1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1918-1945   1918-1929   1921. évi LIV. törvénycikk
Csatornák:   

 
Törvények, jogszabályok a Wolters Kluwer Kft.-től.

1921. évi LIV. törvénycikk

a szerzői jogról * 

ELSŐ FEJEZET

Irói művek

1. A szerzői jog tartalma

1. § Irói mű többszörösítésére, közzétételére és forgalombahelyezésére a jelen törvényben meghatározott védelmi időn belül (11-17. §-ok) a szerzőnek van kizárólagos joga.

Ha a műnek több szerzője van és az egyes szerzők részei el nem különíthetők, ellenkező megállapodás hiányában a mű többszörösítéséhez, közzétételéhez és forgalombahelyezéséhez valamennyi szerzőtárs beleegyezése szükséges.

Ha a szerzők részei elkülöníthetők, az elkülöníthető részek mindegyikének többszörösítéséhez, közzétételéhez és forgalombahelyezéséhez az illető rész szerzőjének beleegyezése szükséges.

2. § Adalékokból vagy több műből szerkesztett gyüjteményes műre, mint egységes egészre nézve a szerkesztő - a gyüjteménybe felvett egyes adalékok vagy művek szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - a szerzővel egyenlő védelemben részesül.

3. § A szerzői jog élők között vagy halál esetére, korlátlanul vagy korlátozva átruházható. Átruházás hiányában a szerzői jog a törvényes örökösökre száll.

A szerzői jogot jövőben alkotandó műre nézve is át lehet ruházni. Az olyan szerződést azonban, amellyel a szerző szerzői jogát általában jövőben alkotandó minden művére vagy általában jövőben alkotandó műveinek meghatározott nemére ruházza át, a felek bármelyike előzetes egy évi felmondással bármikor felmondhatja, feltéve, hogy a szerződés létrejötte óta öt év már eltelt. Érvénytelen az e szabálytól eltérő oly megállapodás, amely a szerző hátrányára szolgál.

A szerző a szerzői jog átruházása esetében is végezhet a többszörösítés befejezéséig a művén oly változtatásokat, amelyek nem sértik annak a jogos érdekét, akire a szerzői jogot átruházták. Ez a rendelkezés a mű újabb kiadásaira is áll.

Az uratlan hagyatékra fennálló háramlási jog a szerzői jogra ki nem terjed.

Ha a műnek több szerzője van és valamelyikük örökös nélkül halt meg, a meghalt szerzőtárs szerzői joga a többi szerzőtársra vagy jogutódaikra száll.

4. § A szerzői jog addig, míg az magát a szerzőt vagy örökösét vagy hagyományosát illeti meg, végrehajtás tárgya nem lehet.

Végrehajtás tárgya csak az a vagyoni előny lehet, amely a szerzőt vagy örökösét vagy hagyományosát annak következtében illeti meg, hogy ő a szerzői jogot értékesítette vagy érvényesítette.

5. § Irói műnek többszörösítése, közzététele vagy forgalombahelyezése a szerzői jog bitorlásának tekintendő, ha a szerző beleegyezése nélkül történik. Hogy a mű többszörösítése, közzététele vagy forgalombahelyezése egészen vagy részben történt-e, az a tilalom tekintetében külömbséget nem tesz.

A jelen törvény alá eső többszörösítésnek tekintendő bármely eljárás útján akár egy, akár több példányban előállított többszörösítés, ideértve a kézi másolást is, kivéve nem üzletszerű használatra szánt egyes példány ingyenes előállítását.

6. § A szerzői jog bitorlásának tekintendők különösen:

1. még meg nem jelent vagy közzé nem tett műnek a szerző beleegyezése nélkül történt többszörösítése, közzététele vagy forgalombahelyezése, közzététel alatt értve itt a mű lényeges tartalmának nyilvános közlését is mindaddig, amíg a lényeges tartalom a szerző beleegyezésével közzétéve nincsen; a többszörösítésre, közzétételre vagy forgalombahelyezésre a kéziratnak vagy másolatának birtokosa is csak a szerző beleegyezésével jogosult;

2. oktatás vagy szórakozás céljából tartott előadásoknak vagy felolvasásoknak a szerző beleegyezése nélkül többszörösítése, közzététele vagy forgalombahelyezése;

3. olyan kiadás, amelyet a szerző vagy a kiadó a köztük fennálló szerződés vagy a törvény ellenére jelentet meg;

4. a műnek több példányban előállítása, mint amennyihez a kiadónak a szerződés szerint joga van;

5. szerzőtársak közösen készített művének olyan kiadása, amelyet az egyik szerzőtárs jogosulatlanul jelentet meg;

6. nyilvános tárgyalásokon, tanácskozásokon vagy összejöveteleken külömböző alkalmakkor tartott beszédeknek a szónak beleegyezése nélkül történt gyüjteményes kiadása;

7. hírlapokba felvétel végett összegyűjtött és többszörösítve megjelent táviratoknak és tudósításoknak jogosulatlan átvétele; az ilyen közleményeknek valamely hírlapban megjelenésük után átvételére a 9. § 2. és 3. pontjának rendelkezése alkalmazandó;

