt kézbesíttetni, amely a választói névjegyzék megfelelő sorszámát, a választó nevét, polgári állását vagy foglalkozását és lakóhelyét (lakását) tünteti fel.

(3) A választó a községi előljáróságnál városi polgármesternél, Budapesten a ker. (előljárónál) igazolványát - személyazonosságának igazolása végett - maga is átveheti. Azokat az igazolványokat, amelyek nem voltak kézbesíthetők, a választási eljárás megkezdése előtt a szavazatszedő küldöttségek elnökeihez jegyzék mellett el kell küldeni. Ezt a jegyzéket a pártok bizalmi egyénei megtekinthetik.

(4) Az igazolvány a személyazonosság igazolásának megkönnyítésére szolgál; hiánya tehát sem a szavazóhelyiségben való megjelenésnek, sem a szavazásnak nem lehet akadálya. Ezt a rendelkezést az 58. § alapján kibocsátott hirdetményben a választók tájékoztatása végett közzé kell tenni.

2. A választások tisztaságának és zavartalanságának biztosítása

60. § (1) Az általános választásoknál az ezek határidejét kitűző belügyminiszteri rendeletnek a hivatalos lapban történt közzétételétől, időközi választásnál pedig attól a naptól kezdve, amelyen a képviselőház a választást elrendelte, a választási eljárás befejezéséig a választókerületben a választás céljára zászlót kitűzni, vagy egyébként nyilvánosan használni tilos.

(2) Tilos az (1) bekezdésben jelzett időtől kezdve választási körmenetek megtartása is. Pártgyűlést a választás napját megelőző harmincadik napig a népgyűlésre vonatkozó általános rendelkezések értelmében kikért rendőrhatósági engedély alapján lehet tartani; ezen túl pedig a választás napjáig terjedő idő alatt pártgyűlést abban az esetben lehet tartani, ha azt Budapest székesfővárosban az államrendőrség főkapitányánál, városokban és olyan községekben, amelyekre a m. kir. államrendőrség működési köre kiterjed, a rendőrkapitányság (kirendeltség) vezetőjénél, egyéb helyeken pedig a járási főszolgabírónál négy helyben lakó választópolgár, a helynek és az időpontnak megjelölésével, legalább 24 órával előbb bejelenti.

(3) A rendőrhatóság a bejelentett pártgyűlés megtartását el nem tilthatja, ha azonban a közbiztonság vagy a közegészség érdeke megkívánja, a pártgyűlés megtartását indokolt határozattal attól teheti függővé, hogy a bejelentők a pártgyűlés megtartására más helyet és időpontot jelöljenek meg.

(4) A rendőrhatóság határozata ellen fokozatos fellebbvitelnek van helye.

(5) Ha a rendőrhatóság a bejelentéstől számított húsz óra alatt nem nyilatkozik, a pártgyűlést meg lehet tartani.

(6) A választással kapcsolatos falragaszok (plakátok) és röpcédulák a legszükségesebb tárgyilagos tudnivalókon, - a pártgyűléseket hirdető falragaszok (plakátok) és röpcédulák a gyűlések helyén, idején, a szónokok és jelöltek személyének megjelölésén és pártállásán kívül semmi más szöveget és semmiféle ábrát nem tartalmazhatnak.

61. § (1) Az országgyűlési képviselőválasztás elrendelésétől a választási eljárás befejezéséig tilos a választóknak bármely ellátásban való részesítése, kivéve azokat, akik a képviselőjelölttel közös háztartásban élnek, vagy legszűkebb családjához tartoznak.

(2) Nem minősíthető az (1) bekezdésben említett ellátásnak a rendes rokoni és társadalmi érintkezés keretein belül szokásos olyan vendéglátás, amelynek körülményeiből nyilvánvaló, hogy az azzal nyujtott előny nem irányul a választók befolyásolására.

(3) A fenti tilalom megszegése, ha azt a képviselő maga követte el, vagy ha az tudtával és beleegyezésével történt, az esetleges büntetőjogi következményeken felül, a választás érvénytelenségét vonja maga után.

(4) A választás napját megelőző nap délutánjának hat órájától kezdve a választási eljárás befejezéséig a választókerületben szeszes italnak árusítása, kiosztása, vagy a közvetlen fogyasztás céljából egyéb módon való forgalombahozatala tilos.

3. Képviselőjelölés

62. § (1) A választást képviselőjelölés előzi meg.

(2) Képviselővé csak az jelölhető, aki a jelölés elfogadására való készségét kir. közjegyző vagy a községi előljáróság (városi tanács) által hitelesített írásbeli nyilatkozatban kijelenti. A 4. § (4) bekezdésében említett személyek, valamint azok, akik a jelölés idejében külföldön tartózkodnak, ezt a nyilatkozatot külképviseleti hatóságok által hitelesíttetik.

(3) A képviselőjelöltre vonatkozó ajánlást a választás napját megelőző nyolcadik napon kell a választási biztosnak átnyujtani, aki ezen a napon délelőtt 9 órától délután 1 óráig a választási bizottság hivatalos helyiségében köteles tartózkodni. A választási biztos sem korábban, sem később nem vehet át ajánlást.

(4) Jelöltet tízezer vagy kevesebb választót számláló választókerületekben a választóknak legalább 10%-a, nagyobb kerületekben pedig legalább 1000 választó írásban ajánlhat.

(5) Annak jelöléséhez, aki a válaztást közvetlenül megelőzően országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselő volt, ugyanabban a választókerületben a választók 5%-ának, nagyobb kerületekben 500 választónak ajánlása elegendő.

(6) Az ajánlásra a belügyminiszter által rendelkezésre bocsátott, vagy magánúton előállított ajánlási íveket lehet használni. Az ajánlási ívek alakjának és szövegének a belügyminiszter által a végrehajtási utasításban megállapítandó mintával teljesen meg kell egyeznie. A belügyminiszter által rendelkezésre bocsátandó ajánlási íveket Budapesten a belügyminisztériumban, egyebütt a kir. járásbíróságnál is át lehet venni.

(7) Az ajánlási íveket Budapesten az illetékes ker. előljáró, egybütt a kir. járásbíróság hitelesíti akként, hogy arra a választókerület nevét, a képviselőjelöltnek nevét, korát, foglalkozását, lakását és pártállását, valamint a választás napját rávezeti, és az ívet hivatalos pecsétjével ellátja. Csak olyan ajánlási ívet lehet hitelesíteni, amelyen még egyetlen ajánló aláírása sincs.

(8) Az ajánlatot legalább két, és legfeljebb tíz olyan ajánlónak kell személyesen átnyujtania, akiket a választási biztos személyesen ismer, vagy akik személyazonosságukat előtte igazolják. Az ajánlathoz csatolni kell a jelen szakasz (2) bekezdésében megkívánt és hitelesített írásbeli nyilatkozatot is.

(9) Minden választó csak az ajánlásban vehet részt.

(10) Újabb ajánlásban bárki csak akkor vehet részt, ha annak az ajánlásnak átvételét, amelyben ajánlóként szerepelt, a választási biztos megtagadta, vagy ha ez az ajánlás bármely okból hatálytalanná vált.

(11) Az ajánlók jogosultságát a választási biztos a választók névjegyzéke alapján állapítja meg.

(12) Az ajánlásnak tartalmaznia kell: az aláírók családi és utónevét, polgári állását (foglalkozását), lakását és életkorát.

(13) A választási biztos az ajánlás átvételére rendelt helyiségből, az ajánlás átnyujtóit kivéve, mindenkit kitilthat.

(14) A választási biztos az ajánlás átadásáról a benyujtóknak elismervényt ad, és legkésőbb a benyujtást követő második nap déli 12 óráig írásban közli a benyujtók valamelyikével az ajánlás elfogadására vagy megtagadására vonatkozó döntését.

(15) Azokban a választókerületekben, ahol a szavazás nyilvános, a választási biztos az ajánlás elbírálására szolgáló időt a szükséghez képest, de legfeljebb két nappal meghosszabbíthatja.

(16) A választási biztos olyan ajánlást, amelyen az ajánlók száma a megkívánt számnál kevesebb, vagy amely egyéb rendelkezéseknek nem felel meg, nem fogadhat el; viszont az olyan ajánlás elfogadását, amely ezeknek a rendelkezéseknek megfelel, nem tagadhatja meg.

(17) Ha az ajánlók száma egyes nevek törlése következtében szállott a megkívánt mennyiség alá, a választási biztos köteles erről az ajánlás átnyujtóit írásban azzal a hozzáadással értesíteni, hogy a hiányzó aláírásokat harminchat óra alatt egy ízben pótolhatják.

(18) A választási biztos köteles a neki átnyujtott ajánlási íveket gondosan megőrizni és azokat a feleknek rövid időre sem adhatja többé vissza.

(19) Ha a választási biztosnak az ajánlási íven előforduló valamely aláírás érvényessége ellen kifogása van, köteles az ajánlási ívet a választás befejezése után - büntető eljárás folyamatba tétele végett - az illetékes kir. ügyészséghez haladéktalanul megküldeni.

(20) A választási biztos az átvett ajánlásban foglalt jelölést köteles elfogadni, kivéve ha az olyan egyénre vonatkozik, aki: a) a jelen § (2) bekezdésében előírt követelménynek nem felel meg; b) a jelen törvény kihirdetését megelőző egy évet meghaladó idő óta az ország területén kívül él, kivéve azt, aki a jelen törvény 4. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alá esik, vagy akinek távollétét a minisztertanács, az igazságügyminiszter előterjesztésére, a választhatóság szempontjából igazoltnak elismerte.

(21) Az elfogadott ajánlást sem az ajánlók nem vonhatják vissza, sem a választási biztos nem utasíthatja többé vissza.

(22) A választási biztos a választási elnököt, valamint a képviselőház elnökét a jelölés eredményéről azonnal értesíti.

63. § (1) A választási elnök az értesítés (62. §) vétele után köteles az elfogadott jelöltek nevét a szavazatszedő küldöttségi elnökökkel azonnal tudatni és egyszersmind minden szavazókör székhelyén a helyi szokásoknak megfelelően falragaszok vagy dobszó útján azonnal kihirdetni.

(2) A választási elnök, ha több jelölt van, köteles az ajánlásra kitűzött határidő lejárta után a jelöltek neveit a központi választmánynak és a m. kir. belügyminiszternek azonnal bejelenteni.

(3) Ha a jelöltek valamelyike már a választási eljárás megkezdése előtt visszalép és ezt a választási elnöknél közjegyzőileg (bíróilag) hitelesített nyilatkozatban bejelenti: a visszalépést a választási elnök a jelölésről már értesített szavazatszedő küldöttségi elnökökkel azonnal tudatja és egyszersmind intézkedik, hogy a visszalépés minden községben (szavazókörben) közzététessék.

(4) Ha a bejelentett jelöltek valamelyike visszalép, erről a választási elnök a központi választmánynak azonnal jelentést tesz.

(5) Ha szabályszerű jelölés nem történt, vagy a választási eljárás megkezdésére kitűzött időpont előtt valamennyi jelölt visszalépett, vagy ha valamelyik jelölt meghalt, a választás elmarad. Erről a választási elnök a választási bizottságot és a szavazatszedő küldöttségeket, valamint a választásnál közreműködésre hivatott közegeket haladéktalanul értesíti; egyszermind gondoskodik, hogy a választás elmaradása a választókerület minden községében és városában idejekorán közzététessék és minderről a központi választmánynak azonnal jelentést tesz.

4. Bizalmi egyének és külön megbízottak alkalmazása

64. § (1) Azok a választók, akik az ajánlást átnyujtották, az ajánlás átnyujtásától a választás megkezdéséig a párt részére minden szavazókörben egy vagy két bizalmi egyént nevezhetnek meg. A bizalmi egyének a választás törvényszerűségét ellenőrzik és e feladatuk keretében az elnök engedelmével röviden felszólalhatnak, a szavazás befejeztével pedig észrevételeiknek a jegyzőkönyvhöz csatolását kívánhatják. E kívánság teljesítése nem tagadható meg.

(2) A bizalmi egyének nevét a küldöttségi elnökkel idejekorán tudatni kell.

(3) Ha a bizalmi egyén nem annak a szavazókörnek névjegyzékébe felvett választó, amelyben a szavazás történik, közokirattal kell igazolni, hogy ugyanazon törvényhatóság valamelyik választókerületének érvényes névjegyzékébe fel van véve.

(4) A bizalmi egyének - a választók és a szavazatszedő küldöttség között fenntartandó összeköttetés céljából, az elnök által minden jelölt pártja részére egyenlően megállapítandó számban és egyenlő jogokkal - külön megbízottakat alkalmazhatnak. Ha valamelyik párt bizalmi egyénei e jogukkal élni nem kívánnak, ez a körülmény nem akadályozza meg azt, hogy a többi pártok megbízottakat alkalmazhassanak.

(5) A megbízottak nevét a küldöttségi elnökkel idejekorán tudatni kell.

(6) Ha a megbízottak alkalmazását a küldöttségi elnök szükségesnek tartja, de ilyeneket a bizalmi egyének a küldöttségi elnök felszólítására ki nem jelölnek, a küldöttségi elnök alkalmaz megbízottakat, még pedig minden pártból egyenlő számban és egyenlő jogokkal.

(7) A megbízottak kötelesek a fenti rendelkezéseket és az elnöknek a rend fenntartása érdekében kiadott utasításait szigorúan megtartani, ellenkező esetben megbízásukat az elnök megvonhatja.

5. A szavazás általános szabályai

65. § (1) Ha a választás a 63. § (5) bekezdése értelmében nem marad el, a választási bizottság a választás napján a választókerület székhelyén megjelenni köteles akkor is, ha csak egy jelölt van.

(2) A választási elnök a választási eljárást reggel 8 órakor megnyitja és ha csak egy jelölt van, ezt megválasztott országgyűlési képviselőnek jelenti ki és az eredményt a hirdetményben megállapított helyen kihirdeti.

66. § (1) Ha több jelölt van, szavazásnak van helye.

(2) A szavazatszedő küldöttségek kötelesek a választás napján a részükre kijelölt szavazókörben a szavazásra szolgáló helyiségben megjelenni, hacsak a választási elnöktől már előbb arról nem értesültek, hogy a választás vagy a szavazás elmarad.

(3) Ha a szavazókörben megjelent küldöttség a választási elnöktől a szavazás megkezdése előtt a választás vagy a szavazás elmaradásáról értesül, ezt a küldöttségi elnök az összegyűlt választóközönséggel közli.

(4) A szavazatszedő küldöttségi elnök - szükség esetében a közigazgatási hatóság útján - köteles gondoskodni a szavazóhelyiség berendezéséről és arról, hogy a szavazáshoz szükséges felszerelések és segédeszközök rendelkezésre álljanak.

(5) Köteles továbbá - szükség esetében a közigazgatási hatóság útján - gondoskodni arról, hogy a szavazásnál előforduló írásbeli tennivalók végzésére megfelelő munkaerő (írnok) álljon a jegyző rendelkezésére.

(6) Köteles végül a vissza nem lépett jelöltek neveit - betűrendbe szedve, jól olvashatóan és szembetűnő helyen - mind a szavazóhelyiségben, mind a gyülekező helyeken kifüggeszteni.

67. § (1) A szavazási eljárás minden szavazókörben a választás napján reggel 8 órakor kezdődik.

(2) A küldöttségi elnök a szavazás megkezdése előtt megállapítja, hogy a küldöttség tagjai és az eljárásnál közreműködésre hivatott többi személyek megjelentek-e és megteszi a szavazás megtartásához szükséges előzetes intézkedéseket, különösen gondoskodik arról, hogy a bizalmi egyének a szavazóhelyiségben akként helyezkedhessenek el, hogy a szavazási rovatos ívekbe, nemkülönben a visszautasítottak és a kihagyottak jegyzékébe történő bejegyzéseket ellenőrizhessék.

(3) Ha a küldöttség valamelyik tagja nem jelent meg, vagy az eljárásban akadályozva van, a küldöttség megfelelő kiegészítéséről a küldöttség elnöke intézkedik. Az új tag - működésének megkezdése előtt - a küldöttségi elnök előtt esküt tesz.

(4) A küldöttség elnöke esküt tétet az írnokkal is.

(5) Ha a szavazás megkezdéséig azok a választók, akik az ajánlatot benyujtották, bizalmi egyéneket nem alkalmaztak, a küldöttségi elnök őket törvényadata jogukra figyelmezteti.

(6) Ha a bejelentett bizalmi egyének valamelyike nem jelent meg, vagy működését abbanhagyta, a küldöttség elnöke az ajánlás átnyujtóit, ha jelen vannak ott, ahol titkos szavazásnak van helye, új bizalmi egyének alkalmazására hívja fel, nyilvános szavazás esetében pedig az illető jelölt pártjából más bizalmi egyént nevez ki és intézkedését az ajánlás átnyujtóinak, ha jelen vannak, tudomására hozza, ha nincsenek jelen, a szavazóhelyiségben kihirdeti.

