1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1849-1918   1870-1879   1878. évi V. törvénycikk
Csatornák:   

 
Törvények, jogszabályok a Wolters Kluwer Kft.-től.

1878. évi V. törvénycikk

a magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről * 

ELSŐ RÉSZ

Általános határozatok

I. FEJEZET

Bevezető intézkedések

1. § Bűntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánit.

Bűntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint a melyet arra, elkövetése előtt, a törvény megállapitott.

2. § Ha a cselekmény elkövetésétől, az itélethozásig terjedő időközben, egymástól különböző törvények, gyakorlat vagy szabályok léptek hatályba: ezek közül a legenyhébb intézkedés alkalmazandó.

3. § A jelen törvény alkalmazásánál egy nap huszonnégy órával - egy hét-hét nappal, a hó és az év pedig a közönséges naptár szerint számitandó.

4. § A jelen törvényben emlitett pénzösszegek folyó értékben értendők, tekintet nélkül az arany- vagy ezüstpénznek árfolyamára.

II. FEJEZET

A jelen törvény hatálya, terület és személyek tekintetében

5. § A jelen törvény hatálya a magyar állam egész területére kiterjed, Horvát- és Szlavonországok kivételével.

Az ezen területen, akár magyar honosok, akár külföldiek által elkövetett bűntettek és vétségek, a jelen törvény határozatai szerint büntettetnek.

A kivételeket a fegyveres erőhöz tartozó személyekre nézve, külön törvény szabályozza.

A területkivüliségre nézve a nemzetközi jog szabályai irányadók.

6. § Ezen kifejezés alatt „magyar honos” mindazok értetnek, a kik a magyar állam területén honossággal birnak.

A monarchia másik államának honosaira - a mennyiben ezen törvény kivételt nem állapit meg - a külföldiekre nézve megállapitott rendelkezések alkalmazandók.

7. § A jelen törvény szerint büntetendő továbbá:

1. azon magyar honos, a ki a Második Rész I., II., III. és IV. fejezeteiben meghatározott valamely büntetendő cselekményt, - ugyszintén, a ki a XI. fejezetben valamely büntetendő cselekményt, - külföldön követi el, a mennyiben ennek tárgyát, a magyar állami pénztáraknál fizetés gyanánt elfogadott fém- vagy papirpénz, vagy pedig a jelen törvényben pénzzel egyenlőnek tekintett magyarországi, vagy horvát-szlavonországi közhitelpapir (210. 211. §) képezi;

2. azon külföldi, a ki az előbbi pontban emlitett bűntettet vagy vétséget, a jelen törvény Második Része II. fejezetében meghatározott bűntett vagy vétségnek kivételével, külföldön követi el.

Ezen szakasz rendelkezése, az ebben elősorolt esetekben alkalmazandó akkor is: ha az illető személy, a magyar állam területén kivül itéltetett el - habár az ellene ott kiszabott büntetését kiállotta is, vagy ha a magyar kir. minister ellenjegyzése nélkül kegyelmeztetett meg. A kiállott büntetés mindazonáltal, a jelen törvény szerint meghatározandó büntetés megállapitásánál, a lehetőségig számitásba veendő.

Ha azonban a pénzhamisitás, ezen § 1. pontjában meghatározott bűntettét vagy vétségét, vagy az annak 2. pontjában emlitett bűntettet, avagy vétséget, a monarchia másik államának honosa követte el, és azért saját államában már megbüntettetett vagy megkegyelmeztetett: ellene a bűnvádi eljárás csak akkor inditható meg, ha azt az igazságügyminister elrendeli.

8. § A 7. § 1. pontjában emlitett eseteken kivül is, a jelen törvény szerint büntetendő azon magyar honos: a ki az ebben meghatározott valamely bűntettet vagy vétséget külföldön követ el.

9. § A jelen törvény határozatai szerint büntetendő azon külföldi is: a ki valamely a 7. § 2. pontjában meg nem emlitett bűntettet vagy vétséget külföldön követi el, - a mennyiben kiadatásának a szerződések vagy eddigi gyakorlat szerint helye nincs, és az igazságügyminister a bűnvádi eljárás meginditását elrendeli.

10. § Azon magyar honosra, ki bűntettet vagy vétséget követett el, ha ezen cselekménye után más állam honosává lesz is: a magyar honosokra megállapitott szabályok, - azon külföldire pedig, ki mint ilyen, valamely bűntettet vagy vétséget követett el, ha utóbb a magyar állam honosává lesz: a külföldiekre megállapitott szabályok alkalmazandók. A 17. § rendelkezése azonban ezen esetre is kiterjed.

11. § Külföldön elkövetett bűntett vagy vétség miatt, a 8. és 9. § eseteiben nem indittathatik meg a bűnvádi eljárás: ha a cselekmény, az elkövetés helyén fennálló vagy a magyar törvény szerint nem büntethető; vagy azok egyike szerint megszünt büntethető lenni; vagy ha a büntetést az illetékes külföldi hatóság elengedte.

12. § Ha a 8. és 9. § eseteiben a bűntett vagy vétség büntetése, az elkövetés helyén enyhébb annál, a melyet ezen törvény megállapit: az előbbi alkalmazandó.

13. § A 8. és 9. § eseteiben, a büntetésnek külföldön kiállott része a magyar biróságok által megállapitandó büntetésbe mindig beszámitandó.

14. § Ha a magyar állam területén kivül elkövetett bűntett vagy vétség miatt a külföldi törvény szerint oly büntetés lenne alkalmazandó, melyet a jelen törvény el nem fogadott: az a jelen törvénynek (20. §) azon büntetési nemére lesz változtatandó, mely annak leginkább megfelel.

15. § Ha a magyar honos, a magyar állam területén kivül, olyan cselekményt követett el, melyre a jelen törvény által hivatalvesztés vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése van megállapitva: e mellékbüntetés alkalmazása végett, a bünvádi eljárás akkor is meginditandó, ha büntetését külföldön már kiállitotta, vagy ha azt, az illetékes külföldi hatóság elengedte.

16. § A jelen törvénynek azon rendeletei, melyek szerint az abban meghatározott bizonyos bűntettek és vétségek miatt az eljárás csak a sértett fél inditványára kezdhető meg, - akkor is alkalmazandók: ha azok akár magyar honos, akár külföldi által külföldön követtettek el, vagy ha a külföldön elkövetett cselekmény, az elkövetés helyén fennálló törvények szerint, csak a sértett fél inditványára üldözhető.

17. § Magyar honos, más állam hatóságának soha sem adható ki.

A monarchia másik államának honosa, csak saját államhatóságának adható ki.

18. § Más állam hatósága által hozott büntető itélet, a magyar állam területén nem hajtható végre.

19. § Az országgyülés, ugyszintén a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak mentelmi jogát a jelen törvény nem érinti.

III. FEJEZET

A büntetések

20. § A büntetések nemei a következők:

1. halálbüntetés;

2. fegyház;

3. államfogház;

4. börtön;

5. fogház;

6. pénzbüntetés.

Az 1., 2. és 4. pontok alatt megjelölt büntetések kizárólag bűntettekre, az 5. pont alatti pedig kizárólag vétségekre alkalmazandók.

Az államfogház (3. pont), ha az 5 évnél rövidebb tartamra állapittatik meg: vétség - ha pedig 5 évi vagy azon fölüli tartamban állapittatik meg, büntett esetében alkalmazandó.

A pénzbüntetés, mint önálló büntetés kizárólag vétségekre, - mint mellékbüntetés azonban bűntettekre és vétségekre is alkalmazható.

21. § A halálbüntetés zárt helyen, kötél által hajtatik végre.

22. § A fegyház vagy életfogytig tart, vagy határozott időtartamu.

A határozott idejü fegyház leghosszabb tartama tizenöt év, legrövidebb pedig két év.

23. § Az államfogház leghosszabb tartama tizenöt év, legrövidebb pedig egy nap.

24. § A börtön leghosszabb tartama tiz év, legrövidebb tartama pedig hat hó.

25. § A fogház öt évig tarthat; a legrövidebb tartama egy nap.

26. § Pénzbüntetés akár mint önálló büntetés, akár mint mellékbüntetés: egy forinttól négyezer forintig szabható ki.

27. § A pénzbüntetések, elbocsátott szegény foglyok segélyezésére és ifju foglyok számára (42. §) rendelt javitó intézetek felállitására, és fentartására forditandók. A befolyt pénznek e czélokra való forditásáról az igazságügyminister intézkedik.

28. § A fegyházbüntetés országos fegyintézetben hajtatik végre.

29. § A fegyházra itélt egyén (fegyencz) a megállapitott, s az igazgatóság által kijelölt munka teljesitésére szoritandó, s a 30. §-ban meghatározott idő alatt éjjel és nappal, azontul pedig éjjel magánelzárásban tartandó.

Mindenik fegyencz fegyházi ruhát tartozik viselni, a fegyházi szabályok szerint élelmezhetik, ezen szabályoknak és a házi fegyelemnek alá van vetve.

Fegyintézeten kivül csupán közmunkára, és csak akkor alkalmazhatók a fegyenczek, ha őket a többi munkásoktól elkülöniteni lehetséges.

30. § Mindenik fegyencz rendszerint büntetésének megkezdésekor magánzárkába helyeztetik, s ha három évig vagy ennél hosszabb ideig tartó fegyházra itéltetett: egy évig, - a három évnél rövidebb időre elitélt pedig: büntetése tartamának egy harmadrésze alatt, - a fegyházi szabályokban meghatározott látogatások, az iskola, az istentisztelet és a szabad levegőn időzés (31. §) kivételével - mindeniktől elkülönitve, éjjel és nappal magánelzárásban tartatik.

A magán-elzárásban levő fegyencz, kiszabott munkáját zárkájában tartozik teljesiteni.

31. § Az egészséges fegyenczek különbség nélkül, a magán-elzárás alatt levők azonban a többiektől elkülönitve, a fegyház területén belől, a szabályokban meghatározott módon és őrizet alatt, naponként egy órát a szabad levegőn töltenek. Ezen idő, egészségi tekintetből az orvos véleménye alapján, az igazgató által egy órával meghosszabbitható.

32. § A magán-elzárás nem alkalmazható: ha a fegyencz testi vagy szellemi épségét közvetlenül veszélyezteti; s félbeszakitandó, mihelyt ily veszély jelenségeit az orvos észleli, s bejelenti.

33. § Ha a magán-elzárás az előbbi szakaszban meghatározott okból, a büntetés kezdetén nem foganatosittatott, vagy félbeszakittatott; az, a menynyiben a félbeszakitás okai megszüntek, a büntetés a tartamának első felében utólag alkalmazandó.

A büntetési idő első felén tul, fegyelmi büntetés esetét kivéve, magánelzárásnak nincs helye.

34. § Azokra, a kik életfogytig tartó fegyházra vannak itélve: a magán elzárás csak a büntetés megkezdésétől számitandó tiz év alatt, - azontul pedig csak mint fegyelmi büntetés alkalmazható.

35. § A kik államfogházra itéltetnek el (államfoglyok), külön országos fogházban, és a mennyire a helyi viszonyok megengedik, éjjel elkülönitve, nappal pedig többen együtt őriztetnek. Az államfoglyok munkára nem kényszerithetők; szabadságukban áll azonban, valamely, az intézet viszonyainak megfelelő, és általuk választott munkával foglalkozni; továbbá saját ruházatukat viselhetik; önmagukat élelmezhetik. A házi rend és a fegyelem, - főleg az őrizet és az intézethez nem tartozó személyekkel való érintkezés tekintetében, a fegyházra és a börtönre megállapitottaknál enyhébb szabályoknak vannak alávetve.

Az államfogházban letartóztatott személyek, az igazgatóság által kijelölt területen naponként két órát a szabadban tölthetnek.

36. § A börtönbüntetés a kerületi börtönben, vagy az igazságügyminister által e czélra kijelölt törvényszéki fogházakban hajtatik végre.

37. § A börtönre itélt egyének, viszonyaiknak megfelelő munkát teljesitenek, az illető börtönre nézve megállapitott munkanemek közül azonban szabadon választhatnak; őket a börtönépület területén kivül csupán közmunkával és csak beleegyezésükkel lehet foglalkoztatni, mely esetben a fegyenczektől és a szabad munkásoktól elkülönitendők.

A börtönre itéltek alá vannak vetve a magán-elzárásnak, valamint a ruházat, élelem, házirend és fegyelem tekintetében a börtönszabályok rendeleteinek, melyek azonban a fegyháziaknál enyhébbek.

38. § A 30., 31., 32. és 33. § határozatai, a börtönre itélt egyénekre is alkalmazandók, azon módositással: hogy azok a börtönhöz tartozó területen belől naponként két órát töltenek a szabad levegőn, mely idő csupán fegyelmi büntetésképen szállitható le naponként egy órára. Ezen megszoritás, félbeszakitás nélkül, két napnál hosszabb időre nem terjedhet.

39. § A fogházbüntetés törvényszéki, vagy járási fogházban hajtatik végre.

40. § A kik fogházra itéltetnek: rendszerint csak azon esetben vannak az éjjeli és nappali magán-elzárásnak alávetve, ha büntetésük egy évnél hosszabb időre terjed; mely esetben a magán-elzárás tartamára nézve, a 30. § szabályai alkalmazandók.

A fogházra itéltek, a 37. § meghatározott választási joggal, viszonyaiknak megfelelő munkára köteleztetnek: a fogház területén kivül azonban csak beleegyezésükkel és csupán közmunkára alkalmazhatók. Élelem, házi rend és fegyelem tekintetében a fogházi szabályoknak vannak alárendelve, ezek azonban enyhébbek, mint a melyek a fogyházra vagy börtönre nézve vannak megállapitva.

41. § Különösen tekintetre méltó okoknál fogva a biróság itéletében a fogházra itélteket a munka alól felmentheti; valamint megengedheti azt is, hogy magukat saját költségükön élelmezzék.

42. § Fogházra itélt, de éltük huszadik évét tul nem haladott egyénekre nézve, javitások czéljából, a biróság itéletileg elrendelheti, hogy hat hónapnál tovább nem terjedő büntetésüket, vagy ha az tovább terjedne, annak egy részét, - mely azonban hat hónapot tul nem haladhat, - magán-elzárásban állják ki.

A biróság az itéletben azt is kimondhatja, hogy az ily ifju egyének magánelzárás helyett javitóintézetbe szállittassanak, sőt azt, - ha az itéletben ki nem mondatott, de a javitás tekintetéből czélszerünek mutatkoznék, a felügyelő bizottság ajánlatára, az igazságügyi minister elrendelheti.

43. § A felügyelő bizottság tagjai: a törvényszék elnöke, illetőleg helyettese, a királyi ügyész, illetőleg királyi alügyész; az igazgató (felügyelő), a lelkész, a tanitó, továbbá a törvényhatóság közigazgatási bizottsága által megválasztott két egyén.

Határozathozatalnál, a mely a járásbirósági fogházban letartóztatott ifju egyénnek javitó-házba szállitását tárgyazza, az illető járásbiró is meghallgatandó.

44. § Azok, a kik legalább három évi fegyházra vagy börtönre itéltetvén, büntetésük két harmadrészét kitöltötték, és szorgalmuk, valamint jóviseletük által a javulásra alapos reményt nyujtottak: büntetésük hátralevő részének kitöltése végett, közvetitő intézetbe szállittatnak, a hol szintén munkával foglalkoztatnak, azonban enyhébb bánásmódban részesülnek.

45. § Az életfogytig tartó fegyházbüntetésre itéltek, büntetésük tizedik évének eltelte után, s a 44-ik §-ban meghatározott föltételek alatt, szintén a közvetitő intézetbe szállittathatnak.

46. § A közvetitő intézetbe való szállitást, a felügyelő bizottság meghallgatása után, az igazságügyminister rendeli el.

47. § A közvetitő intézetben létező foglyok, fegyelmi vétség esetében a fegyházba illetőleg a börtönbe visszaküldhetők.

48. § A közvetitő intézetben letartóztatott egyéneket, ha jóviseletük és szorgalmuk által a javulás reményét megerősitették, saját kérelmükre a felügyelő bizottság ajánlatára az igazságügyminister feltételes szabadságra bocsájthatja, ha büntetésük háromnegyed részét, az életfogytiglani fegyházra itéltek pedig legalább tizenöt évet kitöltötték.

Feltételes szabadságra bocsáthatók, saját kérelmükre és a felügyelő bizottság ajánlatára azon egyének is, kik három évnél rövidebb fegyházra, vagy egy évet fölülhaladó börtönre, vagy másnemü szabadság-vesztés büntetésére itéltettek, ha büntetésük háromnegyed részét kiállották, és a 44. §-ban meghatározott egyéb feltételek reájuk nézve megvannak.

49. § Nem bocsáttatnak föltételes szabadságra:

1. Külföldiek.

2. Visszaesők a 333., 344., 350., 355., 370., 379., 422., 423., 424. §-ban meghatározott bűntettek vagy vétségek eseteiben.

50. § A föltételes szabadságra bocsátottak tartózkodási hely, viselet és életmód tekintetében, külön rendőrei szabályok alatt állanak, melyeknek megsértése esetében, föltételes szabadságukat az igazságügyminister visszavonhatja.

A föltételes szabadságnak visszavonása után, az itéletben megállapitott büntetés megszakitott végrehajtása tovább folytatandó; a szabadságban töltött idő azonban a büntetésbe nem számittatik be.

Ha büntetésük ideje a föltételes szabadság visszavonása nélkül telt ki: a büntetés kiállottnak tekintetik.

51. § Sürgős esetekben joguk van a közigazgatási tisztviselőknek, községi előljáróknak és a kir. ügyészeknek, a föltételes szabadságra bocsátott egyént rögtön letartóztatni; a letartóztatásról és ennek okáról azonban, további intézkedés végett az igazságügyminister haladéktalanul értesitendő.

Ezen letartóztatás ideje, a feltételes szabadság visszavonása esetében, a még kiállandó büntetés tartamába beszámittatik.

52. § A szabadság-vesztés büntetések addig, mig azok végrehajtására a jelen fejezet határozatainak megfelelő intézetek nem szerveztetnek: a fennálló szabályok szerint foganatositandók.

A föltételes szabadságra bocsátásnak mindazonáltal ezen idő alatt is van helye és pedig tekintet nélkül az itéletben megállapitott szabadság-vesztés büntetésének tartamára azokra nézve is, kik közvetitő intézetbe nem szállittattak, ha a 44., illetőleg 48. §-ban meghatározott egyéb föltételek reájuk nézve megvannak.

A jelen törvénynek megfelelő intézetek felállitása, illetőleg berendezése után: az igazságügyminister köteles intézkedni, hogy azok arányához képest az elitéltek, és pedig azok is, a kik szabadság-vesztés büntetésüket már megkezdették, ezen intézetekbe szállittassanak s büntetésüknek hátralevő részét, a jelen törvénynek megfelelőleg, állják ki.

53. § A pénzbüntetés minden egyénre nézve külön állapitandó meg. Az itéletben meghatározandó egyszersmind a szabadság-vesztés büntetés tartama is, melyre a pénzbüntetés, - ennek behajthatlansága esetében - átváltoztatandó. Ezen meghatározásnál egy forinttól tiz forintig terjedő összeg helyett egy nap számitható.

A pénzbüntetést helyettesitő szabadságvesztés-büntetés tartama azonban, ha az főbüntetésként állapittatott meg: hat hónapot, - ha pedig mellékbüntetésként szabatott ki, három hónapot nem haladhat túl, s az első esetben fogházra, a másodikban pedig azon nemü szabadságvesztés-büntetésre változtatandó, melyre a bűnös a pénzbüntetésen felül itéltetett.

Életfogytig vagy tizenöt évig tartó fegyházi vagy hasonló tartamu államfogházi büntetés esetében: a pénzbüntetést szabadságvesztés-büntetésre nem lehet átváltoztatni.

Az elitélt hagyatékából a pénzbüntetés csak akkor hajtható be, ha az itélet még annak életében jogerejüvé vált.

54. § A jelen törvényben meghatározott esetekben, a szabadságvesztésbüntetésen fölül hivatalvesztés, és a politikai jogok gyakorlatának ideiglenes felfüggesztése, mint mellékbüntetés, együtt vagy külön állapitandó meg.

Azon esetekben mindazonáltal, melyekben a biró által megállapitott büntetést hat havi fogházat vagy hat havi államfogházat nem halad felül, habár e mellett pénzbüntetés is állapittatott meg; ugyszintén azon esetekben, melyekben főbüntetésül csak pénzbüntetés mondatott ki (92. §), a hivatalvesztés és politikai jogok felfüggesztése mellőzhető.

55. § A hivatalvesztésre itélt elveszti:

1. Kinevezés vagy választás utján nyert közhivatalát vagy szolgálatát; ugyszintén hatósági megerősités folytán viselt hivatalát, szolgálatát vagy állását, s az ezek után járó nyugdij-igényeit, nyug- vagy kegydiját;

2. ügyvédi, közjegyzői, nyilvános tanári, vagy nyilvános tanitói állását;

3. a gyámságot vagy gondnokságot;

4. az örökösökre át nem szálló nyilvános czimeit, belföldi rend- és diszjeleit, külföldi rend- és diszjelek viselhetésének jogositványát;

5. a megjelölt hivatalok, szolgálatok, állások és kitüntetések elnyerésére való képességet, a biróság által meghatározott idő tartamára (57. §).

56. § A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése abban áll, hogy az erre itélt:

1. nem lehet tagja az országgyülésnek, és a törvényhatósági vagy a községi képviselőtestületnek;

2. nem lehet esküdtszéki tag;

3. nem bir választói joggal az országos képviselői, törvényhatósági vagy községi választásoknál.

57. § A hivatalvesztésnek és a politikai jogok felfüggesztésének tartamát a biróság határozza meg.

Ezen idő, vétség esetében egy évtől három évig, bűntett esetében pedig három évtől tiz évig terjedhet, s a szabadságvesztés-büntetésnek, elévülés esetében pedig ennek befejeztével kezdődik.

Halálbüntetésnek szabadságvesztés-büntetésre átváltoztatása esetében: a hivatalvesztés, és a politikai jogok felfüggesztésének tartama az átváltoztatással együtt határoztatik meg.

58. § A ki hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére elitéltetett, ha szabadságvesztés-büntetését kiállotta: közhivatalra vagy közhatósági megerősitéstől függő hivatalra, állásra vagy szolgálatra azon időtől fogva ismét alkalmazható, a melytől politikai jogait ujolag gyakorolhatja.

