1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1849-1918   1900-1909   1907. évi VI. törvénycikk
Csatornák:   

 
Törvények, jogszabályok a Wolters Kluwer Kft.-től.

1907. évi VI. törvénycikk

a tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók épitésének állami segélyben és kedvezményekben való részesitéséről * 

1. § A tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott hosszujáratu és nagyparthajózásu magyar kereskedelmi hajók tulajdonosai az ezen törvényben megszabott korlátok között állami segélyben részesülnek. E segély kétféle:

1. hajóbeszerzési,

2. járatsegély.

2. § A hajóbeszerzési segély a hajó vizrebocsátásának napjától számitott tizenöt évig jár. A segély alaptétele a hajónak minden brutto tonnája után

a vizrebocsátástól számitott első évben 8 kor.

a második és harmadik évben évenkint 7 kor.

a negyedik, ötödik és hatodik évben évenkint 6 kor.

a hetedik, nyolczadik, kilenczedik és tizedik évben évenkint 5 kor.

a tizenegyedik évtől a tizenötödik év végéig évenkint 4 kor.

Mindezen tételek egész évre szólnak, rövidebb időtartamra az illető évi tételek aránylagosan veendők számitásba.

3. § A hajóbeszerzési segély az illető hajó belajstromozására irányuló kérvény szabályszerü benyujtását megelőző időre rendszerint nem engedélyezhető. Ha azonban gyárból kikerült uj hajó közvetlenül vezettetik be a magyar hajók lajstromába, a hajóbeszerzési segély kezdete a hajó vizrebocsátási napjától számitható azzal a korlátozással, hogy a belajstromozást megelőző időre a segélyezés tartama két hónapnál hosszabb nem lehet.

A segély mindig azon évi tétellel veszi kezdetét, a mely az engedélyezés alkalmával a hajó korának a 2. § szerint megfelel.

4. § Hajóbeszerzési segélyben csak azok a hajók részesülhetnek:

1. a melyek hosszujáratu vagy a nagyparthajózásu magyar kereskedelmi hajók lajstromába ezen törvény érvényének tartama alatt jegyeztetnek be;

2. a melyek tiszta tonnatartalmának legalább egy harmada kizárólag áruszállitásra van berendezve;

3. a melyek nem tartoznak az állam által szerződés folytán segélyezett vállalatoknak szerződésileg foglalkoztatandó hajóállományába;

4. a melyek aczélból vagy vasból készültek és a „Veritas” vagy az angol Lloyd vagy valamely más egyenértékünek elismert hajóosztályozási intézet szabványai szerint mind szerkezetükre, mind felszerelésükre nézve az első osztályzatba soroztattak és ezen osztályzatot meg is tartják;

5. a melyek - a mennyiben gőzhajók - a belajstromozás évében tartott próbajáraton rakomány nélkül, de megtöltött fenékürrel óránként legalább tiz tengeri mértföldnyi sebességet fejtettek ki és

6. a melyeknek vizrebocsátása óta még nem telt el hat év.

Ha a beálló változások folytán a hajó a fentebb kikötött feltételek valamelyikének többé meg nem felel, a már engedélyezett hajóbeszerzési segély azonnal beszüntetendő.

A hajónak a magyar lajstromból való törlése esetén a segély nem a törlés időpontjától, hanem a törlésre okot adó körülmény beálltának napjától kezdve szüntetendő be.

5. § A már engedélyezett hajóbeszerzési segélyeknek az egyes naptári évekre eső részletei csak akkor folyósíthatók, ha a hajó az illető naptári évben a magyar szent korona országainak valamely kikötőjét legalább egyszer érintette és ezen év alatt legalább egy harmad rakománynak megfelelő és a hazai közgazdaság érdekeinek szolgáló forgalmat közvetitett. Ha a hajó a magyar szent korona országainak kikötőit valamely évben egyszernél többször érintette, a többteljesitmény a közvetlen következő két évre betudható, feltéve, hogy a hajó a beszámitás alá eső két-két járat között a nagy parthajózás határain tul járt és mindegyik ily járatban külön-külön legalább egy harmad rakománynak megfelelő forgalmat teljesitett a hazai közgazdaság érdekében.

