1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1849-1918   1910-1916   1913. évi XLIII. törvénycikk
Csatornák:   

 
Törvények, jogszabályok a Wolters Kluwer Kft.-től.

1913. évi XLIII. törvénycikk

az első két nemzetközi békeértekezleten megállapitott több egyezmény és nyilatkozat beczikkelyezése tárgyában * 

1. § A második nemzetközi békeértekezleten megállapított egyezmények közül az ország törvényei közé iktattatnak az 1907. évi október hó 28. napján Hágában kelt következő egyezmények:

1. Egyezmény a nemzetközi viszályok békés elintézéséről.

2. Egyezmény a szerződéses követelések behajtása végett igénybevett fegyveres erő alkalmazásának korlátozásáról.

3. Egyezmény az ellenségeskedések megkezdéséről.

4. Egyezmény a szárazföldi háboru törvényeiről és szokásairól, a hozzámellékelt Szabályzattal, de az utóbbiban foglalt 44. Czikk nélkül.

5. Egyezmény a semleges Hatalmak és személyek jogairól és kötelességeiről szárazföldi háboruban.

6. Egyezmény az ellenséges kereskedelmi hajókra vonatkozó elbánásról az ellenségeskedésnek kitörésekor.

7. Egyezmény a kereskedelmi hajók átalakitásáról hadihajókká.

8. Egyezmény a tenger alatti önműködő ütköző aknák elhelyezéséről.

9. Egyezmény a bombázásról tengeri haderővel háboru idejében.

10. Egyezmény a Genfi Egyezmény elveinek alkalmazásáról a tengeri háborura.

11. Egyezmény a tengeri háboruban gyakorolt lefoglalási jog egyes korlátozásairól.

12. Egyezmény a semleges Hatalmak jogairól és kötelességeiről a tengeri háboruban.

2. § Az első nemzetközi békeértekezleten megállapitott egyezmények fennmaradván azokkal a szerződő államokkal szemben, amelyek a jelen törvény 1. §-ának 4. és 10. pontjában emlitett egyezményeket nem erősitették meg, az 1899. évi julius hó 29. napján Hágában kelt egyezmények is az ország törvényei közé iktattatnak. Ezek az egyezmények a következők:

1. Egyezmény a nemzetközi viszonyok békés elintézéséről.

2. Egyezmény a szárazföldi háboru törvényeiről és szokásairól, a hozzámellékelt Szabályzattal.

3. A 10. Czikk elejtésével Egyezmény az 1864. évi augusztus hó 22-én kelt Genfi Egyezmény elveinek alkalmazásáról a tengeri háborura.

3. § Az első nemzetközi békeértekezleten megállapitott nyilatkozatok közül, mint még fennállók, az ország törvényei közé iktattatnak az 1899. évi julius hó 29. napján Hágában kelt következő nyilatkozatok:

1. Nyilatkozat oly lövedékek alkalmazásának tilalmáról, amelyeknek egyedüli czélja fojtó vagy mérges gázok terjesztése.

2. Nyilatkozat oly golyók alkalmazásának tilalmáról, amelyek az emberi testben könnyen szétmennek vagy ellapulnak.

4. § Azt, hogy a jelen törvénnyel beczikkelyezett egyezményeket és nyilatkozatokat mely államok erősitették meg, vagy hogy azokhoz utólagosan mely államok csatlakoztak, és hogy egyes államok minő fenntartásokkal éltek, ugyszintén a netalán előforduló felmondásokat a minisztérium rendelettel teszi közzé. Ezt a törvényt egyebekben is a minisztérium hajtja végre.

5. § Az 1. §-ban emlitett egyezmények szövege a következő:

I. Egyezmény
a nemzetközi viszályok békés elintézéséről

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya; az Amerikai Egyesült Államok elnöke; az Argentinai Köztársaság elnöke; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a Belgák királya; a Boliviai Köztársaság elnöke; a Braziliai Egyesült Államok Köztársaságának elnöke; Ő királyi Fensége Bulgária fejedelme; a Chilei Köztársaság elnöke; Ő Felsége a Kinai császár; a Columbiai Köztársaság elnöke; a Cubai Köztársaság ideiglenes kormányzója; Ő Felsége Dánország királya; a Domingoi Köztársaság elnöke; az Ecuadori Köztársaság elnöke, Ő Felsége Spanyolország királya, a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyságának és a tengerentuli brit területeknek királya, India császárja; Ő Felsége a Hellének királya; a Guatémalai Köztársaság elnöke; a Haitii Köztársaság elnöke; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége a Japán császár; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Nassau herczege; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; Ő királyi Fensége Montenegro fejedelme; Ő Felsége Norvégország királya; a Panamai Köztársaság elnöke; a Paraguayi Köztársaság elnöke; Ő Felsége Németalföld királynője; a Perui Köztársaság elnöke; Ő császári Felsége a Perzsa sah; Ő Felsége Portugál és Algarbia királya stb.; Ő Felsége Rumánia királya; Ő Felsége Minden Oroszok császárja; a Salvadori Köztársaság elnöke; Ő Felsége Szerbia királya; Ő Felsége Sziám királya; Ő Felsége Svédország királya; a Svájczi Szövetségtanács; Ő Felsége az Ottománok császárja; az Uruguayi Keleti Köztársaság elnöke; a Venezuelai Egyesült-Államok elnöke;

Áthatva attól a szilárd akarattól, hogy az általános béke fenntartására közreműködjenek;

Eltökélvén azt, hogy a nemzetközi viszályok barátságos elintézését minden erejükből előmozditják;

Felismervén azt a kölcsönösséget, amely a felvilágosodott nemzetek összességének tagjait egyesíti;

Kiterjeszteni óhajtván a jog uralmát és erősiteni a nemzetközi igazságérzetet;

Meggyőződvén arról, hogy a független Hatalmak kebelében állandóan szervezett választott biráskodás, amelyet minden állam igénybe vehet, hathatósan hozzájárulhat ennek az eredménynek eléréséhez;

Figyelembe véve a választott birósági eljárás általános és rendes szervezésének előnyeit;

Fontosságot tulajdonitván a Nemzetközi Békeértekezlet Dicső Kezdeményezőjével együtt annak, hogy nemzetközi megegyezés szentesitse azokat a méltányossági és jogi elveket, amelyeken az Államok biztonsága és a népek jóléte nyugszik;

Eczélból jobban biztositani óhajtván a Vizsgálóbizottságok és a választott biróságok működését és megkönnyiteni óhajtván a választott bírói igazságszolgáltatás igénybevételét, ha oly természetü vitákról van szó, amelyek a rövid utu eljárást eltürik;

Szükségesnek találván, hogy az Első Békeértekezleten a nemzetközi viszályok békés elintézésének czéljára alkotott munkálat bizonyos pontok tekintetében átdolgozást és kielégítést nyerjen:

A Magas szerződő Felek elhatározták, hogy evégből uj Egyezményt kötnek és Meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:

[Következik a meghatalmazottak megnevezése]

Akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik letétele után a következőképen állapodtak meg:

I. CZIM

Az általános béke fenntartásáról

Első Czikk

A szerződő Hatalmak abból a czélból, hogy az Államok közt az erőszak igénybevételének, amennyire lehetséges, elejét vegyék, abban egyeznek meg, hogy minden erejükkel törekedni fognak a nemzetközi vitás kérdések békés elintézésének biztositására.

II. CZIM

A jószolgálatokról és a közvetitésről

2. Czikk

A szerződő Hatalmak megegyeznek abban, hogy komoly meghasonlás vagy viszály esetén, mielőtt a fegyverekhez folyamodvának, amennyire a körülmények engedik, egy vagy több barátságos Hatalom jószolgálatait vagy közvetitését fogják igénybe venni.

3. Czikk

Ettől a lépéstől függetlenül hasznosnak és kivánatosnak tartják a szerződő Hatalmak, hogy a viszályban nem érdekelt egy vagy több Hatalom saját kezdeményezéséből felajánlja jószolgálatait vagy közvetítését a viszálykodó Államoknak, amennyiben erre a körülmények alkalmasak.

A viszályban nem érdekelt Hatalmak még az ellenségeskedések folyamán is felajánlhatják jószolgálataikat vagy közvetitésüket.

E jog gyakorlását a viszálykodó Felek egyike sem tekintheti soha barátságtalan cselekedetnek.

4. Czikk

A közvetítő szerepe abban áll, hogy kiegyeztesse azokat az ellentétes követeléseket és elenyésztesse azokat a nehezteléseket, amelyek a viszálykodó Államok közt támadhattak.

5. Czikk

A közvetítő tiszte véget ér, mihelyt akár a viszálykodó Felek bármelyike, akár maga a közvetitő megállapitja, hogy a kibékülésre részéről ajánlott módozatokat nem fogadták el.

6. Czikk

A jószolgálatok és a közvetítés, akár a viszálykodó Felek vették azokat igénybe, akár a viszályban nem érdekelt Hatalmak kezdeményezésére történtek, kizárólag tanács jellegével birnak és soha sincsen kötelező erejük.

7. Czikk

A közvetités elfogadásának, ellenkező megegyezés hiányában, nem lehet az a hatása, hogy a mozgósítást vagy a háboru előkészítésére irányuló egyéb rendszabályokat félbeszakítsa, késleltesse vagy megakadályozza.

Ha a közvetítés elfogadása az ellenségeskedésnek megkezdése után következik be, ellenkező megegyezés hiányában nem szakítja félbe a folyamatban levő hadműveleteket.

8. Czikk

A szerződő Hatalmak egyetértőleg ajánlják, hogy ha a körülmények megengedik, különleges közvetítés nyerjen az alábbi alakban alkalmazást.

Ha komoly, a békét veszélyeztető vitás kérdés merül fel, a viszálykodó Államok mindegyike egy-egy Hatalmat választ és ezt azzal a feladattal bizza meg, hogy a másik fél részéről választott Hatalommal - a békés vonatkozások megszakításának megelőzése végett - közvetlen érintkezésbe lépjen.

E megbizás fennállása alatt - amelynek tartama ellenkező kikötés hiányában harmincz napot tul nem haladhat - a viszálykodó Államok egymással a viszály tekintetében minden közvetlen érintkezdést megszüntetnek és a viszályt kizárólag a közvetítő Hatalmak elé utaltnak tekintik. Az utóbbiaknak a vitás kérdés kiegyenlitésére minden erejökkel törekedniök kell.

A békés érintkezés tényleges megszakításának esetében e Hatalmakat továbbra is terheli az a közös feladat, hogy a béke helyreállítására minden alkalmat felhasználjanak.

III. CZIM

A nemzetközi vizsgáló-bizottságokról

9. Czikk

Oly nemzetközi jellegü vitás ügyekben, amelyek sem a becsületet nem érintik, sem lényeges érdekeket nem érintenek és amelyek a ténykérdések fölött keletkezett nézeteltérések folytán merültek fel, a szerződő Hatalmak hasznosnak és kivánatosnak tartják, hogy a Felek, ha diplomácziai uton megegyezésre nem juthattak, küldjenek ki, amennyire a körülmények engedik, nemzetközi Vizsgáló Bizottságot, amelynek feladata e vitás ügyek megoldását megkönnyíteni azzal, hogy a ténykérdéseket részrehajlatlan és lelkiismeretes vizsgálat utján tisztába hozza.

10. Czikk

A nemzetközi vizsgáló bizottságok a viszálykodó felek közt létrejött külön egyezmény alapján alakulnak meg.

Az ügy bizottsági megvizsgálása végett kötött egyezmény szabatosan meghatározza a megvizsgálandó tényeket; meghatározza a Bizottság megalakulásának módját és határidejét, valamint a Megbizottak hatáskörének terjedelmét.

Hasonlóképen meghatározza, ha erre szükség van, a Bizottság székhelyét és a Bizottság kiszállási jogát; a nyelvet, amelyet a Bizottság használni fog, s azokat a nyelveket, amelyeknek használata a Bizottság előtt meg van engedve; valamint azt az időpontot is, ameddig mindegyik Fél a tényállás irásbeli ismertetését letenni köteles; meghatározza általában mindazokat a feltételeket, amelyekben a Felek megegyeztek.

Ha a Felek ülnökök kinevezését szükségesnek tartják, az ügy bizottsági megvizsgálása végett kötött egyezmény meghatározza kijelölésük módját és hatáskörük terjedelmét.

11. Czikk

Ha az ügy bizottsági megvizsgálása végett kötött egyezmény a Bizottság székhelyét nem határozta meg, a Bizottság székhelye Hága.

A már megállapitott székhelyet a Bizottság csak a Felek beleegyezésével változtathatja meg.

Ha az ügy bizottsági megvizsgálása végett kötött egyezmény nem határozta meg, hogy milyen nyelveket kell használni, efölött maga a Bizottság határoz.

12. Czikk

A Vizsgáló Bizottságokat ellenkező kikötés hiányában a jelen Egyezmény 45. és 57. Czikkében meghatározott módon kell megalakítani.

13. Czikk

Ha a Megbizottak vagy a netalán kinevezett ülnökök egyike meghal, lemond, vagy bármi okból akadályozva van, helyettesítésérő azon a módon kell gondoskodni, mint ahogyan őt kinevezik.

14. Czikk

A Feleknek joguk van arra, hogy a Vizsgáló Bizottság mellé külön ügyvivőket nevezzenek ki azzal a feladattal, hogy Őket képviseljék és Köztük, valamint a Bizottság közt közvetítőül szolgáljanak.

A Feleknek ezenkivül joguk van arra is, hogy érdekeiknek a Bizottság előtti kifejtésével és védelmezésével jogtanácsosokat vagy ügyvédeket bízzanak meg, akiket maguk neveznek ki.

15. Czikk

Az Állandó Választott Biróság Nemzetközi Irodája oly Bizottságok mellett, amelyeknek székhelye Hága, a segédhivatal szerepét tölti be és helyiségeit, valamint személyzetét ily Vizsgáló Bizottságok működésének érdekében a szerződő Hatalmak rendelkezésére bocsátja.

16. Czikk

Ha a Bizottság székhelye nem Hága, a Bizottság Főtitkárt nevez ki s ennek irodája szolgál a Bizottság segédhivatalául.

A segédhivatal feladata a Bizottság ülései tárgyában az Elnök vezetése alatt a szükséges intézkedéseket megtenni, a jegyzőkönyveket elkésziteni és a vizsgálat ideje alatt az irattárt őrizni, amelyet azután a Hágai Nemzetközi Irodának kell átszolgáltatnia.

17. Czikk

A Vizsgáló Bizottságok intézményének és működésének elősegítése végett a szerződő Hatalmak a következő szabályokat ajánlják, amelyeket a vizsgálati eljárásra akkor kell alkalmazni, ha a Felek nem fogadtak el más szabályokat.

18. Czikk

A Bizottság maga határozza meg az eljárásnak azokat a részleteit, amelyek az ügy bizottsági megvizsgálása végett kötött külön egyezményben, vagy a jelen Egyezményben szabályozva nincsenek, ugyszintén azokat az alakszerüségeket, amelyek a bizonyitás felvételére irányadók.

19. Czikk

A vizsgálat a Felek meghallgatásával történik.

Előre meghatározott időpontig mindegyik Fél közli a Bizottsággal és a másik Féllel - ha ennek helye lehet - a tényállás iránybeli ismertetését, és mindenesetre közli azokat az iratokat, ügyiratokat és okmányokat, amelyeket az igazság kideritésére szükségesnek tart; valamint közli azoknak a tanuknak és szakértőknek névsorát, akiknek kihallgatását kivánja.

20. Czikk

A Bizottságnak jogában áll, hogy a Felek beleegyezésével a helyszinére azonnal kiszálljon vagy oda tagjai közül egyet vagy többet kiküldjön, ha a felvilágositások megszerzésére ezt az eszközt használni szükségesnek tartja. Annak az államnak engedélye, amelynek területén a felvilágositások ily megszerzése végett el kell járni, megszerzendő.

21. Czikk

A ténymegállapításokat és a helyszini szemléket mindig a Felek ügyvivőnek vagy jogtanácsosainak jelenlétében vagy kellő meghivásásuk után kell végezni.

22. Czikk

A Bizottságnak joga van arra, hogy - amennyiben szükségesnek tartja - a Felek bármelyikétől magyarázatokat vagy felvilágosításokat kivánjon.

23. Czikk

A Felek kötelezik magukat, hogy a Vizsgáló Bizottságnak a kérdéses tények teljes ismeretéhez és szabatos megítéléséhez szükséges minden eszközt és segitséget rendelkezésére bocsátanak abban a legkiterjedtebb mértékben, amelyet lehetőnek tartanak.

Kötelezik magukat, hogy minden eszközt, amelylyel belföldi törvényhozásuk értelmében rendelkeznek, fel fognak használni avégből, hogy biztosítsák a Bizottság elé idézett oly tanuk vagy szakértől megjelenését, akik területükön tartózkodnak.

Ha ezek a Bizottságok előtt nem jelenhetnek meg, a Felek az illetékes hatóságokkal hallgattatják ki őket.

24. Czikk

Oly kézbesitések iránt, amelyeket a Bizottság egy harmadik szerződő Hatalom területén kiván teljesíttetni, a Bizottság közvetlenül ennek a Hatalomnak a Kormányához fordul. Ugyanez áll, ha bárminemü bizonyitékot kell a helyszinén felvenni.

Az ily czélból érkező megkereséseket a megkeresett Hatalom ugy teljesíti, ahogyan erre belföldi törvényhozása módot ad. Ezeknek a megkereséseknek teljesítését csak akkor lehet megtagadni, ha a megkeresett Hatalom azokat szuverénítására vagy biztonságára nézve sérelmes természetünek tartja.

A Bizottságnak joga van arra is, hogy annak a Hatalomnak közvetítését vegye igénybe, amelynek területén székhelye van.

25. Czikk

A tanukat és a szakértőket a Felek kivánságára vagy hivatalból a Bizottság idézi meg, de mindenesetre azon Állam Kormányának közvetítésével, amelynek területén tartózkodnak.

A tanuk kihallgatása az ügyvivők és jogtanácsosok jelenlétében, abban a sorrendben, amelyet a Bizottság megállapit, egymásután és elkülönitve történik.

26. Czikk

A tanuk kihallgatását az Elnök végzi.

A Bizottság tagjai mindazonáltal bármelyik tanuhoz intézhetnek olyan kérdéseket, aminőket megfelelőknek tartanak akár abból a czélból, hogy a tanuvallomás világosabb és kimerítőbb legyen, akár abból a czélból, hogy értesülést szerezzenek mindarról, ami az igazság kiderítésének szükséges kereteiben a tanuval összefüggésben áll.

A Felek ügyvivői és jogtanácsosai a tanu vallomását félbe nem szakíthatják, sem hozzá közvetlenül kérdést nem intézhetnek, hanem csak az Elnököt kérhetik arra, hogy a tanunak föltegye azokat a pótló kérdéseket, amelyeket ők szükségesnek tartanak.

27. Czikk

Nem engedhető meg a tanunak, hogy vallomását irott tervezetből olvassa fel, hanem enélkül kell vallomást tennie. Az Elnök mindazonáltal megengedheti a tanunak, hogy jegyzetekbe vagy okiratokba betekintsen, ha az előadott tények természete ezt szükségessé teszi.

28. Czikk

A tanuvallomási jegyzőkönyvet az ülés alatt kell elkésziteni és azt a tanu előtt fel kell olvasni. A tanu oly változtatásokat és pótlásoka tehet, amilyeneket jónak lát, és ezeket vallomásának folytatásaként kell a jegyzőkönyvbe foglalni.

Miután a vallomást a tanu előtt egész terjedelmében felolvasták, felszólitják őt annak aláirására.

29. Czikk

Az ügyvivőknek jogukban áll, hogy a vizsgálat folyamata alatt vagy annak végeztével irásban oly nyilatkozatokat, kérelmeket vagy összefoglalásokat terjeszszenek a Bizottság és a másik Fél elé, aminőket az igazság kiderítése végett szükségeseknek tartanak.

30. Czikk

A Bizottság tanácskozása zárt ajtók mellett megy végbe és titokban tartandó.

A Bizottság az összes határozatokat szótöbbséggel hozza.

Ha valamelyik tag a szavazásban résztvenni vonakodik, ezt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

31. Czikk

A Bizottság tárgyalásai csak akkor nyilvánosak és a vizsgálati jegyzőkönyvek és a vizsgálattal összefüggő iratok csakis abban az esetben tétetnek közzé, ha a Bizottság a Felek beleegyezésével igy határoz.

32. Czikk

Miután a Felek az összes felvilágosításokat és bizonyítékaikat előterjesztették, miután továbbá az összes tanuk kihallgatása véget ért, az Elnök a tárgyalást bezárja és a Bizottság a tárgyalást elnapolja, hogy jelentését megfigyelés alá vehesse és elkészithesse.

33. Czikk

A jelentést a Bizottság összes tagjai aláirják.

Ha a tagoknak valamelyike a jelentést aláírni vonakodik, ezt meg kell említeni, de a jelentés érvényes marad.

34. Czikk

A Bizottság jelentését a Felek ügyvivőinek és jogtanácsosainak jelenlétében vagy kellő meghivásuk után nyilvános ülésben fel kell olvasni.

A jelentés egy példányát mindegyik Fél megkapja.

35. Czikk

A Bizottság jelentése a tényállás megállapítására szoritkozik és nincs oly jellege, mint a választott bíróság ítéletének. A jelentés teljes szabadságot enged a Feleknek abban a tekintetben, hogy e ténymegállapitás után mit tegyenek.

36. Czikk

Mindegyik Fél saját költségeit egyedül, a Bizottság költségeit pedig egyenlő arányban viseli.

IV. CZIM

A nemzetközi választott bíráskodásról

I. FEJEZET

A választott bírósági jogszolgáltatásról

37. Czikk

A nemzetközi választott bíráskodás czélja az, hogy az Államok közt felmerülő vitás ügyek az illető Államok választotta bírákkal és a jog tisztelete alapján nyerjenek elintézést.

A választott bíráskodás igénybevétele magában foglalja a kötelezettséget arra, hogy az illető államok jóhiszemüen alávetik magukat a Választott Bíróság ítéletének.

38. Czikk

Jogi természetü kérdésekben, és pedig első sorban a nemzetközi egyezmények értelmezésének vagy alkalmazásának kérdéseiben a szerződő Hatalmak a választott bíráskodást a leghathatósabb és egyszersmind a legméltányosabb módnak ismerik el a diplomácziai uton meg nem oldott vitás ügyek elintézésére.

Kivánatos volna tehát, hogy az említett kérdésekre nézve felmerülő vitás ügyekben a szerződő Hatalmak előforduló esetben, amennyiben a körülmények engedik, a választott bíráskodást vegyék igénybe.

39. Czikk

Választott birósági egyezmény létrejöhet akár már felmerült, akár pedig csak netalán keletkező vitás ügyekre nézve.

Kiterjedhet az összes vitás ügyekre, vagy pedig a vitás ügyeknek csupán egy meghatározott csoportjára.

40. Czikk

Függetlenül az általános, vagy különös Államszerződésektől, amelyek a szerződő Hatalmakra nézve a választott bíráskodás igénybevételére ez idő szerint kötelezettséget állapítanak meg, a szerződő Hatalmak fenntartják maguknak azt, hogy uj általános vagy különös megállapodásokat létesítsenek oly czélból, hogy a kötelező választott bíráskodást mindazokra az esetekre kiterjesszék, amelyet alája vonhatóknak vélnek.

II. FEJEZET

Az Állandó választott bíróságról

41. Czikk

Annak megkönnyítése végett, hogy oly nemzetközi vitás kérdésekben, amelyek diplomácziai uton elintézhetők nem voltak, a választott bíráskodást azonnal igénybe lehessen venni, a szerződő Hatalmak kötelezik magukat, hogy fenntartják az Állandó választott bíróságot ugy, amint azt az Első Békeértekezlet szervezte, hogy az mindenkor igénybevehető legyen, és hacsak a Felek más eljárásban nem állapodnak meg, a jelen Egyezménybe foglalt eljárás szerint működjék.

42. Czikk

Az állandó bíróságnak minden választott bíráskodási ügy hatáskörébe tartozik, hacsak a Felek nem egyeztek meg külön bíróság alakitásában.

43. Czikk

Az Állandó bíróság székhelye Hága.

Az Állandó bíróság segédhivatalaként a Nemzetközi Iroda szolgál; ez közvetíti azokat a közléseket, amelyek az Állandó bíróság egybegyülésére vonatkoznak; ez őrzi a levéltárat és végzi az összes igazgatási ügyeket.

A szerződő Hatalmak kötelezik magukat, hogy az Irodával, mihelyt lehetséges, közölni fognak hiteles másolatban minden közöttük létrejött választott bírósági megállapodást és minden rájuk vonatkozó választott bírósági ítéletet, amelyet külön bíróság hozott.

Hasonlóképen kötelezik magukat, hogy közölni fogják az Irodával azokat a törvényeket, rendeleteket és okiratokat, amelyek az Állandó bíróság ítéleteinek végrehajtására vonatkoznak.

44. Czikk

Minden szerződő Hatalom legfeljebb négy egyént jelöl ki, akik nemzetközi jogi kérdésekben elismert szaktekintélyek, a legnagyobb erkölcsi tiszteletben állanak és a választott bírói tisztet elfogadni hajlandók.

Az ekként kijelölt személyeket, mint a Biróság Tagjait, lajstromba kell foglalni s ezt a lajstromot az Irodának közölnie kell az összes többi szerződő Hatalmakkal.

A választott bírák lajstromában előforduló összes változásokat az Iroda a szerződő Hatalmaknak tudomására juttatja.

Két vagy több Hatalom egy vagy több tagnak közös kijelölésében is megegyezhetik.

Ugyanazt a személyt több Hatalom is kijelölheti.

A Bíróság tagjainak kinevezése hat évi időszakra szól. Megbizatásuk megujitható.

Ha a Bíróság valamelyik tagja meghal vagy visszavonul, helyének betöltéséről ujabb hat évi időszakra a kinevezésre nézve megállapított módon kell gondoskodni.

45. Czikk

Ha a szerződő Hatalmak közöttük felmerült vitás ügy elintézése végett az Állandó bírósághoz akarnak fordulni, az illető vitás ügy eldöntésére hivatott Itélőszék bíráit az Állandó bíróság Tagjainak főlajstromából kell választani.

Ha a választott birósági Itélőszék megalakitására nézve a Felek megegyezésre nem jutnak, a következő módon kell eljárni:

Mindegyik Fél két választott bírót nevez meg, akik közül csak egyik lehet az ő állampolgára vagy pedig olyanok közül kiválasztott bíró, akiket az Állandó bíróság Tagjaiul ez a Fél jelölt volt ki. Az igy megválasztott birák együttesen egy ötödik bírót választhatnak.

Ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az ötödik bírót a Felek közös egyetértésével kijelölt harmadik hatalom választja.

Ha erre nézve nem jönne létre megegyezés, mindegyik Fél egy külön Hatalmat jelöl ki és az ötödik birót az ekként kijelölt Hatalmak választják meg közös megegyezéssel.

Ha két hónapi határidő alatt ez a két Hatalom nem tudna megegyezni, mindegyikük két-két tagot jelöl ki az Állandó bíróság Tagjainak névjegyzékéből azokon a Tagokon kivül, akiket már a Felek kijelöltek; e két tag egyike sem lehet valamelyiküknek állampolgára. Az igy megnevezett jelöltekre nézve a sors dönti el, hogy melyikök legyen az ötödik választott bíró.

46. Czikk

Mihelyt az Itélőszék megalakult, a Felek azt az elhatározásukat, hogy az Állandó bíróságot igénybe venni akarják, valamint az e czélból kötött megállapodások szövegét és a választott bírák nevét az Irodának tudomására juttatják.

Az Iroda erre mindegyik választott bíróval közli a megállapodást és az Itélőszék többi tagjainak nevét.

Az Itélőszék a Felek által megállapított időpontban jön össze. Elhelyezéséről az Iroda gondoskodik.

Az Itélőszék Tagjai működésük alatt, hazájukon kivül a diplomácziai kiváltságokat és mentességeket élvezik.

47. Czikk

Az Irodának jogában áll, hogy helyiségeit és személyzetét bármely külön választott bíróság működésének czéljára is a szerződő Hatalmak rendelkezésére bocsássa.

Az Állandó biróság hatáskörét a szabályzatokban megállapított feltételek mellett ki lehet terjeszteni azokra a vitás ügyekre is, amelyek nem szerződő Hatalmak között, vagy szerződő és nem szerződő Hatalmak között merültek fel, ha a Felek abban egyeztek meg, hogy a jogszolgáltatásnak ezt a módját veszik igénybe.

48. Czikk

A szerződő Hatalmak kötelességüknek tartják, hogy abban az esetben, ha közülök két vagy több Hatalom között sulyos viszály volna kitörőfélben, ezeket a Hatalmakat figyelmeztessék arra, hogy az Állandó bíróság rendelkezésükre áll.

Következésképen kijelentik, hogy a viszálykodó Felek figyelmeztetése a jelen Egyezmény rendelkezéseire és a béke magasabb érdekében adott az a tanács, hogy a viszálykodó Felek az Állandó bíróságot vegyék igénybe, csakis jó szolgálatnak tekinthető.

Ha két Hatalom közt merül fel valamely viszály, egyikük mindig intézhet a Nemzetközi Irodához oly tartalmu jegyzéket, amelyben kijelenti, hogy a vitás kérdést hajlandó választott bíráskodás alá bocsátani.

Az Irodának kötelessége ezt a nyilatkozatot a másik Hatalommal haladéktalanul közölni.

49. Czikk

Az állandó igazgató Tanács, amely a szerződő Hatalmaknak Hágában akkreditált diplomácziai képviselőiből és Németalföld külügyminiszteréből áll - aki az elnöki szerepet tölti be - vezeti és ellenőrzi a Nemzetközi Irodát.

Saját ügyrendjét, valamint a többi szükséges szabályzatot az igazgató Tanács állapitja meg.

Az igazgató Tanács határoz mindazokban az igazgatási természetü kérdésekben, amelyek az Iroda működésével összefüggésben állhatnak.

Teljes hatalma van az Iroda tisztviselőinek és alkalmazottainak kinevezése, felfüggesztése vagy elmozditása tekintetében.

Az igazgató Tanács határozza meg az illetményeket és a fizetést; ellenőrzi az általános kiadásokat.

A kellően összehivott üléseken kilencz tag jelenléte elégséges ahhoz, hogy a Tanács jogérvényesen határozhasson. A határozatokat a Tanács szótöbbséggel hozza.

Az igazgató Tanács haladéktalanul közli a szerződő Hatalmakkal az általa elfogadott szabályzatokat. Minden évben jelentést küld a Hatalmaknak a Bíróság munkálkodásáról, az igazgatási szervezet működéséről és a kiadásokról. Ezenkivül a jelentés tartalmaza azon okiratok lényeges tartalmának összefoglalását, amelyeket a hatalmak a 43. Czikk 3. és 4. bekezdése értelmében az Irodával közöltek.

50. Czikk

Az Iroda költségeit az Egyetemes postaegyesület nemzetközi Irodájára nézve megállapitott arányban a szerződő Hatalmak viselik.

A csatlakozó Hatalmak terhére eső költségeket attól a naptól kezdve kell számitásba venni, amely napon csatlakozásuk életbe lép.

III. FEJEZET

A választott bírósági eljárásról

51. Czikk

A választott bíráskodás fejlesztésének előmozditása végett a szerződő Hatalmak a következő szabályokat állapitották meg, amelyeket a választott bírósági eljárásra akkor kell alkalmazni, ha a Felek nem egyeztek meg más szabályokban.

52. Czikk

A választott bíráskodást igénybevevő Hatalmak szerződést irnak alá, amelyben a vita tárgyát, a választott bírák megnevezésének határidejét, továbbá azokat az alakszerüségeket, sorrendet és határidőket, amelyek a 63. Czikkben említett közlésre irányadók lesznek, végül annak az összegnek nagyságát is meghatározzák, amelyek mindegyik Félnek költségelőlegként le kell tennie.

Hasonlóképen meghatározza a szerződés, ha helye van, a választott bírák kinevezésének módját, az Itélőszék részére netalán engedett különös hatáskört, az Itélőszék székhelyét, a nyelvet, amelyet az Itélőszék használni fog, és azokat a nyelveket, amelyeket az Itélőszék előtt használni lehet; valamint általában mindazokat a feltételeket, amelyekben a Felek megegyeztek.

53. Czikk

Az ily választott bírósági szerződés létrehozására az Állandó bíróság van hivatva, ha a Felek egyetértenek abban, hogy e czélból hozzá fordulnak.

Hasonlóképen az Állandó bíróság van erre hivatva akkor is, ha ily megkereséssel a felek közül csak az egyik fordul hozzá - miután a megegyezés létrehozására diplomácziai uton sikertelenül tett kisérletet - és szó van:

1. oly vitás kérdésről, amely a jelen Egyezmény hatályba lépte után kötött vagy megujitott általános választott bírósági Államszerződés alá vonható, ha ez az államszerződés minden vitás kérdés tekintetében külön választott bírósági szerződés kötését tartja szem előtt és ennek létrehozása tekintetében sem kifejezetten, sem hallgatagon nem zárja ki az Állandó bíróság hatáskörét. Mindazonáltal nem lehet az Állandó bírósághoz fordulni, ha a másik Fél kijelenti, hogy nézete szerint ez a vitás kérdés nem esik a kötelező választott bíráskodás alá tartozó vitás kérdések csoportjába; kivéve, ha maga a választott bírósági Államszerződés ruházza rá a választott bírósági Itélőszékre azt a jogot, hogy ezt az előzetes kérdést eldöntse;

2. ha oly vitás kérdésről van szó, amely abból származik, hogy az egyik Hatalom a saját állampolgárait megillető szerződés követelések teljesitését kivánja a másik Hatalomtól és ha e vitás kérdés megoldására a választott bírósági elintézését elfogadják. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni akkor, ha a választott bírósági elintézés elfogadásának az volt a feltétele, hogy a külön választott bírósági szerződés más módon jőjjön létre.