A szülőt, a ki szabadságvesztés-büntetését kiállotta, mindazonáltal gyermekei fölötti gyámság, illetőleg gondnokság átvételében a jelen törvény nem gátolja.

59. § Az elitélt, a szabadságvesztés-büntetés tartama alatt, az 55. §-ban felsorolt hivataloktól, állásoktól és szolgálatoktól ugyszintén a politikai jogok gyakorlásától, valamint a czimek, rendek és diszjelek viselhetésétől, a törvény erejénél fogva fel van függesztve a nélkül, hogy ez az itéletben külön kimondatnék.

Ezen idő alatt a megjelölt hivatalok, szolgálatok, rendek és diszjelek után járó fizetések vagy más javadalmazások, továbbá a nyug- és kegydijak élvezete is megszünik.

60. § A jelen törvény különös részében határoztatnak meg az esetek, melyekben a bűnösnek itélt személy, a szakképzettséget kivánó foglalkozás gyakorlatától eltiltandó.

61. § Azon tárgyak, melyek a bűntett vagy vétség által hozattak létre, ugyszintén azok, melyek a bűntett vagy vétség elkövetésére szolgáltak, - a mennyiben a tettes vagy a részes tulajdonai, elkobzandók; ha pedig azoknak birtoklása, használása vagy terjesztése különben is tiltva van: akkor is elkobzandók és megsemmisitendők, ha másnak tulajdonát képezik.

Az elkobzott tárgyak értéke, a mennyiben azok meg nem semmisittetnének, a pénzbüntetésekre nézve megállapitott czélokra forditandó. (27. §)

62. § Ha a büntetendő cselekmény, nyomtatvány, irat vagy képes ábrázolat közzététele vagy terjesztése által követtetett el: a szerzőnek, a nyomdásznak, az elárusitónak vagy terjesztőnek, ugyszintén a nyilvános kiállitónak birtokában levő példányok, minták vagy lemezek elkobzása és megsemmisitése itélet által az esetben is kimondandó: ha a bűnvádi eljárás senki ellen sem indittathatik meg.

63. § Nyomtatvány alatt értetik valamely iratnak vagy ábrázolatnak, nyomda, metszett minta, gép vagy más mesterséges készület vagy vegyészet által eszközölt többszörösitése.

64. § Külföldiek bűntett miatt, a törvény különös részében meghatározott büntetésen fölül, az országból való kiutasitásra is itélhetők, és a visszatéréstől is örökre vagy határozott időre eltilthatók.

IV. FEJEZET

A kisérlet

65. § A cselekmény, melylyel a szándékolt bűntett vagy vétség véghezvitele megkezdetett, de be nem végeztetett: a megkezdett bűntett vagy vétség kisérletét képezi.

A bűntett kisérlete mindig, - a vétségé azonban csak a törvény különös részében meghatározott esetekben büntetendő.

66. § A kisérlet enyhébben büntetendő, mint a véghezvitt bűntett vagy vétség.

A kisérlet büntetése a véghezvitt bűntettre vagy vétségre megállapitott büntetés legkisebb mértékén alul is, sőt a megállapitottnál enyhébb büntetési nemben is kiszabható.

Olyan esetekben, melyekben a véghezvitt bűntettre halál, - vagy életfogytig tartó fegyházbüntetést határoz a törvény: a kisérlet büntetése határozott ideig tartó fegyház, mely azonban a halállal büntetendő büntetteknél öt, - az életfogytig tartó fegyházzal büntetendőknél három évnél enyhébb nem lehet.

67. § Nem büntettetik a kisérlet:

1. ha a tettes a megkezdett bűntett vagy vétség véghezvitelétől önként elálott;

2. ha a bűntett vagy vétség tényálladékához tartozó eredményt, - mielőtt cselekménye fölfedeztetett volna, - önként elháritotta.

68. § Ha a kisérleti cselekmény, mint ilyen, a 67. § értelmében büntetés alá nem vonható, azonban már magában véve valamely büntetendő cselekménynek tényálladékát képezi: ennek megbüntetését a 67. § intézkedése ki nem zárja.

V. FEJEZET

A részesség

69. § A véghezvitt vagy megkisérlett bűntett vagy vétség részese az:

1. a ki mást, a bűntett vagy vétség elkövetésére szándékosan reábir (felbujtó);

2. a ki a bűntett vagy vétség elkövetését szándékosan előmozditja vagy könnyiti, vagy annak előmozditására vagy könnyitésére mást reábir; ugyszintén, a ki másokkal a cselekmény elkövetésénél, vagy annak elkövetése után nyujtandó segély, vagy a cselekményből származó haszon biztositása, vagy pedig a hatósági intézkedések meghiusitása iránt megelőzőleg egyetért (bűnsegéd).

70. § Tetteseknek tekintendők mindazok, kik a bűntettet vagy vétséget együtt vagy közösen követik el.

71. § A tettesek és azok felbujtói, az elkövetett bűntettre vagy vétségre határozott büntetéssel büntetendők.

72. § A bűnsegédek büntetésének megállapitásánál, a kisérletre vonatkozó szabályok (66. §) szolgálnak irányul.

73. § Ha a tettes sulyosabb büntetés alá eső cselekményt követett el, mint a melyre a felbujtó reábirta: a sulyosabb beszámitásu cselekmény a felbujtót nem terheli. Ugyanazon szabály áll a bűnsegédekre nézve is.

74. § Valamely tettes vagy részes személyes tulajdonságai vagy körülményei, melyek az elkövetett cselekmény büntethetőségét megszüntetik, büntetését enyhitik vagy sulyosbitják: a többi tettes és részesre nézve tekintetbe nem vehetők.

VI. FEJEZET

A szándék és a gondatlanság

75. § Bűntettet csak szándékosan elkövetett cselekmények képeznek.

Ugyanez áll a vétségekre is, kivévén, ha a gondatlanságból (culpa) elkövetett cselekmény a törvény különös részében vétségnek nyilvánittatik.

VII. FEJEZET

A beszámitást kizáró vagy enyhitő okok

76. § Nem számitható be a cselekmény annak, a ki azt öntudatlan állapotban követte el, vagy kinek elmetehetsége meg volt zavarva, és e miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem birt.

77. § Nem számitható be a cselekmény, ha elkövetője, ellenállhatatlan erő, vagy oly fenyegetés által kényszerittetett arra, a mely saját, vagy valamelyik hozzátartozójának életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztette, a mennyiben a veszély másképen nem volt elháritható.

78. § Hozzátartozóknak tekintetnek: a fel- és lemenő ágbeli rokonok és sógorok, a testvérek, unokatestvérek és ezeknél még közelebbi rokonok, az örökbefogadó és tápszülők, az örökbe fogadott és tápgyermekek, a házastársak és jegyesek, testvérek házastársai s a házastársnak testvérei.

79. § Kizárja továbbá a cselekmény beszámithatóságát a jogos védelem.

Jogos védelem az: mely akár a megtámadottnak, akár másnak, személye vagy vagyona ellen intézett, - vagy azt fenyegető jogtalan, és közvetlen megtámadásnak elháritására szükséges.

A jogos védelem határainak félelemből, ijedtségből, vagy megzavarodásból származott tulhágása nem büntettetik.

80. § Nem büntettetik a cselekmény, ha az a tettes vagy hozzátartozói életének vétlenül származott, más módon el nem háritható, közvetlen veszélyből való megmentése végett, végszükségben követtetett el.

81. § A büntetőtörvény nem-tudása vagy téves felfogása a beszámitást nem zárja ki.

82. § Nem számithatók be a bűntettnek vagy a vétségnek tényálladékához tartozó, vagy annak sulyosabb beszámitását okozó ténykörülmények, ha az elkövető, a cselekmény elkövetésekor, azokról nem birt tudomással.

A gondatlanságból elkövetett cselekményekre ezen szabály csak az esetben alkalmazható, ha az érintett körülmények nem tudása már magában nem képez gondatlanságot.

83. § A ki a bűntett vagy vétség elkövetésekor életkorának tizenkettedik évét meg nem haladta: bűnvád alá nem vonható.

84. § A ki akkor, midőn a bűntettet vagy vétséget elkövette, életkorának 12-ik évét már tulhaladta, de tizenhatodik évét még be nem töltötte, ha cselekménye bűnösségének felismerésére szükséges belátással nem birt, azon cselekményekért büntetés alá nem vehető.

Az ilyen kiskoru azonban javitó-intézetbe való elhelyezésre itéltethetik, de abban életkora huszadik évén tul nem tartathatik.

85. § Ha az előbbi szakaszban meghatározott koru egyének, a cselekmény elkövetésének idején képesek voltak annak bűnösségét felismerni: a következő szabályok szerint büntetendők:

1. halállal vagy életfogytig tartó fegyházzal büntetendő bűntett miatt: két évtől öt évig terjedhető börtönnel;

2. öt évtől tizenöt évig tartó fegyházzal vagy államfogházzal büntetendő bűntett miatt: két évig terjedhető börtönnel, illetőleg hasonló tartamu államfogházzal;

3. más bűntett miatt: két évig terjedhető fogházzal;

4. vétség miatt rendőri büntetéssel.

A jelen szakasz értelmében büntetendő egyénekre nézve hivatalvesztés vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése nem állapitható meg.

86. § Az előbbi szakasz szerint büntetendő egyének szabadságvesztésbüntetésük egész időtartama alatt a többi foglyoktól elkülönitendők.

87. § A ki a bűntett elkövetésének idején életkorának huszadik évét még nem haladta tul, halálra vagy életfogytig tartó fegyházra nem itélhető.

88. § Siketnémák, ha cselekvésük bűnösségének felismerésére szükséges belátással nem birnak, bűntett vagy vétség miatt nem büntethetők.

89. § A büntetések kiszabásánál figyelembe veendők a bűnösség fokára befolyással biró sulyositó és enyhitő körülmények.

90. § Ha a sulyositó körülmények, - számuk vagy nyomatékuk tekintetében tulnyomóak: a büntetésnek az elkövetett cselekményekre megállapitott legmagasabb mértéke megközelitendő vagy alkalmazandó.

91. § Ha pedig az enyhitő körülmények tulnyomóak: cselekményre a megállapitott büntetésnek legkisebb mértéke megközelitendő vagy alkalmazandó.

Ily esetben a halálbüntetés életfogytig tartó fegyházra, az életfogytig tartó fegyház pedig tizenöt évire változtatandó.

92. § Ha az enyhitő körülmények annyira nyomatékosak, vagy olyan nagy számmal forognak fenn, hogy a cselekményekre meghatározott büntetésnek legkisebb mértéke is aránytalanul sulyos lenne: ez esetben ugyanazon büntetési nem a legkisebb mértékig leszállitható, és ha ez is tulszigoru volna: határozott időtartamhoz kötött fegyház helyett börtön, - börtön helyett fogház, - fogház helyett pénzbüntetés, - ezen büntetési nemek legkisebb mértékéig állapitható meg.

Halálbüntetés helyett tizenöt évi, - életfogytig tartó fegyház helyett pedig tiz évi fegyháznál kisebb büntetés a jelen § esetében sem állapitható meg.

93. § Határozott ideig tartó fegyház helyett az előbbi szakaszban megjelölt eseten kivül is, börtön állapitandó meg; ha a bűnös agg koránál vagy testi gyöngeségénél fogva, a fegyházbüntetés egyáltalán tulságosan sulyosnak mutatkoznék.

Ez esetben azonban a börtönbüntetésnek tartama: a határozott ideig tartó fegyházbüntetés legmagasabb mértékéig felemelhető.

94. § A vizsgálati fogságnak vádlott hibáján kivüli hosszu tartama, - a szabadságvesztés vagy pénzbüntetésbe beszámitandó; s az itéletben mindenkor kiteendő, hogy ez által a büntetésből mennyi vétetett kitöltöttnek. Annak meghatározásánál azonban: a szabadságvesztés-büntetéseknél, a vizsgálati fogság a büntetésnek legfölebb egyenlő tartamu idejét pótolhatja.

VIII. FEJEZET

A bünhalmazat

95. § Ha valamely cselekmény a büntetőtörvény több rendeletét sérti: ezek közül az lesz alkalmazandó, mely a legsulyosabb büntetést, illetőleg büntetési nemet állapitja meg.

96. § Ha ugyanazon személy több büntetendő cselekményt, vagy ugyanazon büntetendő cselekményt több izben követte el: az egyes cselekményekre együttvéve egy összbüntetés szabandó ki.

Az összbüntetés a bűnös által elkövetett cselekményre meghatározott legsulyosabb büntetési nemben állapitandó meg; ha az határozott időtartamu szabadságvesztés-büntetésben áll, ennek leghosszabb tartama a következő §-ban megállapitott megszoritásokkal felebb emelhető.

97. § Vétségek, vagy vétségek és kihágások halmaza esetében: az azokra megállapitottak közül, a legsulyosabb büntetés alkalmazandó, és a legsulyosabbra kiszabott szabadságvesztés-büntetés: egy évvel felemelhető.

98. § Bűntett és más büntetendő cselekmények halmazánál, a bűntettnek büntetése alkalmazandó és a bűntettre megállapitott, határozott időtartamu szabadságvesztés-büntetés, a többi cselekmény sulyosságához képest, két évvel felemelhető.

99. § Bűntetteknek, vagy ezeken felül más büntetendő cselekményeknek halmazánál, az azokra megállapitottak közül, a legsulyosabb büntetés alkalmazandó, és ha az határozott időtartamu szabadság-vesztés büntetés: annak leghosszabb tartama 5 évvel felebb emelhető.

100. § A 98. és 99. § esetében a felemelt szabadságvesztés-büntetés tizenöt évet nem haladhat tul.

101. § Különböző nemü szabadságvesztés-büntetések között, a bűntettekre megállapitott, - s ez utóbbiak között a hosszabb tartamu tekintendő sulyosabbnak.

Ha tartamuk egyenlő, a 20. §-ban megállapitott sorrend határoz.

Ha mindazonáltal államfogházzal és fegyház- vagy börtönnel büntetendő cselekmények halmazánál, az államfogház a leghosszabb tartamu: ezen büntetés a fenforgó cselekményekre szabott, és ahhoz időtartamára nézve legközelebb álló szabadságvesztés-büntetés nemére, és ezen nemben az államfogház tartamával arányos időtartamu büntetésre változtatandó át, melyet a biró határoz meg.

Ezen § rendeletei több vétségek, - vagy vétségek és más büntetendő cselekmények halmazánál is alkalmazandók.

102. § A pénzbüntetés minden cselekményre külön állapitandó meg.

Ha többrendbeli pénzbüntetés helyett szabadságvesztés-büntetés állapittatik meg: ennek tartama a 53. §-ban meghatározott különböztetések szerinti tartam kétszeresét nem haladhatja tul.

103. § Ezen törvénynek a hivatalvesztésre, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére, a kiutasitásra s az elkobzásra vonatkozó rendeletei az 57. § korlátai között alkalmazandók még akkor is, ha azok a törvény különös részében az elkövetett cselekménynek habár csak egyikére vannak is megállapitva.

104. § A jelen fejezetben foglalt határozatok akkor is alkalmazandók:

1. ha valaki külön itéletek által több rendbeli szabadságvesztés-büntetésre itéltetett;

2. ha az elitélt, szabadságvesztés-büntetésének végrehajtása alatt, már jogerejü elitéltetése előtt elkövetett más büntetendő cselekmény miatt, határozott ideig tartó szabadságvesztés-büntetésre ujolag itéltetik el.

IX. FEJEZET

A bünvádi eljárás meginditását és a büntetés végrehajtását kizáró okok

105. § Kizárja a bűnvádi eljárást:

1. A bűnös halála;

2. a királyi kegyelem;

3. az elévülés.

106. § Az elévülés kizárja a bűnvádi eljárás meginditását:

1. husz év elteltével, ha az elkövetett bűntettre halál, vagy életfogytig tartó fegyház;

2. tizenöt év elteltével, ha az elkövetett bűntettre tiz éven felüli szabadságvesztés-büntetés;

3. tiz év elteltével, ha az elkövetett bűntettre öt éven felüli szabadságvesztés büntetés;

4. öt év elteltével, ha az elkövetett bűntettre kisebb büntetés van megállapitva.

Vétségekre nézve a bűnvádi eljárás meginditása három év elteltével évül el.

107. § Az elévülés kezdetét veszi:

1. a bevégzett bűntettre vagy vétségre nézve: a véghezvitel napjával;

2. a megkisérlett bűntettre vagy vétségre nézve, a véghezvitelre irányzott utolsó cselekmény elkövetésének napjával.

108. § Az elévülést félbeszakitja a biróságnak, az elkövetett bűntett vagy vétség miatt, a tettes vagy részes ellen irányzott határozata vagy intézkedése. A határozat vagy intézkedés napján azonban az elévülés ujra kezdetét veszi.

Az elévülés csak azon egyénre nézve szakad félbe, kire a biróság intézkedése vonatkozik.

109. § Ha az eljárás meginditása vagy folytatása, valamely előzetes kérdésnek hatósági elintézésétől függ: az elévülés az előzetes kérdés jogerejü elintézéseig nyugszik.

110. § Bűntett vagy vétség miatt, mely csak a sértett fél inditványára üldözhető, a jogositottnak inditványa nélkül a bűnvádi eljárás meg nem inditható.

111. § Ha mindazonáltal a 95. §-ban meghatározott esetben, olyan törvénysértésen felül, - mely miatt a bűnvádi eljárásnak csak a magánfél inditványára van helye, olyan törvénysértés követtetett el, mely hivatalból üldözendő: ez utóbbira nézve a bűnvádi eljárás nem záratik ki az által, hogy a magánfél inditványozási jogával nem él, vagy elállását attól kijelenti.

112. § A magánfél inditványa azon naptól számitott három hó alatt terjesztendő elő, a mely napon az elkövetett bűntett vagy vétség és annak elkövetője, az inditványra jogositottnak tudomására jutott, ha a cselekmény büntethetősége, időközben, elévülés által el nem enyészett.

Kivétetnek azon esetek, melyekben rendszerint csak a magánfél inditványára üldözendő cselekmény miatt, a bűnvádi eljárás meginditása hivatalból inditványozandó.

113. § Ez inditványozásra jogositva van: a sértett fél, ha életkorának tizenhatodik évét már betöltötte; ellenkező esetben annak törvényes képviselője.

Kiskorunak és gondnokság alatt levő pazarlók helyett, a vagyon ellen irányzott bűntettek és vétségek esetében, az inditványt azoknak törvényes képviselője terjeszti elő.

Gondnokság alatt levő más egyének helyett, egyéb bűntettek és vétségek esetében is az inditványozás joga azoknak törvényes képviselőjét illeti.

Ha azonban a sértett fél ellen, ennek törvényes képviselője, vagy gondnoka követte el a bűntettet vagy vétséget: a bűnvádi eljárás hivatalból inditandó meg.

114. § Ha ugyanazon bűntettre vagy vétségre vonatkozólag az inditványozás joga több magán személyt illet: az egyiknek mulasztása vagy elállása a többinek jogát nem szünteti meg.

115. § Ha valamely bűntett vagy vétség elkövetésénél többen működtek közre (tettesek, részesek) és a bűnvádi eljárás valamennyi ellen, csak a magánfél inditványára inditható meg; az inditványnak előterjesztése azok egyike ellen az eljárásnak meginditását valamennyi ellen maga után vonja.

Ha a közremüködők között olyanok is vannak, kik ellen az eljárás hivatalból inditandó meg: a magáninditvány elmulasztása, a bűnvádi eljárásnak ez utóbbiak ellen meginditását nem akadályozza.

116. § A magánfél, a mennyiben a törvény kivételt nem tesz, az itélet kihirdetése előtt inditványát vissza is vonhatja. A 115. § esetében mindazonáltal az inditványnak a közreműködők egyikére nézve történt visszavonása az eljárás megszüntetését eredményezi a többiek ellen is.

Az itélet kihirdetése után a visszavonás hatálytalan.

117. § A jogérvényesen megállapitott büntetés végrehajtását kizárja:

1. az elitéltnek halála;

2. a királyi kegyelem;

3. az elévülés.

118. § A 61. és 62. §-ban megjelölt tárgyaknak elkobozását, a tulajdonos halála nem szünteti meg. Ezen tárgyak akkor is elkobzandók, ha a vádlott elitéltetése előtt halt meg.

A pénzbüntetések behajtására nézve az 53. § rendelete irányadó.

119. § A királyi kegyelem az elkobzott tárgyak visszaadására, az eljárási és perköltségek, vagy a sértett felet illető pénzbüntetés elengedésére nem terjed ki.

120. § Kizárja a büntetés végrehajtását bűntetteknél az elévülés:

1. huszonöt év elteltével, ha az itélet halál, - vagy életfogytig tartó fegyházat;

2. husz év elteltével, ha az itélet tiz évet fölülhaladó határozott idejü fegyházat vagy államfogházat;

3. tizenöt év elteltével, ha az itélet öt év és tiz év közötti szabadságvesztés-büntetést;

4. tiz év elteltével, ha az itélet a 3. pont alatt meghatározottnál kisebb büntetést állapitott meg.

Vétség miatti elitéltetés esetében, a büntetés végrehajtása öt év elteltével évül el.

121. § Az elévülés azon napon kezdődik, a melyen az itélet jogerőre emelkedett, ha pedig a büntetés végrehajtása már megkezdetett, azon napon, a melyen az, az elitéltnek megszökése által félbeszakittatott.

122. § A szabadságvesztés-büntetés mellett megállapitott pénzbüntetés a főbüntetéssel együtt évül el.

123. § Az elévülés hatálya nem terjed ki a jogerejü itélet által megállapitott hivatalvesztésre, sem a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére.

124. § Az elévülés félbeszakad az illetékes hatóságnak a büntetés végrehajtására irányzott és az elitélt személyre vonatkozó bármely intézkedése, különösen annak elfogatása által.

Az intézkedés napján azonban az elévülés ujra kezdetét veszi.

125. § A büntető itéletben megitélt vagyoni elégtétel tekintetében, az elévülést, valamint annak félbeszakitását a polgári törvények szabályozzák.

MÁSODIK RÉSZ

A büntettek és vétségek nemeiről, és azok büntetéseiről

I. FEJEZET

A felségsértés

126. § A felségsértés bűntettét követi el:

1. a ki a királyt meggyilkolja vagy szándékosan megöli, vagy ezen cselekmények valamelyikének véghezvitelét megkisérli;

2. a ki a király testi épségét megsérti, vagy őt az uralkodásra képtelenné teszi;

3. a ki a királyt az ellenség hatalmába adja, vagy az uralkodásnak gyakorlatában akadályozza, vagy személyes szabadságától erőszakkal vagy fenyegetéssel megfosztja;

4. a ki az előbbi két pontban meghatározott valamelyik cselekmény véghezvitelét megkisérli.