A már engedélyezett hajóbeszerzési segélyben részesülhetnek azok az ujonnan épülő hajók, a melyek valamely naptári évben egyszer vagy többször oly idegen kikötőt érintenek, a hol az illető évben egy teljes hajórakománynak megfelelő forgalmat a hazai közgazdaság érdekében közvetitenek; mig az ily kikötőknek az itt jelzett módon való érintésből mutatkozó két vagy három teljes rakománynak megfelelő forgalom a következő 2-ik vagy 3-ik évre való beszámitásra ad jogot.

Az ezen rendelkezés alapján a hajótulajdonos számára kifizetésre nem kerülő segélyrészletek a 19. §-ban emlitett nyugdijintézet javára számoltatnak el.

6. § Azon uj hajók után, melyeket valamely hazai vállalat kizárólag szabadhajózás üzése czéljából hazai gyárban és egészben vagy részben hazai anyag felhasználásának kikötésével rendelt meg és melyek a hajóbeszerzési segélyek engedélyezésére nézve az ezen törvényben megszabott feltételeknek megfelelnek, a 2. §-ban megállapitott hajóbeszerzési segély felemeltetik és pedig:

negyven százalékkal, ha a hajótest hazai gyárban teljesen hazai anyagból,

harmincz százalékkal, ha a hajótest hazai gyárban legalább két harmad részben hazai anyagból,

husz százalékkal, ha a hajótest hazai gyárban legalább egyharmad részben hazai anyagból épült.

Abban az esetben, ha oly uj gőzösökön, a melyeknek beszerzése segélyre jogosit, a kazán- és gépberendezés, az összes csővezeték, a motorok és mindennemü segédgépek, valamint a villamos berendezések kivétel nélkül hazai anyagból és hazai gyárban készültek, a 2. §-ban megállapitott beszerzési segély e czimen husz százalékkal emeltetik fel.

A kereskedelemügyi minister a fent megjelölt segélyfelemelések alkalmazásánál a kérelmező részéről megfelelően igazolandó különleges indokok fenforgása mellett esetről-esetre megengedheti, hogy a hajótestnek, továbbá a kazán- és gépberendezéseknek, valamint a hajó felszerelésének egyes oly alkatrészei, melyek hazai gyárban csak aránytalan többköltséggel lennének előállithatók és a melyek megfelelő más hazai gyártmánynyal czélszerüen nem helyettesithetők, külföldön is beszereztethessenek. A segély felemelésének nincs helye, ha az egyes hajókon vagy gépberendezéseknél felhasznált külföldi alkatrészek értéke az egész hajó, illetve az összes gépberendezések teljes beszerzési értékének három százalékát meghaladja.

7. § Ha a hajókon, illetve gépberendezéseken oly javitási vagy átalakitási munkák végeztetnek a külföldön, melyeknek értéke a hajó, illetve az összes gépberendezés eredeti összértékének tiz százalékát meghaladja, a 6. § alapján engedélyezett segélyfelemelések beszüntetendők, kivéve, ha a hajótulajdonos a javitás helyén illetékes cs. és kir. konzuli hivatal utján igazolja, hogy a javitás, illetve átalakitás a hajónak hazai kikötőbe való visszatéréséig elhalasztható nem volt.

A 6. § alapján engedélyezett segélyfelemelések az illető hajó rendes beszerzési segélyének megszünése esetén egyidejüleg szintén beszüntetendők.

8. § Hazai gyárban, hazai anyagból épitett és legalább 1.500 brutto tonnatartalommal biró oly hajók után, melyek a hajóbeszerzési segélyekre nézve az ezen törvényben megszabott feltételeknek megfelelnek és a kereskedelemügyi minister szakközegeinek jelenlétében megtartott próbajáraton félrakománynyal és hat órán át óránkint tizenkét tengeri mértföldnyi vagy ennél nagyobb átlagos sebességet fejtenek ki, a 2. §-ban megállapitott hajóbeszerzési segélyen fölül tizenkét tengeri mértföldnyi sebesség után öt százalék, minden további teljes tengeri mértföldnyi sebesség után még külön öt-öt százalékos pótlék jár.

Abban az esetben, ha a fentemlitett föltételeknek mindenben megfelelő, de a próbajáraton legalább tizenöt tengeri mértföldnyi sebességet elérő hajó hus- és könnyenromló állati termékek (mindennemü hus, hal, tojás és tejtermékek) szállitására alkalmas hütőberendezéssel láttatik el, a 2. §-ban megállapitott beszerzési segély ötven százalékkal emeltetik fel.