8. a szerző beleegyezése nélkül a mű közzétett címének lényegében változatlan átvétele más mű címéül, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy az átvétel, amely nem volt elkerülhetetlen, a közönség megtévesztését célozta és a szerzőnek vagyoni vagy nem vagyoni kárt okozhatott;

9. a szerző beleegyezése nélkül a műnek átvitele mechanikai előadás céljára szolgáló készülékekre, állandó vagy cserélhető alkatrészeikre (lemezekre, hengerekre, tekercsekre stb.);

10. a szerző beleegyezése nélkül a műnek felhasználása mozgófényképészeti mű céljára, továbbá a szerző beleegyezése nélkül a műnek egyéb közvetett elsajátításai, bárminemű átalakításai vagy felhasználásai, úgymint: alkalmazások (adaptálások), átdolgozások (arrangement), kivonatok, feldolgozások, regénynek, elbeszélésnek vagy költeménynek átalakításai színdarabbá és viszont stb., ha mindezek nem egyebek, mint a kérdéses mű utánképzései ugyanabban az alakban vagy más alakban oly változtatásokkal, hozzáadásokkal vagy rövidítésekkel, amelyek nem lényegesek és nem adják meg az utánképzésnek új eredeti mű jellegét.

7. § Irói mű bármely nyelvű fordításának a szerző beleegyezése nélkül történt többszörösítése, közzététele vagy forgalombahelyezése a szerzői jog bitorlásának tekintendő.

8. § Fordítások, alkalmazások (adaptálások), ideértve a mechanikai előadás céljára szolgáló (6. § 9. p.), művészi tevékenységgel járó alkalmazásokat is, úgyszintén átdolgozások (arrangement), kivonatok, feldolgozások, eredeti műnek közvetett elsajátításai, bárminemű átalakításai vagy felhasználásai, ideértve a mozgófényképészeti mű céljára szolgáló felhasználásokat (6. § 10. p.) is, továbbá külömböző művek gyüjteményei (2. §) - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - az eredeti művekkel egyenlő védelemben részesülnek.

9. § Nem tekintendő a szerzői jog bitorlásának:

1. már megjelent mű egyes helyeinek vagy kisebb részeinek hű idézése; vagy már megjelent egyes kisebb verses műveknek és kisebb prózai dolgozatoknak vagy nagyobb művek egyes kisebb részeinek a cél által indokolt terjedelemben felvétele olyan nagyobb munkába, amely tartalma szerint önálló tudományos műnek tekinthető, avagy olyan gyüjteménybe, amely többek műveiből kizárólag egyházi vagy iskolai használatra szerkesztetett, ha a forrás és a benne esetleg megjelölt szerző világosan meg van nevezve;

2. szépirodalmi és tudományos dolgozatok kivételével egyéb hírlapi cikkeknek átvétele más hírlapba, ha utánnyomásukat határozottan meg nem tiltották; de a forrást és az abban esetleg megjelölt szerzőt világosan meg kell nevezni;

3. hírlapban vagy folyóiratban megjelent napi híreknek és vegyes apróságoknak átvétele, amelyek egyszerű közléseket tartalmaznak;

4. nyilvános ügyiratok és tárgyalások közlése;

5. nyilvános tárgyalásokon, tanácskozásokon vagy összejöveteleken tartott beszédek kiadása, amennyiben nem tekinthető a 6. § 6. pontja alá eső gyüjteményes kiadásnak.

10. § Törvények és rendeletek többszörösítésére, közzétételére és forgalombahelyezésére külön jogszabályok irányadók.

2. A védelem időtartama

11. § Amennyiben az alábbi §-ok másként nem rendelkeznek, a védelem, amelyet a jelen törvény a szerzői jog javára biztosít, a szerző egész életére és a szerző halála után ötven évre terjed.

12. § Szerzőtársak közösen készített műveinek védelmi ideje annak a szerzőtársnak halálától számítandó, aki a többit túlélte.

Adalékokból szerkesztett műben az egyes adalékok védelmi ideje aszerint határoztatik meg, amint az adalékok szerzői megneveztettek vagy meg nem neveztettek. ( 11. és 13. §)

Nyilvános tárgyalásokon, tanácskozásokon vagy összejöveteleken különböző alkalmakkor tartott beszédekből álló gyüjteményes művek a szónok életében és halálától számított ötven éven át részesülnek védelemben; de ha a szónok életében vagy halálától számított tíz év alatt a beszédek gyüjteménye meg nem jelent, a gyüjteményes kiadáshoz a jogutódok beleegyezése nem szükséges.

13. § Álnév alatt megjelent vagy pedig a szerző nevének - valódi vagy közismert írói (művészi) nevének - kitétele nélkül megjelent írói művek az első megjelenéstől számított ötven évig védetnek. De ha a mű első megjelenésétől számított ötven év alatt a szerző nevét beiktatás végett bejelentették (43. §), vagy ha ugyanazon idő alatt a mű a szerző neve alatt jelent meg, a védelmi idő a 11., 12. és 14. § szerint számíttatik.

14. § A szerző halála után megjelent mű a szerző halálától számított ötven éven át részesül védelemben.

