1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1849-1918   1880-1889   1883. évi XXX. törvénycikk
Csatornák:   

 
Törvények, jogszabályok a Wolters Kluwer Kft.-től.

1883. évi XXX. törvénycikk

a középiskolákról és azok tanárainak képesitéséről * 

I. FEJEZET

A középiskolák szervezete

1. § Középiskolák alatt ezen törvényben a gymnasiumok és reáliskolák értendők.

A gymnasium és reáliskolának az a feladata, hogy az ifjuságot magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tudományos képzésre előkészitse.

A gymnasium e feladatot a minden irányu humanisticus, főleg az ó-classicai tanulmányok segélyével, a reáliskola pedig főleg a modern nyelvek, a mennyiségtan és természettudományok tanitása által oldja meg.

2. § Mind a gymnasium, mind a reáliskola nyolcz osztályu, ugyanannyi évfolyammal.

Kivételesen nem teljes intézetek is felállithatók (54. §); azonban négy osztályuaknál kisebb semmi esetre sem.

A négy alsó osztály nélkül felsőbb osztályok felállitása és fentartása meg nem engedhető.

Ujonnan felállitandó intézetek az első osztályon kezdve fokozatosan is, szervezhetők; ezek átmenetileg lehetnek egy, két, vagy három osztályuak is, de a fejlesztésnek legalább négy osztályig évről-évre folytonosnak kell lenni.

3. § A gymnasiumi oktatás rendes tantárgyai:

a) hit- és erkölcstan;

b) magyar nyelv és irodalmának történelme; azonkivül azon tanintézetekben, melyeknél a tannyelv nem a magyar, az intézet tannyelve és irodalmának története;

c) latin nyelv és irodalom;

d) német nyelv és irodalom;

e) görög nyelv és irodalom;

f) földrajz;

g) Magyarország történelme;

h) egyetemes történelem;

i) bölcsészeti előtan (lélektan és logika);

k) mennyiségtan;

l) természetrajz;

m) természettan és vegytan;

n) mértani rajz;

o) szépirás;

p) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra.

4. § A reáliskolák rendes tantárgyai:

a) hit- és erkölcstan;

b) magyar nyelv és irodalmának történelme; azonkivül azon tanintézetekben, melyeknél a tannyelv nem a magyar, az intézet tannyelve és irodalmának története;

c) német nyelv és irodalom;

d) franczia nyelv;

e) bölcsészeti előtan (lélektan és logika);

f) földrajz;

g) Magyarország történelme;

h) egyetemes történelem;

i) mennyiségtan;

k) természetrajz és geológia;

l) természettan;

m) vegytan;

n) ábrázoló mértan és mértani rajz;

o) szabadkézi rajz;

p) szépirás;

q) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra.

5. § A rendes tantárgyak tanulása alól felmentésnek helye nincs; kivéve testi fogyatkozás miatt a testgyakorlat, a mértani rajz (technikai része) és szépirás tanulása alól.

A felmentést a tanári testület felterjesztésére a vallás- és közoktatási minister, illetőleg az intézet illetékes felekezeti főhatósága adja meg.

6. § Hogy a rendes tantárgyakon kivül még mely tantárgyak tanittassanak, mint rendkivüliek, az a tantervben állapittatik meg.

7. § A hitfelekezetek maguk határozzák meg az általuk fentartott nyilvános középiskolák tannyelvét és a mennyiben ez nem a magyar, kötelesek a tannyelven és irodalmán kivül a magyar nyelv és irodalmának történelme, mint rendes tantárgy tanitásáról is gondoskodni és pedig oly óraszámban, mely annak kellő elsajátitását lehetővé tegye. Ennek ellenőrizhetése végett kötelesek a magyar nyelv és irodalmának történelmére vonatkozó tantervet és órabeosztást a vallás- és közoktatási ministernek előlegesen bemutatni.

A nem magyar tannyelvü középiskolákban a 7-ik és 8-ik osztályban a magyar nyelv és irodalmának történelme magyar nyelven tanittatik s e tantárgyból az érettségi vizsgálat is ezen nyelven teendő.

Az érettségi vizsgálat tekintetében e § rendelkezése az 1885. évi érettségi vizsgálatoknál lép érvénybe.

8. § A vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatti, valamint a törvényhatóságok, községek, társulatok és egyesek által fentartott középiskolákban a rendes és esetleg a nem rendes tantárgyakban elérendő czélt és ennek alapján a tantervet a vallás- és közoktatásügyi minister állapitja meg, ki a tantervnek a helyi körülményekhez alkalmaztatása és ezekhez képest netalán szükséges módositásai iránt az egyes tanári testületek meghallgatása után intézkedik.

A felekezetek állal fentartott tanintézeteknél a tantárgyakban az egész tanfolyam alatt elérendő végczélt és a tanitandó ismeretek mértékét, a tanrendszert, tantervet és a tankönyveket az illető felekezeti főhatóság állapitja meg és azt esetről-esetre a vallás- és közoktatásügyi ministernek bejelenti; a megállapitott mérték azonban nem lehet kisebb, mint az, mely a közoktatásügyi minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló intézetekben alkalmazva van, és az illető intézetekre nézve csak a minimumot határozza meg.

A törvényhatóságok községek, társulatok és egyesek, az általok fentartott nyilvános középiskolákban csak oly tankönyveket használhatnak, melyeknek használatát a minister a közvetlen vezetése alatti középiskolákban megengedte vagy ajánlotta. A vallás- és közoktatásügyi minister által a rendelkezése és közvetlen vezetése alatti iskolákra nézve a tanhelyiségeket illetőleg kiadott szabályozó rendeletek ezen iskolákra nézve is kötelezők.

9. § A nem felekezeti intézeteknél a hit- és erkölcstan tanitása iránt külön, minden felekezethez tartozó tanulókat illetőleg ugyszintén a felekezeti tanintézeteknél is más felekezetekhez tartozó tanulókra vonatkozólag saját egyházi hatóságuk intézkedik; a tanitást a vallás- és közoktatásügyi ministernek bejelentett és általa elfogadott egyén teljesiti.

A minister a bejelentett egyén elfogadását csak erkölcsi vagy állami szempontból tagadhatja meg.

10. § Mind a gynmasium, mind a reáliskola első osztályába csak oly növendékek vétetnek fel, kik életük kilenczedik évét már betöltötték, és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyitványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mérvü képzettséggel birnak.

11. § Ugyanazon iskola egyik osztályából a következő felsőbb osztályba csak azon tanuló léphet, ki az elvégzett osztálybeli rendes tantárgyak mindenikéből, nem számitva ide a szépirást és testgyakorlatot, legalább is elégséges osztályzatot nyert.