127. § A felségsértés büntettét képezi azon cselekmény is, mely közvetlenül arra van irányozva, hogy:

1. a trónörököklés törvényes rendje erőszakkal megváltoztassék;

2. a magyar állam alkotmánya, vagy a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség, vagy a magyar állam és az osztrák-magyar monarchia másik állama közt fennálló kapcsolat erőszakkal megváltoztassék;

3. a magyar államnak, vagy az osztrák-magyar monarchia másik államának területe, vagy ezeknek valamelyik része erőszakkal idegen uralom alá jusson, vagy azon államtól, a melyhez tartozik, erőszakkal elszakittassék.

128. § A felségsértés a 126. § 1. pontja esetében halállal, a 2. és 3. pontja esetében életfogytig tartó fegyházzal, 4. pontja esetében pedig tiztől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

129. § A ki a 127. § 1. és 2. pontjaiban meghatározott felségsértést elköveti: tiz évtől tizenöt évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

A ki pedig a 127. § 3. pontjában meghatározott felségsértést követi el, életfogytig tartó fegyházzal büntetendő.

130. § A 126. §-ban meghatározott felségsértés elkövetésére létrejött szövetség, ha ehhez a bűntett véghezvitelére czélzó előkészületi cselekmény nem járul: öt évig terjedhető fegyházzal, ha pedig ily előkészületi cselekmény is követtetett el: öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

131. § A 127. § 1., 2. pontjaiban meghatározott felségsértés elkövetésére létrejött szövetség, a 130. §-ban meghatározott megkülönböztetés szerint öt évig, - illetőleg öt évtől tiz évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

Ugyanezen megkülönböztetés szerint öt évig, illetőleg öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő a szövetség: ha az a 127. § 3. pontjában meghatározott bűntett elkövetése czéljából jött létre.

132. § A szövetség létrejött, ha két vagy több személy a felségsértés elkövetését közös egyetértéssel elhatározza.

133. § A ki a nélkül, hogy ez iránt mással szövetkezett volna, a 126. §-ban meghatározott felségsértés elkövetésére előkészületeket tesz: öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

134. § A ki gyülekezeten nyilvánosan szóval, vagy a ki irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállitása által, a felségsértés elkövetésére egyenes felhivást intéz, - a mennyiben az irat vagy nyomtatvány, vagy képes ábrázolat tartalmát, illetőleg jelentését tudta: öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal, - a 127. § 1. vagy 2. pontjában meghatározott felségsértés elkövetésére irányzott egyenes felhivás esetében azonban, öt évtől tiz évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

Ha a felhivás teljesen sikertelen maradt: a büntetés öt évi államfogházat nem haladhat tul.

135. § Az, ki olyan időben vesz hitelt érdemlő tudomást arról, hogy felségsértés elkövetése czéloztatik, midőn annak megakadályozása még lehetséges, és arról a felsőbbségnek jelentést nem tesz: három évig terjedhető államfogházzal büntettetik, kivéve, ha a czélba vett bűntett abbanhagyatott.

A tettes vagy részes hozzátartozói (78. §) a feljelentés elmulasztása miatt nem büntettetnek.

136. § A 126., 127., 130., 131., 133., 134. §-okban meghatározott cselekmények büntethetősége megszünik, ha a bűnös önként, és mielőtt a cselekmény felfedeztetett volna: az előkészitést vagy a megkezdett véghezvitelt abbanhagyja, és minden káros következményt, mely a tettesek, részesek és a szövetkezettek tevékenységéből netalán származott, maga elhárit, vagy ha a hatóságnál kellő időben tett feljelentése folytán a következmények elhárittatnak.

137. § Nem büntettetik a szövetség miatt az, a ki előbb, mintsem a felségsértés elkövetésére, a szövetkezésen fölül valami merényeltetett, s mielőtt azt a hatóság felfedezte volna: a szövetségtől eláll, és elállását a szövetkezetteknek nemcsak tudomására juttatja, hanem azokat a merénylet felhagyására birni törekszik, vagy pedig a szövetséget a hatóságnak feljelenti.

138. § A jelen fejezetben meghatározott bűntettek miatt, a szabadságvesztés büntetés mellett a hivatalvesztés, és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapitandó.

II. FEJEZET

A király, a királyi ház tagjainak bántalmazása, és a király megsértése

139. § A ki a királyt tettleg bántalmazza, a mennyiben cselekménye felségsértést nem képez: a király bántalmazásának bűntettét követi el, és tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal, hivatalvesztéssel, és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.

140. § A ki a király ellen sértést követ el: vétség miatt két évig terjedhető fogházzal és hivatalvesztéssel büntetendő.

A ki azonban a sértést irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállitása által követi el: vétség miatt három évig terjedhető államfogházzal és hivatalvesztéssel büntetendő.

141. § A ki a királyi család valamelyik tagját tettleg bántalmazza, a mennyiben cselekménye sulyosabb beszámitás alá nem esik: a királyi ház tagja bántalmazásának bűntettét követi el, és öt évig terjedhető fegyházzal, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.

A ki a királyi ház valamelyik tagja ellen sértést követ el: vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal, ha pedig a sértést irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállitása által követi el: két évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

III. FEJEZET

A hűtlenség

142. § A hűtlenség bűntettét követi el, és tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő azon magyar honos, a ki valamely külhatalom kormányával szövetkezik, vagy azzal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe bocsájtkozik a végett, hogy azt a magyar állam, vagy az osztrák-magyar monarchia elleni ellenséges cselekményre birja, valamint az is, a ki valamely külhatalmat az osztrák-magyar monarchia ellen háborura inditani törekszik.

Ha a hadüzenet megtörtént, vagy a háboru kiütött: a hűtlenség életfogytig tartó fegyházzal büntetendő.

143. § A hűtlenség bűntettét követi el, és tiz évtől tizenöt évig terjedhető államfogházzal büntetendő azon magyar honos: a ki a hadüzenet megtörténte, vagy a háboru kiüritése után az ellenség katonai szolgálatába lép.

Ha pedig azon hatalomnak, a fennebbi idő előtt már katonai szolgálatában állott, s kényszer nélkül megmaradván abban, az osztrák-magyar monarchia fegyveres ereje vagy az ezzel közösen működő, vagy a vele szövetkezett hadi erő ellen harczolt: öt évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

144. § A hűtlenség bűntettét követi el és életfogytig tartó fegyházzal büntetendő azon magyar honos:

1. a ki valamely várat, várost, erődöt, megerősitett helyet, partot, szorost vagy katonai állomást, fegyver-, szer- vagy élelmi tárt, hajót vagy azt osztrák-magyar haderőhöz tartozó tisztet, vagy katonát az ellenség hatalmába juttat, vagy e czélra az ellenséggel egyetért;

2. a ki valamely hadi müvelet, tábor, vár vagy erőd tervét az ellenséggel közli;

3. a ki az ellenségnek, a magyar állam, vagy az osztrák-magyar monarchia területére jutását vagy azon való előhaladását elősegiti;

4. a ki az ellenséget pénzzel, továbbá fegyveres erejének, hadi szerének, vagy hadserege élelmi eszközeinek szaporitása, vagy azok beszerzésének könnyitése által segiti;

5. a ki az osztrák-magyar monarchia fegyveres erejéhez tartozó személyek hűségének megingatása által az ellenségnek segitségére van;

6. a ki az osztrák-magyar monarchia haderejének fegyver-, szer- vagy élelmi tárát, vagy pedig az osztrák-magyar fegyveres erő kárára, vagy az ellenség előnyére valamely hidat, töltést, gátat, vaspályát, utat felgyujt, felszakit, megrongál vagy egyébként használhatatlanná tesz;

7. a ki az osztrák-magyar haderő állásáról, állapotáról vagy mozdulatáról az ellenséget értesiti, az ellenség kémjét vagy kémszemlére kiküldött katonáját elrejti, vagy annak czélja kivitelére, vagy menekülésére segélyt, tanácsot ad;

8. a ki a jelen szakaszban meghatározott valamely cselekményt, az osztrák-magyar monarczhia szövetségének területére nézve, vagy ennek haderejével közösen működő haderő ellen követi el.

145. § A 142. és 144. § eseteiben a külföldiekre a nemzetközi hadi szabályok alkalmazandók.

Az osztrák-magyar monarchia másik államának honosaira mindazonáltal, a 142., 143. és 144. § eseteiben ezen törvény rendeletei alkalmazandók.

146. § A hűtlenség bűntettét követi el, és tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő: a kinek, a hivatalánál vagy különös megbizatásánál fogva, a magyar államnak, vagy az osztrák-magyar monarchia másik államának biztonságát, vagy más fontos érdekeit illető titkos okirat, adat vagy tudósitás birtokába, illetőleg tudomására jutván, azt közvetlenül vagy közvetve az ellenséggel közli.

Ha pedig az okiratot, adatot vagy tudósitást, más hatalom kormányával nem azon czélból közli, hogy az, az ellenség tudomására jusson, vagy pedig az ily okirat tartalmát, adatot vagy tudósitást egyébként nyilvánosságra hozza: öt évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

147. § Tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő az is: a ki erőszak, lopás, sikkasztás vagy csel által jutván a fentebbi szakaszban meghatározott nemű okirat, adat vagy tudósitás birtokába, illetőleg tudomására, azt közvetve vagy közvetlenül az ellenséggel közli.

Ha pedig nem az ezen szakaszban meghatározott módon jutott a titkos okirat, adat vagy tudósitás tudomására, azonban annak titkos voltát tudva, azt közvetve vagy közvetlenül az ellenséggel közli: öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

148. § A 142., 143. § első pontjában, és a 144. §-ban meghatározott valamelyik cselekmény elkövetésére létrejött szövetség (132. §), ha ahhoz előkészületi cselekmény nem járult: öt évig terjedhető fegyházzal, ellenkező esetben pedig öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

149. § A 142., 143. és 144. §-okban meghatározott hűtlenség elkövetésére, a 134. §-ban meghatározott módon intézett nyilvános és egyenes felhivás: öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

150. § A hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, a jelen fejezet eseteiben is alkalmazandó.

151. § A szövetség büntetlensége iránt a 137. §-ban foglalt intézkedés, az ott megállapitott feltételek alatt, a 142. § esetei kivételével, a hűtlenség elkövetése czéljából létrejött szövetségre is kiterjesztik.

IV. FEJEZET

A lázadás

152. § A csoportosulás, melynek czélja:

1. az országgyülést, annak valamelyik házát vagy bizottságát;

2. a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságokat, vagy ezek egyikét, vagy azoknak valamelyik albizottságát;

3. a magyar kormányt erőszakkal, vagy veszélyes fenyegetéssel hivatásának szabad gyakorlatában akadályozni, vagy valaminek elhatározására, valamely intézkedésre, vagy valaminek elhagyására kényszeriteni: a lázadás bűntettét képezi és tiz évtől tizenöt évig terjedhető államfogsággal büntetendő.

153. § Lázadást képez azon csoportosulás is, melynek czélja: a polgárok valamelyik osztályát, nemzetiségét vagy hitfelekezetét fegyveresen megtámadni.

Ezen esetben a felbujtók és a vezetők öt évtől tiz évig terjedhető államfogházzal, a többiek pedig két évig terjedhető államfogházzal büntetendők.

154. § Ha a lázadó csoport valamely községet, házat, fegyvertárt, hadi szertárt, lőportárt, vaspályát, távirda- vagy postahivatalt megtámadott vagy hatalmába keritett - a mennyiben sulyosabb büntetés alá eső bűntett nem forog fenn: a felbujtók és a vezetők tiz évtől tizenöt évig terjedhető államfogházzal, a többiek pedig két évtől öt évig terjedhető államfogházzal büntetendők.

155. § Ha a lázadó csoport rablást, gyujtogatást, pusztitást, vagy egyes személyek ellen erőszakot követett el - a mennyiben sulyosabb büntetés alá eső bűntett nem forog fenn: a felbujtók és vezetők tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal, a többiek öt évig terjedhető fegyházzal büntetendők.

156. § A lázadás előidézésére létrejött szövetség, ha a bűntett véghezvitelére előkészületi cselekmény nem követtetett el: egy évtől három évig terjedhető államfogházzal, ellenkező esetben pedig két évtől öt évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

157. § Ha a 155. §-ban meghatározott bűntett véghezvitelére jött létre a szövetség: a szövetkezők az előbbi szakaszban megállapitott megkülönböztetés szerint, három évig, illetőleg öt évig terjedhető fegyházzal büntetendők.

158. § A ki a jelen fejezet előbbi szakaszaiban meghatározott cselekmény elkövetésére, a 134. §-ban kijelölt módon felhivást intéz vagy terjeszt, ha az, a felhivás folytán követtetett el, vagy kiséreltetett meg: mint felbujtó büntetendő.

Ha pedig a felhivás teljesen eredménytelen maradt: hat hónaptól két évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

159. § Lázadás miatt a felbujtók és vezetők kivételével, nem büntettetnek azok, a kik a polgári vagy katonai hatóság felhivására, a lázadás szinhelyét elhagyják, és a lázadásban többé részt nem vesznek.

A büntetlenség mindazonáltal nem terjed ki azon büntetendő cselekményekre, melyeket valaki, a lázadás tartama alatt, az ebben való részességen kivül követett el.

160. § A szövetkezés büntetlenségére nézve a 137. § rendelete, az ott meghatározott esetekben és feltételek alatt, a lázadás czéljából szövetkezettekre is alkalmazandó.

161. § A ki nem azon czélból, hogy az I., III., IV. fejezetben meghatározott valamely bűntettet elkövessen, a törvény vagy a magyar kormány engedélye nélkül, a magyar állam területén csapatot gyüjt, azt felfegyverzi, hadiszerekkel ellátja, vagy hadi gyakorlatokban oktatja, - ugyszintén az is, ki ily csapat vezényletét, vagy abban valamely tisztséget elvállal: lázadást követ el, és két évtől öt évig terhedhető államfogházzal, valamint négyezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

162. § A lázadás bűntette miatt, a szabadságvesztés-büntetésen felül, hivatalvesztés, és a 152. és 155. § eseteiben, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapitandó.

V. FEJEZET

A hatóságok, országgyülési tagok vagy hatósági közegek elleni erőszak

163. § A csoportosulás, melynek czélja, valamely hatóságot erőszak, vagy veszélyes fenyegetés által hivatása gyakorlatában megakadályozni, vagy valaminek elhatározására, valamely intézkedésre, valaminek elhagyására kényszeriteni: a hatóság elleni erőszak bűntettét képezi, és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Ha pedig az erőszakot, vagy veszélyes fenyegetést, a fennebb meghatározott czélból, csupán egy személy követi el: három évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Ugyanazon büntetés a megjelölt megkülönböztetés szerint alkalmazandó, ha az erőszak vagy veszélyes fenyegetés, a fennebb megállapitott czélból az országgyülésnek, vagy a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottságoknak valamely tagja ellen követtetik el.

164. § Ezen elnevezés alatt: „hatóság” a közigazgatási, birói és katonai hatóságok; „közigazgatási hatóság” elnevezése alatt pedig, a biróságok kivételével, minden állami, törvényhatósági és községi hatóság értendő.

165. § A hatóság elleni erőszak bűntettét követi el, és három évig terjedhető börtönnel bűntetendő az is: a ki valamely hatóságnak küldöttségét, választmányát, bizottságát, hivatalnokát vagy más közegét, vagy a küldöttség, választmány, bizottság valamely tagját vagy közegét, a törvény, vagy a hatóság meghagyásának végrehajtásában, erőszak vagy veszélyes fenyegetés által akadályozza, vagy valamely intézkedésre kényszeriti, vagy pedig hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza.

Ugyanezen büntetés alkalmazandó, ha a cselekmény, a fennebb megjelölt testületek vagy személyek védelmére rendelt, vagy megjelent személyek ellen követtetik el.

166. § Hatósági közegeknek tekintetnek a fennebb emlitetteken fölül:

1. a nyilvánosan felállitott katonai és polgári őrök;

2. a közforgalomban levő vaspályák, és az állami távirdák felügyelő és kezelő-személyzete;

3. a rendőrségi személyzet, ide számitva a csőszöket, az erdő- a folyam-, és gátőröket, a vadászati felügyelőket, a mennyiben a törvény által rendelt feltételek szerint alkalmaztattak.

167. § Veszélyes fenyegetésnek tekintendő valamely bűntett vagy vétség elkövetésével való olyan fenyegetés, mely a fenforgó körülményeknél fogva alkalmas arra, hogy a fenyegetett személyben, a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjeszszen.

168. § Ha a 163. §-ban meghatározott bűntettet fegyveres csoport, vagy a 164. §-ban megjelölt bűntettet többen követték el - a mennyiben sulyosabb büntetés alá eső cselekmény nem forog fenn: a felbujtók és a vezetők öt évig terjedhető fegyházzal, a többiek pedig öt évig terjedhető börtönnel büntetendők.

Öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az is: a ki a 163. §-ban meghatározott bűntettet, habár egyedül, de fegyveresen követte el, ugyszintén a ki a 165. §-ban meghatározott bűntett elkövetése alkalmával fel volt fegyverkezve.

169. § A jelen fejezetben meghatározott bűntett miatt, a szabadságvesztés-büntetésen felül, a hivatalvesztés is alkalmazandó.

170. § A hatóság elleni erőszak elkövetésére irányzott szövetség, ha a bűntett véghezvitelére előkészületi cselekmény még nem történt: három hónaptól egy évig, ellenkező esetben pedig egy évtől három évig terjedhető fogházzal büntetendő.

VI. FEJEZET

Az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek elleni izgatás

171. § A ki valamely gyülekezeten nyilvánosan, szóval, vagy a ki nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése, vagy közszemlére kiállitása által, bűntett vagy vétség elkövetésére egyenesen felhi, ha a bűntett vagy vétség elkövettetett: mint felbujtó büntetendő.

Ha pedig a felhivás eredménytelen maradt - a mennyiben az a jeles törvény külön rendeletei alá nem esik: két évig terjedhető államfogházzal, és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

172. § A ki a 171. §-ban meghatározott módon a törvény ellen, vagy a ki hatóságoknak törvényes hatáskörükben kiadott rendelete, meghagyása, határozata ellen engedetlenségre egyenes felhivást intéz vagy terjeszt: két évig terjedhető államfogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ugyanezen büntetés éri azt: a ki a 171. §-ban meghatározott módon, valamely osztályt, nemzetiséget vagy hitfelekezetet gyűlöletre a másik ellen, ugyszintén azt is: a ki a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat.

173. § Öt évig terjedhető államfogházzal büntetendő az, a ki a 171. §-ban meghatározott módon a király személyének sérthetlenségét, a trónöröklés törvényes rendjét, az alkotmányos államformát, vagy a törvény kötelező erejét megtámadja; ugyszintén az is, ki az alkotmány egyes intézményei, a monarchia másik államával fennálló kapcsolat, vagy a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség ellen, avagy a királynak, az országgyülésnek, az országgyülési bizottságoknak vagy a közösügyek tárgyalására hivatott bizottságnak törvényes joga ellen lázit.

174. § A ki a törvény által bűntettnek vagy vétségnek nyilvánitott cselekményt a 171. §-ban meghatározott módon magasztal, vagy valamely bűntett vagy vétség elkövetőjét annak elkövetése miatt azon módon feldicsér, vagy nyilvánosan kitüntet, hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

A bűnvádi eljárás csak akkor inditható meg, ha a cselekmény, elkövetése után három hó alatt a biróságnál feljelentetett.

VII. FEJEZET

A magánosok elleni erőszak

175. § Ha valamely csoport azon czélból, hogy személyeken vagy dolgokon erőszakot kövessen el, valakinek lakába, üzleti helyiségébe, vagy bekeritett birtokába betör; a csoportnak mindenik tagja, a magánosok elleni erőszak büntette miatt, két évig terjedhető börtönnel büntetendő.

176. § Ha pedig valamely csoport, nyilt helyen, akár személyeken, akár dolgokon követ el erőszakot: mindenik tagja, három évig terjedhető börtönnel büntetendő.

177. § A magánosok elleni erőszak vétségét követi el, és hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő: a ki a munkabér felemelése vagy leszállitása végett, valamely munkás, vagy munkaadó ellen erőszakot követ el, azt szóval vagy tettel bántalmazza, vagy erőszakkal fenyegeti.

Ugyanezen büntetés alá esnek azok is, a kik gyárak, műhelyek, vagy azon helyiségek előtt, a hol munkások dolgoznak, vagy a munkaadó, munkavezető lakása, illetőleg tartózkodási helye előtt, összecsoportosulnak, a végett, hogy a munka megkezdését vagy folytatását megakadályozzák, vagy pedig a munkások a munka elhagyására birják.

VIII. FEJEZET

A polgároknak választási joga ellen elkövetett büntettek és vétségek

178. § Azok, a kik valamely választót erőszak vagy fenyegetés által, választási jogának, szabad gyakorlatában megakadályoznak, történjék az akár országgyülési képviselő, akár törvényhatósági, községi tisztviselő, vagy előljáró, törvényhatósági bizottsági tag, vagy községi képviselő választására nézve: a választói jog megsértésének vétségét követi el, és hat hónapig terjedhető fogházzal, valamint egyenként kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

179. § A választók összeirásával megbizott küldöttség elnöke, tagja vagy jegyzője, a ki a választók összeirása alkalmával a jogosultnak talált választó nevét, a választók jegyzékébe nem irja be, ugyszintén az, a ki azon jegyzékbe olyan személy nevét irja be, a ki a küldöttség által jogositottnak nem találtatott: két évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Ugyanezen büntetés éri a központi választmány azon tagját vagy jegyzőjét is, a ki az ezen szakaszban meghatározott cselekményt, a választók névjegyzékének összeállitásánál követi el.

180. § Azon közhivatalnok, a ki az országgyülési képviselőválasztási törvény szerint, az összeiró küldöttség rendelkezésére bocsátandó valamely okiratba hamis adatot jegyez be, azon czélból, hogy ez által valaki választó jogától jogtalanul megfosztassék, vagy jogtalanul választó legyen; ugyszintén azon küldöttségi tag: a ki a választásra vagy a törvényhatósági, illetőleg községi bizottság összeállitására vonatkozó, vele hivatalosan közlött valamely okiratot meghamisit vagy elsikkaszt, megsemmisit vagy használhatatlanná tesz: két évig terjedhető börtönnel és kétezer forintig terjedhető birsággal büntetendő.