54. Czikk

Az előbbi czikkben emlitett esetekben a külön szerződést a 45. Czikk 3-6. bekezdésében meghatározott módon kijelölt öt tagból álló bizottság hozza létre.

Az ötödik tag a bizottságnak hivatalból Elnöke.

55. Czikk

A választott bírói tisztet a Felek egy vagy több választott bíróra ruházhatják, akiket vagy tetszésük szerint jelölnek ki, vagy pedig a jelen Egyezménynyel szervezett Állandó választott bíróság Tagjai közül választanak.

Ha az Itélőszék megalakítására nézve a Felek megegyezésre nem jutnak, a 45. Czikk 3-6. bekezdésében megjelölt módon kell eljárni.

56. Czikk

Ha Uralkodót vagy Államfőt választanak választott bíróvá, a választott bírósági eljárást Ő szabályozza.

57. Czikk

Az a választott bíró, akit a kijelölt bírák választanak, az Itélőszéknek hivatalból elnöke.

Ha az Itélőszéknek nincs olyan bírája, akit a kijelölt választott bírák választottak meg, az Itélőszék maga nevezi ki Elnökét.

58. Czikk

Ha a választott bírósági külön szerződést, ugy amint azt az 54. Czikk rendeli, bizottság hozza létre s ellenkező kikötés nincs, maga a bizottság alakitja meg az Itélőszéket.

59. Czikk

Ha a választott bírák valamelyike meghal, lemond, vagy bármi oknál fogva akadályozva van, helyettesítéséről azon a módon kell gondoskodni, mint ahogyan őt kinevezték.

60. Czikk

Ha a Felek nem jelölnek ki más székhelyet, az Itélőszék székhelye Hága.

Az Itélőszék székhelye harmadik Hatalom területén csak ennek beleegyezésével lehet.

A már megállapított székhelyet csak a Felek beleegyezésével lehet megváltoztatni.

61. Czikk

Ha a választott birósági külön szerződés nem állapította meg azokat a nyelveket, amelyeket használni lehet, e kérdésben az Itélőszék határoz.

62. Czikk

A Feleknek jogukban áll az Itélőszékhez külön ügyvivőket kinevezni oly megbizással, hogy Közöttük és az Itélőszék között közvetítőkként szerepeljenek.

Jogosítva vannak a Felek ezenfelül arra is, hogy az Itélőszék előtt jogaiknak és érdekeiknek védelmével jogtanácsosokat vagy ügyvédeket bízhassanak meg, akiket e végből Maguk neveznek ki.

Az Állandó bíróság tagjai ily ügyvivőkként, jogtanácsosokként vagy ügyvédekként csakis ama Hatalom érdekében járhatnak el, amely őket a Bíróság Tagjaiul kinevezte.

63. Czikk

A választott bírósági eljárás rendszerint két külön részre oszlik: az irásbeli előkészítő eljárásra és a tárgyalásra.

Az irásbeli előkészítő eljárás abban áll, hogy az illető ügyvivők közlik az Itélőszék tagjaival és az Ellenféllel emlékiratukat, elleniratukat s ha erre szükség van, válaszukat; a Felek ezekhez mindazokat az ügyiratokat és okmányokat csatolják, amelyekre hivatkoztak. Ez a közlés vagy közvetlenül, vagy a Nemzetközi Iroda útján, olyan sorrendben és oly határidők alatt megy végbe, amint azt a választott bírósági szerződés meghatározza.

A választott bírósági szerződésben megjelölt határidőket meghosszabbíthatják a Felek közös megegyezéssel, vagy pedig maga az Itélőszék, ha ezt igazságos döntés czéljából szükségesnek tartja.

A tárgyalás abban áll, hogy a Felek élőszóval fejtik ki adataikat az Itélőszék előtt.

64. Czikk

Minden ügyiratot, amelyet a Felek egyike bemutatott, közölni kell hiteles másolatban a másik Féllel.

65. Czikk

Amennyiben különös körülmények fenn nem forognak, az Itélőszék csak az előkészítő eljárás befejezése után ül össze.

66. Czikk

A tárgyalást az Elnök vezeti.

A tárgyalás csak akkor nyilvános, ha az Itélőszék a Felek beleegyezésével ezt kimondja.

A tárgyalásról titkárok, akiket az Elnök nevez ki, jegyzőkönyvet készitenek. A jegyzőkönyveket az Elnök és a titkárok egyike irja alá; csakis ily jegyzőkönyveket illet hitelesség jellege.

67. Czikk

Az előkészítő eljárás berekesztése után az Itélőszéknek jogában áll a tárgyalásból kizárni minden oly uj ügyiratott vagy okmányt, amelyet a Felek egyike a másik beleegyezése nélkül akarna előterjeszteni.

68. Czikk

Az Itélőszéknek szabadságában áll tekintetbe venni azokat az uj ügyiratokat és okmányokat, amelyekre figyelmét a Felek ügyvivői vagy jogtanácsosai felhívják.

Ily esetben jogában áll az Itélőszéknek ezeknek az ügyiratoknak vagy okmányoknak bemutatását kivánni, köteles azonban azokat az Ellenféllel közölni.

69. Czikk

Az Itélőszék ezenkivül a Felek ügyvivőitől minden szükséges ügyirat bemutatását követelheti és minden szükséges felvilágositás megadását kivánhatja. Azt a körülményt, hogy az ügyvivők ezt megtagadták, az Itélőszék megállapítja.

70. Czikk

A Felek ügyvivői és jogtanácsosai jogositva vannak az Itélőszéken élőszóval mindazokat az adatokat előterjeszteni, amelyeknek előterjesztését ügyük védelmére jónak látják.

71. Czikk

Jogukban áll kifogásokat és ügygátló ellenvetéseket tenni. Az Itélőszéknek e pontok tárgyában hozott határozatai végérvényesek és utólagos vita tárgyává nem tehetők.

72. Czikk

Az Itélőszék tagjai jogositva vannak a Felek ügyvivőihez és jogtanácsosaikhoz kérdéseket intézni és tőlük a kétes pontokra nézve felvilágositásokat kérni.

Sem a föltett kérdések, sem pedig azok az észrevételek, amelyeket a tárgyalások folyamán az Itélőszék tagjai tesznek, nem tekinthetők ugy, mintha akár általában az Itélőszéknek, akár különösen tagjainak véleményét juttatnák kifejezésre.

73. Czikk

Az Itélőszéknek joga van saját hatáskörét megállapitani és e végből a jog elveinek alkalmazásával ugy a választott bírósági szerződést, mint pedig azokat az egyéb iratokat és okmányokat értelmezni, amelyekre ez ügyben hivatkozni lehet.

74. Czikk

Az Itélőszék a per vezetése czéljából eljárási rendelkezéseket bocsáthat ki, meghatározhatja azokat az alakszerüségeket, azt a sorrendet és azokat a határidőket, amelyeknek keretén belül mindegyik Félnek elő kell terjesztenie végső inditványait; joga van az Itélőszéknek mindazokat az alakszerüségeket elvégezni, amelyekkel a bizonyitás felvétele jár.

75. Czikk

A Felek kötelezik magukat, hogy abban a legkiterjedtebb mértékben, amelyet lehetőnek tartanak, az Itélőszék rendelkezésére bocsátják mindazokat az adatokat, amelyek a vitás ügy eldöntéséhez szükségesek.

76. Czikk

Oly kézbesitések iránt, amelyeket az Itélőszék egy harmadik szerződő Hatalom területén kiván teljesittetni, az Itélőszék közvetlenül ennek a Hatalomnak Kormányhoz fordul. Ugyanez áll, ha bárminemü bizonyitékot kell a helyszinén felvenni.

Az ily czélból érkező megkereséseket a megkeresett Hatalom ugy teljesíti, ahogy erre beltörvényhozása módot ad. Ezeknek a megkereséseknek teljesítését csak akkor lehet megtagadni, ha a megkeresett Hatalom azokat Saját szuverénitására vagy saját biztonságára nézve sérelmes természetüeknek tartja.

Az Itélőszéknek joga van arra is, hogy annak a Hatalomnak közvetítését vegye igénybe, amelynek területén székhelye van.

77. Czikk

Miután a Felek ügyvivői és jogtanácsosai ügyük támogatására minden felvilágosítást és bizonyitékot előadtak, az Elnök az ügy tárgyalását berekeszti.

78. Czikk

Az Itélőszék tanácskozása zárt ajtók mellett megy végbe és titokban tartandó.

Az Itélőszék az összes határozatokat szótöbbséggel hozza.

79. Czikk

A választott bírósági ítéletet indokolni kell. Fel kell sorolni abban a választott bírák nevét; az ítéletet az elnök és a segédhivatal vezetője, vagy az a titkár irja alá, aki a segédhivatalt vezeti.

80. Czikk

Az itéletet a Felek ügyvivőinek és jogtanácsosainak jelenlétében vagy kellő meghivásuk után nyilvános ülésben fel kell olvasni.

81. Czikk

A kellőképen kihirdetett és a Felek ügyvivőinek kellőképen kézbesitett ítélet a vitás ügyet végérvényesen és fellebbvitel kizárásával dönti el.

82. Czikk

Minden vitás kérdést, amely a Felek közt az ítélet értelmezése és végrehajtása tekintetében felmerülhet, ellenkező kikötés hiányában, azon Itélőszék elbirálása alá kell terjeszteni, amely az ítéletet hozta.

83. Czikk

A Felek a választott bírósági szerződésben fenntarthatják maguknak azt, hogy a választott bírósági ítélet felülbírálását kérhessék.

Ebben az esetben, ellenkező kikötés hiányában, a kérelmet ahhoz az Itélőszékhez kell intézni, amely az ítéletet hozta. A kérelem csakis uj ténykörülmény felmerülésére alapítható, amely ténykörülmény olyan természetü, hogy az ítéletre döntő befolyásu lett volna és amely a tárgyalás berekesztésének időpontjában ismeretlen volt mind maga az Itélőszék, mind a felülbírálatot kérő fél előtt.

A felülbíráló eljárás meginditását az Itélőszék csupán oly határozattal rendelheti el, amely kifejezetten megállapítja, hogy csakugyan uj ténykörülmény forog fenn és amely elismeri, hogy az csakugyan bir az előbbi bekezdés szerint kivánt kellékekkel, végül amely ezen az alapon kimondja, hogy a felülbírálati kérelemnek helye van.

A választott bírósági szerződés megállapítja azt a határidőt, amelyen belül a felülbírálatra irányuló kérelmet elő kell terjeszteni.

84. Czikk

A választott bírósági ítélet csak a vitás ügyben szereplő Felekre nézve kötelező.

Ha oly Egyezmény értelmezéséről van szó, amelyben a viszálykodó Feleken kivül más Hatalmak is részesek, az előbbiek az összes aláiró Hatalmakat idejekorán értesitik. E Hatalmak mindegyikének jogában áll a perben részt venni. Ha Közülök egyvagy több Hatalom élt ezzel a joggal, az ítéletben foglalt értelmezés rájuk nézve is kötelező.

85. Czikk

Mindegyik Fél saját költségeit egyedül, az Itélőszék költségeit pedig egyenlő arányban viseli.

IV. FEJEZET

Rövid útú választott birósági eljárás

86. Czikk

A választott bírósági jogszolgáltatás megkönnyítése végett oly vitás ügyekben, amelyek a rövid útú eljárást eltürik, a szerződő Hatalmak az alábbi szabályokat állitják fel, amelyeket eltérő kikötés hiányában követni kell és kimondják, hogy előforduló esetben a III. fejezetnek e szabályokkal ellentétben nem álló rendelkezései alkalmazandók.

87. Czikk

A viszálykodó Felek mindegyike egy választott bírót nevez meg. Az igy kijelölt választott bírák egy harmadik bírót választanak. Ha e tekintetben nem tudnak megegyezni, az Állandó bíróság főlajstromából mindegyikük két jelöltet hoz javaslatba azok közül, akiket nem a Felek maguk jelöltek ki az Állandó bíróság Tagjaiul s akik a viszálykodó felek egyikének sem állampolgárai; az igy javaslatba hozott jelöltek között a sors dönti el, hogy melyikük legyen a harmadik választott bíró.

Az igy kijelölt harmadik választott bíró elnököl az Itélőszéken, amely szótöbbséggel hozza határozatait.

88. Czikk

Előzetes megállapodás hiányában az Itélőszék, mihelyt megalakult, meghatározza azokat a határidőket, amelyek alatt mindegyik Félnek be kell mutatnia saját emlékiratát.

89. Czikk

Az Itélőszék előtt mindegyik Felet ügyvivő képviseli, aki az Itélőszék s az őt kijelölő Kormány között közvetítőként szerepel.

90. Czikk

Az eljárás kizárólag irásbeli. Mindazonáltal mindegyik félnek joga van arra, hogy tanuk és szakértők megjelenését kivánja. Magának az Itélőszéknek joga van szóbeli felvilágositásokat követelni a két Fél ügyvivőitől, továbbá azoktól a szakértőktől és tanuktól, akiknek megjelenését szükségesnek tartja.

V. CZIM

Záró rendelkezések

91. Czikk

A jelen Egyezmény kellő megerősítés után a szerződő Hatalmak közti vonatkozásokban az 1899. évi julius hó 29-én a nemzetközi viszályok békés elintézése tárgyában kötött Egyezmény helyébe lép.

92. Czikk

A jelen Egyezmény, mihelyt lehetséges, meg fog erősittetni.

A megerősitő okiratok Hágában fognak letétetni.

A megerősitő okiratok első letételéről jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, amelyet a résztvevő Hatalmak képviselői és Németalföld külügyminisztere irnak alá.

A megerősitő okiratoknak mindegyik későbbi letétele irásbeli értesítés mellett történik, amelyet a megerősítő okirattal felszerelve Németalföld Kormányához kell intézni.

A megerősitő okiratok első letételéről szerkesztett jegyzőkönyvnek, az előbbi bekezdésben megjelölt értesitésnek, valamint a megerősitő okiratoknak hiteles másolatát Németalföld Kormánya diplomácziai uton haladéktalanul meg fogja küldeni a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak, valamint azoknak a többi Hatalmaknak is, amelyek az Egyezményhez csatlakoztak. Az előbbi bekezdésben megjelölt esetben, az ott megnevezett Kormány a Hatalmakkal egyidejüleg közli azt a napot is, amelyen az értesitést megkapta.

93. Czikk

Az Egyezményt alá nem iró azok a Hatalmak, amelyek a Második Békeértekezletre meg voltak hiva, a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak.

A csatlakozni kívánó Hatalom ezt a szándékát irásban közli Németalföld Kormányával, megküldvén a csatlakozási iratot, amelyet a nevezett Kormány levéltárában kell majd elhelyezni.

Ez a Kormány a Második Békeértekezletre meghivott többi Hatalmaknak haladéktalanul megküldi az értesitésnek, valamint a csatlakozási iratnak hiteles másolatát, megjelölvén azt a napot, amelyen az értesitést kapta.

94. Czikk

Azokra a feltételekre vonatkozólag, amelyek alatt a Második Békeértekezletre meg nem hivott Hatalmak a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak, a szerződő Hatalmak utólagosan fognak megegyezni.

95. Czikk

Azokra a Hatalmakra nézve, amelyek a megerősitő okiratok első letételében résztvettek, a jelen Egyezmény a letételről szerkesztett jegyzőkönyv keltétől számitott hatvan nap mulva válik hatályossá, azokra a Hatalmakra pedig, amelyek az Egyezményt később erősitik meg, vagy ahhoz később csatlakoznak, attól a naptól számitott hatvan nap mulva, amelyen a megerősitésről vagy a csatlakozásról szóló értesités Németalföld Kormányához érkezett.

96. Czikk

Ha a szerződő Hatalmak valamelyike a jelen Egyezményt fel akarná mondani, a felmondásról irásban kell Németalföld Kormányát értesitenie, amely az értesités hiteles másolatát megküldi az összes többi Hatalmaknak, tudatván velük azt a napot, amelyen az értesités hozzá érkezett.

A felmondás hatása csak arra a Hatalomra terjed ki, amelytől származik és egy év mulva kezdődik attól a naptól számitva, amelyen a felmondásról szóló értesítés Németalföld Kormányához érkezett.

97. Czikk

Németalföld külügyminisztériuma jegyzéket fog vezetni és abban feltünteti azt a napot, amelyen a megerősitő okiratok letétele a 92. Czikk 3. és 4. bekezdése értelmében megtörtént, ugyszintén azt a napot, amelyen a csatlakozásról (93. Czikk 2. bekezdése) vagy a felmondásról (96. Czikk 1. bekezdése) szóló értesítés megérkezett.

Mindegyik szerződő Hatalom betekinthet ebbe a jegyzékbe és arról hitelesitett kivonatot kivánhat.

Minek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláirásukkal ellátták.

Kelt Hágában, az ezerkilenczszázhetedik évi október hó tizennyolczadikán, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve és amelynek hitelesitett másolatai a szerződő Hatalmaknak diplomácziai uton meg fognak küldetni.

(Következnek az aláirások: Ausztria-Magyarország részéről: Mérey, Bon Macchio; az Amerikai Egyesült Államok részéről: az 1907. évi október hó 16-án az Értekezletnek teljes ülésében tett Nyilatkozat fenntartásával; Rumánia részéről: Ugyanazokkal a fenntartásokkal, amelyeket az 1899. évi julius hó 29-én a nemzetközi viszályok békés elintézése tárgyában kötött Egyezmény aláirásakor a Rumán Meghatalmazottak tettek; Svájcz részéről: Az 53. Czikk 2. pontja kivételével; Törökország részéről: Az Értekezletnek 1907. évi október hó 16-án tartott 9. teljes ülése jegyzőkönyvébe vett fenntartással...)

II. Egyezmény
a szerződéses követelések behajtása végett igénybe vett fegyvereserő alkalmazásának korlátozásáról

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya; az Amerikai Egyesült Államok elnöke; az Argentinai Köztársaság elnöke; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya; a Boliviai Köztársaság elnöke; Ő királyi Fensége Bulgária fejedelme; a Chilei Köztársaság elnöke; a Columbiai Köztársaság elnöke; a Cubai Köztársaság ideiglenes kormányzója; Ő Felsége Dánország királya; a Domingoi Köztársaság elnöke; az Ecuadori Köztársaság elnöke, Ő Felsége Spanyolország királya, a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyságának és a tengerentuli brit területeknek királya, India császárja; Ő Felsége a Hellének királya; a Guatémalai Köztársaság elnöke; a Haitii Köztársaság elnöke; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége a Japán császár; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; Ő királyi Fensége Montenegro fejedelme; Ő Felsége Norvégország királya; a Panamai Köztársaság elnöke; a Paraguayi Köztársaság elnöke; Ő Felsége a Németalföld királynője; a Perui Köztársaság elnöke; Ő császári Felsége a Perzsa sah; Ő Felsége Portugál és Algarbia királya stb.; Ő Felsége Minden Oroszok császárja; a Salvadori Köztársaság elnöke; Ő Felsége Szerbia királya; Ő Felsége az Ottománok császárja; az Uruguayi Keleti Köztársaság elnöke:

Elkerülni óhajtván azt, hogy a nemzetek között fegyveres összeütközések támadjanak pénzbeli eredetü oly szerződéses követelések miatt, melyeket az egyik ország Kormánya, mint az állampolgárait megilletőleg egy másik ország Kormányától követel;

Elhatározták, hogy e czélból Egyezményt kötnek és Meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:

[Következik a meghatalmazottak megnevezése]

Akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik letétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

Első Czikk

A szerződő Hatalmak megegyeztek abban, hogy nem nyulnak a fegyveres erőhöz oly szerződéses követelések behajtása végett, melyeket az egyik ország Kormánya, mint az állam polgárait megilletőleg, egy másik ország Kormányától követel.

Mindazonáltal ez a megállapodás nem fog alkalmazást nyerhetni, ha az adós Állam az ügynek választott bírósági döntés alá bocsátása iránt tett ajánlatot visszautasitja, vagy válasz nélkül hagyja, vagy az ajánlat elfogadása esetében a választott bírósági szerződés megkötését lehetetlenné teszi, vagy a választott bíróság döntése után a hozott határozatnak magát alá nem veti.

2. Czikk

Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy az előbbi czikk 2. bekezdésében emlitett választott bírósági döntés a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában létrejött Egyezmény IV. czimének 3. fejezetében megállapított eljárás értelmében történjék. A választott bírósági döntés, a Felek különleges megállapodásainak hiányában meghatározza az igény jogalapját, a követelés összegét, a fizetés idejét és módját.

3. Czikk

A jelen Egyezmény, mihelyt lehetséges, meg fog erősittetni.

A megerősitő okiratok Hágában fognak letétetni.

A megerősitő okiratok első letételéről jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, amelyet a résztvevő Hatalmak képviselői és Németalföld külügyminisztere irnak alá.

A megerősitő okiratoknak mindegyik későbbi letétele irásbeli értesités mellett történik, amelyet a megerősitő okirattal felszerelve, Németalföld Kormányához kell intézni.

A megerősitő okiratok első letételéről szerkesztett jegyzőkönyvnek, az előbbi bekezdésben megjelölt értesitésnek, valamint a megerősitő okiratoknak hiteles másolatát Németalföld Kormánya diplomácziai uton haladéktalanul meg fogja küldeni a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak, valamint azoknak a többi Hatalmaknak is, amelyek az Egyezményhez csatlakoztak. Az előbbi bekezdésben megjelölt esetben, az ott megnevezett Kormány a Hatalmakkal egyidejüleg közli azt a napot is, amelyen az értesitést megkapta.

4. Czikk

Az Egyezményt alá nem iró Hatalmak a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak.

A csatlakozni kivánó Hatalom ezt a szándékát irásban közli Németalföld Kormányával, megküldvén a csatlakozási iratot, amelyek a nevezett Kormány levéltárában kell majd elhelyezni.

Ez a Kormány a Második békeértekezletre meghivott többi Hatalmaknak haladéktalanul megküldi az értesitésnek, valamint a csatlakozási iratnak hiteles másolatát, megjelölvén azt a napot, amelyen az értesitést kapta.

5. Czikk

Azokra a Hatalmakra nézve, amelyek a megerősitő okiratok első letételében résztvettek, a jelen Egyezmény a letételéről szerkesztett jegyzőkönyv keltétől számitott hatvan nap mulva válik hatályossá, azokra a Hatalmakra pedig, amelyek az Egyezményt később erősitik meg, vagy ahhoz később csatlakoznak, attól a naptól számitott hatvan nap mulva, amelyen a megerősitésről vagy a csatlakozásról szóló értesités Németalföld Kormányához érkezett.

6. Czikk

Ha a szerződő Hatalmak valamelyike a jelen Egyezményt fel akarná mondani, a felmondásról irásban kell Németalföld Kormányát értesitenie, amely az értesités hivatalos másolatát megküldi az összes többi Hatalmaknak, tudatván velük azt a napot, amelyen az értesités hozzá érkezett.

A felmondás hatása csak arra a Hatalomra terjed ki, amelytől származik és egy év mulva kezdődik attól a naptól számitva, amelyen a felmondásról szóló értesités Németalföld Kormányához érkezett.

7. Czikk

Németalföld külügyminisztériuma jegyzéket fog vezetni és abban feltünteti azt a napot, amelyen a megerősitő okiratok letétele a 3. Czikk 3. és 4. bekezdése értelmében megtörtént, ugyszintén azt a napot, amelyen a csatlakozásról (4. Czikk 2. bekezdése) vagy a felmondásról (6. Czikk 1. bekezdése) szóló értesités megérkezett.

Mindegyik szerződő Hatalom betekinthet ebbe a jegyzékbe és arról hitelesitett kivonatot kivánhat.

Minek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláirásukkal ellátták.

Kelt Hágában, az ezerkilenczszázhetedik évi október hó tizennyolczadikán, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve, és amelynek hitelesitett másolatai a szerződő Hatalmaknak diplomácziai uton meg fognak küldetni.

(Következnek az aláirások: ... Argentina részéről: Argentina Köztársaság a következő fenntartásokkal él: 1. Ami az egyik nemzet polgára és valamely külföldi kormány között közönséges szerződésekből eredő követeléseket illeti, csak abban a különleges esetben kell az ügyet választott bírósági döntés alá bocsátani, ha a szerződéskötési hely országának bíróságai, amelyekhez előzetesen folyamodni kell, az igazság kiszolgáltatását megtagadják. 2. Kötvények kibocsátásával felvett nyilvános kölcsönök, amelyek nemzeti adósságot képeznek, semmiesetre sem szolgáltathatnak okot katonai támadásra vagy amerikai nemzetek területének tényleges elfoglalására; Ausztria-Magyarország részéről: Mérey, Bon Macchio; Bolivia részéről: Az első bizottságban kifejezeten fentartással; Columbia részéről: Columbia a következő fentartásokkal él: A követelések behajtásánál, bárminő legyen azoknak természete, semmiféle esetben sem fogadja el a fegyveres erő alkalmazását. Nem fogadja el a választott bírósági döntést, csakis az adós országok bíróságainak végleges döntése után; a Domingoi Köztársaság részéről: Az 1907. év október hó 16-án tartott teljes ülésben tett fentartással; Ecuador részéről: Az 1907. évi október hó 16-án tartott teljes ülésben tett fentartásokkal; Görögország részéről: Az október hó 16-án tartott teljes ülésben tett fentartással; Guatémala részéről: 1. Ami az egyik nemzet polgárai és valamelyik külföldi kormány között közönséges szerződésekből eredő követeléseket illeti, csak abban az esetben kell az ügyet választott bírósági döntés alá bocsátani, ha a szerződéskötési hely országának bíróságai, amelyekhez előzetesen folyamodni kell, az igazság kiszolgáltatását megtagadják. 2. A kötvények kibocsátásával felvett nyilvános kölcsönök, amelyek nemzeti adósságot képeznek, semmiféle esetben sem szolgáltathatnak okot katonai támadásra vagy amerikai nemzetek területének tényleges elfoglalására; Peri részéről: Azzal a fentartással, hogy az ebben az egyezményben megállapitott jogelvek nem alkalmazhatók valamely ország és idegen alattvalók között létrejött szerződésekből eredő felszólamlásokra vagy jogvitákra, ha ezekben a szerződésekben kifejezetten meg volt állapitva, hogy a felszólamlásokat vagy jogvitákat az ország bíráinak és bíróságainak megitélése alá kell bocsátani; Salvador részéről: Ugyanazokkal a fentartásokkal élünk, mint fent az Argentinai Köztársaság; Uruguay részéről: Az első czikk második bekezdésére vonatkozó fentartással, mert a küldöttség azt véli, hogy a választott bírósági döntés teljes joggal visszautasitható, ha az adós országának a kétségekre vagy jogvitákra okot adó szerződésnél régibb alaptörvénye, vagy maga ez a szerződés megállapitotta, hogy ezeket a kétségeket vagy jogvitákat az emlitett ország bíróságai fogják eldönteni...)

III. Egyezmény
az ellenségeskedések megkezdéséről

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya; az Amerikai Egyesült Államok elnöke; az Argentinai Köztársaság elnöke; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a Belgák királya; a Boliviai Köztársaság elnöke; a Braziliai Egyesült Államok Köztársaságának elnöke; Ő királyi Fensége Bulgária fejedelme; a Chilei Köztársaság elnöke; a Columbiai Köztársaság elnöke; a Cubai Köztársaság ideiglenes kormányzója; Ő Felsége Dánország királya; a Domingoi Köztársaság elnöke; az Ecuadori Köztársaság elnöke, Ő Felsége Spanyolország királya, a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyságának és a tengerentuli brit területeknek királya, India császárja; Ő Felsége a Hellének királya; a Guatémalai Köztársaság elnöke; A Haitii Köztársaság elnöke; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége a Japán császár; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Nassau herczege; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; Ő királyi Fensége Montenegro fejedelme; Ő Felsége Norvégország királya; a Panamai Köztársaság elnöke; a Paraguayi Köztársaság elnöke; Ő Felsége Németalföld királynője; a Perui Köztársaság elnöke; Ő császári Felsége a Perzsa sah; Ő Felsége Portugál és Algarbia királya stb.; Ő Felsége Rumánia királya; Ő Felsége Minden Oroszok császárja; a Salvadori Köztársaság elnöke; Ő Felsége Szerbia királya; Ő Felsége Sziám királya; Ő Felsége a Svédország királya; a Svájczi Szövetségtanács; Ő Felsége az Ottománok császárja; az Uruguayi Keleti Köztársaság elnöke; a Venezuelai Egyesült-Államok elnöke:

A békés viszonyok biztonsága szempontjából fontosnak tartván azt, hogy az ellenségeskedések ne kezdődjenek előzetes értesités nélkül;

És hasonlóképen fontosnak tartván a háborus állapotnak a semleges Hatalmakkal haladéktalan közlését;

Ebből a czélból Egyezményt óhajtván kötni, Meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:

(Következik a meghatalmazottak megnevezése)

Akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik letétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

Első Czikk

A szerződő Hatalmak elismerik, hogy közöttük az ellenségeskedéseknek nem szabad megkezdődniök előzetes és minden kétséget kizáró értesités nélkül, amely akár megokolt hadüzenetnek, akár ultimátumba foglalt feltételes hadüzenetnek alakjába foglalható.

2. Czikk

A háborus állapotot a semleges Hatalmakkal haladéktalanul közölni kell, s az rájuk nézve csak akkor válik hatályossá, ha kézhez vettek ily közlést, amely távirati uton is történhetik. Mindazonáltal a semleges Hatalmak nem hivatkozhatnak a közlés elmaradására, ha kétségtelenül meg van állapitva, hogy tényleg tudomásuk volt a háborús állapotról.

3. Czikk

A jelen Egyezmény 1. Czikke két vagy több szerződő Hatalom háborúja esetében lesz irányadó.

A 2. Czikk szerződő hadviselő Fél és ugyancsak szerződő semleges Hatalmak között kötelező.

4. Czikk

A jelen Egyezmény, mihelyt lehetséges, meg fog erősittetni.

A megerősitő okiratok Hágában fognak letétetni.

A megerősitő okiratok első letételéről jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, amelyet a résztvevő Hatalmak képviselői és Németalföld külügyminisztere irnak alá.

A megerősitő okiratoknak mindegyik későbbi letétele irásbeli értesités mellett történik, amelyet a megerősitő okirattal felszerelve Németalföld Kormányához kell intézni.

A megerősitő okiratok első letételéről szerkesztett jegyzőkönyvnek, az előbbi bekezdésben megjelölt értesitésnek, valamint a megerősitő okiratoknak hiteles másolatát Németalföld Kormánya diplomácziai uton haladéktalanul meg fogja küldeni a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak, valamint azoknak a többi Hatalmaknak is, amelyek az Egyezményhez csatlakoztak. Az előbbi bekezdésben megjelölt esetben, az ott megnevezett Kormány a Hatalmakkal egyidejüleg közli azt a napot is, amelyen az értesitést megkapta.

5. Czikk

Az Egyezményt alá nem iró Hatalmak a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak.

A csatlakozni kívánó Hatalom ezt a szándékát irásban közli Németalföld Kormányával, megküldvén a csatlakozási iratot, amelyet a nevezett Kormány levéltárában kell majd elhelyezni.

Ez a Kormány a többi Hatalmaknak haladéktalanul megküldi az értesitésnek, valamint a csatlakozási iratnak hiteles másolatát, megjelölvén azt a napot, amelyen az értesitést kapta.

6. Czikk

Azokra a Hatalmakra nézve, amelyek a megerősitő okiratok első letételében részt vettek, a jelen Egyezmény a letételről szerkesztett jegyzőkönyv keltétől számitott hatvan nap mulva válik hatályossá, azokra a Hatalmakra pedig, amelyek az Egyezményt később erősitik meg, vagy ahhoz később csatlakoznak, attól a naptól számitott hatvan nap mulva, amelyen a megerősitésről vagy a csatlakozásról szóló értesités Németalföld Kormányához érkezett.

7. Czikk

Ha a szerződő Hatalmak valamelyike a jelen Egyezményt fel akarná mondani, a felmondásról irásban kell Németalföld Kormányát értesitenie, amely az értesités hivatalos másolatát megküldi az összes többi Hatalmaknak, tudatván velük azt a napot, amelyen az értesités hozzá érkezett.

A felmondás hatása csak arra a Hatalomra terjed ki, amelytől származik és egy év mulva kezdődik attól a naptól számitva, amelyen a felmondásról szóló értesités Németalföld Kormányához érkezett.

8. Czikk

Németalföld külügyminisztériuma jegyzéket fog vezetni és abban feltünteti azt a napot, amelyen a megerősitő okiratok letétele a 4. Czikk 3. és 4. bekezdése értelmében megtörtént, ugyszintén azt a napot, amelyen a csatlakozásról (5. Czikk 2. bekezdése) vagy a felmondásról (7. Czikk 1. bekezdése) szóló értesités megérkezett.

Mindegyik szerződő Hatalom betekinthet ebbe a jegyzékbe és arról hitelesitett kivonatot kivánhat.

Minek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláirásukkal ellátták.

Kelt Hágában, az ezerkilenczszázhetedik évi október hó tizennyolczadikán, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve és amelynek hitelesitett másolatai a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak diplomácziai uton meg fognak küldetni.