Azon tanulónak, ki egy tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, az intézet tanári testülete megengedheti, hogy amaz osztályzat kijavitása végett a következő iskolai év kezdetén vizsgálatot tehessen. A ki két tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, az csak rendkivüli esetben a vallás- és közoktatásügyi minister, illetőleg a tanintézet felekezeti főhatósága engedélyével bocsátható javitó vizsgálatra. A ki kettőnél több tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, az javitó vizsgálatra semmi esetre sem bocsátható.

A javitó, nemkülönben a pótvizsgálatot is rendesen azon tanintézetben kell a tanulónak letennie, melyben az elégtelen tanjegyet kapta és illetőleg a vizsgálatot elmulasztotta. Indokolt esetekben a vallás-és közoktatásügyi minister, illetőleg az iskola felekezeti főhatósága megengedheti, hogy ezen vizsgálatok más tanintézetben tétessenek le.

Pótvizsgálatra azonban valamely tanuló csak akkor bocsátható, ha a vizsgálatról való elmaradását igazolja és ezt a tanári kar elegendő mentségül elfogadja. A tanári karnak megtagadó határozata ellen a vallás- és közoktatásügyi ministerhez, illetőleg a tanintézet felekezeti főhatóságához lehet folyamodni.

12. § Nyilvános középiskolából a megfelelő ugyanazon nemű intézetbe átlépni kivánók előbbi intézetüktől nyert bizonyitványnyal tartoznak igazolni, hogy a megelőző osztályt, minden rendes tantárgyból legalább is elégséges sikerrel végezték.

Más középiskolából jövő növendékek csak akkor vétetnek fel a következő osztályokba, ha az általuk elhagyott tanintézet bizonyitványával igazolják, hogy a közvetlenül előzött osztályban kielégitő sikerrel tanulták legalább is azon tárgyakat, melyek rendes tantárgyak abban az intézetben, hová felvétetni ohajtanak.

Azon tanulók, kik nyilvános gymnasiumból vagy polgári iskolából reáliskolába, ugyszintén kik reáliskolából vagy polgári iskolából gymnasiumba akarnak átmenni, kötelesek felvételi vizsgálatot tenni le.

A felvételi vizsgálatot azon tanintézet tanári testülete tartja, melybe a tanitó fel akar vétetni, s ugyanazon tanári testület határoz a felvétel felett is.

13. § Egyik tanintézetből a másikba átlépés rendesen csak a tanév kezdetén történhetik. Évközben más intézetből jövő tanuló, a tanári testület határozata alapján, csak a változtatás okainak igazolása mellett vehető fel.

A felvételt megtagadó határozat ellen a vallás- és közoktatásügyi ministerhez, illetőleg az iskola felekezeti főhatóságához lehet folyamodni.

14. § Osztályok összevonását, azaz egy év alatt két osztálynak elvégzését csak kivételesen, a tanári testületnek és a tankerületi főigazgatónak, illetőleg az iskola felekezeti főhatóságának indokolt ajánlatára engedheti meg a vallás- és közoktatásügyi minister azon esetben, ha az illetőnek a legutóbb végzett osztályról szóló bizonyitványában osztályzata jeles, életkora a rendesnél előhaladottabb, s ugy testi, mint értelmi fejlettsége lehetővé teszi egy év alatt két osztály elvégzését, s az illető az előző tanévet ugyanazon intézetben végezte.

Az engedélyt megnyert tanuló mindkét, vagy legalább egyik osztályból magánvizsgálatot tesz.

15. § Magántanulók, kik magánuton, vagy magánintézetben tanultak, és előmenetelükről nyilvános iskolától kivánnak bizonyitványt nyerni, az illető iskola igazgatójánál való előleges bejelentés és annak kimutatása mellett, hogy a közvetlenül lefolyt tanévet, mely magánintézetben, illetőleg hol és mily rendszerü tanulmányozással töltötték, tehetnek vizsgálatot, a rendtartásban e ezélra megállapitott időben.

Egy év alatt több osztályból, csak a tanári karnak és tankerületi főigazgatónak, illetőleg a tanintézen felekezeti főhatóságának ajánlatára, a vallás- és közoktatásügyi minister engedélyével tehetnek vizsgálatot azon esetben, ha kimutatják, hogy az elvégzett osztályok tantárgyainak megtanulására elegendő időt forditottak s hogy életkoruknál és fejlettségüknél fogva is, az illető osztályokban tanitani kellett ismereteket eléggé elsajátithatták. Ez esetben is minden osztályból külön vizsgálat teendő le, és legfölebb két osztályból vizsgálhatók egyszerre, de akképen, hogy az illetőnek mindkét osztály tananyagából kellő tanultsága kitünjék.

A magánvizsgálatokról szóló jegyzőkönyvek a készitett irásbeli dolgozatokkal és a vizsgálattevőnek minden, erre vonatkozó igazolványaival felterjesztendők a tankerületi főigazgatóhoz, illetőleg a tanintézet felekezeti főhatóságához.

16. § A tanórák heti száma a tanulókra nézve a rendes tantárgyakból, de a testgyakorlaton kivül, az alsó négy osztályban legfölebb 26, a felső négy osztályban legfölebb 28; és a rendkivüli tantárgyak idejével együtt a tanulónak az alsó négy osztályban 30, a felső négy osztályban 32 óránál több nem engedhető.

17. § A középiskolák egy-egy osztályában 60 tanulónál több rendszerint nem lehet.

A hol a tanulók létszáma három egymásután következő évben meghaladja a hatvanat, párhuzamos osztályok állitandók fel, és a tanerők ehhez képest szaporitandók az illetékes iskolai főhatóság által.

Ha a létszám a hatvanat csak kevéssel haladja meg, ez iránt az illetékes iskolai főhatóság által tett indokolt jelentésre, a vallás- és közoktatásügyi minister a párhuzamos osztály felállitását mellőzheti, illetőleg elengedheti.

18. § A tanuló fegyelmi uton kizáratható és pedig:

a) csupán azon tanitézetből, melyben tanul;

b) az összes hazai tanintézetekből.

Ez utóbbi esetben a határozat mindenesetre a vallás- és közoktatásügyi ministerhez felterjesztendő. A megerősitett határozatnak közzététele és annak szigoru megtartása iránt a nevezett minister intézkedik.

Egyébiránt a fegyelmi eljárást a vallás- és közoktatásügyi minister, illetőleg a tanintézet felekezeti főhatósága szabályrendeletileg állapitja meg.