(7) A helyettes bizalmi egyén megbízása megszűnik, ha az ajánlás átnyujtói új bizalmi egyént alkalmaznak, vagy ha az általuk előre bejelentett bizalmi egyén megjelenik, vagy működését folytatja.

(8) Az ajánlók a megnevezett bizalmi egyének részére igazolványt állítanak ki, amelyet a szavazatszedő küldöttség elnöke láttamoz. A láttamozott igazolvány feljogosítja a bizalmi egyéneket arra, hogy a szavazóhelyiségbe bármikor belépjenek.

(9) A választók személyazonosságának ellenőrzése végett minden szavazatszedő küldöttségnél minden községből a községi bíró vagy helyettese és a községi előljáróságnak egy kiküldött tagja, minden városból a tanács két megbízott tagja, vagy a tanács által kiküldött két tisztviselője, Budapesten az illető kerületi előljáróság két kiküldöttje a szavazás helyén megjelenni és mindaddig, amíg az illető község vagy város választói szavaznak és ezenfelül a záróra kitűzésétől kezdve a szavazás befejezéséig is, mint azonossági tanu, jelen lenni köteles. A községi előljáróság (városi tanács) a szavazatszedő küldöttségeknél működő hatósági azonossági tanunak kijelölését mellőzheti, ha az e célra kijelölhető hatósági személyek nem állanak kellő számban rendelkezésre.

(10) Ezenkívül a párt bizalmi egyéneinek joguk van arra, hogy a község vagy város lakói közül egy-egy választót, mint azonossági tanut, jelöljenek meg, aki mindaddig, amíg az illető község vagy város választói szavaznak, a választók személyazonosságát ellenőrzi.

(11) Ha a községi (városi) kiküldöttek valamelyike a szavazásnál nem jelent meg, vagy működését abbanhagyta, helyette a küldöttség elnöke az illető községben vagy városban lakó választók közül mást nevez ki.

(12) Az összes azonossági tanuk a szavazatszedő küldöttség előtt a következő esküt kötelesek letenni:

„Esküszöm, hogy azokra a kérdésekre, amelyeket a választóknak személyazonosságára nézve hozzám intéznek, minden párt- és mellékérdek nélkül, legjobb tudomásom és meggyőződésem szerint a tiszta igazságnak megfelelően válaszolok. Isten engem úgy segéljen!”

68. § (1) Ha olyan akadály támad, amely miatt a szavazást a megállapított órában az illető szavazókörben nem lehet megkezdeni, a küldöttségi elnök belátása szerint és saját felelősségére, az akadály elhárításáig a szavazás megkezdését elhalasztja. A szavazást, mihelyt az akadály elhárult, nyomban meg kell kezdeni. A szavazás megkezdésének elhalasztását és ennek előrelátható időtartamát ki kell hirdetni. Ha az akadály legkésőbb 12 óra alatt elhárítható nem volt és ezért a szavazást megkezdeni nem lehetett, a szavazást az illető szavazókörben meghiúsultnak kell tekinteni.

(2) A megkezdett szavazást rendszerint megszakítás nélkül kell folytatni. Az esetleg elkerülhetetlenné vált felfüggesztésről a 80. § rendelkezik.

69. § (1) A szavazás tartama alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő küldöttség elnökén és tagjain, továbbá a szavazásra beszólított választókon kívül csak a bizalmi egyének, a külön megbízottak, a közigazgatási tisztviselők, az írnokok, továbbá mindaddig, amíg az illető község vagy város választói szavaznak, a községi előljáróság vagy a városi tanács által küldöttek és a bizalmi egyének által megjelölt azonossági tanuk lehetnek jelen.

(2) A küldöttség összes tagjainak a szavazás egész tartama alatt a község (szavazókör) területén, az elnöknek vagy helyettesének pedig, továbbá a jegyzőnek vagy helyettesének a szavazóhelyiségben kell tartózkodnia. A küldöttség elnöke elrendelheti, hogy a szavazók az általa meghatározott számban bocsáttassanak be a szavazóhelyiségbe és onnan szavazatuk leadása után azonnal távozzanak.

(3) Azt, aki a rend ellen vét, vagy az e törvény értelmében tett jogos intézkedésnek nem engedelmeskedik, az elnök rendreutasítja, ismételt rendreutasítása esetében pedig a szavazóhelyiségből kitiltja. Az elnök által kitiltott választó, ha még nem szavazott le, szavazásra csak a záróra alatt jelentkezhetik.

(4) Ha a választásnál közreműködő valamelyik közeget kellett kitiltani, helyette a küldöttségi elnök a helyettesítésre megszabott rendelkezések értelmében mást alkalmaz.

70. § (1) A szavazás alapjául a szavazókör névjegyzékének az illető választásra érvényes hiteles példánya szolgál (59. §). Ennek a szavazás egész tartama alatt a küldöttségnél kell lennie.

(2) Csak az a választó szavazhat, aki ebbe a névjegyzékbe fel van véve. Azonban a szavazatszedő küldöttségi elnök és tagok, a bizalmi férfiak és a külön megbízottak, valamint a választáshoz kirendelt írnokok, ha az illető választókerület névjegyzékébe fel vannak véve, abban a szavazókörben, amelyben működnek, akkor is szavazhatnak, ha más szavazókör névjegyzékébe vannak felvéve.

(3) Nem bocsátható szavazásra:

1. akinek személyazonossága nincs megállapítva;

2. aki a 8. § (5) bekezdése értelmében választójogát nem gyakorolhatja;

3. aki ugyanannál az általános választásnál (ideértve a pótválasztást és új választást is), vagy ugyanabban a naptári évben más választókerületben, vagy ugyanannál a választásnál más szavazókörben érvényesen szavazott.

(4) A választót, ha személyazonossága különben kétségtelenül megállapítható, nevének, életkorának, polgári állásának (foglalkozásának) vagy lakásának hibás vagy hiányos bemondása, illetőleg a névjegyzékbe történt ilyen bejegyzése miatt nem lehet kizárni a szavazásból.

71. § (1) A választót a választásnál rábeszélni vagy más módon befolyásolni nem szabad. Kérdést a választóhoz csak a szavazatszedő küldöttségi elnök intézhet, ez is csak feladatának korlátai között.

(2) A választás alatt a szavazóhelyiséget magában foglaló egész épületben és annak a szavazatszedő küldöttségi elnök által területileg meghatározott környékén tilos beszédet tartani, a választókat rábeszélni és általában bármi olyast cselekedni, ami a választás eredményét befolyásolhatja.

(3) A választáshoz, illetőleg szavazáshoz botot vagy tettleges bántalmazásra alkalmas más eszközt vinni tilos.

72. § (1) A szavazásról rovatos íveket kell vezetni és ezekben fel kell jegyezni a községet, amelyhez a szavazó tartozik, a választói névjegyzék megfelelő sorszámát, a szavazó családi és utónevét és azt, hogy szavazott. Nyilvános szavazásnál azt is fel kell jegyezni, hogy a választó kire szavazott. A szavazási rovatos íveket össze kell fűzni és az összefűzés helyén hivatalos pecséttel lepecsételni.

(2) A választói névjegyzékben, az illető választó neve mellé, a jegyezetrovatban szintén fel kell jegyezni, hogy az illető választó leszavazott, vagy azt, hogy megjelent, de nem szavazott.

73. § (1) A szavazatszedő küldöttség elnöke köteles azokat a jelentkezőket, akik a 70. § (14) bekezdése értelmében nem fogadható el, visszautasítani, a többiek pedig elfogadni.

(2) A jelentkezők szavazásra bocsátása és a szavazatok elfogadhatósága ellen a küldöttségi tagok, a személyazonosság tekintetében pedig a küldöttségi tagok, valamint a hatósági kiküldöttek és az azonossági tanuk a szavazás elfogadása előtt kifogást tehetnek.

(3) A kifogások felett, továbbá a szavazás vezetésére vonatkozó kérdésben és általában a szavazatszedő küldöttség hatáskörébe utalt ügyekben saját felelősségére a küldöttségi elnök határoz.

(4) A szavazásra nem bocsátott jelentkezőkről és az el nem fogadott szavazatokról - a szavazásra nem bocsátás, vagy az el nem fogadás okának megemlítésével - külön jegyzéket kell vezetni. (Visszautasítottak jegyzéke.)

(5) Külön jegyzéket kell vezetni azokról a választókról is, akiknek szavazásra bocsátása, vagy szavazatuknak elfogadhatósága ellen kifogást emeltek, feltéve, hogy az elnök a szavazatot a kifogás ellenére elfogadta. (Kifogásoltak jegyzéke.)

6. A nyilvános szavazás módja különösen

74. § (1) Minden választó köteles nyilvános szavazás esetében is a választási bizottság előtt megjelenni, még ha szavazni nem is kíván.

(2) Nyilvános szavazásnál a választók élőszóval szavaznak.

(3) A néma (siketnéma) kitöltött szavazólap átadásával szavazhat, amelyet a küldöttségi elnök nyilvánosan felolvas.

(4) A feljegyzett szavazat visszavonásának vagy módosításának nincs helye.

(5) A választókat aszerint, amint egyik vagy másik jelöltre szavaznak, egyenlő létszámú külön csoportonkint kell szavazásra bocsátani. A felett, hogy melyik jelöltre szavazók, illetőleg ha kettőnél több jelölt van, minő sorrendben bocsáttassanak először szavazásra, a küldöttségi elnök által húzott sors dönt.

(6) Nem fogadható el a szavazat, ha nincs értelme; ha feltételhez kötötték vagy másként korlátozták; ha többfélekép magyarázható; ha nem jelöltre szól.

(7) Ha egy családi néven csak egy jelölt van, a szavazatot azért, mert az utónevet hibásan, vagy éppen nem mondták ki, nem lehet visszautasítani, valamint más olyan esetben sem, amikor kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy a szavazat melyik jelöltre szól.

(8) A szavazásra nem bocsátott személyt, ha neve az illető szavazókör választói névjegyzékében előfordul, a szavazatszedő küldöttségi elnök köteles megkérdezni, hogy melyik jelöltre szándékozott szavazni. A felhívás következtében tett nyilatkozatot a visszautasítottak jegyzékében meg kell említeni.

(9) Annak a választónak a nyilatkozatát, akinek szavazatát a küldöttségi elnök a jelen § alapján nem fogadta el, ugyanebbe a jegyzékbe kell felvenni.

7. A titkos szavazás módja különösen

75. § (1) A Titkos szavazásnál a választók borítékba zárt szavazólappal szavaznak . A szavazásra kizárólag hivatalo szavazólapot lehet használni.

(2) A szavazólapok befogaására szolgáló borítékokat a belügyminiszter át nem látszó papirosból egységesen állíttatja elő és azokból a központi választmánynak kellő időben megfelelő mennyiséget küld.

(3) Mihelyt a választási elnök a jelöltek lajstromait bejelentette, a központi választmány nyomban intézkedik, hogy rendszerint sokszorosítással, kivételesen kézírással legalább annyi hivatalos szavazólap állíttassék elő, ahány választó a kerületben van.

(4) A központi választmány a szükséghez képest a hivatalos szavazólapok előállítását a választási elnökre bízhatja. A választási elnök gondoskodik a hivatalos szavazólapok előállításáról akkor is, ha ennek szüksége utóbb merült fel.

(5) A hivatalos szavazólapokat egyenlő nagyságú, vastagságú és minőségű papirosból kell készíteni és azokon valamennyi lajstromot fel kell tüntetni.

(6) A szavazólapokkal űzhető esetleges visszaélések elkerülése végett a szavazatszedő küldöttségi elnökök (helyettes elnökök) kötelesek a szavazólapokat és a hozzájuk tartozó borítékokat - azoknak jobb sarkán - aláírásukkal (kézjegyükkel), és ezenkívül az abc betűrend egy-egy, akár nagy, akár kis betűjével, de nem az abc sorrendjében, előzetesen ellátni. A névjegyzést és a betűt ugyanazon színű írónnal kell írni.

(7) A szavazatszedő küldöttség jegyzőkönyvéhez mellékelni kell mindazoknak aláírásával (kézjegyével) - de betűjelzés nélkül - ellátott egy-egy üres szavazólapot, akik a szavazás folyamán a névjegyzés és betűjelzés alkalmazására jogosultak voltak és azt tényleg alkalmazták is.

(8) A központi választmány a belügyminiszter által megküldött hivatalos borítékokból, valamint a szükséges hivatalos szavazólapokból - gondosan elzárt és lepecsételt csomagokban - megfeleő számú példányt küld minden szavazatszedő küldöttségnek.

(9) Ha a hivatalos szavazólapokat a választási elnök állíttatja elő, ő gondoskodik, hogy a hivatalos szavazólapok a (8) bekezdésben említett módon a szavazatszedő küldöttséghez eljuttassanak.

76. § (1) Az asztalnak, amelynél a szavazatszedő küldöttség helyet foglal, minden oldalról könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. Az asztalra fedett és zárt urnát kell állítani, amely a szavazólapok bedobására alkalmas nyílással van ellátva. Az urnának kulccsal vagy pecséttel olyan módon lezárhatónak kell lennie, hogy a zár vagy pecsét felnyitása nélkül az urnából szavazólapot eltávolítani ne lehessen.

(2) A szavazatszedő küldöttség köteles a szavazás megkezdése előtt meggyőződést szerezni arról, hogy az urna üres. Azután az urnát kulccsal vagy pecséttel le kell zárni. A kulcsot vagy a pecsétnyomót az elnök veszi őrizetbe.

(3) A küldöttség elnöke a bizalmi egyének jelenlétében megvizsgálja a hivatalos szavazólapokat és borítékokat tartalmazó csomagok sértetlenségét és ha felbontásuk után arról győződik meg, hogy a kellő mennyiség nem áll rendelkezésre, a hiány pótlásáról gondoskodik. Azután a szavazás megkezdése előtt kihirdeti, hogy a lajstromok minő sorrendben következnek a szavazólapon és a szavazólap két-két példányát minden jelölt bizalmi egyénének rendelkezésére bocsátja.

(4) A szavazatszedő küldöttség köteles meggyőződni arról, hogy a szavazólapok és a hozzájuk tartozó borítékok el vannak-e látva az elnök (helyettes elnök) kézjegyével és betűjelzésével? Ugyanerről a jelenlevő bizalmi egyének is meggyőződhetnek.

(5) A szavazólapokat és az azok befogadására szolgáló borítékokat az urna mellett, vagy közvetlenül az urna mellé állított asztalon kell elhelyezni.

(6) A végből, hogy a szavazó észrevétlenül helyezhesse szavazólapját a borítékba, a szavazóhelyiségből legalább két mellékszobának kell nyilnia, vagy pedig magában a szavazóhelyiségben kell erre a célra legaláb két elrekesztett fülkét berendezni. A mellékszobáknak és fülkéknek más felé nyíló külön kijárásuk nem lehet, vagy ha van, azt be kell zárni és le kell pecsételni.

(7) A mellékszobában vagy elrekesztett fülkében asztalt kell elhelyezni.

(8) A szavazat leadása azzal kezdődik, hogy a választó a szavazatszedő küldöttség asztalához lép és szavazásra bocsátása után az elnöktől egy szavazólapot, egy borítékot és egy írónt vesz át.

(9) A választó kérelmére az elnök köteles megmagyarázni, hogy az egyes lajstromok minő sorrendben következnek a szavazólapon és hogy a szavazás miként történik.

(10) Azután a választó a mellékszoba vagy az elrekesztett fülkébe megy, ahol azt a lajstromot, amelyre szavazni akar, a szavazólapon a lajstrom felett levő üres négyszögbe tett kereszttel megjelöli, a szavazólapot a borítékba helyezi és a borítékot lezárja. Innen visszamegy a küldöttséghez és a szavazólapot tartalmazó borítékot átadja az elnöknek, aki ezt felbontatlanul és úgy, hogy a küldöttség minden tagja szemmel kísérhesse, azonnal az urnába helyezi.

(11) A választó, akit testi fogyatkozás gátol abban, hogy azt a lajstromot, amelyre szavazni akar, a szavazólapon megjelölje, vagy hogy a szavazólapot sajátkezűleg helyezhesse borítékba és adhassa át az elnöknek, kísérő segítségével élhet.

(12) A mellékszobában és az elrekesztett fülkében az alatt, amíg a szavazó ott van, a szavazón és esetleg az előző bekezdésben említett kísérőn kívül senki sem tartózkodhatik, sem oda be nem léphet vagy be nem tekinthet. A mellékszobába és az elrekesztett fülkébe az elnök csak az elkerülhetetlen szükség esetében, más személy pedig csak az elnök engedélyével léphet be.