Ugyanezen büntetés éri azon közhivatalnokot is, a ki az ezen szakaszban körülirt cselekményt, a törvényhatósági, vagy községi képviselőtestület alakitására szolgáló legtöbb egyenesadót fizetők jegyzékének összeállitásánál követi el.

181. § Öt évig terjedhető börtönnel büntetendő a szavazatszedő küldöttség azon tagja, a ki a 178. §-ban megjelölt választások alkalmával:

1. a választási helyiségben, hivatalnál fogva átvett szavazási jegyet rendeltetésétől elvonja, vagy az által, hogy arra a szavazó beleegyezése nélkül más nevet ir, mint a mely azon az átvétel alkalmával irva volt, meghamisitja;

2. a szavazásra használt golyókat, vagy egyéb szavazási eszközöket kicseréli, azokból elvesz vagy azokhoz hasonló nemüt jogtalanul hozzátesz, vagy

3. a szavazatot más jelöltnek a nevére irja be, mint a kire a választó szavazott; vagy oly választónak szavazatot ir be, a ki nem szavazott; vagy nem irja be oly választó szavazatát, a ki szavazott;

4. a ki a szavazatok lajstromát, vagy a szavazatokat tartalmazó tárgyat rendeltetésétől elvonja vagy megsemmisiti, vagy a szavazatok összeszámitását más módon meghiusitja;

5. a ki a szavazatokat hamisan számitja össze.

182. § Egy évig terjedhető fogházzal büntetendő a szavazatszedő küldöttséghez nem tartozó azon egyén, a ki a 178. §-ban megjelölt választások alkalmával:

1. a neki átadott szavazati jegyet eltulajdonitja, vagy az által meghamisitja, hogy arra a szavazónak beleegyezése nélkül más nevet ir, mint a mely azon az átadás alkalmával irva volt;

2. a szavazásra használt golyókat, vagy egyéb szavazási eszközöket kicseréli, azokból elvesz, vagy azokhoz hasonló nemüeket jogtalanul hozzátesz;

3. a ki a szavazatok lajstromát vagy a szavazatokat tartalmazó tárgyat elveszi, vagy megsemmisiti, vagy a szavazatok összeszámitását más módon meghiusitja.

183. § A 181. és 182. § eseteiben, bűnvádi eljárás csak akkor inditható meg, ha a visszaélés ellen, a választás alatt, vagy legfölebb 8 nappal a választás eredményének kihirdetése után a küldöttség, vagy az ezt kiküldő hatóság előtt felszólamlás történt.

184. § A ki másnak neve alatt szavaz, vagy jelentkezik a szavazásra: vétséget követ el, és egy hónapig terjedhető fogházzal és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ugyanezen büntetés alá esik azon választó is, a ki egy választókerületben többször szavaz, vagy miután valamely választókerületben már szavazott, más választókerületben is szavaz.

185. § A ki a választónak, vagy annak tudtával hozzátartozójának (78. §), azon czélból, hogy az a bizonyos jelöltre szavazzon, vagy ne szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, pénzt vagy pénzértéket, vagy más előnyt ad vagy igér; hat hónapig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ugyanezen büntetéssel büntetendő azon választó is, ki a neki, vagy tudtával hozzátartozójának, a jelen §-ban megjelölt czélból adott pénzt, vagy más előnyt elfogadja.

186. § Három hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az: a ki az előbbi §-ban emlitett czélból etet és itat; valamint az is, a ki ezen etetést és itatást elfogadja.

187. § Azon közhivatalnok, a ki hivatala hatáskörébe eső cselekménye vagy arra vonatkozó igérete által valamely választót bizonyos jelölt melletti vagy elleni szavazásra, vagy a szavazástól tartózkodásra birni törekszik: két évig terjedhető fogházzal büntetendő.

188. § A jelen fejezetben meghatározott bűntett vagy vétség elkövetői ellen, a büntetésen felül, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is alkalmazandó.

Hivatalvesztés csak az ellen mondandó ki, a ki a bűntett vagy a vétség elkövetésekor közhivatalt viselt.

189. § A 178., 184., 185., 186., 187. § eseteiben: a bünvádi eljárás csak akkor indittatható meg, ha a cselekmény elkövetése után 30 nap alatt a biróságnál feljelentetett.

IX. FEJEZET

A vallás és ennek szabad gyakorlata elleni büntettek és vétségek

190. § A ki a 171. §-ban meghatározott módon Isten ellen intézett gyalázó kifejezések által közbotrányt okoz, a ki az állam által elismert vallás szertartását erőszakkal megakadályozza, vagy megzavarja: vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

A kisérlet büntetendő.

191. § Vétséget követ el, és hat hónapig terjedhető fogházzal és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a ki az állam által elismert vallás szertartásai gyakorlatára rendelt helyiségben, nyilvánosan botrányt követ el, vagy a vallási tiszteletnek tárgyát, - vagy oly tárgyakat, melyek a szertartások végzésére rendelvék, a szertartásra rendelt helyiségben, - vagy bár azon kivül, de a vallásos szertartás alkalmával, tettel, vagy botrányos szavakkal meggyaláz.

192. § Vétséget követ el, és egy évig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a ki az állam által elismert vallás lelkészét, - a midőn az, vallási szertartást teljesit - szóval, tettel vagy fenyegetéssel, nyilvánosan megtámadja.

Ha pedig a lelkészt vallási szertartás teljesitése alkalmával testileg bántalmazza, - büntetett követ el, - és a mennyiben cselekménye sulyosabb beszámitás alá nem esik: két évig terjedhető börtönnel büntetendő.

X. FEJEZET

A személyes szabadságnak, a házjognak, továbbá a levél- és a távirda-titoknak közhivatalnok általi megsértése

193. § Azon közhivatalnok (460. §), a ki hivatali hatalmával visszaélve, törvényellenes valakit elfogat, vagy letartóztat: a személyes szabadság elleni vétséget követi el, és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.

194. § A 193. §-ban meghatározott vétséget követi el, és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő azon közhivatalnok is: a kinek hivatali kötelességéhez tartozik a büntető itéletek végrehajtása, vagy a felügyelet a szabadságvesztés büntetések foganatositására, avagy a vizsgálat alatti letartóztatásra szolgáló helyiség fölött, és a ki abban valamely foglyot, a jogerejü itéletben, vagy az illetékes közhivatalnok rendeletében meghatározott időn tul, kötelességének megsértésével fogva tart.

195. § A 193. és 194. § eseteiben két évig terjedhető fogházzal büntetendő az azokban meghatározott törvényszegés: ha a szabadságtól való jogtalan megfosztás hét napnál tovább terjed, de tizenöt napot nem halad tul.

A büntetés három évig terjedhető börtön leend: ha a szabadságtól való jogtalan megfosztás tizenöt napnál tovább tartott, de egy hónapot nem haladott tul.

Ha a szabadságtól való jogtalan megfosztás egy hónapon tul, de három hónapnál rövidebb ideig tartott: a büntetés öt évig, ha három hónapot tul haladott, öt évtől tiz évig terjedhető fegyház leend.

Ha a 193., 194. és a jelen § esetében a letartóztatott személyen más erőszak, vagy sanyargatás követtetett el, - a mennyiben azok sulyosabb büntetés alá eső cselekményt nem képeznek: az emlitett §-ban megállapitott szabadságvesztés büntetések egy évvel meghosszabbithatók.

196. § Azon felügyelő (igazgató), a ki a fennálló szabályok ellenére, valakit a szabadságvesztés büntetések végrehajtására rendelt és felügyelete alatt álló helyiségbe befogad; ugyszintén, aki valakinek, bár rendőri vagy más közigazgatási intézkedés folytán, a fogházba, vagy börtönbe történt beszállitásáról, közvetlen felelőségét huszonnégy óra alatt nem értesiti: vétséget követ el, és egy hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

197. § Azon közhivatalnok, a ki valakinek törvényellenes letartóztatásáról vagy fogvatartásáról hivatalos tudomással birván, azt az illetékes felsőbbségnek azonnal fel nem jelenti, és azon felsőbbség, mely a feljelentés által, vagy más módon, hivatalos tudomására jutott tény megvizsgálását, és a kellő intézkedést negyvennyolcz óránál tovább halasztja: szintén a személyes szabadság elleni vétséget követi el, és egy hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

198. § A jelen fejezet előbbi §-aiban meghatározott szabadságvesztés büntetésén fölül, a törvényellenesen letartóztatott részére, ha kivánja, a letartóztatás minden napjáért öt forinttól tiz forintig terjedhető kártalanitás állapitandó meg.

Ez esetben további kártalanitási keresetnek helye nincs.

199. § Azon közhivatalnok, a ki hivatalos hatalmával visszaélve, és törvényellenesen valakinek lakásába, üzlethelyiségébe, az azokhoz tartozó, vagy azokkal összeköttetésben levő helyiségbe, vagy keritett helyre, a lakónak vagy a lakással rendelkezőnek akarata ellen behatol, vagy abban benmarad: a házi jog megsértésének vétségét követi el, és hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

Ha pedig abban, a jogtalan behatoláson fölül házkutatást is tart: egy évig terjedhető fogházzal büntettetik.

200. § Azon postahivatalnok vagy szolga, ki a postára adott levelet vagy csomagot, a törvényben meghatározott eseteken kivül felbontja, visszatartja, vagy megsemmisiti, vagy másnak ily cselekményt megenged, vagy ahhoz segédkezet nyujt: a levéltitok megsértésének vétségét követi el, és hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

201. § Azon távirdahivatalnok vagy szolga, ki a távirdára bizott sürgönyt meghamisitja, törvényellenesen felbontja, visszatartja vagy megsemmisiti, vagy annak tartalmát jogtalanul mással közli, vagy másnak ilynemü cselekményt megenged, vagy ahhoz segédkezet nyujt: a távirdai titok megsértésének vétségét követi el, és hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

202. § 192-196. §-ban meghatározott büntett vagy vétség elkövetői: a fennebb meghatározott büntetéseken fölül hivatalvesztésre, - a jelen fejezet többi eseteiben pedig az általuk viselt hivatal vagy állás elvesztésére itélendők.

XI. FEJEZET

A pénzhamisitás

203. § A pénzhamisitás büntettét követi el: a ki azon czélból, hogy az valódi, illetőleg teljes értékü pénz gyanánt forgalomba tétessék, bel- vagy külföldön folyamatban levő

1. fém- vagy papirpénzt utánoz vagy utánoztat;

2. valódi fém- vagy papirpénzen olyan változást eszközöl vagy eszközöltet, hogy az nagyobb értékünek látszassék;

3. valódi arany- vagy ezüstpénz fémtartalmát, bármi módon csökkenti, vagy csökkentheti.

Ugyanezen büntettet követi el az is, a ki a forgalmon kivül helyezett pénzen, a fennebb emlitett czélból, olyan változásokat eszközöl, vagy eszközöltet, hogy az még forgalomban levőnek látszassék.

204. § A pénzhamisitás, az előbbi § 1. és 2. pontjának, ugyszintén a forgalmon kivül helyezett pénz megváltoztatásának eseteiben: öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal, a 3. pontban megjelölt esetben pedig: öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Ha azonban az előbbi szakaszban megjelölt cselekménynek tárgyát váltópénz, vagy azt pótló papirpénz képezi: a cselekmény vétséget képez, és hat hónaptól három évig terjedhető fogházzal büntetendő.

A kisérlet büntetés alá esik.

205. § A 203. §-ban meghatározott büntett elkövetésére irányzott szövetség (132. §), ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul, három hónapig terjedhető fogházzal büntettetik.

206. § A 204. §-ban meghatározott megkülönböztetés szerint, az ott megállapitott büntetéssel büntetendő az is:

1. a ki az általa, de nem a 203. §-ban megjelölt czélból készitett hamis, vagy hamisitott pénzt forgalomba hozza;

2. a ki a tettessel vagy ennek részesével egyetértve, hamis vagy hamisitott pénzt, forgalombahozatal czéljából behoz, átvesz vagy megszerez.

207. § A hamis vagy hamisitott pénz csalárd használatának büntettét követi el: a ki a 203. és 206. §-ban meghatározott eseteken kivül, hamis vagy hamisitott pénzt valódi, illetőleg teljes értékü gyanánt forgalomba hoz.

Ha pedig hamis, vagy hamisitott váltópénz, vagy ezt pótló papirpénz hozatik forgalomba; a cselekmény vétséget képez, melynek kisérlete is büntetendő.

208. § A hamis vagy hamisitott pénz csalárd használata a következő büntetésekkel büntetendő:

1. három évig terjedhető fegyházzal, ha a hamis vagy hamisitott pénz ötszáz forintnál nagyobb értéket;

2. három évig terjedhető börtönnel, ha a hamis vagy hamisitott pénz ötszáz forintnál csekélyebb értéket képvisel;

3. két évig terjedhető börtönnel, ha a csalárd használat csonkitott arany- vagy ezüstpénzre vonatkozik;

4. hat hónapig terjedhető fogházzal, ha a cselekmény hamis, vagy hamisitott váltópénzzel, vagy ezt pótló papirpénzzel követtetik el.

209. § A ki a valódi pénz gyanánt kapott hamis, vagy hamisitott pénzt, valódi, illetőleg, teljes értékü pénz gyanánt tudva tesz forgalomba: hamis pénz kiadásának vétségét követi el, és hat hónapig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

A kisérlet büntetendő.

210. § A papirpénzzel egyenlőnek tekintetnek a bemutatóra szóló, nyomtatott kötelezvények, bankjegyek, részvények, ezeket pótló ideiglenes részvényjegyek, utalványok vagy nyugták, ugyszintén ezen papirokhoz tartozó kamat- vagy osztalékszelvények, és szelvényi utalványok (couponok és talon), melyek valamely állam kormánya, vagy ily papirok kiadására jogositott közpénztár, község, társulat, szövetkezet, testület vagy magános által kibocsáttatnak.

Ezen § rendelete áll azon esetben is: ha a nyomatott okiraton a kibocsátó aláirása, egyes szavak vagy számok irva volnának.

211. § A papirpénzzel egyenlőnek tekintetnek továbbá, azon névre szóló kötelezvények, és azoknak kamatszelvényei és szelvényutalványai is, melyeket a magyar kormány vagy valamely magyar közpénztár bocsátott közre, ha azok a tőzsdei forgalom tárgyát képezik.

212. § A jelen fejezetben meghatározott büntettek vagy vétségek elkövetői ellen: a büntetésen fölül a hivatalvesztés, és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is alkalmazandó.

XII. FEJEZET

A hamis tanuzás és hamis eskü

213. § A ki bünvádi ügyben, a biróság előtt, az ügynek valamely lényeges körülményére nézve hamis vallomást tesz, és azt esküvel megerősiti: a hamis tanuzás büntettét követi el, és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

Ha a hamis tanuzás a vádlott terhére követtetett el és az halálra itéltetett: a hamisan tanuskodó, tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő: ha pedig a vádlott, öt évnél tovább terjedő szabadságvesztés büntetésre itéltetett: a hamisan tanuskodó, öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

214. § Kihágási ügyekben, a hamis tanuzás vétséget képez, és egy évig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

215. § A ki polgári ügyben, annak lényeges körülményére nézve hamis vallomást tesz, és azt esküvel megerősiti: öt évig terjedhető börtönnel, és négy ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

216. § Ha pedig a polgári ügy tárgyának értéke száz forintot nem halad fölül: a hamis tanuzás büntetése, egy évig terjedhető börtönben és négyszáz forintig terjedhető pénzbüntetésben állapitandó meg.

217. § A hamis tanuval egyenlően büntettetik azon szakértő, a ki akár büntető-, akár polgári ügyben: a tényállás valamely lényeges körülményére nézve valótlanságot, vagy hamis véleményt, ugyszintén azon forditó és tolmács is, a ki valamely lényeges körülményre nézve, szóval vagy irásban hamis forditást terjeszt a biróság vagy más hatóság elé.

218. § Az esküvel való megerősitéssel egyenlő hatálylyal bir:

1. a vallomásnak a tanu által való megerősitése ünnepélyes bizonylással vagy hivatkozással lelkiismeretére: azon esetekben, melyekben ilyen hivatkozásnak, vagy bizonylásnak a letett esküvel egyenlő bizonyitó erőt tulajdonit a törvény;

2. a nyilatkozatnak szakértő, forditó, vagy tolmács által való megerősitése, hivatkozással hivatali, - illetőleg általános szakértői, forditói vagy tolmácsi esküjére;

3. a vallomás-, illetőleg nyilatkozatnak a megjelölt személyek által való megerősitése, hivatkozással a fenforgó ügyben, ugyanazon minőségükben már előbb letett esküjökre.

219. § A ki polgári ügyben, hamis fő-, pót-, becslő- vagy felfedező esküt tesz: öt évig terjedhető börtönnel, és négyezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel, a 216. § esetében pedig egy évig terjedhető börtönnel és négyszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

220. § A ki közhivatalnok vagy ügyvéd elleni fegyelmi ügyben, hamis vallomást tesz, és azt esküvel megerősiti: egy évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Ha azonban a hamis tanuzás, a fegyelmileg vádoltnak terhére követtetett el, és az hivatalától vagy állásától elmozdittatott: a hamis tanuzás bűntetése, három évig terjedhető börtön, ha pedig csekélyebb büntetéssel büntettetett, két évig terjedhető börtön leend.

Az ezen szakaszban foglalt intézkedések, a katonai becsületbiróság előtti ügyekben, a polgári személyek által elkövetett hamis tanuzás esetében is alkalmazandók.

221. § A gondatlanságból elkövetett hamis tanuzás, szakértői nyilatkozat, vagy forditás, ugyszintén a gondatlanságból tett hamis eskü: egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.

222. § A ki mást, bünvádi ügyben hamis tanuzásra, vagy a 217. vagy 219. §-ban meghatározott valamely cselekményre reábirni törekszik: három évig terjedhető börtönnel, kihágási ügyben pedig: hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

A ki e cselekményt polgári ügyben követi el: két évig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel, a 216. § esetében pedig hat hónapig terjedhető fogházzal, és négyszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A ki pedig e cselekményt fegyelmi ügyben követi el, hat hónapig terjedhető fogházzal büntettetik.

223. § Az ezen fejezetben meghatározott cselekmények miatt a mennyiben azok büntettet képeznek: a főbüntetéssel a hivatalvesztés is egybekötendő.

224. § Nem büntettetik az ezen fejezetben meghatározott cselekmények miatt az:

1. a ki a valónak megvallása által önmagát büntetendő cselekménynyel vádolná.

2. a ki büntető, vagy fegyelmi ügyben jogositva volt a tanuzást, vagy véleményadást megtagadni, de ezen jogára a biróság által figyelmeztetve nem lett.

225. § Nem büntettetik az: a ki hamis tanuzását, nyilatkozatát (217. §) vagy hamis esküjét az illető hatóságnál visszavonja, mielőtt ellene feljelentés történt, vagy a bünvádi eljárás megindittatott, és mielőtt hamis tanuzásából, nyilatkozatából vagy esküjéből másra hátrány háramlott volna.

226. § A ki a valóval megegyező tanuzását, nyilatkozatát, vagy esküjét visszavonja és hamisnak állitja, habár ezen visszavonását esküvel vagy ezzel egyenlő hatályu módon (218. §) meg nem erősitette, ugyszintén a ki mást ily hamis visszavonásra rábirni törekszik: az ügy és cselekménye különbségéhez képest a 213-219., 220., 222. és 223. §-ban meghatározott büntetéssel büntetendő.

XIII. FEJEZET

A hamis vád

227. § Hamis vádat követ el az: a ki mást valamely hatóság előtt, büntetendő cselekmény elkövetésével, tudva hamisan vádol, vagy ellene tudva hamis bünjeleket vagy bizonyitékokat kohol vagy állit elő.

Ha a hamis vád büntettre vagy vétségre vonatkozik: büntettet képez és öt évig terjedhető fegyházzal; ha pedig kihágásra vagy olyan cselekményre, mely fegyelmi vétséget képez, mint vétség, egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ha mindazonáltal a hamisan vádolt elitéltetett: ez esetben a 213. és 220. §-ban meghatározott büntetések, az azokban megállapitott különböztetések mellett lesznek alkalmazandók.

Ezen szakasz esetében, a főbüntetéssel együtt a hivatalvesztés is kimondandó.

228. § A hamis vád hivatalból csak akkor üldözendő, ha ennek alapján, a büntető eljárás a vádlott ellen már megindittatott.

229. § Ha a hamis vád folytán a vádlott ellen büntető eljárás nem indittatott meg: azon cselekmény miatt, a bünvádi eljárásnak csak a hamisan vádlott inditványára van helye, és a hamisan vádló, egy évig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

230. § A ki oly tények vagy bizonyitékok tudomásával bir, melyektől ártatlanul vizsgálat alá vont egyének felmentése, - vagy ártatlanul elitéltnek kiszabadulása függ, és azokat akár az illetővel, vagy hozzátartozóival, akár az illető hatósággal nem tudatja - ámbár azt magának, hozzátartozóinak, vagy más ártatlan személynek veszélyeztetése nélkül megtehette volna - vétséget követ el, és három évig terjedhető fogházzal büntetendő.

231. § Ha a hamis vádban valaki bünösnek itéltetik: az itélet, a sértett fél kivánatára, az elitélt költségén, sajtó utján is közzéteendő.

XIV. FEJEZET

A szemérem elleni büntettek és vétségek

232. § Erőszakos nemi közösülés büntettét követi el, és tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő:

1. a ki valamely nőszemélyt erőszakkal, vagy fenyegetéssel arra kényszerit: hogy vele házasságon kivül nemileg közösüljön;

2. a ki valamely nőszemélynek öntudatlan, - vagy akarata nyilvánitására, vagy védelmére tehetetlen állapotát arra használja fel, hogy vele házasságon kivül nemileg közösüljön; akár ő idézte elő azon állapotát, akár nem.

233. § A szemérem elleni erőszak büntettét követi el, és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő: a ki valamely nőszemélyen erőszakkal, vagy fenyegetéssel, - vagy a nőszemélynek a 232. § 2. pontjában meghatározott állapotában, házasságon kivül fajtalanságot követ el, a mennyiben cselekménye sulyosabb beszámitásu büntettet nem képez.

234. § Fenyegetés alatt a jelen fejezetben olyan fenyegetés értetik, mely alkalmas arra, hogy a fenyegetettben saját, - vagy jelenlévő hozzátartozójának életét, vagy testi épségét veszélyeztető sulyos sértés közvetlen bekövetkezése iránt, alapos félelmet gerjeszszen.