Ha a mű a szerző halálától számított negyvenöt év eltelte után, de ötven éven belül jelent meg először, a megjelenéstől számított öt éven át részesül védelemben.

15. § Oly művek, amelyekre nézve akadémiák, egyetemek, testületek és más jogi személyek, továbbá nyilvános tanintézetek - egyéni szerző megnevezésének hiányában - a mű szerzőjéül tekintendők, a mű első megjelenésétől számított ötven éven át részesülnek védelemben.

16. § Több kötetben vagy több részben megjelenő oly művek védelmének tartama, amelyek védelmi idejét a megjelenés időpontjától kell számítani, minden egyes kötetnek vagy résznek első megjelenésétől számíttatik.

Olyan művek, amelyek több részben vagy több kötetben ugyanazon anyagot tárgyalják és így egymással összefüggőknek tekintendők, védelmének tartama az utolsó kötet vagy rész első megjelenésétől számíttatik. De ha az egyes részek vagy kötetek megjelenése között tíz évnél hosszabb időköz telt el, az előbb megjelent részek vagy kötetek külön önálló műnek, a tíz év lefolyása után megjelenő részek vagy kötetek pedig új műnek tekintendők.

17. § A 11-16. §-okban megállapított védelmi időbe a mű első megjelenésének naptári éve, illetőleg az a naptári év, amelyben a szerző meghalt, nem számíttatik be.

3. A bitorlás jogkövetkezményei

18. § Aki a szerzői jogot szándékosan vagy gondatlanságból bitorolja, vétséget követ el és nyolcvanezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: továbbá tartozik a bitorló a sértettnek vagyoni és nem vagyoni kárért megfelelő pénzbeli kártérítést (elégtételt) adni. A kártérítés összege a bitorló gazdagodásánál kevesebb nem lehet.

Ha a bitorlót sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, büntetésnek helye nincsen és a bitorló a sértettnek csak saját gazdagodása erejéig felelős.

19. § Aki mást a szerzői jog bitorlására rábír, a 18. §-ban meghatározott büntetés alá esik és a sértettnek a 18. § első bekezdése értelmében kártérítéssel tartozik akkor is, ha a tettes kártérítésre vagy egyáltalában nem, vagy nem teljes mértékben kötelezhető.

Egyéb esetekben a kárért a tettes és a felbujtó egyetemlegesen felelősek.

A többi részes büntetése és kártérítési kötelezettsége az általános jogi elvek szerint ítélendő meg.

20. § A bitorlás útján létrejött példányok készletei, valamint a szerzői jog birtorlásának elkövetésére szánt különös eszközök és készülékek, amilyenek: minták, lapok, lemezek, ducok, kövek, tömöntvények, hengerek, tekercsek, filmek stb., elkoboztatnak és mihelyt az elkobzást elrendelő bírói határozat jogerőre emelkedett, megsemmisíttetnek vagy károsító alakjuktól megfosztva a tulajdonosnak visszaadatnak.

Ha a műnek csak egy része tekinthető bitoroltnak: az elkobzás csak erre az egy részre és a hozzá különösen használt eszközökre és készülékekre terjed ki.

Az elkobzás kiterjed mindazokra a példányokra, eszközökre és készülékekre, amelyek a szerzői jogot bitorlónak vagy részeseinek, továbbá nyomdásznak, elárusítónak, más iparszerű terjesztőnek, nyilvános kiállítónak vagy üzletszerű használónak birtokában vagy bárhol készletben találtatnak.

Elkobzásnak akkor is van helye, ha sem szándékosság, sem gondatlanság nincs. Elkobzásnak örökösök és hagyományosok ellen is van helye.

Amennyiben harmadik személy jogát nem sérti, a károsítottnak szabadságában áll a példányokat, eszközöket és készülékeket előállításuk áráért egészen vagy részben átvenni.

21. § A szerzői jog bitorlása akkor van befejezve, amikor valamely műnek a törvény ellenére többszörösített első példánya vagy a jogosulatlan utánképzésnek első példánya elkészült vagy a művet közzétették vagy forgalomba helyezték.

A szerzői jog bitorlásának kísérlete is kártérítést (18. §) von maga után; az elkészült részek, továbbá a bitorlás előkészítésére, valamint a bitorló cselekmény előzetes hirdetésére szolgáló különös eszközök és készülékek ez esetben is elkoboztatnak. (20. §)

22. § Aki a műnek oly példányait, amelyeknek forgalombantartása a jelen törvény értelmében jogosulatlan, szándékosan és üzletszerűen árúbabocsátja, eladja, más úton terjeszti vagy használja, az köteles az okozott kárt a sértettnek a 18. § értelmében megtéríteni és vétség miatt a 18. §-ban megállapított büntetéssel büntetendő.

Ily példányok a 20. és a 21. § értelmében akkor is elkoboztatnak, ha a terjesztőt vagy használót szándékosság vagy gondatlanság nem terheli.

23. § Aki a 9. § 1. és 2. pontja esetében a forrás vagy a benne esetleg megjelölt szerző világos megnevezését szándékosan vagy gondatlanságból elmulasztja, továbbá az, aki a szerző nevét akarata ellenére a művön megjelöli vagy mellőzi, vétség miatt negyvenezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Kártérítésnek (18. §) és elkobzásnak (20. és 21. §) ilyen esetben is helye van.