(13) Azt a választót, aki a mellékszobában vagy elrekesztett fülkében hosszabb ideig tartózkodik, mint amennyi a szavazólapon a lajstrom megjelölésére és a szavazólapnak a borítékba helyezésére kétségtelenül elegendő, az elnök csengetyűszóval vagy más alkalmas jellel szavazata leadására figyelmezteti. Ha a választó szavazatát a figyelmeztetés után sem adja le, az elnök a szavazás lehetőségét reá nézve egyelőre megszűntnek jelenti ki és a következő választót bocsátja szavazásra. A szavazástól ily módon egyelőre elesett választó újabb szavazásra csak a záróra alatt jelentkezhetik.

(14) Azt a szavazólapot, amelyet a választó ismertetőjellel ellátott borítékban, vagy nem hivatalos borítékban, vagy boríték nélkül akar leadni, továbbá annak a választónak szavazólapját, aki az elnök felhívására sem meegy a mellékszobába vagy az elrekesztett fülkébe, az elnök nem fogadhatja el.

(15) A választó az írónt a lezárt borítékkal együtt az elnöknek köteles visszaadni.

77. § (1) Titkos szavazás esetében azoknál a szavazatszedő küldöttségeknl, amelyeknél a névjegyzékbe felvett választók száma a 600-at meghaladja, a szavazást a választás napján este 8 órakor meg kell szakítani és a következő napon reggel 8 órakor kell folytatni.

(2) Az első napi szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a szavazatszedő küldöttség tagjai és a jelenlevő bizalmi egyének mindannyian aláírnak. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azt is, hogy a szavazatszedő küldöttségnek összesen hány hivatalos szavazólapot küldtek és hogy az első napi szavazásnál mennyi szavazólap maradt felhasználatlanul.

(3) A szavazási iratokat és nyomtatványokat a szavazás folytatásáig a szavazóhelyiségben el kell zárni és a szavazóhelyiség bejáratát le kell pecsételni. A lezárt szavazóhelyiség őrzéséről - a bizalmi egyének meghallgatása mellett, a rendelkezésre álló karhatalom igénybevételével - a szavazatszedő küldöttség elnöke gondoskodik. A bizalmi egyének az őrzéshez egy-egy ellenőrző személyt jelölhetnek ki.

(4) A szavazásnak a választás napját követő napon reggel nyolc órakor történő folytatása alkalmával a küldöttség tagjai és a bizalmi egyének mindenekelőtt meggyőződést szereznek arról, hogy a szavazóhelyiség bejáratára alkalmazott pecsét sértetlen-e és hogy a választási iratok és nyomtatványok változatlan állapotban hiánytalanul megvannak-e. E megállapítás eredményét a szavazási jegyzőkönyvbe fel kell venni.

(5) A szavazást az előző rendelkezések értelmében történt megszakítás után - kivéve a felfüggesztés esetét (80. §) - megszakítás nélkül kell folytatni.

8. A szavazás befejezése és a szavazatok összeszámítása

78. § (1) Nyílt szavazásnál, ha szavazás céljából már legalább hat óra állott a választók rendelkezésére, a szavazatszedő küldöttség elnöke egy órától két óráig terjedhető határidőt (zárórát) tűzhet ki.

(2) Titkos szavazás esetében olyan szavazókörben, amelyben a választók száma a 600-at nem haladja meg, a zárórát a választás napjának csak esti 8 órája után, - ott pedig, ahol a választók száma a 600-at meghaladja, csak a választás második napjának esti 8 órája után lehet kitűzni. Ha a szavazás megkezdését elhalasztották, vagy a szavazást felfüggesztették, a zárórát csak akkor lehet kitűzni, ha a 600-nál kevesebb választót számláló szavazókörben már legalább 12 óra, a 600-nál több választót számláló szavazókörben pedig már legalább 24 óra állott szavazás céljából a választók rendelkezésére.

(3) Azt az időtartamot, amely szavazás céljából az előző bekezdés értelmében az egyes szavazókörökben a választók rendelkezésére áll, idejekorán közhírré kell tenni.

(4) A záróra letelte előtt és alatt jelentkező választókat szavazásra kell bocsátani, még ha a szavazás esetleg már csak a záróra letelte után történhetik is.

(5) A záróra leteltével az addig jelentkezett választókat akként kell elhelyezni, hogy azokhoz újabb jelentkezők ne csatlakozhassanak.

(6) A záróra után jelentkező választókat nem szabad többé szavazásra bocsátani, kivéve a 70. § (2) bekezdésében említett személyeket.

79. § (1) Ha a szavazás lezárása előtt a jelöltek valamelyike a 63. § (3) bekezdésében előírt módon a választási elnöknek bejelenti, hogy visszalép: a választási elnök azonnal intézkedik, hogy a visszalépett jelöltre nézve a további szavazást minden szavazókörben hagyják abba.

(2) Teljesen meg kell szüntetni a szavazást, ha a visszalépés következtében csak egy jelölt, vagy egy jelölt sem marad.

(3) A szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazást a fenti esetekben csak a választási elnöknek közvetlen szóbeli, vagy sajátkezűleg aláírt írásbeli utasítására hagyhatja abba, vagy szüntetheti meg.

80. § (1) Ha a szavazás lezárása előtt olyan akadály támad, amely miatt a szavazást szabályszerűen lefolytatni nem lehet, a szavazatszedő küldöttség elnöke belátása szerint és saját felelősségére az akadály elhárításáig a szavazás folytatását felfüggeszti; a szavazást, mihelyt az akadály elhárul, nyomban folytatni kell. A szavazás felfüggesztését és ennek előrelátható időtartamát ki kell hirdetni. Ha az akadály legkésőbb 12 óra lefolyása alatt elhárítható nem volt és emiatt a felfüggesztett szavazást folytatni nem lehetett, a szavazatszedő küldöttség elnöke félbeszakítja a szavazást.

(2) Nyilvános szavazásnál a szavazás felfüggesztése esetében a szavatszedő küldöttség elnöke a megjelent küldöttségi tagok és a bizalmi egyének előtt a leadott szavazatokat jelöltek szerint összeszámítja. A szavazatok összeszámításánál a visszautasítottak jegyzékében foglalt szavazatokat nem lehet számbavenni.

(3) Titkos szavazásnál felfüggesztés esetében a szavazásnál használt urnát az elnök a felfüggesztés tartamára lepecsételi. A bizalmi egyének szintén alkalmazhatnak pecsétet.

(4) Ha a felfüggesztett szavazást nem lehetett folytatni, a szavazatszedő küldöttség elnöke megállapítja, hogy a szavazás meghiusult.

81. § A szavazás befejezése után, akár szabályszerű lezárással, akár megszüntetéssel ért véget a szavazás, a szavazatszedő küldöttségi elnök a 83. § értelmében jár el és a szavazás eredményének megállapítása végett nyilvános szavazás esetében a 83. § (1) bekezdésében felsorolt iratokat és a választók névjegyzékét, titkos szavazás esetében pedig ezeken felülaz általa és az esetleg a bizalmi egyének által is lepecsételt urnát, továbbá a felhasználhatatlanul maradt szavazólapokat és borítékokat személyesen, vagy a küldöttség valamely tagja, vagy hatósági közeg útján haladéktalanul a választási bizottsághoz beszállítja. Minden párt részéről két bizalmi egyén jogosult a szállítmányt kísérni.

82. § (1) Minden szavazatszedő küldöttség a szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet készít.

(2) A jegyzőkönyvben meg kell említeni:

a) a szavazás helyét és napját;

b) a szavazatszedő küldöttség tagjainak, az ajánlók által alkalmazott vagy a küldöttségi elnök által ideiglenesen kinevezett bizalmi egyéneknek és a külön megbízottaknak nevét;

c) a szavazás kezdetét és esetleg elhalasztásának vagy meghiúsulásának okát;

d) a szavazás felfüggesztése esetében azt, hogy miért és mikor függesztették fel a szavazást, ki volt akkor az utolsó szavazó (nyilvános szavazásnál mindenik jelöltre ki szavazott utoljára), mikor folytatták a szavazást; továbbá az esetleges félbeszakítás okát és időpontját és hogy ki volt az utolsó szavazó (nyilvános szavazásnál mindenik jelöltre ki szavazott utoljára);

e) a záróra kitűzésének időpontját és hogy ki volt az utolsó szavazó akkor, amikor a záróra kitűzetett (nyilvános szavazásnál mindenik jelöltre ki szavazott utoljára); a záróra tartamát;

f) a szavazás lezárásának időpontját;

g) azoknak a leszavazott küldöttségi tagoknak, bizalmi egyéneknek, külön megbízottaknak és kirendelt írnokoknak megnevezését, akik nem az illető szavazókör névjegyzékébe voltak felvéve;

h) a visszautasítottak, továbbá a kifogásoltak jegyzékébe foglalt választók számát;

i) a szavazásközben előfordult fontosabb mozzanatokat, az elnök esetleges határozatait, és a csend és a rend érdekében tett intézkedéseit;

k) nyilvános szavazás esetében a szavazás eredményét.

(3) A szavazási jegyzőkönyv mintáját a belügyminiszter állapítja meg.

83. § (1) Mind a szavazási jegyzőkönyvet, mind a szavazási rovatos íveket, továbbá a visszautasítottak és kifogásoltak jegyzékeit, végül az egyes jelöltekre esett szavazatok jegyzékeit a magyar államnyelven három eredeti példányban kell készíteni. A kiállításukra hivatott személyek kötelesek a netalán hiányzó példányokat pótlólag eredetiben kiállítani.

(2) A szavazási eljárás befejezése vagy a szavazás meghiusulásának megállapítása után mindezekeet az iratokat a szavazatszedő küldöttségi elnök és jegyző aláírja és a választási bizottsághoz beszállítja (81. §).

9. A választás eredményének megállapítása

84. § (1) Mihelyt a szavazásra vonatkozó iratok az összes szavazókörökből megérkeztek, a választási biztos - a megjelent választási bizottsági tagok és a bizalmi egyének előtt - haladéktalanul megvizsgálja, vajjon a szavazást az összes szavazókörökben befejezték-e, vagy nem szakították-e félbe, vagy esetleg nem hiusult-e az meg?

(2) Ha a szavazást valamennyi szavazókörben befejezték, a választási elnök és a választási biztos legkésőbb az iratok beérkezésétől számított 24 óra alatt a megjelent választási bizottsági tagok és bizalmi egyének előtt az összes szavazókörökben beadott szavazatok összeszámításával megállapítja a választás eredményét.

(3) A választás megállapított eredményét a választási elnök a hirdetményben előre jelzett helyen kihirdeti és az eredmény részletes adatait a képviselőház elnökével is haladéktalanul közli.

85. § (1) Titkos szavazás esetében a választási biztos a választási bizottság ülésében a szavazatszedő küldöttségtől beérkezett urnákat beérkezésük sorrendje szerint felnyitja, a lezárt borítékokat az urnából kiveszi, felbontatlanul megszámlálja és a szavazásról vezetett rovatos ívek alapján a leszavazott választók számával egybeveti. Ha ez a szám a borítékok számával ismételt megszámlálás után sem egyezik, ezt a körülményt jegyzőkönyvbe veszi.

(2) Ezután a választási bizottság egyik tagja minden borítékot egyenkint felbont, kiveszi belőle a szavazólapot és a válaasztási biztosnak átadja, aki arról a kereszttel megjelölt lajstromot hangosan felolvassa és a szavazólapot felmutatja. A szavazólapot a választási bizottság tagjai is megtekinthetik.

(3) A szavazatok feljegyzésére minden szavazókör és minden lajstrom számára úgy, hogy az első ráesett szavazatot 1, a másodikat 2, a harmadikat 3 számmal kell jelölni és így tovább.

(4) Érvénytelen és a szavazs eredményének megállapításánál nem vehető számba a szavazat, ha:

1. a szavazólapot ismertetőjellel ellátott borítékban, vagy nem a hivatalos borítékban adták be;

2. a szavazásra nem a hivatalos szavazólapot használták;

3. a szavazólap az elnöki jelzéseken kívül más ismertetőjellel van ellátva;

4. a szavazólapon egy lajstrom sincs megjelölve, vagy több lajstrom van megjelölve;

5. a szavazólapon a keresztjel olyan helyre van téve, amelynek alapján nem állapítható meg, hogy a választó melyik lajstromra kívánt szavazni;

6. a szavazólap feltételt vagy más korlátozást tartalmaz;

7. ugyanegy borítékban különböző lajstromra szóló több szavazólap találtatott;

8. a szavazólap és boríték, vagy valamelyikük nincs elnöki névjegyzéssel (kézjeggyel) és betűvel [73. § (6) bek.], vagy a szavazólapon és a hozzátartozó borítékon vezetett elnöki névjegyzés és betű nem egyező.

(5) Ugyanegy borítékba helyezett több szavazólap akkor, ha valamennyin ugyanaz a lajstrom van megjelölve, egy szavazatnak számít.

(6) A szavazatok érvényessége tekintetében a választási biztos dönt.

(7) Azokat a szavazólapokat, amelyeket a választási biztos érvénytelenekké nyilvánított, külön kell választani és folyószámokkal kell ellátni; egyszersmind a jegyzőkönyvben röviden meg kell említeni az okot, amely miatt a szavazólapot a választási biztos érvénytelennek nyilvánította.

(8) Ha a határozatra a boríték szabálytalansága szolgált okul, a szavazólaphoz a borítékot is csatolni kell.

(9) A többi szavazólapot és borítékot a választási biztos papirosba csomagolja és lepecsételi. A bizalmi egyének szintén alkalmazhatnak pecsétet; a jelen §-ban említett eljárást ellenőrizhetik, és evégből annak minden mozzanatánál jelen lehetnek.

86. § (1) Nyilt szavazásnál a választókerület megválasztott országgyűlési képviselőjéül azt kell kijelenteni, akire a szavazatok általános többsége esett. A szavazatok általános többsége az összes érvényes szavazatok felénél nagyobb szám, számításba véve a visszalépett vagy elhalt jelöltre esett szavazatokat is.

(2) Ha a jelöltek közül a szavazatok általános többségét eegyik sem kapta meg, aközött a két jelölt között, akik aránylag legtöbb szavazatot kaptak, ha pedig az aránylat legtöbb szavazat kettőnél több jelöltre esett akként, hogy közülük többen egyenlő számú szavazatot kaptak, az aránylag legtöbb szavazatot kapott összes jelöltek között pótválasztásnak van helye.

(3) Ha két vagy több jelölt volt és mindegyik egyenlő számú szavazatot kapott, szintén pótválasztásnak van helye.

(4) Ha a jelöltek valamelyike a választás alatt visszalépett és csak egy jelölt maradt, a választási elnök ezt a jelöltet - a reá esett szavazatokra való tekintet nélkül - megválasztott országgyűlési képviselőnek jelenti ki.

(5) Ha a visszalépés után egynél több jelölt maradt, és a szavazatok általános többségét egyikük sem kapta meg, a megmaradt jelöltek körén belül pótválasztásnak van helye.

(6) Ha azonban visszalépés esetében a visszalépett jelöltre a választókerület összes választóinak felénél nagyobb számú szavazat esett, a választást meghiusultnak kell tekinteni és új választásnak van helye.

(7) Ha az a jelölt, akit megválasztott országgyűlési képviselőnek kellene kijelenteni, vagy pótválasztásra kellene bocsátani, a választási eljárás alatt meghalt, a választás meghiusultnak kell tekinteni és új választásnak van helye.

(8) Titkos szavazásnál a választás eredményének megállapításánál a 97. és 98. § rendelkezik.

87. § (1) Ha egy vagy több szavazókörben a szavazás félbeszakíttatott vagy meghiusult, a választási elnök és a választási biztos, mielőtt a választás eredményét megállapítaná, az illető szavazókörben folytatólagos, illetőleg új szavazást rendel el.

(2) Ha azonban az illető szavazókörnek még hátralévő összes szavazatai a választás eredményét nem változtatnák meg, a választási elnök és a választási biztos a folytatólagos vagy az új szavazás elrendelését mellőzi.

(3) A folytatólagos vagy az új szavazásra a választási elnök azonnal határnapot tűz ki, amely az elnöki intézkedés napjától számított negyedik napnál korábbi, és hatodik napnál későbbi nap nem lehet. A választási elnök erre vonatkozó határozatát közzététel végett megküldi a község előljáróságának (város polgármesterének), amelyet ez a szokásos módon azonnal közzétesz.