19. § A vallás- és közoktatási minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló tanintézeteket illetőleg a tandijt a vallás- és közoktatási minister állapitja meg, de az igy megállapitott tandij az iskola fentartójára nézve csupán maximumul tekintetik. A felekezetek által fentartott intézetekben a tandij iránt az illetékes felekezeti hatóság intézkedik.

A törvényhatóságok, községek társulatok és egyesek által fentartott nyilvános középiskolák tandijmegszabása a minister jóváhagyása alá terjesztendő.

20. § Az évi szorgalomidő tiz hónap. Az évi nagy szünidő julius és augusztus hónapokban tartatik.

21. § A középiskolákban minden tanév végén nyilvános osztályvizsgálatok tartatnak. A nyolczadik osztályt végzett növendékek az osztályvizsgálaton kivül érettségi vizsgálatot is tesznek.

22. § Az érettségi vizsgálat irásbeli és szóbeli.

A vizsgálat utasitást a vallás- és közoktatásügyi minister az illető felekezeti főhatóságnak, továbbá az egyetemek, illetőleg műegyetem tanári karának meghallgatásával állapitja meg.

Ezen vizsgálatok nyilvánosan tartandók és róluk a bizonyitányok magyar nyelven adandók ki, de kivánatra forditásban is, akár az illető iskola tannyelvén, akár latin nyelven melléklendők.

23. § Az érettségi vizsgálatok a tankerületi főigazgató, vagy annak a vallás- és közoktatásügyi minister által kirendelt helyettese, a felekezeti tanintézetekben pedig az illetékes főhatóság által kirendelt férfiak elnöklete alatt, esetleg más bizottsági tagok hozzájárulásával, mindenik nyolczosztályu középiskola tanári testülete által tartatnak.

A felekezeti intézet érettségi vizsgálatához a vallás- és közoktatásügyi minister kormányképviselőt rendel ki, mely okból köteles az illető iskolai főhatóság az érettségi vizsgálat idejét legalább egy hóval előbb a ministernek bejelenteni.

A minister által kiküldött kormányképviselőt semmiféle rendelkezési jog nem illeti; ellenben tartozik felügyelni, hogy a jelen törvény intézkedései és a minister által megállapitott vizsgálati utasitások megtartassanak. E végből:

a) megtekinti az érettségi vizsgálathoz szerkesztett irásbeli dolgozatokat;

b) jelen van a szóbeli vizsgálaton, s joga van minden tárgyból minden tanulóhoz kérdéseket intézni;

c) részt vesz a vizsgáló testületnek mind az irásbeli, mind a szóbeli vizsgálat eredménye felett tartandó tanácskozásában;

d) eljárásáról és tapasztalatairól kimeritő jelentést tesz a ministernek.

24. § Ha a kormány képviselője a vizsgálat folyama alatt azon meggyőződésre jutna, hogy a törvény és a kiadott vizsgálati utasitás valamely esetben meg nem tartatott, ez iránti észrevételét a vizsgálat eredménye fölött tartott zártanácskozmány jegyzőkönyvébe véteti és a ministernek jelentést tesz. Ez esetben a bizonyitvány kiadása az eset végleges eldöntéseig függőben tartandó.

A minister az illetékes iskolai főhatóságot az ügy megvizsgálására felhivja. A főhatóság a vizsgálatot azonnal teljesiti, és ha azt találja, hogy törvénytelenség vagy szabályellenesség csakugyan történt, az érettségi bizonyitvány kiadását betiltani köteles; ellenkező esetben a bizonyitványt kiadatja, de eljárásáról minden esetben jelentést tesz a miniszternek.

25. § A tanuló rendesen csak azon intézetben teheti le az érettségi vizsgálatot, melyben a nyolczadik osztályt végezte.

Más intézetben leteendő érettségi vizsgálatra rendkivüli esetekben a vallás- és közoktatásügyi minister adhat engedélyt.

26. § A gymnasiumi érettségi vizsgálat általában a főiskolákba való felvételere, a reáliskoli érettségi vizsgálat azonban csak a műegyetemre és a tudományegyetemek mathematika-természettudományi karára (illetőleg bölcsészeti karának ezen szakosztályára), s a tanárképző intézet ugyanezen szakosztályára, nemkülönben a bányászati, erdészeti és gazdasági akadémiákra való felvételre jogosit.

Azon tanulók, kik a reáliskolát elvégezték és az érettségi vizsgálatot jó sikerrel letették, valamely nyilvános főgymnasiumban a latin nyelvből, illetőleg a latin és görög nyelvből vizsgálatra bocsáthatók; a kik ekkor a latin nyelvből a vizsgálatot sikerrel kiállják, az egyetemnek orvosi és jogi karába; azok pedig, kik a vizsgálatot a latin és görög nyelvből sikerrel kiállják, az egyetemnek bármely karába fölvehetők.

27. § Az irásbeli érettségi vizsgálaton megbukott tanuló szóbeli érettségi vizsgálatra nem bocsátható. A ki a szóbeli érettségi vizsgálaton egy tárgyból bukott, az a következő tanév első hetében javitó vizsgálatra bocsátható; ellenben az irásbeli vizsgálaton, vagy a szóbelin több tárgyból bukott tanuló egy évre visszavetendő. Ezen év leteltével az egész érettségi vizsgálatot ismételheti. Ha ez alkalommal akár az irásbelin, akár a szóbelin több tárgyból bukott, érettségi vizsgálatra többé nem bocsátható.

A javitó vizsgálaton megbukott, valamint az ismétlő vizsálaton egy tárgyból visszautasitott tanuló a vizsgálatot ezen egy tárgyból három hó eltelte után még egyszer ismételheti.

II. FEJEZET

Igazgatás és felügyelet

28. § Minden középiskola az igazgató közvetlen vezetése alatt áll. Igazgatókul csak rendes tanárok alkalmazhatók.

Az igazató és a tanárok alkalmazásának eddigi módja ezen törvény által érintetlenül hagyatik.

29. § Rendes tanárokul csak oly feddhetlen előéletű magyar honpolgárok alkalmazhatók, kik tanári oklevelet nyertek, és csak azon tanszakra, melyre oklevelük szól.

A tanári képesitésről a IV. fejezet intézkedik.

A kik az eddig fennállott gyakorlat vagy szabályok szerint sem birnak képesitő oklevéllel, azonban a jelen törvény hatályba lépte előtt valamely nyilvános középiskolában legalább három évig szolgáltak mint rendes tanárok, a képesitő vizsgálat alól felmentvék. A többiek két év alatt tartoznak a vizsgálatot letenni.