24. § A jelen törvényben meghatározott vétségek miatt kiszabott pénzbüntetéseket behajthatatlanság esetére az ítéletben fogházra kell átváltoztatni. Az ekként kiszabott szabadságvesztésbüntetés egy évi fogházat nem haladhat meg, még pedig akkor sem, ha vétségek halmazata esetében alkalmazzák.

A jelen törvényben meghatározott vétségekre nézve, amennyiben a jelen törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a büntetőtörvényeknek a vétségekre vonatkozó általános rendelkezései irányadók.

4. Bírói eljárás

25. § A jelen törvény rendelkezései alá eső magánjogi igények, a jelen törvényben meghatározott büntetések kiszabása és az elkobzás elrendelése iránti per polgári eljárásra és a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik.

26. § A sértett fél az eljárást a bitorlás elkövetésének helyére nézve illetékes törvényszéknél vagy annál a törvényszéknél indíthatja meg, amely az alperesre nézve általánosan illetékes.

A 89. §-ban említett eljárási rendeletben egyéb illetékességi okokat is meg lehet állapítani.

27. § Az eljárás csak a sértett fél kérelmére indíttatik meg.

A sértett fél az elsőbírósági ítéletet megelőző tárgyalás befejezéséig kijelentheti, hogy a bitorló megbüntetését nem kívánja. Ilyen kijelentés esetében büntetésnek helye nincsen.

Egyebekben az eljárásra a polgári perrendtartás szabályai irányadók azokkal az eltérésekkel, amelyeket a 89. § alapján kibocsátandó rendelet megállapít.

28. § A keresetlevél előterjesztésével egyidejűleg, vagy az előtt, vagy a per folyamán a sértett kérelmére, ha a bitorlás tényálladékát és igényei érvényesítésének veszélyeztetését valószínűsíti, a bíróság biztosítási intézkedéseket tesz, nevezetesen a példányokat és készülékeket zárlat alá veszi és a bitorlót a bitorlás ismétlésétől vagy folytatásától eltiltja.

29. § A jelen törvényben megállapított bűncselekmények tekintetében sértett az, akinek a szerzői vagy kiadói joga megsértett vagy veszélyeztetve van.

A már megjelent műveknél az ellenkező bebizonyításáig az tekintendő szerzőnek, aki a művön szerzőül meg van nevezve.

Álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent műveknél a kiadó és ha a kiadó megnevezve nincsen, a művön megjelölt bizományos van jogosítva a szerzőt illető jogok érvényesítésére. A művön megnevezett kiadó illetőleg bizományos, az ellenkező bebizonyításáig az álnevű vagy a meg nem nevezett szerző jogutódának tekintetik.

30. § A szerzői jog bitorlása miatt megindított ügyekben a bíróság a kárnak és a gazdagodásnak tényét és mennyiségét minden körülménynek, nem vagyoni kárnál különösen a felek vagyoni viszonyainak is figyelembevételével legjobb belátása szerint állapítja meg.

A bíróság a bitorlás kérdésében nyertes fél kifejezett kivánatára elrendelheti, hogy az ítélet valamely belföldi időszaki lapban a vesztes fél költségén közzététessék.

5. Szerzői jogi szakértő bizottság

31. § Budapesten továbbra is állandó szakértő bizottság működik, amely a bíróság által eléje terjesztett szerzői jogi vonatkozású kérdésekben véleményt adni köteles.

32. § A szerzői jogi szakértő bizottság elnökét, alelnökét és tagjait a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterek meghallgatásával az igazságügyminiszterrel egyetértve, hat évre nevezi ki szakértelemmel bíró egyének köréből.

A bizottsági tagok egyszersmindenkorra szakértői esküt vagy eskü helyett ünnepélyes fogadást tesznek.

33. § A szerzői jogi szakértő bizottság véleményét a megkereső bíróság által tett kérdésekre a közölt adatok alapján adja meg.

34. § Érvényes határozat hozatalához az elnökkel együtt legalább öt tag jelenléte szükséges.

A bizottság ügyrendjét az igazságügyminiszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter egyetértve állapítja meg.

35. § A szerzői jogi szakértő bizottság a véleményadásért díjat számíthat fel. A díj megállapításában a bíróság az eljárás általános szabályai szerint jár el.

6. Elévülés

36. § A szerzői jog bitorlásának (18., 19. és 23. §-ok) megbüntetése és a kár megtérítése végett indítható eljárás három esztendő alatt évül el.

Az elévülés azzal a nappal kezdődik, amelyen a jogosulatlan többszörösítés befejeztetett vagy amelyen a jogosulatlan többszörösítés példányainak forgalombahelyezése megkezdetett vagy amelyen a mű közzététele történt, illetőleg ezek kísérlete abban maradt.

A jelen törvény alá eső vétségek miatt kiszabott büntetés három esztendő alatt évül el.

37. § A jogosulatlan példányok terjesztésének vagy használatának (22. §) megbüntetése és az okozott kár megtérítése végett indítható eljárás szintén három esztendő alatt évül el.