A fölemelt segélyek csak addig járnak, mig a hajó a segélyezés mérvének alapját képező sebességét megtartotta, illetve hütőberendezését állandóan használható állapotban tartja. A hajó lényegesebb javitása vagy átalakitása után, de legalább is minden öt évben, uj próbajárat tartandó.

A hajóbeszerzési segély megszünésekor ezen felemelésből eredő segélytöbblet is beszüntetendő.

9. § A járatsegélyben a szabadhajózásnak csakis azok a járatai részesülnek, a melyek a magyar szent korona országainak valamely kikötőjébe a hazai közgazdaság érdekében teljesittettek.

A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a járatsegély a kellő ellenőrzés alatt teljesitett és a hazai közgazdaság érdekében fekvő szolgálatokért az esetben is megadhassa, ha a járatnak ugy kiindulási, mint végpontja külföldi kikötőbe esik.

Azon behozatali járatokért, a melyeknek rakománya hazai termékek elhelyezésének versenyt támaszt, járatsegély nem adható.

Ha a kereskedelemügyi minister arra a kérdésre, hogy valamely rakomány a törvénynek ezen kikötéseibe beleütközik-e vagy sem, a kérdés érkezésétől számitott nyolcz nap alatt választ nem ad, a rakomány nem kifogásoltnak tekintendő.

10. § A járatsegély a szabadhajózásban teljesitett járatok minden száz tengeri mértföldje és a hajó minden lajstromozott tiszta tonnája után ezen törvény hatályának tartama alatt kitesz:

a) a kisparthajózásnak az 1879. évi XVI. törvénycikk 6. §-ában megállapitott határain tulmenőleg, azonban a nagy parthajózásnak ugyanott meghatározott határain belül fekvő kikötőkbe vagy kikötőkből teljesitett járatok után tiszta tonnánkint és 100 tengeri mértföldenkint öt fillért;

b) a gibraltári szoroson tul fekvő európai kikötőkbe vagy kikötőkből, továbbá a nagy parthajózás határain tul fekvő nem európai kikötőkbe vagy kikötőkből teljesitett járatok után tiz fillért.

A segély kiszámitásánál a kiindulási és a végkikötő között a legrövidebb tengeri utvonalnak megfelelő távolságot kell alapul venni.

A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy utazásokért, a melyek megtételénél a rendes hajózási kiadásokat meghaladó aránytalan többköltség merül fel, a járatsegélyt tiszta tonnánkint és száz tengeri mért földenkint legfeljebb husz fillérre felemelhesse.

11. § A járatsegélyhez való igény csak oly hajóval szerezhető meg, a melynek vizrebocsátása óta még nem mult el tizenöt év és a mely az ezen törvény 4. §-ának 1-5. pontjaiban kikötött követelményeknek megfelel. A járatsegély azonban nem jár azon járatokért:

1. a melyeken valamely hazai kikötőből vagy hazai kikötőbe a hajó tiszta tonnatartalmának legalább egy harmadrészében, avagy a hajó hordképességének legalább egy harmadát kitevő mértékben, de legkevesebb háromszáz lajstromozott tonnáig, vagy ötszáz sulytonnáig hazai közgazdasági érdeket képező forgalom nem közvetittetett:

2. a melyekért közvetlenül, vagy közvetve másnemü állami segély biztosittatott;

3. a melyek az állam által anyagilag támogatott valamely hazai tengerhajózási vállalat által szerződésszerüleg kiszolgálandó viszonylatban teljesittettek;

4. a melyek a kisparthajózás törvényszabta határain belül maradnak.

12. § A járatsegélyre jogositó járatokon közbeesőleg érintett kikötők a járatsegélyek megállapitásánál annyiban vétetnek figyelembe, a mennyiben a járatsegély engedélyezésére nézve megszabott egyéb feltételek mellett a végkikötők között szállitandó harmad-rakományon felül az illető közbeeső kikötőből vagy kikötőbe a hajó egész tonnatartalmának legalább egy hatodrészében vagy a hajó teljes hordképeségének legalább egy hatodát kitevő mértékben szintén hazai közgazdasági érdeket képező forgalom közvetittetett.

A segélytételt a közbeesőleg érintett kikötőkre nézve is a 10. §-ban szabályozott földrajzi fekvés szabja meg. A távolság ez esetben annyival számitandó, a mennyivel az egész ut hossza, a legrövidebb tengeri utvonalat véve, a közbeeső kikötő érintése folytán nagyobbodott.