235. § A 232. §-ban meghatározott büntett: tiztől tizenöt évig, a 233. §-ban meghatározott büntett pedig: öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő:

1. ha az felmenő vagy lemenő ágbeli rokonon, vagy testvéren;

2. ha a tettes gyámságára, gondnokságára, tanitására, nevelésére, felügyeletére, gyógykezelésére vagy gondviselésére bizott személyen követtetett el.

236. § Azon férfi, a ki életkorának tizennegyedik évét be nem töltött tisztességes leánynyal nemileg közösül: a megfertőztetés büntettét követi el, és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

237. § Ha a jelen fejezet előbbi §-ban meghatározott büntett, vagy ennek elkövetésére használt eszközök, vagy szerek a sértettnek halálát okozták: a büntetés életfogytig tartó fegyház leend.

238. § A jelen fejezet előbbi szakaszaiban meghatározott büntettek miatt, a bünvádi eljárás rendszerint csak a sértett fél inditványára inditható meg. Az inditvány azonban nem vonható vissza.

239. § A sértett fél inditványa nélkül inditandó meg a bünvádi eljárás:

1. ha a tettes ellen, a jelen fejezet előbbi szakaszaiban meghatározott büntettel az elkövetés idejére és helyére nézve összefüggő, és hivatalból üldözendő más büntett is forog fenn;

2. ha a büntett a megsértettnek halálát okozta;

3. ha a 235. §-ban meghatározott esetek valamelyike forog fenn.

240. § Az erőszakos nemi közösülés a szemérem elleni erőszak, és megfertőztetés nem büntettetik: ha a tettes és a sértett között a bünvádi itélet kihirdetése előtt házasság jött létre.

241. § Férfiak között véghezvitt fajtalanság, ugyszintén embernek állattal elkövetett fajtalansága: a természet elleni fajtalanság vétségét képezi, és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.

242. § A természet elleni fajtalanság büntettét képezi, és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő; ha az férfiak között, erőszakkal vagy fenyegetéssel követtetett el; ha pedig a büntett a sértettnek halálát okozta: életfogytig terjedő fegyházzal büntetendő.

243. § Nemi közösülés felmenő és lemenő ágbeli rokonok között: vérfertőzést képez, és a felmenő ágbeli rokonon öt évig terjedhető fegyházzal, a lemenő ágbeli pedig két évig terjedhető fogházzal büntetendő.

Másnemü fajtalanságok, felmenő és lemenő ágbeli rokonok között: a felmenő ágbeli rokonon három évig terjedhető fegyházzal, a lemenő ágbelin pedig egy évig terjedhető fogházzal büntetendők.

A lemenő ágbeli rokon azonban nem büntettetik: ha a cselekmény elkövetésekor, éltének tizennyolczadik évét még nem haladta tul.

244. § A testvérek közötti nemi közösülés, szintén a vérfertőzés büntettét képezi, és két évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Ezen büntetés, a testvérek közötti természetelleni fajtalanságra is alkalmazandó.

A bünvádi eljárásnak csak a szülő vagy gondnok inditványára van helye.

A 242. § eseteiben a büntett hivatalból üldözendő, és azon §-ban meghatározott büntetéssel büntetendő.

245. § A ki magát valamely nő férjének szinli, és a nőnek tévedését felhasználja, hogy azzal nemileg közösüljön: a szemérem elleni büntett miatt, három évig terjedhető börtönnel büntetendő.

A bünvádi eljárásnak csak a sértett nőnek vagy férjének inditványára van helye.

246. § A házasságtörés, ha a miatt házasság-felbontás, vagy az elválás, jogerejü itélet által kimondatott: három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

A házasság felbontása vagy az elválás iránt benyujtott kereset félbeszakitja az elévülést, az elévülés azonban az itélet jogerőre emelkedésekor ujra kezdetét veszi.

A bűnvádi eljárásnak csak a sértett házastárs inditványára van helye.

247. § Azon szülő, a ki törvényes vagy természetes nőgyermekét, mással nemi közösülésre, - ugyszintén az, a ki a törvényes vagy természetes gyermekét mással nemi, vagy természetelleni fajtalanság elkövetésére csábitja: a csábitás bűntettét követi el, és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

Ugyanezen büntetéssel büntetendő az is, a ki a gyámságára, gondnokságára, nevelésére, tanitására vagy felügyeletére bizott személyt ezen cselekményre csábitja.

248. § A ki fajtalanságot tartalmazó iratot, nyomtatványt vagy képes ábrázolatot nyilvános helyen kiállit, árul vagy terjeszt: a szemérem elleni vétséget követi el, és három hónapig terjedhető fogházzal, és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Az irat, nyomtatvány vagy képes ábrázolat szerzője, készitője, nyomtatója, ha ennek többszörözése, terjesztése vagy nyilvános helyen kiállitása az ő tudtával történik: hat hónapig terjedhető fogházzal, és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

249. § A ki szemérmet sértő cselekmény nyilvános elkövetése által közbotrányt okoz: három hónapig terjedhető fogházzal, és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

250. § Az ezen fejezet előbbi szakaszaiban megjelölt cselekmények, a mennyiben bűntettet képeznek, a megállapitott büntetéseken fölül hivatalvesztéssel is büntetendők.

XV. FEJEZET

Kettős házasság

251. § A ki érvényes házassági kötelékben lévén, ismét házasságra lép, ugyszintén azon nem házas is, ki tudva, oly egyénnel házasságot köt: a kettős házasság bűntettét követi el, és három évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Az pedig, a ki a vele házasságra lépő felek az előbbi kötelék fennállására nézve tévedésbe ejtette: öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

252. § Azon lelkész, a ki tudva, hogy a megköttetni szándékolt házasság kettős házasság, a feleket összeadja: öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

253. § Azon lelkész, a kit a kettős házasság megkötése körül gondatlanság terhel: vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.

XVI. FEJEZET

A családi állásra vonatkozó büntettek és vétségek

254. § A ki valamely gyermeket más családba csempész, kicserél, elsikkaszt, eltitkol, rendszerint járt helyre kitesz, vagy bármely más módon családi állásától megfoszt, vagy ezen állását megváltoztatja: a családi állás elleni bűntettet követi el, és egy évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Ha pedig a cselekmény nyerészkedési szándékból követtetett el: öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

255. § A ki a házasság megkötésénél, a másik fél előtt, valamely bontó akadályt elhallgatott, vagy a másik felet oly tévesztés által birta a házasság megkötésére, mely miatt az felbontatott, vagy semmisnek nyilvánittatott: a családi állás elleni bűntettet követi el, és két évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Ezen bűntett miatt, csupán a sértett fél inditványára van helye a bűnvádi eljárásnak.

256. § Azon lelkész, a ki tudva, hogy olyan akadály forog fenn, mely miatt a házasság felbontható vagy semmis, a feleket mégis összeadja: három évig terjedhető börtönnel büntetendő.

257. § Azon lelkész, a kit olyan házasság megkötésénél, mely fennforgó akadály miatt felbontható vagy semmis, gondatlanság terhel: vétséget követ el, és hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

XVII. FEJEZET

A rágalmazás és a becsületsértés

258. § A rágalmazás vétségét követi el, és hat hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a ki valakiről, többek jelenlétében, vagy több, habár nem együtt levő személy előtt, olyan tényt állit, mely valódisága esetében - az ellen, a kiről állittatott, a büntető eljárás meginditásának okát képezné, vagy azt a közmegvetésnek tenni ki.

259. § Egy évig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő a rágalmazás: ha a rágalmazó, állitását nyomtatvány vagy nyilvánosan kiállitott képes ábrázolat által tette közzé vagy terjesztette.

260. § Rágalmazást követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő: a ki mást, valamely hatóság előtt, büntethető cselekmény elkövetésével vádol, ha vádja valótlannak bizonyul, és a hamis vád bűntette vagy vétsége fenn nem forog. (227. §)

261. § A ki más ellen meggyalázó kifejezést használ, vagy meggyalázó cselekményt követ el, - a mennyiben a 258. § esete fenn nem forog: a becsületsértés vétségét követi el, és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, - ha pedig a meggyalázó kifejezést a 259. §-ban megjelölt módon tette közzé, vagy terjesztette: három hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ha a cselekmény testi sértést képez: az arról rendelkező törvény lesz alkalmazandó.

262. § A törvény által alkotott testületek, hatóságok, vagy azok küldöttségei, tagjai ellen, habár nem nyomtatvány által elkövetett nyilvános rágalmazás, vagy becsületsértés: egy évig terjedhető fogházzal és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

263. § Rágalmazás és becsületsértés esetében, az állitott tény, illetőleg kifejezés valódiságának bebizonyitása meg van engedve, ha:

1. a sértett, közhivatalnok vagy hatóságnak tagja, s az állitás vagy kifejezés hivatásának gyakorlatára vonatkozik;

2. a büntető eljárás, az állitott tény miatt, az állitás idején már meg volt inditva;

3. az állitott tény jogérvényes itéletében valódinak mondatott ki;

4. a sértett fél annak megengedését a biróság előtt maga kivánja;

5. a vádlott igazolja, hogy állitásának czélja a közérdek vagy jogos magánérdek megóvása vagy előmozditása volt.

Az állitás vagy kifejezés valódiságának bebizonyitása, a vádlott büntetlenségét eredményezi.

264. § Az állitás vagy kifejezés valódisága bebizonyitásának nincs helye, és az még a sértett fél kivánatára sem engedhető meg:

1. ha a rágalmazás, vagy becsületsértés, a 272. §-ban megjelölt személyek valamelyike ellen követtetett el;

2. ha az állitás vagy kifejezés olyan cselekményre vonatkozik, mely csak a sértett fél inditványára vonható bűnvádi eljárás alá, és az erre jogositott (113. §) ilyen inditványt nem tett, vagy azt visszavonta;

3. ha az állitott tényre nézve jogérvényes felmentő itélet, vagy megszüntetési határozat hozatott;

4. ha az állitás vagy kifejezés, a családi élet viszonyaira vonatkozik, vagy a női becsületet támadja meg.

265. § Annak bizonyitása, hogy az állitott tény köztudomásu, szintén nem engedhető meg.

266. § Rágalmazás vagy becsületsértés miatt bűnvádi eljárásnak nincs helye: ha a tény, vagy a gyalázó kifejezés, a hatóság előtt folyamatban levő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag, tárgyalás alkalmával, szóval vagy az ügyiratokban állittatik, illetőleg használtatik; vagy ha a becsületsértő következtetések az ügyben felmerülő tényekből vagy körülményekből származtatnak.

Ezen intézkedés mindazonáltal nem zárja ki az ügyvéd, illetőleg közjegyző elleni fegyelmi eljárást, sem a rágalmazó vagy becsületsértő kifejezések megtorlása iránt, más törvényekben foglalt intézkedések alkalmazását.

267. § Ha az állitott tény miatt büntető vagy fegyelmi eljárás indittatott meg, mielőtt még a rágalmazás vagy becsületsértés tárgyában a biróság jogérvényes itéletet hozott: ez utóbbi iránti eljárás mindaddig felfüggesztendő, mig az annak alapját képező tény miatt folyamatba tett büntető vagy fegyelmi eljárás be nem fejeztetett.

268. § A jelen fejezetben meghatározott büntetendő cselekmények miatt, csak a sértett fél inditványára inditható meg a bűnvádi eljárás.

269. § Ha a rágalmazás vagy becsületsértés az országgyülés, annak valamelyik háza, a horvát-szlavon-dalmát országgyülés, azoknak bizottsága, vagy a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottságok, azok egyike, vagy valamelyikének küldöttsége ellen követtetik el: a bűnvádi eljárás hivatalból, de csak azon országgyülés, ház vagy közösügyi bizottság felhatalmazása folytán inditványozható, mely megsértetett, vagy a sértett bizottságot, illetőleg küldöttséget megválasztotta.

270. § Hivatalból van helye a bűnvádi eljárás meginditásának, ha:

1. hatóság vagy annak küldöttsége ellen (271. §), - vagy

2. közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozólag állittatott olyan tény, mely valódisága esetében, bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után;

3. a rágalmazás vagy a becsületsértés, a közös hadsereg, a hadi tengerészet, a honvédség, vagy pedig ezeknek valamelyik önálló része ellen követtetett el.

Ha a rágalmazás vagy becsületsértés, valamelyik magyar kir. minister, vagy cs. és kir. közös minister ellen hivatalos eljárására vonatkozólag követtetik el: a bűnvádi eljárás csak a sértett minister, - ha pedig az az egész kormány ellen követtetik el: csak a minisztertanács, - a 3. pontban megjelölt esetekben pedig: a közös hadügyminister, illetőleg a honvédelmi minister felhatalmazása folytán inditványoztathatik.

271. § Biróságok, birák, birósági hivatalnokok, a kir. ügyészségnek vagy tagjainak hivatali kötelességeire vonatkozó olyan állitás miatt, mely valódisága esetében azok ellen bűnvádi, vagy fegyelmi büntetést vonna maga után: a bűnvádi eljárás rágalmazásért csak hivatalból, - és az igazságügyminister felhatalmazása folytán inditható meg.

272. § Ha a rágalmazás vagy becsületsértés:

1. külföldi uralkodó vagy államfő ellen;

2. valamely külállamnak Ő Felségénél felhatalmazott követe vagy ügyviselője (Chargé d affaires) ellen követtetik el: a bűnvádi eljárás az illető állam, vagy követnek, illetőleg ügyviselőnek diplomatiai uton kijelentett kivánatára, hivatalból inditandó meg.

273. § Holtak ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés is, a jelen fejezet szabályai szerint büntetendő.

A bűnvádi eljárás meginditása azonban, csak a megholtnak gyermekei, szülői, testvérei vagy házastársa által inditványozható.

Ezen szabály alkalmazandó azon esetben is: ha a rágalmazott vagy sértett, a rágalmazás vagy becsületsértés elkövetésekor még életben volt, de a bűnvádi eljárás meginditását halála előtt nem inditványozta.

274. § Kölcsönös rágalmazás vagy becsületsértés esetében mindaddig, mig az egyik fél inditványára meginditott bűnvádi eljárás befejezve nincs, jogában áll a másik félnek is, az ellene elkövetett sértés miatt a bűnvádi eljárást meginditani, habár az elévülés határideje már lejárt volna. (112. §)

275. § Nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértés esetében a biróság a bűnösségnek megállapitása mellett, a büntetés alul mindkét felet, vagy csak azok egyikét felmentheti.

276. § Ha magánfél inditványára indittatott meg a bűnvádi eljárás (113. §), és az inditványát visszavonta, vagy a vádlott jogérvényesen felmentetett; az utóbbi, a rágalmazás miatt, a mennyiben a hamis vád esete fenn nem forogna, a visszavonás vagy felmentés napjától számitandó három hó alatt indithatja meg vádlója ellen a bűnvádi eljárást.

277. § Rágalmazás és becsületsértés miatti elitéltetés esetében, a sértett félnek kivánatára megrendelendő: hogy az itélet egész terjedelmében, indokaival együtt, az elitéltnek költségére azon vidéknek, hol a büntetendő cselekmény elkövettetett, valamelyik lapjában, és ha ott lap nem jelenik meg, a sértett fél által megjelölt belföldi lapban tétessék közzé.

Ezen kivánság a tárgyalás folyama alatt fejezendő ki.

Ha pedig a büntetendő cselekmény időszaki nyomtatványban követtetett el: az itélet indokaival együtt, ugyanazon nyomtatványnak, a jogérvényes itélet kihirdetése vagy kézbesitése után megjelenő első száma elején teendő közzé.

XVIII. FEJEZET

Az ember élete elleni büntettek és vétségek

278. § A ki embert előre megfontolt szándékból megöl: a gyilkosság büntettét követi el, és halállal büntetendő.

279. § A ki embert szándékosan megöl, ha szándékát nem előre fontolta meg: a szándékos emberölés bűntettét követi el, és tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

280. § Életfogytig tartó fegyházzal büntettetik a szándékos emberölés: ha azt a tettes, felmenő ágbeli törvényes rokonán, házastársán, több emberen, törvénytelen gyermek saját anyján vagy törvényesités esetében természetes atyján követte el.

281. § Ha a szándéka tettesnek erős felindulásában keletkezett és rögtön végre is hajtatott: az emberölés tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

Ha pedig az erős felindulást az okozta, hogy a megölt személy a tettest vagy hozzátartozóit jogtalanul sulyosan bántalmazta, vagy megsértette, az emberölés ezen felindulásban rögtön végre is hajtatott: a büntetés öt évig terjedhető börtön leend.

Felmenő vagy lemenő ágbeli rokonnak vagy házastársnak, erős fölindulásban elkövetett megölése: öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

282. § A ki valakinek határozott és komoly kivánsága által biratott arra, hogy őt megölje; három évig terjedhető börtönnel büntetendő.

283. § Három évig terjedhető fogházzal büntetendő az: a ki valakit öngyilkosságra rábir, vagy e czélra annak tudva eszközöket vagy szereket szolgáltat.

Ha pedig két személy kölcsönösen megegyezett az iránt, hogy előre meghatározott módon a sorstól tétessék függővé, hogy közülök melyik váljék öngyilkossá, s ennek következtében az öngyilkosságra irányzott cselekmény végre is hajtatott, de a halál nem következett be: mindkettőre egy évtől öt évig terjedhető államfogház; ha pedig a halál bekövetkezett: az életben maradottra öt évtől tiz évig terjedhető államfogház állapitandó meg.

284. § Azon anya, a ki a házasságon kivül született gyermekét a szülés alatt, vagy közvetlenül a szülés után szándékosan megöli: öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

285. § A teherben levő nő, a ki méhmagzatát szándékosan elhajtja, megöli, vagy azt más által eszközölteti, ha házasságon kivül esett teherbe: két évig terjedhető börtönnel, ellenkező esetben pedig három évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Ugyanazon büntetés éri azt, a ki a bűntettet, a teherben lévő nő beleegyezésével követi el, ha pedig azt nyereményvágyból tette: öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

286. § A ki a teherben levő nő méhmagzatát annak beleegyezése nélkül szándékosan elhajtja, vagy megöli: öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

Ha pedig ez által a teherben levő nő halálát okozta: tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

287. § Azon szülő, a ki koránál vagy állapotánál fogva önsegélyre képtelen gyermekét félreeső, vagy rendszerint járatlan helyre teszi ki, vagy olyan körülmények közt hagyja el, hogy annak megmentése a véletlentől függ: a gyermekkitétel bűntettét követi el, és három évig terjedhető fegyházzal büntettetik.

A ki pedig önsegélyre koránál vagy állapotánál fogva képtelen személyt, kit ápolni köteles, vagy a ki felügyelete alatt áll, kitesz, vagy segély nélküli állapotban elhagy: három évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Ha a kitétel, vagy elhagyás következtében a kitett vagy elhagyott személy sulyos testi sértést szenvedett: a cselekmény öt évig terjedhető fegyházzal; ha pedig ez által annak halála okoztatott: öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

288. § A 278. §-ban meghatározott bűntett elkövetésére irányzott szövetség, ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul, két évig terjedhető börtönnel büntettetik.

289. § A jelen fejezet előbbi szakaszaiban meghatározott büntetéseken fölül, a hivatalvesztés is kimondandó.

290. § A ki gondatlansága által embernek halálát okozta, az emberölés vétségét követi el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő.

291. § Ha azonban a halál, az azt okozónak hivatásában vagy foglalkozásban való járatlanságából, hanyagságából, vagy azok szabályainak megszegéséből származott, három évig terjedhető fogházzal és száz forinttól kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A jelen szakasz eseteiben a biróság, a bűnösnek talált személyt, azon hivatás, vagy foglalkozás gyakorlatától, belátása szerint végképen, vagy határozott időtartamra eltilthatja és a gyakorlat isméti megengedését ujabb vizsgálattól, vagy a kellő képzettség megszerzését igazoló más bizonyitéktól teheti függővé.

292. § Gyilkosság és emberölés esetében, ha a megölt után oly személyek maradtak, kiknek tartásáról gondoskodni köteles volt: azok részére megfelelő kártérités is megitélendő, mely a viszonyokhoz képest, egyszer mindenkorra fizetendő tőke vagy évi járadék lehet.

XIX. FEJEZET

A párviadal

293. § Valakinek kihivása párviadalra, ugyszintén a kihivás elfogadása: vétséget képez, és 6 hónapig terjedhető államfogházzal büntetendő.

294. § Az előbbi §-ban meghatározott büntetéssel büntetendők a segédek, valamint azok is, a kik a kiegyezést megakadályozzák. (300. §)

295. § A ki valakit párviadalra egyenesen buzdit, vagy azért, hogy mást ki nem hi, vagy a kihivást el nem fogadja, megvetéssel fenyeget: egy évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

296. § A ki párviadal megkezdésére fegyveresen kiáll: egy évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

297. § Ha a felek a párviadaltól elállottak: senki sem büntethető.

298. § A ki ellenfelét a párviadalban megsebesiti: két évig terjedhető államfogházzal büntetendő,

Ha a megsebesitett fél testének valamely tagját vagy érzékét elvesztitette, vagy ha a félnek a megsebesitésből gyógyithatlan sérülése származott: a büntetés három évig terjedhető államfogház leend.

A ki pedig ellenfelét a párviadalban megölte, habár halála nem rögtön következett is be: öt évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

299. § Azon párbajvivó, a ki a párviadalnak szokásos vagy kölcsönös egyetértéssel megállapitott szabályait megszegte, és annak következtében ellenfelét megölte: a szándékos emberölés, - ha pedig megsebesitette: a sulyos testi sértés bűntettére meghatározott büntetéssel büntetendő. (302. §)

A jelen szakaszban meghatározott esetekben a segédek, mint bűnrészesek büntetendők.

300. § A párviadalnál jelen volt tanuk és orvosok, továbbá, az előbbi szakasz eseteinek kivételével, azon segédek, kik a párviadalt megakadályozni törekedtek: nem büntettetnek.

XX. FEJEZET

A testi sértés

301. § A ki másnak testét szándékosan, de ölési szándék nélkül bántalmazza, vagy egészségét sérti, ha az ez által okozott sérülés, betegség vagy elmekor husz napnál hosszabb ideig tartott: a sulyos testi sértés büntettét, - ha husz napot tul nem haladott, de nyolcz napnál tovább tartott: a sulyos testi sértés vétségét, - ha pedig nyolcz napnál tovább nem tartott, a könnyü testi sértés vétségét, - ha pedig nyolcz napnál tovább nem tartott, a könnyü testi sértés vétségét követi el.