30. § Okleveles tanár-jelöltek 1-3 évig terjedő időszakra először csak helyettes tanári minőségben és helyettes tanári fizetéssel alkalmaztatnak, s ha ez idő alatt hivatásuknak kellőleg megfeleltek, léptethetők elő rendes tanárokká.

Oklevelet még nem nyert egyének helyettes tanárokul is csak okleveles egyének hiányában alkalmazhtók, s oly feltétellel, hogy három év lefolyása alatt a tanári vizsgálatot letegyék, különben állomásukon tovább meg nem hagyatnak.

31. § Az igazgató:

1. az iskolákra vonatkozó törvények és hatósági rendeletek végrehajtója;

2. a tanári testület elnöke;

3. képviselője a tanintézetnek a hatóságok, a szülők és gyámok, s általában a közönség irányában;

4. a tanintézet irodai ügyének vezetője;

5. a tanintézet tudományos és fegyelmi állapotának ellenőrzője, s arról első sorban felelős.

32. § A középiskolákban a hittanárokon, a szépirás-, továbbá a tornatanitókon s a nem rendes tantárgyak tanitóin kivül, a tanárok száma (az igazgatót beleértve) a nyolcz osztályu intézetben legalább 10, a hat osztályuban legalább 7, négy osztályuban legalább 5. A rendes tanárok száma (az igazgatón kivül) bármely középiskolában nem lehet kisebb az abban fennálló osztályok számánál.

A vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló intézeteknél az igazgató a teljes intézeteknél 10, a nem teljeseknél legfölebb 15, a szaktanárok 18, a rajztanár 20 óránál többre hetenként - kivéve a rövid ideig tartó helyettesitést - nem kötelezhetik. Az igazgató az emlitett 10, illetőleg 15, a szaktanárok 25, a rajztanár 28 heti tanitási óránál többre semmiesetre sem vállalkozhatnak. Ha a tanárok 18, illetőleg 20 óránál többet tanitanak, azért méltányos külön dijban részesittessenek.

Az igazgatók és tanárok vármegyei, városi, községi és egyházi képviselők (bizottsági tagok) lehetnek, de fizetéssel járó hivatalt, vagy rendes alkalmazást el nem vállalhatnak.

Hogy mennyiben vállalhatnak akár polgári jogaik gyakorlásából, akár pedig szellemi tevékenységükből eredő oly tisztséget vagy megbizást, mely őket tanári hivatásuk betöltésében akadályozhatná, azt esetről-esetre előzetesen a vallás- és közoktatásügyi minister, illetőleg az illető felekezeti főhatóság határozza meg.

33. § A rendes tanárok, valamint a vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése alatti intézetekben az igazgatók, éltök hosszáig alkalmaztatnak és ezek, valamint a helyettes tanárok s a rendkivüli tantárgyak tanitói is évi fizetést huznak.

A szerzetes rendek által ellátott intézetekben a rendes tanárok és igazgatók, és a felekezetek által fentartott intézetekben az igazgatók alkalmazására az eddigi gyakorlat fenmarad.

Az Ő Felsége, illetőleg a vallás- és közoktatásügyi minister által kinevezett igazgatók és rendes tanárok nyugdijra jogositott állami tisztviselőknek tekintetnek, kik nyugdijaikat az államkincstárból vagy az illető alapból huzzák.

34. § A helyettes tanárok és a rendkivüli tantárgyak tanitói nyugdijra igényt nem tarthatnak, de tanári képesitő vizsgálatot tett rendes tanároknak, helyettes tanári minőségben töltött éveik nyugdijaztatásuknál beszámittatnak.

35. § A nyugdij, valamint a pótlékrendszer külön törvényben állapittatik meg.

36. § A vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló középiskolák igazgatói és tanárai ellen fegyelmi eljárásnak van helye:

1. ha az illető megsérti vagy hanyagul teljesiti a törvényben és szabály- vagy kormányrendeletekben megszabott kötelességét;

2. ha botrányt okozó erkölcstelen életet él, vagy ilynemü kihágást követ el,

Fegyelmi büntetések:

a) rosszalás;

b) pénzbüntetés;

c) hivatalvesztés;

A két elsővel kapcsolatosan más tanintézetbe való áthelyezés is elrendelhető.

A hivatalvesztés maga után vonja a fizetésnek, nyugdijnak és mindazon előnyöknek elvesztését, melyeket az illető szolgálata alapján igénybe vehetett volna. Azonban a vallás- és közoktatásügyi ministernek megadatik a jog, hogy az illető családjának nyomasztó helyzetére tekintettel, a hivatalvesztésnek a nyugdijra vonatkozó követelményeit enyhithesse, de ezen kedvezmény legfölebb egy harmadrész értéke erejéig terjedhet azon járandóságnak, mely azt szolgálata után a nyugdij törvény értelmében különben megilletné.

Hivatalos teendőik teljesitésére önhibájukon kivül végleg képtelenekké vált tánork ellátása iránt a nyugdijtörvény intézkedik. A hivatali képtelenség megállapitása a fegyelmi esetekre megszabott eljárás szabályai szerint történik.

37. § Fegyelmi határozat csak előleges vizsgálat alapján és a vallás- és közoktatásügyi minister által hozatik. A fegyelmi vizsgálatot egy e czélra kirendelt bizottság teljesiti, melynek tagjai felerészben középiskolai tanárokból neveztetnek ki.

A fegyelmi vizsgálat elrendelésével egyidejüleg, vagy annak folyama alatt is joga van a ministernek arra, hogy az illetőt hivatalától felgfüggeszthesse. Bűnügyi vizsgálat esetén a felfüggesztés mindig elrendelhető.

A fegyelmi eljárás részleteit és módozatait a vallás- és közoktatásügyi minister rendeleti uton szabályozza, valamint a minister által alkotandó szabályrendelet állapitja meg azon kisebb fegyelmi jogkört is, mely a tankerületi főigazgatót, a középiskolai igazgatók és tanárok, az igazgatót pedig a tanárok irányában a tanintézetek rendjének és fegyelmi állapotának fentartása tekintetében megilleti.

38. § A hitfelekezetek által fentartott nyilvános középiskolákban ugy a tanulókra, mint a tanárokra vonatkozó fegyelmi szabályzatokat (a fegyelmi eljárást is beleértve) azok egyházi főhatóságai állapitják meg; kötelesek azonban azokat, valamint az azokon időnként eszközölt változtatásokat a vallás- és közoktatásügyi ministerhez tudomás végett fölterjeszteni.

Ha hitfelekezeti tanintézet igazgatója vagy tanára hivatalától fegyelmi uton elmozdittatott, az ily eset, az illető felekezeti főhatóság által a vallás- és közoktatásügyi ministernek az indokolt itélet közlése mellett haladéktalanul feljelentendő.