[Aláírások]

IV. Egyezmény
a szárazföldi háboru törvényeiről és szokásairól

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya; az Amerikai Egyesült Államok elnöke; az Argentinai Köztársaság elnöke; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a Belgák királya; a Boliviai Köztársaság elnöke; a Braziliai Egyesült Államok Köztársaságának elnöke; Ő királyi Fensége Bulgária fejedelme; a Chilei Köztársaság elnöke; a Columbiai Köztársaság elnöke; a Cubai Köztársaság ideiglenes kormányzója; Ő Felsége Dánország királya; a Domingoi Köztársaság elnöke; az Ecuadori Köztársaság elnöke, a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyságának és a tengerentuli brit területeknek királya, India császárja; Ő Felsége a Hellének királya; a Guatémalai Köztársaság elnöke; A Haitii Köztársaság elnöke; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége a Japán császár; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Nassau Herczege; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; Ő királyi Fensége Montenegro fejedelme; Ő Felsége Norvégország királya; a Panamai Köztársaság elnöke; a Paraguayi Köztársaság elnöke; Ő Felsége a Németalföld királynője; a Perui Köztársaság elnöke; Ő császári Felsége a Perzsa sah; Ő Felsége Portugál és Algarbia királya stb.; Ő Felsége Rumánia királya; Ő Felsége Minden Oroszok császárja; a Salvadori Köztársaság elnöke; Ő Felsége Szerbia királya; Ő Felsége Sziám királya; Ő Felsége a Svédország királya; a Svájczi Szövetségtanács; Ő Felsége az Ottománok császárja; az Uruguayi Keleti Köztársaság elnöke; a Venezuelai Egyesült-Államok elnöke:

Fontolóra vevén azt, hogy a béke megóvására és a nemzetek közt a fegyveres összeütközések megelőzésére alkalmas eszközök kutatása közben fontos azzal a lehetőséggel is foglalkozni, hogy a fegyverekre való hivatkozás beállhat oly események következtében, amelyeket gondoskodásuknak nem sikerül elháritani;

Át lévén hatva attól az óhajtól, hogy még e végső esetben is szolgálatot tegyenek a humanitás érdekeinek és a czivilizáczió folyton haladó követelményeinek;

Fontosnak tartván e végből a háboru általános törvényeinek és szokásainak átvizsgálását, egyrészt, hogy azokat nagyobb szabatossággal irják körül, másrészt, hogy azokra nézve bizonyos korlátokat állapitsanak meg, amelyek amennyire csak lehetséges, enyhitsék a háboru szigorát;

Szükségesnek tartották, hogy kiegészitsék és bizonyos pontokra nézve tüzetesebben körülirják az Első Békeértekezlet munkálatát, amely az 1874. évben Bruxellesben tartott Értekezlet nyomán, ihletet meritve ezekből a bölcs és nemes előrelátáson alapuló eszmékből, rendelkezéseket fogadott el a szárazföldi háboru szokásainak meghatározása és szabályozása végett.

A magas szerződő Felek nézete szerint ezek a rendelkezések, amelyeknek megállapítását az a vágy sugalmazta, hogy a háború okozta bajokat, amennyire csak a katonai követelmények megengedik, csökkentsék, arra vannak hivatva, hogy a hadviselők magatartásának általános szabályául szolgáljanak mind egymás közt, mind a lakosság irányában.

Mindazonáltal nem volt lehetséges a gyakorlatban előforduló minden körülményre kiterjedő megállapodások iránt már ezuttal megegyezésre jutni;

Másrészt nem lehetett a magas szerződő Felek szándéka, hogy az előre nem látott esetek irott megállapodás hiányában a hadseregek vezetőinek önkényes megitélésére legyenek bizva.

Addig is tehát, mig a háboru törvényeiről kimeritőbb Törvénykönyv lesz alkotható, a magas szerződő Felek helyénvalónak tartják megállapítani, hogy azokban az esetekben, amelyekről az ezuttal elfogadott Szabályzat nem rendelkezik, a lakosság és a hadviselők azoknak a nemzetközi jogi elveknek oltalma és uralma alatt maradnak, amelyek a czivilázált nemzetek között megállapitott szokásokból, a humanitás törvényeiből és a közlelkiismeret követelményeiből folynak;

Kijelentik a szerződő Felek, hogy ebben az értelemben kell felfogni az elfogadott Szabályzatnak különösen első és második czikkét;

A magas szerződő Felek e végből uj egyezményt óhajtván kötni, Meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:

[Következik a meghatalmazottak megnevezése]

Akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik letétele után a következőkben állapodtak meg:

Első Czikk

A szerződő Hatalmak szárazföldi fegyveres erőinek oly utasitásokat fognak adni, amelyek összhangban állanak a jelen Egyezményhez csatolt Szabályzattal a szárazföldi háboru törvényeiről és szokásairól.

2. Czikk

Az 1. Czikkben emlitett Szabályzatban, valamint a jelen Egyezményben foglalt rendelkezések csak a szerződő Hatalmak közt és csakis abban az esetben alkalmazhatók, ha a hadviselő felek mindannyian részesei az Egyezménynek.

3. Czikk

Az a hadviselő Fél, amelyik megszegi az említett Szabályzat rendelkezéseit, kártalanítással tartozik, ha ennek helye van. Felelős mindazokért a cselekményekért, amelyeket a fegyveres erejéhez tartozó személyek követtek el.

4. Czikk

A jelen Egyezmény kellő megerősítése után a szerződő Hatalmak közötti vonatkozásokban az 1899 julius 29-én a szárazföldi háboru törvényei és szokásai tárgyában kötött Egyezmény helyébe lép.

Az 1899. évi Egyezmény hatályban marad azoknak a Hatalmaknak egymásközti vonatkozásaiban, amelyek azt aláirták, de a jelen Egyezményt nem erősítik meg.

5. Czikk

A jelen Egyezmény, mihelyt lehetséges, meg fog erősittetni.

A megerősitő okiratok Hágában fognak letétetni.

A megerősitő okiratok első letételéről jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, amelyet a résztvevő Hatalmak képviselői és Németalföld külügyminisztere irnak alá.

A megerősitő okiratoknak mindegyik későbbi letétele irásbeli értesítés mellett történik, amelyet a megerősítő okirattal felszerelve Németalföld Kormányához kell intézni.

A megerősítő okiratok első letételéről szerkesztett jegyzőkönyvnek, az előbbi bekezdésben megjelölt értesítésnek, valamint a megerősítő okiratoknak hiteles másolatát Németalföld Kormánya diplomácziai uton haladéktalanul meg fogja küldeni a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak, valamint azoknak a többi Hatalmaknak is, amelyek az Egyezményhez csatlakoztak. Az előbbi bekezdésben megjelölt esetben az ott megnevezett Kormány a Hatalmakkal egyidejüleg közli azt a napot is, amelyen az értesítést megkapta.

6. Czikk

Az Egyezményt alá nem iró azok a Hatalmak a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak.

A csatlakozni kivánó Hatalom ezt a szándékát irásban közli Németalföld Kormányával, megküldvén a csatlakozási iratot, amelyet a nevezett Kormány levéltárában kell majd elhelyezni.

Ez a Kormány az összes többi Hatalmaknak haladéktalanul megküldi az értesitésnek, valamint a csatlakozási iratnak hiteles másolatát, megjelölvén azt a napot, amelyen az értesitést kapta.

7. Czikk

Azokra a Hatalmakra nézve, amelyek a megerősitő okiratok első letételében részt vettek, a jelen Egyezmény a letételről szerkesztett jegyzőkönyv keltétől számított hatvan nap mulva válik hatályossá, azokra a Hatalmakra pedig, amelyek az Egyezményt később erősítik meg, vagy ahhoz később csatlakoznak, attól a naptól számított hatvan nap mulva, amelyen a megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló értesítés Németalföld Kormányához érkezett.

8. Czikk

Ha a szerződő Hatalmak valamelyike a jelen Egyezményt fel akarná mondani, a felmondásról irásban kell Németalföld Kormányát értesitenie, amely az értesítés hiteles másolatát megküldi az összes többi Hatalmaknak, tudatván velük azt a napot, amelyen az értesítés hozzá érkezett.

A felmondás hatása csak arra a hatalomra terjed ki, amelytől származik, és egy év mulva kezdődik attól a naptól számitva, amelyen a felmondásról szóló értesítés Németalföld Kormányához érkezett.

9. Czikk

Németalföld külügyminisztériuma jegyzéket fog vezetni és abban feltünteti azt a napot, amelyen a megerősitő okiratok letétele az 5. Czikk 3. és 4. bekezdése értelmében megtörtént, ugyszintén azt a napot, amelyen a csatlakozásról (6. Czikk 2. bekezdése) vagy a felmondásról (8. Czikk 1. bekezdése) szóló értesítés megérkezett.

Mindegyik szerződő Hatalom betekinthet ebbe a jegyzékbe és arról hitelesített kivonatot kivánhat.

Minek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláirásukkal ellátták.

Kelt Hágában, az ezerkilenczszázhetedik évi október hó tizennyolczadikán, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve és amelynek hitelesitett másolatai a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak diplomácziai uton meg fognak küldetni.

(Következnek az aláirások: ..... A Németbirodalom részéről: A mellékelt Szabályzat 44. Czikkének kivételével. Ausztria-Magyarország részéről: Az 1907. évi augusztus hó 17-iki Értekezlet teljes ülésében tett nyilatkozat fenntartása mellett. Mérey, Bon Macchio. Japán részéről: a 44. Czikk kivévelével. Montenegro részéről: A jelen Egyezményhez mellékelt Szabályzat 44. Czikkéhez szövegezett és az 1907 augusztus 17-én tartott negyedik teljes ülésen jegyzőkönyvbe foglalt fenntartások mellett. Oroszország részéről: A jelen Egyezményhez mellékelt Szabályzat 44. Czikkéhez szövegezett és az 1907 augusztus 17-én tartott negyedik teljes ülésen jegyzőkönyvbe foglalt fenntartások mellett.....)

Az Egyezmény melléklete

Szabályzat a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól

I. RÉSZ
A hadviselő felekről
I. FEJEZET
A hadviselő fél fogalma

1. Czikk

A háborúra vonatkozó törvények, jogok és kötelességek nem csupán a hadseregre, hanem a néphadra (milicziára) és az önkéntes csapattestekre is irányadók, ha ezek a következő feltételeknek megfelelnek:

1. ha élükön oly személy áll, aki alárendeltjeiért felelős;

2. ha meghatározott megkülönböztető jelvényt viselnek, amely messziről felismerhető;

3. ha fegyvereiket nyiltan viselik, és

4. ha a hadműveleteikben a háboru törvényeihez és szokásaihoz alkalmazkodnak.

Azokban az országokban, ahol a hadsereg vagy annak egy része néphadból (milicziából) vagy önkéntes csapattestekből áll, a hadsereg elnevezés ezekre is vonatkozik.

2. Czikk

Valamely meg nem szállott terület lakosságát, amely az ellenség közeledtével önként ragad fegyvert, hogy szembeszálljon a benyomuló csapatokkal, és amelynek nem volt ideje az első czikknek megfelelően szervezkedni, hadviselő félnek kell tekinteni, ha fegyvereit nyiltan viseli, és ha a háború törvényeit és szokásait tiszteletben tartja.

3. Czikk

A hadviselő felek fegyveres ereje harczoló és nem harczoló állományu egyénekből állhat. Ugy amazoknak, mint ezeknek joguk van arra, hogy az ellenség ha őket elfogja, úgy bánjék velük, mint a hadifoglyokkal.

II. FEJEZET
A hadifoglyokról

4. Czikk

A hadifoglyok az ellenséges Kormánynak, nem pedig az őket foglyul ejtő egyéneknek vagy csapattesteknek hatalma alatt állanak.

A hadifoglyokkal emberiesen kell bánni.

Mindaz, ami személyesen az övék, tulajdonukban marad, a fegyvereket, lovakat és katonai iratokat kivéve.

5. Czikk

A hadifoglyok valamely városba, várba, táborba vagy bármely helyre internálhatók azzal a kötelezettséggel, hogy onnan bizonyos megállapított határokon tul ne távozzanak; elzárni őket csakis mellőzhetetlen biztonsági szempontokból lehet s csakis addig, amig fennállanak azok a körülmények, amelyek ezt a rendszabályt szükségessé teszik.

6. Czikk

Az Állam a hadifoglyokat a tisztek kivételével rendfokozatukhoz és képességeihez mérten mint munkásokat alkalmazhatja. Az ily munkák nem lehetnek tulságosak és nem állhatnak összefüggésben a hadműveletekkel.

A foglyok feljogosithatók, hogy nyilvános igazgatási ágak vagy magánosok avagy önmaguk részére dolgozhassanak.

Az Állam részére teljesitett munkákat azon dijszabás szerint kell fizetni, amely a belföldi hadsereg katonai tagjai által teljesített hasonló munkákra nézve érvényben áll, vagy ha ilyen nincsen, oly dijszabás szerint, amely a végzett munkáknak megfelel.

Ha a munka más nyilvános igazgatási ágak vagy magánosok részére történik, a feltételeket a katonai hatósággal egyetértőleg kell megállapitani.

A foglyok munkadiját helyzetük javitására kell forditani, és a többletei a tartási költségek levonása után részükre szabadulásuk időpontjában ki kell szolgáltatni.

7. Czikk

A foglyok tartásáról az a Kormány gondoskodik, amelynek hatalma alá jutottak.

Ha nincsen a hadviselő felek között erre nézve külön megegyezés, a hadifoglyokat az élelem, szállás és ruházat tekintetében ugyanoly ellátásban kell részesiteni, mint amilyenben annak a Kormánynak csapatai részesülnek, amelyeknek fogságába estek.

8. Czikk

A hadifoglyok a fölöttük hatalmat gyakorló Állam hadseregében hatályban lévő törvényeknek, szabályzatoknak és rendeleteknek vannak alávetve. Fegyelemsértő cselekményeik miatt velük szemben a szükséges megtorló rendszabályok alkalmazhatók.

Azok a megszökött foglyok, akik ujra fogságba esnek, mielőtt seregüket elérhették, vagy mielőtt az őket fogságba ejtő sereg által megszállott területet elhagyhatták volna, fegyelmi büntetés alá esnek.

Azok a foglyok, akiknek sikerült megszökniök, de akik ezután ujra fogságba esnek, semmiféle büntetéssel nem sujthatók előbbi szökésükért.

9. Czikk

Minden hadifogoly köteles, ha ez iránt megkérdezik, valódi nevét és rendfokozatát megmondani és abban az esetben, ha ezt a szabályt megszegi, annak teszi ki magát, hogy a vele ugyanegy rendfokozatu hadifoglyok részére biztositott előnyöket tőle megvonják.

10. Czikk

A hadifoglyok becsületszóra szabadlábra helyezhetők, ha hazájuk törvényei őket erre feljogositják és ily esetben mind saját Kormányuk, mind az őket foglyul ejtő Kormány irányában személyes becsületükkel felelősek elvállalt kötelezettségeiknek lelkiismeretes teljesitéséért.

Ebben az esetben saját Kormányuk kötelezve van arra, hogy se ne követeljen, se el ne fogadjon tőlük olyan szolgálatot, amely adott szavukkal ellenkezik.

11. Czikk

A hadifogoly nem kényszerithető arra, hogy elfogadja a neki becsületszóra kinált szabadságot; viszont az ellenséges kormány sem köteles teljesíteni a hadifogolynak azt a kérelmét, hogy becsületszóra szabadlábra helyeztessék.

12. Czikk

Becsületszóra szabadon bocsátott minden oly hadifogoly, aki fegyvert ragad akár azon Kormány ellen, amelynek irányában becsületszavát adta, akár a Kormány szövetségesei ellen, ujabb elfogatásának esetében elveszti azt a jogot, hogy vele mint hadifogollyal bánjanak, és bíróság elé állitható.

13. Czikk

Ha a hadsereget kísérő, de közvetlenül nem ahhoz tartozó egyének - amilyenek a hirlapok levelezői és tudósitói, a markotányosok, a szállitók - az ellenség hatalmába kerülnek és ez fogvatartásukat szükségesnek véli, az ily egyéneknek joguk van arra, hogy a hadifoglyokat megillető elbánásban részesitsék őket, feltéve, hogy el vannak látva azon hadsereg katonai hatóságának igazolványával, amelyek kisértek.

14. Czikk

Az ellenségeskedések kitörése után tudakozódó irodát kell a hadifoglyokra felállitani a hadviselő Államok mindegyikében és előforduló esetben azokban a semleges országokban is, amelyek területükre hadviselő feleket fogadtak be. E hivatal, amelynek feladata, hogy a hadifoglyokra vonatkozó minden tudakozódásra válaszoljon, az illetékes az szolgálati ágaktól értesitést kap az internálásokon, az ezekben beállott változásokról, a becsületszóra való szabadonbocsátásokról, a kicserélésekről, a szökésekről, a kórházba történt felvételekről, az elhalálozásokról, valamint mindazokról az egyéb adatokról, amelyek szükségesek arra, hogy mindegyik hadifogolyról egyéni lapot lehessen kiállitani és tovább vezetni. Az irodának ebbe a személyi lapba be kell vezetnie a törzskönyvi számot, a hadifogoly családi és utónevét, korát, származási helyét, rendfokozatát, csapattestét, sebesüléseit, elfogatásának, internálásának, sebesülésének és halálának idejét és helyét, ugyszintén az összes különös észrevételeket. Az egyéni lapokat a béke megkötése után meg kell küldeni a másik hadviselő fél Kormányának.

A tudakozódó iroda ügykörébe tartozik az is, hogy összegyüjtse és együtt tartsa, azután pedig az érdekeltek részére elküldje mindazokat a személyes használati tárgyakat, értékeket, leveleket stb., amelyeket a csatatereken találtak, vagy amelyek a becsületszóra szabadon bocsátott, a kicserélt, a megszökött vagy a kórházakban és az ambulancziákban meghalt foglyok után maradtak.

15. Czikk

A hadifoglyokat segitő egyesületek, amelyek hazájuk törvényei szerint szabályszerüen alakultak és amelyeknek czélja, hogy a jótékonyság gyakorlását közvetitsék - valamint kellőképen igazolt ügyvivőik - élvezni fogják a hadviselők részéről mindazokat a könnyítéseket, amelyek emberbaráti feladatuk hatályos teljesithetése végett szükségesek és a katonai követelmények és a közigazgatási szabályok által kijelölt határokon belül lehetségesek. Ezeknek az Egyesületeknek kiküldöttei az internáltaknak telepein, valamint a hazájukba visszaküldött hadifoglyok pihenőállomásain segélyeket oszthatnak ki, ha e végből a katonai hatóságtól személyes engedélyt nyernek és irásbeli kötelezettséget vállalnak arra, hogy magukat az említett hatóság által a rendre és a közbiztonságra nézve megállapitott összes szabályoknak alávetik.

16. Czikk

A tudakozódó irodák portómentességet élveznek. A hadifoglyoknak szánt vagy általuk küldött levelek, utalványok, pénzértékek és postai csomagok valamint a feladási és a rendeltetési hely országaiban, ugy a közbeeső országokban is minden postadíjtől mentesek.

A hadifoglyoknak szánt természetbeli adományok és segélyek minden beviteli vámtól és egyéb illetéktől, az Állam üzemében levő vasutakon pedig a fuvardíjtól is mentesek.

17. Czikk

A fogoly tiszteknek oly fizetést kell adni, amilyenre az őket fogságban tartó ország hasonló rangfokozatu tiszteinek igénye van. Ezt az illető Kormány megtériteni köteles.

18. Czikk

A hadifoglyok vallásukat egészen szabadon gyakorolhatják, ideértve a hitfelekezeti isteni tiszteletén való részvételt is, de kötelesek azokhoz a szabályokhoz alkalmazkodni, amelyeket a katonai hatóság a rend és közbiztonság szempontjából megállapít.

19. Czikk

A hadifoglyok végrendeleteinek átvételére és készitésére ugyanazok a szabályok irányadók, mint a belföldi hadsereg katonai személyeinek végrendeleteire nézve.

Ugyancsak a katonákra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a hadifoglyok halálesetét tanusitó iratok, valamint a temetés tekintetében, amely utóbbinál a rendfokozatot és rangot is figyelembe kell venni.

20. Czikk

A béke megkötése után a hadifoglyokat a lehető legrövidebb idő alatt vissza kell bocsátani hazájukba.

III. FEJEZET
A betegekről és sebesültekről

21. Czikk

A betegekkel és a sebesültekkel való elbánás tekintetében a hadviselő felek kötelezettségeit a Genfi Egyezmény szabályozza.

II. RÉSZ
Az ellenségeskedésekről
I. FEJEZET
Az ellenségnek ártó eszközökről, az ostromzárról és bombázásról

22. Czikk

A hadviselő feleknek nincs korlátlan joguk az ellenségnek ártó eszközök megválasztásában.

23. Czikk

A külön egyezményekkel megállapított tilalmakon felül tilos nevezetesen:

a) mérget vagy mérgezett fegyvereket használni;

b) az ellenséges nemzethez vagy hadsereghez tartozó egyéneket orvul megölni vagy megsebesíteni;

c) a fegyverét letevő vagy védtelen és magát kegyelemre megadó ellenfelet megölni vagy megsebesíteni;

d) kijelenteni, hogy kegyelemnek nincs helye;

e) szükségtelen bajokat okozó fegyvereket, lövedékeket, vagy anyagokat használni;

f) a békekövetek zászlajával, az ellenség zászlajával vagy ennek hadi jelvényeivel és egyenruhájával vagy a Genfi Egyezmény megkülönböztető jelvényével visszaélni;

g) az ellenséges tulajdont elpusztitani vagy elvenni, kivéve ha elpusztításukat vagy elvételüket a háború követelményei okvetlen kivánják;

h) kijelenteni, hogy az Ellenfél állampolgárainak jogai és követelései megszüntek vagy per utján nem érvényesithetők.

Hasonlóképen tilos a hadviselő fél Ellenfelének állampolgárait arra kényszeríteni, hogy a saját hazájuk ellen irányuló hadmüveletekben résztvegyenek; ez még akkor is tilos, ha a háború kitörése előtt szolgálatában állottak.

24. Czikk

Megengedettnek kell tekinteni a hadicselt, valamint mindazoknak az eszközöknek használatát, amelyek szükségesek arra, hogy az ellenségről és a terepről tájékozódás legyen szerezhető.

25. Czikk

Nem védelmezett városokat, falvakat, lakott helyeket vagy épületeket megtámadni vagy bombázni mindenképen tilos.

26. Czikk

A támadó csapatok parancsnoka - roham esetét kivéve - köteles a bombázás megkezdése előtt minden tőle telhetőt megtenni oly czélból, hogy a hatóságok a bombázásról előzetesen értesüljenek.

27. Czikk

Ostromzár és bombázás esetében minden szükséges intézkedést meg kell tenni a végből, hogy amennyire lehetséges, az istentiszteletre szánt, valamint a művészeti, tudományos és jótékony czélokra rendelt épületek, a történelmi műemlékek, a kórházak, valamint a betegeknek és a sebesülteknek összegyüjtésére szolgáló helyek megkiméltessenek, feltéve, hogy azokat akkor nem használják katonai czélokra.

Az ostromlottaknak kötelessége ezeket az épületeket vagy gyülekező helyeket látható különös jelekkel megjelölni és ezeket a jeleket az ostromlóval előre közölni.

28. Czikk

A fosztogatást megengedni még a rohammal bevett városban vagy helyen is tilos.

II. FEJEZET
A kémekről

29. Czikk

Kémnek csakis azt lehet tekinteni, aki titkon vagy hamis ürügyek alatt egyik hadviselő fél hadműveleteinek területén értesüléseket szerez vagy szerezni törekszik azzal a szándékkal, hogy az ellenféllel közölje.

Ennélfogva nem tekinthetők kémeknek azok a katonai személyek, akik az ellenséges hadsereg hadműveleteinek területére nem álruhában oly czélból hatoltak be, hogy értesüléseket szerezzenek. Épily kevéssé tekinthetők kémeknek azok a katonai vagy nem katonai személyek, akik nyiltan teljesitvén megbizásukat, akár saját hadseregük, akár az ellenség hadserege számára közleményeket továbbítanak. Ide tartoznak azok az egyének is, akik léghajón közlekednek oly czélból, hogy közleményeket továbbítsanak vagy az összeköttetést valamely hadseregnek vagy valamely területnek egyes része között fenntartsák.

30. Czikk

A tettenért kémet előzetes itélethozatal nélkül megbüntetni nem szabad.

31. Czikk

Azt a kémet, aki hadseregéhez visszatért, de akit az ellenség később mégis elfogott, hadifogolynak kell tekinteni és őt előző kémkedő cselekményei miatt felelősségre vonni nem lehet.

III. FEJEZET
A békekövetekről

32. Czikk

Békekövetnek kell tekinteni azt a fehér zászlóval jelentkező egyént, akit a hadviselő felek egyike felhatalmazott arra, hogy a másik féllel tárgyalásokat kezdjen. A békekövetnek, valamint az őt netalán kisérő trombitásnak, kürtösnek vagy dobosnak, zászlóvivőnek és tolmácsnak sérthetetlenségre van joga.

33. Czikk

Az a parancsnok, akihez békekövetet küldenek, nem köteles a békekövetet minden körülmények között elfogadni.

A parancsnok megtehet minden szükséges intézkedést annak megakadályozása végett, hogy a békekövet értesülés szerzésére küldetését fel ne használhassa.

A parancsnoknak jogában áll a követet visszaélés esetében ideiglenesen visszatartani.

34. Czikk

Ha határozottan és megczáfolhatatlanul bebizonyult, hogy a békekövet kiváltságos állását árulás előidézésére vagy elkövetésére használta fel: sérthetetlenségi joga megszünik.

IV. FEJEZET
A megadásról

35. Czikk

A szerződő Felek közt a megadás tekintetében létrejött megállapodásoknak a katonai becsület szabályaira figyelemmel kell lenniök.

Ha ily megállapodás létrejött, azt mindkét fél pontosan betartani köteles.

V. FEJEZET
A fegyverszünetről

36. Czikk

A fegyverszünet a hadműveleteket a hadviselő felek kölcsönös megegyezésével felfüggeszti. Ha a fegyverszünet tartama meghatározva nincsen, a hadviselő felek a hadműveleteket bármikor ujra megkezdhetik, de csak ugy, ha erről az ellenséget a kikötött időben a fegyverszünet feltételeinek megfelelően értesítették.

37. Czikk

A fegyverszünet általános vagy helyi lehet. Az előbbi mindenütt, az utóbbi pedig csak a hadviselő felek seregeinek bizonyos részei közt és csak meghatározott övezeten belül függeszti fel a hadviselő Államok hadműveleteit.

38. Czikk

Az illetékes hatóságokat és csapatokat a fegyverszünetről szabályszerüen és kellő időben kell értesíteni. Az ellenségeskedések felfüggesztése vagy azonnal az értesítés után, vagy pedig a megállapított időpontban következik be.

39. Czikk

A szerződő feleken áll, hogy a fegyverszünetre vonatkozó megállapodásokban rendezik-e azokat a viszonyokat, amelyek a háború szinterén a lakosság irányában s a Felek közt előfordulhatnak.

40. Czikk

Ha a Felek egyike a fegyverszünetet bármi módon sulyosan megsérti, a másik Félnek joga van a fegyverszünetet felmondani, sőt sürgősség esetében az ellenségeskedéseket azonnal ujból megkezdeni.

41. Czikk

Ha magánosok saját kezdeményezésükből sértik meg a fegyverszünetre vonatkozó megállapodásokat, ez csupán arra ad jogot, hogy a vétkesnek megbüntetése és - ha helye van - a szenvedett veszteségekért kártérítés legyen követelhető.

III. RÉSZ
A katonai hatalomról az ellenséges állam területén
42. Czikk

Megszállottnak kell tekinteni azt a területet, amely tényleg az ellenség hadseregének hatalmába került.

A megszállás csupán azokra a területekre terjed ki, ahol ez a hatalom fennáll és gyakorolható.

43. Czikk

Ha tényleg a megszálló kezébe került a törvényes hatalom, ennek minden tőle függő intézkedést meg kell tennie a végből, hogy amennyire lehetséges, helyreállitsa és biztositsa a közrendet és közéletet, még pedig - ha ez elhárithatatlan akadályba nem ütközik - az országban érvényes törvények tiszteletbentartásával.

44. Czikk * 

Tilos a hadviselő félnek a megszállott terület lakosságát arra kényszeríteni, hogy a másik hadviselő fél hadseregéről vagy védelmi eszközeiről felvilágositásokat adjon.

45. Czikk

Tilos a megszállott terület lakosságát arra kényszeríteni, hogy az ellenséges Hatalomnak hűséget esküdjön.

46. Czikk

A becsületet és a családi jogokat, az egyéni élet biztonságát és a magántulajdont, valamint a vallási meggyőződést és a vallás szabad gyakorlatát tiszteletben kell tartani.

A magántulajdon el nem kobozható.

47. Czikk

Kifejezetten tilos a fosztogatás.

48. Czikk

Ha a megszálló a megszállott területen az állam adókat, vámokat és illetékeket beszedi, ezt, amennyire lehetséges, a kivetésükre és felosztásukra nézve fennálló szabályok szerint kell tennie és ebből az a kötelezettség is háramlik reá, hogy a megszállott terület közigazgatásának költségeit abban a mértékben fedezze, amelyben erre a törvényes kormány kötelezve volt.

49. Czikk

Ha a megszálló a megszállott területen az előbbi czikkben emlitett köztartozásokon kivül más pénzbeli szolgáltatásokat is szed, ezt csakis a hadsereg vagy az illető terület közigazgatási szükségleteinek fedezésére fordíthatja.

50. Czikk

Az egész lakosságot nem lehet pénzbüntetéssel vagy másnemü büntetéssel sujtani egyes egyének cselekményei miatt, amelyekért az egész lakosság egyetemlegesen felelősnek nem tekinthető.

51. Czikk

Kényszertartozásokat csak irásbeli rendelet alapján és önállóan parancsnokló tábornok felelőssége mellett lehet beszedni.

A behajtást lehetőleg csakis azon szabályok szerint kell eszközölni, amelyek a köztartozások kivetésére és felosztására nézve fennállanak.

Az ily szolgáltatásokról az azokat teljesítőknek elismervényt kell adni.

52. Czikk

A községektől és a lakosoktól természetbeli szolgáltatások és szolgálatok csakis a megszálló hadsereg szükségleteire követelhetők. Ezeknek az ország vagyoni képességével arányban állóknak és oly természetüeknek kell lenniök, hogy a lakosságra nézve ne jelentsék a hazájuk ellen irányuló hadmüveletekben való részvétel kötelezettségét.

E szolgáltatások és e szolgálatok csakis a megszállott hely parancsnokától nyert felhatalmazás alapján követelhetők.

A természetben igénybe vett szolgáltatásokért, amennyire csak lehetséges, készpénzzel kell fizetni, ellenkező esetben pedig azokról elismervényt kell adni, s a tartozásban lévő összeg kifizetését a lehető legrövidebb időn belül kell teljesíteni.

53. Czikk

Az a hadsereg, amely valamely területet megszáll, csakis az állam tulajdonában álló készpénzt s értékeket, az Államot megillető behajtható követeléseket, a fegyvertárakat, szállitási eszközöket, raktárakat és élelmezési készleteket és általában az államnak csakis oly ingó tulajdonát foglalhatja le, amelyet a hadmüveletekre lehet használni.

Le lehet foglalni a hirek továbbitására és a személyek vagy tárgyak szállitására szárazföldön, tengeren vagy levegőben alkalmazott minden eszközt, a tengeri jog alá tartozó esetek kivételével; le lehet továbbá foglalni a fegyvertárakat és általában mindennemü hadiszerek minden faját, még ha magánszemélyek tulajdonai is. A békekötés alkalmával azonban ezeket vissza kell szolgáltatni és az értük járó kártalanítást meg kell állapítani.

54. Czikk

A megszállott területet valamely semleges területtel tenger alatt összekötő kábeleket csak feltétlen szükségesség esetében szabad lefoglalni vagy elpusztitani. A békekötés alkalmával ezeket is vissza kell adni és az értük járó kártalanítást meg kell állapítani.

55. Czikk

A megszálló Állam az ellenséges Államnak a megszállott országban lévő középületeire, ingatlanaira, erdeire és mezőgazdasági üzemeire nézve magát csakis kezelő és haszonélvező gyanánt tekintheti. E vagyontárgyak állagát meg kell óvnia és azokat a haszonélvezet szabályainak megfelelően kell kezelnie.

56. Czikk

A községek vagyona, ugyszintén az istentiszteletre szánt, továbbá a jótékony, az oktatási, a müvészeti és a tudományos czélokra rendelt intézeteknek vagyona, még ha állami tulajdon volna is, ugyanazon elbánás alá esik, mint a magántulajdon.

Az ily rendeltetésü intézeteknek, a történelmi műemlékeknek, a müvészeti és tudományos műveknek befogadása, szándékos elpusztítása és megrongálása tilos és büntetendő.

