1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1790-1849   V. Ferdinánd, 1835-1848   1836. évi XXV. törvénycikk
Csatornák:   

 
Törvények, jogszabályok a Wolters Kluwer Kft.-től.

1836. évi XXV. törvénycikk

az Ország köz-javát és kereskedését gyarapító magányos vállalatokról

A legközelebbi Ország-Gyűléséig, mellyen a haza köz-javát előmozdító magányos vállalatok eránt a Törvényhozás kimerítőleg okvetlenül fog rendelkezni, ideigleni határozat gyanánt rendeltetik: hogy

1. § Minden olly magányos személyek, vagy társasági egyesületek, mellyek

1-ször Pestről Bécs felé Austria határszéléig -

2-szor Pestről a magyar tengeri rév partokig -

3-szor Pestről Zimonyig -

4-szer Pestről Morva és Szilézia széléig -

5-ször Pestről Galíczia határszéléig -

6-szor Pestről Erdélyig, Kolosvár felé -

7-szer Pestről Erdélyig, Nagy-Szeben felé -

8-szor Bécstől, s illetőleg Ausztriának határszéleitől egy részről a magyar tengeri révpartig, más részről Eszékig, s így tovább Török Országig -

9-szer Bécstől, s illetőleg Ausztriának határszéleitől Magyar Országon keresztül Krakóig

10-szer Nagy-Szombattól Kassáig -

11-szer Kassától Krakóig -

12-szer Miskolcztól Galíczia s Orosz Ország felé -

13-szor Sziszektől a magyar tengeri révpartokig, az Ország kereskedésének előmenetelét eszközlő víz-csatornák, vas-utak, és ezekhez szükséges hidaknak, még pedig akár a feljebb kijelelt két végpontok közötti vonalnak egész kiterjedésében általánosan, akár pedig csak bizonyos részben, saját költségeiken leendő megkészítését vállalják magokra, a jelen Törvény által engedett kedvezéseket használhatják, és ennek oltalma alatt egyedül ezek állandanak.

2. § Minthogy az illy vállalatok eleve nagyobb készületeket és felméréseket kívánnak, midőn a Vállalkozók olly előmunkálatokat tenni szándékoznak, magokat esetről esetre az illető Köz-Törvényhatóságok előtt jelentsék, s ennek megtörténésével a Vármegyék ugyan Szolgabíráiknak és Esküdtjeiknek, a szab. kir. városok, és külön portájú Kerületek pedig tanácsbeli tagjaiknak egyikét, az eféle munkálatokra alkalmaztatandó földmérőknek vagy egyéb személyeknek minden akadályoztatás elhárítására szükséges és gyors segedelem nyujtása végett, tüstént rendeljék ki; kiknek kötelességökben fog állani az is, hogy az előmunkálatok alatt történhető minden károkat sommás úton, s egyedül a birtokon kivűli feljebbvitel fennhagyásával, ítéljék meg, s a károsított birtokosnak rögtöni teljes elégtételt szerezzenek; hogy ha pedig valaki megitélt kárának valóságos lefizetése után is az előmunkálatok teljesíthetését gátolná, annak ellenkezését az illető Köz-Törvényhatóság hatalomkar-rendeléssel is múlhatatlanul háríttassa el.

3. § A vállalatok egész vonalába eső földek és épületek tulajdonosai kötelesek az e végre szükséges és egyedül ezen czélra fordítandó helyet, tökéletes és teljes mértékű kárpótlás mellett, általengedni, s miután a helynek általengedését, és annak mennyiségét a Fő-Kormányszék meghatározandja, ha a kárpótlás felett a tulajdonosok a vállalkozókkal meg nem egyesűlhetnének, a Vármegyékben ugyan az Al-Ispán, Szolgabíró és Esküdt társaival, a sz. kir. Városokban a városi saját határon belöl a Törvények értelmében a városi Tanács, a külön portájú Kerületekben továbbá, ha a kérdés az egyes lakosok birtokát illeti, a helybeli Tanács, ha pedig egy egész Község birtokát illeti, a kerületi Törvényszék, végre, ha a kérdés, jelesen az egyesült Kerületek által közösen bírt, s jövedelmeiket a kerületi pénztárba adó földekről forog fenn, az Ország Nádora, mint a Jászok és Kúnok Grófja és Bírája által rendelendő Bíróság legelsőbben is a megbecsülendők megbecsülését megtévén, a tulajdonosok és vállalkozók közötti egyességet eszközölni igyekezzenek, ennek nem-sikerülése esetében pedig a Feleknek meghallgatásával, és minden a tárgyra tartozó adatok és környülményeknek megfontolásával sommás úton szabják és itéljék meg: hogy a vállalkozók a tulajdonosoknak minő kárpótlással tartozzanak? s itéleteiket a törvényes orvoslásoknak általjános kizárásával tüstént vegyék teljesedésbe; az itéleten meg nem nyugvó Fél részére a birtokon kivűli feljebbvitelnek egész a legfőbb Törvényszékig való folytathatása olly nyilvános hozzátétellel engedtetvén meg, hogy az illy sommás úton elitélt pereket a feljebbviteli Itélőszékek, közelebbi öszveülésök alkalmával mulhatatlanul felvenni és elitélni tartozzanak.