Minden elmozditási esetben, az lemozditást kimondó itélet közzététele és szigoru megtartása iránt a nevezett minister intézkedik.

39. § A főpapok és szerzetes-rendek által fentartott vagy ellátott középiskolák tanárai, a főpapok és a rend fegyelmi hatósága alatt állanak.

A törvényhatóságok és községek, valamint a társulatok és egyesek által fentartott nyilvános középiskolákban, a vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló intézetekre vonatkozó fegyelmi szabályok alkalmazandók.

40. § Fegyelmi eljárás utján hivatalától elmozditott igazgató és tanár, az elmozditástól számitandó hat évig semmiféle tanintézetben nem alkalmazható.

Ha azonban ezen idő eltelte után az őt elmozditott fegyelmi biróság előtt igazolja, hogy azon ok, mely miatt igazgatói vagy tanári hivatalától elmozdittatott, reá nézve már megszünt: ujra alkalmazható.

Azon igazgató vagy tanár, ki fegyelmi eljárás utján másodizben hivatalvesztésre itéltetett: többé semmiféle tanintézetben nem alkalmazható.

41. § Az erdélyi részekben a katholikus status által fentartott és vezetett középiskolákra vonatkozólag mindazon jogok, melyeket eddig a katholikus status gyakorolt, érintetlenül hagyatnak.

42. § Az ország a középiskolák tekintetéből, tizenkét tankerületre osztatik, s mindegyiknek élén egy tankerületi főigazgató áll.

43. § A tankerületi főigazgatókat, a tanári pályára képesitett és azon működött szakférfiak közül, a köztisztviselők minősitéséről szóló törvény ide vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével, a vallás- és közoktatásügyi minister fölterjesztésére, Ő Felsége nevezi ki.

44. § A tankerületi főigazgatók rendes évi fizetéssel ellátott és nyugdijra jogositott államtisztviselők; s mint ilyenek éltük hosszára neveztetnek ki, s állásuktól csak a 36. §-ban kijelölt esetekben és rendes fegyelmi eljárás mellett mozdithatók el.

Nyugdijuk iránt külön törvény intézkedik.

45. § A tankerületi főigazgató kötelessége a tankerületében levő, a vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló, valamint a törvényhatóságok és községek, továbbá a társulatok és egyesek által fentartott középiskolákban:

1. felügyelni az oktatásra és annak eredményeire s általában a törvény rendeleteinek teljesitésére; egyszersmind a törvénynek és a ministernek rendeleteit végrehajtani, illetőleg azok végrehajtásáról gondoskodni;

2. ugyanezen tanintézetek közül a teljes és nyilvános középiskolákban az érettségi vizsgálatokat vezetni és azokon elnökölni, vagy akadályoztatása esetében helyettesitése iránt a ministernek előterjesztést tenni; végre

3. ezen tanintézetek állapotáról, az oktatásban felmutatott eredményekről és körükben tett tapasztalatokról a vallás- és közoktatásügyi ministernek jelentést tenni.

46. § A főfelügyeleti jog gyakorlása szempontjából, a vallás- és közoktatásügyi minister a felekezeti tanintézeteket megbizottjai által bármikor meglátogattathatja. A kirendelt megbizott jelen lehet ezen középiskolák nyilvános vizsgálatain (az érettségi vizsgálatról a 22-27. § intézkednek) s a nevezett minister ezen iskolák szervezetéről, felszereléséről, s az oktatás eredményéről, valamint általában arról, hogy a törvények és törvényes rendeletek megtartattak-e, ez uton egyenest tudomást szerez.

47. § Valamely vallásfelekezet, törvényhatóság, község, társulat, avagy egyes által fentartott oly középiskolát, melynek fennállását országos müveltségi vagy fontos helyi érdekek kiválóan igénylik, és melyet az illetők nem birnak saját erejökből a törvényes kellékeknek megfelelően fentartani (különösen, ha egyszersmind középiskolai czélra tett, és helyhez kötött jelentékeny és illetőleg gondjai alá veheti a következő lényegesebb feltételek alatt és módon:

a) az iskolának az időszerint meglevő minden alapitványa és tőkepénze, épületei és mindennemű ingó és ingatlan birtoka továbbra is az intézet tulajdona marad, s annak jövedelmei azontul is ugyanazon intézet czéljaira forditandók;

b) az ily államsegélylyel fennálló középiskolában a vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló középiskolák tanterve alkalmazandó;

c) azon tanárokat, kik a fentebbi a) pont alatt emlitett tőkepénzalapitvány vagy birtok jövedelméből, avagy az illető intézet hatósága által netán kijelölt egyéb jövedelmekből dijaztatnak, továbbra is mindig az intézet hatósága választja a tanári pályára képesitett egyének közül; a tanárok fizetését is ugyanazon hatóság határozza meg, csupán a fizetés legkevesebbjét kell megállapitani a vallás- és közoktatásügyi ministerrel a segélyezés iránt kötött szerződésben.

Valamint más oldalról az állam által (vagyis az állami segélyből) fizetett tanárokat a vallás- és közoktatásügyi minister nevezi ki;

d) ha az állam az iskola törvényszabta évi szükségeinek fedezésére megkivántató évi összegnek felénél kevesebbel vagy legfölebb felével járul a segélyezett tanintézet fentartásához (és igy a teher nagyobb, vagy legalább fele részét az illető intézet hatósága viseli), azon esetben a tanintézet felett való összes igazgatási és rendelkezési jog (a fentebbi a), b), c) pontok meghatározása mellett) továbbra is az intézet hatóságát illeti, s a vallás- és közoktatásügyi minister csupán a felügyeleti jogot gyakorolja a segélyzett iskola irányában.

Ha pedig az állam évenkint a szükséges összegnek felénél többel járul az iskola fentartásához (tehát a teher nagyobb részét viseli), az esetben a vallás- és közoktatásügyi minister az egész tnaintézetet gondoskodásra és rendelkezése alá veszi, de az illető intézet saját hatósága számára, a fennebbi a) pont alatt irt vagyon tulajdonjoga és az intézetre forditása, valamint a c) pont alatt irt tanárválasztási jog biztosittatik;

e) bármely középiskolát a vallás- és közoktatásügyi minister csak azon esetben és addig gyámolithat anyagilag a fent előadott módon, ha és a meddig azon iskolát fentartó testület, illetőleg a felekezeti tanintézetekre vonatkozólag azok egyházi főhatósága, önként elfogadja vagy kéri a segélyezést.