302. § A sulyos testi sértés bűntette három évig terjedhető börtönnel, - a sulyos testi sértés vétsége egy évig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, - a könnyü testi sértés vétsége pedig: hat hónapig terjedhető fogházzal és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A felmenő ágbeli rokonon elkövetett sulyos testi sértés büntette: öt évig terjedhető börtönnel, - a sulyos testi sértés vétsége: három, - a könnyü testi sértés: két évig terjedhető fogházzal büntetendő.

303. § Öt évig terjedhető börtönnel büntetendő a testi sértés, ha annak következtében a sérült, testének valamely nevezetesebb tagját, vagy érzékét, beszélő, halló, látó vagy nemző tehetségét elvesztette; ha e tagok, érzékek vagy tehetségek valamelyike használhatatlanná lett; ha a sérült nyomorékká vált; ha elméje megzavarodott: ha előreláthatólag hosszu ideig tartó betegségbe esett, vagy rendes foglalkozásának folytatására végkép, - vagy előreláthatólag hosszu időre képtelenné vált, vagy feltünően eltorzittatott.

Ha pedig e sértések valamelyike felmenő ágbeli rokonon követtetett el: büntetése öt évig terjedhető fegyház.

304. § A 303. §-ban meghatározott büntetés alkalmazandó akkor is: ha a testi sértés terhes állapotban levő nőn követtetett el, és a nő annak folytán méhmagzatát elvesztette.

305. § Ha a tettes szándéka, a 303. és 304. §-ban felsorolt következmények valamelyikére irányult, és az be is következett: a büntetés öt évig terjedhető fegyház leend.

306. § Ha a sulyos testi sértés folytán a megsértett halála következett be: a büntetés tiz évig terjedhető fegyház, - ha pedig a tettes szándéka a 303. és 304. §-ban meghatározott következményekre volt irányozva, és a megsértettnek halála következett be: büntetése öt évtől tiz évig terjedhető fegyház.

307. § Ha a 306. § első esetében a halált okozó testi sértés a tettes erős felindulásában követtetett el, a büntetés egy évtől öt évig terjedhető börtön leend.

Ha pedig az erős felindulást az okozta, hogy a sértés folytán meghalt személy a tettest vagy hozzátartozóit jogtalanul sulyosan bántalmazta és a testi sértés ezen felindulásában rögtön követtetett el, a büntetés három évig terjedhető börtön leend.

A jelen § intézkedései nem alkalmazhatók, ha a halált okozó testi sértés a tettesnek felmenő rokonain követtetett el.

308. § Ha a sulyos testi sértés többek bántalmazásából származott, és ki nem tudható, hogy ki vagy kik okozták azt: mindazok, a kik a bántalmazásban szándékosan résztvettek: két évig terjedhető börtönnel és külön-külön kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel; - ha pedig a bántalmazásokból halál származott: három évig terjedhető börtönnel és külön-külön négyszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

309. § A ki azon szándékkal, hogy másnak egészségét megrontsa, mérget vagy más ártalmas szert ad be, vagy bármi más módon alkalmaz: öt évig terjedhető börtönnel büntetendő; ha pedig a szer életveszélyes, de ölési szándék nélkül adatott be, vagy alkalmaztatott: a büntetés három évtől öt évig terjedhető fegyház leend.

Ha az életveszélyes szer beadása vagy alkalmazása folytán a 303. és 304. §-ban meghatározott következmények valamelyike, vagy halál állott be: a tettes tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

310. § A ki gondatlanság által másnak sulyos testi sértést okozott: három hónapig terjedhető fogházzal, és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ha azonban a sulyos testi sértés, az azt okozónak saját hivatásában vagy foglalkozásában való járatlanságából, hanyagságából vagy azok szabályainak megszegéséből származott, egy évig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A 291. §-nak a foglalkozás eltiltására és ujbóli megengedésére vonatkozó határozatai, a jelen szakasz eseteiben is alkalmazandók.

311. § A jelen fejezet eseteiben, a sértettnek kivánságára és részére a megfelelő kártérités is megitélendő, mely tartós betegség vagy munkaképtelenség esetében, a megsértettnek személyi és családi viszonyaihoz képest: egyszer mindenkorra megállapitandó tőke, vagy évi járadék lehet.

312. § Könnyü testi sértés vétsége miatt, a bűnvádi eljárás, csak a sértett fél inditványára inditható meg.

313. § A házi fegyelemre jogositott személy által annak gyakorlatában elkövetett könnyü testi sértés miatt, büntetésnek nincs helye.

XXI. FEJEZET

A közegészség elleni büntettek és vétségek

314. § A ki a közfogyasztás tárgyait képező, s elárusitásra vagy szétosztásra rendelt élelmi czikkek közé, az egészségre ártalmas anyagot kever, vagy kevertet; ugyszintén az, a ki az akként meghamisitott vagy életveszélyes élelmi czikkeket elárusitás, vagy szétosztás czéljából boltjában, vagy más áruhelyen vagy raktárában tartja: közegészség elleni vétséget követ el, és egy évig terjedhető fogházzal, ezenfölül száz forinttól ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

315. § A ki használatban levő kutat, vizvezetéket, viztartót megmérgez, ugyszintén a ki életveszélyes, vagy az egészségre ártalmas anyaggal kevert valamely élelmi czikket (314. §) - ennek veszélyes vagy ártalmas tulajdonságát elhallgatva, elárusit, áruba bocsát vagy szétoszt: öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal; s ha ebből valakinek sulyos testi sértése vagy halála következett be, - a mennyiben gyilkosság nem forog fenn - tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

316. § A ki ragályos betegség idején, a továbbterjedésnek megakadályozása végett elrendelt zár-, vagy egyéb felügyeleti szabályokat megszegi: hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

Ha pedig valaki a zár-, vagy felügyeleti szabályok megszegésének következtében, a ragályos betegséget megkapta: a megszegő három évig terjedhető fogházzal büntettetik.

A kisérlet büntetendő.

XXII. FEJEZET

A személyes szabadságnak megsértése magánszemélyek által

317. § A ki tizennégy éven aluli gyermeket, akarata ellenére, szülője, gondnoka, vagy felügyelője hatalmából, - erőszakkal, fenyegetéssel, vagy ravaszsággal elvisz, vagy letartóztat: a gyermekrablás büntettét követi el, és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

318. § Öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő a gyermekrablás: ha a végett követtetik el, hogy a rablott gyermek koldulásra, más nyerészkedési vagy pedig erkölcstelen czélra használtassék.

319. § Ha az elrablott, vagy letartóztatott gyermeken sulyos testi sértés, erőszakos nemi közösülés, vagy megfertőztetés követtetett el: tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyház állapitandó meg.

320. § A ki életkorának tizennegyedik évét még tul nem haladott leányt, annak beleegyezésével szülőjének, gondnokának, vagy felügyelőjének felügyelete alul, azok akarata ellenére elvisz, vagy letartóztat: öt évig terjedhető fogházzal büntetendő.

Ha pedig a 318. vagy 319. §-ban meghatározott valamely ténykörülmény forog fenn, az ezen szakaszokban meghatározott büntetés lesz alkalmazandó.

321. § A ki fajtalanságra, vagy házasságkötésre irányzott czélból, valamely nőszemélyt, ennek akarata ellenére, erőszakkal, fenyegetéssel, vagy ravaszsággal hatalmába kerit, elvisz vagy letartóztat: őt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

322. § A jelen fejezet 317-321. §-ainak eseteiben a bűnvádi eljárás, a mennyiben a 239. §-ban meghatározott esetek valamelyike vagy sulyos testi sértés nem forogna fenn, csak a sértett fél inditványára inditandó meg. Az inditvány nem vonható össze.

323. § A ki valakit törvényellenesen elfog, elfogat, letartóztat, vagy személyes szabadságától bármi más módon megfoszt; ugyszintén az, a ki valakit, a törvény által megengedett esetekben tartóztat le, azonban e cselekményét azonnal, mihelyt lehetséges volt, a hatóságnak nem jelenti be: személyes szabadság megsértésének vétségét követi el, és három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

Ha a letartóztatás hét napnál tovább tartott, de tizenöt napot tul nem haladott: egy évig, - ha azonban tizenöt napnál tovább tartott, de egy hónapot nem haladott tul: két évig terjedhető fogházzal, - ha egy hónapnál hosszabb, de három hónapnál rövidebb ideig tartott: három évig terjedhető börtönnel, - ha pedig három hónapot tulhaladott: öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

Ha a letartóztatott ellen más erőszak vagy sanyargatás követtetett el, a mennyiben azok sulyosabb büntetés alá eső cselekményt nem képeznek, az ezen §-ban meghatározott büntetések egy évvel meghosszabbithatók.

324. § Öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő a személyes szabadság megsértése: ha

1. a letartóztatás vagy a kinzás által a 303. vagy 304. §-ban meghatározott testi sértés okoztatott;

2. a letartóztatott valamely külhatalomnak katonai szolgálatába vagy rabszolgaságba vitetett.

325. § Tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő a személyes szabadság megsértése, ha a letartóztatott, annak, vagy a letartóztatás alatt szenvedett sanyargatásnak következtében meghalt, a mennyiben a cselekmény gyilkosságot nem képez.

326. § A jelen fejezetben meghatározott büntetés mellett a hivatalvesztés, továbbá a 323. § szerint fegyházzal büntetendő, és a 324. és 325. §-okban meghatározott esetekben a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapitandó.

XXIII. FEJEZET

A levél- és távsürgönytitoknak megsértése magánszemélyek által

327. § A ki másnak szóló levelet, lepecsételt iratot vagy távsürgönyt, tudva jogositlanul felbont; úgyszintén a ki másnak szóló, - habár be nem pecsételt levél vagy távsürgöny birtokába helyezi magát a végett, hogy annak tartalmát megtudja, vagy azt hasonló czélból másnak jogtalanul átadja: vétséget követ el, és nyolcz napig terjedhető fogházzal, és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A ki pedig a fentebbi módon tudomására jutott titkot közzéteszi, vagy azt a levél, távirat vagy távsürgöny küldőjének vagy a czimzettnek kárositására használja fel: három hónapig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A bűnvádi eljárás csak a sértett fél inditványára inditható meg.

XXIV. FEJEZET

A titok tiltott felfedezése

328. § Azon közhivatalnok, ügyvéd, orvos, sebész, gyógyszerész, szülésznő, a ki valamely család vagy személy jó hirnevét veszélyeztető, és hivatalánál, állásánál vagy foglalkozásánál fogva megtudott, vagy reá bizott titkot, alapos ok nélkül másnak felfedez: vétséget követ el, s a sértett fél inditványára, három hónapig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ezen intézkedés kiterjed a fenn megjelölt személyek segédeire is.

329. § Nem tartozik az előbbi szakasz rendelkezése alá azon eset: ha a megjelölt személyek, a tudomásukra jutott vagy reájuk bizott titokról, a hatóságot kötelességükhöz képest értesitik, vagy ez által megkérdeztetvén, vagy mint tanuk kihallgattatván, azt a hatóság előtt felfedezik.

XXV. FEJEZET

A magánlaknak megsértése magánszemélyek által

330. § A ki másnak a lakásába, üzlethelyiségébe, - azokkal összeköttetésben levő, vagy azokhoz tartozó helyiségbe, vagy keritett helyre, az ott lakó, vagy a lakással rendelkező beleegyezése nélkül, jogtalanul, erőszakkal, fenyegetéssel vagy hamis kulcsok használása által behatol - a mennyiben sulyosabb büntetés alá eső cselekmény nem forogna fenn - a magánlak megsértésének bűntettét követi el, és két évig terjedhető börtönnel büntetendő.

331. § Három évig terjedhető börtönnel büntetendő a magánlak megsértése, ha:

1. közhivatalnoki minőség szinlelése vagy hatósági rendelet ürügye alatt;

2. éjjel, vagy együttesen több személy által;

3. fegyveresen hajtatott végre.

332. § A ki másnak lakásába, üzlethelyiségébe, azokkal összeköttetésben levő vagy azokhoz tartozó valamely helyiségbe jogos indok nélkül, cselszövénynyel, - vagy az abban lakónak, vagy a lakással rendelkezőnek akarata ellenére bemegy, vagy abban akarata ellenére bennmarad, három hónapig terjedhető fogházzal, és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A bűnvádi eljárás csak a sértett fél inditványára inditandó meg.

XXVI. FEJEZET

A lopás

333. § A ki idegen ingó dolgot másnak birtokából vagy birlalatából, annak beleegyezése nélkül, azon czélból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonitsa, lopást követ el.

334. § Ha a lopott dolog értéke nem nagyobb ötven forintnál: a lopás vétséget, ellenkező esetben pedig bűntettet képez.

A lopott dolog értékének az veendő, melylyel az a lopás idején birt.

335. § Annak meghatározása végett, vajjon bűntettet vagy vétséget képez-e a lopás, mindazon dolgok értéke egybefoglalandó, melyeket ugyanazon tettes, bár több külön lopás alkalmával ellopott, vagy ellopni megkisérlett, vagy melyeknek ellopásában részes volt.

336. § Tekintet nélkül a lopott dolog értékére, bűntettet képez a lopás, ha:

1. valamely az állam által elismert vallás szertartásaira rendelt helyiségben, a vallás szertartásaihoz tartozó, vagy kegyes vagy jótékony czélra szánt tárgy;

2. temetőben a holtak emlékére rendelt, vagy holttesten levő tárgy lopatik el;

3. épületben, bekeritett helyen, vagy hajón követtetik el, hová a tolvaj betörés vagy bemászás által jutott, vagy ha a lopás czéljából a zár, vagy a megőrzésre szolgáló egyéb készület feltöretett;

4. a felnyitásra hamis vagy ellopott kulcs használtatik;

5. csata, tűzvész, vizáradás, vagy más közveszély szinhelyén vagy közelében követtetik el;

6. elkövetésénél rabló vagy tolvajszövetségnek két vagy több tagja működött közre;

7. szolgálatban álló személy azon, kinek szolgálatában áll, vagy annak házához tartozó személyen követi el;

8. a tolvajjal házközösségben vagy közös háztartásban élő személy ellen követtetik el;

9. a lopást közhivatalnok, közhivatalnoki jellegének felhasználásával követi el;

10. a tolvaj, vagy ha többen volnának, ezek egyike a lopás elkövetése végett közhivatalnoki jelleget vagy hatósági megbizást szinlel.

337. § Tekintet nélkül az ellopott dolog értékére, bűntett miatt büntetendő a tolvaj: ha a lopás elkövetésekor fegyvert viselt, habár azt se nem használta, se nem mutatta.

Ugyanazon büntetés éri azon tetteseket és részeseket is, a kik ezen körülményről a cselekmény megkezdése előtt tudomással birtak.

338. § Tekintet nélkül az ellopott dolog értékére, bűntettet képez a lopás, ha azt oly egyén követte el, a ki rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás vagy orgazdaság bűntette vagy vétsége miatt már két izben meg volt büntetve.

Nem alkalmazandó azonban ezen szabály, ha az utolsó lopás elkövetését megelőző büntetés kiállása óta tiz év már eltelt.

339. § A lopás vétsége egy évig terjedhető fogházzal büntettetik.

A kisérlet büntetendő.

340. § A lopás bűntette öt évig terjedhető börtönnel, a 336. § 3., 4., 5., 6. pontjaiban meghatározott esetekben azonban, valamint a 338. § esetében öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

341. § Lopás miatt a szabadságvesztés-büntetéssel a hivatalvesztés, és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is egybekötendő.

342. § Ha a lopás, házastársak, fel- vagy lemenő ágbeli rokonok, testvérek, vagy közös háztartásban élő rokonok között követtetik el, úgyszintén, ha azt a gyámolt gyámja, a gondnokolt gondnoka, vagy a növendék nevelője ellen követi el: a bűnvádi eljárás csak a sértett fél inditványára inditható meg.

343. § A ki az ellen, kinek szolgálatában vagy fizetésében áll, vagy háztartásában él, vagy az utóbbival közös háztartásban élő hozzátartozók ellen (78. §) követ el lopást, csak a szolgálatadó, a ház feje, vagy pedig a sértett fél inditványára vonathatik bűnvádi eljárás alá.

XXVII. FEJEZET

A rablás és zsarolás

344. § A ki idegen ingó dolgot, annak birtokosától vagy birlalójától, - ez vagy más jelenlevő ellen alkalmazott erőszakkal, vagy fenyegetéssel (347. §), azon czélból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonitsa: a rablás bűntettét követi el.

345. § Rablásnak tekintetik, ha a tetten kapott tolvaj, a lopás véghezvitele, vagy a lopott tárgy megtartása végett erőszakot vagy fenyegetést használ.

346. § Rablásnak tekintetik a lopás: ha oly módon követtetik el, hogy véghezvitele czéljából valamely személy öntudatlan, vagy védelmére tehetetlen állapotba helyeztetik.

347. § Fenyegetés alatt, a 344. és 345. § esetében oly cselekmény közvetlen elkövetésével való fenyegetés értetik, mely által a fenyegetettnek, vagy hozzátartozójának, vagy valamely jelenlevőnek élete, testi épsége vagy vagyona súlyos veszélynek tétetik ki.

348. § A rablás öt évtől tiz évig, a 346. § esetében pedig öt évig terjedhető fegyházzal büntettetik.

349. § Tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntettetik a rablás, ha:

1. a tettes, rablás vagy zsarolás miatt már meg volt büntetve, és e miatti utolsó büntetésének kiállása óta tiz év még el nem telt;

2. a rablással a szándékos emberölés kisérlete, vagy súlyos testi sértés is követtetett el.

Ha pedig szándékos emberölés is követtetett el: a büntetés életfogytig tartó fegyház leend.

350. § A ki azon czélból, hogy magának vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, valakit erőszakkal vagy fenyegetéssel, valaminek cselekvésére, eltürésére, vagy elhagyására kényszerit: a mennyiben cselekménye sulyosabban büntetendő cselekményt nem képez - a zsarolás vétségét követi el, és három évig terjedhető fogházzal büntetendő.

351. § A zsarolás vétségét követi el és a 350. § szerint büntetendő az, a ki azon czélból, hogy magának vagy másnak vagyoni hasznot szerezzen, valakit rágalmazó vagy becsületsértő állitásának nyomtatvány által való közzétételével fenyeget.

352. § A zsarolás vétségének kisérlete büntetendő.

353. § Bűntettet képez a zsarolás és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, ha:

1. a zsaroló gyilkossággal, súlyos testi sértéssel, gyujtogatással vagy más súlyos vagyoni kár okozásával fenyeget;

2. a közhivatalnoki minőség szinlelésével, vagy valamely hatóság hivatalos rendeletének ürügye alatt követtetett el.

354. § A rablás és zsarolás bűntette és a 351. §-ban meghatározott zsarolási vétség esetében a szabadságvesztés-büntetésen felül hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése is kimondandó.

XXVIII. FEJEZET

A sikkasztás, zártörés és hütlen kezelés

355. § Sikkasztást követ el, a ki a birtokában vagy birlalatában levő idegen ingó dolgot jogtalanul eltulajdonitja vagy elzálogositja.

Az eltulajdonitás be van végezve, mihelyt a birtokos vagy birlaló a dolgot elidegenitette, elhasználja, a visszakövetelésre jogositott előtt eltagadja, vagy azzal bármi más módon mint sajátjával rendelkezik.

356. § A sikkasztás, ha az elsikkasztott vagyon értéke nem tesz többet száz forintnál: vétséget, azon fölül pedig bűntettet képez.

357. § Bűntettet képez a sikkasztás a 338. § esetében is, azon szakaszban megállapitott megszoritás mellett.

358. § A sikkasztás vétsége egy évig terjedhető fogházzal, a sikkasztás bűntette pedig öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

A szabadságvesztés-büntetésen fölül egyszersmind a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapitandó.

A 342. és 343. § határozatai a sikkasztás esetében is alkalmazandók.

359. § Sikkasztásnak tekintetik, és a 358. §-ban foglalt megkülönböztetés szerint egy évig terjedhető fogházzal, illetőleg öt évig terjedhető börtönnel büntetendő: ha a biróság vagy más hatóság által zár alá vett dolog tulajdonosa, a nála hagyott, vagy reá bizott ezen dologra nézve, a 355. §-ban megjelölt cselekmények valamelyikét elköveti.

A szabadságvesztés-büntetésen felül a hivatalvesztés is kimondandó.

360. § A ki a zár eszközlésénél, a biróság vagy más hatóság közege által alkalmazott pecsétet illetéktelenül eltávolitja, feltöri vagy megsérti, vagy pedig a lezárolt dolgok megőrzésére szolgáló helyiséget vagy tartályt felnyitja, a mennyiben a 359. § esete nem forog fenn, zártörés miatt hat hónapig terjedhető fogházzal, és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

361. § A ki idegen vagyon kezelésével, gondozásával, vagy felügyeletével van megbizva, és ezen minőségben annak, kinek érdekeit előmozditani kötelessége, tudva és akarva vagyoni kárt okoz: a hűtlen kezelés vétségét követi el, és három évig terjedhető fogházzal büntetendő.

A bűnvádi eljárás csak a sértett fél inditványára inditható meg.

362. § Ha azonban a hűtlen kezelés vétségét gyám, gondnok, zár-, tömeg- vagy alapitványi gondnok, végrendeleti végrehajtó, valamely részvénytársulat vagy szövetkezet igazgatóságának, vagy felügyelő bizottságának tagja, vagy általában olyan személy, ki idegen vagyon kezelésével hatóságilag meg van bizva, vagy arra hatóságilag fel van hatalmazva, hivatása, illetőleg megbizása körében követi el: a bűnvádi eljárás hivatalból inditandó meg.

363. § Bűntettet képez, és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő a hűtlen kezelés: ha azon czélból követtetik el, hogy a tettes magának vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen.

364. § A hűtlen kezelés esetében, a szabadságvesztés büntetésen felül, a hivatalvesztés is kimondandó.

XXIX. FEJEZET

A jogtalan elsajátitás

365. § A ki idegen dolgot talál, és azt nyolcz nap alatt a hatóságnak, vagy annak, a ki elvesztette, át nem adja, a talált dolog jogtalan elsajátitásának vétségét követi el, és három hónapig terjedhető fogházzal, valamint ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

366. § A ki régi kincset talál, és azt a hatóságnak nyolcz nap alatt be nem jelenti: a talált kincs jogtalan elsajátitásának vétségét követi el, és ezer forintig terjedhető pénzbirsággal büntetendő.