Az elévülés azzal a nappal kezdődik, amelyen a terjesztés vagy használat utoljára történt.

38. § A 18., a 19., vagy a 22. § alá eső cselekmény nem büntetendő, ha a sértett fél az elévülési időn belül, attól az időtől számítva, midőn a jogsértő cselekményről és a bitorló személyéről tudomást szerzett, három hónap alatt a bitorló megbüntetését nem kivánta.

39. § A bitorlás útján létrejött példányok vagy az előállításukra szánt eszközök és készülékek megsemmisítése, illetőleg elkobzása az elévülési időn túl is mindaddig kérhető, míg megvannak.

40. § A 23. § alá eső bűncselekmény esetében a 38. és a 39. § rendelkezését megfelelően szintén alkalmazni kell.

41. § Az elévülés félbeszakítására és nyugvására az általános szabályok, büntetőjogi tekintetben a büntetőtörvényeknek a vétségekre vonatkozó általános rendelkezései alkalmazandók.

7. Beiktatás

42. § A jelen törvény 13., 55., 65., 75. és 82. §-a értelmében szükséges beiktatásokról a szabadalmi bíróság vezet iktatókönyvet.

43. § A beiktatás az érdekeltek szóbeli vagy írásbeli kérelmére a jogosultság vagy a bejelentett tények valóságának előzetes vizsgálata nélkül történik.

44. § Az iktatókönyvet mindenki megtekintheti és követelheti, hogy abból részére hiteles kivonatok állíttassanak ki.

A beiktatások a kereskedelemügyi miniszter által meghatározott közlönyben közzététettnek.

A beiktatáskor követendő eljárás további szabályait a kereskedelemügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

MÁSODIK FEJEZET

Zeneművek

45. § Zenemű többszörösítésére, közzétételére és forgalombahelyezésére a jelen törvényben meghatározott védelmi időn belül (11-17. §-ok) a szerzőnek van kizárólagos joga.

46. § Az 1. § második és harmadik bekezdésének, a 2-6. §-oknak és a 8. §-nak rendelkezéseit a zeneművekre is megfelelően alkalmazni kell.

47. § A szerzői jog bitorlásának nem tekintendő: már megjelent zenemű egyes helyeinek hű idézése, továbbá már megjelent egyes kisebb zeneműveknek vagy zeneművek egyes kisebb részeinek a cél által indokolt terjedelemben felvétele olyan nagyobb munkába, amely tartalma szerint önálló tudományos műnek tekinthető, avagy olyan gyűjteménybe, amely többek műveiből kizárólag iskolai használatra szerkesztetett, ha a forrás és a benne esetleg megjelölt szerző világosan meg van nevezve. E megnevezés elmulasztása esetében a 23. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A szerzői jog bitorlásának nem tekintendő továbbá valamely megzenésített kisebb verses műnek vagy nagyobb verses mű egyes kisebb részeinek nyilvános zenei előadás alkalmára kizárólag a hallgatóság használatára műsorral kapcsolatban hangjegyek nélkül való többszörösítése, közzététele és forgalombahelyezése.

48. § A 11-44. §-oknak rendelkezéseit a zeneművekre is megfelelően alkalmazni kell.

HARMADIK FEJEZET

Színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadása

49. § Színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadására a jelen törvényben meghatározott védelmi időn belül (55., 11-17. §-ok) a szerzőnek van kizárólagos joga.

50. § Némajátékot és koreografiai műveket minden vonatkozásban, tehát nyilvános előadásuk kizárólagos joga tekintetében is, tartalmuk szerint vagy színműveknek vagy zenés színműveknek kell tekinteni.

51. § A 8. §-ban felsorolt művek nyilvános előadására, amennyiben azokat színműveknek, zenés színműveknek vagy zeneműveknek lehet tekinteni, - a felhasznált eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - szintén e művek szerzőjének van kizárólagos joga.

52. § A nyilvános előadás joga kiterjed a 6. § 9. pontjában említett mechanikai előadásra is.

53. § Ha a műnek több szerzője van, a nyilvános előadás joga tekintetében az 1. § második és harmadik bekezdése azzal az eltérésel alkalmazandó hogy - zenés színművek kivételével - szöveges zeneművek előadásához a szerzőket egymással szemben megillető jogok sérelme nélkül elég a zeneszerző beleegyezése.

54. § A 2-9. §-ok rendelkezéseit a 49-61. §-okban említett művek nyilvános előadására is kell megfelelően alkalmazni.

55. § A nyilvános előadás jogának tartamára nézve a 11-17. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően és az alábbi két bekezdésben foglalt kiegészítéssel alkalmazni.

Álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül szerzett művek, ha első nyilvános előadásuk idejekor még nem jelentek meg, az első nyilvános előadás naptári évének lefolyásától, a hátrahagyott művek pedig a szerző elhalálozása naptári évének lefolyásától számított ötven évig részesülnek a jogosulatlan előadás ellen védelemben.

De ha az álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül szerzett mű szerzője vagy annak jogutóda az ötven évi határidő alatt a szerző nevét beiktatás végett bejelentette (43. §), vagy ha ugyanazon idő alatt a mű a szerző neve alatt jelent meg, a védelmi idő a 11., 12. és 14. § szerint számíttatik.

