1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1849-1918   1867-1869 (I. Ferenc József, 1848-1916)   1869. évi IV. törvénycikk
Csatornák:   

 
Törvények, jogszabályok a Wolters Kluwer Kft.-től.

1869. évi IV. törvénycikk

a birói hatalom gyakorlásáról * 

1. § Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik.

Sem a közigazgatási, sem a birói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.

2. § A birói hatalom Ő Felsége a király nevében gyakoroltatik.

3. § Az itélő birákat, az igazságügyminister ellenjegyzése mellett, a király nevezi ki.

4. § A birói állomások betöltésénél különös figyelem forditandó arra, hogy a kinevezések az első folyamodású törvényszékeknél és az egyes biróságoknál a 6-dik és 7-dik §-ban meghatározott képzettség mellett lehetőleg az első folyamodásu törvényszéki kerület kebeléből, és az 1868:XLIV. törvénycikk 27-dik §-a határozmányához képest az illető törvényszéki kerületben lakó különböző nemzetiségi egyénekre való méltányos tekintettel történjenek.

5. § Minden biró az állampénztárból huzza fizetését, és a törvényben meghatározott illetékek és dijakon kivül ingyen tartozik a feleknek igazságot szolgáltatni.

A birák fizetése az államköltségvetésbe vétetik fel, s a kinevezett birónak megállapitott fizetése le nem szállitható.

6. § Birói hivatalt oly magyarországi honpolgár viselhet, a ki:

a) életének 26-dik évét betöltötte;

b) feddhetlen jellemü;

c) csőd vagy gondnokság alatt nem áll;

d) az 1868:XLIV. törvénycikk rendeleteinek megfelelni képes, melynek 13-dik §-a ezentul is csak a felsőbb biróságokra értetik. Végre

e) a következő 7. §-ban meghatározott elméleti és gyakorlati képzettséggel bir.

7. § Jogi képzettség tekintetében kimutatandó, hogy:

1. vagy a köz- és váltóügyvédi vizsgát letette; vagy pedig

2. hogy:

a) a jogi tanulmányokból valamely felsőbb, akár hazai, akár külföldi nyilvános jogi tanintézetben, a hazai jogból pedig mindenesetre valamely magyarországi ily intézetben a szabályszerü elméleti vizsgákat letette, és ezenfelül

b) az utolsó vizsga letételétől számitandó 3 éven át jogi gyakorlaton volt, és pedig: egy évig valamely biróságnál, a más két év alatt valamely biróságnál vagy ügyvéd mellett, s e három év letelte után a gyakorlati birói vizsgálatot szintén sikerrel állta ki.

8. § A biró nem lehet egyszersmind:

a) országgyülési képviselő;

b) gyakorló ügyvéd, vagy ügynök;

c) nem viselhet más, akár állami (polgári, katonai és fizetéses egyházi), akár törvényhatósági vagy községi valóságos vagy tiszteletbeli hivatalt vagy szolgálatot, kivéve a mennyiben 32 éves koráig a tartalékban vagy a honvédségnél való katonai szolgálatra a véderőről szóló törvény által kötelezve van;

d) nem lehet tanár vagy tanitó;

e) nem folytathat kereskedést vagy iparüzletet vagy bármi oly foglalkozást mely a birói hivatal függetlenségével össze nem fér, vagy mely által hivatalos kötelességei teljesitésében gátoltatnék;

f) nem lehet valamely politikai folyóiratnak sem tulajdonosa, sem kiadója sem szerkesztője.

9. § A biró nem fogadhat el magánosoktól sem nyugpénzt, sem bár néven nevezendő adományt vagy javadalmazást, s ha ilyenre birói hivatal lépte előtt nyert jogot: tartozik erről hivatalának elfoglalását megelőzőleg lemondani.

10. § A biró, ha megválasztatik, tagja lehet ugyan a törvényhatósági vagy községi képviselő-testületeknek, de azoktól megbizatást vagy kiküldetést nem fogadhat el.

11. § A biró nem lehet tagja valamely politikai vagy munkás-egyletnek, illetőleg gyülekezetnek; nem vehet részt azok gyüléseiben; nem folyhat be sem közvetve, sem közvetlenül azok működéseibe, s nem járulhat az ily egylet vagy gyülekezet határozatához vagy kérvényéhez.

12. § A biró nem lehet valamely - az állam által segélyezett vagy biztosított - vállalat engedményének tulajdonosa, sem más részvényes, kereskedelmi vagy ipartársulat elnöke, igazgatója, vagy ily társulatok igazgatótanácsának, vagy felügyelő-, vizsgáló-, számoltató bizottmányának tagja, sem bárminő, habár csak ideiglenesen és fizetés nélkül működő közege.