4. § Ezen vállalati munkáknak használatából az utasok és szállítók által minden külömbség nélkül fizetendő bérnek mennyisége a vállalkozótól függvén, azt, hogy a bérszedés mikor kezdődjék, és hány esztendőkig tartson? a Fő-Kormányszék a vállalkozókkal kötendő alku által fogja meghatározni, s határozatában a kijelelendő esztendők lefolyásáig legkisebb változtatás sem történhetik.

5. § Minden kérdéseket és környülményeket, mellyek a feljebb érdekletteken kivűl még a szerződési egyezkedések és határozatok alkalmával, vagy későbben is, a bérszedésre engedett esztendők lefolyásáig magokat előadhatják, bírói itéletteli elhatározást kivánnak, s a jelen Törvény 3-ik §-ban kijelelt bíróságok, és az ugyan ott megrendelt útak és módok követésével, a fennálló Törvények értelmében igazságosan határozzák el.

6. § Mi illeti a vállalatok vonalába eső urbéri földekért nyerendő kárpótlást, - a jobbágytelki a végre fordítandó állománynak Földes-Ura köteles a miatt az urbéri lajstromot megigazítani, s illető Jobbágyának kilenczed s egyéb adózásait, és szolgálatait igazságos arányban leszállítani, s mind ezekért magát azon Földes-Urat, a Jobbágyot pedig annyiban, a mennyiben a fentebbi IV-dik törvénycikkely 6-dik § által tulajdonított haszonvétel szabad eladási jussában szenved csonkulást, teljes mértékű kárpótlás illeti; megjegyeztetvén az, hogy az illy urbéri földek eránti értekezések alkalmával az illető köz-tiszti Ügyvédek is jelen legyenek, és meghallgattassanak.

7. § A vállalkozók ugyan a vállalat utánni köz-adózástól felmentetnek, - tökélletesen biztosíttatnak arról is, hogy vállalatjokra nézve minden önkényes adózástól és taksáltatástól mentek lesznek, - mindazáltal az urbéri kisajátított, és a vállalat helyéül használt javakra aránylag eső adót megfizetni tartoznak; nem külömben mind azon mester-emberek, felvigyázók és cselédek is, kiket a Vállalkozók munkálatokra és szolgálatokra fordítandanak, ha külömben nem nemesek, az adózási fennálló rendszer szabályai szerént adózni köteleztetnek.

8. § Az illy vállalatokra való felügyelés az illető Köz-Törvényhatóságokra tartozik; - továbbá, az akár véletlenül, akár hibából okozott károkért a 3-dik §-ban kijelölt bíróságok, a kárnak ahoz értők általi megbecsültetése után, ugyan az említett §-ban megrendelt sommás úton, és minden törvényes orvoslások általjános kizárásával, s egyedül a birtokon kivüli feljebbvitelnek egész a legfőbb Törvényszékig való folytathatása fennhagyásával, a vállalkozók részére rögtöni teljes elégtételt szerezzenek, s ezen felül hogy azok, kik szegénységök miatt a kárt megtéríteni nem képesek, ezen Törvény általhágására a büntetés elmaradásának reménységével magokat ne kecsegtethessék, az illyenek, úgy szinte mind azok is, kik hibából vagy épen készakarva okoztak károkat, mint közfenyíték alá eső vétket elkövetett személyek, a köz-tiszti Ügyész felperessége alatt, ellenök az illető Köz-Törvényhatóság Törvényszéke előtt indítandó per útján megszabandó, s tetteik mivoltához mérséklendő büntetés alá vontattassanak. Végre

Mind azok, mik a jelen §-ban foglaltaknak kölcsönös viszonyossággal a vállalkozók, ugy a szolgálatjokban lévő embereik által másoknak okozott károkra, és a kárt-tevők megbüntetésére is egyaránt és olly nyilvános hozzátétellel terjesztetnek ki, hogy a szolgálatjokban lévő embereik által okozott károkért, ha azok fizetni képesek nem lennének, fennmaradván az azokon leendő követelések, teljes elégtétellel magok a vállalkozók tartozandanak.






Wolters Kluwer - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Wolters Kluwer     Új Jogtár     Hatályos jogszabályok     Céginfó     Kapcsolat