(4) A folytatólagos szavazásban csak azok vehetnek részt, akik a félbeszakított szavazásnál érvényesen nem szavaztak. A szavazatok összeszámításánál a félbeszakítás előtt beadott szavazatokat is figyelembe kell venni. Egyebekben a folytatólagos és az új szavazásra ugyanazok a szabályok állanak, amelyek a szavazásra általában irányadók.

(5) Folytatólagos vagy új szavazás elrendelése esetében a választási elnök és a választási biztos a választás eredményét csak a folytatólagos vagy az új szavazásra vonatkozó iratok beérkezése után állapítja meg.

(6) Ha a szavazás a választókerület valamennyi szavazókörében meghiusult, az egész választást meghiusultnak kell tekinteni és új választásnak van helye.

88. § (1) Az egész választás lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvben meg kell említeni:

a) a választókerület nevét;

b) a választás napját és a választási eljárás megkezdésének időpontját;

c) az ajánlások átnyújtásának, átvételének vagy esetleges visszaadásának időpontját és a visszaadás indokát, a jelöltek nevét;

d) az ajánlók által alkalmazott vagy az elnökök által ideiglenesen kinevezett bizalmi egyének és a külön megbízottak nevét;

e) a jelölt vagy a jelöltek esetleges visszalépését és hogy azt az elnök mikor vette tudomásul; a szavazás megszüntetése iránt tett intézkedés időpontját;

f) szavazókörönkint a szavazás (az esetleges folytatólagos vagy új szavazás) eredményét;

g) a visszautasítottak és a kifogásoltak jegyzékében foglalt választók számát;

h) az érvénytelenné nyilvánított szavazatok számát;

i) a választás eredményét és az eredmény kihirdetésének időpontját;

k) a választás alatt előfordult fontosabb mozzanatokat, a választási elnök és a választási biztos esetleges határozatait és a csend és a rend érdekében tett intézkedéseit.

(3) a jegyzőkönyvet a választási elnök, a választási biztos és a jegyző írja alá.

(4) A választási jegyzőkönyv mintáját a belügyminiszter állapítja meg.

89. § (1) A választási jegyzőkönyvet a magyar államnyelven három eredeti példányban kell készíteni. Az elkészítésére hivatott személyek kötelesek a netalán hiányzó példányokat pótlólag eredetiben kiállítani. Mindegyik példányhoz mellékelni kell a szavazatszedő küldöttségektől beérkező iratok egy-egy példányát.

(2) A választási jegyzőkönyv egy példányát - a mellékletekkel együtt - a megválasztott képviseőnek azonnal át kell adni, vagy tértivevény mellett el kell küldeni. A másik két példányt haladéktalanul a központi választmányhoz kell küldeni, amely az egyik példányt a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) levéltárába helyezi el, a másikat a belügyminiszternek küldi meg.

(3) Az eredeti ajánlatokat, továbbá a szavazólapokat és a borítékokat is a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) levéltárában elhelyezett példányhoz kell mellékelni. A képviselő végleges igazolása után a szavazólapokat és a borítékokat meg lehet semmisíteni. Addig a lepecsételt csomagokat felbontatlanul kell megőrizni. A pecséteket csak a választás érvényessége fölött ítélkező bíróság távolíthatja el.

(4) A megválasztott képviselőnek a választási jegyzőkönyv szolgál megbízólevélül.

90. § (1) A 83. és 89. §-ban említett iratoknak (jegyzőkönyvek, szavazási rovatos ívek, jegyzékek, ajánlások, visszalépési nyilatkozatok) a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) levéltárában őrzött példányáról, kivéve az előbbi § értelmében pecsét alatt őrizendő iratokat, teljes vagy részleges másolatot, a megállapított írásdíj előzetes lefizetése mellett, bárkinek kell adni, a belügyminisztériumban őrzött példány másolata pedig kiadható.

(2) A másolat kiadásának megtagadása vagy késleltetése esetében a 173. §-ban foglalt rendelkezések irányadók.

10. Pótválasztás és új választás

91. § (1) Ha a központi választmány a választási jegyzőkönyvből arról értesül, hogy a 86. § (2) és (3) és (5) bekezdésében megjelölt esetek valamelyike meerült fel, a pótválasztást az arra bocsátott jelöltek között elrendeli, erről hirdetményt bocsát ki és ezt közzététel végett a községi előljáróságnak (városi polgármesternek) megküldi.

(2) A pótválasztásokat az alapválasztás eredménye kihirdetésének napját követő hetedik napon kell megtartani.

(3) A pótválasztásra új választási bizottságot és szavazatszedő küldöttségeket kell alakítani, amelyeknek tagjaivá lehetőleg ugyanazokat kell megválasztani, akik az alapválasztásnál közreműködtek.

(4) A pótválasztáson azok a választók is szavazhatnak, akik az alapválasztáson nem szavaztak.

(5) A pótválasztásról új jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) Ha a pótválasztáson visszalépés következtében csak egy jelölt maradt, a választási elnök és a választási biztos az ellenjelölt nélkül maradt jelöltet az új határnapon országgyűlési képviselőnek jelenti ki.

(7) Ha a pótválasztásra bocsátott jelöltek egyike az új határnap előtt meghalt, a választást meghiusultnak kell tekinteni és új választásnak van helye. A jelölt haláláról a választási elnök a központi választmánynak jelentést tesz.

(8) Szavazategyenlőség esetében sorshúzás dönt.

(9) A pótválasztásra egyebekben ugyanaz áll, ami az alapválasztásra.

92. § (1) Ha a központi választmány a választási elnök jelentéséből vagy a választási jegyzőkönyvből arról értesül, hogy valamelyik választókerületben a kitűzött választás elmaradt, vagy azoknak az eseteknek valamelyike merült fel, amelyekben a választást meghiusultnak kell tekinteni, vagy a választás eredményének megállapítása bűncselekmény vagy más ok miatt lehetetlenné vált, a központi választmány új választást rendel el és megtartására határnapot tűz ki.

(2) Az új választás határnapját úgy kell kitűzni, hogy a választási elnök jelentésének, vagy a választási jegyzőkönyvnek vételétől a választás napjáig legalább tizenötnapi és legfeljebb húsznapi időköz maradjon.

(3) Az új választásra a választási bizottságot és szavazatszedő küldöttségeket újonnan kell megalakítani.

(4) Az új választásra egyebekben a választásra vonatkozó általános szabályok irányadók.

HETEDIK FEJEZET

Az arányos képviseleti rendszer alapján való választás szabályai

93. § (1) Az arányos képviseleti rendszer szerint történő választásnál az ugyanabban az ajánlásban megnevezett jelöltek egy lajstromot alkotnak.

(2) Egy-egy lajstrom ajánlásához a választók 10%-ának, de legfeljebb ötezer olyan választónak a sajátkezű aláírása szükséges, akinek az illető választókerületben van választójoga.

(3) Az ajánlási íveken a jelöltek neveinek sorrendjét (lajstrom) az ajánlók állapítják meg.

(4) Minden ajánlásban annyi jelöltet kell ajánlani, ahány országgyűlési képviselőt és pótképviselőt az illető választókerületben választani kell. Ha az ajánlás kevesebb jelölt nevét tartalmazza, az ajánlás érvénytelen.

(5) Az ajánlók az ajánlásban egy megbízottat és egy helyettes megbízottat nevezhetnek meg, akik az aláírókat, valamint a jelölteket a választási bizottsággal szemben képviselik. Megbízottul valamelyik ajánlott jelöltet is meg lehet nevezni.

(6) Az ajánlás elfogadása vagy megtagadása felett a választási bizottság dönt. E végből a választási bizottság az ajánlás átnyujtására megállapított határnapot követő napon ülést tarta, amelyre a pártok megbízottait is meg kell hívni, akik ott az ajánlásokra vonatkozó észrevételeiket megtehetik.

(7) Ha valamely jelölési ajánlás a jelen szakaszban, valamint a törvény 62. §-ában meghatározott kellékeknek nem felel meg, a választási bizottság az előző bekezdésben említett napot követő napon, de 24 óránál nem előbb ujabb ülést tart, amelynek megtartásáig a hiányok még pótolhatók. Ebben az újabb ülésben azonban az ajánlások elfogadása vagy megtagadása felett okvetlenül dönteni kell és az érvényesen ajánlott lajstromokat meg kell állapítani.

(8) A jelen törvény 62. §-ának rendelkezéseit egyébként az arányos képviseleti rendszer szerint történő választás esetében is megfelelően kell alkalmazni.

94. § (1) Ha csak egy lajstromon történt érvényes ajánlás, a 65. § rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a lajstrom sorrendjében előbb álló megfelelő számú jelölteket megválasztott országgyűlési képviselőknek, - a megfelelő számú következő jelölteket pedig megválasztott országgyűlési pótképviselőknek kell nyilvánítani.

(2) Ha több lajstromon történt ajánlás, a következő szakaszok szerint szavazásnak van helye.

95. § (1) Az érvényesen ajánlott jelöltek lajstromának megállapítása után a választási elnök a lajstromokat a szavazólapra megállapított formában haladéktalanul közzététeti és egyidejűleg intézkedik a szavazólapok kinyomtatása iránt.

(2) A szavazólapon az egyes pártok által ajánlott jelöltek neveit külön-külön lajstromban, abban a sorrendben kell feltüntetni, amint azt az illető pártok megállapították.

(3) A szavazólapra minden megállapított lajstromot fel kell venni. Azt, hogy a lajstromok a szavazólapon milyen sorrendben következzenek egymás után, a választási bizottság sorshúzással dönti el.

96. § (1) A szavazás az egyes lajstromokra történik. A szavazók által a lajstromon tett változtatást figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Minden választókerületben az egyes pártokat a reájuk esett szavazatok arányában, az egyes jelölteket pedig pártonkint a lajstromokban feltüntetett sorrend szerint illeti meg a képviselői megbízás. Azok a jelöltek, akik sorrendben az így megválasztott jelöltek után következnek, megfelelő számban pótképviselők lesznek és őkeet abban az esetben, ha a saját lajstromukon megválasztott képviselők megbízása bármely okból (lemondás, elhalálozás, kizáró ok stb.) megszűnik, a lajstromban foglalt sorrend szerint a rendes képviselők sorába kell behívni.

(3) A lajstromkapcsolás szabad olyan kerületekben, amelyekben ötnél kevesebb képviselőt kell választani. Az ajánlások átnyujtói kötelesek a lajstromkapcsolásra vonatkozó és közjegyzői okiratba foglalt megállapodásukat a választási elnöknél (helyettesénél) legalább három nappal a választás előtt bejelenteni.

(4) A szavazásra egyébként a jelen törvény 75., 76., 77. és 81. §-aiban foglaltak szintén irányadók.

97. § (1) A választás eredményét a beérkező szavazási iratok alapján a választási biztos a lehető legsürgősebben köteles megállapítani. E megállapítás megkönnyítése, illetőleg az eljárás gyorsítása érdekében a lajstromosan szavazó kerületekben a törvény 53. §-a értelmében kiküldött választási biztoson és helyettes választási biztoson kívül a törvényben előírt módon további választási biztosokat kell kiküldeni akként, hogy mindegyik kerületben minden tízezer választóra egy választási biztos essék, aki a szavazatszedő küldöttségektől beérkezett szavazási iratok felülvizsgálatában, általában a szavazási eredmény megállapítása tekintetében a törvény 53. §-a értelmében kiküldött választási biztossal teljesen egyenjogú működést fejt ki, mindazonáltal aképen, hogy a szavazási eredmény megállapítása érdekében szükséges munkálatokat a választási biztosok közt az eredetileg kiküldött választási biztos - főbiztosként - osztja fel és az általuk foganatosított megállapítások alapján a választási végeredményt megállapítja, nemkülönben a választási végeredményt feltüntető jegyzőkönyvet is aláírja.

(2) A választási biztosok számának emelése arányában a választási bizottságok rendes tagjainak számát is megfelelően szaporítani kell; továbbá az ajánlók is jogosultak, hogy a választási biztosok tevékenységének ellenőrzése céljából megfelelő számú további megbízottakat jelölhessenek avégből, hogy ezek a törvényben körülírt jogokat kellőleg gyakorolhassék; - végül a jegyzők számát is megfelelően emelni kell.

(3) Az eredetileg kijelölt helyettes biztosok az utóbb kiküldött választási biztosokkal egy tekintet alá esnek és ők is a fent körülírt hatáskört látják el.

(4) A választási eredmények megállapítására irányuló előkészítő munkálatokat a már beérkezett szavazási iratok alapján azonnal meg kell kezdeni, tekintet nélkül arra, hogy az összes szavazási iratok beérkeztek-e vagy sem; de a jelen törvényben alább meghatározott számítási műveletnek a elvégzése és a választási eredmény megállapítása csak az összes szavazási iratok beérkezése után történhetik meg. A választási bizottság a beérkezett szavazási iratok alapján elkészíti az egyes szavazatszedő küldöttségek előtt beadott érvényes és érvénytelen szavazatok részletes kimutatását.

(5) A kimutatásban az egyes lajstromokra leadott érvényes szavazatokat szavazatszedő küldöttségek és lajstromok szerint külön kell csoportosítani. A kimutatásban az egyes szavazatszedő küldöttségek előtt beadott összes érvényes és összes számba nem vehető szavazatok összegét küldöttségenkint külön-külön kell feltüntetni, azonkívül az egyes lajstromokon a választókerület valamennyi szavazatszedő küldöttsége előtt beadott összes érvényes és összes számba nem vehető szavazatok összegét külön-külön szintén fel kell tüntetni.

(6) A részletes kimutatás alapján kell megállapítani azt, hogy minden egyes lajstromra (pártra) összesen hány érvényes szavazat esett.

98. § (1) Az egyes lajstromokra eső érvényes szavazatok számának megállapítása után ki kell számítani, hogy az egyes lajtromokra hány képviselői megbízás esik.

(2) A képviselői helyeket az egyes lajstromok (pártok) között a reájuk esett szavaatok arányában a következőképen kell felosztani.

(3) Meg kell állapítani az arányossági számot, vagyis azt a hányadost, amely a leadott szavazatok számának a megválasztandó képviselők számával történő elsoztása után áll elő. A hányadosban szereplő törteket, ha azok 1/2-nél kisebbek, figyelmen kívül hagyni, ha 1/2-nél nagyobbak, egy egésznek kell számítani.

(4) Minden lajstromra elsősorban annyi képviselői hely jut, ahányszor az arányossági szám a lajstromra esett szavazatok számában foglaltatik. Ennél az elosztásnál a maradékszámok figyelmen kívül maradnak.

(5) Ha az így kapott megbízások összege kisebb a megválasztandó képviselők számánál, másodsorban a még betöltésre váró megbízások közül az elsőt az a lajstrom kapja, amelynek osztási maradéka a legnagyobb; a másodikat a következő legnagyobb maradékkal rendelkező párt és így tovább, amíg az összes rendelkezésre álló képviselői állások betöltetnek.

(6) Ha valamely képviselői hely egyenlő jogon több lajstromot illetne meg, azt ezek közül elsősorban az a lajstrom kapja, amelyre még nem esett megbízás. Ha több ilyen lajstrom volna, közöttük sorshúzás dönt. Ugyancsak sorshúzás dönt mindazokban az egyéb esetekben is, amikor valamely képviselői hely egyenlő jogon több lajstromot illetne meg.

(7) Lajstromkapcsolás esetében (96. §) (3)) az egyesült pártok lajstromaira külön folyik a szavazás, de az eredmény megállapításánál a lajstromaikra esett szavazatokat együtt kell számítani (össze kell adni). Az egyesített lajstromokra ilyen módon eső képviselői helyeket az egyes pártok között, az előző bekezdéseknek megfelelően, a reájuk esett szavazatok arányában kell szétosztani.

(8) Az országos lajstromok szerint betöltendő képviselői helyek arányos felosztásánál a lajstromkapcsolásokat - a 12. § (6) bekezdésében említett eset kivételével - figyelmen kívül kell hagyni és az egyes pártokra esett szavazatokat külön kell számítani.

99. § (1) A választási eredménynek megállapításáról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely jegyzőkönyvre nézve a törvény 88. §-ában foglaltak az alábbi kiegészítéssel irányadók:

(2) A jegyzőkönyvbe fel kell venni:

a) a választókerületben az egyes lajstromokra beadott érvényes szavazatok számát;

b) az arányossági számot;

c) a képviselői helyeknek a jelen törvényben előírt számítási művelet alapján való felosztását;

d) ha valamely hely egyenlő jogon több lajstromot illetne meg, annak megállapítását, hogy a kérdéses megbízás melyik lajstromot illeti;

e) az egyes lajstromra eső megbízások végleges felosztását;

f) végül a választási eredményt, amely a megválasztott országgyűlési képviselők és pótképviselők neveit a lajstromok szerint külön csoportosítva tünteti fel.