A hatóságnál előre bejelentett kutatás esetében a büntetésnek csak akkor lesz helye, ha a talált tárgyak harmincz nap alatt nem jelentetnek be.

A talált kincs ezen esetekben elkoboztatik.

367. § Vétséget követ el, és hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő: a ki másnak tulajdonát képező ingó dolgot, ha véletlenségből vagy tévedésből birlalatába jutott, jogtalanul elsajátitja.

368. § Vétséget követ el, és hat hónapig terjedhető fogházzal, valamint ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a ki saját, - vagy a tulajdonos beleegyezésével, vagy annak számára más ingó dolgot a haszonélvezőtől, zálogbirtokostól, vagy attól, a ki a dologra nézve használati vagy megtartási joggal bir, jogtalanul elveszi.

369. § Ha a jogtalan elsajátitás által, az elsajátitónak házastársa, fel- vagy lemenő ágbeli rokona, testvére, vele közös háztartásban élő rokona, gyámja, gondnoka vagy nevelője károsittatott meg: a bűnvádi eljárás csak a sértett fél inditványára inditható meg.

XXX. FEJEZET

Az orgazdaság és bünpártolás

370. § A ki olyan dolgot, melyről tudja, hogy lopás, sikkasztás, rablás vagy zsarolás bűntette következtében jutott birtokosa vagy birlalójának kezéhez, vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy annak elidegenitésére közreműködik: az orgazdaság bűntettét követi el, és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Ha pedig a dolog lopás, zsarolás vagy sikkasztás, vagy jogtalan elsajátitás vétsége következtében jutott birtokosa vagy birlalója kezéhez: az orgazdaság vétséget képez, és két évig terjedhető fogházzal büntetendő.

371. § Bűntettet képez az orgazdaság, ha azt olyan egyén követte el, a ki rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás vagy orgazdaság miatt már két izben büntetve volt. Nem alkalmazható mindazonáltal e szabály, ha utolsó büntetésének kiállása óta tiz év már eltelt.

372. § Ha a törvény, az elkövetett bűntett tettesére tiz évi fegyháznál súlyosabb büntetést határoz és az orgazda azon körülményt, mely a megjelölt sulyos büntetést vonja maga után, az orgazdaság elkövetésekor tudta, vagy ha az orgazdaságot üzletszerüleg viszi: öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

373. § Orgazdaság miatt a szabadságvesztés-büntetésen felül a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is kimondandó.

374. § A ki valamely bűntett vagy vétség tettesének vagy részesének segitséget nyujt arra: hogy a hatóság üldözése elől meneküljön, a büntető eljárás sikerét meghiusitsa, vagy büntetlenül maradjon, ha ez iránt vele nem a bűntett vagy a vétség elkövetése előtt egyezett meg: bűnpártolást követ el, és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.

375. § Bűnpártolást követ el az is, és az előbbi §-ban meghatározott büntetéssel büntetendő: a ki a nélkül, hogy a bűntett vagy vétség elkövetése előtt, a tettessel vagy részessel az iránt megegyezett volna, a bűntettből vagy vétségből származó előny biztositására közreműködik.

376. § A ki a bűnpártolást azon czélból követte el, hogy magának vagy másnak vagyoni hasznot szerezzen: két évig terjedhető fogházzal büntetendő.

377. § Bűnpártolás miatt a szabadságvesztés büntetésén felül, a hivatalvesztés is megállapitandó, ha az olyan bűntett vagy vétség tettesére vagy részesére nézve követtetik el, mely bűntettre vagy vétségre törvény szerint a hivatalvesztés megállapitandó.

378. § A 374., 375. § rendeletei nem alkalmazhatók: ha a bűnpártoló az azokban meghatározott cselekményt valamely hozzátartozójának (78. §) érdekében követte el.

XXXI. FEJEZET

A csalás

379. § A ki azon czélból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit ravasz fondorlattal tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ez által annak vagyoni kárt okoz: csalást követ el.

380. § Ha a csalás által okozott kár ötven frtot tul nem halad: a cselekmény vétséget, ellenkező esetben büntettet képez.

381. § Tekintet nélkül az okozott kár összegére, büntettet képez a csalás, ha:

1. a csaló annak elkövetése végett, közhivatalnoki jellegét vagy hatósági megbizást szinlel;

2. közhivatalnok, ügyvéd, meghatalmazott, ügyvivő vagy magánhivatalnok azt hivatala vagy megbizása körében követte el;

3. a csaló, csalás miatt már két izben megbüntetve volt, és utolsó csalása elkövetését megelőző büntetésének kiállása óta tiz év még nem telt el.

382. § Tekintet nélkül az okozott kár összegére, bűntettet képez a csalás: ha valaki azt, saját biztositott vagyonának megsemmisitése vagy megrongálása által követi el.

383. § A csalás vétsége egy évig terjedhető fogházzal, és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, a csalás büntette pedig öt évig terjedhető börtönnel és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ha azonban az okozott kár értéke kétezer forintot fölülhalad; ugyszintén a 381. § 3. pontjában, és a 382. §-ban meghatározott esetekben: a csalás öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

384. § Csalásnak tekintetik, és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő: ha valaki, habár csalási czélzat nélkül, ravasz fondorlattal mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart a végett, hogy attól magának hitelezést vagy hitelhosszabbitást eszközöljön ki.

385. § Csalást követ el, és a jelen fejezetben megállapitott különbségek szerint meghatározott büntetéssel büntetendő az, a ki valamely kiskorunak vagy gondnokság alá helyezettnek tapasztalatlanságát, könnyelműségét vagy szorultságát, saját vagy mások nyerészkedési czéljára felhasználja oly módon, hogy őt valamely okirat aláirására birja, melyben jelentékeny kárára - vagyoni kötelezettséget vállal, valamely jogáról rendelkezik, vagy pedig mást vagyoni kötelezettsége alul egészben vagy részben felment.

386. § A ki azon czélból, hogy hitelezőit megkárositsa, a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt, vagyonához tartozó értéktárgyakat elrejt, eltitkol, elidegenit, megrongál, adósságokat vagy jogügyleteket kohol: tekintettel az okozott kár összegére, a 383. § szerint büntetendő.

387. § Azon adós, a ki fizetésképtelenségbe jutván, azon czélból, hogy hitelezőit megkárositsa, a 414. §-ban meghatározott cselekmények valamelyikét követi el, ha ellene a csőd, akár azért, mert csak egy hitelezője van, akár azért, mert vagyona a csőd költségeinek fedezésére elégtelen, - ki sem mondatott: az okozott kár összegéhez képest a 383. § szerint büntetendő.

388. § Csalás miatt a szabadságvesztés-büntetéssel a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapitandó.

389. § A 342. §-ban meghatározott személyek között elkövetett csalás miatt, csupán a sértett fél inditványára inditható meg a bünvádi eljárás.

390. § A 381. és 382. §-ban meghatározott esetek kivételével csalás miatt a sértett fél, - a 384. § esetében pedig a hitelező inditványára inditandó meg a bűnvádi eljárás.

XXXII. FEJEZET

Okirathamisitás

391. § A ki hamis közokiratot készit, vagy valódi közokiratot, tartalmának megváltoztatása által meghamisit, ha ebből valakire jogsérelem háramlik vagy háramolhatik, akár külföldi, akár belföldi legyen azon közokirat: a közokirat hamisitásának büntettét követi el, és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

392. § A ki az előbbi §-ban meghatározott cselekményt azon czélból követi el, hogy ez által magának, vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, vagy valakit vagyonában megkárositson: öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

393. § Azon közhivatalnok vagy váltójegyző, a ki hivatali hatáskörében hamis közokiratot állit ki vagy a valódi közokiratot meghamisitja, ha ebből valakire jogsérelem háramlik, vagy háramolhatik: öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

394. § Közokirat hamisitását képezi, és a 393. § rendelete szerint büntetendő, ha a közhivatalnok, vagy váltójegyző, az általa hivatali minőségében vezetett jegyzőkönyvbe, vagy egyéb közhivatali könyvbe, vagy az általa ugyanazon minőségben felvett okiratba, valamely lényeges tényt hamisan vezet be, hiteles alakban hamis kivonatot ad ki, vagy ha a hivatali jegyzőkönyv, vagy más közhivatali könyv lényeges tételét meghamisitja.

395. § Közokirat-hamisitást követ el és három évig terjedhető börtönnel büntetendő azon közhivatalnok is, a ki valamely okiratról hiteles alakban hamis másolatot ad ki, vagy valamely másolatot, nem létező eredeti okirat másolatának, hiteles alakban bizonyit.

396. § A 395. § intézkedései, a hiteles alakban kiadott hamis forditmányokra is kiterjednek.

397. § Az anyakönyvek, és azokból kiadott hiteles alaku kivonatok és bizonyitványok, közokiratot képeznek, és azok vezetésével, valamint azokból hiteles kivonatok és bizonyitványok, vagy okiratok kiadására jogositott személyek, ezen cselekményeikre vonatkozólag, közhivatalnokoknak tekintetnek.

Ezen szabály a házassági perekben eljáró egyházi biróságok tagjaira, jegyzőire és irattáraik kezelőire, ugyszintén a káptalanok és conventek, mint közhitelességü helyek irattárainak kezelésével, az ezek feletti felügyelettel, valamint az ezekből hiteles alaku okiratok kiadmányozásával megbizott személyekre is kiterjed.

398. § Azon közhivatalnok, váltójegyző, ugyszintén azon hiteles forditó, a ki hivatalnál fogva vezetésére vagy őrizetére bizott nyilvános könyvet, jegyzőkönyvet, vagy eredeti okiratot azon czélból, hogy valakinek jogára nézve lényeges bizonyitás meghiusittassék vagy megnehezittessék, megsemmisit, egészben vagy részben használhatatlanná tesz, eltitkol vagy pedig az ellenfélnek átad: közokirat-hamisitónak tekintetik és öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

Azon közhivatalnok, váltójegyző vagy hites forditó pedig, a ki a jelen szakasz előbbi pontjában meghatározott valamely cselekményt, az őrizetére bizott hiteles alaku másolatra vonatkozólag követi el: három évig terjedhető börtönnel büntetendő.

399. § Közokirat hamisitása miatt, az előbbi szakaszokban meghatározott büntetésen felül, hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is kimondandó.

A 397. §-ban meghatározott személyekre vonatkozólag a hivatalvesztés helyett az itéletben az mondandó ki, hogy házassági ügyekben való biráskodásra vagy jegyzőkönyvvezetésre, továbbá közokiratok kiállitására, vezetésére vagy őrzésére képességgel nem birnak.

400. § A ki szándékosan közremüködik arra, hogy valaki jogai vagy jogviszonyainak lényegére vonatkozó valótlan tények, körülmények vagy nyilatkozatok vezettessenek be a nyilvános könyvbe, vagy más közokiratba: egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.

A ki pedig az ezen szakaszban meghatározott cselekményt azért követi el, hogy ez által magának vagy másnak jogtalan hasznot szerezzen: öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

401. § A ki hamis magán-okiratot készit vagy készittet, magán-okiratot részben vagy egészben meghamisit vagy meghamisittat, ha azt arra használja, hogy ez által valamely kötelezettség, vagy jog létezése, megszünte, vagy megváltoztatása bizonyittassék, a magánokirat hamisitását követi el.

402. § A magán-okirat hamisitása vétséget képez, és egy évig terjedhető fogházzal, ugyszintén ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: ha a hamis okirat oly kötelezettség vagy jog létezésének, megszüntének vagy megváltoztatásának bizonyitására vonatkozik, melynek értéke ötven forintot nem halad túl.

Ha pedig a kötelezettség értéke, melyre a hamis vagy hamisitott okirat vonatkozik ötven forintot tulhalad: a hamisitás büntettet képez, és három évig terjedhető börtönnel, valamint kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

403. § Öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő a magánokirat hamisitása, ha:

1. hamis váltó készitése, vagy a valódi váltó meghamisitása által követtetik el;

2. olyan kereskedelmi, vagy üzleti könyv hamisittatik meg, melynek a törvény feltétlenül vagy föltételesen bizonyitó erőt tulajdonit;

3. kereskedelmi utalványok, takarékpénztári könyvecskék, közraktári jegyek, fuvarfeladási vevények, rakjegyek vagy más közforgalomban levő értékpapirok hamisittatnak meg, a mennyiben azok a papirpénzzel egyenlőknek nem tekintetnek (210., 211. §);

4. a jog vagy kötelezettség értéke, melyre a hamisitás vonatkozik, kétezer forintot tulhalad.

404. § Okirat-hamisitást követ el, és a jelen fejezetben meghatározott megkülönböztetések szerint büntettetik az, a ki másnak aláirásával ellátott valamely kitöltetlen iratot az aláiró beleegyezése nélkül vagy tudva, a létrejött megállapodás ellenére tölt ki, ha az arra használtatik, hogy ezáltal az aláiró ellen, valamely kötelezettség vagy jog létezése, megszünése vagy megváltoztatása bizonyittassék.

405. § Az előbbi szakasz rendelete alá esik az, a ki a más által készitett hamis vagy hamisitott köz- vagy magánokiratot, ezen minőségét tudva, használja.

406. § Az okirat-hamisitás vétségét követi el, és két évig terjedhető fogházzal, valamint ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a ki azon czélból, hogy másnak kárt okozzon, olyan okiratot, mely vagy éppen nem, vagy nem kizárólag sajátja, jogtalanul megsemmisit, megrongál vagy eltitkol.

407. § Határjel-hamisitás vétségét képezi, és három évig terjedhető fogházzal büntetendő: ha valaki valamely határkövet, vagy a határ megjelölésére szolgáló jelzőt vagy más tárgyat kárositási szándékból megsemmisit, elvisz, vagy más helyre áttesz.

XXXIII. FEJEZET

Orvosi és községi hamis bizonyitványok kiállitása és használása

408. § Azon orvos, a ki valamely egyén egészségi állapotáról hamis bizonyitványt a végett ad ki, hogy valamely hatóság vagy biztositó társaságnál használtassék, vétséget követ el, és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.

409. § A hamis bizonyitvány kiadásának vétségét követi el, és az előbbi szakaszban meghatározott büntetéssel büntetendő az, a ki a nélkül hogy orvos volna, ezen minőséget szinlelve, vagy más orvos nevében, vagy költött név alatt, valakinek egészségi állapotáról bizonyitványt ad ki, vagy egy valódi orvosi bizonyitványt meghamisit a végett, hogy az valamely hatóságnál vagy biztositó társulatnál használtassék.

410. § A ki a végett, hogy valamely hatóságot, vagy biztositás esetében a biztositó társaságot, egészségi állapotára vonatkozólag tévedésbe ejtsen, tudva hamis orvosi bizonyitványt használ: egy évig terjedhető fogházzal és hivatalvesztéssel büntetendő.

411. § Azon községi előljáró, a ki valakinek erkölcsi viseletéről, vagy vagyoni állapotáról, tudva hamis tartalmu bizonyitványt ad ki: vétséget követ el, és hat hónapig terjedhető fogházzal, valamint kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel és hivatalvesztéssel büntetendő.

XXXIV. FEJEZET

Bélyeghamisitás

412. § A ki az állam által kiadott bélyeget, postajegyet, vagy az adó biztositására szolgáló más jegyet, pecsétet, - valamely edény ürtaltalmának, vagy a ki valamely fém természetének, és beltartalmának, bizonyitására szolgáló állami vagy hatósági jegyet utánoz vagy meghamisit, ugyszintén a ki ily bélyegeket, jegyeket, pecséteket tudva forgalomba hoz, vagy azokat értéktelenitési jelök eltávolitásával ismét használja, a mennyiben az okozott vagy megkisérlett kárositás miatt (380. §) sulyosabb büntetés alá eső cselekményt nem követett el: bélyeghamisitás vétsége miatt egy évig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel és az általa viselt hivatal vagy állomás elvesztésével büntetendő.

413. § A ki valamely áruczikken, vagy annak burkolatán, más belföldi gyárosnak, iparosnak, termesztőnek vagy kereskedőnek czégét vagy iparjegyét, jogtalanul azon czélból használja, hogy a közönséget azon áruczikk eredete, természete, vagy minősége iránt tévedésbe ejtse: az iparvédjegy hamisitásának vétségét követi el, és három hónapig terjedhető fogházzal, valamint ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ugyanezen büntetés éri azt is, a ki a jelen szakaszban meghatározott vétséget külföldi gyáros, iparos, termesztő vagy kereskedő czégének vagy iparjegyének jogtalan használása által követi el, ha a viszonosság azon állammal, melynek a sértett fél honosa, államszerződés vagy egyezmény által meg van állapitva.

Mindkét esetben ezen vétség, csak a sértett fél inditványára büntetendő.

XXXV. FEJEZET

A csalárd és vétkes bukás

414. § A csalárd bukás büntettét követi el a vagyonbukott, ki azon czélból, hogy hitelezőit megkárositsa:

1. vagyonához tartozó értéktárgyat elrejt, félretesz, értékén alul elidegenit, elajándékoz, vagy őt cselekvőleg illető követelést elenged, eltitkol vagy valótlan követelést kifizet;

2. oly adósságot vagy kötelezettséget valónak ismer el, mely egészben vagy részben valótlan;

3. egy vagy több hitelezőjét kielégiti, zálog vagy megtartási jognak engedélyezése vagy vagyona valamely részének átengedése által kedvezményben részesiti;

4. kereskedelmi könyveket, ha a törvény azok vezetésére kötelezte, nem vezetett; vagy azokat megsemmisitette, elrejtette, hamisan vezette, vagy akkép változtatta meg, hogy azokból cselekvő és szenvedő állapota, vagy üzletének folyama ki nem derithető.

415. § A csalárd bukás büntette, öt évig terjedhető fegyházzal, ha azonban az okozott kár kétezer forintot tul nem halad: három évig terjedhető börtönnel büntetendő.

A szabadságvesztés-büntetésen felül a hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapitandó.

416. § A vétkes bukás vétségét követi el, és két évig terjedhető fogházzal, valamint hivatalvesztéssel büntetendő azon vagyonbukott, a ki:

1. fizetési képtelenségbe, pazarlásba, gondatlan üzletvezetése, tőzsdejáték vagy olyan merész üzletek által jutott, melyek rendes üzletköréhez nem tartoznak;

2. a 414. § 4. pontjában megjelölt valamelyik cselekményt nem azon czélból követte el, hogy ez által hitelezőit megkárositsa;

3. kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezve, cselekvő és szenvedő vagyoni állapotáról évenként rendes mérleget nem készit;

4. miután fizetési képtelenséget tudta, vagy tudnia kellett, uj adósságokat csinált, vagy a csődkérvény beadásának elmulasztása által alkalmat szolgáltatott arra, hogy vagyonára egy vagy több hitelezője zálog vagy megtartási jogot nyerjen.

417. § Ha valamely kereskedelmi társaság vagy egylet vagyona ellen nyittatik csőd: a 414. §-ban meghatározott büntett, vagy a 416. §-ban meghatározott vétség esetében; a bűnösség az üzlet vezetésével megbizott azon személyeket terheli, kik a büntetendő cselekményt elkövették.

XXXVI. FEJEZET

Más vagyonának megrongálása

418. § A ki idegen ingó dolgot szándékosan és jogtalanul megrongál vagy megsemmisit: vétséget követ el, három évig terjedhető fogházzal és ötven forinttól ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

A kisérlet büntetendő.

A bünvádi eljárásnak, csak a sértett fél inditványára van helye.

419. § Büntettet képez a cselekmény, és egy évtől három évig terjedhető börtönnel, ugyszintén kétszáz forinttól kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: ha az, tanuk, szakértők, közhivatalnokok vagyonán, azok tanuzása, véleménye, vagy hivatalos eljárása miatt boszuból követtetett el.

420. § A 418. § rendelkezése szerint büntetendő az: a ki vallási szertartásra rendelt épületet vagy más tárgyat, ugyszintén, a ki sirt vagy siremléket, nyilvános emlékszobrot, közkönyvtárban őrzött könyvet, kéziratot, vagy a tudomány, művészet vagy ipar czéljainak szolgáló nyilvános gyüjteményben őrzött egyéb tárgyat, nyilvános levéltárban vagy közhivatali irattárban őrzött okmányt, iratot, vagy más tárgyat jogtalanul megrongál, elpusztit, vagy megsemmisit.

421. § A ki másnak ingatlan vagyonát jogtalanul elfoglalja, vagy szándékosan és jogtalanul megrongálja, vagy annak a földtől el nem választott termékét felhasználja, a mennyiben sulyosabb büntetés alá eső cselekmény nem forog fenn, és az okozott kár öt forint értéket felülmul: vétséget követ el, és három hónapig terjedhető fogházzal, valamint kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A bünvádi eljárásnak csak a sértett fél inditványára van helye.

XXXVII. FEJEZET

A gyujtogatás

422. § A gyujtogatás büntettét követi el és öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő, a ki:

1. olyan házat, kunyhót, malmot vagy bármely épületet vagy helyiséget, mely emberek lakául szolgál, vagy erre van rendelve, vagy pedig több ember összejövetelére használtatik, olyan időben szándékosan gyujt fel, midőn abban senki sem tartózkodik;

2. raktárt, gazdasági épületet, szabad téren fekvő nagyobb mennyiségü áru- vagy terménykészletet, a földtől el nem vált vagy garmadában, vagy halomban levő gabonát, erdőt, nagyobb mennyiségü épitési vagy tüzelésre szolgáló anyagkészletet, hidat, hajót vagy bányát szándékosan felgyujt.

Nem alkalmazandó a jelen szakasz: ha a felgyujtott tárgy a felgyujtó tulajdona és annak minősége vagy fekvése olyan volt, hogy felgyujtása másnak sem személyére, sem vagyonára nézve veszélyt nem okozott.

423. § Tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő a gyujtogató:

1. a ki a 422. § 1. pontjában meghatározott valamely tárgyat szándékosan olyan időben gyujt fel, midőn abban egy vagy több ember tartózkodik;

2. a ki templomot, közkönyvtárt, közlevéltárt vagy olyan épületet, a melyben közhasználatra szolgáló tudományos vagy művészeti gyüjtemények tartatnak, vagy melyben lőpor vagy más gyú- vagy robbantó anyagok készittetnek vagy tartatnak, habár oly időben gyujt fel, midőn abban senki sem tartózkodik.

424. § Életfogytig tartó fegyházzal büntetendő a gyujtogatás:

1. ha a gyujtás idején, a felgyujtott helyiségben levő személy, a tüz által életét veszté, a mennyiben a gyujtogató azt, hogy azon helyiségben valaki van, beláthatta, és cselekménye gyilkosságot nem képez;

2. ha ugyanazon személy egy időben, vagy rövid időköz alatt, több gyujtogatást vagy egy gyujtogatást, de többek szövetségében követett el;

3. ha az csoportosan rablás vagy rombolás czéljából követtetett el.