V. Egyezmény
a semleges Hatalmak és személyek jogairól és kötelességeiről szárazföldi háboruban

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya; az Amerikai Egyesült Államok elnöke; az Argentinai Köztársaság elnöke; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a Belgák királya; a Boliviai Köztársaság elnöke; a Braziliai Egyesült Államok Köztársaságának elnöke; Ő királyi Felsége Bulgária fejedelme; a Chilei Köztársaság elnöke; a Columbiai Köztársaság elnöke; a Cubai Köztársaság ideiglenes kormányzója; Ő Felsége Dánország királya; a Domingoi Köztársaság elnöke; az Ecuadori Köztársaság elnöke; Ő Felsége Spanyolország királya; a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyságának és a tengerentuli brit területeknek királya, India császárja; Ő Felsége a Hellének királya; a Guatémalai Köztársaság elnöke; a Haitii Köztársaság elnöke; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége a Japán császár; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Nassau herczege; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; Ő királyi Fensége Montenegro fejedelme; Ő Felsége Norvégország királya; a Panamai Köztársaság elnöke; a Paraguayi Köztársaság elnöke; Ő Felsége Németalföld királynője; a Perui Köztársaság elnöke; Ő császári Felsége a Perzsa sah; Ő Felsége Portugál és Algarbia királya stb.; Ő Felsége Rumánia királya; Ő Felsége Minden Oroszok császárja; a Salvadori Köztársaság elnöke; Ő Felsége Szerbia királya; Ő Felsége Sziám királya; Ő Felsége a Svédország királya; a Svájczi Szövetségtanács; Ő Felsége az Ottománok császárja; az Uruguayi Keleti Köztársaság elnöke; a Venezuelai Egyesült Államok elnöke:

Abból a czélból, hogy a szárazföldi háboru esetére pontosabban körülirják a semleges Hatalmak jogait és kötelességeit és szabályozzák a hadviselő felekhez tartozó azon egyének helyzetét, akik semleges területre menekültek;

Indittatva attól a kivánságtól, hogy a semleges személyek fogalmát meghatározzák addig is, amig lehetővé válik a semleges magánszemélyek és a hadviselő felek közt fennálló viszony egész terjedelmét felölelő szabályozás;

Elhatározták, hogy e czélból Egyezményt kötnek és Meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:

[Következik a meghatalmazottak megnevezése]

Akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik letétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg.

I. FEJEZET

A semleges Hatalmak jogai és kötelességei

Első Czikk

A semleges Hatalmak területe sérthetetlen.

2. Czikk

A hadviselő feleknek semleges Hatalom területén csapatokat vagy pedig lőszer- vagy élelmiszerosztagokat keresztülvinni tilos.

3. Czikk

Hasonlóképen tilos a hadviselő feleknek:

a) semleges Hatalom területén szikratáviróállomást felállitani vagy bárminő olyan intézményt létesíteni, amelynek rendeltetése az összeköttetés fenntartása a szárazföldi vagy a tengeri haderővel;

b) a semleges Hatalom területén a háboru előtt kizárólag hadi czélra létesitett bármely hasonló berendezésüket használni, amely a nyilvános hirszolgálat számára nyitva nem állott.

4. Czikk

A hadviselő felek javára semleges Hatalom területén nem szabad harczbamenő csapatokat alakítani, vagy toborzó irodát felállítani.

5. Czikk

A semleges Hatalomnak saját területén nem szabad eltürnie a 2-4. Czikkben megjelölt cselekmények egyikét sem.

A semlegességet ellenkező cselekményeket csak abban az esetben köteles a semleges Hatalom megbüntetni, ha ezeket a cselekményeket az ő területén követték el.

6. Czikk

A semleges Hatalom nem felelős azért, ha egyesek a határon átkelnek a végből, hogy szolgálatukat a hadviselő felek valamelyikének felajánlják.

7. Czikk

A semleges Hatalom nem köteles megakadályozni fegyvereknek, lőszereknek és általában a hadsereg vagy a hajóhad czéljaira felhasználható dolgoknak kivitelét vagy átvitelét a hadviselő felek valamelyike számára.

8. Czikk

A semleges Hatalom nem köteles a hadviselő feleknek megtiltani vagy velük szemben korlátozni a saját tulajdonában vagy társaságok vagy egyesek tulajdonában levő távíró- és távbeszélő vonalaknak vagy drótnélküli távíró-készülékeknek használatát.

9. Czikk

A semleges Hatalomnak a hadviselő felekkel szemben egyformán kell alkalmaznia mindazokat a megszorító vagy tiltó rendelkezéseket, amelyeket a 7. és a 8. Czikkben érintett irányban kibocsátott.

A semleges Hatalomnak ügyelnie kell arra, hogy ezt a kötelezettséget társaságok vagy magánosok is betartsák, ha távíró- vagy távbeszélő-vonalak vagy drótnélküli távirókészülékek tulajdonosai.

10. Czikk

Azt sem lehet ellenséges cselekedetnek tekinteni, ha a semleges Hatalom fegyverrel veri vissza a semlegessége ellen intézett támadást.

II. FEJEZET

A hadviselő felekhez tartozó egyének a semleges Hatalmaknál és az ugyanott ápolt sebesültek

11. Czikk

Az a semleges Hatalom, amelynek területére a hadviselő seregekhez tartozó csapatok lépnek, ezeket, amennyire lehetséges, a háború szinterétől távol helyezi el.

A semleges Hatalom ezeket a csapatokat táborban őriztetheti, sőt erőditményekbe vagy más alkalmas helyre el is zárathatja.

A semleges Hatalomtól függ, hogy szabadlábra akarja-e helyezni a tiszteket, ha becsületszóra megfogadják, hogy a semleges területet engedély nélkül nem hagyják el.

12. Czikk

Külön megállapodás hiányában a semleges Hatalom a hadviselő felekhez tartozó egyéneket, akik nála vannak elhelyezve, élelemmel, ruházattal látja el s abban a segélyben részesíti, amelyet az emberiesség követel.

Az elhelyezés folytán felmerült költségeket békekötés után meg kell téríteni.

13. Czikk

A semleges Hatalomnak szabadlábon kell hagynia azokat a megszökött hadifoglyokat, akik területére lépnek. Ha megtűri, hogy ezek az ő területén maradjanak, tartózkodási helyüket kijelölheti.

Ez a rendelkezés alkalmazást nyer azokra a hadifoglyokra is, akiket a semleges Hatalom területére menekülő csapatok hoznak magukkal.

14. Czikk

A hadviselő seregek sebesültjeinek és betegeinek saját területén átszállitását a semleges Hatalom megengedheti az alatt a feltétel alatt, hogy a szállitó vonatok nem visznek magukkal sem harczoló személyzetet, sem hadiszereket. Ily esetben a semleges Hatalom köteles foganatositani az e czélra szükséges biztonsági és felügyeleti rendszabályokat.

Az ellenfél sebesültjeit és betegeit, akiket az egyik hadviselő fél ily feltétel alatt a semleges területre szállitott, a semleges Hatalomnak ugy kell őriztetnie, hogy ne vehessenek ujból részt a hadműveletekben. E hatalomnak ugyanezek a kötelességei azokkal a reábizott sebesültekkel és betegekkel szemben is, akik a másik hadsereghez tartoznak.

15. Czikk

A Genfi Egyezmény a semleges területen elhelyezett betegekre és sebesültekre is alkalmazást nyer.

III. FEJEZET

A semleges személyek

16. Czikk

A háboruban részt nem vevő államok polgárait semlegeseknek kell tekinteni.

17. Czikk

A semleges személy nem hivatkozhatik semlegességére:

a) ha valamelyik hadviselő féllel szemben ellenséges cselekedetet követ el;

b) ha valamelyik hadviselő fél érdekében végez cselekményeket, nevezetesen, ha a felek egyikének fegyveres erejénél önként vállal hadi szolgálatot.

Ily esetben a hadviselő fél, akivel szemben a semleges személy semlegességét megszegte, nem bánhatik el ezzel szigorubban, mint ahogyan cselekmény alapján a másik hadviselő állam polgárával szemben bánhatnék.

18. Czikk

Nem szabad a 17. Czikk b) pontja alapján valamelyik hadviselő fél érdekében elkövetett cselekménynek tekinteni:

a) a hadviselő felek valamelyike részére teljesitett szállításokat vagy neki nyujtott kölcsönöket, ha a szállító vagy kölcsönadó nem lakik sem a másik fél területén, sem az általa elfoglalt területen, és ha a szállitások nem ezekről a területekről származnak;

b) a rendőri vagy polgári közigazgatási természetü szolgálatokat.

IV. FEJEZET

A vasuti felszerelés

19. Czikk

A semleges Hatalmak területéről származó és felismerhetőleg a semleges Hatalmaknak vagy társaságoknak vagy magánosoknak tulajdonában levő vasuti felszerelés átengedését a hadviselő felek csak abban az esetben és abban a mértékben követelhetik s használhatják fel, ha azt kényszeritő szükségesség parancsolja. A vasuti felszerelést, mihelyt csak lehetséges, vissza kell küldeni abba az országba, ahonnan való.

A semleges Hatalom szükség esetében megfelelő mértékig hasonlóképen visszatarthatja és használhatja a hadviselő Hatalom területéről származó felszerelést.

Mindkét fél tartozik a felhasznált felszerelésnek és a használat tartamának megfelelő kártérítést fizetni.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

20. Czikk

A jelen Egyezmény rendelkezései csak a szerződő Hatalmak közt s csakis akkor nyernek alkalmazást, ha a hadviselő felek valamennyien részesei ennek az Egyezménynek.

21. Czikk

A jelen Egyezmény, mihelyt lehetséges, meg fog erősittetni.

A megerősítő okiratok Hágában fognak letétetni.

A megerősítő okiratok első letételéről jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, amelyet a résztvevő Hatalmak képviselői és Németalföld külügyminisztere irnak alá.

A megerősitő okiratoknak mindegyik későbbi letétele irásbeli értesítés mellett történik, amelyet a megerősítő okirattal felszerelve Németalföld Kormányához kell intézni.

A megerősítő okiratok első letételéről szerkesztett jegyzőkönyvnek, az előbbi bekezdésben megjelölt értesítésnek, valamint a megerősítő okiratoknak hiteles másolatát Németalföld Kormánya diplomácziai uton haladéktalanul meg fogja küldeni a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak, valamint azoknak a többi Hatalmaknak is, amelyek az Egyezményhez csatlakoztak. Az előbbi bekezdésben megjelölt esetben, az ott megnevezett Kormány a Hatalmakkal egyidejüleg közli azt a napot is, amelyen az értesitést megkapta.

22. Czikk

Az Egyezményt alá nem iró azok a Hatalmak a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak.

A csatlakozni kivánó Hatalom ezt a szándékát irásban közli Németalföld Kormányával, megküldvén a csatlakozási iratot, amelyet a nevezett Kormány levéltárában kell majd elhelyezni.

Ez a Kormány a többi Hatalmaknak haladéktalanul megküldi az értesítésnek, valamint a csatlakozási iratnak hiteles másolatát, megjelölvén azt a napot, amelyen az értesítést kapta.

23. Czikk

Azokra a Hatalmakra nézve, amelyek a megerősítő okiratok első letételében résztvettek, a jelen Egyezmény a letételről szerkesztett jegyzőkönyv keltétől számított hatvan nap mulva válik hatályossá, azokra a Hatalmakra pedig, amelyek az Egyezményt később erősitik meg, vagy ahhoz később csatlakoznak, attól a naptól számított hatvan nap mulva, amelyen a megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló értesités Németalföld Kormányához érkezett.

24. Czikk

Ha a szerződő Hatalmak valamelyike a jelen Egyezményt fel akarná mondani, a felmondásról irásban kell Németalföld Kormányát értesitenie, amely az értesítés hivatalos másolatát megküldi az összes többi Hatalmaknak, tudatván velük azt a napot, amelyen az értesítés hozzá érkezett.

A felmondás hatása csak arra a Hatalomra terjed ki, amelytől származik és egy év mulva kezdődik attól a naptól számítva, amelyen a felmondásról szóló értesítés Németalföld Kormányához érkezett.

25. Czikk

Németalföld külügyminisztériuma jegyzéket fog vezetni és abban feltünteti azt a napot, amelyen a megerősítő okiratok letétele a 21. Czikk 3. és 4. bekezdése értelmében megtörtént, ugyszintén azt a napot, amelyen a csatlakozásról (22. Czikk 2. bekezdése) vagy a felmondásról (24. Czikk 1. bekezdése) szóló értesítés megérkezett.

Mindegyik szerződő Hatalom betekinthet ebbe a jegyzékbe és arról hitelesitett kivonatot kivánhat.

Minek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláirásukkal ellátták.

Kelt Hágában, az ezerkilenczszázhetedik évi október hó tizennyolczadikán, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve és amelynek hitelesitett másolatai a második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak diplomácziai uton meg fognak küldetni.

(Következnek az aláírások: .... Argentina részéről: Az Argentinai Köztársaság fentartással él a 19. czikkel szemben. Ausztria-magyarország részéről: Mérey, Bon Macchio. Nagybritannia részéről: A 16., 17. és 18. czikk kivételével....)

VI. Egyezmény
az ellenséges kereskedelmi hajókra vonatkozólag az ellenségeskedés kitörésekor

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya; az Argentinai Köztársaság elnöke; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a Belgák királya; a Boliviai Köztársaság elnöke; a Braziliai Egyesült Államok Köztársaságának elnöke; Ő királyi Fensége Bulgária fejedelme; a Chilei Köztársaság elnöke; a Columbiai Köztársaság elnöke; a Cubai Köztársaság ideiglenes kormányzója; Ő Felsége Dánország királya; a Domingoi Köztársaság elnöke; az Ecuadori Köztársaság elnöke, Ő Felsége Spanyolország királya, a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyságának és a tengerentuli brit területeknek királya, India császárja; Ő Felsége a Hellének királya; a Guatémalai Köztársaság elnöke; A Haitii Köztársaság elnöke; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége a Japán császár; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Nassau herczege; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; Ő királyi Fensége Montenegro fejedelme; Ő Felsége Norvégország királya; a Panamai Köztársaság elnöke; a Paraguayi Köztársaság elnöke; Ő Felsége Németalföld királynője; a Perui Köztársaság elnöke; Ő császári Felsége a Perzsa sah; Ő Felsége Portugál és Algarbia királya stb.; Ő Felsége Rumánia királya; Ő Felsége Minden Oroszok császárja; a Salvadori Köztársaság elnöke; Ő Felsége Szerbia királya; Ő Felsége Sziám királya; Ő Felsége a Svédország királya; a Svájczi Szövetségtanács; Ő Felsége az Ottománok császárja; az Uruguayi Keleti Köztársaság elnöke; a Venezuelai Egyesült Államok elnöke:

Megóvni óhajtván a nemzetközi kereskedelem biztonságát a háboru meglepetései ellen és az ujkori gyakorlatnak megfelelően, amennyire lehetséges, megvédelmezni akarván a jóhiszeműleg megkezdett műveleteket, amelyeknek foganatositása az ellenségeskedések kitörése előtt már folyamatban volt;

Elhatározták, hogy e czélból Egyezményt kötnek és Meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:

(Következik a meghatalmazottak megnevezése)

Akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik letétele után következő rendelkezésekben állapodtak meg:

1. Czikk

Ha az ellenségeskedések kitörésekor a hadviselő Hatalmak valamelyikének kereskedelmi hajója ellenséges kikötőben tartózkodik, kivánatos annak megengedése, hogy a kikötőt azonnal, vagy a részére kitüzött megfelelő határidő alatt szabadon elhagyhassa és menetlevéllel felszerelve rendeltetési kikötőjébe, vagy a részére kijelölt más kikötőbe távozhassék.

Ugyanez áll arra a hajóra is, amely a háboru kezdete előtt hagyta el utolsó kiindulási kikötőjét és ellenséges kikötőbe érkezett anélkül, hogy az ellenségeskedésekről tudott volna.

2. Czikk

Nem lehet elkobozni azt a kereskedelmi hajót, amely az ellenséges kikötőt erőhatalom okából nem hagyhatta el az előbbi czikkben említett határidő alatt, vagy amelynek a távozást nem engedték meg.

Ily hajót a hadviselő fél csak oly kötelezettséggel foglalhat le, hogy azt a háboru után kártérítés nélkül visszaszolgáltatja, vagy csak kártérítés ellenében tarthatja meg.

3. Czikk

Azokat az ellenséges kereskedelmi hajókat sem lehet elkobozni, amelyek a háboru kezdete előtt hagyták el utolsó kiindulási kikötőjüket és anélkül, hogy az ellenségeskedésekről tudnának, még a nyilt tengeren vannak. Ily hajók lefoglalhatók azzal a kötelezettséggel, hogy azokat a háború után kártérítés nélkül vissza kell szolgáltatni, vagy pedig megtarthatók, sőt meg is semmisíthetők kártérítés ellenében és azzal a kötelezettséggel, hogy a hajón levő személyek biztonsága és a hajópapirosok megőrzése tekintetében gondoskodás történjék.

Ha ezek a hajók országuknak valamelyik kikötőjében vagy semleges kikötőben már megfordultak, a tengeri háború törvényeit és szokásait rájuk is alkalmazni kell.

4. Czikk

Az 1. és a 2. Czikkben említett hajókon található ellenséges árút szintén vagy le lehet foglalni és a háború után kártérítés nélkül visszaadni, vagy kártérítés fizetése ellenében akár a hajóval együtt, akár külön megtartani.

Ugyanez áll a 3. Czikkben megjelölt hajókon található árúra is.

5. Czikk

A jelen Egyezmény nem vonatkozik azokra a kereskedelmi hajókra, amelyeknek építési módja azt mutatja, hogy hadihajóvá való átalakitásukat czélozzák.

6. Czikk

A jelen Egyezmény rendelkezései csak a szerződő Hatalmak közt és akkor alkalmazhatók, ha mindkét hadviselő fél részese ennek az Egyezménynek.

7. Czikk

A jelen Egyezmény, mihelyt lehetséges, meg fog erősíttetni.

A megerősítő okiratok Hágában fognak letétetni.

A megerősítő okiratok első letételéről jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, amelyet a résztvevő Hatalmak képviselői és Németalföld külügyminisztere irnak alá.

A megerősitő okiratoknak mindegyik későbbi letétele irásbeli értesítés mellett történik, amelyet a megerősítő okirattal felszerelve Németalföld Kormányához kell intézni.

A megerősítő okiratok első letételéről szerkesztett jegyzőkönyvnek, az előbbi bekezdésben megjelölt értesitésnek, valamint a megerősítő okiratoknak hiteles másolatát Németalföld Kormánya diplomácziai uton haladéktalanul meg fogja küldeni a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak, valamint azoknak a többi Hatalmaknak is, amelyek az Egyezményhez csatlakoztak. Az előbbi bekezdésben megjelölt esetben, az ott megnevezett Kormány a Hatalmakkal egyidejüleg közli azt a napot is, amelyen az értesítést megkapta.

8. Czikk

Az Egyezményt alá nem iró azok a Hatalmak a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak.

A csatlakozni kivánó Hatalom ezt a szándékát irásban közli Németalföld Kormányával, megküldvén a csatlakozási iratot, amelyet a nevezett Kormány levéltárában kell majd elhelyezni.

Ez a Kormány a többi Hatalmaknak haladéktalanul megküldi az értesítésnek, valamint a csatlakozási iratnak hiteles másolatát, megjelölvén azt a napot, amelyen az értesítést kapta.

9. Czikk

Azokra a Hatalmakra nézve, amelyek a megerősítő okiratok első letételében résztvettek, a jelen Egyezmény a letételről szerkesztett jegyzőkönyv keltétől számított hatvan nap mulva válik hatályossá, azokra a Hatalmakra pedig, amelyek az Egyezményt később erősítik meg, vagy ahhoz később csatlakoznak, attól a naptól számított hatvan nap mulva, amelyen a megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló értesítés Németalföld Kormányához érkezett.

10. Czikk

Ha a szerződő Hatalmak valamelyike a jelen egyezményt fel akarná mondani, a felmondásról irásban kell Németalföld Kormányát értesítenie, amely az értesítés hivatalos másolatát megküldi az összes többi Hatalmaknak, tudatván velük azt a napot, amelyen az értesítés hozzá érkezett.

A felmondás hatása csak arra a Hatalomra terjed ki, amelytől származik és egy év mulva kezdődik attól a naptól számítva, amelyen a felmondásról szóló értesítés Németalföld Kormányához érkezett.

11. Czikk

Németalföld külügyminisztériuma jegyzéket fog vezetni és abban feltünteti azt a napot, amelyen a megerősítő okiratok letétele a 7. Czikk 3. és 4. bekezdése értelmében megtörtént, ugyszintén azt a napot, amelyen a csatlakozásról (8. Czikk 2. bekezdése) vagy a felmondásról (10. Czikk 1. bekezdése) szóló értesítés megérkezett.

Mindegyik szerződő Hatalom betekinthet ebbe a jegyzékbe és arról hitelesitett kivonatot kivánhat.

Minek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláirásukkal ellátták.

Kelt Hágában, az ezerkilenczszázhetedik évi október hó tizennyolczadikán, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve és amelynek hitelesített másolatai a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak diplomácziai uton meg fognak küldetni.

(Következnek az aláirások: A Német birodalom részéről: A 3. Czikknek és a 4. Czikk második bekezdésének kivételével; Oroszország részéről: Az 1907. szeptember 27-én tartott hetedik teljes ülésről készitett jegyzőkönyvben a jelen egyezmény 3. Czikkével és a 4. Czikk 2. bekezdésében kifejezett fenntartással.)

VII. Egyezmény
a kereskedelmi hajók átalakitásáról hadihajókká

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya; az Argentinai Köztársaság elnöke; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a Belgák királya; a Boliviai Köztársaság elnöke; a Braziliai Egyesület Államok Köztársaságának elnöke; Ő királyi Fensége Bulgária fejedelme; a Chilei Köztársaság elnöke; a Columbiai Köztársaság elnöke; a Cubai Köztársaság ideiglenes kormányzója; Ő Felsége Dánország királya; a Domingoi Köztársaság elnöke; az Ecuadori Köztársaság elnöke; Ő Felsége Spanyolország királya; a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyságának és a tengerentuli brit területeknek királya, India császárja; Ő Felsége a Hellének királya; a Guatémalai Köztársaság elnöke; a Haitii Köztársaság elnöke; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége a Japán császár; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Nassau herczege; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; Ő királyi Fensége Montenegro fejedelme; Ő Felsége Norvégország királya; a Panamai Köztársaság elnöke; a Paraguayi Köztársaság elnöke; Ő Felsége Németalföld királynője, a Perui Köztársaság elnöke; Ő császári Felsége a Perzsa sah; Ő Felsége Portugál és Algarbia királya, Ő Felsége Rumánia királya; Ő Felsége Minden Oroszok császárja; a Salvadori Köztársaság elnöke; Ő Felsége Szerbia királya; Ő Felsége Sziám királya; Ő Felsége a Svédország királya; a Svájczi Szövetségtanács; Ő Felsége az Ottománok császárja; az Uruguayi Keleti Köztársaság elnöke; a Venezuelai Egyesült Államok elnöke:

Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi tengerészet hajóinak, háború idején a hadihajórajokba való felvétele szempontjából kivánatos azoknak a feltételeknek a meghatározása, amelyek között ez a művelet végbemehet;

és ezzel szemben tekintettel arra, hogy a szerződő Hatalmak nem tudtak megegyezésre jutni abban a kérdésben, vajjon kereskedelmi hajó hadihajóvá nyilt tengeren átalakulhat-e, ennélfogva egyetértéssel kijelentvén azt, hogy az átalakítás helyének a kérdése a megállapodások keretén kivül marad, és hogy arra az alábbi szabályok semmiképen sem vonatkoznak;

e célra Egyezményt óhajtván kötni, Meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:

[Következik a meghatalmazottak megnevezése]

Akik jó és kellő alakban talált meghatalmazások letétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

Első Czikk

Hadihajóvá átalakított kereskedelmi hajónak nem lehetnek meg az ezzel a minőséggel járó jogai és kötelezettségei, ha nem áll annak a Hatalomnak egyenes fennhatósága, közvetlen ellenőrzése és felelőssége alatt, amelynek lobogóját viseli.

2. Czikk

A hadihajókká átalakított kereskedelmi hajóknak viselniök kell a hazájuk hadihajóinak külső megkülönböztető jelvényeit.

3. Czikk

A parancsnoknak az Állam szolgálatában kell állania és birnia kell az illetékes hatóságok kellő felhatalmazását. Nevének a haditengerészet tisztjeinek névsorában kell szerepelnie.

4. Czikk

A hajó személyzetének a katonai fegyelem szabályai alatt kell állania.

5. Czikk

Minden hadihajóvá átalakított kereskedelmi hajó köteles műveleteiben a haditörvényeket és szokásokat megtartani.

6. Czikk

Az a hadviselő fél, aki kereskedelmi hajót hadihajóvá alakít át, köteles ezt az átalakítást, mihelyt csak lehet, hadihajórajának hajójegyzékében feltüntetni.

7. Czikk

A jelen Egyezmény rendelkezései csupán a szerződő Hatalmak között és csak akkor nyerhetnek alkalmazást, ha a hadviselő felek valamennyien részesei az Egyezménynek.

8. Czikk

A jelen Egyezmény, mihelyt lehetséges, meg fog erősíttetni.

A megerősítő okiratok Hágában fognak letétetni.

A megerősítő okiratok első letételéről jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, amelyet a résztvevő Hatalmak képviselői és Németalföld külügyminisztere irnak alá.

A megerősitő okiratoknak mindegyik későbbi letétele irásbeli értesítés mellett történik, amelyet a megerősítő okirattal felszerelve Németalföld Kormányához kell intézni.

A megerősítő okiratok első letételéről szerkesztett jegyzőkönyvnek, az előbbi bekezdésben megjelölt értesitésnek, valamint a megerősítő okiratoknak hiteles másolatát Németalföld Kormánya diplomácziai uton haladéktalanul meg fogja küldeni a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak, valamint azoknak a többi Hatalmaknak is, amelyek az Egyezményhez csatlakoztak. Az előbbi bekezdésben megjelölt esetben, az ott megnevezett Kormány a Hatalmakkal egyidejüleg közli azt a napot is, amelyen az értesítést megkapta.

9. Czikk

Az Egyezményt alá nem iró azok a Hatalmak a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak.

A csatlakozni kivánó Hatalom ezt a szándékát irásban közli Németalföld Kormányával, megküldvén a csatlakozási iratot, amelyet a nevezett Kormány levéltárában kell majd elhelyezni.

Ez a Kormány az összes többi Hatalmaknak haladéktalanul megküldi az értesítésnek, valamint a csatlakozási iratnak hiteles másolatát, megjelölvén azt a napot, amelyen az értesítést kapta.

10. Czikk

Azokra a Hatalmakra nézve, amelyek a megerősítő okiratok első letételében résztvettek, a jelen Egyezmény a letételről szerkesztett jegyzőkönyv keltétől számított hatvan nap mulva válik hatályossá, azokra a Hatalmakra pedig, amelyek az Egyezményt később erősitik meg, vagy ahhoz később csatlakoznak, attól a naptól számított hatvan nap mulva, amelyen a megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló értesítés Németalföld Kormányához érkezett.

11. Czikk

Ha a szerződő Hatalmak valamelyike a jelen Egyezményt fel akarná mondani, a felmondásról irásban kell Németalföld Kormányát értesítenie, amely az értesítés hivatalos másolatát megküldi az összes többi Hatalmaknak, tudatván velük azt a napot, amelyen az értesítés hozzá érkezett.

A felmondás hatása csak arra a Hatalomra terjed ki, amelytől származik és egy év mulva kezdődik attól a naptól számitva, amelyen a felmondásról szóló értesítés Németalföld Kormányához érkezett.

12. Czikk

Németalföld külügyminisztériuma jegyzéket fog vezetni és abban feltünteti azt a napot, amelyen a megerősítő okiratok letétele a 8. Czikk 3. és 4. bekezdése értelmében megtörtént, ugyszintén azt a napot, amelyen a csatlakozásról (9. Czikk 2. bekezdése) vagy a felmondásról (11. Czikk 1. bekezdése) szóló értesítés megérkezett.

Mindegyik szerződő Hatalom betekinthet ebbe a jegyzékbe és arról hitelesített kivonatot kivánhat.

Minek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláirásukkal ellátták.

Kelt Hágában, az ezerkilenczszázhetedik évi október hó tizennyolczadikán, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve és amelynek hitelesített másolatai a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak diplomácziai uton meg fognak küldetni.

[Aláírások]

VIII. Egyezmény
a tenger alatti önműködő ütköző aknák elhelyezéséről

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya; az Amerikai Egyesült Államok elnöke; az Argentinai Köztársaság elnöke; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a Belgák királya; a Boliviai Köztársaság elnöke; a Braziliai Egyesült Államok Köztársaságának elnöke; Ő királyi Fensége Bulgária fejedelme; a Chilei Köztársaság elnöke; a Columbiai Köztársaság elnöke; a Cubai Köztársaság ideiglenes kormányzója; Ő Felsége Dánország királya; a Domingoi Köztársaság elnöke; az Ecuadori Köztársaság elnöke; a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyságának és a tengerentuli brit területeknek királya, India császárja; Ő Felsége a Hellének királya; a Guatémalai Köztársaság elnöke; A Haitii Köztársaság elnöke; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége a Japán császár; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Nassau herczege; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; Ő Felsége Norvégország királya; a Panamai Köztársaság elnöke; a Paraguayi Köztársaság elnöke; Ő Felsége Németalföld királynője; a Perui Köztársaság elnöke; Ő császári Felsége a Perzsa sah; Ő Felsége Rumánia királya; a Salvadori Köztársaság elnöke; Ő Felsége Szerbia királya; Ő Felsége Sziám királya; a Svájczi Szövetségtanács; Ő Felsége az Ottománok császárja; az Uruguayi Keleti Köztársaság elnöke; a Venezuelai Egyesült Államok elnöke:

Az összes nemzetek számára nyitva álló tengeri utak szabadságának elvéből indulva ki;

És megfontolván azt, hogy ha a tényleges viszonyok közt nem is lehet a tenger alatti önműködő ütköző aknák alkalmazását eltiltani, használatuknak korlátozása és szabályozása mégis fontossággal bir oly czélból, hogy a háború borzalmai csökkenjenek, és hogy a békés hajózás, amennyire csak lehetséges, abba a biztonságba jusson, amelyet még háborús időben is jogosan megkivánhat;

Addig is, mig majd lehetségessé válik ezt az ügyet oly módon rendezni, hogy az ennek körébe vont érdekek az összes kivánatos biztositékokat elnyerik;

Elhatározták, hogy a jelzett czélból egyezményt kötnek és kinevezték Meghatalmazottaikká, még pedig:

[Következik a meghatalmazottak megnevezése]

Akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik letétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

Első Czikk

Tilos:

1. le nem horgonyzott önműködő ütköző aknákat elhelyezni, kivéve, ha oly módon vannak szerkesztve, hogy ártalmatlanokká válnak legfeljebb egy óra eltelte után attól az időtől számítva, amikor kikerültek annak ellenőrzése alól, aki azokat elhelyezte;

2. oly lehorgonyzott önműködő ütköző aknákat elhelyezni, amelyek nem válnak ártalmatlanokká, mihelyt horgonyuktól elszabadultak;

3. oly torpedókat használni, amelyek nem válnak ártalmatlanokká, ha czéljukat tévesztették.

2. Czikk

Tilos önműködő ütköző aknákat az ellenség partjai és kikötői előtt pusztán a kereskedelmi hajózás akadályozása végett elhelyezni.

3. Czikk

Lehorgonyzott önműködő ütköző aknák alkalmazása esetében minden lehető óvóintézkedést meg kell tenni a békés hajózás biztonsága érdekében.

A hadviselő felek kötelezik magukat, hogy a lehetőséghez képest gondoskodni fognak arról, hogy a kérdéses aknák bizonyos korlátolt időtartam letelte után ártalmatlanokká váljanak és abban az esetben, ha az emlitett aknák fölött gyakorolt felügyelet megszünik, kötelezik magukat, hogy a veszélyes helyeket, mihelyt a hadi követelmények megengedik, a hajózással tudatni fogják, amely közlést diplomácziai uton a Kormányokhoz is el kell juttatni.

4. Czikk

Minden semleges Hatalomnak, amely partjai hosszában önműködő ütköző aknákat helyez el, ugyanazokat a szabályokat és óvóintézkedéseket kell szem előtt tartania, amelyek a hadviselő feleket kötelezik.

A semleges Hatalom köteles előzetesen közölni a hajózással azokat a helyeket, ahol önműködő ütköző aknákat fog elsülyeszteni. E közlést diplomácziai uton és sürgősen a Kormányokhoz is el kell juttatni.

5. Czikk

A szerződő Hatalmak kötelezik magukat, hogy a háboru befejeztével minden tőlük telhető intézkedést megtesznek a végből, hogy mindegyikük eltávolitsa azokat az aknákat, amelyeket elhelyezett.

Ami azokat a lehorgonyzott önműködő ütköző aknákat illeti, amelyeket az egyik hadviselő fél a másik hadviselő fél partjainak hosszában elhelyezett, ezeknek hollétét az a Hatalom, amely elhelyezte, tudatni fogja a másikkal és mindegyik hatalom köteles lesz a legrövidebb időn belül a saját vizeiben levő aknák eltávolitása iránt intézkedni.

6. Czikk

Azok a szerződő Hatalmak, amelyek még nem rendelkeznek a jelen Egyezményben megkövetelt tökéletességü aknákkal és amelyek ennélfogva ezidőszerint nem alkalmazkodhatnának az 1. és 3. Czikkben kimondott szabályokhoz, kötelezik magukat, hogy aknakészletüket, mihelyt csak lehet, akként fogják átalakítani, hogy az a fentemlített követelményeknek megfeleljen.

7. Czikk

A jelen egyezmény rendelkezései csupán a szerződő Hatalmak között és csak akkor nyerhetnek alkalmazást, ha a hadviselő felek valamennyien részesei az Egyezménynek.

8. Czikk

A jelen Egyezmény, mihelyt lehetséges, meg fog erősíttetni.

A megerősítő okiratok Hágában fognak letétetni.