56. § Még meg nem jelent, de már nyilvánosan előadott színművek, zenés színművek és zeneművek szerzőjének az ellenkező bebizonyításáig az tekintendő, aki az előadást hirdető jelentésben, mint szerző megneveztetett.

57. § Aki a szerző beleegyezése nélkül oly művet, amely a 49-51. §-ok rendelkezései alá esik, vagy ily műből egyes részeket szándékosan vagy gondatlanságból nyilvánosan előad vagy előadat, a sértettnek a 18. § értelmében kártérítéssel tartozik és vétség miatt a 18. §-ban meghatározott büntetéssel büntetendő.

58. § A 18. § második bekezdésének, a 19-21. §-oknak, továbbá a 23. és 24. §-nak rendelkezéseit a nyilvános előadásra vonatkozó szerzői jog bitorlásának esetében is kell megfelelően alkalmazni.

59. § A 25-26. §-oknak és a 38-44. §-oknak rendelkezéseit a 49-51. §-okban említett művek nyilvános előadására is kell megfelelően alkalmazni.

NEGYEDIK FEJEZET

A képzőművészet és az iparművészet alkotásai

60. § A képzőművészet - rajz, festés, építészet, szobrászat, metszés, kőnyomás stb. - alkotásainak egészben vagy részben többszörösítésére, közzétételére, forgalombahelyezésére és mechanikai vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatására a jelen törvényben meghatározott védelmi időn belül (11-17. §-ok) a mű szerzőjének van kizárólagos joga.

Többszörösítésnek kell tekinteni az utánképzést, építészeti műveknél pedig az utánépítést is.

61. § A képzőművészet alkotásainak többszörösítése, közzététele, forgalombahelyezése vagy pedig mechanikai vagy optikai készülékek segélyével üzletszerű bemutatása, ha a szerző beleegyezése nélkül történik, a szerzői jog bitorlásának tekintendő.

62. § Nem tekintendő a szerzői jog bitorlásának:

1. oly egyes másolatoknak ingyenes előállítása, amelyek nem terjesztés céljából és nem építés útján készültek; az ilyen másolatokon azonban az eredeti mű szerzőjének jegyét, nevét vagy nevének kezdőbetűit használni, továbbá ilyen másolatokat nyilvánosan kiállítani vagy üzletszerűen használni a 18. §-ban megállapított következmények terhe alatt tilos;

2. utcákon, köztereken és a közönség részére nyitva álló más helyeken a szabadban maradandólag felállított műveknek - még pedig ily építészeti művek pusztán külső látóképének - többszörösítése rajz, festés, metszés, kőnyomás vagy fényképezés útján;

3. már megjelent vagy maradandólag nyilvánosan kiállított egyes művek hű többszörösítsének csupán a szöveg értelmezése végett, a cél által indokolt terjedelemben felvétele olyan nagyobb munkába, amely tartalma szerint önálló tudományos vagy ismeretterjesztő írói műnek tekinthető, avagy olyan gyűjteménybe, amelyet többek műveiből kizárólag iskolai használatra szerkesztettek, ha az ismert forrást és a művön esetleg megjelölt szerzőt világosan megnevezték; e megnevezés elmulasztása esetében a 23. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni;

4. már megjelent, vagy maradandólag nyilvánosan kiállított egyes művek hű többszörösítésének mechanikai vagy optikai készülékek segélyével bemutatása tudományos, ismeretterjesztő vagy iskolai célokra történő előadások keretében, az előadás tárgyának szemléltetése céljából.

63. § Ha a szerző valamely művét másnak tulajdonába bocsátja, ezzel a szerzői jog átengedettnek nem tekintetik.

64. § Megrendelt arcképek és szoborképmások tekintetében a 60. §-ban meghatározott valamely jog gyakorlásához szükséges a megrendelő beleegyezése is; a műnek nem üzletszerű célra hű többszörösítésére a megrendelő a szerző beleegyezése nélkül is jogosítva van.

65. § A jelen törvény 1. §-ának második és harmadik bekezdésében 2-6. §-aiban, 8. §-ában és 11-44. §-aiban foglalt rendelkezések a képzőművészet alkotásaira is megfelelően alkalmazandók, de azzal a kivétellel, hogy a 20. § rendelkezéseit építményekre csak állaguknak lényeges sérelme és a rájuk vonatkozó tulajdoni jogviszonyoknak megváltoztatása nélkül lehet alkalmazni.

Aki a 64. § esetében a szerzői jogot a megrendelő jogainak sérelmével gyakorolja vagy bitorolja, az köteles az okozott kárt a megrendelőnek is a 18. § értelmében megtéríteni és a 18. §-ban megállapított büntetéssel büntetendő.

66. § Az iparművészet alkotásai a jelen fejezet értelmében részesülnek védelemben.