13. § A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a tengeri szabadhajózás és a tengeri hajók épitésének segélyezésére engedélyezett költségvetési hitelekből egy vitorlás iskolahajó épitését és üzemben tartását az ezen törvény rendelkezéseitől eltérő alapon más feltételek alatt és nagyobbmérvü támogatással is biztosithassa.

14. § Oly vállalatok, a melyek a magyar szent korona országainak területén legalább 1000 brutto tonnatartalommal biró hajók önálló épitésére alkalmas telepeket megfelelően berendeztek és ezen telepeken a tengeri hajók épitését iparszerüleg üzik, a tengeri kereskedelmi hajók testeinek ezen telepeken történt épitéseért állami segélyben részesülnek.

Ezen épitési segély a hajók teljes elkészültével megállapitott tonnatartalom minden belajstromozott brutto tonnája után kitesz:

a) aczélból vagy vasból épült hajóknál harmincz koronát, ha a hajótest teljesen hazai anyagból, husz koronát, ha a hajótest legalább harmadrészben hazai anyagból és tizenöt koronát, ha a hajótest legalább egyharmadrészben hazai anyagból készittetett;

b) fából épült hajóknál husz koronát, ha a hajótest teljesen hazai anyagból és tiz koronát, ha a hajótest legalább felerészben hazai anyagból készült.

15. § A tengeri kereskedelmi hajókban alkalmazott uj hajógépek, uj kazánok, uj csővezetékek és mindennemü uj segédgépekért, ha azok hazai telepen hazai anyagból készittettek, az illető hazai gyár a következő állami segélyben részesül:

Hajógépekért indikált lóerőnkint tizenkét koronában, továbbá kazánokért és csővezetékekért a felhasznált anyag minden száz kilogrammja után nyolcz koronában és a különféle segédgépekért ugyancsak a felhasznált anyag minden száz kilogrammja után tiz koronában.

16. § A kereskedelemügyi minister a 14. és 15. §-okban megállapitott segélytételek alkalmazása mellett is megengedheti, hogy a hajóépitésnél, illetve a gépgyártásnál felhasznált egyes alkatrészek a 6. § utolsó bekezdésében kikötött módozatok és feltételek alatt kivételesen külföldről is beszerezhetők legyenek.

17. § A hajóépitések, valamint a kazán- és gépberendezések fejében az ezen törvény 6., 14. és 15. §-aiban meghatározott segélyek csak abban az esetben engedélyeztetnek, ha az illető munkálatok a kereskedelemügyi ministernek előzetesen bejelentettek és hivatalos ellenőrzés alá bocsáttattak.

A hazai gyártelepek részére ezen segélyek csak akkor járnak, ha igazolják, hogy az illető munkálatok egész tartama alatt összes tiszti és munkásszemélyzetüknek legalább nyolczvan-nyolczvan százaléka magyar állampolgárokból állott.

A kereskedelemügyi minister a tiszti és munkásszemélyzet magyar állampolgársága tekintetében az előző bekezdésnek követelményét indokolt esetekben a szükségnek megfelelően leszállithatja.

18. § Az ezen törvény rendelkezései alapján az egyes években hajóbeszerzési, hajóépitési és járatsegélyekre felhasználható és külön rovatokon előirányzandó hitel összege az illető évre szóló állami költségvetésben állapittatik meg.

Ezen czimen az állami költségvetési előirányzatba mind a három rovaton együttvéve egy-egy évre fokozatosan 1,500.000 korona állitható be, ennél nagyobb összeg ujabb törvényhozási intézkedés nélkül nem irányozható elő.

A 6. § alapján felemelt hajóbeszerzési segélyeknek a felemelésre eső részletei az épitési segélyek rovatán számolandók el.

Uj államsegélyek csakis oly időben engedélyezhetők, a midőn megszavazott költségvetési vagy fölhatalmazási törvény hatályban van.

A több évre lekötött hajóbeszerzési és épitési segélyekről a kereskedelemügyi minister a költségvetési előirányzat előterjesztése kapcsán a törvényhozásnak évenkint jelentést tenni tartozik.

19. § Az ezen törvény alapján folyósitandó segélyeknek három százaléka a kiutalványozás alkalmával visszatartatik és a tengeri hajókra hivatásszerüen behajózottak részére létesitendő nyugdijintézet javára fog fordittatni.