A megerősítő okiratok első letételéről jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, amelyet a résztvevő Hatalmak képviselői és Németalföld külügyminisztere irnak alá.

A megerősítő okiratoknak mindegyik későbbi letétele irásbeli értesítés mellett történik, amelyet a megerősítő okirattal felszerelve Németalföld Kormányához kell intézni.

A megerősítő okiratok első letételéről szerkesztett jegyzőkönyvnek, az előbbi bekezdésben megjelölt értesítésnek, valamint a megerősítő okiratoknak hiteles másolatát Németalföld Kormánya diplomácziai uton haladéktalanul meg fogja küldeni a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak, valamint azoknak a többi Hatalmaknak is, amelyek az Egyezményhez csatlakoztak. Az előbbi bekezdésben megjelölt esetben, az ott megnevezett Kormány a Hatalmakkal egyidejüleg közli azt a napot is, amelyen az értesítést megkapta.

9. Czikk

Az Egyezményt alá nem iró azok a Hatalmak a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak.

A csatlakozni kivánó Hatalom ezt a szándékát irásban közli Németalföld Kormányával, megküldvén a csatlakozási iratot, amelyet a nevezett Kormány levéltárában kell majd elhelyezni.

Ez a Kormány az összes többi Hatalmaknak haladéktalanul megküldi az értesítésnek, valamint a csatlakozási iratnak hiteles másolatát, megjelölvén azt a napot, amelyen az értesítést kapta.

10. Czikk

Azokra a Hatalmakra nézve, amelyek a megerősítő okiratok első letételében résztvettek, a jelen Egyezmény a letételről szerkesztett jegyzőkönyv keltétől számított hatvan nap mulva válik hatályossá, azokra a Hatalmakra pedig, amelyek az Egyezményt később erősítik meg, vagy ahhoz később csatlakoznak, attól a naptól számított hatvan nap mulva, amelyen a megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló értesítés Németalföld Kormányához érkezett.

11. Czikk

A jelen Egyezmény hatálya hét évig fog tartani a megerősítő okiratok első letételének időpontját követő hatvanadik naptól számítva.

Az Egyezmény a most emlitett határidő eltelte után is hatályban fog maradni, hacsak fel nem mondják.

A felmondásról irásban kell Németalföld Kormányát értesítenie, amely az értesítés hivatalos másolatát megküldi az összes többi Hatalmaknak, tudatván velük azt a napot, amelyen az értesítés hozzá érkezett.

A felmondás hatása csak arra a Hatalomra terjed ki, amelytől származik és hat hónap mulva kezdődik attól a naptól számitva, amelyen a felmondásról szóló értesítés Németalföld Kormányához érkezett.

12. Czikk

A szerződő Hatalmak kötelezik magukat, hogy az önműködő ütköző aknák alkalmazásának kérdését ujból tárgyalni fogják az előbbi czikk első bekezdésében emlitett határidő eltelte előtt hat hónappal abban az esetben, ha ezt a kérdést a harmadik Békeértekezlet korábbi időpontban nem vonná ujabb tárgyalás és döntés alá.

Ha a szerződő Hatalmak az aknák alkalmazására nézve ujabb egyezményt kötnek, az ujabb egyezménynek hatályba lépésétől kezdve a jelen Egyezmény hatályát veszti.

13. Czikk

Németalföld külügyminisztériuma jegyzéket fog vezetni és abban feltünteti azt a napot, amelyen a megerősítő okiratok letétele a 8. Czikk 3. és 4. bekezdése értelmében megtörtént, ugyszintén azt a napot, amelyen a csatlakozásról (9. Czikk 2. bekezdése) vagy a felmondásról (11. Czikk 3. bekezdése) szóló értesítés megérkezett.

Mindegyik szerződő Hatalom betekinthet ebbe a jegyzékbe és arról hitelesített kivonatot kivánhat.

Minek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláirásukkal ellátták.

Kelt Hágában, az ezerkilenczszázhetedik évi október hó tizennyolczadikán, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve és amelynek hitelesített másolatai a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak diplomácziai uton meg fognak küldetni.

(Következnek az aláirások: A Németbirodalom részéről: A második czikk kivételével. A Domingoi Köztársaság részéről: Az 1. Czikk 1. bekezdésének kivételével. Francziaország részéről: A 2. Czikk kivételével. Nagybritannia részéről: A következő nyilatkozatban foglalt fenntartással: „A brit Meghatalmazottak ezen Egyezmény aláirásakor kijelentik, hogy az a puszta tény, hogy az emlitett Egyezmény nem tilt meg bizonyos cselekményt vagy bizonyos eljárást, nem tekintendő olyannak, mint amely Ő Brit Felségének Kormányát megfosztaná attól a jogtól, hogy az illető cselekmény vagy eljárás jogszerüségét kétségbe vonja”. Sziám részéről: Az 1. Czikk 1. bekezdésének kivételével. Törökország részéről: Az Értekezlet 1907 október 9-én tartott 8. teljes ülésének jegyzőkönyvében foglalt nyilatkozatok fenntartásával.....)

IX. Egyezmény
a bombázásról tengeri haderővel háboru idejében

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya; az Amerikai Egyesült Államok elnöke; az Argentinai Köztársaság elnöke; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a Belgák királya; a Boliviai Köztársaság elnöke; a Braziliai Egyesült Államok Köztársaságának elnöke; Ő királyi Fensége Bulgária fejedelme; a Chilei Köztársaság elnöke; a Columbiai Köztársaság elnöke; a Cubai Köztársaság ideiglenes kormányzója; Ő Felsége Dánország királya; a Domingoi Köztársaság elnöke; az Ecuadori Köztársaság elnöke; Ő Felsége Spanyolország királya; a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyságának és a tengerentuli brit területeknek királya, India császárja; Ő Felsége a Hellének királya; a Guatémalai Köztársaság elnöke; a Haitii Köztársaság elnöke; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége a Japán császár; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Nassau herczege; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; Ő királyi Fensége Montenegro fejedelme; Ő Felsége Norvégország királya; a Panamai Köztársaság elnöke; a Paraguayi Köztársaság elnöke; Ő Felsége Németalföld királynője; a Perui Köztársaság elnöke; Ő császári Felsége a Perzsa sah; Ő Felsége Portugál és Algarbia királya stb.; Ő Felsége Rumánia királya; Ő Felsége Minden Oroszok császárja; a Salvadori Köztársaság elnöke; Ő Felsége Szerbia királya; Ő Felsége Sziám királya; Ő Felsége a Svédország királya; a Svájczi Szövetségtanács; Ő Felsége az Ottománok császárja; az Uruguayi Keleti Köztársaság elnöke; a Venezuelai Egyesült-Államok elnöke:

Indittatva attól a vágytól, hogy megvalósitsák az Első Békeértekezlet részéről nyilvánitott azt az óhajt, amely a nem védelmezett kikötőknek, városoknak és falvaknak tengeri haderővel történő bombázására vonatkozik;

Meggondolván azt, hogy fontossággal bir a tengeri haderővel történő bombázást oly általános rendelkezések alá vonni, amelyek a lakosságnak jogait és a főbb épitmények fennmaradását biztositják azáltal, hogy erre a hadműveletre a lehető mértékben kiterjesztést nyer a szárazföldi háború törvényei és szokásai tárgyában 1899-ben készült Szabályzat;

Lelkesedést meritvén ekként abból a vágyból, hogy az emberiség érdekeit szolgálják és csökkentség a háboru kegyetlenségét és csapásait;

Elhatározták, hogy e czélból Egyezményt kötnek és ennek következtében Meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:

[Következik a meghatalmazottak megnevezése]

Akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik letétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

ELSŐ FEJEZET

A nem védelmezett kikötők, városok, falvak, lakóhelyek vagy épületek bombázása

Első Czikk

A nem védelmezett kikötőket, városokat, lakóhelyeket vagy épületeket tengeri haderővel bombázni tilos.

Nem szabad valamely helységet kizárólag azért bombázni, mert kikötője előtt a tenger alatt önműködő ütköző aknák vannak elhelyezve.

2. Czikk

Mindazonáltal ez a tilalom nem vonatkozik a katonai művekre, a katonai vagy a haditengerészeti telepekre, a fegyvertárakra és a hadiszerek raktáraira, azokra a műhelyekre és berendezésekre, amelyek alkalmasak arra, hogy azokat az ellenséges hajóraj vagy hadsereg czéljaira felhasználják és nem vonatkozik a kikötőben lévő hadihajókra. A tengeri haderő parancsnoka megfelelő határidőt szabó felszólitás előrebocsátása után ágyútüzzel mindezeket megsemmisitheti, ha másféle eszközt használni lehetetlen és ha a helyi hatóságok a kiszabott határidő alatt nem kezdhették meg szétrombolásukat.

A parancsnokot semmi felelősség nem fogja terhelni azokért a nem szándékolt károkért, amelyeket a bombázás esetleg okozhat.

Ha a kényszerítő katonai szempontok - amelyek rögtöni fellépést kivánnak - a haladék adását meg nem engedhetik, magától értetődik, hogy a nem védelmezett város bombázásának tilalma épugy fennáll, mint az első bekezdésben megjelölt esetben és hogy a parancsnoknak meg kell tennie a kellő intézkedéseket oly czélból, hogy a várost a bombázás miatt minél kevesebb hátrány érje.

3. Czikk

Határozott bejelentés után a nem védelmezett kikötők, városok, falvak, lakóhelyek vagy épületek bombázásához is hozzá lehet fogni, ha a helyi hatóságok alakszerü felszólítás ellenére késedelembe esve vonakodnak oly élelmiszerek és ellátási czikkek szolgáltatására vonatkozó követelést teljesiteni, amelyek a helység előtt tartózkodó tengeri haderő pillanatnyi szükségletére nélkülözhetetlenek.

A követelt szolgáltatásoknak a helység anyagi erejével arányban kell állniok.

Ezek a szolgáltatások csakis az említett tengeri haderő parancsnokának felhatalmazásával követelhetők s értük, amennyire lehetséges, készpénzt kell fizetni, ha pedig ez nem lehetséges, elismervényt kell adni róluk.

4. Czikk

A nem védelmezett kikötőket, városokat, falvakat, lakóhelyeket vagy épületeket pénzbeli követelések meg nem fizetése miatt bombázni tilos.

MÁSODIK FEJEZET

Általános rendelkezések

5. Czikk

A tengeri haderővel történő bombázás alkalmával a parancsnoknak minden szükséges intézkedést meg kell tennie a végből, hogy - amennyire lehetséges - az istentiszteletre szolgáló, a művészetnek, tudománynak és jótékonyságnak szánt épületeket, a történelmi műemlékeket, a kórházakat, valamint a betegek és a sebesültek elhelyezésére szolgáló helyiségeket - feltéve, hogy ugyanakkor nincsenek hadi czélok szolgálatában - megkiméljék.

A lakosság kötelessége ezeket az emlékeket, épületeket vagy helyiségeket látható jelvényekkel feltünővé tenni. Ezeknek a jelvényekkel négyszögü nagy merev felületből kell állniok, amelyet az egyik átló két szines háromszögre oszt, még pedig fekete felső és fehér alsó háromszögre.

6. Czikk

A támadó tengeri haderő parancsnokának a bombázás megkezdése előtt minden tőle telhetőt el kell követnie, hogy erről a hatóságokat értesítse, kivéve, hogyha a katonai követelmények ezt nem engednék meg.

7. Czikk

Még a rohammal bevett várost vagy helyiséget is tilos fosztogatásra kiszolgáltatni.

HARMADIK FEJEZET

Záró rendelkezések

8. Czikk

A jelen Egyezmény rendelkezései csak a szerződő Hatalmakra alkalmazhatók és csak abban az esetben, ha a hadviselő felek mindannyian részesei ennek az Egyezménynek.

9. Czikk

A jelen Egyezmény, mihelyt lehetséges, meg fog erősíttetni.

A megerősítő okiratok Hágában fognak letétetni.

A megerősítő okiratok első letételéről jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, amelyet a résztvevő Hatalmak képviselői és Németalföld külügyminisztere irnak alá.

A megerősítő okiratoknak mindegyik későbbi letétele irásbeli értesités mellett történik, amelyet, a megerősítő okirattal felszerelve, Németalföld Kormányához kell intézni.

A megerősítő okiratok első letételéről szerkesztett jegyzőkönyvnek, az előbbi bekezdésben megjelölt értesítésnek, valamint a megerősítő okiratoknak hiteles másolatát Németalföld Kormánya diplomácziai uton haladéktalanul meg fogja küldeni a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak, valamint azoknak a többi Hatalmaknak is, amelyek az Egyezményhez csatlakoztak. Az előbbi bekezdésben megjelölt esetben az ott megnevezett Kormány a Hatalmakkal egyidejüleg közli azt a napot is, amelyen az értesítést megkapta.

10. Czikk

Az Egyezményt alá nem iró Hatalmak a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak.

A csatlakozni kivánó Hatalom ezt a szándékát irásban közli Németalföld Kormányával, megküldvén a csatlakozási iratot, amelyet a nevezett Kormány levéltárában kell majd elhelyezni.

Ez a Kormány az összes többi Hatalmaknak haladéktalanul megküldi az értesítésnek, valamint a csatlakozási iratnak hiteles másolatát, megjelölvén azt a napot, amelyen az értesítést kapta.

11. Czikk

Azokra a Hatalmakra nézve, amelyek a megerősítő okiratok első letételében részt vettek, a jelen Egyezmény a letételről szerkesztett jegyzőkönyv keltétől számított hatvan nap mulva válik hatályossá, azokra a Hatalmakra pedig, amelyek az Egyezményt később erősítik meg, vagy ahhoz később csatlakoznak, attól a naptól számított hatvan nap mulva, amelyen a megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló értesítés Németalföld Kormányához érkezett.

12. Czikk

Ha a szerződő Hatalmak valamelyike a jelen egyezményt fel akarná mondani, a felmondásról irásban kell Németalföld Kormányát értesítenie, amely az értesítés hivatalos másolatát megküldi az összes többi Hatalmaknak, tudatván velük azt a napot, amelyen az értesítés hozzá érkezett.

A felmondás hatása csak arra a Hatalomra terjed ki, amelytől származik és egy év mulva kezdődik attól a naptól számítva, amelyen a felmondásról szóló értesítés Németalföld Kormányához érkezett.

13. Czikk

Németalföld külügyminisztériuma jegyzéket fog vezetni és abban feltünteti azt a napot, amelyen a megerősítő okiratok letétele a 9. Czikk 3. és 4. bekezdése értelmében megtörtént, ugyszintén azt a napot, amelyen a csatlakozásról (10. Czikk 2. bekezdése) vagy a felmondásról (12. Czikk 1. bekezdése) szóló értesítés megérkezett.

Mindegyik szerződő Hatalom betekinthet ebbe a jegyzékbe és arról hitelesített kivonatot kivánhat.

Minek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláirásukkal ellátták.

Kelt Hágában, az ezerkilenczszázhetedik évi október hó tizennyolczadikán, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve és amelynek hitelesített másolatai a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak diplomácziai uton meg fognak küldetni.

(Következnek az aláirások: A Németbirodalom részéről: Az 1. Czikk 2-ik bekezdésében foglaltak kivételével. Chile részéről: Az augusztus 17-iki negyedik teljes ülésen a 3. Czikkel szemben szövegezett fenntartással. Francziaország részéről: Az 1. Czikk második bekezdésében foglaltak kivételével. Nagybritannia részéről: Az 1. Czikk második bekezdésében foglaltak kivételével. Japán részéről: Az 1. Czikk 2-ik bekezdésében foglaltak kivételével...)

X. Egyezmény
a Genfi Egyezmény elveinek alkalmazásáról a tengeri háborura

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya; az Amerikai Egyesült Államok elnöke; az Argentinai Köztársaság elnöke; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a Belgák királya; a Boliviai Köztársaság elnöke; a Braziliai Egyesült Államok Köztársaságának elnöke; Ő királyi Fensége Bulgária fejedelme; a Chilei Köztársaság elnöke; Ő Felsége a Kínai császár; a Columbiai Köztársaság elnöke; a Cubai Köztársaság ideiglenes kormányzója; Ő Felsége Dánország királya; a Domingoi Köztársaság elnöke; az Ecuadori Köztársaság elnöke, Ő Felsége Spanyolország királya; a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyságának és a tengerentuli brit területeknek királya, India császárja; Ő Felsége a Hellének királya; a Guatémalai Köztársaság elnöke; a Haitii Köztársaság elnöke; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége a Japán császár; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Nassau Herczege; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; Ő királyi Fensége Montenegro fejedelme; Ő Felsége Norvégország királya; a Panamai Köztársaság elnöke; a Paraguayi Köztársaság elnöke; Ő Felsége a Németalföld királynője; a Perui Köztársaság elnöke; Ő császári Felsége a Perzsa sah; Ő Felsége Portugál és Algarbia királya stb.; Ő Felsége Rumánia királya; Ő Felsége Minden Oroszok császárja; a Salvadori Köztársaság elnöke; Ő Felsége Szerbia királya; Ő Felsége Sziám királya; Ő Felsége a Svédország királya; a Svájczi Szövetségtanács; Ő Felsége az Ottománok császárja; az Uruguayi Keleti Köztársaság elnöke; a Venezuelai Egyesült Államok elnöke:

Egyaránt áthatva attól az óhajtástól, hogy amennyire tőlük függ, csökkentsék a háborútól elválaszthatatlan bajokat;

És e czélból az 1906 julius 6-án kötött Genfi Egyezmény elveit a tengeri háborúra is alkalmazni kivánván;

Elhatározták, hogy Egyezményt kötnek a végből, hogy az ugyane tárgyban 1899 julius 29-én kötött Egyezményt megfelelőbbé tegyék és Meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:

(Következik a meghatalmazottak megnevezése.)

Akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik letétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

Első Czikk

A katonai kórházhajók, vagyis azok a hajók, amelyeket az Államok külön és kizárólag abból a czélból építenek vagy rendeznek be, hogy azok a sebesülteknek, betegeknek és hajótörötteknek segitségére legyenek és amelyeknek nevét az ellenségeskedések megkezdésekor vagy folyamán, mindenesetre azonban bárminemü használatba vételük előtt a hadviselő Hatalmakkal közölték, kiméletben részesülnek és az ellenségeskedések tartama alatt nem foglalhatók le.

Ezek a hajók még akkor sem esnek a hadihajókkal azonos megitélés alá, ha semleges kikötőben tartózkodnak.

2. Czikk

Azok a kórházhajók, amelyeket magánosok vagy hivatalosan elismert jótékony egyesületek egészen vagy részben saját költségükön szereltek fel, szintén kiméletben részesülnek és a lefoglalástól mentesek, ha az a hadviselő Hatalom, amelyhez tartoznak, nekik hivatalos megbizást adott és nevüket az ellenséges Hatalommal az ellenségeskedések megkezdésekor vagy folyamán, mindenesetre azonban bárminemü használatba vételük előtt közölte.

Ezeknek a hajóknak az illetékes hatóság által kiállitott okirattal kell ellátva lenniök, amely tanusitja, hogy felszerelésük alatt és végleges elindulásuk alkalmával a hatóság ellenőrzése alatt voltak.

3. Czikk

Azok a kórházhajók, amelyeket semleges országokhoz tartozó magánosok vagy hivatalosan elismert egyesületek egészben vagy részben saját költségükön szereltek fel, kiméletben részesülnek és a lefoglalástól mentesek, feltéve, hogy saját Kormányuk előzetes beleegyezésével és a hadviselő fél felhatalmazásával magukat a hadviselő felek egyikének igazgatása alá helyezték, és hogy az illető hadviselő fél nevüket ellenfelével az ellenségeskedések megkezdése alkalmával vagy folyamán, mindenesetre azonban bárminemü használatba vételük előtt közölte.

4. Czikk

Az 1., 2. és 3. Czikkben emlitett hajók a sebesülteket, betegeket és hajótörötteket, tekintet nélkül álllampolgárságukra, segitségben részesitik.

A Kormányok kötelezik magukat, hogy ezeket a hajókat semmiféle katonai czélra nem használják.

Ezeknek a hajóknak nem szabad semmiféle módon sem akadályozni a harczoló felek mozdulatait.

Az ütközet alatt és után saját koczkázatukra és veszélyükre működnek.

A hadviselő feleket e hajók tekintetében felügyeleti és átkutatási jog illeti meg; a hadviselő felek e hajók közreműködését visszautasithatják, távozásukat követelhetik, nekik meghatározott útirányt szabhatnak és fedélzetükre biztost küldhetnek, sőt ha súlyos körülmények ugy kivánják, a hajókat fel is tartóztathatják.

Amennyire lehetséges, a hadviselő felek a kórházhajók hajónaplójába az adott parancsokat bejegyzik.

5. Czikk

A katonai kórházhajókat fehér szinü külső festéssel és ezen vizszintesen körülfutó, mintegy másfél méter széles zöld sávval kell felismerhetőkké tenni.

A 2. és 3. Czikkben emlitett hajókat fehér szinü külső festéssel és ezen vizszintesen körülfutó, mintegy másfél méter széles vörös sávval kell felismerhetőkké tenni.

Az imént említett hajók csónakjait, valamint a kórházi szolgálatra használható kisebb vizi jármüveket hasonló festéssel kell felismerhetőkké tenni.

A kórházhajók ismertetőjelül mind kötelesek a Genfi Egyezményben megállapitott vörös keresztes fehér lobogót saját nemzeti lobogójuk mellé felvonni és ha semleges államhoz tartoznak, ezenkivül még annak a hadviselő félnek nemzeti lobogóját is kötelesek a fóárboczra felvonni, amelynek vezetése alá helyezkedtek.

Azok a kórházhajók, amelyeket az ellenség a 4. Czikk rendelkezései szerint feltartóztatott, kötelesek annak a hadviselő félnek lobogóját bevonni, amelyhez tartoznak.

A fentemlitett azok a hajók és vizi jármüvek, amelyek az őket megillető kiméletet maguknak éjjelre is biztositani akarják, annak a hadviselő félnek beleegyezésével, akit kisérnek, gondoskodni tartoznak arról, hogy az őket megkülönböztető festés eléggé látható legyen.

6. Czikk

A 6. Czikkben megállapitott megkülönböztető jelvények mind békében, mind háboruban csupán az ott emlitett hajók oltalmára és megjelölésére használhatók.

7. Czikk

A hadihajók fedélzetén folyó harczok alkalmával a betegek elhelyezésére szolgáló helyiségeket lehetőleg kimélni és oltalmazni kell.

Ezekre a helyiségekre, valamint az azokban lévő felszerelésre a háboru törvényei nyernek alkalmazást, azonban ezeket mindaddig, mig rájuk a sebesülteknek és betegeknek szükségük van, rendeltetésüktől elvonni nem lehet.

Jelentős katonai szükség esetében az a parancsnok, akinek hatalmában vannak, mindazonáltal rendelkezhetik velük, ha előzőleg az ott lévő sebesültek és betegek sorsát biztosítja.

8. Czikk

A kórházhajókat és a hadihajóknak a betegek elhelyezésére szolgáló helyiségeit megillető védelem megszünik, ha azokat az ellenségnek ártó műveletekre használják fel.

Nem tekinthető oly természetünek, hogy a védelem visszavonását igazolja, az a tény, hogy ezeknek a hajóknak és helyiségeknek személyzete a rend fenntartása és a sebesültek vagy betegek megvédelmezése végett fel van fegyverezve, sem az a tény, hogy a hajón szikratáviróállomás van berendezve.

9. Czikk

A hadviselő felek a semleges kereskedelmi hajók, jachtok vagy csónakok parancsnokának könyörületes buzgalmához fordulhatnak oly czélból, hogy ezek felszedjék és ápolásban részesitsék a sebesülteket vagy betegeket.

Azok a hajók, amelyek erre vállalkoznak, valamint azok a hajók is, amelyek önként szednek fel sebesülteket, betegeket vagy hajótörötteket, különös védelmet és bizonyos mentességet élveznek. Semmiesetre sem foglalhatók le ezek a hajók ama tény alapján, hogy ilyen szállitmányt visznek, de ha netán a semlegesség megsértését követnék el, lefoglalás alá esnek, hacsak ellenkező igéretet nem nyertek.

10. Czikk

Minden lefoglalt hajó lelkészi, orvosi és kórházi személyzete sérthetetlen és hadi fogságba nem ejthető. Ez a személyzet, midőn a hajót elhagyja, a magántulajdonát képező tárgyakat és sebészeti eszközöket magával viheti.

Ennek a személyzetnek, amennyire szükséges, tisztét továbbra is el kell látnia és csak akkor távozhatik, amikor a főparancsnok azt megengedhetőnek tartja.

A hadviselő felek kötelesek a hatalmukba került ilyen személyzetnek ugyanazokat az illetményeket és ugyanazt a zsoldot biztositani, amely saját haditengerészetük ugyanoly rangu személyzetének jár.

11. Czikk

A lefoglalást eszközlő fél köteles a hajón levő haditengerészeket és katonákat, valamint azokat a személyeket is, akik hivalatukhoz képest a haditengerészethez vagy a hadsereghez vannak beosztva, kiméletben és ápolásban részesiteni, ha ezek a személyek sebesültek vagy betegek.

12. Czikk

A hadviselő Felek bármely hadihajója követelheti azoknak a sebesülteknek, betegeknek vagy hajótörötteknek átadását, akik valamely katonai kórházhajón, segitőegyesületnek vagy magánosoknak kórházhajóján, kereskedelmi hajón, jachton és csónakon vannak, tekintet nélkül ezeknek a hajóknak honosságára.

13. Czikk

Ha valamely semleges hadihajó sebesülteket, betegeket vagy hajótörötteket szedett fel, a lehetőséghez képest gondoskodni tartozik arról, hogy ezek ne vehessenek ujból részt a hadműveletekben.

14. Czikk

Az egyik hadviselő félnek azok a hajótöröttei, sebesültjei vagy betegei, akik a másik fél hatalmába kerültek, hadi foglyok. Az utóbbitól függ annak az elhatározása, vajjon a fennforgó körülményekhez képest megfelelő-e ezeket őrizet alá venni, valamely hazai kikötőbe, semleges kikötőbe vagy épen az ellenfél valamely kikötőjébe szállíttatni. Az utóbbi esetben a hazájuknak igy visszaadott foglyok a háború tartama alatt szolgálatot nem teljesithetnek.

15. Czikk

Ha a semleges Állam a hadviselő Államokkal nem állapodott meg másként, azokat a hajótörötteket, sebesülteket vagy betegeket, akiket a helyi hatóság beleegyezésével semleges kikötőbe szállítottak, a semleges Államnak oly módon kell őriznie, hogy ne vehessenek ujból részt a hadműveletekben.

Az ellátás és az ott tartás költségeit az az Állam köteles viselni, amelyhez a hajótöröttek, sebesültek vagy betegek tartoznak.

16. Czikk

Minden ütközet után, amennyire a katonai érdekek megengedik, köteles a két hadviselő Fél megtenni az intézkedéseket oly czélból, hogy a hajótörötteket, sebesülteket és betegeket felkutassák és hogy ezek, valamint a halottak a fosztogatástól és bántalmazástól megóvassanak.

Őrködniök kell a fölött, hogy a halottak eltemetését, tengerbe süllyesztését vagy elhamvasztását holttetemeiket beható vizsgálata előzze meg.

17. Czikk

Mindegyik hadviselő fél a halottaknál talált és személyazonosságuk megállapítására szolgáló jegyeket vagy katonai tárgyakat, ugyszintén az összeszedett sebesültek vagy betegek létszámkimutatását átküldi, mihelyt lehetséges, azok hazájának, haditengerészetének vagy hadseregének hatóságaihoz.

A hadviselő felek kölcsönösen közlik egymással a hatalmukban levő sebesültek és betegek sorában előforduló internálásokat és változásokat, valamint a kórházakba való befogadásokat és elhalálozásokat. A személyes használatra szolgáló tárgyakat, értékeket, leveleket stb., amelyek a lefoglalt hajókban találtattak, vagy amelyeket a kórházakban elhalt sebesültek vagy betegek hátrahagytak, a hadviselő felek összegyüjtetik a végből, hogy azokat az érdekelt felek részére saját országuk hatóságai utján kiszolgáltassák.

18. Czikk

A jelen Egyezmény határozatai csakis a szerződő Hatalmak között és csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a hadviselő felek mindnyájan részesei az Egyezménynek.

19. Czikk

A hadviselő felek hajórajfőparancsnokai kötelesek a megelőző czikkek részletes végrehajtásáról gondoskodni, valamint az előre nem látott esetekben Kormányaik utasitásai és a jelen Egyezmény általános szabályai értelmében eljárni.

20. Czikk

Az aláiró Hatalmak megteszik a szükséges intézkedéseket oly czélból, hogy hadi tengerészetük és különösen a védett személyzet a jelen Egyezmény határozmányait megismerje és hogy ezek a népességnek tudomására jussanak.

21. Czikk

Az aláiró Hatalmak kötelezik magukat arra is, hogy büntető törvényeik elégtelensége esetében a szükséges intézkedéseket megteszik vagy törvényhozó testületeiknél javaslatba hozzák a végből, hogy háboru idején megakadályozhassák a hadi tengerészet sebesültjeinek és betegeinek kifosztására és bántalmazására irányuló egyéni cselekedeteket, ugyszintén, hogy katonai jelvények jogtalan használata gyanánt büntethessék azt, ha a jelen Egyezménynyel nem védett hajók az 5. Czikkben megjelölt megkülönböztető jelvényekkel visszaélnek.

Közölni fogják egymással, a Németalföldi Kormány közvetitésével, az ily visszaélések megakadályozására vonatkozó intézkedéseket, legkésőbb a jelen Egyezménynek megerősitésétől számitott öt év alatt.

22. Czikk

A hadviselő felek szárazföldi és tengeri hadereje között lefolyó hadműveletek esetében a jelen Egyezmény határozmányai csupán a hajóra szállt haderőre alkalmazhatók.

23. Czikk

A jelen Egyezmény, mihelyt lehetséges, meg fog erősíttetni.

A megerősítő okiratok Hágában fognak letétetni.

A megerősítő okiratok első letételéről jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, amelyet a résztvevő Hatalmak képviselői és Németalföld külügyminisztere irnak alá.

A megerősítő okiratoknak mindegyik későbbi letétele irásbeli értesítés mellett történik, amelyet a megerősítő okirattal felszerelve Németalföld Kormányához kell intézni.

A megerősítő okiratok első letételéről szerkesztett jegyzőkönyvnek, az előbbi bekezdésben megjelölt értesitésnek, valamint a megerősítő okiratoknak hiteles másolatát Németalföld Kormánya diplomácziai uton haladéktalanul meg fogja küldeni a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak, valamint azoknak a többi Hatalmaknak is, amelyek az Egyezményhez csatlakoztak. Az előbbi bekezdésben megjelölt esetben az ott megnevezett Kormány a Hatalmakkal egyidejüleg közli azt a napot is, amelyen az értesítést megkapta.

24. Czikk

Az Egyezményt alá nem iró azok a Hatalmak amelyek az 1906. julius 6-án kötött Genfi Egyezményt elfogadták, a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak.

A csatlakozni kivánó Hatalom ezt a szándékát irásban közli Németalföld Kormányával, megküldvén a csatlakozási iratot, amelyet a nevezett Kormány levéltárában kell majd elhelyezni.

Ez a Kormány az összes többi Hatalmaknak haladéktalanul megküldi az értesítésnek, valamint a csatlakozási iratnak hiteles másolatát, megjelölvén azt a napot, amelyen az értesítést kapta.

25. Czikk

A jelen Egyezmény, miután kellőleg megerősíttetett, a szerződő Hatalmak közti viszonylatokban annak az Egyezménynek helyébe lép, amely 1899. julius 29-én a Genfi Egyezmény elveinek a tengeri háborura való alkalmazása végett köttetett.

Az 1899.-iki Egyezmény azok közt a Hatalmak közt marad érvényben, amelyek azt aláirták, de a jelen Egyezményt nem erősitik meg.

26. Czikk

Azokra a Hatalmakra nézve, amelyek a megerősítő okiratok első letételében részt vettek, a jelen Egyezmény a letételről szerkesztett jegyzőkönyv keltétől számított hatvan nap mulva válik hatályossá, azokra a Hatalmakra pedig, amelyek az Egyezményt később erősitik meg, vagy ahhoz később csatlakoznak, attól a naptól számított hatvan nap mulva, amelyen a megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló értesités Németalföld Kormányához érkezett.

27. Czikk

Ha a szerződő Hatalmak valamelyike a jelen Egyezményt fel akarná mondani, a felmondásról irásban kell Németalföld Kormányát értesitenie, amely az értesítés hivatalos másolatát megküldi az összes többi Hatalmaknak, tudatván velük azt a napot, amelyen az értesítés hozzá érkezett.

A felmondás hatása csak arra a Hatalomra terjed ki, amelytől származik és egy év mulva kezdődik attól a naptól számítva, amelyen a felmondásról szóló értesités Németalföld Kormányához érkezett.

28. Czikk

Németalföld külügyminisztériuma jegyzéket fog vezetni és abban feltünteti azt a napot, amelyen a megerősítő okiratok letétele a 23. Czikk 3. és 4. bekezdése értelmében megtörtént, ugyszintén azt a napot, amelyen a csatlakozásról (24. Czikk 2. bekezdése), vagy a felmondásról (27. Czikk 1. bekezdése) szóló értesítés megérkezett.

Mindegyik szerződő Hatalom betekinthet ebbe a jegyzékbe és arról hitelesitett kivonatot kivánhat.

Minek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláirásukkal ellátták.