(3) A jegyzőkönyv első példányát - a megfelelő mellékletekkel együtt - a belügyminiszterhez kell felterjeszteni, második példányát a törvényhatóság levéltárában kell elhelyezni, harmadik példánya pedig a központi választmány őrizetében marad.

(4) A központi választmány rendelkezésére maradó választási jegyzőkönyvből minden választókerület részére az alábbi módon annyi kivonatot kell készíteni, ahány képviselője és pótképviselője az illető választókerületnek van.

(5) A megválasztott képviselőknek (pótképviselőknek) a jegyzőkönyvi kivonat szolgál megbízólevélül, amelynek mintáját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(6) Az arányos választási rendszer szerint választó kerületekben a jegyzőkönyvekhez tartozó mellékletek az eredeti választási jegyzőkönyvek mellett maradnak.

NYOLCADIK FEJEZET

Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodás

1. A választás érvénytelensége

100. § (1) A választás érvénytelen és az érvénytelenség megállapítását panasszal lehet kérni:

1. ha a képviselő a választás időpontjában akár egyáltalában, akár az illető kerületben a törvény értelmében nem volt megválasztható;

2. ha a képviselő a választással kapcsolatban a választói jog szabad gyakorlását akadályozó vagy jogtalanul befolyásoló valamely olyan cselekményt követett el, amelyet az 1878:V. tc. 171. és 172. §-a, vagy a jelen törvény bűntetté vagy vétséggé nyilvánít, vagy más személy ilyen cselekményt a képviselő tudtával és előzetes beleegyezésével követett el;

3. ha a 2. pontban, vagy a jelen törvény 61. § (1) bekezdésében megjelölt cselekményeket a választókkal szemen a képviselő tudta és előzetes beleegyezése nélkül követték el és a felmerült és bebizonyított tényekből alaposan lehet következtetni, hogy azok a választás eredményére döntő befolyással voltak;

4. ha bűncselekmény tényálladéka nem is állapítható meg, azonban a választókerületben elkövetet erőszak, fenyegetés, vagy a hatósági személyek jogellenes magatartása a választók körében olyan mértékű megfélemlítést idézett elő, vagy az ugyanott elkövetett izgatás olyan mértékű nyugtalanságot okozott, amely a választók egy részét választási jogának gyakorlásában gátolta, illetőleg jogellenesen befolyásolta és ennélfogva alaposan lehet következtetni, hogy a megfélemlítés, vagy az izgatás a választás eredményére döntő befolyással volt.

5. ha a választási eljárásnak ebben a törvényben megállapított szabályait akár cselekvéssel, akár mulasztással megsértették, ha a szabálytalanság mértékéből alaposan lehet következtetni, hogy a szabálytalanság a választás eredményére döntő befolyással volt;

6. ha a választás kitűzésétől a választás befejezéséig [60. § (1)] terjedő időben a hatóság jogellenesen megakadályozza azt, hogy valamelyik jelölt a választókkal a törvényes formák közt érintkezzék, vagy pártprogrammját a választók előtt a jogszabályoknak megfelelő módon megismertesse, feltéve, hogy a hatóság eljárása nyilván jogszabályellenes és alaposan lehet következtetni, hogy intézkedése a választás eredményére döntő befolyású volt.

(2) Ha valamely választó az (1) bekezdés 4. pontjában említett izgatás miatt a választás megkezdésekor a választás elnökénél panaszt tesz és a panaszolt cselekményt, valamint bizonyítékait is határozottan megjelöli, illetőleg előterjeszti, a választási elnök köteles a panaszt a választási jegyzőkönyvbe foglalni és a bemutatott bizonyítékokat ahhoz csatolni. Ilyen esetben a 132. § (2) bekezdésének megfelelően kell eljárni.

101. § (1) A pótválasztással eldöntött választás érvénytelen, ha a 100. §-ban megjelölt okok valamelyike miatt akár az alapválasztás, akár a pótválasztás érvénytelen.

(2) A 92. § alapján elrendelt új választás érvénytelen akkor is, ha az első választás meghiusultnak kijelentése törvény ellenére történt. Ebből az okból nem érvénytelen azonban az új választás, ha az első választás érvénytelen volt, vagy eredményének megállapítása lehetetlenné vált, vagy ha egy vagy több szavazókörben új szavazást kellett volna elrendelni (87. §).

(3) Nem érvénytelen a választás, ha kimutatják, hogy a szabálytalanságot a képviselő ellenjelöltje, pótválasztással eldöntött alapválasztásnál pedig a pótválasztásra nem bocsátott valamely jelölt érdekében követték el.

102. § Az arányos képviseleti rendszer szerint lajstromos szavazással történt választás esetében a panaszlók nemcsak az egész választásnak, hanem meghatározott képviselő vagy pótképviselő választásának érvénytelenné nyilvánítását is kérhetik azon az alapon, hogy az illetőre a 100. § 1. vagy 2. pontjában meghatározott érvénytelenségi ok merült fel.

103. § (1) A panaszlók a választás érvénytelennek nyilvánítása helyett a választás megállapított eredményének kiigazítását és ezen az alapon a választás törvényes eredményeképen a képviselő (képviselők) helyett más jelöltnek (jelölteknek) képviselővé (képviselőkké) kijelentését kérhetik, ha a választási elnök a választás eredményét törvényellenesen vagy helytelenül állapította meg és kimutatják, hogy a választás eredményének törvényszerű megállapításával nem a képviselőt (képviselőket), hanem más jelöltet (jelölteket) kell megválasztott képviselővé (képviselőkké) kijelenteni.

(2) Ugyanez a kérelem terjeszthető elő abban az esetben, ha a 100. § 4. pontjában említett megfélemlítés vagy izgatás egyes szavazókörökre szorítkozott (127. §).

(3) Az e § (1) bekezdésén alapuló kérelmet arra az esetre, ha a választás törvényes eredményét nem lehetne megállapítani, össze lehet kapcsolni a választás érvénytelenségének megállapítására irányuló kérelemmel.

2. A választások felett ítélkező bíróság

104. § (1) Az országgyűlési képviselőválasztások felett a bíráskodást kizárólag a m. kir. közigazgatási bíróság gyakorolja. A bíróság eljáró tanácsának nem lehet tagja az, aki az országgyűlés felsőházának tagja. Az ítélet hozatalában csak az vehet részt, aki a tanács tagjaként vagy póttagjaként a tárgyalás egész folyamán jelen volt.

(2) A tanács összealkotására és a bíróság előtti eljárásra - ha e törvényből más nem következik - az 1896:XXVI. törvénycikk rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(3) A közigazgatási bíróság a panaszokat lehetőleg beérkezésük sorrendjében, soronkívül a legrövidebb idő alatt köteles tárgyalás alá venni és lehetőleg egy éven belül ítélettel befejezni.

105. § Nem járhat el a bíró az 1911:I. tc. 59. §-ában felsorolt eseteken felül akkor sem, ha a megtámadott választásban mint választó résztvett, vagy abba egyébként befolyt, továbbá ha oly személlyel van az idézett § 2., 3. és 4. pontjában megállapított viszonyban, akinek cselekménye folytán a választás érvénytelenítését kérik.

3. A választás megtámadása

106. § (1) A választást megtartásáról számított harminc nap alatt a választók 5%-a, legfeljebb azonban 500 választó panasziratban megtámadhatja a közigazgatási bíróságnál.

(2) A panaszttevő választóknak a választói névjegyzék hiteles kivonatával kell igazolniok, hogy az illető választókerületben választójoguk van.

(3) A panaszt a panaszlóknak az ellen a képviselő (képviselők) ellen kell intézniök, akinek (akiknek) megválasztását érvénytelennek kérik kimondani.

(4) A panasz joga nem illeti meg azokat, sem meghatalmazottként nem járhatnak el azok, akik a választásban hivatalosan közreműködtek, vagy a képviselőre szavaztak, vagy pártja részére ajánlók vagy bizalmi egyének voltak.

107. § (1) A panaszt az állam hivatalos nyelvén kell szerkeszteni; és annyi példányban kell benyujtani, hogy a bíróságnak, a képviselőháznak és mindazoknak jusson egy példány, akik ellen a panasz intézve van. Az első példányt a panaszlóknak alá kell írniok vagy kézjegyükkel ellátniok; aláírásuknak vagy kézjegyüknek a községi előljáróság (városi tanács, Budapesten a kerületi előljáróság), vagy kir. járásbíróság, vagy kir. közjegyző által hitelesítve kell lennie.

(2) A panaszlóknak egy vagy több meghatalmazottat kell megnevezniök, akik egyikének Budapesten kell laknia. Ha a panaszlók a meghatalmazást nem a panasziratban adják meg, a meghatalmazáson az aláírásoknak vagy a kézjegyeknek kir. közjegyző vagy kir. járásbíró által hitelesítve kell lenniök.

(3) Meghatalmazottul - országgyűlési képviselő kivételvéel - az ország bármely nagykorú polgára nevezhető. Ha a meghatalmazott helyettest nevez meg, ez csak a jogkör korlátlan átruházásával és közjegyzői okirat formájában történhetik.

108. § (1) A panaszban tüzetesen meg kell jelölni az okokat, amelyek miatt a választók a megválasztást megtámadják és - a kérelmet szabatosan előterjesztve - tüzetesen fel kell sorolni az érvénytelenségi okok igazolására szolgáló bizonyítékokat. A panaszban említett okiratokat a panasz első példányához eredetiben vagy hitelesített másolatban, a többi példányhoz egyszerű másolatban kell csatolni. A nem az állam hivatalos nyelvén szerkesztett okiratot hiteles fordítással kell ellátni. Ha a panaszlók tanúval kívánnák bizonyítani a bizonyítani kívánt tényeket, a tanú nevét, foglalkozását és lakását már a panaszban be kell jelenteni.

(2) A panaszlók az eljárási költség előzetes fedezésére a budapesti m. kir. állampénztárnál, mint bírói letéthivatalnál, ezer arany koronát kötelesek letenni és a letételt a panaszban igazolni.

4. Eljárás a közigazgatási bíróság előtt

109. § (1) A közigazgatási bíróság a panaszt az 1896:XXVI. tc. 104. §-ának a) pontjában megjelölt okon felül visszautasítja, ha a panasz a jelen törvény 106.§-ának, vagy 108. §-a (2) bekezdésének nem felel meg, ha a panaszlók szabatos kérelmet nem terjesztettek elő, vagy a megtámadási okok nem jelölték meg tüzetesen, vagy végre, ha a panaszirat nyelvére és aláírására vonatkozó rendelkezést nem tartották meg.

(2) Ha a panaszt a bíróság az 1896:XXVI. tc. 105. §-a szerint meghatalmazott nevezése végett adja vissza, a határozatot a panaszlók bármelyikével lehet közölni.

110. § (1) A választás törvényszerűségét a képviselőn kívül, aki ellen a panasz intézve van, védirattal védhetik az illető kerület választói is. E védiratot legkésőbb az első tárgyalás határnapját megelőző nyolcadik napon kell előterjeszteni és másolatban a panaszlókkal közölni; a közlést tanusító vétbizonyítványt a bíróságnál előterjesztett védirathoz kell csatolni.

(2) A választóktól előterjesztett védiratra a 106. § második bekezdését, továbbá a 107. §-t megelőzően alkalmazni kell.

111. § (1) A választásvédők a panasz ellen a 106. § alapján emelt kifogásaikat a védiratban kötelesek előterjeszteni.

(2) Ha a panaszlók a képviselővel (képviselőkkel) szemben más jelöltnek (jelölteknek) megválasztott képviselővé (képviselőkké) kijelentését kérik (103. §), a választók védiratukban a jelölt (jelöltek) ellen bármely törvényes megtámadási okot (100. §) felhozhatnak. Az ilyen védiratot a 108. § (1) bekezdésének megfelelően kell szerkeszteni. Ilyen esetben a bírói eljárás során a panaszlókra vonatkozó rendelkezéseket a választásvédőkre, a képviselőre vonatkozókat pedig a meválasztottnak kijelenteni kért képviselőjelöltre megfelelően kell alkalmazni.

(3) A 109. § megfelelően a védiratra is áll.

112. § (1) Ha a bíróság a panaszt a tárgyalásra alkalmasnak tartja, idéző végzéssel látja el. Az első tárgyalási határnapot úgy kell kitűzni, hogy az idézés kézbesítésétől, illetőleg az idéző hirdetménynek a hivatalos lapban közzétételétől számítva, a feleknek a tárgyalásig legalább harminc napi időközük legyen. Egyúttal a választási iratokat (90. §) is be kell szerezni.

(2) Ha az első tárgyaláson a panaszlók nem jelentek meg, a panaszt vissza kell utasítani; a választásvédők elmaradásának csak az a következménye, hogy a bíróság az esetleg előterjesztett védiratot visszavontnak tekinteni. Későbbi tárgyaláson az eljárást a felek valamelyikének elmaradása esetében is folytatni kell.

113. § A kézbesítéseket a közigazgatási bíróság az 1911:I. törvénycikk szabályai szerint vagy saját közegével, vagy az illetékes kir. járásbíróság útján foganatosíttatja; az első tárgyalásra szóló idézésre az idézéssel ellátott keresetlevél kézbesítésére megállapított szabályok irányadók. Ha a képviselő, aki ellen a panasz intézve van, maga nem lakik Budapesten és a védiratban a kézbesítés átvételére Budapesten lakó meghatalmazottat nem jelölt ki, a részére szóló kézbesítést a határozatnak a bíróságnál kifüggesztése pótolja.

114. § (1) Az eljárás során a panaszlók és a választásvédő választók csak meghatalmazott útján járhatnak el.

(2) A szólás joga, ha a fél személyesen is eljárhat, vagy a felet, vagy a meghatalmazottat illet; ha több meghatalmazott van, a meghatalmazottak egyikét.

115. § (1) A tárgyalás szóbeli és nyilvános.

(2) Az egy választásra vonatkozó panaszokat lehetőleg együtt kell tárgyalni.

(3) A panaszt a tárgyalás megnyitása után is vissza kell utasítani (109. §), ha az ellen a választásvédők a 106. § alapján alapos kifogást emeltek; e tárgyban a bizonyítást csak a kifogás alaposságának valószínűvé tétele esetében lehet elrendelni.

116. § (1) Az eljárást meg kell szüntetni, ha a képviselőnek képviselői minősége megszűnt, ha a panaszt a panaszlók többsége visszavonta, ha az első vagy a folytatólagos tárgyaláson a felek egyike sem jelent meg, vagy a panaszlók az eljárás közben elfogyott biztosítékot (108. § (2) a kiküldött bíró felhívására és az általa kitűzött határidő alatt nem pótolják.

(2) A panasz visszavonását bejelentő kérvényt a 107. § (1) bekezdésének megfelelően kell aláírni.

(3) Ha a képviselői minőség nem az országgyűlés megszűnte folytán szűnt meg és a panaszt a 103. § alapján emelték, az eljárást folytatni kell.

117. § (1) Az e fejezetben szabályozott eljárásban igazolásnak és újrafelvételnek nincs helye.

(2) Az eljárás bélyeg- és illetékmentes.

118. § A közigazgatási bíróság a panasz egyik példányát a beérkezés után azonnal átteszi a képviselőházhoz; ugyancsak értesíti a bíróság a képviselőházat a panasz visszautasításáról, az eljárás megszüntetéséről, közli továbbá vele a panasz tárgyában hozott ítéletet.

5. Bizonyítás

119. § (1) A felek a panaszban és a védiratban bejelentett bizonyítékaikat legkésőbb az első tárgyaláson a 108. §-ban megjelölt módon még kiegészíthetik. A tárgyalás későbbi folyamán sem új tényállítást, sem új bizonyítékot fel nem hozhatnak.

(2) A közigazgatási biróság a bizonyítást rendszerint kiküldött bíróval foganatosíttatja. A bírót esetről-esetre - a közigazgatási bíróság felhívására - a választókerület székhelye szerint illetékes kir. ítélőtáblának az elnöke küldi ki a kir. ítélőtábla bírái, vagy a kir. ítélőtábla kerületében, de nem a választókerület területén működő más ítélőbírák közül; ugyanő gondoskodik jegyzőkönyvvezetőkről.

120. § A tanuságtételt az 1911:I. tc. 299. §-ának 1-3. pontjai alapján a tanu akkor tagadhatja meg, ha a képviselőhöz, vagy ellenjelöltjéhez van az ott megállapított viszonyban. A választás körül hivatalosan közreműködő személyek azonban a tanuságtételt ezen az alapon nem tagadhatják meg.

121. § A választói névjegyzék az abba felvett választók jogosultsága tekintetében ellenbizonyítást kizáró teljes bizonyíték; de nincs kizárva annak a bizonyítása, hogy a képviselő vagy a jelölt egyéb ok miatt nem volt megválasztható.