Minden ily gyámolitás alkalmával a vallás- és közoktatásügyi minister és a segélyezett fél között e czélra külön szerződés kötendő, melyben a segélyezés módozatai, közelebbi feltételei, a mindkét félre biztositott jogok és vállalt kötelezettségek részletesen megállapitandók.

48. § Az állami felügyelet jogánál fogva, jogában és tisztében áll a vallás- és közoktatásügyi ministernek, a közvetlen vezetése alatt nem álló középiskolákról, és pedig a hitfelekezetiekről illető felekezeti főhatóságaiktól, a törvényhatósági és községi tanintézetekről, az azokat fentartó hatóságoktól, - végre a társulatok és egyesek által fentartottakról, közvetlen igazgatóságaiktól:

a) statistikai adatokat beszerezni;

b) tanévenként jelentéseket kivánni, melyekben a tanrend és felosztás (a hittani tárgyakat kivéve), a tanárok létszáma, képesitése és müködési köre, az osztályonkinti népesség, óraszám és az oktatás eredményei, valamint az érettségi és egyéb záróvizsgálatokról szóló kimutatások által feltüntetve legyenek;

c) a 8. § értelmében megállapitott tanrendszerben (a hittani tárgyakat kivéve) minden lényegesebb változásnak, valamint az iskola előbbi jellegében s tanfolyamkörében történt minden változásnak bejelentését megkivánni;

d) a használt tankönyveket, legyenek azok nyomtatásban vagy kéziratban, bekövetelni s azokat azon szempontból, nem foglalnak-e magokban állam-, alkotmány- vagy törvényellenes tanokat vagy tételeket, megbiráltatni.

Mindezen adatok, jelentések, kimutatások és beterjesztések, a vallás- és közoktatásügyi ministerhez nyujtandók be.

A vallás- és közoktatásügyi minister felügyel arra, hogy minden tanintézeti vagyon és különösen iskolai czélokra tett alapitványok biztosan elhelyezve, rendeltetési czéljukra rendesen fordittassanak; ennélfogya jogában áll az iskolai vagyon állásáról mikénti elhelyezéséről és kezeléséről időnként hiteles kimutatást kivánni.

49. § Ha valamely középiskolában használt tan- vagy vezérkönyv állam-, alkotmány- vagy törvényellenes tanokat foglal magában, joga és tiszte a vallás- és közoktatásügyi ministernek, annak használatát eltiltani szükség esetén annak elkobzása és az illetők megfenyitése végett a törvény rendes utján a további intézkedéseket megtenni.

50. § Ha a kormány valamely felekezeti középiskolában erkölcsi bajoknak vagy államellenes iránynak jönne tudomására, s ezek ellenében az iskola illetékes felekezeti főhatósága utján gyökeres orvoslás nem szerezhető, a vallás- és közoktatásügyi ministernek - saját rendes vagy e czélból különösen kiküldendő közegei által teljesitett vizsgálat után, ha a vizsgálat alapján oly tények állapittattak meg, melyek a minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló intézetek igazgatója és tanáraira nézve hivatalvesztést vonnának maguk után, - joga és kötelessége azon iskolától a veszélyes egyének eltávolitását követelni; ellenük a mennyiben a büntetőtörvények sulya alá eső cselekvény esete forogna fenn, a törvény rendes utján a büntető eljárást meginditani; sőt ha a baj az egyesek eltávolitása által nem orvosolható, magának az iskolának egy időre, vagy végleges bezáratása iránt Ő Felségéhez előterjesztést tenni.

Az egyidőre bezáratni rendelt iskola vagyona azi llető felekezeti főhatóság kezelése alatt marad, s a jövedelmek is tőkésittetnek, mig a tapasztalt bajok gyökeres elháritása után, az iskola ujra megnyitása, Ő Felségéhez teendő előterjesztésre, megengedtetik.

Véglegesen bezáratni rendelt iskola vagyonáról és alapitványairól, a mennyiben az alapitók vagy jogutódaik azokról az iskola megszünése esetére nem intézkedtek, ugyanazon felekezet közoktatási czéljaira az illető felekezeti főhatóság rendelkezik (1790/1:XXVI. tc. 10. §-a), fentartatván Ő Felségének legfőbb felügyeleti joga.

51. § Az előző §-ban érintett intézkedések a törvényhatóságok, községek, társulatok és egyesek által fentartott középiskolákra vonatkozólag is érvényesek, a következő eltéréssel:

1. Az intézetnek ideiglenes vagy végleges bezáratása iránt a vallás- és közoktatásügyi minister intézkedik.

2. A törvényhatóságok és községek által fentartott középiskolák vagyonának kezelése, illetőleg hovaforditása iránt az illető közigazgatási hatóságok meghallgatása után és a netán létező jogviszonyok figyelembevételével, a vallás- és közoktatási minister a belügyministerrel egyetértőleg intézkedik.

3. A társulatok által fentartott intézeteknél azon esetben, midőn azoknak ideiglenes bezárása rendeltetett el, a vagyon kezelése iránt a társulat intézkedik, ugyan, azonban köteles az e tekintetben hozott határozatát jóváhagyás végett a vallás- és közoktatási ministerhez felterjeszteni. A ministernek joga van mindazon intézkedéseket megtenni, melyeket a kezelés ellenőrzésére szükségesnek fog tartani.

Ha pedig az ily intézeteknek végleges bezáratása mondatott ki, a társulat az intézet vagyonának hováforditása iránt megerősitést nyert szabályai szerint intézkedik, de ezen intézkedéséhez a vallás- és közoktatásügyi minister jóváhagyása szükséges.

Addig is, mig a minister jóváhagyása megadatott, a vagyonnak kezelése tekintetében a minister az előbbi pontban foglalt intézkedés szerint jár el.

4. A magánosok által fentartott intézetek vagyonának kezelése, illetőleg hovaforditása iránt a magánosok intézkednek ugyan, ha azonban az ily intézeteknél alapitványok vannak, ez esetben az intézkedéshez a vallás- és közoktatásügyi minister jóváhagyása szükséges, ki a 3-ik pont határozatai szerint jár el.

52. § Ha az iskolai vagyonról és alapitványokról szóló időnként kimutatásokból (48. § utolsó kikezdése) az tünnék ki, hogy a jövedelmek nem rendeltetési czéljukra fordittatnak, vagy valamely alapitvány hiányosan kezeltetik, avagy épen veszélyben forog, a vallás- és közoktatásügyi minister az illető tanintézetet fentartó hatóságot utasitja, hogy az alapitvány biztositásáról gondoskodjék; ha pedig a kezelés hiányos, vagy a felhasználás nem az alapitvány czéljaira történik, a szükséges törvényes intézkedéseket tegye meg.