20. § A tengerhajózási vállalatok a hajó vizrebocsátásától számitandó tiz évi időtartamra felmentetnek az adó- és az azután kirovandó pótlékok alól azon hajóik jövedelme után, mely hajóik a hajóbeszerzési segély engedélyezésére nézve az ezen törvényben megállapitott feltételeknek megfelelnek. Az adómentes jövedelme az illető hajó után az adómentesség tartama alatt engedélyezett beszerzési és járatsegélyekből eredő jövedelem is betudatik.

Az állam által szerződés folytán segélyezett tengerhajózási vállalatok ezen kedvezményt - a mennyiben ez részükre szerződésükben nem biztosittatott - csakis a velük fennálló szerződésekben meghatározott szolgálmányokon felüli működésből élvezett jövedelem után vehetik igénybe. E végből e vállalatok a szerződésszerü és a szabadhajózási szolgálatra nézve egymástól teljesen elkülönitett számadásokat tartoznak vezetni.

Ugyanily teljesen elkülönitett számadásokat tartoznak vezetni mindazon vállalatok, a melyek a szabadhajózáson kivül más üzlettel is foglalkoznak, vagy melyeknél az adómentesség hajóinak csak egy részére nézve áll fenn.

21. § Azon hajók után, a melyek ezen törvény rendelkezései szerint hajóbeszerzési segélyre jogositanak, a megszerzésért és a belajstromozásért vagy az átiratásért illetékek és dijak nem fizetendők.

22. § A vitorlás hajók működéséből élvezett jövedelem után adó, pótadó és egyéb illetékek czimén az 1905. év végéig felszaporodott hátralékok kamatostul leiratnak.

Az 1905. év lejárta előtt belajstromozott vitorláshajók után 1906. évi január hó 1-től kezdődőleg hat éven át teljes adómentesség engedélyeztetik.

23. § A kisparthajózást üző vállalatok, tekintet nélkül arra, vajjon szerződéses viszonyban állanak-e az állammal vagy sem, ezen üzletüknek teljes jövedelme után mindennemü adó vagy illeték fizetése alól tizenöt év tartamára felmenthetők.

24. § Ha tengeri szabadhajózási vállalatok részvénytársaság alakjában létesülnek, az ezen részvénytársaságok megalakulásával, a netáni elsőbbségi kölcsönök biztositásával és esetleg a részvénytőke megnagyobbitásával, valamint a részvényeknek és az elsőbbségi részkötelezvényeknek ugy a megalakuláskor, mint a működés ideje alatt tőkefelemelés czéljából történő kibocsátásával járó szerződések és egyéb okiratok után bélyeg és egyéb illetékek nem fizetendők. Az ily elsőbbségi részkötelezvények és szelvényeik illetékmentesek, a szelvények után tőkekamatadó sem fizetendő.

Ezen kedvezmény az állammal szerződéses viszonyban álló vállalatokra is kiterjeszthető akkor, ha vállalatuk megnagyobbitása a szerződéses szolgálattól függetlenül, kizárólagosan szabadhajózási czélból történik.

25. § Az ezen törvényben részletezett állami segélyeket és kedvezményeket a megszabott korlátok között igénybe vehetik a tengeri szabadhajózást üző egyes vállalkozók és társas vállalatok tekintet nélkül a birtokukban levő hajók számára.

A részvénytársaságok számára ezen segélyek és kedvezmények csak akkor járnak, ha igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjaiknak kétharmada és elnökeik magyar állampolgárok.

Az állammal szerződéses viszonyban levő hazai tengerhajózási vállalatok ezen segélyeket és kedvezményeket csak azon hajóikkal vehetik igénybe, a melyeket a szerződéses hajólétszámon felül és kizárólag a szabadhajózás üzése czéljából a kereskedelemügyi ministernek esetről-esetre előzetesen megadott engedélye alapján szereztek be.

Ily engedély csak akkor és azon időre adható, ha és a meddig az illető vállalat összes szerződés szolgálatát rendszerint kizárólag saját hajóival látja el.

26. § Az ezen törvény alapján támasztható igények érvényesitésére az illető fél kérvényét az igényjogosultság beálltától számitva egy éven belül tartozik benyujtani.

A benyujtás a fiumei magyar királyi tengerészti hatóságnál történik.

A segélyek az azok érdembehozatalára kellően felszerelt kérvények beérkezésének sorrendjében engedélyeztetnek.