ÖTÖDIK FEJEZET

Szövegképek (illusztrációk), térképek, földrajzi, helyrajzi (topografiai), építészeti, mérnöki és más műszaki, valamint tudományos vonatkozású tervek, rajzok, ábrák, vázlatok és plasztikai művek

67. § Szövegképekre (illusztrációkra), térképekre, továbbá földrajzi, helyrajzi (topografiai), építészeti, mérnöki és más műszaki, valamint tudományos vonatkozású tervekre, rajzokra, ábrákra, vázlatokra és plasztikai művekre, amennyiben azok rendeltetésüknél fogva képzőművészeti vagy iparművészeti alkotásoknak nem tekinthetők, a jelen törvény 1-44. §-ai, ha pedig rendeltetésüknél fogva képzőművészeti vagy iparművészeti alkotásoknak tekintendők, a jelen törvény 60-66. §-ai megfelelően alkalmazandók.

HATODIK FEJEZET

Fényképészeti művek

68. § Fényképezéssel előállított műnek (fényképészeti műnek) többszörösítésére, közzétételére, forgalombahelyezésére és mechanikai vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatására a 69. §-ban meghatározott védelmi időn belül az eredeti felvétel szerzőjének van kizárólagos joga.

69. § A jelen törvénnyel biztosított védelem fényképészeti műnél tizenöt évre terjed azon naptári év lefolyásától számítva, amelyben a fényképészeti mű először megjelent.

Ha a fényképészeti mű a szerző életében nem jelent meg, a védelem a szerző elhalálozása naptári évének lefolyásától számított tizenöt év elmultával megszűnik.

70. § Fényképészeti műnek a szerző beleegyezése nélkül történt többszörösítése, közzététele, forgalombahelyezése vagy pedig mechanikai vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatása a szerzői jog bitorlásának tekintendő.

71. § A jelen törvény 1. §-ának második és harmadik bekezdésében, 2-6. §-aiban, 8., 9., 12. és 16. §-aiban, 18-44. §-aiban, 60. §-ának második bekezdésében és 62-64. §-aiban foglalt rendelkezések a fényképészeti művekre is megfelelően alkalmazandók.

72. § A 68-71. §-okban foglalt rendelkezések kiterjednek a fényképezéshez hasonló eljárásokkal előállított művekre is.

HETEDIK FEJEZET

Mozgófényképészeti művek

73. § Mozgófényképmutatvány alakjában megjelenülő termék (mozgófényképészeti mű) tartalma szerint az írói művekkel, a képzőművészeti alkotásokkal vagy a fényképészeti művekkel egyenlő védelemben részesül, ha szerzője a cselekmény kitalálásában vagy a színrealkalmazás és elrendezés módjában vagy a bemutatott események és egyéb ábrázolások csoportosításában vagy egyéb módon a műnek egyéni és eredeti jelleget adott.

74. § Mozgófényképészeti műveknek nyilvános előadására a 75. §-ban meghatározott védelmi időn belül a mozgófényképészeti mű szerzőjének van - az esetleg felhasznált mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - kizárólagos joga.

Az 1. § második és harmadik bekezdésének, továbbá a 2-8. §-oknak és az 56-59. §-oknak rendelkezéseit mozgófényképészeti művek nyilvános előadására megfelelően szintén alkalmazni kell.

75. § A mozgófényképészeti mű nyilvános előadása jogának (74. §) védelmi ideje ugyanaddig tart, ameddig a mű tartalma szerint (73. §) védelemben részesül.

Álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül szerzett mozgófényképészeti műveknél, ha első nyilvános előadásuk idejekor még nem jelentek meg, a védelmi idő kezdetét az első nyilvános előadás naptári évének lefolyásától, hátrahagyott ily műveknél pedig a szerző halálozása naptári évének lefolyásától kell számítani.

De ha az álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül szerzett mozgófényképészeti mű szerzője vagy a szerző jogutóda a védelmi idő alatt a szerző nevét beiktatás végett bejelentette (43. §), vagy ha ugyanazon idő alatt a mű a szerző neve alatt jelent meg, a védelmi idő további számítására a mű tartalma szerint vagy a 11., 12. és 14. §-nak vagy a 69. és 71. §-nak rendelkezései irányadók.

76. § A 6. § 10. pontjában, a 8. §-ban, továbbá a 73-75. §-okban foglalt rendelkezések kiterjednek a mozgófényképmutatványhoz hasonló alakban megjelenülő termékekre is.

NYOLCADIK FEJEZET

Vegyes rendelkezések

1. Megjelent művek

77. § Megjelent művek a jelen törvény értelmében azok, amelyek nyilvános forgalomra szánt példányokban (többszörösítésekben, másolatokban, lenyomatokban, filmlevonatokban stb.) jogosan kiadattak.

2. Külföldi vonatkozások

78. § Magyar állampolgárok műveire a jelen törvény rendelkezései akkor is kiterjednek, ha a mű először külföldön jelent meg vagy tétetett közzé.

Külföldiek művei, amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelő védelemben csak akkor részesülnek, ha a mű először Magyarországon jelent meg.

Külföldi állampolgároknak ama művei, amelyek már az 1884:XVI. törvénycikk életbenléte idejében akár az 1884:XVI. tc. 79. § 3. bekezdése alapján, akár azért, mert a szerző előbb magyar állampolgár volt, védelemben részesültek, a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelő védelemben részesülnek.