Kelt Hágában, az ezerkilenczszázhetedik évi október hó tizennyolczadikán, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve és amelynek hitelesített másolatai a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak diplomácziai uton meg fognak küldetni.

(Következnek az aláirások... Kina részéről: A 21. Czikk kivételével. Nagybrittannia részéről: A 6. és 21. Czikk kivételével és a következő nyilatkozattal: „Ő Brit Meghatalmazottak aláirván ezt az Egyezményt kinyilvánitják, hogy A Felsége Kormánya a 12. Czikket ugy értelmezi, hogy az csupán azokra a harczolókra vonatkozik, akiket olyan tengeri ütközet alatt vagy után szedtek össze, amelyben részt vettek.” Perzsia részéről: Az Értekezlet által elismert annak a jognak fenntartásával, hogy a Vörös Kereszt helyett és helyén a vörös Oroszlán és Nap használható. Törökország részéről: A Békeértekezlet által elismert annak a jognak fenntartásával, hogy a Vörös Félhold használható...)

XI. Egyezmény
a tengeri háborúban gyakorolt lefoglalási jog egyes korlátozásairól

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya; az Amerikai Egyesült Államok elnöke; az Argentinai Köztársaság elnöke; Ő Felsége Ausztia császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a Belgák királya; a Boliviai Köztársaság elnöke; a Brazilia Egyesült Államok Köztársaságának elnöke; Ő királyi Fensége Bulgária fejedelme; a Chilei Köztársaság elnöke; a Columbiai Köztársaság elnöke; a Cubai Köztársaság ideiglenes kormányzója; Ő Felsége Dánország királya; a Domingoi Köztársaság elnöke; az Ecuadori Köztársaság elnöke; Ő Felsége Spanyolország királya; a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyságának és a tengerentuli brit területeknek királya; India császárja; Ő Felsége a Hellének királya; a Guatémalai Köztársaság elnöke; a Haitii Köztársaság elnöke; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége a Japán császár; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Nassau herczege; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; Ő Felsége Norvégország királya; a Panamai Köztársaság elnöke; a Paraguayi Köztársaság elnöke; Ő Felsége Németalföld királynője; a Perui Köztársaság elnöke; Ő császári Felsége a Perzsa sah; Ő Felsége Portugál és Algarbia királya stb.; Ő Felsége Rumánia királya; a Salvadori Köztársaság elnöke; Ő Felsége Szerbia királya; Ő Felsége Sziám királya; Ő Felsége Svédország királya; a Svájczi Szövetségtanács; Ő Felsége az Ottománok császárja; az Uruguayi Keleti Köztársaság elnöke; a Venezuelai Egyesült Államok elnöke:

Fölismervén annak szükségességét, hogy az eddigi állapotnál jobban kell biztositani háború idején a jognak méltányos alkalmazását a nemzetközi tengeri forgalomra;

Meggyőződvén arról, hogy ennek elérése végett közös érdekből szükséges bizonyos elavult s eltérő gyakorlattal felhagyni vagy előforduló esetben e gyakorlatot egyöntetüvé tenni és hozzáfogni oly közös szabályok megalkotásához, amelyek a békés kereskedelmet és munkát megillető védelemre, valamint az ellenségeskedéseknek tengeren folytatására vonatkoznak; továbbá hogy fontos, kölcsönös irásbeli kötelezettségekkel megállapitani azokat az alapelveket, amelyek eddig a vitás kérdések ingadozó talaján mozogtak vagy a kormányok belátására voltak bizva;

S meggyőződvén arról, hogy most fel lehet állitani bizonyos szabályokat anélkül, hogy ezek érintenék a jelenleg érvényben álló jognak azt az anyagát, amelyre ezek a szabályok nem vonatkoznak;

Meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig: (Következik a meghatalmazottak megnevezése.)

Akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik letétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

I. FEJEZET

Levélpóstai küldemények

Első Czikk

A semleges vagy hadviselő feleknek a tengeren, semleges vagy ellenséges hajón talált levélpóstai küldeményei, akár hivatalos, akár magánjellegüek: sérthetetlenek. Ha a hajót lefoglalják, a lefoglalónak a levélpóstai küldeményeket lehetőleg minden késedelem nélkül továbbítania kell.

Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezések tengerzár (blokád) megsértésének esetében nem nyernek alkalmazást azokra a levélpóstai küldeményekre, amelyek a tengerzár alá vett kikötőbe vannak czímezve vagy onnan származnak.

2. Czikk

A levélpóstai küldemények sérthetetlensége nem vonja ki a semleges postagőzősöket ama tengeri hadi törvények és szokások alól, amelyek a semleges kereskedelmi hajókra általában irányadók. Mindazonáltal az átkutatásnak csak kényszerítő szükség esetében van helye s a lehető legkiméletesebben és leggyorsabban kell azt teljesiteni.

II. FEJEZET

Lefoglalástól mentessége bizonyos hajóknak

3. Czikk

A kizárólag parti halászatra és a helyi közlekedés czéljaira szolgáló hajók, valamint halászati eszközeik, árboczfelszerelésül, hajózási szereik és rakományaik mentesek a lefoglalástól.

E mentesség alkalmazhatósága megszünik, mihelyt ezek a hajók az ellenségeskedésben bármi módon résztvesznek.

A szerződő Hatalmak megegyezése szerint tilos az emlitett hajók ártalmatlan jellegét, békés külsejük meghagyása mellett, katonai czélokra kihasználni.

4. Czikk

Hasonlóképen mentesek a lefoglalástól a vallásos, tudományos vagy emberbaráti czélokra szolgáló hajók.

III. FEJEZET

Elbánás oly ellenséges kereskedelmi hajó személyzetével, amelyet a hadviselő felek valamelyike lefoglalt

5. Czikk

Ha a hadviselő felek valamelyike ellenséges kereskedelmi hajót foglal le, az utóbbinak legénységéhez tartozó egyének - feltéve, hogy semleges Állam honosai - nem lesznek hadifoglyokká.

Ugyanez áll a kapitányra és a tisztekre nézve, ha ezek is semleges Állam honosai és alakszerü iratban megigérik, hogy a háboru tartama alatt ellenséges hajón szolgálatot nem vállalnak.

6. Czikk

Ha a kapitány, a tisztek és a legénység tagjai ellenséges Állam honosai, nem lesznek hadifoglyokká, feltéve, hogy alakszerü iratba foglalt igérettel kötelezik magukat arra, hogy az ellenségeskedések tartama alatt semmiféle olyan szolgálatot nem vállalnak, amely a hadműveletekkel összefüggésben áll.

7. Czikk

A lefoglaló hadviselő fél közli a másik hadviselő féllel azoknak az egyéneknek nevét, akiket az 5. Czikk 2. bekezdésében és a 6. Czikkben említett feltételek mellett szabadon bocsátott. Az utóbbi hadviselő félnek - ha erről tudomást szerzett - a most emlitett egyéneket alkalmaznia tilos.

8. Czikk

Az előbbi három czikk rendelkezések nem alkalmazhatók azokra a hajókra, amelyek az ellenségeskedésekben résztvesznek.

IV. FEJEZET

Záró rendelkezések

9. Czikk

A jelen Egyezmény rendelkezései csak a szerződő Hatalmak közt és csak akkor nyernek alkalmazást, ha az összes hadviselő felek részesei az Egyezménynek.

10. Czikk

A jelen Egyezmény, mihelyt lehetséges, meg fog erősíttetni.

A megerősítő okiratok Hágában fognak letétetni.

A megerősítő okiratok első letételéről jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, amelyet a résztvevő Hatalmak képviselői és Németalföld külügyminisztere irnak alá.

A megerősítő okiratoknak mindegyik későbbi letétele irásbeli értesítés mellett történik, amelyet a megerősítő okirattal felszerelve Németalföld Kormányához kell intézni.

A megerősítő okiratok első letételéről szerkesztett jegyzőkönyvnek, az előbbi bekezdésben megjelölt értesítésnek, valamint a megerősitő okiratoknak hiteles másolatát Németalföld Kormánya diplomácziai uton haladéktalanul meg fogja küldeni a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak, valamint azoknak a többi Hatalmaknak is, amelyek az Egyezményhez csatlakoztak. Az előbbi bekezdésben megjelölt esetben, az ott megnevezett Kormány a Hatalmakkal egyidejüleg közli azt a napot is, amelyen az értesítést megkapta.

11. Czikk

Az Egyezményt alá nem iró azok a Hatalmak a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak.

A csatlakozni kivánó Hatalom ezt a szándékát irásban közli Németalföld Kormányával, megküldvén a csatlakozási iratot, amelyet a nevezett Kormány levéltárában kell majd elhelyezni.

Ez a Kormány az összes többi Hatalmaknak haladéktalanul megküldi az értesítésnek, valamint a csatlakozási iratnak hiteles másolatát, megjelölvén azt a napot, amelyen az értesítést kapta.

12. Czikk

Azokra a Hatalmakra nézve, amelyek a megerősítő okiratok első letételében résztvettek, a jelen Egyezmény a letételről szerkesztett jegyzőkönyv keltétől számított hatvan nap mulva válik hatályossá, azokra a Hatalmakra pedig, amelyek az Egyezményt később erősítik meg, vagy ahhoz később csatlakoznak, attól a naptól számított hatvan nap mulva, amelyen a megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló értesítés Németalföld Kormányához érkezett.

13. Czikk

Ha a szerződő Hatalmak valamelyike a jelen Egyezményt fel akarná mondani, a felmondásról irásban kell Németalföld Kormányát értesítenie, amely az értesítés hivatalos másolatát megküldi az összes többi Hatalmaknak, tudatván velük azt a napot, amelyen az értesítés hozzá érkezett.

A felmondás hatása csak arra a Hatalomra terjed ki, amelytől származik és egy év mulva kezdődik attól a naptól számítva, amelyen a felmondásról szóló értesítés Németalföld Kormányához érkezett.

14. Czikk

Németalföld külügyminisztériuma jegyzéket fog vezetni és abban feltünteti azt a napot, amelyen a megerősítő okiratok letétele a 10. Czikk 3. és 4. bekezdése értelmében megtörtént, ugyszintén azt a napot, amelyen a csatlakozásról (11. Czikk 2. bekezdése) vagy a felmondásról (13. Czikk 1. bekezdése) szóló értesités megérkezett.

Mindegyik szerződő Hatalom betekinthet ebbe a jegyzékbe és arról hitelesített kivonatot kivánhat.

Minek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláirásukkal ellátták.

Kelt Hágában, az ezerkilenczszázhetedik évi október hó tizennyolczadikán, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve és amelynek hitelesitett másolatai a második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak diplomácziai uton meg fognak küldetni.

[Aláírások]

XII. Egyezmény
a semleges Hatalmak jogairól és kötelességeiről tengeri háborúban

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya; az Argentinai Köztársaság elnöke; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a Belgák királya; a Boliviai Köztársaság elnöke; a Braziliai Egyesült Államok Köztársaságának elnöke; Ő királyi Fensége Bulgária fejedelme; a Chilei Köztársaság elnöke; a Columbiai Köztársaság elnöke; Ő Felsége Dánország királya; a Domingoi Köztársaság elnöke; az Ecuadori Köztársaság elnöke; a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyságának és a tengerentuli brit területeknek királya, India császárja; Ő Felsége a Hellének királya; a Guatémalai Köztársaság elnöke; A Haitii Köztársaság elnöke; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége a Japán császár; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Nassau herczege; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; Ő királyi Fensége Montenegro fejedelme; Ő Felsége Norvégország királya; a Panamai Köztársaság elnöke; a Paraguayi Köztársaság elnöke; Ő Felsége Németalföld királynője; a Perui Köztársaság elnöke; Ő császári Felsége a Perzsa sah; Ő Felsége Portugál és Algarbia királya stb.; Ő Felsége Rumánia királya; Ő Felsége Minden Oroszok császárja; a Salvadori Köztársaság elnöke; Ő Felsége Szerbia királya; Ő Felsége Sziám királya; Ő Felsége a Svédország királya; a Svájczi Szövetségtanács; Ő Felsége az Ottománok császárja; az Uruguayi Keleti Köztársaság elnöke; a Venezuelai Egyesült Államok elnöke:

Abból a czélból, hogy csökkentsék azokat a nézeteltéréseket, amelyek a semleges Hatalmaknak és a hadviselő Hatalmaknak tengeri háboru esetén fennálló viszonya tekintetében még fennforognak s hogy kikerüljék azokat a nehézségeket, amelyekre e véleménykülönbségek alkalmat adhatnak;

Tekintettel arra, hogy habár nem is lehet még most oly megállapodásokat kötni, amelyek a gyakorlatban előfordulható összes körülményekre kiterjednek, mégis elvitázhatatlan előnye van annak, ha a lehetőséghez képest közös szabályok létesülnek arra az esetre, ha szerencsétlenségre háború törne ki;

Tekintettel arra, hogy azokban az esetekben, amelyekről a jelen Egyezmény nem rendelkezik, a nemzetközi jognak általános elveit kell figyelembe venni;

Tekintettel arra, hogy kivánatos, ha a Hatalmak pontos rendelkezéseket bocsátanak ki a semlegesség állapotának jogkövetkezményeiről;

Tekintettel arra, hogy a semleges Hatalmaknak elismert kötelessége azokat a szabályokat, amelyeket elfogadtak, az egyes hadviselő felekre pártatlanul alkalmazni;

Tekintettel arra, hogy ebből az alapgondolatból kifolyó elv szerint ezeket a szabályokat a semleges Hatalom a háboru tartama alatt csak akkor változtathatja meg, ha a változtatást eddig szerzett tapasztalatai saját jogainak megóvása végett mutatnák szükségesnek;

Elhatározták, hogy a következő közös szabályokat fogják szem előtt tartani, amelyek különben semmikép nem érintik a létező általános szerződések határozmányait és Meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:

[Következik a meghatalmazottak megnevezése]

Akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik letétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

Első Czikk

A hadviselő felek kötelesek a semleges Hatalmak felségjogait tiszteletben tartani és semleges területen vagy vizen minden oly cselekménytől tartózkodni, amelyet a semleges Hatalmak nem tűrhetnek el anélkül, hogy semlegességüket megsértsék.

2. Czikk

A hadviselő felek hadihajóinak a semleges Hatalmak parti vizein elkövetett minden ellenséges cselekménye, ideértve a hajólefoglalást és az átkutatási jog gyakorlását, sérti a semlegességet és szigoruan tilos.

3. Czikk

Ha valamely hajó lefoglalása semleges Hatalom parti vizein történik, ez a Hatalom, ha az ily zsákmány még az ő fennhatóságának területén van, köteles a rendelkezésre álló eszközöket felhasználni arra, hogy a zsákmányt tisztjeivel és legénységével együtt elbocsássák, és hogy a lefoglaló félnek ily hajóra helyezett legénységét visszatartsa.

Ha a lefoglalt hajó a semleges Hatalom fennhatóságának területét már elhagyta, a semleges Hatalom kivánságára a lefoglaló fél kormánya köteles az ily hajót tisztjeivel és legénységével együtt elbocsátani.

4. Czikk

A hadviselő felek nem állithatnak fel zsákmánybiróságot semleges területen vagy oly hajón, amely semleges vizeken tartózkodik.

5. Czikk

Tilos a hadviselő feleknek semleges kikötőket és vizeket ellenfelükkel szemben tengeri hadi műveletek alapjául venni, nevezetesen ott szikratáviróállomásokat felállitani vagy bármely oly intézményt létesiteni, amelynek az a rendeltetése, hogy az összeköttetést a hadviselő felek szárazföldi vagy tengeri haderejével fenntartsa.

6. Czikk

Hadihajónak, lőszernek vagy egyéb hadiszernek közvetlen vagy közvetett átadása semleges Hatalom részéről hadviselő Hatalom részére, bármily okból történjék is, tilos.

7. Czikk

A semleges Hatalom nem köteles megakadályozni, hogy a hadviselő felek részére fegyvereket, lőszert s bármely olyan dolgot, amely a hadseregnek vagy hajórajnak czéljaira felhasználható, területéről kivigyenek vagy területén átvigyenek.

8. Czikk

A semleges Kormány a saját fennhatóságának területén a rendelkezésére álló eszközökkel köteles megakadályozni oly hajónak felszerelését vagy felfegyverzését, amelyről alapos okai vannak azt hinni, hogy vele békében élő Hatalom ellen irányuló czirkálásra, vagy pedig arra szolgál, hogy ily Hatalom ellen irányuló ellenséges műveletekben résztvegyen. Hasonlóképen köteles felügyelni arra is, hogy fennhatóságának területéről el ne távozhassanak azok a hajók, amelyeknek czélja czirkálás vagy pedig az, hogy ellenséges műveletekben részt vegyenek, és amelyeket egészen vagy részben fennhatóságának területén tettek hadiszolgálatra alkalmasakká.

9. Czikk

A semleges Hatalom köteles mindkét hadviselő félre egyformán alkalmazni azokat a feltételeket, korlátozásokat vagy tilalmakat, amelyeket arra az esetre állitott fel, ha arról van szó, hogy a hadviselő felek hadihajóit vagy az utóbbiak zsákmányát a saját kikötőibe, réveibe vagy parti vizeire bebocsássa.

A semleges Hatalom azonban megtilthatja, hogy kikötőibe, réveibe a hadviselő felek oly hajója bevonuljon, amely a semleges Hatalon rendeleteihez vagy szabályzataihoz nem alkalmazkodott, vagy amely a semlegességet megsértette.

10. Czikk

Nem érinti a Hatalmak semlegességét, ha parti vizeiket a hadviselő felek hadihajói és zsákmányai csak átszelik.

11. Czikk

A semleges Hatalom megengedheti, hogy képesített révkalauzait a hadviselő felek hadihajói igénybevegyék.

12. Czikk

Ha a semleges Hatalom törvényhozása nem bocsátott ki idevágó más rendelkezéseket, a hadviselő felek hadihajóinak - a jelen Egyezményben megjelölt esetek kivételével - a semleges Hatalom kikötőiben, réveiben vagy parti vizein 24 óránál tovább időzniök nem szabad.

13. Czikk

Ha az ellenségeskedések megkezdéséről értesített hatalom megtudja, hogy kikötőiben, réveiben vagy parti vizein a hadviselő felek valamelyikének hadihajója tartózkodik, köteles ezt a hadihajót felszólitani, hogy onnan 24 órán belül, vagy a helyi törvényben meghatározott más időtartam alatt távozzék.

14. Czikk

A hadviselő felek hadihajói tartózkodásukat a semleges kikötőben a törvényes időtartamon tul csak hajókár okából vagy a tenger állapota miatt hosszabbíthatják meg. Mihelyt a késedelem oka megszünik, a hadihajónak távoznia kell.

A semleges kikötőkben, révekben vagy vizeken való tartózkodást korlátozó szabályok nem vonatkoznak azokra a hadihajókra, amelyek kizárólag vallási, tudományos vagy emberbaráti czélt szolgálnak.

15. Czikk

Ha a semleges Hatalom törvényhozás nem állitott fel idevágó más szabályokat, egy-egy hadviselő félnek a semleges kikötőkben vagy révekben ugyanabban az időben legfeljebb csak három hadihajója tartózkodhatik.

16. Czikk

Ha két hadviselő fél hadihajói együtt tartózkodnak ugyanabban a semleges kikötőben vagy révben, az egyik fél hajójának távozásától a másik fél hajójának távozásáig legalább 24 órának kell eltelnie.

A távozás rendjét az érkezés rendje határozza meg, hacsak nem forog fenn az elsőnek érkezett hajóra vonatkozólag olyan ok, amely miatt a törvényes tartózkodási időnek meghosszabbítása meg van engedve.

A hadviselő felek hadihajói a semleges kikötőt vagy révet az ellenfél lobogóját viselő kereskedelmi hajó távozása után csak 24 óra elmultával hagyhatják el.

17. Czikk

A hadviselő felek hadihajóinak a semleges kikötőkben és révekben hajókárukat csak a hajózás biztonságának mértékéig szabad kijavítaniok, de nem szabad semmi módon katonai erejüket növelniök. A semleges hatóság állapitja meg, hogy mily természetü javításokat lehet végezni s ezekkel a lehető leggyorsabban el kell készülni.

18. Czikk

A hadviselő felek hadihajói a semleges kikötőket, réveket és parti vizeket nem használhatják fel arra, hogy katonai készleteiket és hajófelszerelésüket megujitsák vagy gyarapitsák vagy legénységüket kiegészítsék.

19. Czikk

A hadviselő felek hadihajói a semleges kikötőkben és révekben csak annyi élelmiszert vehetnek fel, amennyi a rendes békekészlet kiegészítésére szükséges.

Hasonlóképen csak annyi fütőszert vehetnek fel az ilyen hajók, amennyivel saját hazájuk legközelebbi kikötőjét elérhetik. Felvehetik azonban a tulajdonképeni széntartályok teletöltéséhez szükséges fütőanyagot, ha oly semleges országban tartózkodnak, amely a tüzelőanyag szolgáltatására nézve ezt a mértéket fogadta el.

Ha a semleges Hatalom törvénye szerint a hajók csak 24 órával érkezésök után kaphatnak szenet, tartózkodásuk törvényes tartama 24 órával meghosszabbodik.

20. Czikk

A hadviselő feleknek azok a hadihajói, amelyek semleges Hatalom kikötőjében vettek fel szenet, ugyane Hatalom kikötőjében csak három hónap mulva ujíthatják meg készletüket.

21. Czikk

A zsákmányt semleges kikötőbe csak akkor szabad bevinni, ha a zsákmánnyal hajózni nem lehet, ha a tenger állapota kedvezőtlen vagy ha a fütőszer vagy az élelmiszer hiányzik.

A lefoglalt hajónak azonnal távoznia kell, mihelyt az az ok megszünik, amely befutását igazolta. Ha ezt nem teszi, a semleges Hatalom köteles őt felszólitani, hogy haladéktalanul távozzék; ha ennek a felszólításnak sem tesz eleget, a semleges Hatalom köteles a rendelkezésére álló eszközöket felhasználni, hogy a lefoglalt hajót tisztjeivel és legénységével együtt elbocsássák, és hogy a lefoglaló félnek ily hajóra helyezett legénységét visszatartsa.

22. Czikk

A semleges Hatalom köteles elbocsáttatni az oly zsákmányt is, amelynek bevitele alkalmával a 21. Czikkben megjelölt feltételek nem voltak meg.

23. Czikk

A semleges Hatalom megengedheti, hogy a zsákmányt a saját kikötőibe és réveibe kisérettel vagy anélkül bevigyék, ha ez azért történt, hogy a zsákmánybíróság döntéséig ott őrizzék. A semleges Hatalom egy másik kikötőbe is átvitetheti a zsákmányt.

Ha a zsákmányt hadihajó kiséri, a lefoglaló félnek a másik hajóra helyezett tisztjei és legénysége a kisérő hadihajóra átjárhatnak.

Ha a zsákmány kiséret nélkül érkezik, a lefoglaló félnek elhelyezett személyzete szabadlábon marad.

24. Czikk

Ha a hadviselő felek valamely hadihajója a semleges Hatalom felszólítására sem hagyna el oly kikötőt, ahol maradni joga nincs, a semleges Hatalom jogosult igénybe venni azokat a rendszabályokat, amelyeket szükségesnek tart arra, hogy a hajó ne legyen képes a háború tartama alatt a nyilt tengerre jutni; a hajóparancsnok pedig e rendszabályok foganatosítását előmozditani köteles.

Ha a semleges Hatalom a hadviselő felek hajóját visszatartja, a visszatartás a tisztekre és legénységre is kiterjed.

Az igy visszatartott tisztikar és legénység a hajón hagyható, vagy más hajón vagy a szárazföldön helyezhető el s alávethető oly korlátozó rendszabályoknak, amelyek alkalmazása szükségesnek látszik. A hajó gondozására szükséges legénységet azonban a hajón kell hagyni.

A tisztek, ha becsületszavukra fogadják, hogy a semleges területről engedély nélkül nem távoznak el, szabadlábon hagyhatók.

25. Czikk

A semleges Hatalom a rendelkezésére álló eszközökkel, kikötőiben, réveiben és vizein a fenti rendelkezések mindennemü megsértésének megakadályozásáról gondoskodni köteles.

26. Czikk

Ha a semleges Hatalom a jelen Egyezményben meghatározott jogokkal él, ezt a hadviselő felek nem tekinthetik barátságtalan cselekménynek, ha a maguk részéről az idevágó czikkeket elfogadták.

27. Czikk

A szerződő Hatalmak Németalföld Kormányához intézett átiratban, amelyet ez a Kormány a többi szerződő Hatalommal haladéktalanul közöl, idejekorán és kölcsönösen ismertetni fogják egymással törvényeiket, rendeleteiket és más jogszabályaikat arról az elbánásról, amelyben kikötőikben és vizeiken a hadviselő felek hadihajói részesülnek.

28. Czikk

A jelen Egyezmény rendelkezései csak a szerződő Hatalmak közt s csakis akkor nyernek alkalmazást, ha a hadviselő felek valamennyien részesei az Egyezménynek.

29. Czikk

A jelen Egyezmény, mihelyt lehetséges, meg fog erősíttetni.

A megerősítő okiratok Hágában fognak letétetni.

A megerősítő okiratok első letételéről jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, amelyet a résztvevő Hatalmak képviselői és Németalföld külügyminisztere irnak alá.

A megerősítő okiratoknak mindegyik későbbi letétele irásbeli értesités mellett történik, amelyet, a megerősítő okirattal felszerelve, Németalföld Kormányához kell intézni.

A megerősítő okiratok első letételéről szerkesztett jegyzőkönyvnek, az előbbi bekezdésben megjelölt értesítésnek, valamint a megerősítő okiratoknak hiteles másolatát Németalföld Kormánya diplomácziai uton haladéktalanul meg fogja küldeni a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak, valamint azoknak a többi Hatalmaknak is, amelyek az Egyezményhez csatlakoztak. Az előbbi bekezdésben megjelölt esetben az ott megnevezett Kormány a Hatalmakkal egyidejüleg közli azt a napot is, amelyen az értesítést megkapta.

30. Czikk

Az Egyezményt alá nem iró Hatalmak a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak.

A csatlakozni kivánó Hatalom ezt a szándékát irásban közli Németalföld Kormányával, megküldvén a csatlakozási iratot, amelyet a nevezett Kormány levéltárában kell majd elhelyezni.

Ez a Kormány az összes többi Hatalmaknak haladéktalanul megküldi az értesítésnek, valamint a csatlakozási iratnak hiteles másolatát, megjelölvén azt a napot, amelyen az értesítést kapta.

31. Czikk

Azokra a Hatalmakra nézve, amelyek a megerősítő okiratok első letételében résztvettek, a jelen Egyezmény a letételről szerkesztett jegyzőkönyv keltétől számított hatvan nap mulva válik hatályossá, azokra a Hatalmakra pedig, amelyek az Egyezményt később erősítik meg, vagy ahhoz később csatlakoznak, attól a naptól számított hatvan nap mulva, amelyen a megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló értesítés Németalföld Kormányához érkezett.

32. Czikk

Ha a szerződő Hatalmak valamelyike a jelen egyezményt fel akarná mondani, a felmondásról irásban kell Németalföld Kormányát értesítenie, amely az értesítés hivatalos másolatát megküldi az összes többi Hatalmaknak, tudatván velük azt a napot, amelyen az értesítés hozzáérkezett.

A felmondás hatása csak arra a Hatalomra terjed ki, amelytől származik és egy év mulva kezdődik attól a naptól számítva, amelyen a felmondásról szóló értesítés Németalföld Kormányához érkezett.

33. Czikk

Németalföld külügyminisztériuma jegyzéket fog vezetni és abban feltünteti azt a napot, amelyen a megerősítő okiratok letétele a 29. Czikk 3. és 4. bekezdése értelmében megtörtént, ugyszintén azt a napot, amelyen a csatlakozásról (30. Czikk 2. bekezdése) vagy a felmondásról (32. Czikk 1. bekezdése) szóló értesités megérkezett.

Mindegyik szerződő Hatalom betekinthet ebbe a jegyzékbe és arról hitelesített kivonatot kivánhat.

Minek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláirásukkal ellátták.

Kelt Hágában, az ezerkilenczszázhetedik évi október hó tizennyolczadikán, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve és amelynek hitelesített másolatai a Második Békeértekezletre meghivott Hatalmaknak diplomácziai uton meg fognak küldetni.

(Következnek az aláirások: A Németbirodalom részéről: A 11., 12., 13. és 21. Czikkek kivételével. A Domingoi Köztársaság részéről: A tizenkettedik czikkre vonatkozó fenntartással. Nagybritannia részéről: A 19. és 23. Czikk kivételével. Japán részéről: A 19. és 23. Czikk kivételével. Perzsia részéről: A 12., 19. és 21. Czikk kivételével. Sziám részéről: A 12., 19. és 23. Czikk kivételével. Törökország részéről: Az értekezlet 1907. évi október 9-én tartott 8. teljes üléséről felvett jegyzőkönyvben a 10. Czikkre vonatkozó nyilatkozat fenntartásával.....)

6. § A 2. §-ban emlitett egyezmények szövege a következő:

I. Egyezmény
a nemzetközi viszályok békés elintézéséről

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a Belgák királya; Ő Felsége a Kinai császár; Ő Felsége Dánország királya; Ő Felsége Spanyolország királya és az Ő nevében Ő Felsége a királyság régenskirálynője; az Amerikai Egyesült Államok elnöke; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyságának királynője, India császárnője; Ő Felsége a Hellének királya; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége a Japán császár; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Nassau herczege; Ő Fensége Montenegro fejedelme; Ő Felsége Németalföld királynője; Ő császári Felsége a Perzsa sah; Ő Felsége Portugál és Algarbia királya stb.; Ő Felsége Rumánia királya; Ő Felsége Minden Oroszok császárja; Ő Felsége Szerbia királya; Ő Felsége Sziám királya; Ő Felsége Svédország és Norvégország királya; a Svájczi Szövetségtanács; Ő Felsége az Ottománok császárja és Ő királyi Fensége Bulgária fejedelme:

Áthatva attól a szilárd akarattól, hogy az általános béke fenntartására közreműködjenek;

Eltökélvén azt, hogy a nemzetközi viszályok barátságos elintézését minden erejükből előmozditják;

Felismervén azt a kölcsönösséget, amely a felvilágosodott nemzetek összességének tagjait egyesiti;

Kiterjeszteni óhajtván a jog uralmát és erősíteni a nemzetközi igazságérzetet;

Meggyőződvén arról, hogy a független Hatalmak kebelében állandóan szervezett választott biráskodás, amelyet minden állam igénybe vehet, hathatósan hozzájárulhat ennek az eredménynek eléréséhez;

Figyelembe vévén a választott birósági eljárás általános és rendes szervezésének előnyeit;

Fontosságot tulajdonitván a Nemzetközi Békeértekezlet Dicső Kezdeményezőjével együtt annak, hogy nemzetközi megegyezés szentesitse azokat a méltányossági és jogi elveket, amelyeken az Államok biztonsága és a népek jóléte nyugszik;

Evégből Egyezményt kötni óhajtván, Meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:

[Következik a meghatalmazottak megnevezése]

I. CZIM

Az általános béke fenntartásáról

1. Czikk

Az aláiró Hatalmak abból a czélból, hogy az Államok között az erőszak igénybevételének, amennyire lehetséges, elejét vegyék, abban egyeznek meg, hogy minden erejükkel törekedni fognak a nemzetközi vitás kérdések békés elintézésének biztosítására.

II. CZIM

A jószolgálatokról és a közvetítésről

2. Czikk

Az aláiró Hatalmak megegyeztek abban, hogy komoly meghasonlás vagy viszály esetén, mielőtt a fegyverekhez folyamodnának, amennyire a körülmények engedik, egy vagy több barátságos Hatalom jószolgálatait vagy közvetítését fogják igénybe venni.

3. Czikk

Ettől a lépéstől függetlenül hasznosnak és kivánatosnak tartják az aláiró Hatalmak, hogy a viszályban nem érdekelt egy vagy több Hatalom saját kezdeményezéséből felajánlja jószolgálatait vagy közvetítését a viszálykodó Államoknak, amennyiben erre a körülmények alkalmasak.

A viszályban nem érdekelt Hatalmak még az ellenségeskedések folyamán is felajánlhatják jószolgálataikat vagy közvetítésüket.

E jog gyakorlását a viszálykodó Felek egyike sem tekintheti soha barátságtalan cselekedetnek.

4. Czikk

A közvetítő szerepe abban áll, hogy kiegyenlítse azokat az ellentétes követeléseket és elenyésztesse azokat a nehézségeket, amelyek a viszálykodó Államok közt támadhattak.

5. Czikk

A közvetítő tiszte véget ér, mihelyt akár a viszálykodó Felek bármelyike, akár maga a közvetítő megállapitja, hogy a kibékülésre részéről ajánlott módozatokat nem fogadják el.

6. Czikk

A jószolgálatok és a közvetítés, akár a viszálykodó Felek vették azokat igénybe, akár a viszályban nem érdekelt Hatalmak kezdeményezésére történtek, kizárólag tanács jellegével birnak és soha sincsen kötelező erejük.

7. Czikk

A közvetítés elfogadásának, ellenkező megegyezés hiányában, nem lehet az a hatása, hogy a mozgósítást vagy a háború előkészitésére irányuló egyéb rendszabályokat félbeszakítsa, késleltesse vagy megakadályozza.

Ha a közvetítés elfogadása az ellenségeskedések megkezdése után következik be, ellenkező megegyezés hiányában nem szakitja félbe a folyamatban levő hadműveleteket.

8. Czikk

Az aláiró Hatalmak egyetértőleg ajánlják, hogy ha a körülmények megengedik, különleges közvetítés nyerjen az alábbi alakban alkalmazást.