53. § Ha valamely, a vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatt nem álló nyilvános középiskola általában a jelen törvény követelményeinek meg nem felelne, jogában áll a nevezett ministernek az intézettől, az illető főhatósághoz legalább félévi időközökben három izben intézett megintés után, a nyilvánossági jogot megvonni.

A már létező tanintézetek tanerőinek létszáma, avagy meglevő épülete miatt netán szükségeseknek mutatkozó ily megintések csak a jelen törvény szentesitésétől számitott két év mulva kezdődhetnek.

A nyilvánossági jogtól megfosztott tanintézetek érvényes bizonyitványokat nem adhatnak és érettségi vizsgálatot sem tarthatnak.

54. § Uj nyilvános középiskolák felállitásánál a felállitók kötelesek az intézet megnyilta előtt legalább 4 hónappal szándékukat bejelenteni a vallás- és közoktatásügyi ministernél, fölterjesztvén az intézet szervezeti szabályait, tanrendjét, tanerőinek számát, az intézet helyiségeinek kimutatását (s mihelyt alkalmaztattak, a tanerőket is, és azok minősitvényét is) s taneszközökkel felszerelését.

A minister ez intézetnek akár létesitését, akár nyilvánosságát csak akkor tagadhatja meg, ha az a törvényes kellékeknek meg nem felel.

Ha a minister a felterjesztésnek benyujtása után 1 hónap alatt nem nyilatkozik, az intézet megnyitható.

III. FEJEZET

Magán középiskolák

55. § Társulatok és egyesek állithatnak és tarthatnak fenn magánjellegü gymnasiumokat vagy reáliskolákat, s ily tanfolyamokkal öszekötött magánnevelő intézeteket, ha azokat oly egyén közvetlen vezetésére és igazgatására bizzák, ki az azokban nyitni szándékolt tanfolyama oklevéllel képesitett tanár. Ezen kivül ezen intézetekben csak oly egyének tanithatnak, a kik vagy oklevéllel vannak tanszakjukra képesitve, vagy legalább a középiskolai négy éves tanári tanfolyamot elvégezték. Ilyen magántanintézetekben használható tankönyveket és taneszközöket illetőleg ugyanazon szabályok állanak, melyek a vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatti középiskolákban érvényesek.

56. § Magánnevelő- vagy tanintézet szándékolt felállitását az intézet szervezetének, tantervének és a benne müködő tanerőknek bemutatása mellett, köteles az intézet tulajdonosa a megnyitás előtt legalább 4 hóval a községi hatóságnak és az azon tankerületben müködő tankerületi főigazgató utján, a vallás- és közoktatásügyi ministernek bejelenteni.

A ministernek válaszáig az intézet meg nem nyitható.

57. § A tanhelyiségeket illetőleg, a magánintézetekre ugyanazon szabályok állanak, melyek a vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatti tanintézetekben érvényesek - azon hozzáadással, hogy egy osztályban 30 tanulónál több nem lehet.

58. § Ha valamely magán nevelő- vagy tanintézetben a jelen törvény intézkedései meg nem tartatnának, vagy ha a kormány erkölcsi bajoknak, vagy államellenes irányoknak jönne tudomására, vizsgálatot rendelhet, s annak eredményéhez képest az illető intézetet bezárathatja, sőt rendkivüli esetben a nevelést és tanitást a vizsgálat lefolyása előtt is felfüggesztheti.

59. § A magánintézetben tanuló növendékek érvényes és bármely nyilvános tanintézetbe fölvételre jogositó bizonyitvány csakis nyilvános középiskolában letett vizsgálatról nyerhetnek. Ilyen vizsgálat minden tanév végével teendő.

Kivételesen egy év alatt két osztályból, vizsgálattételre, a 14. § értelmében a vallás- és közoktatásügyi minister adhat engedélyt.

IV. FEJEZET

A középiskolai tanárok képesitéséről

60. § A középiskolai tanárok képesitése czéljából a magyar egyetemeekn a vallás- és közoktatásügyi minister egy-egy vizsgálóbizottságot szervez, melynek tagjai oly felsőbb iskolai tanárok, kik a vizsgálatok tárgyainak előadásával és szakszerü müvelésével foglalkoznak. Ezeken kivül szakcsoportonkint nevezhet ki még oly tagokat, kik, ha nem felsőbb iskolai tanárok is, de az illető tudományokkal szakszerüen foglalkoznak.

61. § Középiskolai tanárságra képesitést nyerhet, a ki igazolja:

1. azt, hogy a gymnasium, illetőleg a reáliskola teljes tanfolyamát jó sikerrel elvégezte és az érettségi vizsgálatot letette. A reáliskolát végzett egyén köteles egyszersmind igazolni a latin nyelvnek legalább annyi ismeretét, a mennyi könnyebb latin szöveg megértésére szükséges;

2. azt, hogy a középiskolai tanfolyam elvégzése után egyetemen vagy műegyetemen, vagy más felsőbb iskolai tanfolyamon négy éven keresztül tanulta a saját szakjához tartozó tárgyakat, és ezeken felül a) magyar irodalmat s annak történelmét, különös tekintettel a magyar nemzet művelődéstörténetére; b) a nevelés és oktatástant s ezek történelmét; c) a szorosan bölcsészeti tárgyakból legalább logikát, psychologiát és a bölcsészet történelmét.

Oly egyénnél, ki a szükséges tantárgyakból nehányat valamely másnemű felsőbb iskolán már legalább egy évig tanult, elég, ha a fent emlitett felsőbb iskolákon végzett három évi tanulást mutat ki. A ki bölcsészet, vagy magyar, német vagy franczia nyelv és irodalom, avagy történet tanitására akar képesittetni: az tartozik még azt is kimutatni, hogy felsőbb iskolai tanpályája alatt a görög és római irodalmat is tanulmányozta. Az illető a felsőbb iskolai 4 éves tanfolyam idejéből 3 évet külföldi egyetemen is tölthet;

3. kimutatni tartozik azt, hogy a felsőbb iskolai tanfolyam elvégzése után még legkevesebb egy évet vagy gyakorlatilag középiskolai tanitással töltött, vagy akár hazai, akár külföldi egyetemen tanulmányai folytatására forditott, - azonban mindenesetre tartozik kimutatni, hogy az egész 5 év alatt legalább egy évig nevelői vagy tanitói gyakorlata is volt;

4. hogy az arra jogositott vizsgáló bizottság előtt a következő §-ban megszabott képesitő-vizsgálatot, illetőleg vizsgálatokat sikerrel letette.

A képesitő vizsgálat legalább végső része, a felsőbb iskolai tanfolyam elvégzése után legalább egy év mulva tehető le.