79. § A jelen törvény alá eső bírói eljárásnak (25-30. §-ok) helye van akkor is, ha a 22. §-ban említett példányokat külföldről terjesztették Magyarországon.

3. Átmeneti rendelkezések

80. § A jelen törvény életbelépésével a szerzői jogról szóló 1884:XVI. törvénycikk rendelkezései hatályukat vesztik.

A jelen törvény rendelkezései - a 81-87. §-okban foglalt korlátozásokkal és kivételekkel - az életbelépése előtt keletkezett művekre is alkalmazást nyernek.

81. § Valamely mű többszörösítésére szolgáló különös eszközök és készülékek (szedések, minták, lapok, kövek, tömöntvények, formák, negativok stb.), ha a jelen törvény életbelépése előtt jogosan keletkezett, a jelen törvény életbelépésétől számított négy éven át példányok előállítására szabadon használhatók.

Ily eszközöknek és készülékeknek a jelen törvény életbelépése előtt jogosan megkezdett előállítása befejezhető és az ily eszközök és készülékek példányoknak előállítására ugyancsak a jelen törvény életbelépésétől számított négy éven át szabadon használhatók.

Az igazságügyminiszter, a vallás- és közoktatásügyi miniszter és a kereskedelemügyi miniszter az e §-ban említett eszközök és készülékek bemutatására rendelettel határidőt szabhatnak.

A jelen törvény életbelépése előtt vagy az előbbi bekezdések értelmében jogosan előállított példányok szabadon terjeszthetők.

82. § A jelen törvény rendelkezéseibe ütköző fordításokra nézve, ha azok a jelen törvény életbelépése előtt jogosan jelentek meg, vagy ha az akkor jogos fordítást a jelen törvény életbelépésétől számított három hónapon belül beiktatás végett bejelentették (43. §), a fordítónak eddigi szerzői joga az eredeti mű szerzőjével szemben is érintetlenül marad, de anélkül, hogy ez a jog az eredeti mű szerzőjét a jelen törvény szerint őt megillető jogoknak gyakorlásától ugyanazon nyelvű más fordításokkal, akár bármely más nyelvű fordításokkal szemben elzárhatná.

Az előbbi bekezdésnek a fordításokra vonatkozó szabályát megfelelően alkalmazni kell a 8. §-ban említett egyéb művekre is.

83. § Oly írói művek, amelyeket a jelen törvény életbelépése előtt megjelent zenemű szövegéül az 1884:XVI. tc. 48. §-a alapján a szerző beleegyezése nélkül felhasználtak, ugyanazon zenemű céljaira az 1884:XVI. tc. 48. §-ában megszabott korlátok között továbbra is szabadon felhasználhatók.

84. § Az 1884. évi július hó 1. napja előtt Magyarország területén jogosan előadott színműveket, zenés színműveket és zeneműveket a szerző beleegyezése nélkül ezentúl is bárki szabadon előadhatja.

Ugyancsak bárki szabadon előadhatja ezentúl is külföldi szerzőnek nemzetközi szerződés rendelkezései értelmében vagy nemzetközi szerződés hiányában eddig nem védett oly színművét, zenés színművét, zeneművét vagy mozgófényképészeti művét, amelyet az 1884. évi július hó 1. napjától a jelen törvény életbelépéséig terjedő időben Magyarország területén már nyilvánosan előadtak.

85. § A jelen törvény életbelépése előtt megjelent oly zeneművek, amelyek eddig az 1884:XVI. tc. 51. §-a értelmében a jogosult beleegyezése nélkül is nyilvánosan előadhatók voltak, e beleegyezés nélkül ezentúl is nyilvánosan előadhatók jogosan megjelent oly példányok alapján, amelyeket a nyilvános előadás jogát igénybevevő a jelen törvény életbelépése előtt szerzett meg s amelyek címlapján, elején vagy végén a szerző az előadás jogát magának fenn nem tartotta.

86. § A jelen törvény életbelépése előtt megjelent fényképészeti művekre a jelen törvény rendelkezései csak abban az esetben nyernek alkalmazást, ha az illető műre nézve azelőtt irányadó védelmi időtartam e törvény életbelépésének időpontjában még le nem járt.

87. § A jelen törvény életbelépése előtt befejezett vagy megkísérelt szerzői jogi bitorlásokra nézve a jelen törvénynek az 1884:XVI. törvénycikktől eltérő rendelkezései nem alkalmazhatók.

88. § A jelen törvényben biztosított védelem időtartama nyolc évvel meghosszabbíttatik oly művekre nézve, amelyeknek védelmi ideje 1921. évi december hó 31. napja előtt még nem járt le, föltéve, hogy a szerző a jelen törvény életbelépése előtt halt meg.

4. Záró rendelkezések

89. § A jelen törvény rendelkezései alá eső bírói eljárásnak (25-30. §-ok) részletes szabályait az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.

90. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.

91. § A jelen törvényt az igazságügyminiszter, a vallás- és közoktatásügyi miniszter és a kereskedelemügyi miniszter hajtja végre.






Wolters Kluwer - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Wolters Kluwer     Új Jogtár     Hatályos jogszabályok     Céginfó     Kapcsolat