Ha komoly, a békét veszélyeztető vitás kérdés merül fel, a viszálykodó Államok mindegyie egy-egy Hatalmat választ és ezt azzal a feladattal bizza meg, hogy a másik fél részéről választott Hatalommal - a békés vonatkozások megszakításának megelőzése végett - közvetlen érintkezésbe lépjen.

E megbízás fennállása alatt - amelynek tartama ellenkező kikötés hiányában harmincz napot tul nem haladhat - a viszálykodó Államok egymással a viszály tekintetében minden közvetlen érintkezést megszüntetnek és a viszályt kizárólag a közvetítő Hatalmak elé utaltnak tekintik. Az utóbbiaknak a vitás kérdés kiegyenlítésére minden erejükkel törekedniök kell.

A békés érintkezés tényleges megszakításának esetében e Hatalmakat továbbra is terheli az a közös feladat, hogy a béke helyreállítására minden alkalmat felhasználjanak.

III. CZIM

A nemzetközi vizsgáló-bizottságokról

9. Czikk

Oly nemzetközi jellegü vitás ügyekben, amelyek sem a becsületet nem érintik, sem lényeges érdekeket nem érintenek, és amelyek a ténykérdések fölött keletkezett nézeteltérések folytán merülnek fel, az aláiró Hatalmak hasznosnak és kivánatosnak tartják, hogy a Felek, ha diplomácziai uton megegyezésre nem juthattak, küldjenek ki, amennyire a körülmények engedik, nemzetközi vizsgáló Bizottságot, amelynek feladata e vitás ügyek megoldását megkönnyítsen azzal, hogy a ténykérdéseket részrehajlatlan és lelkiismeretes vizsgálat utján tisztába hozza.

10. Czikk

A nemzetközi vizsgáló Bizottságok a viszálykodó Felek között létrejött külön egyezmény alapján alakulnak meg.

Az ügy bizottsági megvizsgálása végett kötött egyezmény szabatosan meghatározza a megvizsgálandó tényeket és a Megbizottak hatáskörének terjedelmét.

Szabályozza az eljárást.

A vizsgálat a felek meghallgatásával történik.

A megtartandó alakszerüségeket és határidőket, amennyiben az ügy bizottsági megvizsgálása végett kötött egyezményben megállapitva nincsenek, maga a bizottság határozza meg.

11. Czikk

A nemzetközi vizsgáló Bizottságokat, ellenkező kikötés hiányában, a jelen Egyezmény 32. Czikkében meghatározott módon kell megalakítani.

12. Czikk

A viszálykodó Hatalmak kötelezik magukat, hogy a nemzetközi vizsgáló Bizottságnak a kérdéses tények teljes ismeretéhez és szabatos megitéléséhez szükséges minden eszközt és segitséget rendelkezésére bocsátanak abban a legkiterjedtebb mértékben, amelyet lehetőnek tartanak.

13. Czikk

A nemzetközi vizsgáló Bizottság a viszálykodó Hatalmaknak jelentést mutat be, amelyet a Bizottság valamennyi tagja aláir.

14. Czikk

A nemzetközi vizsgáló Bizottság jelentése tények megállapitására szoritkozik és nincs oly jellege, mint a választott biróság itéletének. A jelentés teljes szabadságot enged a viszálykodó Hatalmaknak abban a tekintetben, hogy e ténymegállapítás után mit tegyenek.

IV. CZIM

A nemzetközi választott bíráskodásról

I. FEJEZET

A választott bírósági jogszolgáltatásról

15. Czikk

A nemzetközi választott bíráskodás czélja az, hogy az Államok között felmerülő vitás ügyek az illető Államok választotta bírákkal és a jog tisztelete alapján nyerjenek elintézést.

16. Czikk

Jogi természetű kérdésekben, és pedig elsősorban a nemzetközi egyezmények értelmezésének vagy alkalmazásának kérdéseiben, az aláiró Hatalmak a választott bíráskodást a leghathatósabb és egyszersmind a legméltányosabb módnak ismerik el a diplomácziai uton meg nem oldott vitás ügyek elintézésére.

17. Czikk

Választott bírósági egyezmény létrejöhet akár felmerült, akár pedig csak netalán keletkező vitás ügyekre nézve.

Kiterjedhet az összes vitás ügyekre, vagy pedig a vitás ügyeknek csupán egy meghatározott csoportjára.

18. Czikk

A választott bírósági egyezmény magában foglalja a kötelezettséget arra, hogy az illető államok a választott bíróság itéletének jóhiszemüleg alávetik magukat.

19. Czikk

Függetlenül az általános vagy különös Államszerződésektől, amelyek az aláiró Hatalmakra nézve a választott bíráskodás igénybevételére ezidőszerint kötelezettséget állapitanak meg, a Hatalmak fenntartják maguknak azt, hogy akár a jelen Okirat megerősitése előtt, akár azután uj általános vagy külön egyezményeket kössenek oly czélból, hogy a kötelező választott bíráskodást mindazokra az esetekre kiterjesszék, amelyeket alája vonhatóknak vélnek.

II. FEJEZET

Az Állandó választott bíróságról

20. Czikk

Annak megkönnyitése végett, hogy oly nemzetközi vitás kérdésekben, amelyek diplomácziai uton elintézhetők nem voltak, a választott bíráskodást azonnal igénybe lehessen venni, az aláiró Hatalmak kötelezik magukat, hogy Állandó választott bíróságot szerveznek, amely mindenkor igénybe vehető legyen, és hacsak a Felek más eljárásban nem állapodtak meg, a jelen Egyezménybe foglalt eljárás szerint működjék.

21. Czikk

Az Állandó bíróságnak minden választott bíráskodási ügy hatásköréhez tartozik, hacsak a Felek nem egyeztek meg külön bíróság alakitásában.

22. Czikk

Az Állandó bíróság segédhivatalaként a Hágában szervezett nemzetközi Iroda szolgál.

Ez az Iroda közvetíti azokat a közléseket, amelyek az Állandó bíróság egybegyülésére vonatkoznak.

Őrzi a levéltárat és végzi az összes igazgatási ügyeket.

Az aláiró Hatalmak kötelezik magukat, hogy a hágai nemzetközi Irodával közölni fognak hiteles másolatban minden közöttük létrejött választott bírósági megállapodást és minden reájuk vonatkozó választott bírósági itéletet, amelyet külön bíróság hozott.

Hasonlóképen kötelezik magukat, hogy közölni fogják az Irodával azokat a törvényeket, rendeleteket és okiratokat, amelyek az Állandó bíróság itéleteinek végrehajtására vonatkoznak.

23. Czikk

Minden aláiró Hatalom a jelen okiratnak részéről való megerősítését követő három hónapon belül legfölebb négy egyént jelöl ki, akik nemzetközi jogi kérdésekben elismert szaktekintélyek, a legnagyobb erkölcsi tiszteletben állanak és a választott bírói tisztet elfogadni hajlandók.

Az ekként kijelölt személyeket, mint a Bíróság Tagjait, lajstromba kell foglalni, s ezt a lajstromot az Irodának közölnie kell valamennyi aláiró Hatalommal.

A választott bírák lajstromában előforduló összes változásokat az Iroda az aláiró Hatalmaknak tudomására juttatja.

Két vagy több Hatalom egy vagy több tagnak közös kijelölésében is megegyezhetik.

Ugyanazt a személyt több Hatalom is kijelölheti.

A Bíróság tagjainak kinevezése hat évi időszakra szól. Megbizatásuk megujítható.

Ha a Bíróság valamelyik tagja meghal vagy visszavonul, helyének betöltéséről a kinevezésre nézve megállapitott módon kell gondoskodni.

24. Czikk

Ha az aláiró Hatalmak közöttük felmerült vitás ügy elintézése végett az Állandó bírósághoz akarnak fordulni, az illető vitás ügy eldöntésére hivatott Itélőszék bíráit az Állandó bíróság Tagjainak főlajstromából kell választani.

Ha a választott bírósági Itélőszék megalakítására nézve a Felek megegyezésre nem jutnak, a következő módon kell eljárni:

Mindegyik Fél két-két választott bírót nevez meg, akik együttesen egy ötödik bírót választanak.

Ha a szavazatok egyenlőnek oszlanak meg, az ötödik bírót a Felek közös egyetértésével kijelölt harmadik Hatalom választja.

Ha erre nézve nem jönne létre megegyezés, mindegyik Fél egy külön Hatalmat jelöl ki, és az ötödik birót az ekként kijelölt Hatalmak választják meg közös megegyezéssel.

Mihelyt az Itélőszék ekként megalakult, a Felek azt az elhatározásukat, hogy az Állandó bíróságot igénybe akarják venni, valamint a választott bírák nevét az Irodának tudomására juttatják.

Az Itélőszék a Felek által megállapított időpontban jön össze.

Az Állandó bíróság tagjai működésük alatt, hazájukon kivül a diplomácziai kiváltságokat és mentességeket élvezik.

25. Czikk

A választott birósági Itélőszék rendszerint Hágában székel.

Székhelyét - erőhatalom esetétől eltekintve - csak a Felek beleegyezésével változtathatja meg.

26. Czikk

A hágai nemzetközi Irodának jogában áll, hogy helyiségeit és személyzetét bármely külön választott bíróság működésének czéljára az aláiró Hatalmak rendelkezésére bocsáthassa.

Az állandó bíróság hatáskörét a szabályzatokban megállapított feltételek mellett ki lehet terjeszteni azokra a vitás ügyekre is, amelyek a jelen Egyezményt alá nem iró Hatalmak között, vagy az azt aláiró és alá nem iró Hatalmak között merültek fel, ha a Felek abban egyeztek meg, hogy a jogszolgáltatásnak ezt a módját veszik igénybe.

27. Czikk

Az aláiró Hatalmak kötelességüknek tartják, hogy abban az esetben, ha közülük két vagy több Hatalom között sulyos viszály volna kitörőfélben, ezeket a Hatalmakat figyelmeztessék arra, hogy az Állandó bíróság rendelkezésükre áll.

Következésképen kijelentik, hogy a viszálykodó Felek figyelmeztetése a jelen Egyezmény rendelkezéseire és a béke magasabb érdekében adott az a tanács, hogy a viszálykodó Felek az Állandó bíróságot vegyék igénybe, csakis jószolgálatnak tekinthető.

28. Czikk

Mihelyt a jelen Okirat legalább kilencz Hatalom megerősítette, a lehető legrövidebb idő alatt Hágában igazgató Tanács fog szerveztetni, amelynek tagjai az aláiró Hatalmaknak ott akkreditált diplomácziai képviselői és Németalföldi külügyminisztere, aki az elnöki tisztet viseli.

E Tanács feladata felállítani és szervezni a nemzetközi Irodát, amely vezetése és ellenőrzése alatt fog állani.

Tudomására juttatja a Hatalmaknak az Állandó bíróság megalakilását s gondoskodik ennek hivatali berendezéséről.

Megállapítja saját ügyrendjét és a többi szükséges szabályzatokat.

Határoz mindazokban az igazgatási természetü kérdésekben, amelyek az Állandó bíróság működésével összefüggésben állhatnak.

Hatásköre kiterjed az Iroda tisztviselőinek és alkalmazottjainak kinevezésére, felfüggesztésére vagy elmozdítására.

Meghatározza az illetményeket és a fizetést; ellenőrzi az általános kiadásokat.

A kellően összehivott üléseken öt tag jelenléte elégséges ahhoz, hogy a Tanács jogérvényesen határozhasson. Határozatait szótöbbséggel hozza.

A Tanács haladéktalanul közli az aláiró Hatalmakkal az általa elfogadott szabályzatokat. Minden évben jelentést küld nekik az Állandó bíróság munkálkodásáról, az igazgatási szervezet működéséről és a kiadásokról.

29. Czikk

Az Iroda költségeit, az Egyetemes póstaegyesület nemzetközi irodájára nézve megállapitott arányban, az aláiró Hatalmak viselik.

III. FEJEZET

A választott bírósági eljárásról

30. Czikk

A választott bíráskodás fejlesztésének előmozdítása végett az aláiró Hatalmak a következő szabályokat állapították meg, amelyeket a választott bírósági eljárásra akkor kell alkalmazni, ha a Felek nem egyeztek meg más szabályokban.

31. Czikk

A választott bíráskodást igénybevevő Hatalmak külön okiratot (szerződést) irnak alá, amelyben a vita tárgyát, valamint a választott bírák hatáskörének terjedelmét szabatosan meghatározzák. Ez az okirat megalapítja a Feleknek azt a kötelezettségét, hogy magukat választott bírósági itéletnek jóhiszemüleg alávessék.

32. Czikk

A választott bírói tisztet a Felek egy vagy több választott bíróra ruházhatják, akiket vagy tetszésük szerint jelölnek ki, vagy pedig a jelen okirat alapján szervezett Állandó választott bíróság tagjai közül választanak.

Ha az Itélőszék megalakítására nézve a Felek megegyezésre nem jutnak, a következő módon kell eljárni:

Mindegyik Fél két választott birót nevez meg, akik együttesen egy ötödiket választanak.

Ha a szavazatok egyenlőn oszlanak meg, az ötödik választott bírót a Felek közös egyetértésével kijelölt harmadik Hatalom választja.

Ha erre nézve megegyezés létre nem jönne, mindegyik Fél egy külön Hatalmat jelöl ki és az ötödik választott bírót az ekként kijelölt Hatalmak közös megegyezésével választják.

33. Czikk

Ha Uralkodót vagy Államfőt választanak választott bíróvá, a választott birósági eljárást Ő szabályozza.

34. Czikk

Az a választott bíró, akit a kijelölt bírák választanak, az Itélőszéknek hivatalból Elnöke.

Ha az Itélőszéknek nincsen olyan bírája, akit a kijelölt választott bírák választottak meg, az Itélőszék maga nevezi ki Elnökét.

35. Czikk

Ha a választott bírák valamelyike meghal, lemond vagy bármely oknál fogva akadályozva van, helyettesitéséről azon a módon kell gondoskodni, mint ahogyan őt kinevezték.

36. Czikk

Az Itélőszék székhelyét a Felek jelölik ki. Ha a Felek nem jelölnek ki székhelyet, az Itélőszék székhelye Hága.

A már megállapított székhelyet - erőhatalom esetétől eltekintve - csak a Felek beleegyezésével lehet megváltoztatni.

37. Czikk

A Feleknek jogukban áll az Itélőszékhez külön kiküldötteket vagy ügyvivőket kinevezni oly megbizással, hogy Közöttük és az Itélőszék között közvetítőkként szerepeljenek.

Jogosítva vannak ezenfelül arra is, hogy az Itélőszék előtt jogaiknak és érdekeiknek védelmével jogtanácsosokat vagy ügyvédeket bizhassanak meg, akiket evégből maguk neveznek ki.

38. Czikk

Az Itélőszék határozza meg az eljárás nyelvét, valamint azokat a nyelveket, amelyeket előtte használni lehet.

39. Czikk

A választott bírósági eljárás rendszerint két külön részre oszlik: az előkészítő eljárásra és a tárgyalásra.

Az előkészítő eljárás abban áll, hogy az illető ügyvivők közlik az Itélőszék tagjaival és az Ellenféllel mindazokat a nyomtatott vagy irott ügyiratokat és okmányokat, melyek az ügyben felhozott adatokat tartalmazzák.

Ez a közlés az Itélőszék által a 49. Czikkhez képest megállapitott alakban és határidők alatt megy végbe.

A tárgyalás abban áll, hogy a Felek élőszóval fejtik ki adataikat az Itélőszék előtt.

40. Czikk

Minden ügyiratot, amelyet a Felek egyike bemutatott, közölni kell a másik Féllel.

41. Czikk

A tárgyalást az Elnök vezeti.

A tárgyalás csak akkor nyilvános, ha az Itélőszék a Felek beleegyezésével ezt kimondja.

A tárgyalásról a titkárok, akiket az Elnök nevez ki, jegyzőkönyvet készitenek. Csakis ily jegyzőkönyvet illet hitelesség jellege.

42. Czikk

Az előkészítő eljárás berekesztése után az Itélőszéknek jogában áll a tárgyalásról kizárni minden oly ügyiratot vagy okmányt, amelyet a Felek egyike a másik beleegyezése nélkül akarna előterjeszteni.

43. Czikk

Az Itélőszéknek szabadságában áll tekintetbe venni azokat az uj ügyiratokat és okmányokat, amelyekre figyelmét a Felek ügyvivői vagy jogtanácsosai felhivják.

Ily esetben jogában áll az Itélőszéknek ezeknek az ügyiratoknak vagy okmányoknak bemutatását kivánni, köteles azonban azokat az Ellenféllel közölni.

44. Czikk

Az Itélőszék ezenkivül a Felek ügyvivőitől minden szükséges ügyirat bemutatását követelheti és minden szükséges felvilágositás megadását kivánhatja. Azt a körülményt, hogy az ügyvivők ezt megtagadják, az Itélőszék megállapítja.

45. Czikk

A Felek ügyvivői és jogtanácsosai jogositva vannak az Itélőszéken élőszóval mindazokat az adatokat előterjeszteni, amelyeknek előterjesztését ügyük védelmére jónak látják.

46. Czikk

Jogukban áll kifogásokat és ügygátló ellenvetéseket tenni. Az Itélőszéknek e pontok tárgyában hozott határozatai végérvényesek és utólagos vita tárgyává nem tehetők.

47. Czikk

Az Itélőszék tagjai jogositva vannak a Felek ügyvivőihez és jogtanácsosaihoz kérdéseket intézni és tőlük a kétes pontokra nézve felvilágosításokat kérni.

Sem a föltett kérdések, sem pedig azok az észrevételek, amelyeket a tárgyalások folyamán az Itélőszék tagjai tesznek, nem tekinthetők úgy, mintha akár általában az Itélőszéknek akár különösen tagjainak válaszmányát juttatnák kifejezésre.

48. Czikk

Az Itélőszéknek joga van saját hatáskörét megállapitani és evégből a nemzetközi jog elveinek alkalmazásával ugy a választott birósági szerződést, mint pedig azokat az egyéb szerződéseket is értelmezni, amelyekre az ügyben hivatkozni lehet.

49. Czikk

Az Itélőszék a per vezetése czéljából eljárási rendelkezéseket bocsáthat ki, meghatározhatja azokat az alakszerüségeket és azokat a határidőket, amelyeknek keretén belül mindegyik Félnek elő kell terjesztenie inditványait, ugyszintén joga van mindazokat az alakszerüségeket elvégezni, amelyekkel a bizonyítás felvétele jár.

50. Czikk

Miután a Felek ügyvivői és jogtanácsosai ügyük támogatására minden felvilágosítást és bizonyitékot előadtak, az Elnök az ügy tárgyalását berekeszti.

51. Czikk

Az Itélőszék tanácskozása zárt ajtók mellett megy végbe.

Az Itélőszék az összes határozatokat szótöbbséggel hozza.

Ha valamelyik tag a szavazásban résztvenni vonakodik, ezt a jegyzőkönyvben fel kell emliteni.

52. Czikk

A választott bírósági itéletet, amelyet a többség elfogadott, indokolni kell. Továbbá irásba kell foglalni és azt az Itélőszék minden egyes tagjának alá kell irnia.

A kisebbségben maradt tagok az aláirás alkalmával ellenvéleményüket jelezhetik.

53. Czikk

A választott bírósági itéletet a Felek ügyvivőinek és jogtanácsosainak jelenlétében vagy kellő módon történt meghivásuk után nyilvános ülésben fel kell olvasni.

54. Czikk

A kellőképpen kihirdetett és a viszálykodó Felek ügyvivőinek kellőképen kézbesített választott bírósági itélet a vitás ügyet végérvényesen és fellebbvitel kizárásával dönti el.

55. Czikk

A Felek a választott bírósági szerződésben fenntarthatják maguknak azt, hogy a választott bírósági itélet felülbirálását kérhessék.

Ebben az esetben ellenkező kikötés hiányában, a kérelmet ahhoz az Itélőszékhez kell intézni, amely az itéletet hozta. A kérelem csakis uj ténykörülmény felmerülésére alapitható, amely ténykörülmény olyan természetü, hogy az itéletre döntő befolyásu lett volna, és amely a tárgyalás berekesztésének időpontjában ismeretlen volt mind maga az Itélőszék, mind a felülbirálatot kérő Fél előtt.

A felülbiráló eljárás megindítását az Itélőszék csupán oly határozattal rendelheti el, amely kifejezetten megállapítja, hogy csakugyan uj ténykörülmény forog fenn, és amely elismeri, hogy az csakugyan bir az előbbi bekezdés szerint kivánt kellékekkel, végül amely ezen az alapon kimondja, hogy a felülvizsgálati kérelemnek helye van.

A választott bírósági szerződés megállapítja azt a határidőt, amelyen belül a felülvizsgálatra irányuló kérelmet elő kell terjeszteni.

56. Czikk

A választott bírósági Itélet csak azokra a Felekre kötelező, akik a választott bírósági szerződést kötötték.

Ha oly Egyezmény értelmezéséről van szó, amelyben a viszálykodó Feleken kivül más Hatalmak is részesek, az előbbiek közlik az utóbbiakkal a választott birósági szerződést, amelyet egymással kötöttek. E Hatalmak mindegyikének jogában áll a perben résztvenni. Ha közülök egy vagy több Hatalom élt ezzel a joggal, az itéletben foglalt értelmezés rájuk nézve is kötelező.

57. Czikk

Mindegyik Fél saját költségeit egyedül, az Itélőszék költségeit pedig egyenlő arányban viseli.

Általános rendelkezések

58. Czikk

A jelen Egyezmény a lehető legrövidebb idő alatt meg fog erősíttetni.

A megerősítő okiratok Hágában fognak letétetni.

Minden megerősítő okirat letételőről jegyzőkönyvet kell majd szerkeszteni, amelynek egy-egy hiteles másolata diplomácziai uton a hágai Nemzetközi Békeértekezleten képviselve volt valamennyi Hatalom részére meg fog küldetni.

59. Czikk

Azoknak a Hatalmaknak, amelyek a jelen Egyezményt alá nem irták, de a Nemzetközi Békeértekezleten képviselve voltak, szabadságukban áll a jelen Egyezményhez csatlakozni. Evégből csatlakozásukat a szerződő Hatalmakkal irott értesítésben kell tudatniok, amelyet Németalföld Kormányához intéznek, és amelyet ez a kormány az összes többi szerződő Hatalmakkal közöl.

60. Czikk

Azokra a feltételekre vonatkozólag, amelyek alatt a Nemzetközi Békeértekezleten képviselve nem volt Hatalmak a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak, a szerződő Felek utólagosan fognak megegyezni.

61. Czikk

Ha a magas szerződő Felek valamelyike a jelen Egyezményt felmondaná, e felmondás hatása csak Németalföld Kormányához irásban intézett és e Kormány részéről az összes többi szerződő Hatalmakkal azonnal közölt értesítéstől számitott egy év mulva kezdődik.

E felmondás hatása csakis arra a Hatalomra terjed ki, amelytől származik.

Minek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.

Kelt Hágában, az ezernyolczszázkilenczvenkilenczedik évi julius hó huszonkilenczedikén, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve, és amelynek hitelesitett másolatai a szerződő Hatalmaknak diplomácziai uton meg fognak küldetni.

(Következnek az aláirások: Az Amerikai Egyesült Államok részéről: Az Értekezletnek az 1899. évi julius hó 25-én tartott teljes ülésén tett nyilatkozatban foglalt fenntartással; Rumánia részéről: A jelen Egyezmény 16., 17. és 19. Czikkeihez (a vizsgáló Bizottság által előterjesztett tervezet 15., 16. és 18. Czikkeihez) tett fenntartásokkal, amelyek a harmadik Bizottság által 1899. évi julius hó 20-án tartott ülés jegyzőkönyvében foglaltatnak; Szerbia részéről: A harmadik Bizottság által 1899. évi julius hó 20-án tartott ülés jegyzőkönyvében foglalt fenntartásokkal; Törökország részéről: Az Értekezletnek 1899. évi julius hó 25-én tartott teljes ülésén tett nyilatkozatban foglalt fenntartással.....)

II. Egyezmény
a szárazföldi háboru törvényeiről és szokásairól

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a Belgák királya; Ő Felsége Dánország királya; Ő Felsége Spanyolország királya és az Ő nevében Ő Felsége a királyság régenskirálynője; az Amerikai Egyesült Államok elnöke; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyságának királynője, India császárnője; Ő Felsége a Hellének királya; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége a Japán császár; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Nassau herczege; Ő Fensége Montenegro fejedelme; Ő Felsége Németalföld királynője; Ő császári Felsége a Perzsa sah; Ő Felsége Portugál és Algarbia királya stb.; Ő Felsége Rumánia királya; Ő Felsége Minden Oroszok császárja; Ő Felsége Szerbia királya; Ő Felsége Sziám királya; Ő Felsége a Svédország és Norvégország királya; Ő Felsége az Ottománok császárja és Ő királyi Fensége Bulgária fejedelme:

Fontolóra vevén azt, hogy a béke megóvására és a nemzetek közt a fegyveres összeütközések megelőzésére alkalmas eszközök kutatása közben fontos azzal a lehetőséggel is foglalkozni, hogy a fegyverekre való hivatkozás beállhat oly események következtében, amelyeket gondoskodásuknak nem sikerül elháritani;

Át lévén hatva attól az óhajtól, hogy még e végső esetben is szolgálatot tegyenek a humanitás érdekeinek és a czivilizáczió folyton haladó követelményeinek;

Fontosnak tartván evégből a háboru általános törvényeinek és szokásainak átvizsgálását, egyrészt, hogy azokat nagyobb szabatossággal irják körül, másrészt, hogy azokra nézve bizonyos korlátokat állapitsanak meg, amelyek - amennyire lehetséges - egyhitsék a háboru szigorát;

Magukévá tevén azokat a nézeteket, amelyeket ma is ugyanez a bölcs és nemes előrelátás ajánl, mint huszonöt esztendő előtt az 1874-ik évi bruxellesi értekezlet alkalmával;

Elfogadtak ily szellemből kiinduló számos rendelkezést a szárazföldi háború szokásainak meghatározása és szabályozása végett.

A magas szerződő Felek nézete szerint ezek a rendelkezések, amelyeknek megállapitását az a vágy sugalmazta, hogy a háború okozta bajokat, amennyire csak a katonai követelmények megengedik, csökkentsék, arra vannak hivatva, hogy a hadviselők magatartásának általános szabályaiul szolgáljanak mind egymásközt, mind a lakosság irányában.

Mindazonáltal nem volt lehetséges a gyakorlatban előforduló minden körülményre kiterjedő megállapodások iránt már ezuttal megegyezésre jutni.

Másrészt nem lehetett a magas szerződő Felek szándéka, hogy az előre nem látott esetek irott megállapodás hiányában a hadseregek vezetőinek önkényes megitélésére legyenek bizva.

Addig is tehát, mig a háború törvényeiről kimeritőbb törvénykönyv lesz alkotható, a magas szerződő Felek helyénvalónak tartják megállapítani, hogy azokban az esetekben, amelyekről az általuk elfogadott szabályzat nem rendelkezik, a lakosság és a hadviselők azoknak a nemzetközi jog elveknek oltalma és uralma alatt maradnak, amelyek a czivilizált nemzetek között megállapított szokásokból, a humanitás törvényeiből és a közlelkiismeret követelményeiből folynak.

Kijelentik a szerződő Felek, hogy ebben az értelemben kell felfogni az elfogadott Szabályzatnak különösen első és második czikkét.

A magas szerződő Felek evégből Egyezményt óhajtván kötni, Meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:

[Következik a meghatalmazottak megnevezése]

Akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következőkben állapodtak meg:

1. Czikk

A magas szerződő Felek szárazföldi fegyveres erőiknek oly utasításokat fognak adni, amelyek összhangban állanak a jelen Egyezményhez csatolt Szabályzattal a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól.

2. Czikk

Az első czikkben emlitett Szabályzatban foglalt rendelkezések csak a szerződő Hatalmakra nézve és csakis abban az esetben kötelezők, ha közülök két vagy több Hatalom között van háboru.

E rendelkezések kötelező ereje azonnal megszünik, mihelyt a szerződő Hatalmak között folyó háborúan a hadviselők egyikéhez valamely nem szerződő Hatalom csatlakozik.

3. Czikk

A jelen egyezmény a lehető legrövidebb idő alatt meg fog erősíttetni.

A megerősítő okiratok Hágában fognak letétetni.

Minden megerősítő okirat letételéről jegyzőkönyvet kell majd szerkeszteni, melynek egy-egy hiteles másolata diplomácziai uton valamennyi szerződő Hatalomnak meg fog küldetni.

4. Czikk

Az Egyezményt alá nem iró Hatalmak a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak.

Evégből csatlakozásukat a szerződő Hatalmakkal irott értesítésben kell tudatniok, amelyet Németalföld Kormányához intéznek, és amelyet ez a Kormány az összes többi szerződő Hatalmakkal közöl.

5. Czikk

Ha a magas szerződő Felek valamelyike a jelen Egyezményt felmondaná, e felmondás hatása csak a Németalföld Kormányához irásban intézett és e kormány részéről az összes többi szerződő Hatalmakkal azonnal közölt értesitéstől számitott egy év mulva kezdődik.

A felmondás hatása csakis arra a Hatalomra terjed ki, amelytől származik.

Minek hiteléül a meghatalmazottak jelen Egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.

Kelt Hágában, az ezernyolczszázkilenczvenkilenczedik évi julius hó huszonkilenczedikén, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve, és amelynek hitelesitett másolatai a szerződő Hatalmaknak diplomácziai uton meg fognak küldetni.

[Aláírások]

Az Egyezmény melléklete

Szabályzat a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól

I. RÉSZ
A hadviselő felekről
I. FEJEZET
A hadviselő fél fogalma

1. Czikk

A háborúra vonatkozó törvények, jogok és kötelességek nem csupán a hadseregre, hanem a néphadra (milicziára) és az önkéntes csapattestekre is irányadók, ha ezek a következő feltételeknek megfelelnek:

1. ha élükön oly személy áll, aki alárendeltjeiért felelős;

2. ha meghatározott megkülönböztető jelvényt viselnek, amely messziről felismerhető;

3. ha fegyvereiket nyiltan viselik, és

4. ha hadműveleteikben a háború törvényeihez és szokásaihoz alkalmazkodnak.

Azokban az országokban, ahol a hadsereg, vagy annak egy része néphadból (milicziából) vagy önkéntes csapattestekből áll, a hadsereg elnevezés ezekre is vonatkozik.

2. Czikk

Valamely meg nem szállott terület lakosságát, mely az ellenség közeledtével önként ragad fegyvert, hogy szembeszálljon a benyomuló csapatokkal, és amelynek nem volt ideje az első czikknek megfelelően szervezkedni, hadviselő félnek kell tekinteni, ha a háború törvényeit és szokásait tiszteletben tartja.

3. Czikk

A hadviselő felek fegyveres ereje harczoló és nem harczoló állományú egyénekből állhat. Ugy amazoknak, mint emezeknek joguk van arra, hogy az ellenség, ha őket elfogja, ugy bánjék velük, mint a hadifoglyokkal.

II. FEJEZET
A hadifoglyokról

4. Czikk

A hadifoglyok az ellenséges Kormánynak, nem pedig az őket foglyul ejtő egyéneknek vagy csapattesteknek hatalma alatt állnak.

A hadifoglyokkal emberiesen kell bánni.

Mindaz, ami személyesen az övék, tulajdonukban marad, a fegyvereket, lovakat és katonai iratokat kivéve.

5. Czikk

A hadifoglyok valamely városba, várba, táborba, vagy bármely helyre internálhatók azzal a kötelezettséggel, hogy onnan bizonyos megállapított határokon tul ne távozzanak; elzárni azonban őket csakis mellőzhetetlen biztonsági szempontokból lehet.

6. Czikk

Az Állam a hadifoglyokat rendfokozatukhoz és képességeikhez mérten mint munkásokat alkalmazhatja. Az ily munkák nem lehetnek túlságosak és nem állhatnak összefüggésben a hadműveletekkel.

A foglyok feljogosíthatók, hogy nyilvános igazgatási ágak, vagy magánosok, avagy önmaguk részére dolgozhassanak.

Az Állam részére teljesitett munkákat azon dijszabás szerint kell fizetni, amely a belföldi hadsereg katonai tagjai által teljesitett hasonló munkákra nézve érvényben áll.

Ha a munka más nyilvános igazgatási ágak vagy magánosok részére történik, a feltételeket a katonai hatósággal egyetértőleg kell megállapítani.

A foglyok munkadíját helyzetük javítására kell forditani és a többletet a tartási költségek levonása után részükre szabadulásuk időpontjában ki kell szolgáltatni.

7. Czikk

A hadifoglyok tartásáról az a Kormány gondoskodik, amelynek hatalma alá jutottak.

Ha nincsen a hadviselő felek között erre nézve külön megegyezés, a hadifoglyokat az élelem, szállás és ruházat tekintetében ugyanoly ellátásban kell részesiteni, mint amilyenben azon Kormány csapatai részesülnek, amelynek fogságába estek.

8. Czikk

A hadifoglyok a fölöttük hatalmat gyakorló Állam hadseregében hatályban levő törvényeknek, szabályzatoknak és rendeleteknek vannak alávetve. Fegyelemsértő cselekményeik miatt velük szemben a szükséges megtorló rendszabályok alkalmazhatók.

Azok a megszökött foglyok, akik ujra fogságba esnek, mielőtt seregüket elérhették, vagy mielőtt az őket fogságba ejtő sereg által megszállott területet elhagyhatták volna, fegyelmi büntetés alá esnek.