122. § Ha az érvénytelenségi ok tényálladékát a büntetőbíróság jogerős ítélettel megállapította, a kérdéses tényálladékot ellenbizonyítás kizárásával bebizonyítottnak kell tekinteni.

6. A közigazgatási bíróság ítélete

123. § Ha a bíróság a panaszban felhozott érvénytelenségi okot alaptalannak vagy be nem bizonyítottnak találja, a panaszt elutasítja.

124. § Ha a bíróság a panaszban felhozott érvénytelenségi okot alaposnak és bebizonyítottnak találja, ítéletében a megtámadott választást érvénytelennek nyilvánítja; ha azonban arányos képviseleti rendszer szerint lajstromos szavazással történt választás esetében az érvénytelenségi okot csak egyes képviselőkre, illetőleg pótképviselőkre állapították meg, a bíróság a választás törvényes eredményét a hetedik fejezet szabályai szerint az illető képviselő, illetőleg pótképviselő nevének törlése után állapítja meg (125. §).

125. § (1) Ha a panaszt a 103. § alapján emelték és a bíróság bebizonyítottnak találja, hogy a választás eredménye a szavazatok feljegyzésében vagy összeszámításában előfordult hiba következtében, továbbá jogosulatlan szavazatok elfogadása, illetőleg számbavétele, vagy érvényes szavazatok visszautasítása, illetőleg számba nem vétele következtében helytelenül lett megállapítva, megállapítja a választás törvényes eredményét és ennek megfelelően kijelenti, hogy ki, illetőleg kik lettek képviselővé, illetőleg képviselőkké és pótképviselőkké megválasztva.

(2) Amennyiben azonban a választásvédők védiratukban a panaszban megválasztottnak kijelenteni kért jelölt ellen érvénytelenségi okot hoztak fel, az illetőt csak akkor lehet megválasztottnak kijelenteni, ha a felhozott érvénytelenségi ok alaptalan, vagy nincs bebizonyítva.

126. § (1) A választás törvényes eredményének megállapításakor a bíróság a beadott szavazatok feljegyzésében vagy összeszámításában előfordult hibákat a hibásan feljegyzett vagy számított szavazatok megfelelő le- vagy hozzászámításával hivatalból is kiigazítja.

(2) A megválasztott képviselőre (képviselőkre) beadott szavazatok számából le kell számítani azokat a szavazatokat is, amelyekről bebizonyítják, hogy azokat a szavazatszedő küldöttség elnöke a törvény ellenére fogadta el, illeetőleg vette számításba, vagy nyilvános szavazás esetében, hogy azokat választójogának szabad gyakorlatában jogtalanul befolyásolt választó adta be.

(3) Viszont a beadott és érvényesen számbavett szavazatok számához hozzá kell számítani azokat a szavazatokat, amelyekről bebizonyítják, hogy azokat a szavazatszedő küldöttség elnöke törvény ellenére nem fogadta el, illetőleg nem vette számításba, továbbá nyilvános szavazás esetében a szavazásban törvényellenesen akadályozott, vagy a szavazástól tartózkodásra törvény ellenére reábírt választók számát. A hozzászámítás annak a jelöltnek, illetőleg lajstromnak javára történik, amelyre a szavazat vonatkozott; ha pedig ezt nem lehet megállapítani, a legtöbb szavazatot nyert ellenjelölt vagy ellenlajstrom javára, illetőleg pótválasztást eredményező alapválasztáskor a pótválasztásba be nem került legtöbb szavazatot nyert ellenjelölt vagy lajstrom javára.

127. § (1) Ha az érvénytelenségi okul felhozott szabálytalanság miatt valamely szavazókörben az egész szavazás érvénytelen, az egész választás megsemmisítése helyett a választás törvényes eredményét a többi szavazókörben lefolyt szavazás alapján csak akkor lehet megállapítani, ha az eredményen a szabálytalanság által érintett szavazókör valamennyi választójának szavazatai sem változtathatnának.

(2) Ha a választójog szabad gyakorlását gátló megfélemlítés, vagy az azt jogellenesen befolyásoló izgatás csak egyes szavazókörökre szorítkozott és a panaszlók a választás törvényes eredményének megállapítását kérték (103. §), a bíróság azokat a szavazatokat figyelmen kívül hagyhatja, amelyeket az illető szavazókörökben arra a jelöltre vagy pártra adtak be, akinek vagy amelynek érdekében a megfélemlítés vagy izgatás történt.

128. § (1) A bíróság ítéletében öt évnél nem hosszabb időre felfüggeszti annak a személynek választói jogát és választhatóságát, akinek cselekvése a választás vagy valamely szavazat érvénytelenítését okozta.

(2) Ha a bíróság az eljárás folyamán oly jelenségekről szerez tudomást, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a választáskor a választókerületben a választói jog szabad gyakorlását akadályozó vagy jogosulatlanul befolyásoló cselekmények igen nagy mértékben fordultak elő, a jelenségeket az ítéletben külön felemlíteni. Ugyancsak megemlíti, ha büntetendő cselekmény vagy fegyelmi vétség jelenségei mutatkoznak, ily esetben az ítéletet közölni kell az illetékes bírósággal vagy fegyelmi hatósággal.

(3) A közigazgatási bíróság a panasz felett hozott ítéletében az eljárás költségeiről az 1896:XXVI. tc. 145. és 147. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően, mindamellett az alábbiak szem előtt tartásával határoz.

(4) Ha a panaszlók panaszukat visszavonták, vagy a panasszal megtámadott képviselő megbízásáról az eljárás befejezése előtt lemondott, vagy ha a közigazgatási bíróság a panaszt elutasította, vagy az eljárást a biztosíték pótlásának elmulasztása miatt szüntette meg, az eljárás költségének viselésében a panaszlókat egyetemlegesen kell elmarasztalni, akiket a költségek egymás közt egyenlő arányban terhelnek.

(5) Ha a választást a panasz alapján megsemmisítették, az eljárási költségeket a megválasztott képviselő és a választásvédők egyetemlegesen viselik, kivéve ha a választás meegsemmisítése olyan okból történt, amelyre a panaszt nem alapították.

(6) Ha a választásvédők a védiratot visszavonták, a védirat tárgyalásával felmerült költségeket a választásvédők terhére kell megállapítani.

KILENCEDIK FEJEZET

A megbízólevelek bemutatása és igazolása

129. § (1) Minden országgyűlési képviselő köteles megbízólevelét a képviselőház elnökének (korelnökének) tizenöt nap alatt bemutatni. Ha a választás az országgyűlés meegnyitása előtt történt, ez a határidő a megnyitás, egyébként a választás napját követő nappal kezdődik.

(2) A benyujtás személyesen, vagy az erre írásban meghatalmazott által, vagy az elnökhöz intézett levéllel történhetik.

130. § (1) Ha a képviselő az előbbi §-ban megszabott határidő alatt megbízólevelét nem mutatta be, a képviselőház elnöke levélben hivatalosan felszólítja őt megbízólevelének tizenöt nap alatt való bemutatására. E határidő a levél vételét, illetőleg az átvétel megtagadását követő nappal kezdődik.

(2) A képviselőhöz intézett felszólítást az elnök a Háznak bejelenti.

131. § (1) Az előbbi §-ban megszabott határidő sikertelen letelte után az elnök a Háznak jelentést tesz, amely az ügyet megvizsgálás és határozathozatal végett a házszabályokban meghatározott bizottság elé utasítja. A bizottság határozata végérvényes.

(2) Annak a képviselőnek, aki az előbbi §-ban megállapított határidő alatt megbízólevelét nem mutatta be, vagy mulasztását kellően nem igazolta, képviselői megbízása megszűnik és az ilyen egyént a bizottsági határozat meghozatalát követő öt éven át nem lehet országgyűlési képviselővé választani.

132. § (1) Tagjainak igazolása felől a képviselőház a házszabályokban megállapított módon határoz.

(2) Amennyiben a bemutatott megbízólevél akár tartalmára, akár kiállítására nézve esik törvényes kifogás alá, vagy amennyiben a választási jegyzőkönyvből [10. § (3)], vagy máshonnan jut a képviselőháznak olyan kizáró ok a tudomására, amely miatt a képviselő a választás időpontjában a törvény értelmében nem volt választható - vagy amennyiben végül a választási jegyzőkönyvből kitetszően [100. § (2)] izgatás miatt emeltek panaszt - a képviselőház a képviselő igazolását függőben tartja és az iratokat a választás érvényessége kérdésében határozás végett a közigazgatási bírósághoz teszi át.

(3) Ugyancsak függőben tartja a Ház az igazolást, ha a választás ellen panaszt terjesztettek elő a közigazgatási bírósághoz; esetleges kifogásait azonban azonnal közli a bírósággal.

(4) A közigazgatási bíróság, ha az előterjesztett adatok alapján az izgatás bűncselekményének tényálladékát [100. § (1) 4. pont] fennforogni látja, az iratokat annak elbírálása végett az illetékes büntető bírósághoz átteszi s ennek döntéséig a választás érvényességének kérdésében az ítélethozatalt függőben tartja.

(5) Ily esetben - ha a megtámadott képviselő ebbeli cselekményéről van szó - a büntető eljárás megindításához a képviselőház engedélyét megadottnak kell tekinteni.

133. § (1) Ha a választást a közigazgatási bíróság előtt panasszal is megtámadták, a bíróság a képviselőháztól áttett iratokat a panasziratokhoz csatolja, a felekkel a felmerült kifogást nyilatkozattétel végett közli és a kifogás tárgyában a panasz érdemével kapcsolatban határoz.

(2) Ha a választás ellen panaszt nem terjesztettek elő, a bíróság a kifogást tárgyalás nélkül bírálja el. Az ülés idejéről a kifogás közlésével értesíteni kell a képviselőt, aki azon megjelenhetik és felszólalhat. Tárgyalást csak akkor kell tartani, ha ez a tényállás tisztázása végett szükségesnek mutatkozik. E tárgyalásra a kifogás közlésével a képviselőt és a kifogás képviseletére a koronaügyészt kell megidézni. Az eljárásra egyébként a nyolcadik fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

134. § (1) Ha a közigazgatási bíróság a választás ellen előterjesztett panaszt visszautasítja, a panasznak nem ad helyt, vagy a panasz tárgyában az eljárást megszünteti, a képviselőház az igazolás kérdésében határoz.

(2) Ha a közigazgatási bíróság a választást érvénytelennek mondotta ki, az új választást - a 136. §-ban szabályozott eset kivételével - el kell rendelni.

135. § Ha a közigazgatási bíróság ítéletében a választás törvényes eredményét megállapítja és ennek megfelelően kijelenti, hogy ki, illetőleg kik lettek képviselővé, illetőleg képviselőkké és pótképviselőkké megválasztva (125. és 126. §), a képviselőház az ilyen ítéletet az igazolás alapjául köteles elfogadni és a választás ellen többé kifogást nem tehet. A Ház igazoló határozatát ilyen esetben a választási jegyzőkönyvnek a belügyminisztertől és a törvényhatóságtól beszerzendő példányaiba be kell vezetni.

136. § (1) Ha a közigazgatási bíróság ítéletéből [128. § (2)] a képviselőház tudomására jutott, hogy valamely érvénytelennek kimondott választás alkalmával a választókerületben a választási jog szabad gyakorlását akadályozó vagy jogosulatlanul befolyásoló cselekmények igen nagy mértékben fordultak elő, a képviselőház ennek kinyomozására a házszabályokban megállapított módon vizsgálatot rendelhet el.

(2) A képviselőháztól kiküldött vizsgáló bizottságot a vizsgálat foganatosításában ugyanazok a jogok illetikmeg, mint amelyek a képviselőválasztási ügyekben a közigazgatási bíróságot vagy a kiküldött bírót; a hatóságok a bizottságot működésében támogatni kötelesek.

137. § (1) A képviselőház vizsgáló bizottsága előtt mindenki megjelenni és a hozzá intézett kérdésekre válaszolni köteles.

(2) A tanuzási kötelezettség alól nem mentesít, ha a való megvallása által a tanu önmagát, vagy az 1911:I. tc. 299. § 2. pontjában megjelölt hozzátartozóját a jelen törvény 143-151. §-aiban meghatározott bűncselekménnyel vádolná.

(3) A tanu és hozzátartozója a bevallott cselekményekért büntető felelősségre nem vonható. Ez a mentesség nem zárja ki a hamis tanuzás miatt való elítélést.

138. § (1) A vizsgálat eredményéről a képviselőház a házszabályok szerint erre kijelölt bíráló bizottság véleményes jelentése alapján, a bizottsági előadó és esetleg a kisebbségi vélemény előadójának meghallgatása után, minden további vita nélkül határoz. Érvényes határozat hozatalához az igazolt képviselők általános többségének jelenléte szükséges.

(2) Ha a képviselőház a vizsgálattal kiderítettnek találja, hogy a választókerületben a választáskor a választói jog szabad gyakorlását akadályozó vagy jogosulatlanul befolyásoló cselekmények olyan nagy mértékben fordultak elő, hogy a választóközönség akaratának szabad megnyilvánulása új választás esetében sem remélhető, a választókerület képviselőküldési jogát a folyó országgyűlés tartamára felfüggeszti.

139. § (1) Ha a képviselőnek igazolása után jut bármely módon a képviselőház tudomására a 10. §-ban felsorolt valamely olyan kizáró ok, amely miatt a képviselő a bejelentés idejében a törvény szerint nem volna képviselővé választható, a képviselőház az összeférhetetlenség esetére megállapított szabályok szerint jár el és ha a kizáró okot megállapítja, a képviselő megbízását érvénytelennek, illetőleg megszűntnek jelenti ki. Az ilyen személy képviselővé csak akkor jelölhető, ha igazolja, hogy a vele szemben megállapított kizáró ok már megszűnt.

(2) A 10. § (1) bekezdés 4. pontjában említett rágalmazásért vagy izgatásért, továbbá a 10. § (1) bekezdés 5. pontjában említett okból a képviselő megbízatását az előző bekezdés alapján csak akkor lehet érvénytelennek nyilvánítani, ha a kizáró ok a képviselő végleges igazolása után elkövetett cselekmény következtében állott be.

TIZEDIK FEJEZET

Megtorló rendelkezések

1. A választójog büntetőjogi védelme

A) A választók névjegyzékének meghamisítása

140. § (1) Az összeíró küldöttség elnöke, más tagja vagy közege,

valamint a névjegyzék összeállításával megbízott hatósági közeg és községi előjáró, aki a választók összeírása alkalmával szándékosan közreműködik akár arra, hogy valaki nyilvánvalóan törvény ellenére a névjegyzék tervezetébe felvétessék, vagy abból ki ne hagyassék, akár arra, hogy valaki nyilvánvalóan törvény ellenére a névjegyzék tervezetébe fel ne vétessék, vagy abból kihagyassék, bűntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel, valamint négyezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Ugyanez a büntetés éri a központi választmány elnökét, más tagját vagy közegét, aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a választók névjegyzékének, vagy a kihagyottak jegyzékének összeállításánál követi el.

141. § (1) Amennyiben súlyosabban büntetendő cselekmény nem forog fenn, vétséget követ el, aki abból a célból, hogy akár ő maga, akár más, törvény ellenére választójogot nyerjen, vagy hogy akár az ő, akár másnak választójoga törvény ellenére megmaradjon, vagy végül, hogy valaki törvény ellenére választójogot ne nyerjen, vagy választójogát törvény ellenére elveszítse:

1. hamis okiratot készít vagy készíttet, tudva hamis vallomást tesz, tudva hamis felvilágosítást ad, vagy pedig tudva más hamis bizonyítékot vagy adatot szolgáltat;

2. valódi okiratot meghamisít vagy meghamisíttat, elrejt, megsemmisít vagy használhatatlanná tesz;

3. a választójog kellékeinek igazolásához szükséges okirat kiállítását vagy kiszolgáltatását, vagy a választójog kellékeinek igazolásához szükséges vallomást, felvilágosítást vagy más bizonyíték vagy adat szolgáltatását törvény ellenére megtagadja;

4. hatóság vagy küldöttség előtt tudva hamis vagy hamisított okiratot, vagy más ilyen bizonyítékot vagy adatot használ fel;

5. mást az 1-4. pontokban felsorolt valamelyik cselekmény elkövetésére reábírni törekszik.

(2) Bűntett a cselekmény, ha azt valaki hivatala vagy hivatalos megbízása körében követi el.

142. § A 141. §-ban meghatározott cselekmény büntetése:

1. az 1., 2. és a 4. pont esetében két évig terjedhető fogház és kétezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetés;

2. a 3. és az 5. pont esetében egy évig terjedhető fogház és ezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetés;

3. a (2) bekezdés esetében két évig terjedhető börtön.