425. § A ki a 422. vagy 423. §-ban megjelölt valamely tárgyat gondatlanságból gyujt fel: a tüzvész-okozás vétségét követi el, és egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel: ha pedig azáltal valakinek halála okoztatott: öt évig terjedhető fogházzal büntetendő.

426. § A gyujtogatás büntette miatt a szabadságvesztés-büntetésen fölül, hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is kimondandó.

427. § A gyujtogatás nem büntettetik, ha a tüz továbbterjedése, előbb mint a tett felfedeztetett és nagyobb kár okoztatott volna, a tettes által, - vagy az ő intézkedései következtében eloltatott.

428. § A gyujtogatás büntettének elkövetésére irányzott szövetség (132. §), ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul, két évig terjedhető börtönnel büntetendő.

XXXVIII. FEJEZET

Vizáradás okozása

429. § A vizáradás okozásának büntettét követi el az, aki valamely töltést, gátat, vagy zsilipet szándékosan és jogtalanul átmetsz, megrongál vagy megnyit és másnak vagyonába vizet bocsájtván, azt áradás okozása által megkárositja.

430. § A vizáradás okozásának büntette öt évig terjedhető fogházzal, - ha azonban a kár kétszáz forintot nem halad fölül, ugyszintén, ha a vizáradás a tettes vagyonának megmentése végett okoztatott: a következő szakaszban megjelölt esetek kivételével, három évig terjedhető börtönnel büntetendő.

431. § Ha a vizáradás okozásának büntette által egy vagy több embernek élete veszélyeztetett és ezen veszély előre látható volt: a tettes öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

Ha pedig az ezen szakasz előbbi pontjában meghatározott esetben a vizáradás által egy vagy több ember életét vesztette, és azt a tettes előreláthatta, a mennyiben cselekménye nem képez gyilkosságot: az életfogytig tartó fegyházzal büntetendő.

432. § A ki gondatlanságból okoz vizáradást: vétséget követ el, és ha ezáltal másnak élete vagy vagyona veszélyeztetik: egy évig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig ez által valakinek halála okoztatott: öt évig terjedhető fogházzal büntetendő.

433. § A vizáradás okozásának büntette miatt, egyszersmind hivatalvesztés is kimondandó.

XXXIX. FEJEZET

Vaspályák, hajók, távirdák megrongálása és egyéb közveszélyü cselekmények

434. § A ki vaspályának, gőz- vagy más hajónak, vagy ezekhez tartozó tárgynak szándékos megrongálása által, a vasuton vagy a hajón levő személyeket vagy árukat veszélynek teszi ki: a közveszélyü megrongálás büntettét követi el, és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

435. § Ha az előbbi szakaszban megjelölt büntett következtében sulyos testi sértés történt: a tettes öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal, - ha pedig valakinek halála okoztatott, a mennyiben gyilkosság nem forog fenn: életfogytig tartó fegyházzal büntetendő.

436. § A közveszélyü cselekmény büntettét követi el, és a következményekhez képest a 434. és 435. §-ban meghatározott büntetéssel büntetendő: a ki a vaspályán, vagy annak közelében levő személyeket, vagy árukat, a szabályszerü jelzés szándékos elmulasztása, vagy szándékos hamis jelzés által veszélynek teszi ki.

437. § A ki a 434. és 436. §-ban megjelölt valamely cselekményt vagy mulasztást gondatlanságból követi el: vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: ha pedig a megjelölt cselekmény vagy mulasztás által halál okoztatott: öt évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

438. § Két évtől öt évig terjedhető fogházzal büntetendő azon vasuti hivatalnok vagy szolga, a ki bármely szolgálati kötelességének megszegése által, a vaspályavonaton, vagy annak közelében levő személyeket vagy árukat, a vaspálya által való megsérülés vagy megrongálás veszélyének teszi ki.

439. § A ki a távirdát, vagy annak valamely tartozékát szándékosan megrongálja, vagy szándékosan oly cselekményt vagy mulasztást követ el, mely által a távirda használhatósága félbeszakittatik vagy gátoltatik: vétséget követ el, és két évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

440. § Vétséget követ el, és három hónapig terjedhető fogházzal és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a ki gondatlanságból követ el oly cselekményt vagy mulasztást, mely által a távirda használhatósága félbeszakittatik.

441. § A távirdai vagy távirászattal megbizott hivatalnok, a felügyelő vagy a szolgaszemélyzet azon tagja, a ki a távirda használhatóságának félbeszakitását szolgálati kötelességének megszegése által okozta: hat hónapig terjedhető fogházzal, és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

442. § A 438. és 441. §-ban megjelölt személyek, a jelen fejezet előbbi szakaszaiban meghatározott büntető cselekmények miatt megállapitott büntetéseken fölül, egyszersmind hivataluktól, illetőleg szolgálatuktól való elmozditásra itélendők.

443. § Azon vaspályai vagy gőzhajózási intézetnek igazgató hivatalnoka, aki a hivatalából vagy szolgálatából való elmozditásra itélt egyént nem bocsátja el azonnal, mihelyt a jogerőre emelkedett itélet vele közöltetett: vétség miatt száz forinttól ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

444. § A ki szándékos cselekménye vagy mulasztása által valamely hajónak megfeneklését, elsülyedését, vagy összezuzatását okozza, ha ezáltal másnak élete vagy vagyona veszélyeztetett: büntettet követ el, és öt évtől tiz évig, - ha azon cselekménye vagy mulasztása következtében sulyos testi sértés történt: tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal: ha pedig ezáltal valaki életét vesztette, amennyiben gyilkosság nem forog fenn: életfogytig tartó fegyházzal büntetendő.

445. § Ha a hajó megfeneklését, elsülyedését, vagy összezuzatását okozó cselekmény vagy mulasztás, gondatlanságból követtetett el, és ez által másnak élete vagy vagyona veszélyeztetett: vétség miatt egy évig, és ha halál okoztatott: öt évig terjedhető fogház állapitandó meg.

446. § A ki a marhavész terjedése ellen, a hatóság által elrendelt zár- vagy egyéb felügyeleti szabályokat megsérti: vétség miatt három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

Ha a szabályok ezen megsértése következtében valamely marha, a ragályos vészbe esett, az - a ki a szabályokat tudva megsértette: egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

A kisérlet büntetendő.

XL. FEJEZET

A foglyok megszöktetése

447. § A ki valamely fogolynak, a fogságból vagy a hatósági őrizetből való megszökésére segélyt nyujt: büntettet követ el, és két évig terjedhető börtönnel büntetendő.

A ki pedig a megszökés czéljából a fogolynak fegyvert, kulcsot vagy bármiféle más eszközt ad: három évig terjedhető börtönnel büntetendő.

448. § Azon őr, felügyelő, vagy hatósági közeg, a ki a felügyeletére bizott foglyot szándékosan megszökteti: öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

Ha pedig gondatlanságból okozta a felügyeletére bizott fogolynak megszökését: vétség miatt hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

Ezen § mindkét esetében a szabadság vesztés-büntetésen felül a hivatalvesztés is kimondandó.

XLI. FEJEZET

A fegyveres erő elleni büntettek és vétségek

449. § A ki ravasz fondorlatokat használ a végett: hogy a védkötelezettség alól fölmentessék, vagy másnak e kötelezettség alól fölmentését eszközölje: egy évig terjedhető fogházzal és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

450. § A ki védkötelezettségét kikerülni törekszik az által, hogy az osztrák-magyar monarchia területét elhagyja, vagy az ujonczozás folyama alatt az osztrák-magyar monarchia határain kivül tartózkodik: egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

451. § A ki magát megcsonkitja, vagy szándékosan olyan állapotba helyezi, melyben a védkötelezettség teljesitésére képtelenné válik: valamint az is, a ki a védkötelezettnek megcsonkitását, vagy a szolgálatra képtelenségét eszközli, vagy erre mint részes közremüködik: három évig terjedhető fogházzal, és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ugyanezen büntetés éri azt is, a ki az ezen szakaszban meghatározott cselekményt, a katonai szolgálatban levő személyen eszközli, vagy abban mint részes közremüködik.

Az 1868:XL. tc. 48. §-nak rendelkezése a jelen szakasz által nem érintetik.

452. § A ki a hadsereg, a hadi tengerészet, vagy a honvédség szabadságon levő, vagy a tartalékhoz, vagy a szabadságolt állományhoz tartozó tagját arra csábitja, hogy a behivási parancsolatnak ne engedelmeskedjék, ha e cselekményt béke idején követte el: három hónapig terjedhető fogházzal: ha pedig e cselekményt a hadüzenet megtörténte után követte el: öt évig terjedhető börtönnel, és ezer frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A póttartalékhoz tartozó személynek, a behivási parancs iránti engedetlenségre csábitása, szintén a jelen szakasz előbbi intézkedéseiben meghatározott megkülönböztetések szerint büntetendő.

453. § A ki a hadsereg, hadi tengerészet, vagy a honvédség tagját béke idején szökésre csábitja: két évig terjedhető fogházzal, ha pedig e cselekményt a hadüzenet megtörténte után követte el: öt évig terjedhető börtönnel és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

454. § Az előbbi szakaszban megállapitott büntetéssel, az ott meghatározott megkülönböztetések szerint büntetendő az, a ki a hadsereg, hadi tengerészet, vagy a honvédség tagját, a kiről tudja, hogy megszökött, szökése előtt magánál, vagy a felügyelete alatt álló helyiségben tartja, vagy annak a lappangásra vagy menekülésre bármikép segélyt nyujt.

455. § A ki az állam hadi erejére és hadi védelmére vonatkozó intézkedéseket, tárgyakat, melyekről tudja, vagy tudhatja, hogy titokban tartandók, valamely tilalom megszegésével, vagy félrevezetés, szinlelés vagy másnemü fondorlat által, béke idején és azon szándékból kémlel ki, hogy azokról más államot értesitsen: öt évig terjedhető államfogházzal és négyezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

456. § Öt évig terjedhető államfogházzal és négyezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az is: a ki az osztrák-magyar monarchia fegyveres erejének állásáról, mozdulatairól, erejéről és műköréséről, az erődök és erőditmények állapotáról, ugyszintén a fegyverek, hadiszerek és szerelvények mennyiségéről vagy élelmi szerek hollétéről, mennyiségéről, minőségéről vagy szállitásáról, miután az ilynemü közlések már eltiltattak, vagy a közlések minőségéből, vagy a fennforgó körülményekből beláthatta, hogy közlése által az állam érdeke sértetik meg, valamely közleményt sajtó utján tesz közzé, a mennyiben a közlemény nem a kormány által nyilvánosságra hozott tudósitást tartalmazza.

457. § A ki háboru idején vagy a hadseregnek, vagy a hadsereg egy részének hadi lábra helyeztetése után, a haderő részére eszközlendő szállitás iránt valamely hatósággal kötött szerződést nem teljesiti, vagy azt nem a szerződés határozmányainak megfelelőleg teljesiti: két évig terjedhető fogházzal, és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ugyanezen büntetéssel büntetendők azok is, a kik a szállitó részéről elvállalt kötelezettség teljesitését, az ezzel kötött szerződés által és a czél tudatával, mint alszállitók, részben vagy egészben elvállalják, ugyszintén a meghatalmazottak vagy közbenjárók is, a mennyiben a szállitás elmulasztása vagy nem kellő eszközlése körül gondatlansággal terheltetnek.

A fuvarozók, valamint a fuvarozási intézeteknél alkalmazottak, ha a katonaság, vagy annak részére a hadi szükségletek elszállitása, szándékos cselekvésök vagy mulasztások, vagy pedig gondatlanságuk következtében vagy nem, vagy nem kellőleg eszközöltethetik: szintén a jelen szakasz rendelkezései szerint büntetendők.

458. § A jelen fejezetben foglalt rendelkezések csak az esetben alkalmazandók: ha a 144. §-ban meghatározott bűntett esete fenn nem forog.

459. § A jelen fejezetben meghatározott bűntettek miatt a hivatalvesztés és a politikai jogok felfüggesztése is kimondandó.

460. § Az 1868:XL. törvénycikk 46., 47. §-ainak az engedély nélkül nősülőkre és a hadköteles szökevényekre, illetőleg a bűnrészesekre vonatkozó rendelkezései érintetlenül maradnak.

XLII. FEJEZET

A hivatali és ügyvédi büntettek és vétségek

461. § Közhivatalnokoknak tekintendők azok, kik az állam közigazgatási vagy igazságszolgáltatási vagy valamely törvényhatóság, vagy község hatósági teendőjének teljesitésére hivataluknál, szolgálatuknál, vagy különös megbizatásuknál fogva kötelezvék; ugyszintén azok is, a kik az állam, törvényhatóság, vagy a község által közvetlenül kezelt közalapitványoknál, kórházaknál, tébolydáknál mint felügyelők, orvosok, hivatalnokok vagy szolgák vannak alkalmazva.

A kir. közjegyzők szintén közhivatalnokoknak tekintetnek.

462. § Azon közhivatalnok, a ki a hivatalnál fogva kezeihez letett, vagy kezelésére, illetőleg őrizetére bizott pénzt, vagy pénzértékkel biró más tárgyat elsikkasztja: a hivatali sikkasztás büntettét követi el és két évtől öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Ha azonban az elsikkasztott tárgy értéke ezer forintot tulhalad: öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

463. § A hivatali sikkasztás elkövetője öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő: ha a felfedezés meghiusitása vagy megnehezitése czéljából, a bevételek bejegyzésére vagy ellenőrzésére szolgáló könyvbe, számlába vagy jegyzőkönyvbe, hamis tételt jegyzett be, vagy a bejegyzett tételt meghamisitotta, valamely kezelési könyvet, számlát, jegyzőkönyvet vagy a sikkasztásra vonatkozó más okiratot vagy iratot megsemmisitett vagy használhatatlanná tett: és általában, ha a sikkasztással összefüggőleg, még más bűntettet vagy vétséget követett el, a mennyiben ez sulyosabb büntetés alá nem esik.

464. § Vétséget képez a hivatali sikkasztás és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő: ha a 463. §-ban megjelölt eseteknek egyike sem forog fenn és az elsikkasztott tárgy értéke a sikkasztónak óvadékpénzéből fedezhető volt.

465. § Azon közhivatalnok, a ki a hivatalnál fogva teljesitendő cselekményért vagy annak mulasztásáért ajándékot vagy jutalmat követel, elfogad, vagy az ez iránti igéretet nem utasitja vissza, ha cselekménye vagy mulasztása nem járna hivatali kötelessége megszegésével: megvesztegetés vétsége miatt egy évig; ha pedig azzal járna: két évig terjedhető fogházzal büntetendő.

Ugyanezen büntetések érik a közhivatalnokot azon esetben is, ha az ajándék vagy jutalom az ő beleegyezésével harmadik személynek adatott át vagy igértetett.

466. § Az előbbi § intézkedése nem vonatkozik a törvényen vagy szabályokon alapuló dijakra és jutalmakra, a közjegyzőknek a dijszabályzaton felül önkényt adott jutalmakra, kivévén, ha azok mint a biróság megbizottjai járnak el; továbbá a közhivataloknak valamely fél érdekében teljesitett rendkivüli munkálatáért a hivatali szabályok által megengedett jutalmazására és azon szokásos csekély ajándékokra, melyek a szolgáknak adatnak, a mennyiben ily ajándék felhivás nélkül adatik és elfogadását a szolgálati szabályok különösen meg nem tiltják.

467. § Azon közhivatalnok, a ki az adott vagy igért ajándékért vagy jutalomért, hivatali kötelességét akár cselekvés, akár mulasztás által megszegi: a megvesztegetés bűntette miatt öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

468. § Ugyanazon büntetéssel büntetendő azon biró, vizsgáló biró vagy esküdtszéki tag: a ki habár hivatali kötelességét nem is szegi meg, hivatalánál fogva teljesitendő cselekményért vagy annak mulasztásáért ajándékot vagy jutalmat követel, elfogad vagy az ez iránti igéretet nem utasitja vissza és pedig még azon esetben is, ha az ajándék vagy jutalom az ő beleegyezésével harmadik személynek adatott vagy igértetett.

469. § Öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő:

1. a biró, ki azon polgári vagy büntető ügyben, melyre vonatkozólag megvesztegettetett, törvényellenesen itélt vagy határozott;

2. a vizsgáló biró, a ki azon büntető ügyben követett eljárásban, illetőleg intézkedésében, melyre vonatkozólag megvesztegettetett, cselekvés vagy mulasztás által kötelességét megszegte;

3. azon közhivatalnok, a ki valamely hatóság által elrendelt árverésre és szerződés megkötésére nézve, vagy valamely szállitásnál és közmunkánál, az átadásra, átvételre, felügyeletre vagy felülvizsgálatra nézve, hivatalánál vagy különös megbizatásánál fogva közreműködik - ha megvesztegetve, megbizatásában törvénytelenül járt el és az azáltal okozott kár ötezer forintot tulhalad.

470. § Egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki közhivatalnoknak, a végett, hogy ez kötelességét megszegje, ajándékot vagy jutalmat ad, vagy igér.

A ki pedig azt biróra, vizsgáló biróra vagy esküdtszéki tagra nézve követi el: öt évig terjedhető fogházzal és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

471. § A közhivatalnok, a ki azon czélból, hogy valakinek jogtalanul hasznot vagy kárt vagy más sérelmet okozzon, hivatali eljárásban vagy intézkedésben kötelességét megszegi; a hivatali visszaélés vétségét követi el, és öt évig terjedhető fogházzal büntettetik.

A kisérlet büntetendő.

472. § A hivatali hatalommal való visszaélés büntettét követi el és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő azon közhivatalnok, a ki a fegyveres erőt jogos indok nélkül alkalmazza vagy beavatkozásra felhivja.

Ha azonban ezen esetben a fegyverek tettleges használata által sulyosabban büntetendő bűntett követtetett el; az erre megállapitott büntetés alkalmazandó.

473. § Azon közhivatalnok, a ki hivatala gyakorlatában valakit tettleg bántalmaz, vagy bántalmaztat, a mennyiben cselekménye sulyosabb beszámitás alá nem esik; a hivatali hatalommal való visszaélés vétségét követi el, és hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

474. § Nem esik beszámitás alá azon közhivatalnok, vagy a fegyveres erőnek azon tagja, a ki a 472. és 473. §-ban meghatározott bűntett vagy vétség elkövetésével, törvényes felsőbbségének jogos hatáskörében kiadott rendeletét teljesitette.

475. § A hivatali hatalommal való visszaélés vétségét követi el, és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő azon közhivatalnok, a ki a hivatali hatalmával visszaél a végett, hogy valakit jogtalanul valaminek eltűrésére vagy elhagyására kényszeritsen.

A kisérlet büntetendő.

476. § A hivatali hatalommal való visszaélés bűntettét képezi, és három évig terjedhető fegyházzal büntetendő, a biró vagy vizsgáló biró, ha olyan személyt, kinek ártatlansága előtte tudva van, bűnvádi vizsgálat alá helyez.

477. § Öt évig terjedhető börtönnel büntetendő azon közhivatalnok, a ki azon czélból, hogy a vádlottól, tanutól vagy szakértőtől vallomást vagy nyilatkozatot csikarjon ki, ezek valamelyike ellen bármily törvényellenes kényszereszközt alkalmaz, vagy alkalmaztat.

478. § A 476. §-ban megjelölt bűntettet követi el, s az ott meghatározott büntetéssel büntetendő azon közhivatalnok, a ki hivatali hatalmával visszaélve, azon czélból, hogy valakit a törvényes büntetés alól elvonjon, a büntető eljárás körül hivatali kötelességének teljesitését elmulasztja, vagy a büntető eljárás eredményének meghiusitására czélzó cselekményt vagy intézkedést tesz.

Ugyanazon büntetés alá esik azon közhivatalnok is, a ki azon kötelességét, hogy a jogérvényes büntető itéletet végrehajtsa, a jelen szakaszban emlitett czélból nem teljesiti.

479. § Egy évig terjedhető államfogházzal büntetendő azon közhivatalnok; a ki hivatali állásában tudomására jött hivatalos tárgyalást, meghagyást, tudósitást, vagy pedig hivatalos minőségében kezéhez jött iratot, tudva, hogy tartalmuk hivatali titkot képez, akár az állam, akár magánosok ártalmára, másokkal közöl, vagy közzétesz.

480. § Hivatali hatalommal való visszaélés vétségét követi el, és három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő azon közhivatalnok, a ki hivatali kötelességének teljesitését megtagadja.

481. § A hivatali kötelességnek megtagadása bűntettet képez, és három évig terjedhető börtönnel büntetendő, ha annak teljesitése két vagy több közhivatalnok összebeszélésének következtében tagadtatott meg.

482. § Azon ügyvéd, a ki ezen minőségében reá bizott ügyben mindkét félnek, tanácscsal vagy tettel kötelességellenesen szolgál, vagy a ki az ügy folyama alatt ügyfelének képviseletével felhagyván vagy arról lemondván, ennek beleegyezése nélkül ellenfele képviseletét elvállalja: három évig terjedhető fogházzal; a ki pedig az ellenféllel egyetértve saját ügyfelének kárára működik: öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

483. § Ügyvéd, a ki a büntető ügyben ajándék vagy igéret által megvesztegetve, védencze ártalmára kötelességellenesen jár el, ha az ügy kihágásra vonatkozik: három hónapig terjedhető fogházzal: ha vétségre: egy évig; ha - bűntettre: öt évig terjedhető börtönnel: - ha pedig olyan büntettre vonatkozik, melyre a törvény életfogytig tartó fegyházat vagy halált állapit meg: öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

484. § A jelen fejezetben meghatározott bűntettek miatt, a megállapitott büntetésen fölül a hivatalvesztés s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is, a vétségek miatt pedig a viselt hivatal vagy állás, illetőleg az ügyvédség elvesztése kimondandó.

XLIII. FEJEZET

Zárhatározatok

485. § A jelen törvény hatálybaléptével az ezzel ellenkező törvények, szabályok és gyakorlat hatályon kivül helyeztetnek.

486. § A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg, hatálybaléptének idejéről és az átmeneti intézkedések iránt külön életbeléptetési törvény rendelkezik.






Wolters Kluwer - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Wolters Kluwer     Új Jogtár     Hatályos jogszabályok     Céginfó     Kapcsolat