Azok a foglyok, akiknek sikerült megszökniök, de akik ezután ujra fogságba esnek, semmiféle büntetéssel nem sujthatók előbbi szökésükért.

9. Czikk

Minden hadifogoly köteles, ha eziránt megkérdezik, valódi nevét és rendfokozatát megmondani, és abban az esetben, ha ezt a szabályt megszegi, annak teszi ki magát, hogy a vele ugyanegy rendfokozatu hadifoglyok részére biztosított előnyöket tőle megvonják.

10. Czikk

A hadifoglyok becsületszóra szabadlábra helyezhetők, ha hazájuk törvényei őket erre feljogositják és ily esetben mind saját kormányuk, mind az őket foglyul ejtő Kormány irányában személyes becsületükkel felelősek elvállalt kötelezettségeiknek lelkiismeretes teljesítéseért.

Ebben az esetben saját Kormányuk kötelezve van arra, hogy se ne követeljen, se el ne fogadjon tőlük olyan szolgálatot, amely adott szavukkal ellenkezik.

11. Czikk

A hadifogoly nem kényszeríthető arra, hogy elfogadja a neki becsületszóra kinált szabadságot, viszont az ellenséges kormány sem köteles teljesíteni a hadifogolynak azt a kérelmét, hogy becsületszóra szabadlábra helyeztessék.

12. Czikk

Becsületszóra szabadonbocsátott minden oly hadifogoly, aki fegyvert ragad akár azon Kormány ellen, amelynek irányában becsületszavát adta, akár e Kormány szövetségesei ellen, ujabb elfogatása esetén elveszti azt a jogot, hogy vele mint hadifogolylyal bánjanak, és bíróság elé állítható.

13. Czikk

Ha a hadsereget kisérő, de közvetlenül nem ahhoz tartozó egyének, - amilyenek a hirlapok levelezői és tudósitói, a markotányosok, a szállitók - az ellenség hatalmába kerülnek és ez fogvatartásukat szükségesnek véli, az ily egyéneknek joguk van arra, hogy a hadifoglyokat megillető elbánásban részesítsék őket, feltéve, hogy el vannak látva azon hadsereg katonai hatóságának igazolványával, amelyet kisértek.

14. Czikk

Az ellenségeskedések kitörése után tudakozó Irodát kell a hadifoglyokra felállitani a hadviselő Államok mindegyikében és előforduló esetben azokban a semleges országokban is, amelyek területére hadviselő feleket fogadtak be. Ez az Iroda, amelynek feladata, hogy a hadifoglyokra vonatkozó minden tudakozódásra válaszoljon, az illetékes szolgálati ágaktól értesítést kap mindazokról az adatokról, amelyek szükségesek arra, hogy mindegyik hadifogolyról egyéni lapot lehessen kiállitani. A hivatal az internálásokról és az ezekben beállott változásokról, ugyszintén a kórházba történt felvételekről és az elhalálozásokról folytonosan értesítéseket kap.

A tudakozódó Iroda ügykörébe tartozik az is, hogy összegyüjtse és együtt tartsa, azután pedig az érdekeltek részére elküldje mindazokat a személyes használati tárgyakat, értékeket, leveleket stb., amelyket a csatatereken találtak, vagy amelyek a kórházakban és az ambulacziákban meghalt foglyok után maradtak.

15. Czikk

A hadifoglyokat segitő egyesületek - amelyek hazájuk törvényei szerint szabályszerüen alakultak, és amelyeknek czélja, hogy a jótékonyság gyakorlását közvetítsék - valamint kellőképen igazolt ügyvivők - élvezni fogják a hadviselők részéről mindazokat a könnyítéseket, amelyek emberbaráti feladatuk teljesíthetése végett szükségesek és a katonai követelmények és a közigazgatási szabályok által kijelölt határokon belül lehetségesek. Ezeknek az egyesületeknek kiküldöttjei az internáltak telepein, ugyszintén a hazájukba visszaküldött hadifoglyok pihenő állomásain segélyeket oszthatnak ki, ha evégből a katonai hatóságtól személyes engedélyt nyernek és irásbeli kötelezettséget vállalnak arra, hogy magukat az említett hatóság által a rendre és a közbiztonságra nézve megállapitott összes szabályoknak alávetik.

16. Czikk

A tudakozódó Irodák portómentességet élveznek. A hadifoglyoknak szánt vagy általuk küldött levelek, utalványok, pénzértékek és postai csomagok, valamint a feladási és a rendeltetési hely országaiban, ugy a közbeeső országokban is minden postadijtól mentesek.

A hadifoglyoknak szánt természetbeli adományok és segélyek minden beviteli vámtól és egyéb illetéktől, az Állam üzemében lévő vasutakon pedig minden fuvardíjtól is mentesek.

17. Czikk

A fogoly tisztek megkaphatják azt a fizetést, amely a hazájukban fennálló szabályok szerint őket ebben a helyzetben esetleg megilleti.

18. Czikk

A hadifoglyok vallásukat egészen szabadon gyakorolhatják, ideértve a hitfelekezetük isteni tiszteletén való részvételt is, de kötelesek azokhoz a szabályokhoz alkalmazkodni, amelyeket a katonai hatóság a rend és a közbiztonság szempontjából megállapít.

19. Czikk

A hadifoglyok végrendeleteinek átvételére és készítésére ugyanazok a szabályok irányadók, mint a belföldi hadsereg katonai személyeinek végrendeleteire nézve.

Ugyancsak a katonákra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a hadifoglyok halálesetét tanusitó iratok, valamint a temetés tekintetében, amely utóbbinál a rendfokozatot és rangot is figyelembe kell venni.

20. Czikk

A béke megkötése után a hadifoglyokat a lehető legrövidebb idő alatt vissza kell bocsátani hazájukba.

III. FEJEZET
A betegekről és a sebesültekről

21. Czikk

A betegekkel és a sebesültekkel való elbánás tekintetében a hadviselő felek kötelezettségeit az 1864. évi augusztus hó 22-én kötött Genfi Egyezmény szabályozza, tekintet nélkül azokra a módosításokra, amelyeken az Egyezmény esetleg keresztülmegy.

II. RÉSZ
Az ellenségeskedésekről
I. FEJEZET
Az ellenségnek ártó eszközökről, az ostromzárról és a bombázásról

22. Czikk

A hadviselő feleknek nincs korlátlan joguk az ellenségnek ártó eszközök megválasztásában.

23. Czikk

A külön Egyezményekkel megállapitott tilalmakon felül, tilos nevezetesen:

a) mérget vagy mérgezett fegyvereket használni;

b) az ellenséges nemzethez vagy hadsereghez tartozó egyéneket orvul megölni vagy megsebesitenni;

c) a fegyverét letevő vagy védtelen és magát kegyelemre megadó ellenfelet megölni vagy megsebesíteni;

d) kijelenteni, hogy kegyelemnek nincs helye;

e) szükségtelen bajokat okozó fegyvereket, lövedékeket vagy anyagokat alkalmazni;

f) a békekövetek zászlajával, az ellenség zászlajával, vagy ennek hadi jelvényeivel és egyenruhájával, vagy a Genfi Egyezmény megkülönböztető jelvényével visszaélni;

g) az ellenséges tulajdont elpusztítani vagy elvenni, kivéve, ha elpusztításukat vagy elvételüket a háboru követelményei okvetlenül kivánják.

24. Czikk

Megengedettnek kell tekinteni a hadicselt, valamint mindazoknak az eszközöknek használatát, amelyek szükségesek arra, hogy az ellenségről és a terepről tájékozódás legyen szerezhető.

25. Czikk

Nem védelmezett városokat, falvakat, lakott helyeket vagy egyéb épületeket megtámadni vagy bombázni mindenképen tilos.

26. Czikk

A támadó csapatok parancsnoka - roham esetét kivéve - köteles a bombázás megkezdése előtt minden tőle telhetőt megtenni, hogy a hatóságok a bombázásról előzetesen értesüljenek.

27. Czikk

Ostromzár és bombázás esetében minden szükséges intézkedést meg kell tenni a végből, hogy amennyire lehetséges, az istentiszteletre szánt, művészeti tudományos és jótékony czélokra rendelt épületek, a kórházak, valamint a betegeknek és a sebesülteknek összegyüjtésére szolgáló helyek megkíméltessenek, feltéve, hogy azokat akkor nem használják katonai czélokra.

Az ostromlottaknak kötelessége ezeket az épületeket vagy gyülekező helyeket látható különös jelekkel megjelölni és ezeket a jeleket az ostromlóval előre közölni.

28. Czikk

A fosztogatást megengedni még a rohammal bevett városban vagy helyeken is tilos.

II. FEJEZET
A kémekről

29. Czikk

Kémnek csak azt lehet tekinteni, aki titkon vagy hamis ürügyek alatt egyik hadviselő fél hadműveleteinek területén értesüléseket szerez vagy szerezni törekszik azzal a szándékkal, hogy az ellenféllel közölje.

Ennélfogva nem tekinthetők kémeknek azok a katonai személyek, akik az ellenséges hadsereg hadmüveleteinek területére nem álruhában oly czélból hatoltak be, hogy értesüléseket szerezzenek. Ép ily kevéssé tekinthetők kémeknek azok a katonai vagy nem katonai személyek, akik nyiltan teljesitvén megbizatásukat, akár saját hadseregük, akár az ellenség hadserege számára közleményeket továbbítanak. Idetartoznak azok az egyének is, akik léghajón közlekednek oly czélból, hogy közleményeket továbbítsanak, vagy az összeköttetést valamely hadseregnek vagy valamely területnek egyes részei között fenntartsák.

30. Czikk

A tettenért kémet előzetes ítélethozatal nélkül megbüntetni nem szabad.

31. Czikk

Azt a kémet, aki hadseregéhez visszatért, de akit az ellenség később mégis elfogott, hadi fogolynak kell tekinteni és őt előző kémkedő cselekményei miatt felelősségre vonni nem lehet.

III. FEJEZET
A békekövetekről

32. Czikk

Békekövetnek kell tekinteni azt a fehér zászlóval jelentkező egyént, aki a hadviselő felek egyike felhatalmazott arra, hogy a másik féllel tárgyalásokat kezdjen. A békekövetnek, valamint az őt netalán kisérő trombitásnak, kürtösnek vagy dobosnak, zászlóvivőnek és tolmácsnak sérthetetlenségre van joga.

33. Czikk

Az a parancsnok, akihez békekövetet küldenek, nem köteles a békekövetet minden körülmények között elfogadni.

A parancsnok megtehet minden szükséges intézkedést annak megakadályozása végett, hogy a békekövet értesülés szerzésére küldetését fel ne használhassa.

A parancsnoknak jogában áll a békekövetet visszaélés esetében ideiglenesen visszatartani.

34. Czikk

Ha határozottan és megczáfolhatatlanul bebizonyult, hogy a békekövet kiváltságos állását árulás előidézésére vagy elkövetésére használta fel, sérthetetlenségi joga megszünik.

IV. FEJEZET
A megadásról

35. Czikk

A szerződő Felek között a megadás tekintetében létrejött megállapodásoknak a katonai becsület szabályaira figyelemmel kell lenniök.

Ha ily megállapodás létrejött, azt mindkét fél pontosan betartani köteles.

V. FEJEZET
A fegyverszünetről

36. Czikk

A fegyverszünet a hadműveleteket a hadviselő felek kölcsönös megegyezésével felfüggeszti. Ha a fegyverszünet tartama meghatározva nincs, a hadviselő felek a hadműveleteket bármikor ujra megkezdhetik, de csak ugy, ha erről az ellenséget a kikötött időben a fegyverszünet feltételeinek megfelelően értesítették.

37. Czikk

A fegyverszünet általános vagy helyi lehet. Az előbbi mindenütt, az utóbbi pedig csak a hadviselő felek seregeinek bizonyos részei közt és csak meghatározott övezeten belül függeszti fel a hadviselő Államok hadműveleteit.

38. Czikk

Az illetékes hatóságokat és a csapatokat a fegyverszünetről szabályszerüen és kellő időben kell értesíteni. Az ellenségeskedések felfüggesztése vagy azonnal az értesítés után, vagy pedig a megállapított időpontban következik be.

39. Czikk

A szerződő Feleken áll, hogy a fegyverszünetre vonatkozó megállapodásokban rendezik-e azokat a viszonyokat, amelyek a háború szinterén a lakosság irányában és a Felek közt előfordulhatnának.

40. Czikk

Ha a Felek egyike a fegyverszünetet bármi módon súlyosan megsérti, a másik Félnek joga van a fegyverszünetet felmondani, sőt sürgősség esetében az ellenségeskedéseket azonnal ujból megkezdeni.

41. Czikk

Ha magánosok saját kezdeményezésükből sértik meg a fegyverszünetre vonatkozó megállapodásokat, ez csupán arra ad jogot, hogy a vétkesek megbüntetése és - ha helye van - a szenvedett veszteségekért kártérítés legyen követelhető.

III. RÉSZ
A katonai hatalomról az ellenséges állam területén
42. Czikk

Megszállottnak kell tekinteni azt a területet, amely tényleg az ellenség hadseregének hatalmába került.

A megszállás csupán azokra a területekre terjed ki, ahol ez a hatalom fennáll és gyakorolható.

43. Czikk

Ha tényleg a megszálló kezébe került a törvényes hatalom, ennek minden tőle függő intézkedést meg kell tennie a végből, hogy amennyire lehetséges, helyreállítsa és biztosítsa a közrendet és a közéletet, még pedig - ha ez elhárithatatlan akadályba nem ütközik - az országban érvényes törvények tiszteletben tartásával.

44. Czikk

Tilos a megszállott terület lakosságát arra kényszeríteni, hogy saját hazája ellen irányuló hadműveletekben részt vegyen.

45. Czikk

Tilos a megszállott terület lakosságát arra kényszeríteni, hogy az ellenséges Hatalomnak hűséget esküdjön.

46. Czikk

A becsületet és a családi jogokat, az egyéni élet biztonságát és a magántulajdont, valamint a vallási meggyőződést és a vallásnak szabad gyakorlatát tiszteletben kell tartani.

A magántulajdon el nem kobozható.

47. Czikk

Kifejezetten tilos a fosztogatás.

48. Czikk

Ha a megszálló a megszállott területen az állami adókat, vámokat és illetékeket beszedi, ezt, amennyire lehetséges, a kivetésükre és felosztásukra nézve fennálló szabályok szerint kell tennie és ebből az a kötelezettség háramlik reá, hogy a megszállott terület közigazgatásának költségeit abban a mértékben fedezze, amelyben erre a törvényes kormány kötelezve volt.

49. Czikk

Ha a megszálló a megszállott területen az előbbi czikkben emlitett köztartozásokon kivül más pénzbeli szolgáltatásokat is szed, ezt csakis a hadsereg vagy az illető terület közigazgatási szükségleteinek fedezésére fordithatja.

50. Czikk

Az egész lakosságot nem lehet pénzbüntetéssel vagy másnemü büntetéssel sujtani egyes egyének cselekményei miatt, amelyekért az egész lakosság egyetemlegesen felelősnek nem tekinthető.

51. Czikk

Kényszertartozásokat csak irásbeli rendelet alapján és önállóan parancsnokló tábornok felelősségre mellett lehet beszedni.

Az ily tartozások behajtását lehetőleg csakis azon szabályok szerint kell eszközölni, amelyek a köztartozások kivetésére és fölosztására nézve fennállanak.

Az ily szolgáltatásokról az azokat teljesitőknek elismervényt kell adni.

52. Czikk

A községektől és a lakosoktól természetbeli szolgáltatások és szolgálatok csakis a megszálló hadsereg szükségleteire követelhetők. Ezeknek az ország vagyoni képességével arányban állóknak és oly természetüeknek kell lenniök, hogy a lakosságra nézve ne jelentsék a hazájuk ellen irányuló hadműveletekben való részvétel kötelezettségét.

E szolgáltatások és e szolgálatok csakis a megszállott hely parancsnokától nyert felhatalmazás alapján követelhetők.

A természetben igénybe vett szolgáltatásokért, amennyire csak lehetséges, készpénzzel kell fizetni, ellenkező esetben pedig azokról elismervényt kell adni.

53. Czikk

Az a hadsereg, amely valamely területet megszáll, csakis az Állam tulajdonában álló készpénzt, értékeket és az Államot megillető behajtható követeléseket, a fegyvertárakat, szállítási eszközöket, raktárakat és élelmezési készleteket és általában az államnak csakis oly ingó tulajdonát foglalhatja le, amelyet a hadmüveletekre lehet használni.

A vasuti felszerelés, a szárazföldi távirdák, a távbeszélők, a gőzhajók és más hajók - a tengeri jog alá tartozó eseteket kivéve, - valamint a fegyvertárak és általában mindennemü hadiszer, még ha társulatok vagy magánszemélyek tulajdonai is, szintén oly természetü eszközök, amelyek a hadműveletekre felhasználhatók; azonban ezeket a békekötés alkalmával vissza kell szolgáltatni és az értük járó kártalanítást meg kell állapítani.

54. Czikk

A semleges Államokból való vasuti felszerelést, akár ezen államok, akár magántársaságok vagy magánszemélyek tulajdonát képezi, mihelyt lehetséges, ezeknek vissza kell küldeni.

55. Czikk

A megszálló állam az ellenséges Államnak a megszállott országban lévő középületeire, ingatlanaira, erdeire és mezőgazdasági üzemeire nézve magát csakis kezelő és haszonélvező gyanánt tekintheti. E vagyontárgyak állagát meg kell óvnia és azokat a haszonélvezet szabályainak megfelelően kell kezelnie.

56. Czikk

A községek vagyona, ugyszintén az istentiszteletre szánt, a jótékony, az oktatási, a művészeti és a tudományos czélokra rendelt intézeteknek vagyona, még ha állami tulajdon volna is, ugyanolyan elbánás alá esik, mint a magántulajdon.

Az ily rendeltetésü intézeteknek, a történelmi műemlékeknek, a művészeti és tudományos műveknek minden lefoglalása, szándékos elpusztítása és megrongálása tilos és büntetendő.

IV. RÉSZ
Az internált hadviselőkről és a semlegeseknél ápolt sebesültekről
57. Czikk

A semleges Állam, amely területére a hadviselők seregeihez tartozó csapatokat fogad be, ezeket a háboru szinterétől lehetőleg távol eső helyre internálja.

Táborokban őriztetheti, sőt várakba vagy e czélra berendezett helyekre zárathatja őket.

Határoz arról, vajjon azok a tisztek, akik becsületszavukat adják, hogy a semleges területet felhatalmazás nélkül el nem hagyják, szabadlábon hagyhatók-e.

58. Czikk

Külön egyezmény hiányában a semleges Állam az internáltakat élelemmel, ruházattal látja el és a humanitás követelte segélyben részesíti.

A béke megkötésekor az internálásból származó költségek megtérítendők.

59. Czikk

A semleges Állam saját területén szabad átkelést engedhet a hadviselők seregeihez tartozó sebesülteknek vagy betegeknek, feltéve, hogy a vonatok, amelyek őket viszik, sem katonai személyzetet, sem hadi anyagot nem szállitanak. Ily esetekben a semleges Állam köteles e részben szükséges biztonsági és ellenőrzési rendszabályokat alkalmazni.

Az ellenfélhez tartozó sebesülteket vagy betegeket, akiket ily feltételek mellett a hadviselők valamelyike a semleges területre hozott, a semleges Államnak akként kell őriztetnie, hogy a hadműveletekben ujból részt ne vehessenek. A semleges Államnak ugyanez lesz a kötelessége a másik hadsereg által reá bizott sebesültek vagy betegek irányában is.

60. Czikk

A Genfi Egyezményt a semleges területen internált betegekre és sebesültekre is alkalmazni kell.

III. Egyezmény
az 1864. évi augusztus hó 22-én kelt Genfi Egyezmény elveinek alkalmazásáról a tengeri háborúra

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a Belgák királya; Ő Felsége a Kinai császár; Ő Felsége Dánország királya; Ő Felsége Spanyolország királya és az Ő nevében Ő Felsége a királyság régenskirálynője; Az Amerikai Egyesült Államok elnöke; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyságának királynője, India császárnője; Ő Felsége a Hellének királya; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége a Japán császár; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Nassau herczege; Ő Fensége Montenegro fejedelme; Ő Felsége Németalföld királynője; Ő császári Felsége a Perzsa sah; Ő Felsége Portugál és Algarbia királya stb.; Ő Felsége Rumánia királya; Ő Felsége Minden Oroszok császárja; Ő Felsége Szerbia királya; Ő Felsége Sziám királya; Ő Felsége Svédország és Norvégország királya; a Svájczi Szövetségtanács; Ő Felsége az Ottománok Császárja és Ő királyi Fensége Bulgária fejedelme:

Egyaránt áthatva attól az óhajtástól, hogy amennyire tőlük függ, csökkentsék a háborútól elválaszthatatlan bajokat és e czélból az 1864. évi augusztus hó 22-én kelt Genfi Egyezmény elveit a tengeri háborúra alkalmazni óhajtván, elhatározták, hogy az emlitett czélból egyezményt kötnek;

Minek következtében Meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:

[Következik a meghatalmazottak megnevezése]

Akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

1. Czikk

A katonai kórházhajók, vagyis azok a hajók, amelyeket az Államok külön és kizárólag abból a czélból építenek vagy rendeznek be, hogy azok a sebesülteknek, a betegeknek és a hajótörötteknek segítségére legyenek, és amelyeknek nevét az ellenségeskedések megkezdésekor vagy folyamán, mindenesetre azonban bárminemü használatbavételük előtt a hadviselő hatalmakkal közölték, kiméletbe részesülnek és az ellenségeskedések tartama alatt nem foglalhatók le.

Ezek a hajók még akkor sem esnek a hadihajókkal azonos megitélés alá, ha semleges kikötőben tartózkodnak.

2. Czikk

Azok a kórházhajók, amelyeket magánosok vagy hivatalosan elismert jótékony egyesületek egészen vagy részben saját költségükön szereltek fel, szintén kiméletben részesülnek és a lefoglalástól mentesek, ha az a hadviselő Hatalom, amelyhez tartoznak, nekik hivatalos megbizást adott és nevüket az ellenséges Hatalommal az ellenségeskedések megkezdésekor vagy folyamán, mindenesetre azonban bárminemü használatbavételük előtt közölte.

Ezeknek a hajóknak az illetékes hatóság által kiállitott okirattal kell ellátva lenniök, amely tanusítja, hogy felszerelésük alatt és végleges elindulásuk alkalmával e hatóság ellenőrzése alatt voltak.

3. Czikk

Azok a kórházhajók, amelyeket semleges országokhoz tartozó magánosok vagy hivatalosan elismert egyesületek egészen vagy részben saját költségükön szereltek fel, kiméletben részesülnek és a lefoglalástól mentesek, ha a semleges Hatalom, amelyhez tartoznak, nekik hivatalos megbizást adott, és nevüket a hadviselő Hatalmakkal az ellenségeskedések megkezdésekor vagy folyamán, mindenesetre azonban bárminemü használatbavételük előtt közölte.

4. Czikk

Az 1., 2. és 3. Czikkben emlitett hajók a hadviselők sebesültjeit, betegeit és hajótöröttjeit tekintet nélkül állampolgárságukra, segítségben részesitik.

A kormányok kötelezik magukat, hogy ezeket a hajókat semmiféle katonai czélra nem használják.

Ezeknek a hajóknak nem szabad semmiféle módon sem akadályozni a harczoló felek mozdulatait.

Az ütközet alatt és utána saját koczkázatukra és veszélyükre működnek.

A hadviselő feleket e hajók tekintetében felügyeleti és átkutatási jog illeti meg; a hadviselő felek e hajók közreműködését visszautasithatják, távozásukat követelhetik, nekik meghatározott utirányt szabhatnak és fedélzetükre biztost küldhetnek, sőt - ha súlyos körülmények ugy kivánják - e hajókat fel is tartóztathatják.

Amennyire lehetséges, a hadviselő felek a kórházhajók hajónaplójába az adott parancsokat bejegyzik.

5. Czikk

A katonai kórházhajókat fehér szinü külső festéssel és ezen vizszintesen körülfutó, mintegy másfél méter széles zöld sávval kell felismerhetőkké tenni.

A 2. és 3. Czikkben emlitett hajókat fehér szinü külső festéssel és ezen vizszintesen körülfutó mintegy másfél méter széles, vörös sávval kell felismerhetőkké tenni.

Az imént emlitett hajók csónakjait, valamint a kórházi szolgálatra használható kisebb vizi járműveket hasonló festéssel kell felismerhetőkké tenni.

A kórházhajók ismertető jelül mind kötelesek a Genfi Egyezményben meghatározott vöröskeresztes fehér lobogót saját nemzeti lobogójuk mellé felvonni.

6. Czikk

A semleges kereskedelmi hajók, jachtok vagy csónakok, amelyek a hadviselő felekhez tartozó sebesülteket, betegeket vagy hajótörötteket visznek vagy szednek fel, nem foglalhatók le ama tény alapján, hogy ilyen szállítmányt visznek, de ha netán a semlegesség megsértését követnék el, lefoglalás alá esnek.

7. Czikk

Minden lefoglalt hajó lelkészi, orvosi és kórházi személyzete sérthetetlen és hadifogságba nem ejthető. Ez a személyzet, amidőn a hajót elhagyja, a magántulajdonát képező tárgyakat és sebészeti eszközöket magával viheti.

Ennek a személyzetnek, amennyire szükséges, tisztét továbbra is el kell látnia s csak akkor távozhatik, amikor a főparancsnok azt megengedhetőnek tartja.

A hadviselő felek kötelesek a hatalmukba került ilyen személyzet számára javadalmazásuk teljes élvezetét biztosítani.

8. Czikk

A lefoglalást eszközlő fél köteles a hajón levő sebesült és beteg haditengerészeket és katonákat oltalmukban és ápolásukban részesiteni.

9. Czikk

Az egyik hadviselő félnek azok a hajótöröttjei, sebesültjei és betegei, akik a másik fél hatalmába kerültek, hadifoglyok. Az utóbbitól függ annak az elhatározása, vajjon a fennforgó körülményekhez képest megfelelő-e ezeket őrizet alávenni, valamely hazai kikötőbe, semleges kikötőbe, vagy épen az ellenfél valamely kikötőjébe szállitani. Az utóbbi esetben a hazájuknak igy visszaadott foglyok a háború tartama alatt szolgálatot nem teljesithetnek.

10. Czikk

(Töröltetett.)

11. Czikk

A fenti czikkekben foglalt szabályok csakis a szerződő Hatalmakra nézve és csak abban az esetben kötelezők, ha közülök két vagy több Hatalom között folyik a háború.

Az emlitett szabályok kötelező ereje azonnal megszünik, mihelyt a szerződő Hatalmak között folyó háborúban a hadviselő felek egyikéhez valamely nem szerződő Hatalom csatlakozik.

12. Czikk

A jelen Egyezmény a lehető legrövidebb idő alatt meg fog erősíttetni.

A megerősítő okiratok Hágában fognak letétetni.

Minden megerősítő okirat letételéről jegyzőkönyvet kell majd szerkeszteni, amelynek egy-egy hiteles másolata diplomácziai uton valamennyi szerződő Hatalomnak meg fog küldetni.

13. Czikk

Azok a Hatalmak, amelynek a jelen Egyezményt alá nem irták, de az 1864. évi augusztus hó 22-én kötött Genfi Egyezményt elfogadták, a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak.

E végből csatlakozásukat a szerződő Hatalmakkal irott értesitésben kell tudatniok, amelyet Németalföld Kormányához intéznek, és amelyet ez a kormány az összes többi szerződő Hatalmakkal közöl.

14. Czikk

Ha a magas szerződő felek valamelyike a jelen Egyezményt felmondaná, e felmondás hatása csak Németalföld Kormányához irásban intézett és e Kormány részéről az összes többi szerződő Hatalmakkal azonnal közölt értesítéstől számított egy év mulva kezdődik.

E felmondás hatása csakis arra a Hatalomra terjed ki, amelytől származik.

Minek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláirták és pecsétjeikkel elláták.

Kelt Hágában, ezernyolcszázkilenczvenkilenczedik évi julius hó huszonkilenczedikén, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve, és amelynek hitelesített másolatai a szerződő Hatalmak részére diplomácziai uton meg fognak küldetni.

(Következnek az aláirások: A Németbirodalom részéről: A X. Czikk kivételével. Az Amerikai Egyesült-Államok részéről: A X. Czikk kivételével. Nagybritannia és Irhon részéről: A X. Czikk kivételével. Törökország részéről: A X. Czikk kivételével.)

7. § A 3. §-ban emlitett nyilatkozatok szövege a következő:

I. Nyilatkozat

A Hágai nemzetközi Békeértekezleten képviselt Hatalmak alulirott Meghatalmazottjai, akiket erre kormányaik kellőképen feljogositottak,

magukévá tevén azokat az érzelmeket, amelyek a Szentpétervárott 1868. évi november 29-ikén/deczember 11-ikén kelt Nyiltakozatban jutottak kifejezésre,

a következő Nyilatkozatot teszik:

A szerződő Hatalmak kölcsönösen tilosnak jelentik ki oly lövedékek alkalmazását, amelyeknek egyedüli czélja fojtó vagy mérges gázok terjesztése.

A jelen Nyilatkozat csakis a szerződő Hatalmakra nézve és csak abban az esetben kötelező, ha közülök két vagy több Hatalom között folyik a háboru.

A Nyilatkozat kötelező ereje azonnal megszünik, mihelyt a szerződő Hatalmak között folyó háboruban a hadviselő felek egyikéhez valamely nem szerződő Hatalom csatlakozik.

A jelen Nyilatkozat a lehető legrövidebb idő alatt meg fog erősíttetni.

A megerősitő okiratok Hágában fognak letétetni.

Minden megerősitő okirat letételéről jegyzőkönyvet kell majd szerkeszteni, amelynek egy-egy hiteles másolata diplomácziai uton valamennyi szerződő Hatalomnak meg fog küldetni.

Azok a Hatalmak, amelyek a jelen Nyilatkozatot alá nem irták, ahhoz csatlakozhatnak. E végből csatlakozásukat a szerződő Hatalmakkal irott értesitésben kell tudatniok, amelyet Németalföld Kormányához intéznek, és amelyet ez a kormány az összes többi szerződő Hatalmakkal közöl.

Ha a magas szerződő Felek valamelyike a jelen Nyilatkozatot felmondaná, e felmondás hatása csak Németalföld Kormányához irásban intézett és e kormány részéről az összes többi szerződő Hatalmakkal azonnal közölt értesítéstől számított egy év mulva kezdődik.

E felmondás hatása csakis arra a Hatalomra terjed ki, amelytől származik.

Minek hiteléül a Meghatalmazottak jelen Nyilatkozatot aláirták és pecsétjeikkel ellátták.

Kelt Hágában, ezernyolcszázkilenczvenkilenczedik évi julius hó huszonkilenczedikén, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve, és amelynek hitelesített másolatai a szerződő Hatalmak részére diplomácziai uton meg fognak küldetni.

[Aláírások]

II. Nyilatkozat

A hágai nemzetközi Békeértekezleten képviselt Hatalmak alulirott Meghatalmazottjai, akiket erre kormányaik kellőképen feljogositottak,

magukévá tevén azokat az érzelmeket, amelyek a Szentpétervárott 1868. évi november 29-ikén/deczember 11-ikén kelt Nyiltakozatban jutottak kifejezésre,

a következő Nyilatkozatot teszik:

A szerződő Hatalmak kölcsönösen tilosnak jelentik ki oly golyók alkalmazását, amelyek az emberi testben könnyen szétmennek vagy ellapulnak, amilyenek azok a golyók, amelyeknek külső kemény kérge nem födi teljesen a magvat, vagy pedig bemetszésekkel van ellátva.

A jelen Nyilatkozat csakis a szerződő Hatalmakra nézve és csak abban az esetben kötelező, ha közülök két vagy több Hatalom között folyik a háború.

A nyilatkozat kötelező ereje azonnal megszünik, mihelyt szerződő Hatalmak között folyó háborúban a hadviselő felek egyikéhez valamely nem szerződő Hatalom csatlakozik.

A jelen Nyilatkozat a lehető legrövidebb idő alatt meg fog erősíttetni.

A megerősitő okiratok Hágában fognak letétetni.

Minden megerősítő okirat letételéről jegyzőkönyvet kell majd szerkeszteni, amelynek egy-egy hitelesített másolata diplomácziai uton valamennyi szerződő Hatalomnak meg fog küldetni.

Azok a Hatalmak, amelyek a jelen Nyilatkozatot alá nem irták, ahhoz csatlakozhatnak. E végből csatlakozásukat a szerződő Hatalmakkal irott értesítésben kell tudatniok, amelyet Németalföld Kormányához intéznek, és amelyet ez a kormány az összes többi szerződő Hatalmakkal közöl.

Ha a magas szerződő Felek valamelyike a jelen Nyilatkozatot felmondaná, e felmondás hatása csak a Németalföld Kormányához irásban intézett és e kormány részéről az összes többi szerződő Hatalmakkal azonnal közölt értesítéstől számított egy év mulva kezdődik.

E felmondás hatása csakis arra a Hatalomra terjed ki, amelytől származik.

Minek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen nyilatkozatot aláirták és pecsétjeikkel ellátták.

Kelt Hágában, ezernyolcszázkilenczvenkilenczedik évi julius hó huszonkilenczedikén, egyetlen példányban, amely Németalföld Kormányának levéltárában marad elhelyezve, és amelynek hitelesített másolatai a szerződő Hatalmak részére diplomácziai uton meg fognak küldetni.

[Aláírások]






Wolters Kluwer - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Wolters Kluwer     Új Jogtár     Hatályos jogszabályok     Céginfó     Kapcsolat