62. § Képesitő vizsgálatra bocsáthatók a tanárvizsgáló-bizottságok egyikének véleménye alapján, még oly egyének is, kik nem végezték ugyan el a fönnebbi §-ban irt felsőbb iskolai tanfolyamot, de irodalmi munkáikban ugy szakképzettségöknek, mint általános müveltségöknek kitünő bizonyságát adták, s egyszersmind kimutatták, hogy a tanitással gyakorlatilag is foglalkoztak, vagy pedig már a jelen törvény életbeléptekor tanárokul vannak alkalmazva.

63. § A vizsgálatok irásbeliek és szóbeliek, s kiterjednek:

1. oly tárgyakra, melyek ismerete az általános müveltség érdekéből és a tanári hivatás tekintetéből bármely tanszakra képesitendő jelölttől, a fönnebbi határozatok értelmében megkivántatik;

2. azon tanszakok körébe tartozó ismeretekre, melyek tanitására a jelölt képesittetni kiván;

3. az illető tanszakok tanitásának módszerére és gyakorlatára. A vizsgálatokon tartozik a jelölt kimutatni azt is, hogy a magyar nyelvet mint tannyelvet mennyiben érti és birja ugy nyelvtanilag, mint irodalmilag. Az eredmény az oklevélben megjelölendő.

64. § A képesitő vizsgálat szabályrendelettel több részre is osztható, ugy, hogy több alkalommal is tehető le. Azonban azon jelöltek, kik a képesitő vizsgálat első részének letétele idején külföldi egyetemen voltak az egész vizsgálatot egy alkalommal is letehetik.

A képesitő vizsgálatok évenként, szabályrendelettel előre meghatározott időben fognak tartatni.

65. § A mindegyik tanszakra egyaránt szükséges ismeretek a következő tárgyakból legalább is az itt kijelölt mértékben kötelezők:

1. magyar nyelv és irodalom (magyar nyelv- és irálytan ismerete), a magyar irodalom és nemzeti müvelődés fejlődési menetének áttekintése és a kiválóbb irók főbb müveinek ismerete;

2. a philosophia elemei. Alapos készültség a paedagogiában. A paedagogia ujabb történelmének ismerete.

66. § A szakismeret tekintetéből megkivántatik:

1. hogy az illető két vagy három középiskolai tantárgyban, melyek egy-egy szakcsoportot alkotnak, oly tanultságot mutasson ki, melyből kitünik, hogy legalább is a középiskolában tanitani kellő tananyagot és ismereteket teljesen megszerezte és hogy szaktárgyait tudományosan érti;

2. hogy tantárgyának tanitásában és módszertani kezelésében a kellő ismerete és ügyessége megvan.

Minden egyes tárgyból a vizsgálat a középiskola összes osztályaiban tanitandókra kiterjed.

67. § Azt, hogy a fennebbi §-okban irt vizsgálatok mily renddel tartassanak, azokon a tantárgyak miként osztassanak be, továbbá, hogy a tantárgyak, mely szakcsoportba foglaltassanak össze, végre az ismereteknek ezen szakcsoportokban megkivántató mértékét, - az egyetemi vizsgáló bizottságoknak meghallgatásával a minister szabályrendelettel állapitja meg.

68. § Elégtelen képesség miatt visszautasitott egyén a vizsgálat ismétlésére egy évnél rövidebb idő alatt nem bocsátható.

69. § Hogy a nem magyar egyetemeken nyert tanári oklevelek mennyiben tekintetnek a hazában is érvényeseknek, a minister a hazai tanárvizsgáló bizottságok valamelyikének meghallgatása után esetről-esetre határozza meg; azonban minden esetre megkövetelendő, hogy az illető egyfelől a fennebbi szakaszokban körülirt előkészültséget igazolja, másfelől, hogy a képesitő vizsgálatnak a hazai egyetemeken köteles tárgyaiból bizonyitványnyal birjon.

A mennyiben ily bizonyitványt felmutatni képes nem volna, a hiányzó tárgyakból pótvizsgálatra utasitandó.

70. § A képesitő vizsgálatok nyelve a magyar.

A vallás- és közoktatásügyi minister azonban felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény hatályba léptét követő tiz tanév tartama alatt, az illető felekezeti főhatóság indokolt előterjesztésére, a képesitő vizsgálatoknak egészben vagy némely tantárgyakat illetőleg, nem magyar nyelven tarthatására rendkivüli engedélyt adhasson.

De a 63. § 3-ik pontja és a 65. § I. pontja ezen esetekre nézve is mérvadó.

V. FEJEZET

Vegyes intézkedések

71. § A vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló akár róm. kath., akár más jellegü, ugyszintén a jelenleg fennálló mindennemü középiskolák jogi természete és jellege ezen törvény által nem érintetnek.

Hasonlókép érintetlenül maradnak azon középiskolákra nézve, melyek nem állnak a vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatt, az eddigi törvények és gyakorlat, a mennyiben azokat a jelen törvény világosan meg nem változtatja.

72. § Idegen állam, külföldön élő nem magyar állampolgár, ugyszintén nem magyar állampolgárokból alakult, vagy külföldön székelő testület, akár ennek az országban lévő elágazásai, melyek a külföldön székelő testülettől illetőleg annak főnökétől függésben vannak, semminemü középiskolát sem állithatnak, sem el nem láthatnak.

Ezen határozatok által a hazai törvényesen bevett és oktatással foglalkozó rom. kath. szerzetesrendeknek egyházi szervezetéből foly és csakis egyházi ügyekre vonatkozó összeköttetései nem érintetnek.

A már fennálló felekezeti, törvényhatósági, községi és társulatok vagy egyesek által fentartott középiskolák, ugyszintén a hitfelekezetek és egyházak is külföldi államoktól és azok uralkodóitól vagy kormányától segélyt és anyagi gyámolitást semmi esetben sem nem kérhetnek, sem el nem fogadhatnak. Egyesektől vagy társulatoktól is csak azon esetben, ha a segélyező az intézet vezetésére, tanrendjére semminemü befolyást sem tart fenn magának, sem feltételt nem köt ki.

73. § A vallás- és közoktatásügyi minister az országgyülésnek a középiskolai oktatás állapotáról minden évben jelentést tesz, s minden harmadik évben részletes kimutatást terjeszt elő.

74. § Jelen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi minister bizatik meg, azonban e törvény rendelkezései a folyó tanévre nem alkalmazhatók.






Wolters Kluwer - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Wolters Kluwer     Új Jogtár     Hatályos jogszabályok     Céginfó     Kapcsolat