B) A választójog szabad gyakorlásának akadályozása és jogosulatlan befolyásolása

143. § Aki a választót erőszakkal vagy fenyegetéssel választói jogának szabad gyakorlásában akadályozza, vétség miatt hat hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

144. § (1) Aki abból a célból, hogy a választó valamely jelöltre (lajstromra) szavazzon vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék, a választót vagy hozzátartozóját (1878:V tc. 78. §) szóval vagy tettel bántalmazza, vagy pedig vagyonában vagy keresetében jogtalan hátránnyal sujtja, ilyen bántalmazással, hátránnyal, vagy pedig becsületsértő vagy rágalmazó nyilatkozat közzétételével fenyegeti, vétséget követ el és hat hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Ugyanez a büntetés éri azt is, aki a cselekményt olyan célból követi el, hogy a választó bizonyos jelöltre vonatkozó ajánlatot aláírjon, vagy aláírásától tartózkodjék, vagy hogy a választót a jelöltség el nem fogadására, vagy a jelöltségtől való visszalépésre bírja.

145. § (1) Ha a 143. vagy a 144. §-ban meghatározott cselekményt a tettes valamely csoportnak, egyesületnek vagy testületnek megbízásából, vagy nevében, vagy elhatározására hivatkozással követi el, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal és ezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Ha a 143. vagy a 144. §-ban meghatározott cselekményt valamely csoport követi el, a csoport minden tagját bűntett miatt egy évig terjedhető börtönnel, a felbujtókat és vezetőket pedig két évig terjedhető börtönnel kell büntetni.

146. § (1) Aki a 144. §-ban említett célból a választó részére, vagy a választó beleegyezésével más részére ajándékot, őt meg nem illető jutalmat, vagy egyéb előnyt ad, juttat vagy ígér, vétséget követ el és hat hónapig terjedhető fogházzal és ezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Ugyanez a büntetés éri azt a választót is, aki az 1. bekezdésben megjelölt célból akár maga, akár más részére ajándékot, illetéktelen jutalmat vagy egyéb előnyt követel, elfogad, vagy valakit ajándék, jutalom vagy egyéb előny ígéretére reábírni törekszik.

147. § (1) Aki a 144. §-ban meghatározott célból törvény ellenére etet és itat, vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal és ezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Ugyanígy büntetendő, aki ilyen etetést és itatást elfogad.

148. § (1) A közhivatalnok, aki hivatali hatalmával visszaélve, hivatali hatáskörébe eső cselekményével, vagy ilyennek elmulasztásával, vagy ezek kilátásba helyezésével törekszik valamely választót választójogának szabad gyakorlásában befolyásolni, valamint az a közhivatalnok, aki a jelen törvény 143. és 144. §-ában felsorolt cselekmények valamelyikét hivatali hatalmával visszaélve követi el, vétség miatt két évig terjedhető fogházzal és kétezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Ugyanígy büntetendő az a közhivatalnok, aki a neki alárendelt alkalmazottat arra utasítja, hogy valamelyik jelöltre (lajstromra) szovazzon vagy ne szavazzon, vagy hogy szavazati jogát egyáltalán gyakorolja, hogy a szavazástól tartózkodjék, vagy hogy befolyását valamely más módon az egyik vagy a másik jelölt (párt) mellett vagy ellen, vagy a választóknak a szavazástól való tartózkodása érdekében érvényesítse.

149. § (1) Aki a választót vagy hozzátartozóját (1878:V. tc. 78. §) becsületében sérti, vagy pedig vagyonában vagy keresetében jogtalan hátránnyal sujtja a miatt, mert a választó választói jogát nem gyakorolta, vagy nem úgy gyakorolta, amint azt a tettes vagy más tőle kívánta, az - amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá enm esik - vétség miatt ezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Ugyane büntetés alá esik az is, aki az előbbi bekezdésben meghatározott cselekményt a miatt követi el, mert a választó a jelöltre (lajstromra) vonatkozó ajánlást alá nem írta, vagy olyan ajánlást írt alá, amelynek aláírásától őt a tettes vagy más visszatartani törekedett.

(3) Aki a választót vagy hozzátartozóját az (1) vagy a (2) bekezdésben megjelölt valamely okból tettleg bántalmazza, vétség miatt hat hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

150. § (1) Aki a 144. §-ban meghatározott célból a választók félrevezetésére alkalmas vészhírt kohol, vagy valótlan vészhírt terjeszt, vagy a választás körülményeiről, különösen a szavazás helyéről, idejéről, a szavazatok arányáról, vagy valamely jelölt visszalépéséről vagy haláláról az említett cél elérésére alkalmas álhírt kohol vagy terjeszt, vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Ugyane büntetés alá esik az is, aki valamely választót bárminő álhír koholásával vagy terjesztésével arra bír, hogy bizonyos jelöltre (lajstromra) szavazzon vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék.

151. § Aki abból a célból, hogy a választás eredményét a jelöltre hátrányosan befolyásolja, a jelölt személyére, magánéletére vagy családi viszonyaira vonatkozólag a célzott eredmény elérésére alkalmas valótlanságot kohol vagy terjeszt, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal és nyolcezer aranykoronáig terjedhető pézbüntetéssel büntetendő.

152. § Aki a választás vagy a szavazás színhelyén a rendet olyan mértékben zavarja, hogy a rendzavarás vagy az ezzel okozott megfélemlítés egy vagy több választót szavazójogának gyakorlásától visszatartott, ha cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal és kétezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

153. § Aki az 1878:V. tc. 171. vagy 172. §-ában meghatározott cselekményt a választókerületben az országgyűlési képviselőválasztás elrendelésétől a választási eljárás befejezéséig követi el, három évig terjedhető börtönnel és négyezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

154. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással és hatszáz aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:

1. aki a választás vagy szavazás színhelyén jogosulatlanul fegyverrel jelenik meg (57. §);

2. aki a választás vagy szavazás színhelyén a 71. § ellenére odavitt botot, vagy tettleges bántalmazásra alkalmas más eszközt az illetékes közeg felhívására rögtön át nem adja, vagy ott a közrend megzavarása céljából veszélyes eszközt ragad;

3. aki a választás vagy a szavazás színhelyén a rendet zavarja.

155. § (1) Aki az országgyűlési képviselőválasztásokra választási határidőt megállapító belügyminiszteri rendeletnek a hivatalos lapban való közzétételétől, időközi választásoknál pedig attól a naptól kezdve, amelyen a képviselőház vagy annak elnöke az új választást elrendelte, a választási eljárás befejezéséig a választás előkészítésében eljáró jelöltet, vagy kíséretének tagját, vagy a választás előkészítése vagy megtartása érdekében eljáró személyt, vagy a választási előkészületekben vagy a választásban résztvevő választót megdobálja, vagy ellenük más erőszakos, megfélemlítő, vagy megszégyenítő cselekményt követ el, kihágás miatt egy hónapig terjedhető elzárással vagy hatszáz aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Ha a cselekményt csoport követi el, a felbujtók és a vezetők büntetése két hónapig terjedhető elzárás és szász aranykoronáig terjedhető pénzbüntetés.

(3) Az előbbi két bekezdésben meghatározott büntetés alkalmazása a más jogszabályokban foglalt büntetőjogi felelősséget nem érinti.

156. § Aki az országgyűlési képviselőválasztás alatt a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben, vagy ennek a szavazatszedő küldöttségi elnök által területileg meghatározott környékén a választás eredményének befolyásolása végett beszédet tart, vagy a választókat szavazati joguk gyakorlásában rábeszéléssel befolyásolni törekszik, kihágás miatt nyolc napig terjedhető elzárással és kétszáz aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

C) A választás vagy a szavazás meghamisítása és meghiúsítása

157. § (1) Vétséget követ el és hat hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:

1. aki másnak neve alatt szavaz, vagy olyan választásnál, amelynél a szavazás megbízott útján is gyakorolható, másnak szavazati jogát megbízás nélkül gyakorolja;

2. aki ugyanannál a választásnál többször szavaz, vagy ugyanannál az általános választásnál több választókerületben szavaz.

(2) Aki ugyanabban a naptári évben több választókerületben szavaz, amennyiben cselekménye az előbbi bekezdésben foglalt büntető rendelkezés alá nem esik, vétség miatt ötszáz aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

158. § (1) Vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal és ezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:

1. aki a 157. § alá nem eső módon közvetlenül közreműködik abban, hogy a választás vagy a szavazás eredménye a törvénynek meg nem felelően álljon elő, vagy aki a választás vagy a szavazás eredményét bármely más módon meghamisítja;

2. aki a választást vagy a szavazást, vagy eredményüknek megállapítását meghiúsítja;

3. aki ajánlási ívet jogtalanul megsemmisít vagy megsemmisíttet, vagy rendeltetésétől elvon vagy elrejt.

(2) A kísérlet büntetendő.

(3) A cselekmény bűntett és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő, ha azt a választási eljárásban hivatalos megbízatásánál fogva közreműködő közeg követi el.

159. § Aki olyan célból, hogy a törvényesen elrendelt választás ne legyen megtartható, a választásnál közreműködésre hivatott közegeket a közreműködés megtagadására reábírni törekszik, vétséget követ el és hat hónapig terjedhető fogházzal és ezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

D) A szavazás titkának megsértése

160. § (1) Aki a titkos szavazás alkalmával szándékosan tudomást szerez arról, hogy a választó kire szavazott, vétség miatt ötszáz aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Aki ezt a cselekményt erőszakkal, fenyegetéssel vagy csalárdsággal követi el, két hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

(3) A szavazatszedő-küldöttség elnöke vagy tagja, aki az előbbi bekezdésben meghatározott cselekményt elköveti, vagy ahhoz segélyt nyújt, vagy a leadott szavazatnak véletlenül tudomására jutott titkát mással közli, egy évig terjedhető fogházzal és ezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

2. A választójog védelmével kapcsolatos egyéb rendelkezése

161. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal és kétezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:

1. aki résztvesz a törvény tilalma ellenére megtartott (60. §) olyan kormenet vagy pártgyűlés rendezésében vagy összehívásában, amelynek folyamán valaki ellen, vagy valakinek ingó vagy ingatlan vagyonán bűntettet vagy vétséget követtek el;

2. aki a pártgyűlésen a rendet olyan mértékben zavarja, hogy e miatt a gyűlés megtartása lehetetlenné válik;

3. aki az ajánlási ívben bárkinek a nevét jogtalanul beírja;

4. aki a választással kapcsolatos falragaszokra (plakátokra) és röpcédulákra vonatkozóan a 60. §-ban megállapított tilalmat megszegi.

162. § (1) Kihágást követ el és kétszáz aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:

1. aki a kötelező vallomásszolgáltatást [29. § (1) bek.] megtagadja, vagy felhívás ellenére alapos ok nélkül elmulasztja;

2. aki az általános országgyűlési képviselőválasztás határidejét kitűző belügyminiszteri rendeletnek a hivatalos lapban történt közzétételétől, vagy az időközi választás elrendelésétől a választási eljárás befejezéséig a választókerületben a választás céljára zászlót tűz ki, vagy egyébként használ (60. §);

3. aki a törvény tilalma ellenére két vagy több jelölt ajánlásában résztvesz.

(2) Egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő:

1. aki párt vagy jelölt zászlaját vagy jelvényét templomra (imaházra), vagy állami törvényhatósági vagy községi középületre, nyilvános iskola épületére vagy ennek tartozékára tűzi ki, valamint az is, aki azoknak ilyen helyre való kitűzését elrendeli vagy megengedi;

2. aki oylan falragaszt, amely pártnak vagy jelöltnek felhívását vagy más hirdetését tartalmazza, az előbbi pontban említett valamely helyen kifüggeszt, valamint az is, aki az ilyen helyre való kifüggesztést elrendeli vagy megengedi.

(3) Két hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki olyan zászlót vagy jelvényt tűz ki vagy használ nyilvánosan, amelynek kitűzését vagy használatát a belügyminiszter azért tiltotta meg, mert az a magyar állammal vagy törvényes intézményeivel szemben ellenséges érzést juttat kifejezésre.

(4) A tilalom ellenére kitűzött vagy használt zászlót vagy jelvényt, valamint a tilalom ellenére kifüggesztett falragaszt a rendőrhatóság, illetőleg a községi előljáróság köteles eltávolítani. A tiltott zászlót vagy jelvényt el kell kobozni.

163. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással és hatszáz aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:

1. aki a 60. § ellenére választási körmenetet rendez, vagy aki be nem jelentett vagy meg nem engedett helyen vagy időpontban pártgyűlést hív össze vagy rendez, úgyszintén az, aki pártgyűlésen a rendet zavarja, vagy a közrend fenntartása végett tett hatósági rendelkezésnek nem engedelmeskedik;

2. aki a szeszes italok árusítását, kiosztására vagy egyébként forgalombahozatalára nézve a jelen törvény 61. §-ában megállapított tilalmat megszegi vagy kijátsza.

164. § (1) Aki a m. kir. közigazgatási bíróság előtt emelt panaszban, vagy a védiratban a képviselőnek vagy más jelöltnek, vagy a választásnál hivatalosan közreműködő közegnek, avagy ezen eseteken kívül valakinek cselekménye- vagy mulasztásaként tudva valótlan tényeket ad elő, amennyiben azok eljárás alapjául szolgáltak, és valóságuk esetében a választásnak vagy valamely szavazatnak érvénytelenítését vonnák maguk után, - amennyiben e cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - vétséget követ el és kétezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Hasonlóan büntetendő az, aki a fent említett módon és célból tudva hamis tartalmú nyilatkozatot, vagy bizonyítványt állít ki, amennyiben az a közigazgatási bíróság előtti eljárásban használtatott s amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik.

(3) A bűnvádi eljárás csak a sértett fél indítványa folytán, az érvénytelenítési eljárás befejezésétől számítandó 30 nap alatt indítható meg.

165. § A kir. közigazgatási bíróság vagy a képviselőház bizottsága vagy kiküldöttje előtt választási ügyben tett hamis tanuzás az 1878:V. tc. XII. fejezetének alkalmazása szempontjából olyannak tekintendő, mintha polgári ügyben követtetett volna el; az ily hamis tanuzásra azon határozatok alkalmaztatnak, amelyek a kétszáz aranykorona értéken felüli polgári ügyben elkövetett hamis tanuzásra vannak megállapítva.

166. § (1) Aki a 155. §-ban meghatározott cselekményt a választás után valamely országgyűlési képviselő vagy kíséretének tagja ellen a választókkal való közérdekű érintkezésük alkalmával követi el, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt tizenöt napig terjedhető elzárással és háromszáz aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Ugyane büntetés alá esik, aki a választót a 155. §-ban meghatározott cselekménnyel akadályozza abban, hogy a választás után a képviselővel közérdekű ügyben érintkezzék.

167. § Az ebben a törvényben meghatározott bűntett vagy vétség miatt a szabadságvesztésbüntetésen felül a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését, bűntett esetében ezenfelül a viselt hivatal vagy állás, illetőleg ügyvédség elvesztését is ki kell mondani.

168. § Amennyiben olyan személy, akinek választási jogát és választhatóságát a 128. § alapján a kir. közigazgatási bíróság felfüggesztette, ugyane választásból kifolyólag a jelen törvényben meghatározott bűntett vagy vétség miatt jogerejűleeg elítéltetett: a büntető bíróság az 1878:V. tc. 56. §-ában foglalt következményeket, a kir. közigazgatási bíróság ítéletére hivatkozással, megállapítja és a politikai jogok felfüggesztését, az 1878:V. tc. 57. §-ának korlátain belül, a kir. közigazgatási bíróság ítéletében megállapított időtartamon túl, de annak beszámításával határozhatja meg.

169. § (1) A jelen törvény 143-152., 154-161., a 162. § (1) bekezdésének 2. és 3. pontjában, továbbá (2) és (3) bekezdésében, valamint a 163. és 166. §-aiban meghatározott bűncselekmények miatt az eljárás csak akkor indítható meg, ha a cselekményt valaki a 149. és 166. §-ok eseteiben legkésőbb az elkövetéstől, egyéb esetekben legkésőbb a választás befejezésétől számított harminc nap alatt feljelentette.

(2) A 155. §-ban meghatározott kihágás miatt az eljárást azonnal meg kell indítani és a tetten kapott tettest azonnal előzetes letartóztatásba kell helyezni.

170. § Ha a jelen törvény 146., 147., 148., 157. vagy 158. §-aiban meghatározott bűntettet vagy vétséget az illető választókerületben a választók névjegyzékébe felvett választó jelentette fel, őt a bűnvádi eljárás során a sértett jogköre illeti meg.

171. § Az ebben a fejezetben meghatározott kihágások miatt az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik.