13. § Gyámságot vagy gondnokságot, melylyel vagyonkezelés, számadás vagy hatóságok előtti képviselet van egybekötve, csak azon esetben viselhet a biró, ha a gyámság vagy gondnokság őt a törvénynél vagy végrendeletnél fogva illeti.

14. § A biró, kineveztetése után legkésőbb 3 hó alatt s mindenesetre hivatalának elfoglalása előtt, köteles a birói esküt letenni, azon törvényszék teljes ülésében, melyhez kineveztetett, vagy melynek kerületében székhelye van.

A hivatalba lépés s a birói fizetés kezdete az eskületételtől számittatik. Az eskületételt a mondott határidő alatt elmulasztó biró úgy tekintetik, mintha kinevezését el nem fogadta volna, s helye ujból betöltetik.

15. § A törvényesen kinevezett biró, a törvényben meghatározott eseteken és módon kivül hivatalából el nem mozditható.

16. § A birót a törvényben meghatározott eseteken kivül csak saját akaratával lehet székhelyéről más birósághoz vagy más hivatalba áttenni vagy előléptetni.

E szabály alól kivételnek csak akkor van helye, midőn az előléptetés vagy áthelyezés más birósághoz, a birói szervezet változása folytán, történik; továbbá, midőn a biró családjának valamely tagja ugyanazon törvényszéknél alkalmazásban van vagy jön.

Ugyanazon törvényszéknél birói hivatalra nem alkalmazhatók: kik fel- vagy lemenő ágbeli rokonok; vagy egymással harmadiziglen oldalrokonságban, vagy másodiziglen sógorságban, továbbá fogadott szülei vagy gyermeki viszonyban állanak.

17. § A biró, miután 70-ik évét betöltötte, nyugalomba lép, kivéve, ha az igazságügyminister által hivatalának folytatására felszólittatik és szolgálni kiván.

Ezenkivül csak azon esetben helyezhető nyugalomba, ha testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelessége teljesitésére többé nem képes.

A nyugdijrendszert a birákra nézve külön törvény határozza meg.

18. § Minden biró évenkint 6 heti szünidőt vehet igénybe, mire nézve részletesebben az ügyrendtartás intézkedik.

19. § A biró a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerejü szokás szerint tartozik eljárni és itélni.

A rendesen kihirdetett törvények érvényét kétségbe nem veheti, de a rendeletek törvényessége felett egyes jogesetekben a biró itél.

20. § Senkit illetékes birájától elvonni nem szabad.

21. § A törvényben meghatározott biróságokat megszüntetni, vagy azokon kivül más biróságot bármi szin és czim alatt felállitani, s a biróságoknak a törvényben megállapitott illetőségén vagy kerületén, ugyszintén a birák számán a törvényhozás utján kivül változtatni nem szabad.

22. § A biró az igazságszolgáltatást senkitől meg nem tagadhatja, ki illetősége körében hozzá folyamodik; s a hivatalával járó teendőket vissza nem utasithatja.

23. § A birák és biróságok hivatalos megkeresésének eleget tenni, s általában az igazságszolgáltatás tárgyában kölcsönösen segédkezet nyujtani minden biró köteles.

A birák vagy biróságok hivatalos megkereséseit a közigazgatási (ugy állami, mint törvényhatósági vagy községi) tisztviselők is, felelősség terhe alatt tartoznak teljesíteni.

24. § A birói felelősségről külön törvény rendelkezik.

25. § A biró s közigazgatási hatóságok közt felmerült illetőségi összegzések elintézésére, a törvényhozás további intézkedéseig, a ministerium hatalmaztatik.

Ha pedig valamely állam reclamatiója folytán bel- és külföldi biróság közt merülne fel illetőségi összeütközés: ez esetben az igazságügyi min. fog intézkedni.

26. § A jelen birói szervezet életbeléptetése alkalmával leendő kinevezéseknél a 7. §-ban meghatározott kellékek alól kivételt tehet az igazságügyminister azokra nézve, kik, most vagy régebben valamely rendszeres birói hivatalt viselvén, magokat különös képesség és szorgalom által tüntették.

27. § A birósági segéd- és kezelő-személyzetet az igazságügyi min. nevezi ki.






Wolters Kluwer - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Wolters Kluwer     Új Jogtár     Hatályos jogszabályok     Céginfó     Kapcsolat