A kereskedelemügyi minister azonban felhatalmaztatik, hogy uj hajók épitésének elősegitése végett ily uj hajók rendes és netaláni felemelt hajóbeszerzési segélyeire nézve a gyárban való megrendeléstől számitandó záros határidőre az azalatt belajstromozásra kerülő hajókkal szemben elsőbbségi jogot biztosithasson.

Az elsőbbségi jog hatályát veszti, ha az illető fél az uj hajónak a megrendeléskor kikötött hordképessége minden tonnája után egy-egy koronával számitott biztositékot nyolcz napon belül a fiumei magyar királyi adóhivatalnál letétbe nem helyez. A kitüzött időre vissza nem adható biztositékok a 19. §-ban emlitett nyugdijintézet javára számoltatnak el.

A tulajdonos eljárásán kivül álló körülmények következtében törölt hajók pótlására két évi időtartam engedélyezteti. A pótlásra ez alatt beszerzett uj hajó az ugyanezen idő alatt korábban belajstromozott más hajókkal szemben a rendes és netaláni felemelt hajóbeszerzési segélyekre elsőbbséggel bir.

27. § A hajózási vállalatok, melyek az ezen törvényben megállapitott segélyeket és kedvezményeket igénybe veszik, kötelezettséget tartoznak vállalni az iránt, hogy:

1. azon hajóikat, melyekért állami segély élvezetében vannak, a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül el nem adják és e kötelezettség megszegése esetén az illető hajók után addig felvett összes állami segélyeket visszatéritik; eladható azonban a hajó, ha annak vizrebocsátása óta legalább 6 év mult el és a vállalat a kereskedelemügyi minister előtt igazolja, hogy az eladás idejében hazai gyárban már nagyobb teljesitőképességü hajót rendelt meg és ez alkalommal a 26. § 5. bekezdésének megfelelően az előirt biztositékot letétbe helyezte;

2. összes hajóikat, azoknak minden tartozékait háboru, vagy mozgósitás esetén a magyar kormány felszólitására megfelelő díj, esetleg kártérités mellett a magyar kormány rendelkezésére bocsátják.

Ha a hajózási vállalatnak a kárpótlási dij, vagy a kártéritésnek összege ellen kifogása van, ez iránti igényét a m. kir. kereskedelemügyi minister fölszólitásának kézhez vételétől számitott három hónapon belül a polgári biróság előtt keresettel érvényesitheti. Ennek azonban a hajók rendelkezésre bocsátására halasztó hatálya nincs;

3. hajóikon a javitási és átalakitási, valamint a dokkolási munkákat hazai telepen végeztetik, továbbá a hajóikra szükséges berendezési és felszerelési tárgyak, nemkülönben a hajózási üzemhez szükségelt anyagok és iparczikkek, valamint az élelmiszerek beszerzésénél a hazai termékeknek elsőbbséget adnak. A mennyiben az üzemi és forgalmi viszonyok a hazai termelés és a hazai ipar, valamint a hazai dokk igénybevételét meg nem engednék, erről az állami ellenőrzés közegének igazoló-jelentés teendő;

4. hajóikon elsőbbséget adnak a magyar királyi tengerészeti hatóság által kijelölt és szabályszerü minősitéssel biró magyar állampolgároknak hajóapródi és hajótiszti, illetve gépészgyakornoki, gépfelvigyázói minőségben való alkalmazása tekintetében;

5. az ilyen egyéneket minősitésük szerint hajóapródi vagy hadnagyi, illetve gépészgyakornoki és gépfelvigyázói minőségben az élelmezési költségek megtéritése mellett a magyar királyi tengerészeti hatóság felszólitására a rendes létszámon felül is fizetés nélkül szolgálatba fogadják; az egyes hajókon azonban a fedélzet felett és a fedélzet alatt teljesitendő szolgálatra egyszerre csak egy-egy ily közeg felvétele követelhető;

6. hajóikon a magyar királyi tengerészeti hatóság felhivására hazai termékekből mintaküldeményeket, melyeknek összsulya vagy térfogata járatokint tiz tonnát, illetve tiz köbmétert meg nem halad, dijmentesen fognak szállitani. A kereskedelmi utazók mintakészletei az emlitett mintaküldeményeken felül is ingyen szállitandók;

7. hajóikon a hivatalos megbizásból utazó közegeket, a magyar királyi tengerészeti hatóság felhivására, a hazaszállitandó vagyontalan magyar honosságu hadköteleseket pedig a császári és királyi követségek és konzuli hivatalok felszólitására dijmentesen szállitják, az ily hadkötelesek ellátásáért naponkint és fejenkint egy korona ellátási dij megtéritése fejében. Vagyontalan magyar honosságu visszavándorlók hazaszállitásáért ugyanazok a megtéritések járnak, a melyek a szerződéses hajózási vállalatoknak vannak biztositva;

8. hajóiknak neveit csakis a kereskedelemügyi minister beleegyezésével választják meg:

28. § Az ezen törvény alapján állami segélyben vagy kedvezményben részesülő hajózási vállalatok a kereskedelemügyi minister ellenőrzése alatt állanak.