3. Pénzbírságok

172. § (1) Az a választó, aki a választás idején a szavazatszedő-küldöttség előtt nem jelent meg, köteles távolmaradásának okát a választás napját követő nyolc nap alatt a központi választmány elnökéhez írásban, igazoló iratainak csatolása mellett, bejelenteni. Posta útján továbbított bejelentéseknél a postára adás napja irányadó.

(2) A központi választmányhoz érkezett bejelentések felett a központi választmánynak (egy vagy több) albizottsága határoz. Az albizottság elnökből és két tagból áll, akiket a központi választmány saját tagjai közül választ. Ha az albizottság tagjainak véleméyne eltérő, az elnök szavazata dönt.

(3) Az ellen a választó ellen, aki a szavazatszedő küldöttség előtt megjelent, bár szavazati jogát nem gyakorolta, valamint az ellen, akinek elmaradását az albizottság igazoltnak elfogadja, nincs helye további eljárásnak.

(4) Azoknak a választóknak a nevét, akiknek elmaradását az albizottság nem fogadta el igazoltnak, a központi választmány elnöke községenkint (városonkint), Budapesten közigazgatási kerületenkint jegyzékbe foglalja és a jegyzékeket a választókerület székhelye szerint illetékes I. fokú rendőrhatósághoz küldi meg.

(5) Az I. fokú rendőrhatóság a jegyzékekben foglalt minden választóra, az illető vagyoni és egyéb körülményeire is figyelemmel, 1-10 aranykorona pénzbírságot szab ki.

(6) A pénzbírságot kiszabó határozatot a féllel közölni kell; a határozat ellen a fél 15 nap alatt:

a) igazolással élhet azon az alapon, hogy az (1) bekezdésben megkívánt bejelentést az ott meghatározott 8 nap alatt saját hibáján kívül meg nem tehette;

b) fellebbezéssel élhet.

(7) A jogorvoslat felett az alispán (thj. városokban a Tanács) érdemben végérvényesen határoz.

(8) A szavazást igazolatlanul elmulasztó választók névjegyzékének mintáját, valamint a kötelező szavazásra vonatkozó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban esetleg szükséges részletes szabályokat a belügyminiszter - a pénzügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértve - rendelettel állapítja meg.

173. § Arra a közhivatalnokra vagy kir. közjegyzőre, aki az őrizetére bízott választói névjegyzékről, továbbá a 90. §-ban felsorolt iratokról - az 50. § (7)-(9) bekezdésekben foglalt rendelkezések ellenére - a kívánt másolatot a kitűzött záros határidő alatt nem adja ki, a közigazgatási bíróság elnöke ötven aranykoronától ezer aranykoronáig terjedhető pénzbírságot róhat. A bírságon felül a fegyelmi úton való felelősségre vonásnak is helye van.

174. § Az e törvény alapján kiszabott pénzbírságokból befolyó összegeket ugyanazokra a célokra kell fordítani, amelyeket a közigazgatási hatóság által kiszabott kihágási büntetéspénzekre nézve az 1901:XX. tc. 23. §-a megállapít.

4. Fegyelmi eljárás

175. § (1) Állami, törvényhatósági vagy községi közszolgálatban álló alkalmazott ellen, továbbá a választók összeírásának előkészítésénél, az összeírásnál, továbbá a névjegyzék elkészítésénél, kiigazításánál, végül a képviselőválasztásnál közreműködő és esküt (fogadalmat) tett minden közeg ellen, ha a választói jogszabályokat, vagy az ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket akár cselekvéssel, akár mulasztással megszegi vagy kijátssza, az esetleges büntetőjogi következményektől függetlenül, az alábbi rendelkezések szerint fegyelmi eljárásnak van helye.

(2) A fegyelmi eljárást hivatalból is elrendelheti, az illető alkalmazott vagy közeg kérelmére pedig elrendelni köteles a központi választmány, a közigazgatási bizottság, vagy a belügyminiszter. Az elrendelés kérdésében hozott határozat ellen tizenöt nap alatt panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz.

(3) A fegyelmi vizsgálat teljesítésére a közigazgatási bizottság egy vagy több tagját küldi ki.

(4) A fegyelmi vizsgálat eredménye fölött a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokon a közigazgatási bíróság határoz. A fegyelmi eljárásra egyebekben az 1886:XXIII. tc. -nek és az 1923:II. tc. 16. §-ának rendelkezései irányadók.

(5) Ha a törvénysértés a választás meghiusulását okozta, vagy érvénytelenné nyilvánítását (megsemmisítését) vonhatja maga után, a pénzbüntetés száz aranykoronától nyolcezer aranykoronáig terjedhet.

(6) A bírák, ügyészek, bírósági és ügyészségi hivatalnokok és bírósági végrehajtók ellen a fegyelmi eljárás saját fegyelmi hatóságuk hatáskörébe tartozik.

(7) A névjegyzék megőrzése tekintetében a kir. közjegyző a reá irányadó fegyelmi szabályok hatálya alatt marad.

176. § (1) Állami, törvényhatósági vagy rendezett tanácsú városi köztisztviselő, továbbá községi (kör-) jegyző (segédjegyző) nem vehet részt saját hivatali működése területén választási pártgyűlés vagy pártünnepély összehívásában vagy rendezésében; nem lehet ilyen pártgyűlésnek elnöke vagy jegyzője; nem fogadhat el ilyen pártgyűléstől megbízást; nem vehet részt képviselőjelölt körutazásában; végül nem gyűjtheti össze és nem vezetheti a szavazás helyére a választókat.

(2) Az ellen a köztisztviselő ellen, aki az (1) bekezdésben megállapított tilalmak valamelyikét megszegi, az előbbi § rendelkezéseinek megfelelő fegyelmi eljárásnak van helye.

TIZENEGYEDIK FEJEZET

Vegyes rendelkezések

177. § (1) Az országgyűlési képviselői megbízás tartama az országgyűlés összeülésétől számított öt év.

(2) Ha az öt évi időtartam alatt valamelyik országgyűlési képviselő megbízatása bármely okból (lemondás, elhalálozás, kizáró ok stb.) megszűnik, időközi választásnak van helye, kivéve ha olyan képviselő megbízása szűnt meg, akit lajstromos szavazással választottak meg; ennek helyét a 96. § (2) bekezdése szerint kell betölteni.

178. § A belügyminiszter a képviselőház elnökét (korelnökét) minden képviselőválasztásról azonnal értesíti.

179. § A képviselői megbízásról csak a megbízólevél bemutatása után (129. §), a Ház elnökéhez intézett írott nyilatkozatban lehet lemondani.

180. § (1) Az az országgyűlési képviselő, akiről olyan tény állapítható meg, amelyből kétségtelen, hogy a magyar hazához, vagy a magyar nemzethez tartozó köteles hűség ellen vétett, vagy az állam törvényeinek megváltoztatására más módon, mint a törvényes eszközökkel törekedett, vagy országgyűlési képviselői működésében a képviselőházon kívül álló tényezőtől utasítást fogadott el, vagy magát ilyen tényező rendelkezéseinek vetette aá, összeférhetetlen helyzetbe jut és vele szemben az összeférhetetlenségről szóló 1901:XXIV. tc. rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) Azt, akinek országgyűlési képviselői megbízatása a jelen szakasz (1) bekezdése értemében megszűnt, a határozat hozatalától számított öt év alatt nem lehet országgyűlési képviselővé választani.

181. § (1) Aki az országgyűlés valamely házának vagy valamely bizottságuknak tanácskozó termében jogosulatlanul megjelenik és onnan az illető Ház, illetőleg bizottság elnökének felhívására azonnal el nem távozik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedő fogházzal és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.

(2) Ha a tanácskozó teremben jogosulatlanul megjelent egyén onnan az elnök másodszori felhívására sem távozik el, letartóztatandó és haladéktalanul a vádhatóság elé állítandó.

(3) Ha ilyen cselekményt az ülésekről a házszabály értelmében kizárt képviselő követne el, a cselekmény nem esik a mentelmi jog védelme alá. Ilyen esetben a kir. ügyész a vádat csak az illető Ház hozzájárulásával ejtheti el.

182. § (1) Az állami, törvényhatósági vagy községi közszolgálat, kivéve az 1870:XVIII. tc. 4. §-ában megjelölt szolgálatot, az országgyűlési képviselővé választhatóságnak nem akadálya.

(2) Az állami, törvényhatósági vagy községi közszolgálatban álló alkalmazottat, ha a választáson jelöltként fellép és ezt felettes hivatali hatóságánál bejelenti, a bejelentés napjától a választási eljárás befejezését követő második nap elteltéig szabadságidő illeti meg. Ez alatt az idő alatt a közszolgálati alkalmazott a hivatali székhelyen való lakás kötelezettsége alól is fel van mentve.

(3) Az országgyűlési képviselővé választott közszolgálati alkalmazott - az 1901:XXIV. tc. 1. § második bekezdésében felsorolt állások kivételével - más közhivatallal járó szolgálatot nem láthat el és állását be lehet tölteni. A közszolgálati alkalmazott országgyűlési képviselői megbízatásának tartama alatt képesítésének megfelelő magánfoglalkozást (orvosi, ügyvédi, mérnöki stb.) akadálytalanul folytathat.

(4) Azt az időt, amely alatt a közszolgálati alkalmazott országgyűlési képviselővé választása miatt a hivatali szolgálattól el van tiltva, a közszolgálati alkalmazott nyugdíjigénye szempontjából tényleges szolgálatbna töltött időnek kell tekinteni.

(5) Az országgyűlési képviselővé megválasztott közszolgálati alkalmazottnak - képviselőségének tartama alatt - akkora összegű fizetés és lakáspénz jár, amennyi őt ezen illeetmény esedékességének időpontjában nyugdíj és lakbérnyugdíj címén megilletné. Ezen járandóság megállapításánál figyelembe kell venni azt az emelkedést is, mely abból áll elő, hogy az alkalmazott képviselőségének tartama alatt kinevezés vagy választás nélkül a törvény alapján (automatikusan) a magasabb fizetési fokozatba, esetleg osztályba lépéshez szükséges időt betöltötte.

(6) Az a közszolgálati alkalmazott, aki megválasztásakor a nyugdíjra jogosító szolgálati időt még nem töltötte be, végkielégítést kap és ezzel közszolgálati viszonya teljesen megszűnik.

(7) Az országgyűlési képviselő ebbeli minőségének időtartama alatt a kormány vagy kormányközeg részéről fizetéssel vagy díjazással járó hivatalra vagy állásra - kivéve az 1901:XXIV. tc. 1. §-ának második bekezdésében felsorolt állásokat, valamint a kormánybiztosi, kormánybiztos-helyettesi és főispáni állást - jogérvényesen nem nevezhető ki, sem az 1901:XXIV. tc. 4. § 1. pontjában felsorolt állásokra nem választható meg.

(8) Az előbbi bekezdésben foglalt tilalom alá esik az országgyűlési képviselővé választott közszolgálati alkalmazottnak magasabb fizetéssel vagy díjazással járó hivatalra vagy állásra való kinevezése (előléptetése) is.

(9) A közszolgálati alkalmazottat országgyűlési képviselői megbízatásának megszűntétől kezdve a korábbi állásával egybekötött fizetés és lakáspénz illeti meg. Ezek összegének megállapításánál figyelembe kell venni azt az emelkedést is, amely abból áll elő, hogy az alkalmazott képviselőségének tartama alatt kinevezés vagy választás nélkül, a törvény alapján (automatikusan) a magasabb fizetési fokozatba, esetleg osztályba lépéshez szükséges időt betöltötte.

(10) A közszolgálati alkalmazottat országgyűlési képviselői megbízatásának megszűnte után korábbi állásába kell visszahelyezni. Ha ez nem volna lehetséges, őt két éven belül a rangjának és képesítésének megfelelő más állásban kell elhelyezni. Ha pedig két év alatt nem volna így sem elhelyezhető, őt szabályszerű végelbánás alá kell vonni. Véglegesen nyugalomba kell helyezni azt a közszolgálati alkalmazottat, aki nyugdíjaztatását képviselői megbízatásának tartama alatt, vagy annak megszűnte után azonnal kéri.

(11) Az állásába visszahelyezett tisztviselőnek rangsorozása visszamenő hatállyal történik. Ez a visszamenő hatály azonban csak országgyűlési képviselővé történt megválasztása idejéig terjed.

(12) Az összeférhetetlenségről szóló 1901:XXIV. tc. 23. §-a hatályát veszti; a jelen törvénnyel nem ellenkező egyéb rendelkezéseinek hatályát azonban ez a törvény nem érinti.

183. § A választók összeírásának előkészítésével, az összeírással, a névjegyzékek elkészítésével és kiigazításával járó, valamint a választási eljárás során felmerülő összes személyi és dologi hivatalos kiadások az államkincstárt terhelik.

184. § (1) Ennek a törvénynek hatálybaléptével az 1913:XXIII. tc. hatályát veszti és attól kezdve a jelen törvénynek 140-171. §-aiban foglalt rendelkezéseket, hacsak egyes rendelkezésekből más nem következik, az országgyűlési képviselőknek, valamint a törvényhatóság és a község (város) által választandó tisztviselőknek, előljáróknak, bizottsági, képviselőtestületi és választmányi tagoknak választására egyaránt alkalmazni kell.

(2) A 142. §-ban meghatározott büntetés alá esik az is, aki a 141. §-ban meghatározott cselekményt olyan célból követi el, hogy a legtöbb egyenes adót fizetőknek a törvényhatósági bizottság vagy a községi képviselőtestület alakítására szolgáló névjegyzékébe arra nem jogosult vétessék fel, vagy arra jogosult fel ne vétessék.

185. § A jelen törvény hatálybaléptével, amennyiben egyes rendelkezéseik már eddig is hatályukat nem vesztették volna, az 1874:XXXIII. tc., az 1876:XXXIX. tc., az 1899:XV. tc., az 1908:XXXVII. tc., az 1913:XIV. tc., az 1915:XVII. tc. és az 1918:XVII. törvénycikk hatályát veszti.

TIZENKETTEDIK FEJEZET

Átmeneti és végrehajtási rendelkezések

186. § (1) A jelen törvény hatálybalépte idején működő központi választmányok megbízatásának tartama érintetlen marad.

(2) Valamennyi központi választmányt - ideértve a Budapesten az 1925. évben megalakultat is - az 1926. évi végén újra kell alakítani.

187. § (1) A nemzetgyűlés jóváhagyja a kormánynak mindazokat a rendeleteit, amelyek alapján a nemzetgyűlés összegyűlt.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendeletek mindaddig hatályban maradnak, amíg a nemzetgyűlés az országgyűlés képviselőházaként kezdi meg működését.

188. § A nemzetgyűlési képviselőválasztások ellen a jelen törvény hatálybaléptéig benyujtott kérvényeket és panaszokat a nemzetgyűlés (országgyűlés) az eddigi szabályoknak megfelelően bírálja el.

189. § (1) Ez a törvény a felsőházról szóló törvénnyel egyidőben lép életbe.

(2) A jelen törvény 7. és 10. §-ának alkalmazásánál a választójogból vagy a választhatóságból kizáró okként csak az olyan rágalmazás vagy izgatás miatt történt elítéltetés jöhet tekintetbe, amelyet a jelen törvény hatálybalépte után követtek el.

(3) A jelen törvény 182. §-ának a ma hatályba álló jogszabályoktól eltérő rendelkezései csak arra a közszolgálati alkalmazottra irányadók, akit a jelen törvény életbelépte után választanak meg országgyűlési képviselővé.

(4) Mihelyt a megalakuló felsőház működését megkezdi, a most együttülő nemzetgyűlés az országgyűlés képviselőházaként működik továbbá és e végből újra alakul.

(5) A nemzetgyűlésből alakuló képviselőház - átalakulásától kezdve - ennek a törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A nemzetgyűlésből alakuló képviselőház tartama alatt esetleg szükségesekké váló időközi választásokra ennek a törvénynek a rendelkezései irányadók; a 13. § (1) bekezdésének az a rendelkezése azonban, hogy az egynél több képviselőt választó vidéki törvényhatósági városi kerületek képviselőiket az arányos képviseleti rendszer szerint lajstromos szavazással választják, csak a legközelebbi általános képviselőválasztáskor lép hatályba.

(7) Azok a határozatok, amelyeket a nemzetgyűlés saját működésére nézve megállapított, a képviselőház további rendelkezéséig a belőle alakuló országgyűlési képviselőházra is irányadók lesznek.

(8) Ezt a törvényt, ha egyes rendelkezéseiből, vagy a rendelkezés természetéből más nem következik, a belügyminiszter hajtja végre.






Wolters Kluwer - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Wolters Kluwer     Új Jogtár     Hatályos jogszabályok     Céginfó     Kapcsolat