Az ellenőrzés módozatait és terjedelmét a kereskedelemügyi minister rendeleti uton állapitja meg.

29. § Azon vállalat, mely az ezen törvény 27. §-ának 3-7. pontjaiban foglalt rendelkezések bármelyike ellen vét, kétezer koronáig terjedhető rendbirsággal sujtható, mely birság a kivetést követőleg esedékes segélyrészletekből is visszatartható. Ezen birságok a 19. §-ban emlitett nyugdijintézet javára számoltatnak el.

Azon vállalattal szemben, mely a 27. § 1. és 2. pontjaiban foglalt rendelkezések bármelyikét megszegi, vagy a mely a 27. § 3-7. pontjaiban foglalt rendelkezések egyikét, annak daczára, hogy ezen § első bekezdése alapján előzőleg már többször, mint két izben birságolva volt, mégis megszegi, az ezen törvényben körülirt segélyek és kedvezmények ujabb engedélyezése megtagadható és az ezen törvény alapján már korábban engedélyezett segélyek és kedvezmények további élvezete is ideiglenesen vagy véglegesen megvonható.

A megtorló intézkedéseket a magyar királyi tengerészeti hatóság hozza meg, ennek határozatai ellen a vállalat 15 napon belül a kereskedelemügyi ministerhez felebbezhet, a ki a rendbirságok tekintetében végérvényesen dönt.

A kereskedelemügyi ministernek a segélyek és kedvezmények megvonása tárgyában hozott döntése ellen a magyar királyi közigazgatási birósághoz intézendő panasznak van helye.

30. § Az állami segélyek és egyéb kedvezmények igénybevételével módozatait, valamint e tekintetben követendő eljárást a kereskedelemügyi minister a pénzügyministerrel egyetértőleg rendeleti uton szabályozza

Arra nézve, hogy az ezen törvényben megállapitott különböző segélyek igénybevehetésére nézve kikötött feltételek fenforognak-e, a kereskedelemügyi minister határoz, ki a 20-24. §-okban biztositott kedvezmények megadását illetőleg a pénzügyministerrel egyetértőleg jár el.

31. § Az 1893. évi XXII. tc. hatályának tartama alatt beszerzett hajókra nézve az 1893. évi XXII. tc. alapján engedélyezett segélyek és kedvezmények az ugyanott meghatározott időtartamra és korlátok között változatlanul érvényben maradnak.

Az 1893. évi XXII. tc. hatályának lejárta után ezen törvény életbelépéséig belajstromozott hajókra nézve az 1893. évi XXII. tc. rendelkezései az egyes hajók belajstromozásának időpontjáig visszaható erővel kiterjesztetnek.

Az ezen § előző két bekezdésében emlitett hajók tulajdonosainak mindazonáltal megengedtetik, hogy ezen hajóik járatsegélyeire nézve jövőre az 1893. évi XXII. tc. helyett ezen uj törvény rendelkezéseinek alkalmazását kérhessék. Az idevonatkozó kérvények az ezen törvény életbelépésétől számitott egy éven belül fognak csak tekintetbe vétetni és az uj törvény ilyetén alkalmazásának kiterjesztése után a járatsegély az illető hajóra nézve az 1893. évi XXII. tc. szerint többé nem engedélyezhető.

32. § Ezen törvény kihirdetése napján lép életbe és attól számitva tiz év tartamára marad hatályban. Az egyeseknek vagy társulatoknak ezen törvény alapján engedélyezett segélyek és kedvezmények az ezen törvényben meghatározott időtartamra és korlátok között a törvény hatályának lejárta után is érvényben maradnak.

33. § Ezen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi és a pénzügyi ministerek bizatnak meg.






Wolters Kluwer - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Wolters Kluwer     Új Jogtár     Hatályos jogszabályok     Céginfó     Kapcsolat